1922.-ben némi javulás állott be: a törvényhozás megfujta.
a takarodót a rendeleti kormányzás felett s igyekezett a t ö r - vényt ismét visszahelyezni a kútfők élére. Az 1922: XVII. t.-c.
6. §-a kimondotta u, i., hogy a szükségtelenné vált rendeletek azonnal hatályon kívül helyezendők, a még továbbra is fenntar- tandók tekintetében pedig a kormány törvényjavaslatokat tar- tozik a nemzetgyűlés elé terjeszteni.
Mellőzve ezúttal1 ezen törvényhely körül fellángolt és éve- kig tartó közjogi viták ismertetését, jóleső érzéssel állapítjuk meg, hogy az 1922. évet követő decenniumban nagyjában ismét, érvényesült az írott törvény elsőbbségének és felsőbbségének ősi tétele.
Az 1931.-ben kirobbant pénzügyi krizis azonban nemcsak gazdasági életünket rázkódtatta meg alapjaiban, hanem az al- kotmányosság elvén is újból hatalmas rést ütött. Az 1931:
XXVI1. t.-c. 2. §-a a gazdasági és hitelélet rendjének megóvása címén eddig soha. nem ismert széleskörű felhatalmazást adott a minisztériumnak. A kormány e cél érdekében. rendelettel nem- csak magánjogi és eljárási, hanem egyéb olyan rendelkezéseket is tehet, melyek alkotmányunk értelmében a törvényhozás ha- táskörébe tartoznak.
Felvirradt újból a rendeleti kormányzás aranykora! A meg- duzzadt számban kibocsájtott" rendeletek olyan széles sugara joganyagot vontak szabályozási körükbe, hogy Magyarország- ról, az alkotmányosság e klasszikus hazájáról 1933.-ban el- mondhatjuk: a Rendeletek Tára fontosabb jogszabálygyűjte- mény, mint az Országos Törvénytár.
I f j . Dr. Nagy Dezső.
A gazdatartozások rendezése volt az a téma, amely az 1933. évvégi rendeletalkotás középpontjában állott, A 3.800/1932. és 6.300/1932. M. E. sz. ú. n. első és második gazdamoratóriumi rendelet után 1933. okt. 23-án hatályba lépett a gazdatartozások, fizetésének újabb szabályozása tárgyában kelt 14.000/1933. M. E. sz. rendelet (az alábbiak- ban: R.), amelyet már módosított, illetve kiegészített a
14.300, és 15.500/1933. M. E. sz. r.
Gazdaadós a R. szerint a mező-, erdő-, szőlő- vagy kertgazdaságí ingatlan tulajdonosa, haszonélvezője vagy ja- vadalmasa, ha jövedelme nagyobbrészben ezen ingatlanok vagy mezőgazdasági munkajövedelemből ered-, továbbá a csupán házas beltelek tulajdonosa vagy haszonélvezője, ha jövedelme nagyobb részben mezőgazdasági munkajövede- lemből származik. Nem műértelemben vett gazdaadós tehát a haszonbérlő.
A R. által instituált kedvezmények: A) védett bir- tokká nyilvánítás; B) kamatredukció; C) ingatlanok ma- gánkézből való eladása végrehajtási árverés hatályával;
D) rendkívüli gazdasági károsodás esetén egyes végrehaj- tási cselekmények elhalasztása.
A) Védett birtokká nyilvánítás. Az ingatlantulajdonos- gazdaadós kérheti, hogy a bíróság fenti megjelölésű ingat- lanait védett birtokká nyilvánítsa és ezt az ingatlanok te- lekkönyvébe feljegyezze. Ennek előfeltétele azonban az, hogy az ingatlanoknak bejegyzett és fennálló jelzálogos terhe az ingatlan kataszteri tiszta jövedelmének tizenöt- szörös szorzatát-, illetve a házas beltelek jelzálogos terhe a házadó alapjának négy és félszeresét meghaladja. A ké- relmet az illetékes telekkönyvi hatóságnál 1933. november 30-ig kellett előterjeszteni, de ezen határidőt a 15.500/1933.
