Melléklet a „Polgári Jog" 1935. évi novemberi (9.) számához
A GAZDATARTOZÁSOK RENDEZÉSE.
A 10,000/1935. M. E. SZÁMÚ RENDELET SZÖVEGE ÉS RÖVID MAGYARÁZATA
JEGYZETEKKEL ELLÁTTA:
DR. TUNYOGI SZŰCS KÁLMÁN
G R I L L
BUDAPEST, 1935.
K A R O L Y K Ö N Y V K I A D Ó V Á L L A L A T A IV., VÁCI-UTCA 7S—80.
A rendezés általános jellemzése.
A gazdatartozások rendezéséről szóló, 1935 október 12-én ha- tályba lépett 10.000/1935. M. E. rendelet szerves továbbfejlesztése az 1933 október 24-én kihirdetett 14.000/1933. M. E. rendeletnek (R.).
Az új rendelet (N.) továbbra is kamatkedvezménnyel segíti a nagyobb részben mezőgazdaságból élő adósokat; közülük azoknak, akik önma-
gukat állami védelemre szorulóknak nyilvánítva, birtokukat védett ség alá helyezték, fokozott 'fizetési kedvezményeket és végrehajtási védelmet biztosít s emellett terheik végleges rendezésére is segédkezet nyújt. Különösen nagy súlyt helyez a N. a végleges töherrendezés előmozdítására: eddig a gazdatartozások rendezésére szánt pénzügyi fedezetből főkép a kamatcsökkentésből támadt veszteséget pótolták s csupán kisebb összegeket fordítottak a birtokokon levő tőketerhek csökkentésére, ezzel szemben most a N. a kamatfaozzájárulás rend- szerének leépítéséhez kezd és a pénzügyi fedezet túlnyomó részét a végleges teherrendezés céljára köti le. Erőteljesebbé vált az új ren- deletben a gazdavédelem szociális jellege is., amennyiben a kisebb birtokkal rendelkezőknek nagyobb segítség jut, a nagyobb birtokúak kedvezménye pedig fokozatosan csökken. Szociális és birtokpolitikai okok mellett erre az útra kényszerítette a kormányt a pénzügyi fede- zet korlátozottsága is; a gazdaterhek rendezése ugyanis súlyos terhet ró a kincstárra és a védelmen kívül eső adózókra. Az utóbbiak érdeke megköveteli, hogy a gazdavédelem .észszerű korlátok közt maradjon és másakkal szemben méltánytalanságra vagy visszaélésekre ne vezet- hessen.
A N.Jban nyújtott kedvezmények mértékét és jelentőségét egy pénzügyminiszteri nyilatkozat azzal a példával jellemezte, hogy a l'O holdas birtok után 40-szeres eladósodás mellett az 1927/28. évek- ben évi 600 pengőt, vagyis akkori érték szerint búzában 19.41 q búzát, 1931-ben 480 pengőt, azaz 27.49 q búzát, 1934-ben 210 pengőt, azaz 18.62 q búzát kellett fizetni, a most elrendelt rendezés után pedig évenkint 180 pengőt, azaz 10.59 q búzát kell m a j d fizetni. Aki ilyen teljes rendezésben részesülhet, az rendes igyekezettel bizonyára eleget tehet . m a j d kötelezettségeinek. Ilyen teljes rendezésben nem lehet valamennyi gazdát s különösen a nagyobb birtokosokat részesíteni, mért a z ezzel járó terheket a kincstár és a védettségen kívül álló adó- fizetők nyilvánvalóan nem bírnák el. Ennek ellenére remélhető, hogy ha normális termések'lesznek, a most nyújtott segítség elég lesz ahhoz, hogy a teljes rendezésből kimaradt gazdaadósok is talpraálhassanak s
' 1
hogy ilyenformán ezzel a rendezéssel a gazdaadósságok kérdése vég- leges befejezést nyer. Remélhető, hogy az állam által ú j a b b két évre biztosított kamathozzájárulás és a két évre meghosszabbított védettség a közgazdaság nagyobb megrázkódtatása nélkül 1937 október 31-én végleg megszüntethető lesz. Mert amíg ezek fennállanak, a gazdasági élet rendes vérkeringése nem indulhat meg és a mezőgazdasági hitel bármilyen erőszakolt intézkedések ellenére sem lesz helyreállítható.
A m. kir. minisztérium 10.000/1935. M. E. számú rendelete a gazdatartozások rendezése tárgyában.
(Megjelent a Budapesti Közlöny 1935. október 12-i 233. számában.) A m. kir. minisztérium a gazdatartozásokat a kővetkezők alapján rendezi: (x)
1. a tartozásoknak az a része, amely a védett birtok katasz- teri tiszta jövedelmének negyvenszeres szorzatát méghaladja, általában könyvjóváírással nyer kielégítést;(2)
2. ha a védett birtok tíz holdnál nem nagyobb, a rövid- lejáratú tartozásoknak az a része, amely a birtok kataszteri tiszta jövedelmének negyvenszeres szorzatát nem haladja meg, hosszúlejáratú tartozássá alakul át;(3)
3. a készpénzfizetéssel és könyv jóváírással eddig csak tíz holdon aluli védett birtoknak nyújtott tehercsökkentés a húsz holdig terjedő birtokokra kitérjesztetik; (4)
4. a védett birtokká nyilvánítás hatálya általánosságban két évvel meghosszabbíttatik; (5) elemi károk vagy egyéb súlyos károsodás okából a védettség törlése felfüggeszthető;!6)
5. az elmulasztott szolgáltatások pótlása esetében a törült
védettség visszaállítható;!7) «
6. a védettséggel járó szolgáltatások mértéke és a nem vé- dett gazdák régi tartozásainak kamatterhe csökken ;(s)
7. a fizetések és kedvezmények mértékére irányadó határok méltányos kiigazításának van helye; (9)
8. a gazdaadós kezeseinek és adóstársainak felelőssége a méltányosság szerint nyer szabályozást. (10)
Ehhez képest a m. kir. minisztérium a gazdasági és hitel- élet rendjének, továhbá az államháztartás egyensúlyának 'bizto- sításáról szóló 1931: XXVI:. t.-c. 2. §-ában kapott, az 1935: IX.
törvénycikkben meghosszabbított felhatalmazás alapján a követ- kezőket rendeli:
(') A rendelet bevezető részében foglalt felsorolás célja a ren- delet tártalmának áttekinthetővé tétele; e felsorolásnak az általános tájékoztatáson túlmenő jelentőséget (esetleg a rendelet §-aiban fog- lalt rendelkezéseket bármily irányban változtató hatályt) tulajdoní- tani nem szabad.
f ) 1—2. §. és 1 2 - 1 7 . §. — f ) 3., 17. és 27. §. — («) 4 §. — (5) 5. §. - (6) 24. — (7) 25—26. §. — (8) 6 - 7 . § — (•) 8—11. §. — (») 18—20. §.
5"
ELSŐ RÉSZ.
A rendezés alapvető szabályai.
1. Teherrendezés könyvjóváirással.
1. §.
(1) Ha a gazdaadós tartozásainak összege a védett bir- i o k (l) kataszteri tiszta jövedelmének negyvenszeres szorzatát :meghaladja,(-') a kataszteri tiszta jövedelem negyvenszeres szor-
zatának megfelelő megterhelésen túleső követelések állami könyvadósságvállalás útján nyernek kielégítést. (3) Ezt a könyv- adósságot a kincstár azzal egyenlíti ki, hogy kamat és törlesz- tés fejében 40 éven át évi 3%-ot fizet. (4) A kataszteri tiszta
jövedelem negyvenszeres és hatvanszoros szorzata közé eső (I. csoport) követelések kielégítése fejében összegük 100%-át, a hatvanszoros és nyolcvanszoros szorzat közé eső (I'L csoport) követelések kielégítése fejében összegük 40%-át, a nyolcvanszo- ros és százszoros szorzat közé eső (III. csoport) követelések ki- elégítése fejében összegük 20%-át, a százszoros és kétszázszo- ros szorzat közé eső (IV. csoport) követelések kielégítése fejé- ben pedig összegük 10% -át kell állami könyvadósságként át- vállalni. (r') Ezzel a kielégítéssel a hitelező követelése a védett gazdaadóssal szemben teljesen megszűnik. (°)
(2) Ha a gazdaadós védett birtoka 20 kataszteri holdnál nem nagyobb, vagy ha a birtokhoz tartozó ingatlanok katasz- teri tiszta jövedelme 100 koronát nem halad meg, az (7) be- kezdés rendelkezéseit azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy a II. csoportba tartozó követelések összegének 60%-át, a IiII.
csoportba tartozó követelések összegének 40%-át, a IV. cso- portba tartozó követelések összegének pedig 20%-át kell könyv- adósságként átvállalni. (7)
(3) A jelzálogjoggal nem biztosított követeléseket annak megállapítása végett, hogy mennyiben esnek túl a kataszteri
"tiszta jövedelem említett szorzatainak megfelelő megterhelésen, a jelzálogjoggal biztosított követelések után egymásközt egyenlő rangsorban álló követelésekként kell számításba venni. (8)
(4) Könyvadósságvállalással nem lehet kielégíteni a köz- tartozásokat, valamint záloglevél- vagy kötvénykibocsátás alap-
jául szolgáló követeléseket. (9)
(5) A rendelet 8—11. §-a állapítja meg,, hogy mennyiben van helye a jelen §-ban meghatározott határok helyesbítésének.
(') Ilyen tehe rrenderésnek csak védett birtok tekintetében van helye, vagyis a gaizdaadósnak olyan ingatlanára, amelyet védett bir- t o k k á nyilvánítottak s amelynek védettsége még fennáll.
• - • A védett birtokká nyilvánítás előfeltételei:
1. nagyobb részben mezőgazdasági jövedelem {R. 1. §., 2500/1933.
