B O G N Á R J E N Ő о г п а ц у
VÍZIUTAK AKNAMENTESÍTÉSE
A kontinenseket összekötő tengeri víziutakon kívül éppen a természet- átalakító munka révén mind nagyobb jelentősége van a belvízi hajózó utak- nak. A természetes hajózó utak megjavítása és mesterséges új víziutak épí- tése terén a Szovjetúnió jár élen.
A Szovjetúnió hatalmas erőmű építési munkálatainak a víziközlekedés szempontjából is nagy jelentősége van, mert új területeket kapcsol be a belvízi hajózás számára és a régi hajózó utakon pedig kedvezőbb feltételeket biz- tosit.
A belvízi hajózás jelentőségét a hatalmas teljesítőképessége adja. Pél- dául egy dunai uszály 60—100 vasúti kocsi tartalmával terhelhető és egy vontató egyszerre 6—8 uszályt is képes vontatni.
. A víziutak hadijelentőségéhez a nagy teljesítőképességen kívül még a szárazföldi közlekedési eszközökhöz viszonyított nehezebb támadhatóság is járul.
A fentiek figyelembevételével érdekes megismernünk, hogy az ellenség miképen igyekszik a nagy hadijelentőségű belvízi hajózást megakadályozni és hogy mimódon lehet az ellenséges akadályozó behatást elhárítani.
A belvízi hajózó utak elzárását és bénítását aknásítással hajtják végre Mind a vértezett, mind a vértezetlen hajók legveszedelmesebb ellensége az akna, ugyanis azzal a hajó vízalatti legérzékenyebb része sérül meg és ezzel érhető el leginkább a hajó megsemmisítése, vagy elsüllyesztése.
Lövedékek hatása a hajókat leginkább víz fölötti részén éri. A hajót körülvevő víz pedig védelmet nyújt, mert a közeli becsapódások is hatás-
talanokká válnak. Hajók repülőgéppel történő bombázása a kis találati való színííség. és a környező víz védelme miatt ritkán alkalmazott támadási el- járás. Ezzel szemben а II. világháborúban gyakran alkalmazott módszer volt,
hogy repülőgép dobta le a víziaknát a hátországi hajózó utakra és így béní- totta az ottani hajózást.
Aknamentesítés munkája az aknák különbözőségéhez igazodik és így az aknatípusok sorravételével tárgyaljuk az elhárítás módjait.
Hajók vízalatti érzékeny részének rombolására szolgálnak az aknák és torpedók. Az aknák működtetéséhez az ellenséges hajónak rá kell arra futnia, hogy megsérüljön vagy elsüllyedjen. A torpedó saját meghajtással rendelkezik, célzás révén ér el találatot és nagy robbanótöltete segítségéve!
fejt ki pusztító hatást az ellenséges hajón. A torpedó úszójármüről, repülő- gépről és partról is vethető. Folyón való harcban torpedóvetésre alkalmas helyzet ritkán adódik, mert ehhez az ellenséges járműnek az oldalát kell mutatnia. Ezért a torpedó inkább a tengeri harcászat fegyvere.
A torpedók hengeralakú áramvonalazott testek, elől van a robbanó töltetük, majd azok az alkatrészek következnek, melyek a robbanótöltet célba juttatását szolgálják. Legegy^erübben tengeralattjáróhoz hasonlíthatók, melyekben azonban a kezelőszemélyzet teendőit- önműködő gépek végzik Gépezetüket két csoportba oszthatjuk: a meghajtógépezetre és az irányító- szerkezetre. A meghajtógépezet egy kb. 100 LE-s jégmotor, melynek hajtó- anyaga magasnyomású levegő, petróleumégéstermékek és vízgőz keveréke.
Segédgépei az indítótömb, a nyomáscsökkentő szelepek, a fűtőberendezés, az olajozóberendezések és a távolságbeállítás szabályozó berendezés.
Irányzó szervei az oldalt és mélységi futást szabályozó szerkezetek. Az oldaliránytartó berendezés egy sűrített levegővel megpörgetett, kardániku- san felfüggesztett, pörgettyű által vezérelt levegőszervómotor, mely az oldal- kormányt mozgatja. A torpedó futópályája enyhe szinuszvonal. A mélységi futást hidrosztatikus lemez és súlyos inga szabályozza, szervomotor közbe-
iktatásával.
Torpedótámadás ellen a hajók megfelelően felszerelt sodronyhálóval védekeznek.
