azonos m a r a d a régi hitelező részben megmaradt jelzálog- jogának rangsorával, holott h a a harmadik személy köz- vetlenül szerezte volna a részben törölt jelzálogjog rang- sorában jelzálogjogát, azt az eddigi hitelezőnek fenn- m a r a d t jelzálogjoga rangsorban megelőzte volna. A te- lekkönyvi áttekinthetőség feltétlenül megkívánja, hogy részbeni törlés esetén az u j hitelező és a- régi hitelező j a v á r a alapitott u j jelzálogjog rangsora egyenlő elbírá- lás alá essék. Dr. Kohner Arthur.
Az uj kényszeregyességi rendelet.
(Folytatás és vége.*)
Osztatlan örömmel f o g a d j u k a rendelet azon intéz- kedéseit, amelyek az adósok visszaéléseinek megakadá- lyozására v a n n a k hivatva. Megnehezítették mindenek- előtt az eljárás megindítását azok, akik eddig a kény- szeregyesség intézményével visszaéltek, pl. akik előzőleg m á r voltak kényszeregyességben és az ott vállalt kötele- zettségüket nem teljesítették, vagy pedig az előző kény- szer egy esség különféle okoknál fogva létre sem jött, vagy akik, mint szökevények távol vannak, akik csalárd v a g y vétkes bukás, vagy ezen deliktumokhoz hasonló tényállás miatt bizonyos időn belül elitéltettek, v á d alá helyeztettek, vagy főtárgyalásra közvetlenül idéztettek, el v a n n a k zárva a kény szeregy esség jogkedvezményétől.
Megszűnik annak a lehetősége is, hogy egy közkereseti t á r s a s á g kényszeregyességet kérvén m a g a ellen, a létre- jött egyesség liberálja a korlátlanul felelős tagokat s a j á t személyükben is a quótát meghaladó kötelezettségeik alól anélkül, hogy ők s a j á t személyükkel és „vagyonukkal a kényszeregyességi eljárásban részt vettek volna.
Megszűnik a lehetősége annak, hogy az adós ro- koni viszonyban nem álló közeli hozzátartozók, igazga- tósági, felügyelő-bizottsági tagok, jogi képviselők beje- lentett követeléseikkel majorizálhassák a t u l a j donképeni hitelezőket. Ezek szavazati jogát cassálja a rendelet.
Visszaélések megakadályozását v a n h i v a t v a az is, hogy a tőke szerinti szavazás mellett bevezeti a rende- let a fejszám szerinti szavazást is, amennyiben az egyes- ségi a j á n l a t akkor v a n elfogadva, h a a hitelezők tőke-
*) Lásd az előző közleményeket a Polgári Jog folyó évf. 4—5.
és 6. számaiban.
többségének %-a és egyszerű fejtöbbsége megszavazza azt. Megjegyzendő, hogy ez a szabály csak a birói kénv- szeregyességi eljárásra áll, a magánegyességiben az em- iitett 75 % tőketöbbség mellett fejtöbbségre nincsen szükség.
A vélelmezett szavazatok rendszerén is igen helye- sen változtat a lendelet: eddig az a hitelező, aki nem szavazott, az a j á n l a t ellen szavazónak tekintetik. Most elsősorban Írásban is lehet szavazni, ami h a nem is tö- kéletes m ó d j a a szavazásnak, azonban mindenesetre job- ban kifejezi a hitelezői akaratot, mint az előbbi vélelem.
Ma a nemszavazók vélelme pedig akként változik meg, hogy az a hitelező, aki elmegy a t á r g y a l á s r a és nem szavaz, elfogadónak, aki pedig el sem megy. a t á r g y a - lásra., elutasítónak vélelmeztetik.
A cogens megtagadási okokat a R. eggyel kibővi- tette; azzal t. i., hogy az adós megállapított csalárdsága is kényszerítő ok a megtagadásra. Vitán felül áll, hogy lehetetlen állapot volt eddig az, hogy a biró oly egyes- séget is jóváhagyhatott, amelyben az adós csalárdsága meg volt állapitva.
A m e n n y i r e helyes ez az intézkedés, ép a n n y i skru- pulussal f o g a d h a t j u k azt, hogy a f a k u l t a t í v megtagadási okok számát is szaporította a R. A közérdek kimerül a cogens-tiltó okok felállításában; oknélküli sérelme a hi- telezői autonómiának az, bog}- kényszerítő ok nélkül ta- g a d j a meg a biró a jóváhagyást a hitelezők elfogadta egyességtől. A biró védje meg a kényszerítő morális szempontokat, ügyeljen az eljárás szabályosságára, aka- dályozza meg a rosszhiszemű adós betolakodását a k. e.
területére, de ne legyen pápább a p á p á n á l és ne keve- selje azt az egyességet, amit a hitelezők elfogadtak.
A most k i f e j t e t t gondolatnak csak igen szerény szárnybontogatása jelentkezik a R. 83. § utolsó bek.-ben, .amely kimondjá, hogy nem lehet a j ó v á h a g y á s t megta-
gadni akkor, ha minden szavazatra jogosult hitelező azt elfogadta és az egyesség minimális 75%-os k v ó t a S hó- n a p i megfizetését igéri!