"P, M., 2600/1933. P. M., 7100/1934. M. E. 6. §. (2) ibek.); •
2. gazdaadósi minőség (csak tulajdonos) R. 2. §. P) bek., 7100/
1934. M. E. 3. és 5. §., 4200/1934. I. M. 2. §.;
3. legalább tizenötszörös terhelés R. 2. §. (2) bek. és 34. §.,, 15.500/1933. M. E. 2—3. §.
A védett birtokká nyilvánítási eljárásról R. 3. §., 38.500/1933..
I. M., 4200/1934. I. M. 3. §.
A védetté nyilvánítás kérelmezésének végső h a t á r i d e j e 1933.
december 15. R. 3. §., 15.500/1933. M. E. 1. §.• mulasztás igazolására végső határidő 1934. március 31. 4200/1934. I. M. 1. §., 2000/1934.
M. E. 2. §. P) bek.
Törült védettség visszaállításának esetei 7100/1934. M. E. 3. §.- P) bek., 5—6. §. és jelen r. 25—26. §-á.
A gazdatartozásokról szóló jogszabályok részletes m a g y a r á z a t á t 1. Tunyogi Szűcs Kálmán: Az adós gazdák szükségjoga c. műben..
(Tébe könyvtár 75. sz.)
p) A negyvenszeres terhelés kiszámításában nemcsak a jelzá- logos, hanem a be nem jegyzett követeléseket is figyelembe kell venni, de csak azokat, amelyek 1933. október 24-én (R. életbelépési' napján) fennállottak (összhangban a R. 2. §. p) bek.-vel) és csak o l y összeg erejéig, amely most iis fennáll (jelen r. 13. §.); közömbös az, hogy a követelés tőke, kamat vagy költség címén áll-e fenn.
P) Könyvjóváírással ( = könyvadósságvállalással) egyenlítette ki a kincstár a 10 holdon aluli gazdaadósok egyes hitelintézeti köve- teléseit is a: R. 28. §. é s 8700/1934. M. E. szerint, d e ott csak hitel- intézeti jelzálogos követeléseket vállalt át a kincstár s ott a könyv- adósság törlesztésének módozatai is 'különbözők voltak (20 éven alatt' évi 1 Vi kamattal), továbbá azt a könyvjóváírást az adós, illetőleg h i t e - lezője visszatérítési kötelezettség nélkül kapta, viszont a jelen r.
•értelmében vállalt könyvadósság fejében az adós ingatlana a kmcs'cár- javára telekadóssággal terheltetik (12. §.).
P) Az 1. §-ban meghatározott teherrendezésre a kincstár mint- egy 150 millió pengő könyvadósságot vállal; visszatérő terhe ennek"
folytán évi 4.5 millió pengő körül lesz. (T. indokolás.)
P) A kielégítés mértékének lejtése a követelések fedezettségé- ben mutatkozó csökkenésnek felel meg; az ingatlanok mai é r t é k é t tekintve, ,a negyvenszeres szorzaton túleső követelések árverésen aligha nyernének kielégítést s a kielégítés valószínűsége annál bi- zonytalanabb, minél távolabb áll a követelés a negyvenszeres h a t á r - tól. A kincstár mégis azért vállalja át részben ezeket a tartozásokat,, mert a gazdasági helyzet javulásával a követelések kielégítési lehe- tősége emelkednék s így a megváltásnál ezt a potenciális értéket' is figyelembe kell venni. A kétszázszoroson túleső követelésekről az a vélelem, hogy kielégítést egyáltalában nem k a p h a t n á n a k , ehhez k é p e s t —; amennyiben az ennyire megterhelt ingatlan t e h e r r e n d e z é - sének egyáltalán helye lehet — kielégítés nélkül megszűnnek. (16. §.)'
P) Kezessel. vagy más adóstárssal szemben a könyvjóváírás rendszerint nem szünteti meg a követelést (19—20. §.); ehhez képest ha a követelésért t ö b b a d ó s egyetemlegesen felel, a követelést könyvjóváírás után is érvényesíteni lehet a gazdaadös adóstársaival"
szemben.
f ) Kisebb birtokon, amelyet a gazda s a j á t és háznépe m u n k á j á - val művel s amelyen rendszerint viszonylag több a z é p ü l e t " é s az ingóság, .általában nagyobb a jövedelmezőség és a vagyon viszonyla- gos .'értéke,' ehhez k é p e s t ugyanabban a tehercsopoítban viszonylag' jobban van fedezve a követelés; e z é r t kell itt a könyyjó.váírás ősz- szegét is emelni. ' . ' . ' . . ' , ' . ?
, P) A nem jelzálogos'követelések — keletkezáííik "idejére t e k i n - tet nélkül — fennálló összegük; arányában egyenlő, rangsorban, e l é - gíttetnek ki. ' -
7"
(9) A védett adósok 'hátralékos köztartozásainak részletekben -megfizetésére a 149.000/1933. VII. a. P. M. rendelet adott e n g e d é l y t A záloglevelek vagy kötvények kibocsátásának alapjául szolgáló
".követelések rendszerint a negyvenszeres teherhatáron alul esnek, s egyébként is már hosszú lejáratúak; az ezek ailapján teljesítendő időszakos fizetések összegét a 6300/1932. M. E. 2. §-a, a 450/1933.
P. M. és a 7600/1933. M. E. rendelet a változott viszonyoknak megfe- lelően korlátozta.
2. i§.
(1) A hitelező a könyvadósság vállalás útján kielégítést nem köteles elfogadni: (4)
a ) oly követelés fejében, amely a védettséggel járó korláto- -zások alól ki van véve (14.000/1933. M. E. számú rendelet — az
•-alábbiakban: R. — 14. §.);(2)
b) kézizálogjoggal, vagy — a védett ingatlanon fennálló jel- zálogjog kivételével — más külön kielégítési joggal biztosított
követelésének arra a részére, amely az említeti jog alapján ki- elégíthető; a követelésnek e része tekintetében azonban, amelyre
a könyvadósságvállalás útján való kielégítést nem fogadta el, -a hitelező csak a külön biztosíték alapján kereshet kielégítést;!3)
c) családi vagy öröklési jogviszonyon alapuló • követelés fejében, illetőleg ily követelésnek ama része fejében, amelyet a bíróság a védettséggel járó korlátozások alól fel nem oldott (R„ 14. §. 10. pont), úgyszintén a védett birtokhoz tartozó ingat- lan vételárhátraléka fejében. (4)
(2) .Ha az Országos Központi Hitelszövetkezet vagy tag- ,intézete:az 1. értelmében a követelésnek nem 100%-a erejéig
•kapna könyvjóváírással kielégítést, a pénzügyminiszter a könyv- jóváírás összegének felemelését engedélyezheti, amennyiben az -említett hitelezőt az adós ingóságai tekintetében megillető elő-
nyös kielégítési jog módot nyújtana a követelés magasabb .'%-ának behajtására, mint amelyhez könyvjóváírás útján jut- .hatna. Az említett hitelező előnyös kielégítési joga alapján az
(4) bekezdés b) pontjának alkalmazása mellett a könyvadósság- vállalás útján való kielégítését csak akkor nem köteles elfogadni, ha a pénzügyminiszter a megfelelő kiegészítést nem engedé- lyezi,, (5)
(3) Ha a hitelező a könyvadósságvállalás elfogadását az
•í1) bekezdés c) pontja alapján megtagadta, bármelyik fél kérel- mére a bíróság az eset összes körülményeinek, különösen mind- két fél vagyoni viszonyainak méltányos figyelembevételével álla- pítja meg a tartozás törlesztési módozatait és a tartozás össze- gét is megfelelően leszállíthatja. A bíróság teljesítés helyett az ingatlan egyrészének átengedését is elrendelheti. Figyelembe kell venni azt is, hogy a követelés ranghelyéhez képest mennyiben van biztosítva. Ha a követelés tárgyában már végrehajtható bírói
határozat vagy végrehajtható okirat keletkezett, a kérelmet a . végrehajtási eljárás során is elő lehet terjeszteni. (6)
(4) A (3) bekezdésben említett eljárás részletes szabályait, a minisztérium külön rendelettel állapítja meg. A védettséggel járó szolgáltatásokat az eljárás alatt is teljesíteni kell.(T)
0 A könyvjóváírással való kielégítés az 1. §. (") bekezdésében megjelölt követelések kivételével általában mindennemű k ö v e t e l é s r e kiterjed a jogszabály erejénél fogva, hacsak a hitelező a 2. §-ban taxatíve {elsorolt esetekben az ilyen kielégítést vissza nem utasítja.
Azt hogy az utóbbi jogot mikép lehet gyakorolni, a 12. §. (4) bek.- ben említett külön rendelet állapítja meg.
(2) A R. 14. §-ában felsorolt követelésekkel egyező elbírálás alá esnek a következő rendeletekben emiitett követelések is: 16.200/
1933. M. E. 18. §. utolsó bek. (zárlati költség), 2000/1934. M. E.
3. §. (Országos Lakásépítési Hitelszövetkezet kölcsöne), továbbá, a zöldhitel (2600/1934. M. E. 6. §., 1950/1935. M. E. 6. §.) A 8700/
1934. M. E. 2. §. (2) bek. szerint a védettség hatálya alól k i v e t t köve- telésekre a R. 28. §-ában meghatározott könyvadósság vállalásának nincs helye.
(3) A korábban szerzett kézizálogjog érvényesítését biztosítja a 16.200/1933. M. E. 16. §. utolsó bekezdése is. Amint ott, úgy a jelen rendelet értelme szerint is csak a korábban, a jelen rendelet hatály- balépése előtt szerzett kül'ön kielégítési jog alapján gyakorolhatja a hitelező kivételes jogát. Hiszen a rendelet hatálybalépésével magából a rendeletből folyóan beáll a követelések jóváírására (1. §.), illetőleg átalakítására (3. §.) való jog, ezt később szerzett jogok nem érinthetik.
