Beszélgetés L. M. Volodarszkijjal, a Szovjetunió Központi Statisztikai Hivatalának elnökével

BESZÉLGETÉS L. M. VOLODARSZKIJJAL, A SZOVJETUNIÓ KÖZPONTI STATISZTIKAI

HIVATALÁNAK ELNÖKEVED

1977 májusában tartották a statisztikusok Össz—szövetségi Tanácskozását. Ez adta az al—

kalmat arra, hogy a Vesztnik Sztatisztikí szerkesztősége interjút készítsen L. M. Volodarszkijjal, a közgazdaságtudományok doktorával, a Szovjetunió Minisztertanácsa mellett működő Köz- ponti Statisztikai Hivatal elnökével. A beszélgetés a magyar statisztikusok, a magyar statisz- tika számára is igen időszerű és fontos kérdésekről folyt. Az alábbiakban közöljük L. M. Vo- Iodarszkijnak a Vesztnik Sztatisztíki szerkesztősége által feltett kérdésekre adott válaszait.

— Kérjük, mondja el olvasóinknak, hogy a Szovjetunió Kommunista Pártja XXV.

kongresszusának határozatai milyen fontosabb feladatokat rónak a szovjet állami statisztika szerveire a jelenlegi időszakban.2

A szocialista társadalomban a statisztika mindig a gazdaságirányítás és a nép- gazdaság tervirányitásv'ának egyik legfontosabb eszköze volt és marad is. Ez meg- határozza a szovjet statisztikai szervek feladatait a kommunizmus építésének egyes szakaszaiban.

Az SZKP XXV. kongresszusa a népgazdaság továbbfejlesztésének és a dolgozók jóléte növelésének nagyarányú programját dolgozta ki az 1976—1980. évekre. E program jellegzetessége abban rejlik, hogy a népgazdaság valamennyi láncsze- mében a termelés hatékonyságának emelése, a munka minőségének javítása válik a gazdasági növekedés fő tényezőjévé, az SZKP társadalmi politikája megvalósítá-

sának döntő feltételévé. ,

A tizedik ötéves tervben a szovjet statisztikai szervek főfeladatai az SZKP XXV.

kongresszusának határozataiból következnek, amelyekben hangsúlyozzák. hogy to—

vább kell javítani a számbavételi és beszámolási rendszert. a statisztikai informá—

ciót az irányítás és a tervezés növekvő követelményeinek megfelelően. az SZKP Köz- ponti Bizottságának 1976 októberi Plénumával. L. l. Brezsnyevnek, az SZKP KB fő- titkárának e Plénuman elmondott beszéde következtetéseivel és tételeivel össz-

hangban. )

A statisztikai szerveknek az említett feladat megoldásával kapcsolatos munká- jában az alapvető irányzat: az 1976—1980. évi állami népgazdaságfejlesztő terv tel- jesítésének alakulására vonatkozó gazdaságstatisztikai információk elemzésének mindenoldalú bővítése és továbbfejlesztése. Emellett — eddig nem látott mértékben

— fokozni kell az elemzés hatékonyságát, amit a vezető szerveknek szolgáltatott be- számolási adatok időszerűségével és minőségével, elemző erejük mélységével. va-

' Beszeda sz nacsal'nikom CSZU SZSZSZR, tovariscsem L. M. Volodarszkim. Vesztnik Sztatísztikí. 1977.

évi 4. sz. 8—13. old.

790 BESZELGETÉS L. M. VOLODARSZKUJAL

lamint a szocialista gazdaság fejlődésében jelentkező új jelenségek és folyamatok

vizsgálatával lehet mérni. '

Az SZKP XXV. kongresszusán kitűzött új feladatok tükrében a népgazdaság és a dolgozók jóléte emelkedésének területén a statisztikai szervek munkájukban egyre nagyobb figyelmet szentelnek a gazdasági fejlődés dinamizmusának komplex elemzésére, az ágazati, az ágazaton belüli és a területi arányokra és kapcsola—

tokra. Emellett különleges helyet kell biztosítani a társadalmi termelés hatékonysága

növelésének elemzésére, és mindenekelőtt az olyan hatékonysági mutatók vizsgála- tára, mint a munkatermelékenység, az állóalapok megtérülése, az anyagigényes—

ség, a nyereség (és a rentabilitás. Elsőrendű jelentőségre tett szert a népgazdaság különböző ágazatai munkája. a területi termelő komplexumok, az egyes vállalatok

fejlődése hatékonysági mutatói—nak elemzése.

