1 8 4 VERÉDY KÁROLY.
talajon fejlődik s a társadalom is jobban támogatja, mint nálunk, általá- ban véve alig mondható kedvezőbbnek a mi középiskolai testnevelési ügyünknél. Sőt egyes intézeteink e tekintetben határozottan jobbak az övékénél. Játék dolgában pedig, melyről itt tulajdonképen beszélni sem lehet, teljesen fölöttük állunk, daczára annak, hogy mi is csak a kezdet- nél tartunk.
Iskolai testnevelési rendszerüknek egyedüli előnye a fürdés és úszás általánosítása iránt hozott intézkedéseikben s a félig-meddig ren- dezett iskolai kirándulásokban áll.
Egész svájczi utazásom alatt arra a tapasztalatra jutottam, hogy a köztársaság iskoláinak testnevelési ügye nemcsak, hogy nem áll maga- sabb színvonalon a mi iskoláink tornaügyénél, hanem egyes ágaiban, mint fentebb említém, meg sem közelítenek bennünket.
Erős meggyőződésem, ha a mi testnevelési ügyünk tovább is úgy fog fejlődni, s oly pártfogásban fog részesülni, mint a milyenben az utolsó években részesült, akkor a svájczi testnevelést rövid idő alatt túl- szárnyaljuk s a németekével pedig egy rangba jutunk.
OTTÓ JÓZSEF.
. ÚJ SZERKEZETŰ ISKOLAI PADOK.*
Legutolsó felolvasásunk alkalmából, mely a népiskolai törvény revíziójáról szólt, határozattá emeltük azt, hogy e fontos kérdést több oldalról fogjuk megvilágítani.
Az igen tisztelt elnökség részéről felhívást nyertem, hogy a fontos ' tétel felől nyilatkozzam. Legjobb akaratom daczára azonban ennek ez
• úttal meg nem felelhetek. Okot erre főleg az a meggyőződésem szolgál- tatott, hogy a revízió felől való eszmecsere, ha nagyobb arányú és ered- ményes akar lenni, talán korai. Most folynak a tárgyalások a magyar nyelv sikeres tanítása érdekében, a tanítói fizetések rendezése is napi- ' rendre került, az ismétlő oktatás szabályozása felől is ez időben kezdettük
meg a tárgyalásokat, a tanterv revíziója is legközelebb nyer befejezést.
Mindmegannyi ok, hogy a felvetett kérdés megvitatását elhalaszszuk.
Azonban ezek mellett bőven találhatók oly természetű kérdések, a me- lyeknek eldöntése lehető és eredményükben azonnal értékesíthetők. .
Ilyen actualis kérdésekhez tartozik az is, a melyről ma értekezni Óhajtok és a mely a székes főváros tanügyi programmjához tartozik. És itt ki kell emelnem, hogy a főv. közgyűlés legutóbbi ülésén szóba jött
* Felolvasta a szerző a «Magyar Psed. T á r s a s á g i n a k febr. 17-dikén tartott havi ülésén.
ÚJ SZERKEZETŰ ISKOLAI PADOK. 1 8 5
az, hogy Budapest üzletszerűen intézi iskoláit, mert tanügyi programmja nincsen. E tévedésre e helyen.azért akarok reflektálni, mert ily.terv. nélküli, administratió, ha az megfelelne a • valónak, súlyos mulasztás-számba menne. De hát ez nem így van. Több rendbeli eló'terjesztéseim kapcsán ugyanis a székes főváros közönsége még 1892-ben, tanügyi előadójának előterjesztésére, programmul kitűzte:
1. A tankötelesek összeírásának és nyilvántartásának czólszerűbb szabályozását.
2. Az elemi iskoláknak az eddiginél jobb szerkezetü.padokkal leéndő felszerelését nevezetesen az Oldal-féle padoknak kisérletkép. leendő alkal- mazását. -
3. Az iskolaépületek mellé tágasabb udvarok létesítését s ezeknek a gyermekek részére játszó és üdülőhelyekül leendő felhasználását; álta- lában pedig az iskolai építkezéseknek bizonyos megállapítandó normál terv szerint leendő foganatosítását.