Kézizálogjogon felül e rendelet alkalmazásában egyéb külön kielé- gítési jog lehet például a megtartási jog, valamint a védettség alá nem eső vagyontárgyakra szerzett foglalási, illetőleg jelzálogjog. A hitelező köteles választani a könyvjóváírás elfogadása vagy a külön kielégítési jog alapján való kielégítés között; ha utóbbit válaszúja, ezáltal a védett, ingatlanból való kielégítésről lemondottnak kell"
tekinteni. A b. pont rendelkezéseit kiegészíti ugyané §. (2) bekezdése.
(4) Kiegészíti ugyané §. (3) bekezdése. Az itt megjelölt köve- teléseken felül számos érdekcsoportba tartozó hitelező (közjegyzők, ügyvédek, vállalkozók, gépgyárosok, kisiparosok, kiskereskedők) kívánta, hogy követelése a könyvjóváírással való kielégítés alól kivétessék; ez a kívánság e külön érdekek és részben a rendes jog szempontjából is elismerésre méltó, ámde a kivételek szaporítása meghiúsíthatná a gazdák teherrendezését; ugyanis igen sok gazda- adásnak egész adóssága ilyen, kivenni javasolt tartozásokiból áll.
{') Az Országos Központi Hitelszövetkezet előnyös kielégítési jogát az 1898: XXIII. t.-c. 23. és 65. §-a, illetőleg az 1920: XXX. t.-c.
23. és 24. §-a biztosítja. E jogban bízva az OKH. s o k esetben n e m jegyeztette b e vagy csak késve, hátrányos rangsorban jegyeztette b e követelése alapján a jelzálogjogot; h a a könyvjóváírásnál csak az utóbbi rangsor jöhetne tekintetbe, ezzel elveszne ¡az OKH-ra n é z v e külön fedezetének értéke. Ezért gondoskodik kárpótlásról a (3) be- kezdés; ezáltal más hitelezők kielégítési helyzete nem változik és az adós sem kerül hátrányosabb helyzetbe, mert a jóváírási többlet erejéig nem kell telekadósságot bejegyezni (12. §. (') bek.).
(6) E bekezdés rendelkezéseinek célja az, hogy az (:j bek. c.
pontjában meghatározott követélésekre jogosítottak é r d e k é n e k mél- tányos kielégítése mellett a könyv jóváírással való rendelkezés sike- rességét e követelések azonnali teljes érvényesítése meg ne hiúsít- hassa. A bíróság arbitrárius joggal dönthet és alkalmazhatja a gazda-
9"
sági lehetetlenülésnek és iaz átértékelésnek elvéit -olyan esetekben' is, amelyekben eddig ennek a bírói gyakorlat szerint nem volt helye;
az érdekek méltányos kiegyenlítése érdekében az ingatlan arány- lagos részének átengedésére, illetőleg árverés hatályával való eladá- sára (31. §.) is kötelezheti az adóst. Ehhez hasonló arbitrárius jog- kört biztosított a bíróságnak például az a r a n y b a n teljesítendő fize- tések tárgyában k i a d o t t 950/1923. E. rendelet. A magánjogi gya- korlat szempontjából -rendkívül fontos rendelkezések alkalmazásának módozatait ia kővetkező bekezdés értelmében külön rendelet fogja szabályozni.
(') A védettséggel járó szolgáltatásokat a jelen rendelét 6. §-ában foglalt módosításokkal ia R. 4. §. f ) bek., 5—7. és 38. §-a, a 16.200/
1933. M. E. 23. §-a s a 6600/.1935. I. M. rendelet állapítja meg.
2. Teherrendezés követeléseknek hosszúlejáratúvá átalakításával.
3. §.
(1) Annak a gazdaadósnak, akinek védett birtoka 10 ka- taszteri holdnál nem nagyobb, vagy bár nagyobb, de a kataszteri tiszta jövedelem 100 koronát meg nem h a l a d j1) a kataszteri, tiszta jövedelem negyvenszeres szorzatán belül eső tartozá- sait (2) a tőketartozás évi 4 % % - á n a k 50 éven át fizetésével. tör- lesztendő tartozássá kell átalakítani, (3) hacsak az adós a külön rendeletben meghatározandó határidőben és módon erről le nem m o n d j4) Ha az adós a követelések átalakításáról lemond, a védettség telekkönyvi feljegyzését törülni kell. A lemondás nem zárja ki az 1. §-nak megfelelő teherrendezést. (5) Ilyen esetben a védettséget az 1. §-ban meghatározott teherrendezés végrehaj- tása után kell törülni.
(2) A jelzálogjoggal nem biztosított követeléseket, annak megállapítása végett, hogy mennyiben esnek a kataszteri tiszta jövedelem negyvenszeres szorzatán belül, a jelzálogos követe- lések után, egymáskőzt egyenlő rangsorban álló követelésekként kell számításba venni J6)
(3) Köztartozások, továbbá záloglevél- vagy kötvénykibocsá- tás alapjául szolgáló kölcsönkövetelések átalakítás alá nem esnek. (7)
(4) A hitelező az átalakítás mellőzését kívánhatja a 2. §.
(7) bekezdésének a)—c) pontja alá eső követelések tekintetében.
Az átalakítás mellőzése esetében a 2. §. rendelkezéseit megfele- lően alkalmazni k e l l j8)
(5) Addig, amíg a követelés átalakítása folytán az első törlesztőrészlet esedékessé nem válik, az adósnak a védettséggel járó szolgáltatásokat kell teljesítenie.(9)
(6) Az átalakítás jogi hatályát és egyéb részletes szabályait a minisztérium külön rendelettel állapítja meg,
l1) Ugyanilyen terjedelmű birtokok részesülitek a R. 27—28. §.
a a 8700/1934. M. E. rendelet szerinti ¡teherrendezésben is, ott azonban a rendezésnek előfeltétele volt :a harmincszorost meghaladó jelzálog!
terhelés, míg itt már (tizenötszörös terhelés alapján védetté nyilvánít
tott ingatlanok tekintetében is helye van az átalakításnak. Ebben a teherrendezésben is csak olyan ingatlan vehet részt, a m e l y n e k v é d e t t - sége még fennáll.
(2) A (3) b e k e z d é s b e a megjelölt, valamint a hitelező által a (4) bek. szerint mellőzni k é r t követelések kivételével az adóssal szemben fennálló valamennyi követelés (hitelintézeti vagy magán, jelzálogos vagy nem jelzálogos, régi vagy újabb, töke, kamat és költségkövete- lés) átalakítás alá esik. A negyvenszeres h a t á r megállapításában a 13. §. r e n d e l k e z é s e irányadó.
(3) Az átalakítás magából a jogszabályból következik, t e h á t en- n e k 'alapján a z átalakításhoz szükséges jogcselekményekét ki lehet kényszeríteni, hatályossá azonban az átalakítás mégis csak a jogügy- leti végrehajtás utján válik. Az átalakított hitelintézeti követelések engedményezéséről és az ezek alapján kibocsátandó kötvényekről lásd a 27. §-t.
(') Az átalakítás csak a hitelezőre kötelező feltétlenül, az adósra pedig csak akkor, ha arról le nem mond. A z adós lemondási joga ki- vétel a 34. :§. szabálya alól, mely szerint a kedvezményekről általá- ban nem mondhat le érvényesen. A lemondási jogot azért k e l l e t t itt az adósnak megadni, mert 'az átalakítás r e á nézve mindig jelent k e d - vezményt, pl. ha tartozása már úgyis hosszúlejáratú és esetleg köny- nyebb feltételű vagy ha terhei a tizenötszöröst alig h a l a d j á k meg s a követelések átalakítása gátolná a terheknek magán uton való gyors tisztázását vagy akadályozná a gazda hitelét. Ha azonban az adós olyian 'helyzetben van, hogy átalakítás nélkül is eleget t e h e t kö- telezettségeinek, akkor nem méltányos, hogy a közösség megterhelése árán tovább is élvezze a védettséggel .járó kedvezményeket, v é d e t t - ségét tehát törülni kell.
,(5) Ily esetben a negyvenszeresen belül eső terhek azáltal válnak elviselhetővé, hogy az említett határon túleső terheket könyvjóváírás- sal rendezik.
f ) 1. §-hoz fűzött (8) jegyzetet. — (7) 1. §-hoz fűzött (») jegyzetet.
— (8) 2. §-hoz fűzött (-)—("), (") jegyzetet. — (9) 2. §-hoz fűzött (7) jegyzetet.
3. A 10 holdon aluli védett birtokokra fennálló kedvezmények kiterjesztése.
4. §,.
A R. 27. é s 28. § - á b a n , v a l a m i n t a 8.700/1934. M . E . s z á m ú r e n d e l e t b e n f o g l a l t s z a b á l y o k n a k m e g f e l e l ő r e n d e z é s t o l y v é d e t t b i r t o k o k t e k i n t e t é b e n is v é g r e kell h a j t a n i , a m e l y e k n e k t e r ü l e t e a R . 27. § - á b a n m e g h a t á r o z o t t m é r t é k e t m e g h a l a d j a u g y a n , d e 2 0 k a t a s z t e r i h o l d n á l n e m n a g y o b b . (3) A r e n d e z é s h e z s z ü k s é g e s r é s z l e t e s s z a b á l y o k a t a p é n z ü g y m i n i s z t e r a z é r d e k e l t m i n i s z t e - r e k k e l e g y e t é r t v e á l l a p í t j a m e g . (2)
(l) A 20 holdas területi határ nincs .kombinálva iá kataszteri tiszta jövedelemmel, mint a R. 27. §-ában a 10 holdas határ. A R. 27. § - a kiterjedt 10 holdnál nagyobb ingatlanra is, ha az ingatlan kataszteri tiszta jövedelme ,a 100 k o r o n á t nem haladta meg. E szerint számos 10—20 holdig terjedő ingatlan rendezés alá került már, ellenben szá- mos ilyen ingatlan amiatt maradt ki a rendezésből, mert kataszteri tiszta jövedelme nagyobb volt 100 koronánál. Sok esetben ez érthe-
tetlen egyenlőtlenségnek tűnt fel, .kivált olyan helyeken, ahol a régen megállapított kataszteri tiszta jövedelem már .nem felel meg a z ingat- lan forgalmi értékének és mai jövedelmezőségének. Részben éppen
11 az ilyen hibák .kiegyenlítése végett terjeszti ki ez a §. a rendezésre való jogosultságot kizárólag a holdak száma alapján.