M. E. sz. r. december 15. napjáig meghosszabbította. A bí- róság a kérelem tárgyában rendszerint a felek meghallga- tása nélkül a kérvényhez csatolt mellékletek adatai alap- ján határoz. A kérelemnek helytadó végzés alapján a „Vé- dett birtok" feljegyzés, amely konstitutiv erejű, a telek- könyvbe feljegyeztetik. A védett birtok minőségéhez fűződő
jogkedvezmények a következők:
1. Moratórium. Elvileg — és ezt a jogszabályt a R. el- hallgatja — minden magánjogi tartozás megfizetésére ha- lasztás kedvezménye áll fenn. Kivétel a szabály alól csakis azokra a követelésekre forog fenn, amelyeket a R. kifeje- zetten kivesz a halasztás alól. így nem esnek halasztás alá a 14. §-ban felsorolt követelések, tehát az ott közelebbről körülírt közadók; az 1933. március 31. után keletkezett ma- gánjogi követelések, kivéve ezek alól az 1933. okt. 23 után pénzkölcsönből vagy áruhitelből eredő követeléseket; tar- tásdíjak és életjáradékok; az 1931. augusztus 31. után ese- dékessé vált kárbiztosítási díjak; bérleti és haszonbérleti viszonyból eredő követelések; az idegen vagyon kezelésé- ből befolyt érték kiszolgáltatására irányuló követelések;
tiltott cselekményekből vagy vétlen károkozásból eredő kö- vetelések; ingók kiadására irányuló követelések; a tulaj- donjog fenntartással vásárolt ingó kiadásra vonatkozóan azonban csak akkor, ha a dolog vételárának még fele sincs kifizetve; családi, vagy örökjogi címen alapuló követelések- ből az a rész, amelynek fizetését bíróság méltányosság alap- ján a halasztás alól kiveszi; munkaviszonyból eredő köve- telés; 25.— P-t meg nem haladó tőkeösszegü minden köve- telés. Ezeket a követeléseket a védett birtok tulajdonosa teljes összegben köteles kiegyenlíteni.
További kivételként: 1934. január 1-től kezdve köteles
-a v é d e t t birtok t u l a j d o n o s a záloglevél vagy kötvénykibó- c s á j t á s a l a p j á u l szolgáló kölcsönkövetelésnek a jelen R.
h a t á l y a a l a t t e s e d é k e s .részleteire a t r a n s z f e r r e n d e l e t b e n m e g s z a b o t t összeget letenni, e g y é b követelésre évi 4% ka- m a t o t - , a jelzálogjoggal biztosított k ö v e t e l é s e k r e pedig 1%
t ő k e t ö r l e s z t é s t is, az 1933. év előtti h á t r a l é k o s a d ó k u t á n é v e n t e 10%-ot, a folyó a d ó k u t á n évi 2 5 % - á t megfizetni.
T o v á b b i r e n d e l k e z é s e k n a g y o b b teher esetén e szolgáltatá- -sokat is mérséklik, viszont az ingatlan n a g y o b b jövedelme- zősége e s e t é n a bíróság e s z o l g á l t a t á s o k m é r t é k é t a hitelező k é r e l m é r e m e g f e l e l ő e n felemelheti. E z e n tőke fizetései u t á n
•azonban 10—20% tőketörlesztési j u t a l m a t élvez a v é d e t t birtok t u l a j d o n o s a , h a hitelintézettel szemben áll f e n n a t a r - tozás és pedig jóváírás f o r m á j á b a n .
2. T e r h e l é s i tilalom. A v é d e t t birtokhoz f ű z ő d ő további j o g h a t á s , hogy á z a l a t t áz idő alatt, a m í g a t e l e k k ö n y v b e n a
„ v é d e t t b i r t o k " minőség fel van jegyezve, az i n g a t l a n r a m a - g á n j o g i címen ú j a b b jelzálogjogot b e j e g y e z n i n e m lehet, ki- véve az e l ő z e t e s e n f e l j e g y z e t t úgyszintén a m e g ü r e s e d e t t r a n g h e l y betöltését, v a l a m i n t a c s a l á d j o g i és örökösödési jogi viszonyból s z á r m a z ó és a m á r hivatkozott 14. § - b a n felsorolt k ö v e t e l é s e k egy részét.