4. A jelenlegi -rossz fűtési rendszernek a közegészség követelmé- nyeinek mégfelelő gyökeres megváltoztatását.
5. Az iskolaépületekben a gyermekek számára fürdők beren- dezését. ' . - . ' .
6. Az iskoláknak egészségi tekintetekből való gyakori bezárása és a tanítóknak családjaik körében előforduló ragályos betegedések miatt a
tanítástól való eltiltása által okozott hátrányok megszüntetését.
7. A váltakozó rendszer szerinti tanítás megszüntetését.
8. A tanítók alkalmazása (választása) körüli eljárás módosítását.
9. A tanítók mellékfoglalkozásainak szabályozását.
16. Az iskolaigazgatók teendőinek szabályrendelet által való meg- állapítását.
11. A tanfelügyeletnek hatályosabbá tételét.
12. Az iskolaszékek hatáskörének új rendezését.
.13. A szellemileg elmaradt gyermekek számára külön iskola nyi- tását.
14. A munkások gyermekei számára menhelyek felállítását.
15. Az elzüllött ós rakouczátlan gyermekek részére javító-iskola szervezését.
16. A tanítók javadalmazásának felemelését.
Ezek. közül a pontok közül.a lehetőség szerint érvényesülnek egyesek, míg majd teljes egészükben is realizálni lehet valamennyit.
Ezúttal, tisztelt közgyűlés, főleg a 2. pontra kívánok reflektálni és ahhoz adalékot nyújtani.
' Iparostanoncz-iskoláinknak egyik, úgy látszik maradandó hiánya az, bogy a rajzoktatás helyes eszközlésére kellő rajztermei nincsenek ós valószínű, hogy ilyenekkel kellő számban ezentúl sem fog rendelkezni.
Magyar Pcedagogia. III, 4. . 14-
1 8 6 VERÉDY KÁROLY.
A rajzoktatás ugyanis vasárnapokon, a délelőtti órákban történik.
Tanintézeteink ekkor oly mértékben fogadják be az inasokat, bogy szá- mukra külön-külön rajztermeknek berendezése elviselhetetlen költ- ségekkel járna. Minthogy tehát arról, bogy az inasok rajzolásához az.
iskolafen tartó kellő számú rajztermeket szolgáltasson, szó nem lehet,, arra kell törekednünk, hogy á rendelkezésünkre álló tantermek oly pa- dokkal láttassanak el, a melyekben az inasok lehetőleg helyesen rajzol- hassanak.
E végre oly padokat kell beszerezni, a melyekben a mindennapi és a tanoncziskolákba járó tanulók egyaránt jól ülhessenek. Ezt csak akkor érhetjük el, ha az iskolai padokat oly készülékkel látjuk el, a mely lehetővé teszi, hogy azokon a tanulók testi fejlettségéböz képest a dis- táncziát és differencziát megváltoztathassuk.
Az erre irányuló kísérletek közül kettőt van szerencsém ezennel bemutatni:
Az egyik Oldal János polgáriskolai igazgató kísérlete, a kinek padja faalkotásában a báttámasz és a lábzsámoly távolságának megvál- toztatásával véli a czélt elérni.
A másik Michl Alajos fővárosi asztalosmester kisérlete, a ki ková- csolt és faburkolattal ellátott szerkezettel oldja meg feladatát.
A Micbl-féle padot a közokt. minisztérium a közoktatási tanács előterjesztésére rendeletileg ajánlotta, az Oldal-féle padot a főváros próba- képen már beszerezte és velők egyes tantermekben kísérletet tétetett.
Mindkét találmány magyar eredetű, nem másolása a külföldi pa- doknak, és azért joggal megérdemelhetik azt, hogy szakköreinkben mél- tatásra találjanak.
Az Oldal-féle szerkezet aránylag olcsó és nélkülözi a vasvázat.
A distáncziát -f vagy ra akként emeli, bogy a háttámasztékot előre vagy hátra tolja, a differencziát pedig a lábzsámolylyal emeli vagy sü- lyeszti. E szerkezetnek hátránya az, bogy a deszkák ki vannak téve a.
nedves és száraz idő behatásának, és így átalakításuk sokszor a pad épségét teszi koczkára. Másrészt berendezésük a szolgaszemélyzet ré- széről nagyobb időt igényel.