A víziaknák tárgyalásánál az alábbi felosztást válasszuk:
,. ł q ví7 sodra viszi a cél felé. Alkalmazásában 1. Szabadon úszó a t a a k a t a vw soo^ v e n n i é s nagyobb szambán a vízfolyás sajátosságát, ^a nVa J. V S és egyszerűen alkalmazható. A sodor- célszerű bevetni. Előnye, hogy konnyui e « k ^ ù s z ó v a l v a n ellátva, mely akna maga negatív ú s z ó k é p e s s e g g e l r e n u ^ ù g y n e v e z e tt lebegő megfelelő helyzetben tartja es nem enge R melynél egy bizonyos mely- akna egy különleges fajtaja a változását felhasználó szaba- ségben való tartást a hidrosztatikus n> °k ö d é s e á l t a l á b a n a l e h o r g o n y z o t t
lyozó szerkezet old meg. S o d o,r a!< c n a^h e t Leggyakoribb az ütközés mecha- úszóaknákéhoz hasonló megoldás íenei. k r i á k e U e n i v édelem esz- nikai hatását felhasználó gyujtokiviiei. «
SODORAKNA ELHÁRÍTÁS
közei a torlaszok. A sodor aknatorlasz úszókra akasztott háló, melyet a folyásra ferdén horgonyoznak le és így az úszóaknákat a védendő területről elterelik. Ilyen torlaszokat szükségszerűen gerendákból is lehet rögtönözni
(4. sz. ábra.)
2. Lehorgonyzott úszóaknák a víz felszíne alatt meghatározott mély- ségben úszó (60—100 cm.) a fenékhez horgonyzott aknák. Ezeknél az aknák- nál technikailag nehezen megoldható feladat az, hogy az aknák a vízállás változásánál is megfelelő mélységben maradjanak. Az ilyen aknák mély- ségállítása rendszerint hidrosztatikus alapon működő mélységállítóval tör- ténik, mely csak bedobáskor működik, tehát nem önműködő. Ilyen esetben a vízállás változása az egész aknazár felszedését és újra dobását teszi szükségessé, amely igen kényes és hosszadalmas munka. Az önműködő mélységállításnak különböző bonyolult megoldásai lehetségesek, melynek alapja a víznyomás mélységszerinti változásának felhasználása. Az aknát működésbe hozó ok lehet a hajótest érintése, vagy a hajótest közeledésének, környezetének hatása az aknára. Az első csoportba tartozó hatások, melyre az akna működésbe lép, az alábbiak szerint sorolhatók:
a) mechanikus működés, mely rúgós ütőszerkezetet vagy áramkapcso- lót működtet,
b) elektrokémiai működés: az ütközés következtében vegyi oldat kerül egy áramfejlesztőtelepbe, melyben ílymódon áram fejlődik és ez gyújtja az aknát.
A hajótest közelségének a hatását is fel lehet használni a robbantás céljára. A hajótest közelsége mágneses, hangérzékeny és nyomási jelensé- gek révén érzékelhető.
A lehorgonyzott úszóaknák hatástalanítását úgy lehet végezni, hogy horgonykötelükről leszakítjuk vagy levágjuk. E célra aknakereső úszójár- művel (sekély mélyjáratúak) kereső kötelet vontatnak, melyen különböző vágóberendezések vannak, az akna kötelének elvágására. Az így felúszott aknát az útból kivontatják, majd rendszerint robbantással megsemmisítik
(5. sz. ábra.)
5. v/.. úbin
3. A mederfenéken rögzített aknák a vízfolyás erőssége és aknatest kialakítása szerint külön horgony, vagy horgony nélkül rögzített aknák. Mű- ködés szempontjából ezek az aknák helyzetüknél fogva hajótest érintésére nem működhetnek, tehát vagy a partról elektromos kábel segítségével meg- figyelt aknaként működnek, vagy a hajótest közeledésekor annak környezet- hatására működnek.
A i indukciós akna szerkezetének működési vázlata.
MÁGNESES TEfí IMPULZUS VÁLTOZÁS
6. sz. ábra
» A hajótest m á g n e s e s - k ö r n y e z e t h a t á s ^ ^
használni. Egyrészt az acéltestű f S l e g e s irànyba el- mező erősödik és.ez az aknában levo m ^ m á g n e s e s tenti mialtal zárja a g V ^ S n és ez az aknában lévő nagy menetszámú mezőt vísz magaval környezeteden_es indukált áram egy kap- vasmagos tekercsben áramot Bernét az izzógyújtóhoz kapcsolja es csoló relé segítségével az akna s z a r a * i l l e t v e beha- igy működik. Az ilyen akna meg rendszer mesterséges eszkö- tásokat számláló szerkezetekkel is e v a n íaoni g 7 s z á b r a )
zökkel előállított aknátalamtas. m u l e t e g a m o z g á s b a n
b) H a n g r a m ü k o d o aknák azt a zaji J h o z á s b a m d y n e k
lévő hajó kelt a ^ r f ^ k í r e ' záródik Énnek elhárítására megfelelő zaj- keltőket alka lm azn ak, S f m á r S $ S b távolságban a hajó veszélyeztetése
^ X ^ S S ^ S A azon a jelenségen alapszik, hogy a hajótest
e l h a l a d á s a t o r a h a j ó a l a t t l é v ő víz környezeteben a nyomás csökken. Ezt a
nyomáscsökkenést használják fel megfelelő szerkezet segítségével a g y ú j t á s létesítésére.