A R.-nek egy igen lényeges anyagi rendelkezésével kell még röviden foglalkoznom: a visszaható hatály kér- désével. Méltóztatnak tudni, hogy a m a m é g h a t á l y b a n levő R. 19,. §. p o n t j a a végrehajtás u t j á n v a g y egyéb- ként az adós beleegyezése nélkül szerzett külön kielégí- tési jogok hatályát felfüggesztette, amennyiben azok két hónapnál nem voltak régiebbek. Ez egy sokat vitatott tétel volt, mert nyilvánvalóan igazságtalan, hogy azt n e érintse a quóta, aki az adós kegyelméből k a p t a a zálog-
jogot, azt ellenben igen, aki legális birói utón szerezte azt. Ezzel szemben áll viszont az a megfontolás, hogy a hiteléletet rendkívül s ú j t a n á az, h a nem volna mód arra, hogy az adós dologi biztosítékokkal g a r a n t á l j a hitelezői- nek minden esetre a teljesítést, akkorra is, h a fizetés- képtelen lesz. A lombardzálogkölcsönök megszűnnének és a krízis nőne, h a az ingó, de talán még menthető adós nem t u d n á a dologi biztosítékok noli me tangeréjét ga- rantálni. Az igazságügyminisztérium kitüntető bizalmá- nál f o g v a módomban volt a rendelet előkészítése alkal- mával előterjesztéseimet illetékes helyen megtenni s in- nét tudom, hogy a R. tudós előkészítői foglalkoztak a probléma megoldásával. Sajnos, hogy még sem történt meg és m a r a d t a régi állapot. Az én szerény nézetem sze- rint azt kellett volna kimondani, hogy a kritikus időben önként adott külön kielégítési jogok is megszűnnek mind- azon esetekben, h a csőd esetén megtámadhatók volnának.
Ennél messzebb nem lehet menni, mert hitelező nem le- het rosszabb helyzetben k. e.-ben, m i n t csődben. Viszont félni sem kellene e rendelkezés káros következményeitől, inert az ilyen külön kielégítések fennforgása amúgy is jóváhagyás-megtagadási, tehát a csődök és így h a a külön kielégített hitelezők nem engednek, az adós amúgy is csődbe kerül. E z azonban elkerülhető volna, h a e külön- jogok á m u g y is megsemmisülnének a k. e.- eljárásban.
V a n azonban egy nóvum a R.-ben e téren; t. i.
különböztet a. R. a kielégítési ós biztosítási végrehajtás n t j á n szerzett különkielégitési jogok h a t á l y a közt; előb- biek mindenkép különkielégitési jognak minősülnek, utóbbiak csak akkor, ha az a l a p j u k a t képéző követelés fennálltát a hitelező még az eljárás f o l y a m a alatt végre- h a j t h a t ó közokirattal igazolja. E rendelkezés célja az, hogy ne vonassék el a többi hitelező elől egy olyan va- gyon, amelyről utólag kiderül, hogy egy jogtalan, meg- nem itélt követelés fedezésére szolgál.
E z az intézkedés azonban mégis aggályos.
Elsősorban dogmatikai szempontból. A Vht. 230.
§-a értelmében ugyanis a biztosítási és kielégítési végre- h a j t á s zálogjogi hatálya azonos; az érintett rendelkezés ezt a szabályt megváltoztatja. De aggályos gyakorlati szempontból is; méltóztassék csak a váltóhitelekre gon- dolni, amelyeket épen azért, mert a hitelező rossz gazda- sági viszonyok közt is b i r j a n y ú j t a n i , mert t u d j a , hogv a lejárat u t á n 3 n a p alatt vagy fizet az adós, vagy pedig oíy különkielégitési jog szerezhető ellene, amely megvédi minden körülmények között a hitelezőt. í g y volt ez ed- dig. Most azonban a biztositási végrehajtás u t j á n szer-
zett jog csak akkor m a r a d meg a k. e. eljárásban is, ha annak t a r t a m a alatt a hitelező legalább is két egybe- hangzó ítéletet k a p a váltóadós ellen. E n n e k igen súlyos következményei lehetnek!
De ellenkezik egész jogrendszerünk jellegével is az, hogy a hitelező jogszerzésére nézve releváns időpont^ ne a hitelező hatalmi körébe eső ténykedés megindításától
(pl. a keresetindítástól, v é g r e h a j t á s foganatosítástól), f ü g g j ö n , hanem egy olyan időponttól, amely kivül esik az ő hatalmi körén, t. i. a jogerős birói döntés időpont- jától. Emellett tehát elfordulhat az, hogy két egyidőben szerzett biztosítási v é g r e h a j t á s körül zálogjogilag hatá- lyos m a r a d az egyik, t. i. az, amelyben a biróság jogerő- sen itélt meg a k. e.-i eljárás t a r t a m a alatt, a másik pe- dig ennek h i á n y á b a n hatálytalan lesz.
