A műszaki fejlődésből származó lehetőségek a statisztikai szervezetek számára

MÓDSZERTANI TANULMÁNYOK

A MÚSZAKl FEJLÓDESBÓL SZÁRMAZÓ LEHETÓSEGEK A STATISZTIKAI SZERVEZETEK SZÁMÁRN

BÁLINT JÓZSEF

A műszaki fejlődésből adódó lehetőségeket nem kivánom teljesen kimeríteni, csupán néhány gondolatot szeretnék közölni a műszaki fejlődésnek a statisztikát érintő várható hatásának elemzéséhez. Az itt elmondottakkal kapcsolatban figye- lembe veendő. hogy gondolataink egy szocialista ország környezetében születtek.

ahol az átfogó társadalmi célok megvalósításának van elsőbbsége, a műszaki fej—

lődés pedig ennek függvényében mint eszköz értékelendő.

A műszaki fejlődésről alkotott képünk annál általánosabbá válik. minél hosz- szabb időszakról beszélünk. A szokásos 20—25 éves távlatokra szóló prognózisok mondanivalóját szerintünk országos vagy társadalmi méretű rendszerekre lehet reálisan értelmezni, míg egy olyan társadalmi részrendszerre, mint a statisztika a műszaki fejlődés hatását már 10—15 éves távon is csak nagy hibaszázalékkal le- hetne megfogalmazni. Mégis meg kell kísérelnünk legalább vázlatosan felrajzolni,

hogy milyen fejlődésre számítunk.

' Fejtegetéseinket korlátozni kívánjuk a közepesen fejlett országok kategóriájára.

mivel úgy véljük. hogy minél szélesebb a vizsgálódás köre, a megállapítások annál

általánosabbak.

A ,.közepesen fejlett országok" fogalmát nem teljesen a nemzetközi összeha- sonlitások, elemzések ismert fogalmával megegyezően kívánjuk használni. Azokat az országokat értjük ezen fogalom alatt, amelyek — fejlettségi szintjük révén — már érzékenyek a műszaki fejlődésre, de az nagyobb arányban jelenti a technikai ered- mények átvételét, mint a saját erőből (találmányok stb.) történő fejlesztést.

Közepesen fejlett országok tehát gyakorlatilag azok, amelyek kb. 6—8 évvel követik a műszaki fejlettség szempontjából legfejlettebb országokat mind az új fejlesztési eredmények bevezetése, mind elterjesztése terén. Úgy gondoljuk, Ma—

gyarország joggal tekinti önmagát e kategória egyik képviselőjének. Ez az ország—

csoport várhatóan számos új taggal fog bővülni. Ezen a fejlettségi szinten —— az elemi, kiinduló intézményi és működési feltételek megteremtése után -— már tuda- tosan és tervszerűen lehet a műszaki fejlődés által nyújtott lehetőségek szelektív igénybevételével, illetve rangsorolásával kialakitani olyan fejlesztési politikát, amely

messzemenően figyelembe veszi a hatékonysági követelményeket is.

A statisztikai szervezetekre gyakorolt hatás szempontjából nem kívánjuk még felszínesen sem áttekinteni a műszaki fejlődés minden vetületét, hanem egyetlen

' Az ENSZ Statisztikai Bizottsága és az ENSZ Európai Gazdasági Bizottsága Európai Statisztikusok Ertekezletének 1977. március 21. és 25. között Washingtonban rendezett szemináriumára készitett dolgozat.

A dolgozat eredeti címe: .,Some characteristics of the technical development in statistical organisations."

fő irányzatot emelünk ki, amelyet ,.automatizáció" névvel szoktak illetni. Az auto—

matizáció fogalmába itt beleértjük a korszerű döntéselőkészítés módszertanát és

technikai hátterét is. Ez a terület az, amelynek fejlődése a XX. század második

felének tudományos—technikai forradalmát leginkább meghatározza. Ugyanakkor ez az a terület, amely hatást gyakorol az államigazgatásra és azon belül a statisz-

tikára is.

Az automatizáció terén várható fejlődés előreláthatóan két. egymást erősítő irányban hat:

-— igen nagy teljesítményű és egyre kedvezőbb költségű építőelemek, szerkezetek és berendezések állnak rendelkezésre.

—- ugyanakkor ezekből egyre komplexebb rendszereket fejlesztenek ki.

A technológiai és konstrukciósfejlesztés újabb korszakba érkezett, szinte na—

ponta újabb eredmények születnek. Az önállóan, zárt környezetben üzemelő be- rendezések ma még csak helyenként, a közeljövőben általánosan lenyúlnak az egyes munkahelyekig: szerszámgépekig, rajztábláig vagy íróasztalig.