('-') A kedvezmény igénybevételére határidő fóg kitüzetni. Kellő igazolás mellett még a 10 holdon aluliak is jelentkezhetnek a kedvez- ményre, mert a 8700/1934. M. E. 23. §. f ) bek.-'ben megszabott köz- hírré tétel még ¡nem történt meg. A jelentkezésnek azért is jelentő- sége van, mert a ¡jelen §-ban említett rendezés szükséges előzménye az 1. §-ban szabályozott könyvjóváírás végrehajtásának (13. §. (2) bek.)
4. A védettség meghosszabbítása.
5. §.
A védett birtokká nyilvánításnak a R.-ben és az azt kiegé- szítő és módosító rendeletekben meghatározott hatálya p) — ha a védett bírtok minőség feljegyzését még nem törülték(2) — az 1937. évi október hó 31. napjáig ¡fennmarad. p1)
P) A védettség hatálya: terhelési tilalom (R. 4. §. P) bek.), régi kamatok tőkésítése. (R. 4. §. p)—p) bek.), a kötelezettségek után járó szolgáltatások m é r t é k é n e k korlátozása ¡(R. 5—7. és 38. §., 6600/1934.
I. M., ¡jelen r. 6. §.), a végrehajtás és csőd korlátozása (R. 9. §., 16.200/
1933. M. E. 12—19. §., 4150/1934. M. E. 1—3. és 8—9. §., 7100/1934.
M. E. 6. §. f ) bek.).
i(s). A védettség megszüntetésének esetei: R. 15. §., jelen r. 3. §.
P) bek., 11. §. P) bek., 16. ,§. P) ibeik., 17. §.
i(3) A 16. §. esetében 1936. október 31-én szűnik meg a v é d e t t - ség hatálya.
5. A védettséggel járó szolgáltatások leszállítása.
6. §,
(1) Az a gazdaadós, kinek védett birtoka van, az 1935. évi augusztus hó 31. napjáig terjedő időre a szolgáltatásokat az eddig fennállott jogszabályoknak megfelelően köteles teljesí- teni.!1) Az 1935. évi augusztus hó 31. napja utáni időre á R. 5.
§-ában meghatározott szolgáltatásokat azzal az eltéréssel köte- les az adós teljesíteni, hogy a R. 5. §. f1) bekezdésének 2. pontja alá eső kövételésekre kamat fejében az eddigi 4% helyett évi 3i/2 % -ot, tőketörlesztésül pedig a kataszteri tiszta jövedelem negyvenszeres szorzatának megfelelő határon belül eső, jelzálog- gal biztosított követelésekre évi kell fizetnie. (2) Ha az adós az 1935. évi augusztus hó 31. napja utáni időre a jelen §•
értelmében járó kamatnál magasabb kamatot 'fizetett, a túlfize- tést .a legközelebbi időre járó kamattartozásba kell javára be- számítani.
(2) A gazdaadós, ha tartozásainak összege a védett birtok kataszteri 'tiszta jövedelmének negyvenszeres szorzatát megha- ladja, a ¡fennálló jogszabályoknak megfelelően továbbra is igény- beveheti azt a kedvezményt, hogy összes tartozásaira annyit fi- zet, mint amennyit az (J) bekezdés értelmében akkor kellene fi- zetnie, ha jelzálogjoggal biztosított tartozásainak összege a ka-
2
t a s z t e r i t i s z t a j ö v e d e l e m n e g y v e n s z e r e s s z o r z a t á n a k f e l e l n e meg. (3) A k e d v e z m é n y i g é n y b e v é t e l e e s e t é b e n a z 1935. évi s z e p - t e m b e r h ó 30. n a p j a u t á n i i d ő r e j á r ó s z o l g á l t a t á s o k a t a k a t a s z - teri t i s z t a j ö v e d e l e m h a r m i n c s z o r o s és n e g y v e n s z e r e s s z o r z a t a i k ö z é e s ő j e l z á l o g o s k ö v e t e l é s e k r e is k ö z v e t l e n ü l a h i t e l e z ő n e k k e l l fizetni, (4) a k a t a s z t e r i t i s z t a j ö v e d e l e m m i n d e n k o r o n á j a u t á n j á r ó 10 f i l l é r e k e t (R. 6. §. (4) b e k e z d é s é n e k 2. p o n t j a ) p e - dig a z 1935. évi s z e p t e m b e r h ó 30. n a p j a u t á n i i d ő r e a z a d ó s n e m k ö t e l e s fizetni. (6)
(3) H a a k a t a s z t e r i tiszta j ö v e d e l e m n e g y v e n s z e r e s e h e - l y é b e m á s h a t á r t á l l a p í t a n a k m e g (8—11. §.), a h a t á r o z a t j o g - e r ő r e e m e l k e d é s é t ő l j á r ó s z o l g á l t a t á s o k a t az ú j h a t á r n a k m e g - f e l e l ő e n k e l l t e l j e s í t e n i .
f ) R. 4. §. f ) bek., 5—7. és 38. §., 16.200/1933. M. E. 23. §„ 6600/
1935. I. M.
.(-) A R. 5. §-a szerint eddig a harmincszoros b a t á r o n belül eső jelzálogos követelésekre évi 1 % tőketörlesztést kellett fizetni, a 30-40- szeres 'közé esőkre viszont nem járt tőketörlesztés.
(3) A kedvezmény igénybevételének módozatait a 200/1934. P.
M. szabályozza.
H így tartoztak fizetni eddig a R. 7. §-a értelmében a 10 holdon aluli gazdaadósok jelzálogos hitelezőik részére. A jelzálogjoggal nem biztosított követeléseket nehéz megkülönböztetni aszerint, hogy az adós védett ingatlana kataszteri tiszta jövedelmének 30-40-szeres szorzata k ö z é esnek-e; kétség esetében a helyi bizottság ad felvilá- gosítást (16,200/1933. M. E. 9. §. 3. pont, 6600/1935. I. M, 4. §.), a törlési eljárás során pedig a 16.200/1933. M. E. 24. §-a s a 4150/H934.
M. E. 4. §-ia értelmében a bíróság határoz. Észszerű volna, h a nem jelzálogos hitelező részére a 30-40-szeres k ö z é eső terhek után járó szolgáltatást a helyi bizottságtól k a p o t t befizetési lap felhasználásá- val csekkszámlára lehetne befizetni és a befizetett összeget a helyi bizottság osztaná fel a 7100/1934. M. E. 2. §-ban meghatározott elvek megfelelő alkalmazásával.
(r,| E ' 1 0 fillérek elengedése folytán, egy holdra 10 k o r o n a k a - taszteri tiszta jövedelmet számítva, évi egy pengővel csökken az a d ó s fizetési kötelezettsége. Ilyen ingatlant véve példától, a régebbi szabá- lyok szerint fizetni kellett negyvenszeres megterhelés után évi 4 % kamatot (16 P), a harmincszorosig évi 1 % tőketörlesztést (3 P), a 10 füléreket (1 P) és mintegy évi % % váftóiletéket i(2 P), azaz ösz- szesen 22 pengőt; az új rendszer szerint fizetni kel'l évi 3 % % ka- matot (14 'P), évi % % tőketörlesztést (2 P) és a váltóilletéket (2 P), azaz összesen 18 pengőt.
«
6. A régi' gazdatartozások kamatlábának csökkentése.
7. §.
(1) A R . 1. § - á b a n m e g h a t á r o z o t t a d ó s s a l si^embenf1) a z 1932. évi á p r i l i s h ó 1. n a p j a e l ő t t k e l e t k e z e t t m a g á n j o g i k ö v e t e - l é s n e k a z 1935. évi a u g u s z t u s h ó 31. n a p j a utáni i d ő r e j á r ó k a - m a t á t a t ő k é n e k évi 5 % - á n á i n a g y o b b m é r t é k b e n b í r ó i ú t o n é r - v é n y e s í t e n i n e m lehet.(2) A z 1935. évi a u g u s z t u s h ó 31. n a p j a u t á n i i d ő r e a jelen r e n d e l e t h a t á l y b a l é p é s e előtt k i f i z e t e t t k a -
13"
¡matnak az 5% -ot meghaladó részét mint túlfizetést kell az adós javára a legközelebbi időre járó kamattartozásba beszámítani.
(2) Nincs helye e §. alkalmazásának, ha az adós kereske- delmi társaság. (3)
(') Nemcsak tulajdonos, hanem haszonélvező vagy javad'almas is, h a jövedelme nagyobb részben mezőgazdaságból ered (2500/1933. P.
M., 2600/1933. P. M., 7.100/1934. M. E. 6. §. 2. beik.); az ingatlan meg- terhelésének m é r t é k e n e m jön számításiba.
("') A R. 1. §-a szerint ez a ikiamiat 5 Vi % volt. A leszállítást a Nemzeti Bank váltóleszámitolásd kamatlábának csökkentése és az Or- szágos Hitelügyi Tanács újabb kamaitmegállapítása tette lehetővé.
'Hitelintézeteknek a kamatláb csökkenéséből eredő különbözetet a pénzügyminiszter kamathozzájárulással részben megtéríti (29. §.). A kamatfizetésnek a gazdaadós kezesére vagy adóstársára kihatásairól lásd a 18. §-t.
(3) A kereskedelmi társaságot a R. 32. §-a is kizárta a kedvez- ményből.