3. Egyi további joghatás, hogy addig, a m í g a g a z d a a d ó s -a 2. p o n t előtti b e k e z d é s b e n említett s z o l g á l t a t á s o k a t t e l j e -
síti, a v é d e t t b i r t o k k á nyilvánított ingatlan h a s z o n é l v e z e t é r e v é g r e h a j t á s t e l r e n d e l n i v a g y foganatosítani, z á r g o n d n o k o t nevezni, á r v e r é s t kitűzni vagy megtartani, az ingatlan ter- ményeit, t a r t o z é k a i t , az á l l a t á l l o m á n y t , a g a z d a s á g i gépe- ket, m u n k a e s z k ö z ö k e t , az ingatlan terményeiből előállított t e r m é k e k e t , és e z e n ingók tekintetében f e n n á l l ó v é t e l á r k ö - . vetelést, a g a z d a a d ó s l a k á s á n a k szokásos b e r e n d e z é s é t és
h a s z n á l a t i t á r g y a i t v é g r e h a j t á s a l á vonni vagy á r v e r é s e n eladni, v a g y ilyen g a z d a a d ó s ellen csődöt nyitni n e m lehet.
4. A v é d e t t b i r t o k k á n y i l v á n í t á s n a k előfeltétele — mint l á t t u k —, hogy az ingatlan jelzálogos t e r h e a k a t a s z t e r i tiszta j ö v e d e l e m 15-szörös, illetve a h á z a a d ó a l a p négy és f é l s z e r e s s z o r z a t á t m e g h a l a d j a . H a az e l a d ó s o d á s n a g y o b b m é r v ű , nevezetesen, h a a g a z d a a d ó s t a r t o z á s á n a k összege a v é d e t t b i r t o k k a t a s z t e r i tiszta j ö v e d e l m é n e k negyvensze- res (csupán h á z a s belteleknél a h á z a d ó a l a p tizenkétszeres) s z o r z a t á t m e g h a l a d j a , és az a d ó s t a r t o z á s a i vagyoni e r e j é t m e g h a l a d j á k , egyességet kell megkísérelni avégből, hogy a t a r t o z á s o k a t az a d ó s vagyoni e r e j é v e l és teherbíró k é p e s - ségével m e g f e l e l ő a r á n y b a hozzák. A z e l j á r á s s z a b á l y o z á s a külön r e n d e l e t n e k v a n f e n n t a r t v a .
Valamely védett birtok közfelügyelet alatt áll, amit a
kormány helyi bizottságok útján gyakorol. Amellett hitele- zői felügyeletet kell elrendelni, és hitelezői megbízottat ki- nevezni, ha az adós vagy valamelyik érdekelt hitelező kéri.
A hitelezői felügyelet célja a hitelezők érdekeinek meg- óvása, az adós által teljesített fizetések lebonyolításánál való. közreműködés, az adós anyagi helyzetének megállapí- tása, és egyeztetések előkészítése.
A védett birtok hatálya 1935. október 31. napjával szű- nik meg, — amikor ugyanis a rendelet hatálya megszűnik
—, hacsak a telekkönyvi hatóság a feljegyzést korábban nem törli. E feljegyzést törölni kell a gazdaadós kérelmére, bármikor —, a hitelezők kérelmére akkor, ha a gazdaadós a rendeletben előírt kötelességeit nem teljesíti; törlendő hivatalból is, ha az adós ellen csődöt nyitnak.
B) Kamatredukció. Ez a kedvezmény független a vé- dett birtok létesülésétől, és nemtulajdonos, tehát haszon- élvező, javadalmas gazdaadóst is, tehát minden gazdaadóst megilleti. Eszerint a kamatnak bírói úton érvényesíthető legnagyobb mértéke, az 1932. április 1. előtt keletkezett magánjogi követelésnek a R. hatályba lépésének napjától járó még ki nem fizetett kamata tekintetében, a tőkének öt és fél %-ánál nagyobb nem lehet.
C) Magánkézből való eladása a bevezetőleg körülírt ingatlanoknak végrehajtási árverés hatályával. A jelzálogos hitelező, vagy az adós kérhetik, hogy a bíróság árverés he- lyett az ingatlannak végrehajtási árverés hatályával bíró úton magánkézből való eladását rendelje el. Ennek előfel- tétele, hogy a felajánlandó minimális vételár az ingatlan kataszteri jövedelmének negyvenszeres szorzatát, illetve a házadóalapjának tizenkétszeresét elérje. A vételi ajánlat benyújtásakor az ajánlattevőnek igazolnia kell, hogy a vé- telár 10%-át bánatpénzül bírói letétbe helyezte. A bíróság az ajánlat, illetve ajánlatok elfogadása felett az érdekel- tek meghallgatása után, tárgyaláson határoz, a vételár kifi- zetése után pedig intézkedik a vevő tulajdonjogának be- jegyzése iránt.