A társadalmi termelés hatékonyságát elemezve rendkívül fontos, hogy feltárjuk :: különböző tényezőknek a hatékonysági mutatókra gyakorolt hatását. Az ilyen

elemzés eredményeként lehetővé válik. hogy kimutassuk a népgazdaságban rejlő

tartalékokat, amelyeket fel lehet használni a népgazdasági tervek teljesítése és túl—

teljesítése érdekében, és ezzel meg lehet teremteni annak feltételeit. hogy a tár- sadalmi termelés hatékonyságának még magasabb mutatóit sikerüljön elérnünk.

Természetesen azoknak a feladatoknak a tükrében. amelyek az SZKP XXV.

kongresszusa határozataiból következnek. a statisztikai információelemzés haté- konyságának emelése az állami statisztikai szervek egész munkájának jelentős ja-

vítását igényli. E cél érdekében a Szovjetunió Központi Statisztikai Hivatala és helyi

szervei a statisztikai módszertani és elemző munka továbbfejleszté—sét szolgáló in—

tézkedések sorát dolgozták ki. Ezeknek az intézkedéseknek megvalósítása lesz egyik

feltétele annak. hogy - összhangban az irányítás és a tervezés növekvő követelmé—

nyeivel — megoldják az állami statisztika továbbfejlődése terén a Szovjetunió Köz—

ponti Statisztikai Hivatala előtt álló feladatokat.

A gazdasági elemzés továbbfejlesztése, különösen azon elemzéseké, amelyek a társadalmi termelés hatékonyságának, a tudományos—technikai haladásgyorsi-

tásának és a népgazdaság összes láncszemében a végzett munka minőségének

minden eszközzel történő javításával foglalkoznak, szorosan összefügg a statisz-

tikai mutatók egész rendszerének. valamint az információelemzési módszerek to-

vábbi javításának szükségességével. Ez elsősorban azon alkalmazott mutatók töké-

letesítésére és új mutatók kidolgozására vonatkozik, amelyek a népgazdaság vala- mennyi lá'ncszemében a termelés műszaki színvonalát. a termékek és a munka mi- nőségét, a munkaerő-, az anyagi és a pénzügyi források felhasználását. valamint a munka termelékenységét jellemzik. Szükséges a környezetvédelmi mutatók to—

vábbi javítása és körének bővítése. mivel ez a társadalmi termelés hatékonysága

emelését befolyásoló gazdasági feltételek komplexumának a legfontosabb alkotó—

része.

,Továbbfejlesztik azt a mutatószám-rendszert. amely a dolgozók anyagi és kul- turális életszínvonalát és a lakosság különböző társadalmi csoportjai életszinvona- lának a közeledését jellemzi az egész Szovjetunióra és területi egységeire vonat-

kozóan. Külön figyelmet kell szentelni a szocialista életmód mutatóinak tovább—

fejlesztésére. A legfontosabb feladatok közé tartozik azoknak a statisztikai muta-

tóknak a tökéletesítése is. amelyek nélkülözhetetlenek az újratermelés folyamatáf nak minden fázisára kiterjedő komplex vizsgálathoz. a végső célokkal összefüggő

társadalmi munka közbeeső eredményeinek az elemzéséhez. Az ilyen elemzés fel-

tételezi a statisztikában alkalmazott közgazdasági osztályozások és nómenklatúrák

egységesítését és módszertani összehangolását, a matematikai statisztika módsze-

BESZELGETES L. M. VOLODARSZKIUAL

791

reinek széles körű felhasználását a kapcsolatok és függvényszerű összefüggések vizsgálatában, a nagytömegű statisztikai információ elektronikus számítógépek se- gítségével történő feldolgozása mellett.