Végül bátor vagyok az u j rendeletnek ügy védi.szem- pontból való relevanciáit néhány vonásban megismer- tetni. Kimondatott, hogy a kérvény benyújtásához kö- telező az ügyvédi képviselet. A vagyonfelügyelői kiren- delésekre vonatkozó intézkedések nagyjából változatlanul maradtak'; vagyonfelügyelőt kinevez a biróság m é g a magánegyességi e l j á r á s r a is. A díjazásról m á r voltam bá- tor szólani.
E g y terület van, ahol lehetővé v a n téve hatályos eljárás lefolytatása vagyonfelügyelő kinevezése néíkül is, ez a P . K . előtt folyó magánegyességi eljárás. H a azonban ebből birói eljárás lesz, akkor nem kell okvetle-
nül a P . K.-t kinevezni vagyonfelügyelőnek u g y m i n t a t pénzintézeteknél, csak akkor, h a vállalja; h a ellenben
nem vállalja ezt, akkor nem is javasolhatja m á s vagyon- felügyelő kinevezését, hanem a rendes szabályok nyer- nek alkalmazást.
A vagyonfelügyelői költségek biztosítása is inten- zivebbé lett a rendeletben; még pedig két i r á n y b a n ; elő- ször is kimondatott az, hogy h a az eljárás befejezését kö- vető h a t hónapon belül esőd következik be, akkor a va- gyonfelügyelő költségei tömegköltségek. E z lényeges ked- vezmény, m e r t ez a z idő eddig 15 nap volt. Továbbá ki- mondatott, hogy nem kérhet u j a b b kényszeregyességet az az adós, aki az előző eljárás költségeit m é g m e g nem fizette.
E g y bizonyos h á t r á n y o s intézkedés is foglaltatik ügyvédi szempontból a rendeletben és ez az, hogy az adóst bizonyos időn belül képviselt ügyvédnek nincs szavazati joga az eljárásban. Kétségtelen u g y a n , hogy_ előfordulhatnak visszaélések azáltal, hogy a z adós képviselői n a g y követeléseket jelentenek he és majori-
zálják a többi hitelezőt, mégis ez a rendelkezés igen sú- lyosan érinti a z ügyvédet ma, amikor köztudomásu, hogy az adósok az ügyvédeket is milyen pontatlanul fizetik;:
az t. i. világos, hogy kisebb befolyása van a nemszavazó, mint a szavazó hitelezőnek. Az ellentétes jogos érdekek kiegyenlítésére én azt a javaslatot voltam bátor a rende-
" let előkészítése során tenni, hogy adassék meg az adós képviselőjének is a szavazati jog ott és akkor, ahol a visszaélés ki varP zárva, pl. ha az ügyvéd követelése Íté- lettel, vagy az Ét. 18. §. a l a p j á n m á r meg van állapitva.
E z a rendelkezés azonban nem került bele a rendeletbe.
Csak rövid vonásokban volt módomban az u j ren- deletet ismertetni; a nem érintett részekről és általá- ban csiak a n n y i t mondhatok el, hogy a rendelet egy tel- jesen átdolgozott, magas magánjogi koncepciójú, a kény- szeregyességi eljárás jogi és közgazdasági értelmét nem- csak homlokán viselő, hanem egész tartalmában megva- lósítani törekvő modern jogi alkotás; nem a rendelet jogi konstrukcióján f o g múlni bizonyára az, ha a hozzá- fűzött remények nem fognak mindenben beválni. A jog a közgazdasági szabályoknak csak megfogalmazója és külső szabályozója; a d j a Isten, hogy e gazdasági viszo- nyok változzanak mihamarabb, ugy hogy ezek szabá- lyozásának előterében ne a kényszeregyességi jog álljon.
A r é s z v é n y t á r s a s á g s z ü k s é g e s szervei: a közgyűlés, az igaz- g a t ó s á g és a s z á m v i z s g á l ó bizottság.
A k ö z g y ű l é s r e n d e s és r e n d k i v ü l i . A r e n d e s k ö z g y ű l é s t az i g a z g a t ó s á g h i v j a össze l e g a l á b b egyszer évente. A r e n d k i v ü l i k ö z g y ű l é s t is az i g a z g a t ó s á g h i v j a össze, a m i k o r j ó n a k l á t j a , v a g y p e d i g a s z á m v i z s g á l ó - b i z o t t s á g , v a g y az a l a p t ő k e e g y h u s z a d ré- szét képviselő r é s z v é n y e s e k k é r e l m é r e . H a az i g a z g a t ó s á g az a l a p - t ő k e m e g f e l e l ő h á n y a d á t képviselő r é s z v é n y e s e k k é r e l m é n e k n e m t e n n e eleget, az ö s s z e h í v á s t k é r ő m i n d e g y i k részvényest m e g i l l e t i
*) Lásd az előző közleményt a P. J. folyó évi 6. számában.
Dr. Cs. Sommer József.
J o g a l k o t á s .
Oroszország mai részvénytársasági joga.
(Befejező rész.*)