MÁSODIK RÉSZ.
A rendezés részletes szabályai.
1. A teherhatárok helyesbítése.
8. §.
(1) Ha a kataszteri tiszta jövedelem negyvenszerese szorzata az ingatlan értékét és rendes gazdálkodással elérhető jövedel- mezőségét tekintve nem megfelelő alap a védettséggel kapcsola- tos rendelkezések alkalmazásában, az említett negyvenszeres határ helyébe bármelyik érdekelt kérelmére (*) a könyvadósság- vállalás (1. §.) és a szolgáltatások (6, §.) szempontjából irány- adó megfelelő alacsonyabb vagy magasabb határt lehet megálla- pítani. (2)
(2) Alacsonyabb határ megállapítását csak akkor lehet kérni, ha a védett birtok kataszteri tiszta jövedelmének hol- dankinti átlaga 14 koronát, jelzálogos terhe pedig a kataszteri tiszta jövedelem harmincszorosát meghaladja.
(3) Helyesbítési eljárásnak nincs helye, ha a védett bírtok '20 kataszteri holdnál nem nagyobb, vagy nagyobb ugyan, de ka-
taszteri tiszta jövedelme 100 koronát nem halad meg. A pénz- ügyminiszter azonban, akár kérelemre,- akár anélkül ilyen birtok esetében is elrendelheti a 'helyesbítési eljárást, ha a birtok for- galmi értéke és a kataszteri tiszta jövedelem negyvenszeres szor- zata között ¡feltűnő aránytalanság mutatkozik és ennélfogva he- lyesbítés hiányában az egyik fél indokolatlanul nagy előnyhöz jutna, a másik félre vagy a kincstárra pedig méltánytalanul sú- l y o s kár vagy teher hárulna.
(4) A határ helyesbítésének csak akkor van helye, ha a he- lyesbítés a kataszteri tiszta jövedelem legalább 20%-ának meg:
felelő felemelést, illetőleg 15%-ának megfelelő leszállítást ered- ményezne. (3)
F) A negyvenszeres határ helyesbítését a teherrendezés s z e m - pontjából nyilván csak olyan gazdaadós lkérheti, k i n e k tartozásai a vé- dett birtok kataszteri tiszta jövedelmének negyvenszeresét meghalad- ják. A kérelmezésre jogosult érdekelt lehet az adós, az államkincstár (mely a jóváírás terhét viseli) és a z a hitelező, a k i n e k k ö v e t e l é s e a határ helyesbítése nélkül jóváírás alá, illetőleg a jóváírásnak kisebb m é r t é k e a l á esnék.
(2) A szolgáltatások mértékének emelése szempontjából m á r a R. 13. §. és 16.200/1933. M. E. 22. §. lehetővé t e t t é k a r e v í z i ó t Ezt a lehetőséget azonban a hitelezők alig vették igénybe. Az említett rendelkezések hatálya t o v á b b is fennmaradt (37. §.).
(3) A helyesbítési eljárás .körülményes és költséggel jár, ezért a helyesbítés lehetőségét e §. lehetőleg a valóban indokolt e s e t e k r e kívánja korlátozni. Különösen kerülni kell 'az ilyen egyéni eljárást a.
nagytömegű kisbirtokoknál, amelyek úgyis teljesebb r e n d e z é s b e n ré- szesülnek.
9. §.
A helyesbítésre irányuló kérelmet a helyi bizottságnál kell
— az eljárás részletes szabályait megállapító rendelet közzété- telétől számított kilencven napon belül —' előterjeszteni. A ké- relem tárgyában elsőfokon a helyi bizottság a gazdasági felügye- lőnek és a pénzügyígazgatóság kiküldöttének részvételével ha- tároz. A helyi bízottság határozata ellen panasznak van helye a kir. ítélőtáblához.!1) A kir. ítélőtábla hármas tanácsban határoz;
a tanács elnökét és helyettesét a kir. ítélőtábla elnöke a kir. íté- lőtábla bírái sorából jelöli ki, egy-egy mezőgazdasági és h i t e l - intézeti ülnök tagját pedig esetről-esetre a tanács elnöke hivja meg azok közül a szakfénfiak közül, akiket a kir. Ítélőtábla szék- helyére illetékes kerületi mezőgazdasági kamara, illetőleg a Pénzintézeti Központ ülnökül a kir. ítélőtáblához kijelöl. Az el- járás költsége a kérelem előterjesztőjét terheli. Az eljárás rész- letes szabályait az igazságügyminiszter a pénzügyminiszterrel és a 'földmívelésügyi miniszterrel egyetértve állapítja meg.
F) A panaszoknak az ítélőtáblához utalása a jogegységet, a ha- tározatok pártatlanságát és szabatosságát kívánja biztosítani. A jog- egység ugyan teljesebb lehetne, ha csupán egy központi hatóság in- tézné a panaszokat, de a helyesbítési eljárásban .annyira fontos helyi' tárgyismeret a vidékek szerinti elosztásnál biztosabban megszerezhető.
10. §.
Ha a helyesbítő 'határozat a kataszteri tiszta jövedelem negyvenszeres szorzatának megfelelő határ helyett más határt állapított meg, ennek az összegnek egynegyed részét kell a ka- taszteri tiszta jövedelem egy-egy koronája helyett a könyvadós- ságvállalás (1. §i.) és a szolgáltatások (6. §.) szempontjából irányadó határok megállapításában számításba venni. (J) A ter- helési határ helyesbítését adóztatási célokra nem lehet felhasz- nálni.
F) Eszerint, ha a határozat 'kimondja, hogy az ingatlan forgalmi1
15"
• értékéit és jövedelmezőségét tekintve a kataszteri tiszta jövedelem negyvenszeres szorzata helyett la hatvanszoros h a t á r a megjelelő, utóbbi szorzat összegének egy negyvened részét (1-5) kell a kataszteri tiszta ¡jövedelem egy-egy k o r o n á j a ¡helyett venni, azaz h a egy holdra 10 korona kataszteri tiszta jövedelem esett, ¡a helyesbített batárt pe-
•dig a hatvanszoros szorzatban állapították meg, holdankinti kataszteri tiszta jövedelemként 15 k o r o n á t kell veinni.
11. §•
(1) Ha a birtok ¡forgalmi értéke hozadéki értékét legalább 100%-kai meghaladja és a ¡hitelezés alapjául a magas forgalmi
•érték szolgált, a határozatban új ¡határ megállapításának mellő- zésével ezt a tényállást kell megállapítani. A határozatot fel kell terjeszteni a pénzügyminiszterhez. Ilyen esetben a terhek könyv- adósságvállalással rendelkezésének és a 3. §. alkalmazásának rendszerint nincs helyei1) és a védett birtok feljegyzést a hatá- rozat jogerőre emelkedésétől számított egy év eltelte után bár- melyik érdekelt hitelező vagy a kincstár kérelmére törülni kell.
(2) A pénzügyminiszter azonban méltánylást érdemlő eset- ben, különösen ha az adósnak nem áll módjában, hogy tartozá- sait az ingatlanok értékesítése vagy a hitelezőknek átengedése, tőketörlesztés útján vagy más módon csökkentse, a hozadéki és a forgalmi érték középarányosának megfelelő határon túl eső követeléseknek könyvadósságvállalás útján való rendezését, va- lamint a 33. §. alá eső védett birtok tekintetében az e határon belül eső követelések átalakítását engedélyezheti, kivéve ha nyil- vánvaló, hogy az adós nem lesz képes teljesíteni az így megálla- pított határon belül eső követelésekre a védettséggel, illetőleg az átalakítás alá eső követelések után járó szolgáltatásokat. (2) Ha a pénzügyminiszter a könyvjóváírással való rendezést enge- délyezi, a védettség törlésének a jelen §-ban meghatározott ok- ból nincs helye. Mindaddig, amíg a pénzügyminiszter a könyv- adósságvállalás útján való rendezést nem engedélyezte, a védett- séggel járó szolgáltatásokat (6. §.) az adósnak továbbra is tel- jesítenie kell.
(l) Ha a birtok forgalmi értéke aránytalanul nagyobb hozadéki értéké,néll, akikor kétséges, hogy az ingatlan valóban mezőgazdasági jellegű-e (noha ¡a telekkönyviben ilyen művelési ág a l a t t szerepel) s nem szolgálja-e az adósnak a mezőgazdasági termelésen kívül álló (pl.
telekspekulációs) érdekét. Az ilyen ingatlan birtokának a hitelezők érdekének visszaszorításával megtartása kívül esik a gazdatartozások rendezéséről alkotott jogszabályok célján. Az ilyen ingatlanra a hite- lező nem azért nyújtott kölcsönt, mintha ennek r e n d e s mezőgazdasági műveléssel elérhető jövedelméből remélte volna a kölcsön visszafize- tését, hanem mert az ingatlan a forgalmi értéket tekintve, a maga állagában megfelelő kielégítési objektum volt; méltánytalan volna tehát, ha az ilyen ingatlanna jelzálogjogot szerzett hitelezők követe- lésük fejében kisebb értékű, h o s s z ú l e j á r a t ú könyvjóváírás elfogadá- .sára kényszerülnének.
p) A pénzügyminiszter a kivételes engedély a d á s á n á l ,az itt meg-
határozott szigorú előfeltételeket és előre megszabott számítást a l k a l - mazza, nehogy előtte a telek versengésével kapcsolatos eljárás fej-
lődjön ki. f
2. A teherrendezés végrehajtása.
12. §.
(1) A könyvadósságvállalással megszűnt követeléseket b i z - tosító jelzálogjogokat törülni kell. A könyvadósság összege ere- jéig a kincstár javára a védett birtokra a könyvadósságválla- lással kielégített jelzálogos követelések ranghelyén telekadós-- ságot kell bejegyezni.)1) Nem lehet telekadósságot bejegyezni annak a többletnek az erejéig, amellyel a pénzügyminiszter a 2.