A statisztikai szervek egyik legfontosabb feladata. hogy az egész Szovjetunió- ban tovább javítsák a számbavétel és a beszámolás megszervezését, a beszámolási rendszerben alkalmazott mutatószámokat annak érdekében. hogy sokoldalú gaz—

daságstatisztikai információkat nyerjenek a népgazdasági tervek teljesítésének ala- kulásáról. A jelenlegi körülmények között, amikor a népgazdaság irányításában széles körben alkalmazásra kerül a számítástechnika és az automatizált irányítási rendszerek szervezése. az a feladat, hogy minden eszközzel továbbfejlesszék az el-

sődleges számbavételt a valamennyi vállalatnál és szervezetnél kötelezően alkalma—

zandó egységesített számviteli okmányok újrafeldolgozása útján. A számviteli ok- mányoknak a főhatóságok közötti megegyezés alapján történő szabványosítása biz—

tositja az egységes elvek szerint való bevezetésüket, és egyik feltétele a gépi adat—

feldolgozás valóban hatékony népgazdasági alkalmazásának.

Nem kevésbé fontos a statisztikai beszámolási rendszernek az állami statisz-

tika új feladataival összefüggésben történő további tökéletesítése a szocialista gaz- daság fejlődésének jelenlegi szakaszában. Ezzel a céllal vezették be például 1977—

ben a beszámolási rendszerbe az építési objektumok, a műszaki és technológiai tervek, a felvásárolt mezőgazdasági termények stb. minőségi vizsgálatára vonatkozó új mutatókat. Olyan mutatókat is bevezettek, amelyek az egyes ipari—műszaki ágva—

zatokban, a mezőgazdaságban a berendezések működését és a nyersanyag-felhasz- nálást. valamint a környezet állapotát, az anyagi—műszaki bázist jellemzik a válla- toknál, szervezeteknél stb.

A szovjet statisztika fejlődésének minden szakaszában az egyik legfontosabb kérdés volt és marad a statisztikai információ megbízhatóságának és tudományos megalapozottságárnak biztosítása. A statisztikai szervek a népi ellenőrzés szervei—

vel közösen nagy munkát végeznek az adatok megbízhatóságának ellenőrzésében.

Ez a munka pozitívan tükröződik a számbavétel és a beszámolás állapotában a népgazdasági ágakban.

-- Véleménye szerint a statisztikai tudomány és gyakorlat fejlődésében milyen alapvető problémákat és irányzatokat kell távlatilag figyelembe venni?

A társadalmi termelés országunkban végbemenő fejlődésével. a népgazdasági tervezés továbbfejlesztésével összhangban fejlődik és tökéletesedik a szovjet sta- tisztika is. aminek elengedhetetlen feltétele, hogy erősödjék a kapcsolat a statisz—

tikai tudomány és gyakorlat között.

A modern statisztikai adatgyűjtési és feldolgozási módszerek bevezetése alap- ján a statisztikának a mutatók széles köre segítségével a társadalmi termelés mind több oldalát kell felölelnie vagy más szavakkal át kell fognia a szocialista újmter- melés folyamatát a maga sokoldalúságában és összefüggéseiben. A beszámolási mutatók közgazdasági elemzési módszereinek továbbfejlesztése úgy merül fel. mint a statisztikai tudomány és gyakorlat távlati továbbfejlődésének elengedhetetlen feltétele.

Úgy látszik, hogy a társadalmi termelés fejlődésében, valamint a tervezés és irányítás folyamatában a statisztika egyre nagyobb szerepet fog játszani. Ezt az határozza meg. hogy a tudományosan kidolgozott statisztikai mutatók alapján új lehetőségek tárhatók fel az egész társadalmi termelés fejlődése. a tudományos—

technikai haladás és a népjólét szintjének növelése számára. A statisztikai tudo—

mányn—ak és gyakorlatnak reális segítséget kell nyújtania a nagy társadalmi—gaz—

792 BESZÉLGETÉS L. M. VOLODARSZKIJJAL

dasági problémák megoldásában, a társadalmi termelés szocialista rendszerében rejlő hatalmas előnyök feltárásában és kihasználásában.