A kis számítógépek fokozatosan beépítésre kerülnek a távadat—terminólokba.

a mágnesszalagos adatrögzítőkbe stb. Ezeket a korábban egymástól független be—

rendezéseket egy rendszerbe egyesítik.

Hasonló a fejlődés a tárolótechnika területén is. Egyfelől a ..hagyományo's"

tárolóeszköz — mágnesszalag. -lemez, -dob — sebessége és tárolási kapacitása

növekszik meg jelentősen. Másfelől forradalmian új tárolási technikák kerülnek

előtérbe. -

A statisztikai adatkezelés adattárolási igénye nagy. mivel a másodlagos elem- zések céljára — elvileg — minden előzetesen begyűjtött adat szükséges lehet. Erre a célra a kielégítő megoldás egy viszonylag olcsó. de nagy kapacitású, tartalmi összefüggések segítségével címezhető tárolórendszer lenne. A kísérleti alkalma—

zásból fokozatosan kilépő (új technika) lézer, buboréktároló stb. bíztató közele- dést jelent ennek az igénynek kielégítéséhez.

A technika fejlődése elősegíti a számítógép—hálózatok kialakítását.

Egy ilyen hálózat különféle számítógép—rendszerekből állhat, amelyek egymás—

sal távközlési vonalak segítségével vannak összekötve. Ennek a fejlődési iránynak következményeképpen nőni fog az alkalmazások rugalmassága, különösképpen a többszintű. integrált rendszerek révén. Ebben az esetben (: végfelhasználónál levő terminálok mindinkább a kis adatfeldolgozó rendszer szerepét töltik be a helyi

igények kielégítésére, ugyanakkor több fokozaton keresztül megőrzik a nagy köz-

ponti rendszerekkel való, szükség szerinti közvetlen kapcsolat lehetőségét is.

A fejlődés ezen irányzatai országos hálózatok tervszerű kialakítása felé mu- tatnak. Ez a vizsgált időszakban elérhetőnek látszik a közepesen fejlett országok számára is. Különösen kedvező helyzetben vannak ebből a szempontból a központi tervezést megvalósító szocialista országok. llyen országos hálózat létesítéséhez és jó hatásfokú működtetéséhez kedvező hátteret nyújt az. hogy ezekben az országok- ban minden termelő, szolgáltató és társadalmi szerv számára az adatszolgáltatás kötelező jellegű. A teljes körű adatgyűjtéseknek nincs akadálya.

Reálisnak látszik az a feltételezés, hogy a jövőben minden jelentős szervezet rendelkezni fog a megfelelő eszközökkel ahhoz, hogy része legyen az automatizált

statisztikai információ—rendszernek. Egy országos rendszer kiépítése esetén — és

ennek a technikai feltételei megteremthetők — központilag elérhetők lesznek mind

a központi döntések előkészítéséhez, mind a tájékoztatáshoz szükséges helyi infor-

mációk.

A MÚSZAKI FEJLÖDES

! 567

Nyilvánvaló, hogy a műszaki fejlődés előzőkben jelzett eredményei a vizsgált

időszakon belül csak korlátozottan érvényesülnek majd a közepesen fejlett orszá—

gokban. Ugyanis a műszaki fejlődés eredményeinek nemcsak anyagi tényezők szab- hatnak korlátot, hanem az adaptációhoz szükséges szellemi és infrastrukturális adottságok is.

A hierarchikusan felépített országos információ-rendszerek előnye, hogy vi-

szonylag kevesebb számú osztott számítógép—rendszerrel is jól kiszolgálhatók lesz- nek.

Az ilyen számitógép—rendszer egy (vagy több) központilag elhelyezett nagy—

gépből áll. amely ágazati vagy területi szinten működő más középgépeket irányit.

Ezek viszont olyan kiszolgáló kisgépekhez kabcsolódnának. melyek a helyi (válla- lati, munkahelyi) végfelhasználókkal állnának kapcsolatban, esetleg különböző tí- pusú és funkciójú terminálokon keresztül.

Egy ilyen együttműködő rendszer számos módszertani, szervezéselméleti prob- lémát vet fel. melyek korábban nem voltak kidolgozottak. Az országos információ—

rendszer ugyanis nemcsak gépi eszközök célszerű egymáshoz rendelését jelenti, hanem — esetleg — az egyes államigazgatási szervek feladatainak újrafogalmazá—

sát. számos tevékenység. eljárási módszer szabványosítását, különböző szervek által használt fogalmak. osztályozási rendszerek egységesítését stb.