§. (2) bekezdése alapján a könyvjóváírás felemelését engedé- lyezte. (2) Amennyiben a könyvadósságvállalással megszűnő kö- vetelés erejéig jelzálogjog nincs bejegyezve, a telekadósságot új' rangsorban kell bejegyezni. (3) A könyvadósságvállalás követ- keztében megüresedő ranghellyel az ingatlan tulajdonosa n e m rendelkezhetik. (4) Nem rendelkezhetik a tulajdonos a telekadós- ság fennállásának ideje alatt a telekadósságot megelőző r a n g - sorban bejegyzett jelzálogjog megüresedő ranghelyével sem, ha- csak a pénzügyminiszter erre engedélyt nem ad.(5)
(2) A telekadósság bejegyzését követő időben bejegyzett jelzálogjoggal biztosított hitelintézeti kölcsönkövetelés az ingat- lan kataszteri tiszta jövedelmének háromszorosát meg nem ha- ladó összeg erejéig a telekadósságot rangsorban megelőzi, f e l - téve, hogy a kölcsönt a telekadósság bejegyzése után folyósí- tották. (6)
(3) Az ingatlan árverési vételárából a telekadósságra jutó»
összeget a törült jelzálogos követelések fejében vállalt könyv- adósságok visszaváltására kell a törült jelzálogjogok rangsorá- nak megfelelően fordítani. (7)
(4) A könyvadósságvállalással kielégítés részletes, s z a b á - lyait, továbbá az ezzel kapcsolatos telekkönyvi szabályokat az igazságügyminiszter és a pénzügyminiszter rendelettel állapítja meg.
(5) A telekadósságra bejegyzésétől számított bárom éven át sem kamat, sem tőketörlesztés nem jár.(s) A három év e l - telte után teljesítendő kamatfizetés és tőketörlesztés mértékét és módozatait a mezőgazdaság mindenkor fennálló jövedelmező- ségi viszonyaihoz mérten a pénzügyminiszter a földmívelésügyí és igazságügyminiszterrel egyetértve, időről-időre rendelettel ál- lapítja meg; a szolgáltatás mértéke nem lehet nagyobb, mint amennyit a kincstár a könyvadősság fejében teljesít.
P) A 'telekadósság az ingatlan mindenkori tulajdonosát terheli;- az ennek alapján (teljesítendő szolgáltatásokat az p) bekezdés értel- mében időről-időre rendelet fogja megállapítani. A kielégített jelzá- logos követelések ranghelyén való bejegyzés alatt helyesebben a rang—
17"
s o r t kelil érteni; ,a telekadósság, ha pl. a követelés 20 %-ának ere- jéig adatott, nem tölti ki a 20 %-on felül üres k e r e t k é n t a követelés 100 %-áig t e r j e d ő telekkönyvi helyet, hanem a jóváírt összeg erejéig ugyanazon követelés után kerül bejegyzésre, amely után a jóváírással kieLégített követelés is szerepelt a telekkönyvben.
p) Lásd a 2, §-'hoz fűzött (r') jegyzetet.
(3) Ez a rendelkezés azért szükséges, mert jelzálogjoggal nem biztosított követelésiek is kielégíttetnek könyvjóváírással,
[ ) Ez a rendelkezés a teleikadósság bejegyzése előtti időben korlátozza a tulajdonost avégből, hogy a megüresedő ranghelyen a telekadósságot be lehessen jegyezni.
(5) Ez a korlátozás a telekadósság bejegyzése utáni időre szól s annak biztosítására szolgál, hogy a teleikiadóssággial biztosított könyvjóváírás idővel az előtte bejegyzett követeléseik fokozatos meg- szűnésiével, jól fedezett 'követeléssé váljék és a telekadósság alapján megállapítandó szolgáltatások fizetését megfelelően biztosítsa. Kivétel engedélyezése indokolt lehet, pl. ha a tulajdonos máskép nem k a p - hatna termelési hitelt, vagy h a örökösödési vagy családjogi kötele- zettségeinek máskép nem t e h e t n e eleget.
(6) Ez a rendelkezés a telekadóssággal terhelt ingatlanra terme- lési hitel nyújtását kívánja ile'hetövé tenni anélkül, hogy más hitelezők jogait sértené; Tekintve, hogy a tulajdonos a telekadósságot meg- előző rangsorban bejegyzett jelzálogjog megüresedő ranghelyével nem rendelkezhetik s így a telekadósság ranghelye idővel javulni fog, az utána bejegyzett, de azt mégis megelőző kölcsön fedezete is mind- inkább javul.
(7) Ekkép a könyvjóváírássial kielégített hitelező a z ingatlan ár- verése esetéiben egy összegben megkaphatja a jóváírt összeget a negy- ven év eltelte előitt is.
(s) A telekadósság után járó szolgáltatások szünetelése a ren- dezett adós helyzetének megszilárdulása végett, t e h á t a teherrendezés sikerének biztosítása érdekében szükséges.
13. §.
(1) A n n a k m e g á l l a p í t á s á b a n , h o g y a g a z d a a d ó s t a r t o z á s a : a k a t a s z t e r i t i s z t a j ö v e d e l e m n e g y v e n s z e r e s é t m e g h a l a d j á k és h o g y a k ö v e t e l é s e k az 1. §. (1) b e k e z d é s é b e n m e g á l l a p í t o t t cso- p o r t o k m e l y i k é b e t a r t o z n a k , az 1933'. évi o k t ó b e r h ó 24. n a p j á n f e n n á l l o t t k ö v e t e l é s e k e t k e l l f i g y e l e m b e venni, p ) a m e n n y i b e n a z o k m é g f e n n á l l a n a k . F i g y e l e m b e kell v e n n i a z o k a t a k ö v e t e l é - s e k e t is, a m e l y e k a R . 14. § - a és az ezt k i e g é s z í t ő j o g s z a b á l y o k é r t e l m é b e n a k o r l á t o z ó r e n d e l k e z é s e k h a t á l y a a l ó l ki v a n n a k véve. (2)
(2) O l y v é d e t t k i s b i r t o k e s e t é b e n , a m e l y n e k t e k i n t e t é b e n az e d d i g i j o g s z a b á l y o k , v a g y a jelen r e n d e l e t é r t e l m é b e n a R. 27.
és 28. § - á b a n , v a l a m i n t a 8.700/1934. M. E . s z á m ú r e n d e l e t b e n s z a b á l y o z o t t r e n d e z é s n e k v a n h e l y e , e r e n d e z é s n e k a jelen r e n - d e l e t 1. § - á b a n s z a b á l y o z o t t k ö n y v a d ó s s á g v á l l a l á s v é g r e h a j t á s á t m e g k e l l e l ő z n i e . I l y k i s b i r t o k e s e t é b e n a n n a k m e g á l l a p í t á s á b a n , h o g y a b i r t o k j e l z á l o g o s t e r h e a k a t a s z t e r i t i s z t a j ö v e d e l e m n e g y v e n s z e r e s é t m e g h a l a d j a , az e m l í t e t t r e n d e z é s u t á n f e n n á l l ó á l l a p o t o t kell i r á n y a d ó n a k venni. A n n a k m e g á l l a p í t á s á b a n a z o n -
ban, hogy az egyes követelések kielégítés szempontjából az 1.
§-ban meghatározott mely csoportba tartoznak, az előbb emlí- tett rendezés előtt fennállott terhelési helyzetet kell figyelembe venni, p)
P) Megfelel a R. 2. §. p) bek. rendelkezésének.
p) Ez csupán a teherhatárok kiszámítása szempontjából áll;
egyébként n e m érinti a hitelezőnek azt a jogát, hogy a kivett k ö v e - telés fejében a könyvjóváírással való kielégítést visszautasítsa (2. §.
P) bek. a.).
P) Az utóbbi rendelkezésre a R. 27. §. P) b e k e z d é s é r e tekin- tettel volt szükség. Eszerint <az állami készpénztörlesztéssel meg- szűnt jelzálogjog ¡ranghelyén kell sorozni a hátrább álló hitelintézeti követeléseket, ami azonban nyilván csak az árverési sorozásra érte- tett s a megüresedő ranghelyem új jelzálogjog szerzésére nem jogosí- tott fel. A jelen r. alkalmazásában ez ia sorrendi megelőzés nem ér- vényesülhet, mert ezáltal k o r á b b a n bejegyzett nem hitelintézeti hite- lezők követelésük végleges kielégítésében sérelmet szenvednének.
14. §.
A pénzügyminiszter a követelések könyvadósság ú t j á n való kielégítését (1. §.) megtagadhatja, ha az ily kielégítés a gazda- adós házastársának, vagy a vele közös háztartásban élő, illető- leg eltartására kötelezett személynek vagyoni és kereseti viszo- nyai folytán, vagy azért, mert a hitelezés alapja nyilvánvalóan nem az ingatlan volt, a jelen rendelet céljával ellentétes, indo- kolatlan, vagy méltánytalan lenne, p)
P) Ilyen felhatalmazást kapott a pénzügyminiszter a 8700/1934.
M. E. 29.' §-ában a kiészpénztÖTlesztés és könyviadóssiágvállalás meg- tagadására is.
15. §.
(1) Ha a védett birtok 1000 kataszteri holdnál nagyobb és kataszteri tiszta jövedelme a 7000 koronát meghaladja,p) az 1.
§. szerinti könyv jóváírással való teherrendezésnek és a teher- határok 8—¡11. §-ok szerinti helyesbítésének nincs helye.
(2) Az (1) bekezdésben meghatározott birtokokra vonat- kozóan az evégből kiküldött külön bizottság a jelen rendelet hatálybalépésétől számított egy év alatt az esetek egyenkinti megvizsgálása alapján egyrészt jelentést ¡fog tenni arra nézve, hogy az ily ingatlanok tulajdonosai mennyiben képesek a terhe- ket a hitelezőkkel kötött megegyezés, köztartozások ingatlanban lerovása, földrészletek eladása, illetve ¡földbirtokpolitikai célra felajánlása útján vagy egyéb alkalmas módon rendezni, másrészt javaslatot fog előterjeszteni aziránt, hogy kívánatos volna-e és milyen szabályozás e célok előmozdítása érdekében.