A statisztika további fejlődése kétségtelenül összefügg a progresszív számí—

tástechnika széles körű bevezetésével. Ennek a technikának a bevezetése lehetővé teszi a statisztika számára. hogy a feltétlenül szükséges elsődleges mutatók alap—

ján a beszámolási adatok széles komplexumát dolgozhassa ki. és mélyrehatóan elemez'hesse azokat. llyen módon a magas termelékenységű számítástechnika széles körű bevezetése hozzájárulhat, és hozzá is kell járulnia a statisztika további töké- letesítéséhez mind tudományos téren, mind a gyakorlati tevékenységben. E feltéte—

lek valóra válása perspektivikusan lehetővé teszi, hogy tö'kéletesed'jék a statisztikai adatok feldolgozása ágazati és területi bontásban egyaránt, hogy az ágazati és te—

rületi arányok elemzése mélyebb legyen, és hogy segítséget kapjanak a tervező

szervek a távlati és a folyó népgazdasági tervek kiegyensúlyozot t kidolgozásához.

Kétségtelen, hogy a statisztika fejlesztésének legésszerűbb útja: a statisztika további központosítása. Ez a folyamat. amely már évek óta zajlik országunkban, a

továbbiakban is folytatódni fog. és ki fog terjedni a társadalmi termelés új ágaza-

taiir'a, az új gazdasági és társadalmi jelenségekre. Véleményem szerint ennek a fo- lyamatnak az lesz a lényege, hogy az állami statisztikai rendszer számítóközpontjai mind jobban átfogják az új vállalatokat és ágazatokat. Az állami statisztikai rend- szer számítóközpontjai, amelyek a legkorszerűbb számítástechinikiával vannak el- látva, jellegüknél fogva kollektív használatú központok is lehetnek, amelyekben fel- dolgozzák az állami statisztika adatait. valamint kiszolgálják a népgazdasági ágak, vállalatok és szervezetek igényeit.

Mind a tudományos, mind a gyakorlati statisztikusoknak sok olyan problémájuk van, amelyek azonnali megoldást igényelnek. Ezért újból hangsúlyozni szeretném, hogy a statisztika további fejlődésének az a legfontosabb feltétele, hogy erősödjön a kapcsolat az elmélet és a gyakorlat között.

— Folyóiratunk olvasóinak tájékoztatására kérjük, világítsa meg, hogy az

Állami Statisztika Automatizált Rendszerének (ASZGSZ) második lépcsőjét mely fon-

tosabb feladatok megoldására hozták létre?

Mint ismeretes, az előző ötéves terv végén. a Tárcaközi Bizottság beindította az

ÁSZGSZ első lépcsőjét. Ebben az ötéves tervben az ÁSZGSZ bevezetésével kapcso- latos kérdések megoldásában a következő lépést kell megtenni: át kell adni a má- sodik lépcsőt. Ez hét alrendszerből, az ipar, a mezőgazdaság, az építőipar, az anyagi—műszaki ellátás statisztikája, a háztartásstati'szti'ka, a kulturális és tudo—

má'nystatisztika és a külföldi országok statisztikájának alrendszeréből áll. Ezenkívül

az ÁSZGSZ fejlesztése szempontjából nagy jelentősége lesz minden olyan intéz-

kedésnek, amely az elektronikus szómítástechnikának az 1979. évi össz—szövetségi

népszámlálás adatainak feldolgozásában való alkalmazására irányul.

Az ÁSZGSZ első lépcsőjének a hatása főleg azt eredményezte. hogy csökkent az információk feldolgozásának ideje. mialatt bizonyos mértékben mélyült az elem- zés. Alapjában az volt a feladat, hogy ,.átírják" a folyamatban levő statisztikai mun- kákat az elektronikus számítógépekre. az ,.elektronikus információfeld'olgozási komplexumokra". Ettől eltérően a második lépcsőt az jellemzi, hogy új elvi megol—

dásokat valósítanak meg, miközben szoros a kapcsolat a statisztikai munka számí- tógépekre való átírása és ezek programjának és módszertanának tökéletesítése kö- zött. Ebben a vonatkozásban meg kell jegyezni, hogy az ÁSZGSZ második lépcsőjé—

nek megtervezésekor meg kell alapozni valamennyi olyan programozó módszertani

munkának az eredményét. amelyek lényeges részét képezik azo'n feladatok megol—

BESZELGETES L. M. VOLODARSZKUJAL 793

dására hozott intézkedéseknek. amelyek az SZKP XXV. kongresszusa határozataiból következően a statisztikai szervek előtt állnak. llyen módon az első lépcsőtől elté—

rően, az ÁSZGSZ második lépcsőjének a létrehozása egyben fontos eszköz a mód- szertan tökéletesítésére irányuló intézkedéseink megvalósításában.