Különösen élesen vetődik fel ez a probléma — és ezt elsősorban a műszaki fejlődés hozta előtérbe — az országos jelentőségű adatbázisok és nyilvántartási rendszerek közös használatánál.

Napjainkban a számítógépek tárolóeszközei és az adatbázis-kezelő program-

rendszerek már a jelenlegi fejlettségi szinten is lehetővé teszik az adatbázis-rend—

szerek(adatbankok) létrehozását.

Az országos információ-rendszerek adatkezelésénél azonban már :: közeljö- vőben el kell dönteni, hogy milyen adatok tartozzanak az országos rendszerbe, hogyan kell ezeket összegyűjteni, ki férhet hozzá az adatokhoz és milyen célból.

' A jelenlegi autonóm. egyedülálló adatbázis-rendszerek a közeljövőben egyre inkább átalakulnak közös és megosztott használatú rendszerekké, amelyek — az automatizáció hatására — országos információ-központok kialakításához vezetnek.

A szocialista országokban egyre jobban felismerik ezt a fejlődési tendenciát

és — egyelőre még különböző formában ugyan — megteremtik annak szervezeti

kereteit is.

A statisztikai szervezetek az államigazgatáson belül elsőként kezdték adatfel—

dolgozási tevékenységüket automatizálni. Ma a statisztikai szervezetek személyi állományának kb. 25—30 százaléka a számítógépek és más korszerű eszközök al-

kalmazásával kapcsolatos munkakört tölt be.

Tekintettel a fokozódó ,.információéhségre", a statisztikai szervezetek az auto- matizáció alkalmazása nélkül az igényeknek csak kis hányadát tudnák kielégi—

teni.

A statisztikai rendszeren belüli automatizáció visszahat az információigényekre.

az adatfelhasználókkal való kapcsolatra. de magára a statisztikai rendszerre is.

A műszaki fejlődésnek, de főként az automatizációnak a statisztikai rendszerre gyakorolt hatását a következő aspektusok'ból vizsgáljuk:

-— a statisztikai munkafolyamatokra és

— a statisztikai hivatalok szervezetére

gyakorolt hatás szempontjából.

Statisztikai munkafolyamaton a statisztikai adatokkal végzett manipulációk tel—

jes körét értjük az adatok gyűjtésétől az adatoknak a felhasználók rendelkezésére

bocsátásáig. ,

Az elektronikus számítógépek használatának a közepesen fejlett országokban is már rövidebb-hosszabb múltja van. A számítógépek alkalmazása azonban a kü—

lönböző statisztikai tevékenységek területén eltérő színvonalú. Magyarországon is

ez ideig leginkább az adatfeldolgozás céljaira használták a számítógépeket.

Az utóbbi években jelentős előrehaladás következett be azonban az adattá—

rolás és a különböző adatbázisok számítógépes kezelése (az adatbankok meg- szervezése) tekintetében. Úgyszintén megoldott (vagy megoldásra előkészített) a géprendszerek együttműködése. az adatok cseréje. Megismerkedtünk a mikrofilm—

technikával is, amely az adattárolásban fontos szerepet tölthet be.

A számítógépek alkalmazása nem vált általánossá eddig az adatgyűjtési és a

tájékoztatási tevékenységben. Ez olyan ellentmondás, amelynek megoldása nem várathat sokáig magára.

Az adatgyűjtési tevékenység műszaki fejlesztése jelentheti a legtöbb problé—

mát, mivel itt az államigazgatás különböző területeinek megfelelő fejlesztése nél—

kül nem várható eredmény. A' megoldást a jelenségek elsődleges feljegyzését és

továbbítását szolgáló terminálok kihelyezése és rendszerbe szervezett működtetése fogja majd jelenteni. ami a gazdasági és társadalmi tevékenység széles területein alkalmazható lesz.

A jelenlegi eredményeket e téren a népgazdasági (társadalmi) alapnyilván—

tartósak jelentik. Ezeket a népességi, földterületi, pénzügyi stb. alapnyilvántartá- sokat számítógépre szervezik, és úgy működtetik, hogy más információs rendsze—

rekkel is összekapcsolhatók legyenek, illetve az alapcélon túl, más igényeket is ki

tudjanak elégíteni. Megemlítem. hogy a számítástechnika államigazgatási alkal- mazása keretében Magyarországon is megkezdődött a különböző alapnyilvántar—

tások számítógépre szervezése. Megtörténtek a megfelelő intézkedések egyes alapb

nyilvántartások számítógépi összekapcsolásának kialakítására is. Folyamatban van-

nak azok a munkálatok. amelyek (: népességnyilvántartás demográfiai adatainak

a statisztikai információs rendszerbe való továbbítását célozzák. _

A technikai fejlődésnek, a számítógépek széles körű alkalmazásának a sta-

tisztikai szervezetre gyakorolt hatását mérni és kimutatni nehéz feladat. Ez a ha—

tás ugyanis nem elkülönülten, hanem más hatásokkal összefonódva jelentkezik.