(3) A bizottság elnökét a minisztertanács hozzájárulásával, egy-egy tagját pedig az Országos Mezőgazdasági Kamara, az Or- szágos Magyar Gazdasági Egyesület, a Pénzintézeti Központ és
19"
a Takarékpénztárak és Bankok Egyesülete jelölése alapján a pénzügyminiszter nevezi ki. A bizottság tagja továbbá a pénz- ügyminiszternek, a földmívelésügyi miniszternek és az igazság- ügyminiszternek egy-egy kiküldöttje. A bizottságra és tagjaira, továbbá a bizottság működésére a 16.200/1933. M. E. számú ren- delet 8. §-ának harmadik és 11. §-ának harmadik bekezdését megfelelően kell alkalmazni.
{') A ikét előfeltétel együttes megléte zárja ,ki csupán a könyv- ijóviáírást és a helyesbítést. E szerint ha a védett birtok 1000 holdnál nagyobb, de kat. t. jövedelme nem éri el a 7000 koronát, úgyszintén ha a (birtok 'kat. t. jövedelme nagyobb ugyan 7000 koronánál, de te- rülete az 1000 holdat nem haladja meg, az említett r e n d e z é s e k n e k helye lehet.
16. §.
(1) Ha a védett ingatlanokra bejegyzett jelzálogjoggal biz- tosított követelések összege az ingatlanok kataszteri tiszta jöve- delmének kétszázszorosát meghaladja, az 1—4. §-ban, úgyszintén a 8—11. §-ban foglalt rendelkezések alkalmazásának nincs he- lye. f1) Az ily ingatlanok védett birtok minősége az 1936. évi ok- tóben hó 31. napján megszűnik és a védett birtok feljegyzést bármelyik hitelező vagy a kincstár kérelmére törülni kell.p)
(2) Ily birtok tekintetében azonban a védettségi feljegyzés hatályát további egy évre meg lehet hosszabbítani vagy az 1—4., továbbá 8—11. §-ban foglalt rendelkezéseket ki lehet terjeszteni, ha* a tulajdonos kimutatja, hogy saját és vele közös háztartás- ban élő hozzátartozóinak a védett birtok jövedelme az egyedüli megélhetési alapja, vagy az ezenfelüli jövedelem kizárólag nap-, számbér vagy a mezőgazdasággal foglalkozók szokásos egyéb mellékkeresete. (3)
(3) A pénzügyminiszter a földmívelésügyi miniszterrel egyetértve az eset összes körülményeinek figyelembevételével különös méltánylást érdemlő esetekben a védettségi feljegyzés hatályának meghosszabbítását és az 1—4., úgyszintén a 8—11.
§-ok rendelkezéseinek alkalmazását akkor is megengedheti, ha az előbbi bekezdésben megszabott előfeltételek teljes mértékben fennállását az adós nem tudja ugyan kimutatni, a nem mezőgaz- dasági forrásból eredő jövedelem azonban elenyészően csekély.
° (4) Ha a pénzügyminiszter a könyvadósságvállalás útján való rendezést engedélyezi, az 1. §-nak megfelelően adott könyv- adósságvállalással a kétszázszoros szorzaton, illetőleg az ennek megfelelő helyesbített határon túl eső követelések (követelés- részek) is megszűnnek.(4) Nem szűnnek meg-ennek a bekezdés- nek alapján azok a követelések, amelyek tekintetében könyv- adósságvállalás útján való kielégítésnek nincs helye (1. §. (4) bekezdés) és amelyek tekintetében a hitelező a könyvadósság- vállalás útján való kielégítést nem köteles elfogadni (2. §.).
(5) A m e g h o s s z a b b í t á s , i l l e t ő l e g k i t e r j e s z t é s i r á n t i k é r e l e m
e l ő t e r j e s z t é s é n e k h a t á r i d e j é t , e l b i r á l á s á n a k s z a b á l y a i t , v a i a m i n t • a m e g s z a b o t t e l ő f e l t é t e l e k k i m u t a t á s á n a k m ó d o z a t a i t a p é n z ü g y -
m i n i s z t e r r e n d e l e t t e l á l l a p í t j a m e g .
(6) J o g i s z e m é l y v é d e t t b i r t o k á r a az 1—4., ú g y s z i n t é n 8-7- 11. § - o k r e n d e l k e z é s e i t a (2) és (3) b e k e z d é s a l a p j á n k i t e r j e s z - teni n e m lehet.
P) A kat. t. jövedelem kétszázszorosát meghaladó m é r t é k b e n terhelt védett birtokok a R. 27. és 28. §-ban meghatározott rende- zésből is ki voltak zárva (8700/1934 M. E. 3. '§. P) bek.). Ha az adós ingatlana ennyire meg van terhelve, valószínű, hogy nem a mezőgaz- dasági ingatlan volt a íö hitelbázis és a tapasztalatok mutatják, hogy az ilyen adósok többsége nem is hivatásos gazda.
P) 1936. október 31. előtt is törülni lehet az ilyen birtokok vé- dettségét, ha a törlés egyéb okai (R. 15. §.) fennforognak. A 16. §.
által kizárt brrtokcsoportba mintegy 4000 birtok esik k b . 5800 tulaj- donossal.
(3) A p) bek. alapján a törlési éljárásban a bíróság mondhatja ki a védettség meghosszabbítását, a (3) bek. esetében viszont a pénz- ügyminiszter engedélyezhet kivételt.
P) E követelések rendszerint csak a gazdaadóssal szemben szűn- n e k meg; a kezessel é s adóstárssal szemben a 19. §. korlátai k ö z ö t t tovább is érvényesíthetők. Nem szűnnek meg e követelések a jelen bek. második mondatában megjelölt esetekben sem.
17. §.
H a a 3. §. a l á e s ő v é d e t t k i s b i r t o k o t t e r h e l ő t a r t o z á s o k n a k az 1—3. §. é r t e l m é b e n v a l ó r e n d e z é s e b e f e j e z é s t n y e r és a te- l e k k ö n y v b e n e n n e k m e g t ö r t é n t é t a r e n d e z é s a l á e s ő v a l a m e n n y i k ö v e t e l é s t e k i n t e t é b e n b e j e g y z i k , a z i n g a t l a n n a k v é d e t t b i r t o k , m i n ő s é g e m e g s z ű n i k és az e r r e v o n a t k o z ó f e l j e g y z é s t t ö r ü l n i k e l l . p )
(') A 10 holdon aluli, illetőleg 100 korona kat. t. jövedelmű vé- dett birtokok rendezésével (a kétszázszorosán túl terheltek levoná- sával, de a 10—20 holdas csoportokból ideesőkneik és a 25. §. szerint, védettségbe visszahozottalk hozzászámításával) közel 55,000 birtok, 86.000 tulajdonos védettsége fog megszűnni; ehhez járul a kétszáz- szoroson túli megterhelés k ö v e t k e z t é b e n kb. 4000 védettség megszű- nése, úgy hogy a z 1935. május hó 1. napjáig összeszámlált, úgyszintén a 25. §. szerint visszaállított mintegy 80.000 védettségből (130.000 adóssal) csak mintegy 20.000 esetben (felerészben 20 holdon alul) fog a védettség fennmaradni, de ezek is rendezve lesznek az 1. §. sze- rinti jóváírással, kivéve az ezer holdnál nagyobb 187 birtokot. ^
3. Az együttkötelezettek jogviszonyai.
18. §.
(1) O l y a n k ö v e t e l é s e k t e k i n t e t é b e n , a m e l y e k n e k g a z d a s á g i é r t e l e m b e n v e t t f ő a d ó s a p ) g a z d a a d ó s , p ) a 6., i l l e t ő l e g 7. § - b a n m e g h a t á r o z o t t m é r t é k n e k m e g f e l e l ő e n t e l j e s í t e t t k a m a t f i z e t é s s e l az e m l í t e t t k ö v e t e l é s e k u t á n j á r ó f o l y ó k a m a t f i z e t é s i k ö t e l e z e t t - ség t e l j e s k i e g y e n l í t é s t n y e r , a f o l y ó k a m a t k ö v e t e l é s n e k ezt
21"
meghaladó része megszűnik mind a gazdaadóssal, mind ennek, kezesével vagy adóstársával szemben, (3)
(2) E rendelet alkalmazásában főadósnak — az adóstársi.
viszony jogi tartalmától függetlenül — azt kell tekinteni, aki a hitelt gazdasági értelemben igénybe vette; kölcsön esetében teháfr.
rendszerint azt, akinek részére a kölcsön összegét készpénzben folyósították.!4) Hitelintézeti kölcsön esetében annak megálla- pítására, hogy gazdasági értelemben ki a főadós, elsősorban a.
hitelintézet nyilatkozatát kell beszerezni. (B) E nyilatkozat alap- jául rendszerint az szolgál, hogy a kérdéses követelést a jelen rendelet hatálybalépése előtt a kamathozzájárulás vagy egyéb állami juttatás szempontjából gazdaadóssal szemben fennálló- követelésnek tekinteitték-e. (°)
(3) Ha valamely hitelviszonyban több főadós van, vagy ha nem állapítható meg biztosan, hogy ki a főadós s ezért mind- egyik kötelezett főadósnak tekinthető, közöttük a követelést a jelen §. rendelkezéseinek alkalmazásában egyenlő arányban kell megosztani és a kedvezményeket is ugyanilyen mértékben kell arányosítani.(7)
(4) Ha gazdaadós, mint kezes vagy adóstárs, olyan köve- telésre teljesít kamatfizetést, amelynek főadósa nem gazdaadós, vagy bár gazdaadós, de még a jelen rendeletben meghatározott, mértékű kamatot sem fizeti meg,, a hitelezőnek a kamat megfi- zetésére, illetőleg kiegészítésére irányuló követelése — amennyi- ben kamathozzájárulás útján és a hitelező által ezzel kapcso- latban viselendő százalék levonásával meg nem szűnik •— tovább is fennmarad. (8)
P) A gazdasági értelemben v e t t főadós fogalmát a p) bek. h a t á -
rozza meg. , P) Gazda-adósnak a R. 2. §-a szerint csiak ,a tulajdonost kell ér-
teni, de rövidség k e d v é é r t a 18. és 19. §. alkalmazásában gazdaadós alatt a R. 1. §-ábian meghatározott személyeket (haszonélvezőt és- javadalmast is) kell 'érteni (20. §. P) bek.).