A mederfenéken rögzített aknák közül, a parti figyelő megfigyelése alapján működők ellen úgy védekeznek, hogy vagy megfelelő vágószerkezet- tel az összekötő k á b e l e k d v á g j á k el, vagy a parti figyelő m u n k á j á t bénítják tüzérségi tűzzel, vagy mesterséges köddel.
A hajó közelségének hatására különböző módon' működő, mederfenéken rögzített aknáknak rendszerint a mederfenékhez simuló alakjuk van, ezért mechanikus keresési eljárásokkal nem kutathatók fel.
Az ilyen aknák ellen úgy védekeznek, hogy a működtetésükhöz szük- séges hatást mesterségesen állítják elő, amire az akna felrobban. Ezek az aknarobbantó készülékek a hajótest megfelelő hatását nagyobb távolságra is utánozzák, megsérülésük vagy megsemmisülésük pedig emberéletben nem okoz kárt, az anyagi kár pedig lényegesen kisebb, mint egy úszójármű el-
pusztulása.
A mágneses térváltozás indukáló hatására működő aknák felrobbantá- sára pl. elektromos á r a m m a l táplált tekercset vontatnak a megtisztítandó víziúton. Az ilyen tekercset vagy különleges védettséggel rendelkező hajók- kal szokták vontatni, melyen a tekercs táplálására szolgáló áramforrás is
van. (8. számú ábra.), vagy repülőgép törzse alá szerelik a tekercset és az így felszerelt repülőgép megfelelő magasságban repül a hajózó ut folott.
8. sz. ábra.
Másik védekezési mód a hajónak megfelelő önvédelmi berendezéssel való ellátása így pl. a hajótestben olyan elektromos tekercs mukodtetese, mely az aknában lévő mágnessel fordított hatásban van, tehát az akna nem robban. Az ilyen és hasonló megoldások sok bizonvtalansagot tarta.maznaK, mert az ellenséges akna szerkezetében alkalmazott kis valtoztatas hatas a- lanná teszi a védekezést. További feladatot ad az aknamentesitesnek az a k<>
rü'.mény, hogv az aknáknál időzítéseket alkamaznak. Ezek, miijt az indukciós akna vázlata mutatja azt jelentik, hogy addig, míg az rdozites ideje vagy az előre beállított megfelelő számú ráhatás le nem járt, illetve nem történt meg, addig az izzógyújtó semilyen hatásra nem kap áramot, tehát az akna nem robban föl és nem is robbantható föl. így ez az időzítés az aknamen- tesítés feladatát nehezíti meg. Az ilyen működésű aknákat nemcsak uszo- egységekről szokták telepíteni, hanem repülőgépről is dobják tavo.i hat- országokban lévő víziútak bénítására. Egy repülőgép 4—6,drb ilyen vizi- aknát is vihet.
Itt jegyezzük m e " hogy a víziaknákat dobóbiztosítékkal szokás ellátni, melynek célja az, hogv az akna mindaddig, míg a vízben végleges helyre nem kerül, külső behatásokra érzéketlen legyen. Ennek fontossága ku l ne sen érthető pl. az indukciós aknánál, amikor tudjuk, hogy ilyen akna a fold mág- neses erőterében mozgatva is indukál áramot, tehát megfele.o biztosítás nélkül az akna felrobban. A dobóbiztosítékok általános megoldasa rugo nyomására működő kapcsoló, aminél a rúgó mozgását egy vízben o.dodo ek vagy dugó gátolja. Az akna vízbe dobása után az oldódo ek nehany perc múlva feloldódik és a nyomásra működő kapcsoló az aknat e.es helyzetbe hozza.
A víziaknák elleni harcban lényeges az aknatípus felismerese mert mint láttuk, a különböző aknák elhárítási módja is különböző A yiziutak eredme- nves aknamentesítése fejlett és felkészült haditechnikát igenyel, mert csak ez tudja biztosítani a legkisebb késedelemmel jaro helyes elhárítási mod alkalmazását.