Ha képet akarunk alkotni a technikai fejlődés és a szervezet változásai közötti ösz—

szefüggésekről, talán legjobban úgy közelíthetjük meg a témát, ha a technikai fejlődésnek a szervezetre gyakorolt közvetlen és közvetett hatásairól beszélünk.,

A technikai fejlődésnek, a számítógépek alkalmazása terjedésének elsődleges szervezeti konzekvenciája a statisztikai szervezetben a számítóközpontésa szá- mítástechnika alkalmazásáért felelős részleg (főosztály) kialakítása.,Ezzel párhu—

zamosan felélénkül a statisztikai szervezeti egységekben is a számítástechnikai jel:

legű tevékenység (megjelennek a gépi, szervezők, összekötők stb.). aminek ugyan—

csak lehet szervezeti következménye is, Különösen akkor, ha sor kerül itt a szó- mítóközponttal összekapcsolt terminálok üzembe helyezésére is. További közvetlen szervezeti jellegű hatásként jelentkezik, hogy az automatikus hibajavítás a gépi adattárolás, mikrofilmezés stb. eredményeképpen munkaerő szabadul fel a szakmai részlegeken, akik egyrészt más területekre irányíthatók, másrészt helyüket e rész- legeken magasabb képzettségű dolgozók (rendszerszervezők, —elemzők stb.) foglal—

hatják el. Ebből a szempontból az adott szakmai részlegek minőségi továbbfejlesz-

téséről is beszélhetünk. ' ' —

A MÚSZAKI FEJLÖDES

569

Ez a gondolat átvezet a technikai fejlődésnek a statisztikai szervezetre gya—

korolt közvetett hatásához.

A statisztikával szemben rohamosan nőnek a mennyiségi és minőségi követel- mények. Ezeknek a követelményeknek kielégítését az egyre több adatnak, az oda- tok újabb és újabb kombinatív csoportosításokban való feldolgozásának, a dönté—

sek előkészítését szolgáló elemzéseknek stb. a felső vezetés részére — kellő időben való -— rendelkezésre bocsátását éppen a technikai fejlődés, a számítógépek elter- jedése teszi lehetővé.

Közvetett hatásként jelentkezik, és így értékelhető a műszaki fejlesztésnek az a következménye, hogy a számítástechnika jelenléte áthatja a statisztikusok szem- léletét és hozzáállását; számítástechnikai és rendszerelméleti ismereteik felhasz- nálása a szakmai statisztika minőségi változását eredményezi, és így hat az egész statisztikai szervezetre.

Azokban az országokban, amelyekben a statisztikai hivatal területi bázisokkal is rendelkezik — a szocialista országok éppen ilyenek —, mód van a munkameg- osztás olyan fejlesztésére, hogy a statisztikai alaptevékenységek (adatgyűjtés, -fel- dolgozás stb.) egy részét helyben, számítógépek segítségével végezzék el. Ennek a tendenciának erősödése területi, de országosan egységes hálózatba szervezett számítóközpontok megszervezéséhez vezet.

A műszaki fejlesztés végeredményben kétirányú következményekkel jár a sta—

tisztikai szervezetre.

Centralizáció jelentkezik a statisztika szervezettsége tekintetében, mivel a sta—

tisztikai rendszer egységes és összehangolt lesz. amelyben érvényesülnek a számí- tástechnika által is kikényszerített, központilag szervezett és általános érvényű sza—

bályozások.

Ezzel párhuzamosan és egyidejűleg a statisztikai munkában decentralizációs folyamat is végbemegy, aminek elsődleges jele a statisztikai alaptevékenységek végrehajtásában a munkamegosztás kiterjesztése, a statisztika központi és kihelye- zett részlegei közötti munkamegosztás kiszélesedése.

PE3iOME

Hacronumsr CTarbn őbma nonrorosneua asropom _— ummaumma npencenateneM LieHTpaanor-o cramcmuecxoro ynpaanenun — nna ceMMHapa, opraHuaosaHHoro 21—25 MapTa 1977 rona :; BBUJHHI'TOHe Crarucmueckoü Komuccueü OOH " Kompepeuuueii EB—

poneücxux CTGTHCTHKOB E3K OOH.