A Micbl-féle normálpad szilárd faalapon nyugszik. Átalakítása, elemi vagy inasiskolai tanulók számára vas emelőszerkezettel történik,, mely az egyes osztályoknak megfelelő méretek szerint szabályozza a a differencziát és distáncziát. Az emelőszerkezet kovácsolt vasból készült- és favázba van burkolva, hogy a tanulók ahhoz ne férhessenek. Az átala- kítás kulcs segélyével történik minden erőfeszítés nélkül, úgy, bogy azt- az iskolaszolgák elvégezhetik szemólyszaporítás nélkül. Ez. a szerkeze t lehetővé teszi, bogy mind az elemi, mind a tanoncziskolúk tanulói e padokban iskolai foglalkozásaikat a didaktika és bigiéna követelményei-.
A GÖRÖG JÁTÉKVILÁGBÓL. 1 8 7
nek megfelelőleg végezhessék. Hátránya az, hogy a közönséges padokhoz képest ára nagy. Ámde e különbözet is eltűnik, ha meggondoljuk, hogy ezekkel a padokkal az újonnan felállítandó rajztermek költségei meg- takaríthatók.
Lehet, hogy e két kísérletnek még egyéb hiányai is vannak, és úgy vagyok meggyőződve, hogy ha e helyen azok konstatálhatok lesz- nek, a feltalálók igyekezni fognak azokat elenyésztetni. Az azonban bizonyos, hogy csak örömünkre szolgálhat annak tudata, hogy e két új pad előállítói magyarok.
Az általam felsoroltak után talán ki volna mondható az, hogy a Pffldagogiai Társulat örömmel vesz tudomást arról, hogy az Oldal- és Michl-féle padszerkezet az iparos tanoncziskolák egy főhiányát van hivatva elenyésztetni és kívánatosnak tartja annak a szükséghez
képest való használását. VERÉDY KÁROLY
A GÖRÖG JÁTÉKVILÁGBÓL.
Egy kis klasszikus derű, tudom, jól fog esni szaktársaimnak és mindazoknak, a kik az ifjúság üdülését szívükön hordják. S ez volt a czélom, és ez a tudat volt a serkentőm, mikor — jórészt Guts Muths érdemes könyve nyomán — összeállítottam jó egy tuczat játékot, azaz a görög ifjúság mozgással járó játékai közül mindazokat, a melyekről tudo- mást szereztem. Egészséges, hasznos, néhol talán kissé nyers, de olyan játék valamennyi, hogy vagy máig fenn bírta magát tartani, •— s ekkor a nevelőnek bizony érdekes tudni, hogy már a hajdani minta-nemzet- ben gyökerezik — vagy mindenesetre érdemes a fölelevenítésre, s egy- nehányat a naiv életkor géniusza, a görög hagyománytól függetlenül, újra meg is teremtett.
1. A medve. (Chytrinda.) Az egyik játszó guggol vagy zsámolyra ül; ő a morgó, megkötött medve. Pajtásai körülötte körben futnak, csip- kedik, ütlegelik (de semmi esetre sem érzékenyen), zsebkendőből e végett korbácsot fonhatnak — a medvének eleinte tűrnie kell, később aztán;
a nélkül, hogy helyzetéből kimozdulna (felállás, ugrás stb. által): meg- ragadja valamelyik ingerkedőnek a ruháját (vagy előzetes megbeszéléshez képest kezét, stb.); s ha ez sikerült, akkor a megfogott lesz a medve.
2. Buvócska. (Myinda, vagy Apodidraskonda, a szerint, a mint az elbuvás vagy az ütés a fontosabb.) Egy játszó «húny», azaz, a számára kijelölt fa, ajtó stb. felé fordulva, eltakarja a szemét és hangosan számlál 20-ig, vagy a meddig kijelölik; a többiek ezalatt elbújnak, nem nagyon messzire. A számlálás befejeztével a húnyó elindul keresni a búvókat, a kikre nézve most már a húnyóhely mentsvárrá lesz: ők t. i. akármikor
1 4 *