D) Rendkívüli gazdasági károsodás esetén egyes végre- hajtási cselekmények elhalasztása. Ezen kedvezményt már nemcsak a technikai értelemben vett gazdaadós kérheti, ha- nem mindenki, akinek fő jövedelemforrása mező-, erdő-, szőlő- vagy kertgazdaság, tekintet nélkül arra, hogy az in- gatlannak tulajdonosa, haszonélvezője vagy. javadalmasa.
Kérheti tehát a haszonbérlő is. (De ha az adós kereskedelmi társaság, sem ezt, sem a R. egyéb kedvezményeit nem igé- nyelheti.) A bíróság ily esetben az ingatlan, a fundus in- structus, az adós lakásának berendezése és használati tár-
gyai tekintetében az árverés elrendelését vagy foganatosí- tását elhalaszthatja, ha az adós hiteltérdemlően kimutatja, hogy rossz termés, állatainak elhullása, vagy gazdaságában önhibáján kívül szenvedett egyéb rendkívüli súlyos káro- sodás miatt jutott abba a helyzetbe, hogy kötelezettségei- nek egyelőre eleget tenni nem tud, A halasztást a bíróság a körülményeknek megfelelő időartamban állapítja meg; leg- hosszabb tartama a folyó gazdasági év végén túl nem ter- jedhet.
A R. a gazdaadósságok rendezésének megkönnyítése végett három alapot létesít, ú. m. a kamathozzájárulási, tő- ketörlesztési, és teherrendezési alapot. A kamathozzájáru- lási alapból a kormány megtéríti a hitelintézeteknek és gyámi pénztáraknak azt a különbözetet, amely kamatköve- teléseikben előállottak annak következtében, hogy a kamat- láb a gazdaadósokkal szemben öt és fél, illetve négy szá- zalékra csökken. Ezen alap a betéti üzletággal foglalkozó hitelintézetek befizetéseiből és a kamatilletékek egy részé- ből alakul. Az A) 1. pont alatt említett jóváírt tőketörlesz- tési összeget a tőketörlesztési alap téríti meg a hitelező pénzintézetnek. A teherrendezési alap a R. végrehajtása következtében szükséges átmeneti hitelművelétek lebonyo- lítására, az egyességj eljárások előmozdítására és R. végre- hajtására szolgál. Ezen utóbbi két alap létesítéséről a pénz- ügyminiszter törvényhozási felhatalmazással hitelművelet útján gondoskodik.
A R. igen sok részletkérdés szabályozását utalja át az illetékes resszortminiszterek hatáskörébe. Ezek közül meg- jelentek a 2.500. és 2.600. P. M. sz. rendeletek a R. egyes pénzügyi rendelkezéseinek végrehajtása tárgyában, a 2.550/
1933. P. M. sz. r., amely a védett birtokká nyilvánítást kérő beadványok illetékéről szól, és a védett birtokká nyilvání- tással kapcsolatos eljárási és telekkönyvi szabályok tár- gyában. B. I.
Az inkasszó rendelet. A követelések beszedésével (in- kasszó) foglalkozó ipar gyakorlása tárgyában kelt és 1933.
november 20-án életbelépett 67.688/1933. K. M. sz. r. ezen ipart az engedélyhez kötött iparok kategóriájába sorozza.
Ilyen engedélyt csak az kaphat, aki az iparengedély elnye- résének általános feltételeinek fennforgását igazolja, fel- téve, hogy a körülményekhez képest nem lehet kérelmező- ről alaposan feltenni, hogy az ipart zugírászat folytatására fogja felhasználni. További előfeltétele a megállapított óva- dék (4.000.—, 2.000.— és 1.000 P) letétele, az ipar díj (80.—
és 40.— P) lefizetése és a cég bejegyeztetése.
Az óvadék az engedélyessel szemben iparának gya-
2