Aarop ananuawpyer omunaeMoe Brumm—me Texuw-ieCKoro nporpecca Ha cramcmxy s cpenuepaaamblx c-rpanax. Mccnenys BnunHue Ha cramcmuecxue opranusauuu asrop npu- .naer pemammee anauem—ie ars-romamaauuu, nenmomeücz OAHHM us rnasuux Hanpasneunü rexuuuecnoro nporpecca. B oőnacm aBmMa-rusaunu omuaaercn pasamue a p.syx Hanpaa—

neHusx: pocr uncna abiCOKOMomi—ibix " Gonee őnaronpumerx no usaemeeM ycrpoüc'rs "

yctaHoaoK, a Takme craHoaneHue Ha Mx ocnoae ace őonee KOMI'meKCHBIX cucreM.

3anoMuHatou4ue yCTpoücraa BBM " nporpaMMHbie CHCTeMbl ynpaanei-msi Gamma gan—

Hle yme Ha HblHeUJHeM avane paaawmn npercrasnmo'r Bosmomnocrb Ann CO:-manna cuc- TeM Sai—mos ABHHLIX. HbIHeuJHHe aBTOHoMHble CHCTeMbl Samma piat-mux B önumai—imee BpeMSI BO ace őonbwoü Mepe 6yp,yr npespama'rca s CHCTeMbl COBMeCTHOI'o " MHoronna—

HOBOI'O nonsaoaanm, KOTOpble nop. soaneücramem aaromamsauuu npnsenytxoőpaaoaanmo oőmerocygapcraenubix uncpopMauuounbix ueHrpoa. BHyTpH rocynapcvseHHoro ynpaanenus cramcmuecuue OpraHbl nepBbiMH l'lpHCTyanH K asromamsauun caoe'ú nemenbnocm s oőnacm oőpaőomu AaHHle. Automamsauun BHyTpM cra'mcmuecmx cuc-rem onaameae'r 06- pamoe aosAeücrane Ha uHdJopMauuoi-mbie aanpocu, Ha causa c norpeőmenswm AaHHbiX "

Ha CöMble cramcmuecxue cncreMbl. BnunHue aBTOMaTM3auHH Ha cramcmuecuue CHCTeMbI aa'rop uccnenyer c Toukn sperma aoaAeücraMs Ha npoueccu c-ramcrmecxoü pa- ÖOTbl " Ha opraHusauuom-iyio CprKTYpy cramcmuecxux ynpaaneunü.

B aanmoumenbuoü uacm caoeü crarbu aerop ycraHaanuaaer, HTO Boaneücraue Texan—

uecxoro nporpecca Ha cramcmuecxyio opraHusaumo ocymecrannercn a ABYX Hanpasne—

Hunx. C onnoü cropomsr, Haőmonaercs npouecc ueH-rpannaaum : otHomer—mu opraunao—

BBHHOCTH c-ra-rucrunu, c .apyroü CTopOHbI, : cramcruuecnoü paőore pazaeprbisaercu .ne- ueurpannaauun, nepauM npnanaxom xo-ropoü nanaerca pacumpenne pasneneuna rpyAn a npoeeAeI—mu OCHOBHbtx emacs nearenbuocm memny u.eHTpaanblMH " MeCTHblMH cramc—

ruuecxumu OpraHaMH.

SUiMMARY

The author. president of the Central Statistica—l Office, has prepared the article for a seminar organized by the UN Statistical Committee and UN ECE Conference of European Statisticians in Washington from 21 to 25 March, 1977.

The study analyses the expected impact of the technical progress on statistics in moder- ately developed countries. ln investigating the effects on statistical organizations the author bri—ngs into the lime-light automatization, one of the main tendencies of technical progress.

A dual progress in automatization is plausible: the number of less expensive canstructians and eauipments of great capacity will increase and by means of these more complex systems will be developed.

The data stonage and the program systems for handling data bases of computers make it possible, even at the present stage of development. to set up systems of data bases; The present automatic systems of data bases will turn in the near future into units of joint use.

which will lead, through outomatization. to the establishment of national information centres, The statistical organizations have begun the automatization of data com-pilation first in state administration. Automatization in the statistical systems affects the information demand, the relations with users of the data. and the statistical system itself. The autih—or investigates the effect of automatization on the statistical system from the point of view of the statistical work

processes and of the organization of statistical Offices.

in the concluding part of the article the author points out that technical progress is followed, in the long run, by two conseauences as regards the statistical organizations. Central- izatio—n presents itself in the organization of statistics on the one hand, while'decentralization takes place in the statistical work. the first mark of the latter is the widening of the division

of labour in the basic activities of the central and local statistical organs.