Ez idő szerint már jelentősen előrehaladt a Tervszámítások Automatizált Rend—

szere (ASZPR) tervezési kérdéseinek megoldása. Az ÁSZGSZ további tervezésében

döntő jelentősége lesz annak, hogy biztosítsuk az ÁSZGSZ és az ÁSZPR közötti

helyes együttműködést. Ennek az együttműködésnek van módszertani, szervezési és technikai aspektus-a.

A módszertani aspektus itt azt jelenti, hogy pontosan egyeztetni kell a muta- tók és számítási módszereik rendszerét, biztosítani kell az osztályozások és a nómen- klatúrák egységét. Ebben a vonatkozásban bizonyos sikerek már vannak: elértük az ágazati nómenklatúrák teljes egységét, folyamatban van a termékek és szolgál- tatások osztályozása, aminek alapul kell szolgálnia a nómenklatúrák egyeztetésé- vel kapcsolatos valamennyi munkában egészen a mérlegmunkákig.

Az ÁSZPR-rel való együttműködés szervezési aspektusa mindenekelőtt az. hogy megszüntessük az ÁSZGSZ-től és a minisztériumoktól a tervező szervekbe érkező tényadatok megduplázódását. Továbbá felmerül az i'nformációszolgáltatás idősza- kosságának és határidejének kérdésre, és az, hogyan szolgáltatják ezeket az in—

formációkat a tervező szerveknek és számos egyéb kérdés.

Végül a technikai aspektus az egységes osztályozások és kódok, az egységes információs nyelv bevezetését jelenti. amelyet átvesz technikai eszközeivel mind az

ÁSZGSZ. mind az ÁSZPR. Itt nem arról van szó, hogy átírjuk az információkat az ÁSZGSZ adathordozóiról a szokásos táblákra és vissza az ÁSZPR adathordozóira,

hanem arról, hogy egyenesen felhasználjuk az ÁSZPR-ben azokat az adathordozó- kat, amelyeket az ÁSZGSZ—ben kaptunk, azaz a két rendszer közötti .,párbeszédről", amely a számítógépek elvén alapul. Azt kell mondani, hogy ez messze nem csak technikai kérdés, mivel itta műszaki döntéseket úgy kell hozni. hogy az ÁSZPR-be átadott statisztikai adatok közgazdasági elemzésének szakasza nemcsak. hogy ne legyen megcsorbítva, hanem ellenkezőleg: még nagyobb jelentőséget kapjon. Meg kell egyben jegyezni, hogy az ÁSZPR-rel való együttműködés vonatkozásában a kérdésnek van egy második része is: statisztikai adatokat kell nyernünk az ÁSZPR—

ból a tervfeladatokról a tervteljesíté'si mutatók kidolgozásához.

Ha az ÁSZPR—rel való együttműködés biztosítása dolgában bizonyos sikereket lehet konstatálni, ugyanakkor ezt nem lehet elmondani az ágazati Automatizált lrá- nyítási Rendszerekkel (AlR) való együttműködésről. itt a munka java előttünk áll még, többek között nincs még elég ismeretünk arról. hogy milyen információ forog ezekben a rendszerekben, mennyire egységes az stb. Ugyanakkor csak az ÁSZGSZ—

szel való megfelelő együttműködés során nyerhetik el ezek az információk helyes formájukat és a szigorúan egységes módszertant.

Az ÁSZGSZ második lépasőjében elvi jelentőségű az Auto—matizált Adatbank (ABD) létrehozása. Ennek alapján egész sor kérdés megoldható, amelyek az ado- tok tárolására, visszakeresésére, feldolgozására vonatkoznak. Az ABD—t ezért nem úgy kell elképzelni, mint az információk egységes tárolását. hanem mint olyan bank- rendszert, amely alapjaiban megfelel az állami statisztikai rendszer szervezetének.