P) A szabály első részét kimondta már a R. 8. §-a is, de a R.
31. §-ára tekintettel kétséges maradt, hogy ia kamatkövetelés meg- szűnése mennyiben hat k i ia-z együtt kötelezettekre. A 2000/1934. M.
E. 1. §-a értelmében megszűnt a kamatkövetelés az olyan tőkekö- vetelések után' is, amelyekre a R. 6—7. §-ában megjelölt kedvez- mény igénybevétele esetében a hitelezők közös letéti számlájára tör- tént -a befizetés; minthogy a be-fizetésnek ezt a módját a jelen r. 6.
§-a. megszüntette, ezután csak a 6. §-ban meghatározott k a m a t való- ságos fizetésével szűnik meg az adóssal szemben fennálló kamatkö- vetelés, illetőleg annyiban, amennyiben a hitelintézet kamatkövetelése fejében — az öt terhelő 14 % betudásával — az -állaimtól' kamathozzá- járulást kap. Az együtt kötelezettek jogviszonyairól részletesebben lásd Tunyogi Szűcs Kálmán: Együttkötelezettség a gazdatartozások fizetésének szabályozásában. Polgári Jog 1935. 141—149. lap, és A.
gazdatartozásokra vonatkozó bírói gyakorlat. Polgári Jog 1934. 555.
lap.
P) A gazdasági értelemben vett főadós fogalmának bevezetésé-
ben úttörő volt a Pénzintézeti Központnak 3/1934. sz. körlevele (ismertetése a fentebb megjelölt tanulmányban).
p) A hitelintézet nyilatkozatának bizonyító erejére a Pp. 317., illetőleg 322. §-a irányadó.
P) Kétség esetében a Pénzintézeti Központ, illetőleg az O. K. H.
nyilatkozatát lehet kikérni, mert hatósági megbizottakként ezek bo- nyolítják le az állami juttatások szolgálatát.
(7) Ugyanígy rendelkezik a 8700/1934. M. E. 4. §-a.
P) E r r e a rendelkezésre ¡nemcsak a hitelezők jogainak lehető védelme, hanem a kamathozzájárulás (29. §.) leépítéséhez fűződő .kincstári érdekek védelme s a ikamathozzáj árulás körül előforduló visszaélések megakadályozása végett is szükség volt.
19. §.
(1) A tőkekövetelés behajtásának korlátozása, (7) a követe- lés hosszúlejáratúvá átváltoztatása, (2) illetőleg könyvadósság- vállalással megszüntetései3) általában nem érinti a hitelezőnek azt a jogát, hogy a gazdaadós kezesétől vagy adóstársától kielé- gítést keressen. (4) Ha azonban a gazdaadós a gazdasági érte- lemben vett főadós, a bíróság a kezes vagy adóstárs részére kö- telezettségének részletekben teljesitését a hitelező hozzájárulása nélkül is megengedheti. A részletfizetési kedvezmény a védett gazdaadós részére biztosított kedvezmények mértékéig terjed- het, a követelés összegét azonban nem érintheti. (s)
(2) A részletfizetési kedvezmény megállapításában az eset körülményeit a méltányosság szerint figyelembe kell venni. Fi- gyelembe kell venni különösen a kezes vagy más adóstárs va- gyoni helyzetét és azt, hogy mennyiben kellett a kezesnek vagy adóstársnak a követelés keletkezésekor számotvetnie azzal, hogy a követelés a főadóstól nem lesz behajtható, vagy azt egyébként vele szemben fogják elsősorban érvényesíteni.
(3) Ha a kezes vagy adóstárs oly tartozást elégít ki, ame- lyet a gazdaadós érdekében a kincstár könyvadósságvállalással elégített ki, a kezes vagy adóstárs a gazdaadóssai szemben ke- letkező megtérítési követelése erejéig az átváltoztatott követe- lést, illetőleg a könyvadósságot szerzi meg, ezen túlmenő igényt azonban a gazdaadóssal szemben nem támaszthat. (6)
(4) Ha a kezes, vagy adóstárs maga is gazdaadós és az in- gatlan, amelynek tulajdonosa vagy amelyből jövedelme ered, 50 kataszteri holdat meg nem halad, a tőkekövetelés behajtá- sának korlátozása, a követelés hosszúlejáratú követeléssé át- változtatása, illetőleg a könyvadósságvállalás megszűntető ha- tálya az ő kötelezettségére is k i t e r j e d j7)
(') R. 9. §., 16.200/1933. M. E. 14. §.
pj J e l e n rendelet 3. §.
P) Jelen rendelet 1. §., valamint R. 27—28, §,
P) Amennyiben t. i. a közöttük levő jogviszony ezt megengedi.
p) E szerint a bírónak nincs arbitranius leszállítási joga, mint pl. a 2. §. (3) beik. esetében, hanem csupán időbelileg t e h e t enged- ményt, részletfizetési kedvezményt állapíthat meg.
23"
(") A megszűnés t e h á t viszonylagos, a gazdaadós a kezes r e g r e s z - szusától is védve van.
F) Ez a kivétel megtalálható a 8700/1934; M. E. 9. §-ában is; a.
kedvezmény nemcsak azokat a kezeseket és adóstársakat illeti meg,, akiknek védett birtoka van, hanem általában a R. 1. §. alá eső s z e - mélyeiket.
20. §.
(1) A 18. és 19. §. r e n d e l k e z é s e i n e k a l k a l m a z á s á b a n g a z d a - a d ó s a l a t t a R . 1. § - á b a n m e g h a t á r o z o t t s z e m é l y e k e t kell é r - teni. (*)
(2) A 18. és 19. §-'ban m e g h a t á r o z o t t k e d v e z m é n y e k a ke- zest v a g y a d ó s t á r s a t v á l t ó j o g i k ö t e l e z e t t s é g e t e k i n t e t é b e n is m e g i l l e t i k , kivéve, h a az ilyen k e z e s v a g y a d ó s t á r s b e j e g y z e t t k e r e s k e d ő . (2)
F) E szerint iá haszonélvezőt, javadahnast é s azt ia tulajdonost is, akinek nincs védett birtoka, de jövedelme nagyobb részt mezőgazda- ságból ered.
F) Az 1876: XXVII. t.-c. (Vt.) 91. §-a szerint minden váltóköte- lezett egyetemlegesen, illetve önállóan kötelezve van a váltó birto- kosával szemben, 92. §-a szerint pedig a váltóadós csiak oly kifogá- sokkal élhet, melyeik magából a váltójogból erednek vagy melyek őt a mindenkori felperes ellen közvetlenül illetik. E határozott, speciális rendelkezésekre tekintettel világosan állásit kellett foglalni a rende- letnek abban a kérdésiben, hogy a gazdaadós kezesére és adóstársára megillető kifogások váltójogi kötelezettség tekintetében is megilleti-e őket. A váltóforgalom fenntartásához fűződő igen fontos k ö z g a z d a - sági érdekek az általános kedvezmények alkalmazásában itt határt szabtak és a bejegyzett k e r e s k e d ő váltójogi kötelezettségének teljes fenntartását kivánták meg. Egyébként is a z a k e r e s k e d ő vagy hitel- intézet, amelyik a forgatmányával ellátott gazdaváltót leszámitoltatta, a váltó összegét készpénzben megkapta, ehhez ¡képest a leszámítoló intézettel szemben nem is emelhetné azt a kifogást, hogy a kötelezett- ségben ő nem íöadós. .
4. A védettség törlésére vonatkozó szabályok.
21. §.
A v é d e t t s é g t e l e k k ö n y v i f e l j e g y z é s é n e k t ö r l é s é t n e m l e h e t . k é r n i o l y a n k ö v e t e l é s a l a p j á n , a m e l y a r e n d e l k e z é s r e á l l ó a d a -
t o k szerint a v é d e t t b i r t o k h o z t a r t o z ó i n g a t l a n b ó l és a v é d e t t b i r t o k k a l e g y ü t t v é d e t t i n g ó s á g o k b ó l a v é d e t t s é g m e g s z ü n t e t é s e e s e t é b e n k i e l é g í t é s t e l ő r e l á t h a t ó a n n e m n y e r h e t n e s z á m o t t e v ő m é r t é k b e n , f1) H a a k ö v e t e l é s b i z t o s í t á s á r a s z o l g á l ó j e l z á l o g j o g e g é s z e n v a g y r é s z b e n a v é d e t t b i r t o k h o z t a r t o z ó i n g a t l a n o k k a - t a s z t e r i t i s z t a j ö v e d e l m e n e g y v e n s z e r e s s z o r z a t á n a k m e g f e l e l ő t e r h e l é s e n v a g y a h e l y e s b í t é s i e l j á r á s b a n m e g á l l a p í t o t t m e g f e - l e l ő h a t á r o n b e l ü l esik, a v é d e t t s é g t ö r l é s e i r á n t i k é r e l m e t a jelen
§. a l a p j á n n e m l e h e t e l u t a s í t a n i .
F) Hasonló rendelkezést tartalmaz a 4150/1934. M. E. 5. §. F)' bek. 3. pontja, ennek hatálya azonban határidőhöz volt kötve, mely-