Az ABD-vel kapcsolatos a regiszterek (nyilvántartások) szerepének lényeges fokozódása magában az információgyűjtésben. Gyakorlatilag az iparvállalatok, a mezőgazdasági üzemek és építkezések regisztereinek megteremtése irányában te—

endő lépésekről van szó. Az ebben az irányban végzett kisebb kísérletek nagyon

pozitív eredménnyel jártak.

794 BESZELGETES L. M. VOLODARSZKUJAL

Az ÁSZGSZ második lépcsőjében új. mondhatni ipari elveken kell megszervezni a programellátávst. vagyis a gépi programokkal való ellátást. Kezdetben minden egyes feladatkomplexumra önállóan állították össze a programokat. Ez idő szerint ettől eltérően a statisztikai feladatok minden egyes típusára az alapot általános típusprogramokon alakítják ki. Már van néhány ilyen program, és a kísérleti ellen—

őrzések azt mutatják, hogy igen hatásosak (statisztikai csoportosítások program- jai, egyes matematikai statisztikai feladatok számára készült programok). A kérdés ilyen megoldása nélkül a tervezés munk'aigényessége azzal fenyegetett volna. hogy megsemmisítjük a megtakarításokat és az új számítástechnika alkalmazásának

hatékonyságát. )

Ami magát a technikát illeti, az ÁSZGSZ második lépcsője harmadik generá—

ciós számítógépekre épül, vagyis az ..Egységes rendszer" gépeire, miközben a kö- vetkező években sor kerül arra. hogy a munkában egyesítik őket a Minszk—32 ti—

pusú számítógépekkel. Meg kell jegyezni. hogy az országban az egész automati- zált adatgyűjtés és informáciőfeldolgozás egységes számítógép-rendszerre történő

alapozása fontos feltétele annak is. hogy elérjük a különböző rendszerek közötti

megfelelő együttműködést. ezek egységét, ahogyan ezt a Szovjetunió Kommunista Pártja XXlV. kongresszusának direktívái és a XXV. kongresszusának határozatai

megkövetelik.

Végül meg kell említeni, hogy az 1979. évi össz—szövetségi népszámlálás adatai-

nak számítógépen történő feldolgozása országunkban nemcsak a statisztikai mun- kában alkalmazott automatizálás általános fejlődéséhez járul hozzá nagymérték- ben, hanem nagyon fontos, új, elvi mozzanatot is jelent. ltt tömegméretekben elő- ször kerül sor arra, hogy az információ eredeti formában és egyenesen kerül a szá- mítógépbe, ahogy a megfigyelés pillanatában rögzítették a lakosság megkérdezése során jelekkel ellátott speciális űrlapokon, vagyis elkerülik a kódolás és a lyukasz—

tás munkaigényes és hosszadalmas szakaszát. Ez az, ami új az automatizálás jö- vőjében. és ezen az úton kell haladni a kérdések megoldásában a stotisztika többi területén is.

Az ASZGSZ második lépcsőjének a létrehozása igen fontos dolog a statisz—

tika továbbfejlesztése területén. különös tekintettel azokra az új. összetett feladás tokra, amelyeket a Szovjetunió Kommunista Pártjának XXV. kongresszusa tűzött a statisztika elé.

PE3iOME a

No cnyuaio cocronamerocn s mee 1977 rona BcecoroaHoro coeemanun emma-unos

npeAceAa'renh LleHTpaanoro c-ramcmuecuoro ynpaanenmi npu Coaere Mm—mcrpoa CCCP,

voaapmu, Ji. M. Bononapcuuü orsemn Ha Bonpocu, noctaaner—mue eMy peAaKunei—i ,,Becr—

ana Cramcmxu". MHTepBbiO npencraanmoumü őonbmoü MHTepec Takme " mm Beu- repcnux cramcmkoa, BBHAY akTyaanocru u suauennn 3anOHYTbIX : HeM Bonpocos őbm onyőnwkoaan B Homepe 4 ykasaHi—roro autue mypHana sa 1977 ron.

SUMMARY

At the All—Union Conference of Statisticians, held in May 1977, the editors of Vestnik Statistiki interviewed L. M, Volodarsky, President of the Central Statistical Office of the Soviet Union. The interview, given here, covering issues actual and important also for the Hun- garian statisticians, was published in Vestnik Statisliki No. 4., 1977.