ÉRTEKEZÉSEK
A
A TÁRSADALMI T U D O M Á N Y O K KÖKÉBŐL.
KIADJA
A M A G Y A R TUDOMÁNYOS A K A D É M I A .
HETEDIK KÖTET.
A TI. O S Z T Á L Y R E N D E L E T É B Ő L
SZE R K E SZTI
F K S T Y F R I G Y E 8
O S X T A l.Y T IT K Á K
* "* D É M I A
B U D A P E S T . 1885.
3 1 3 5 0 2
Budapest, 18.S,'> A7, Atlienaeum r. társ könyvnyomdája.
TA R T A L O M .
T. S zám . A n e m z e tk ö z i j o g elm élete K a n t p liilo s o p h iá ja szerin t. D r.
M e d v e c z k y F r i g y e s t ő l .
II. A nem zetiségi v is z o n y o k M a g y a rorszá g b a n , az 1880. év i nép szám lálás ala p já n . K e l e t i K á r o l y t ó l .
I I I . M a g y a rors zá g és egyes törv én y h a tósá g a in a k n ép m ozg a lm a . 1877 — 79. K ő n e k S á n d o r t ó l .
IV . A m a g y a r telsuliáz r e fo r m ja . T 6 t h L ő r i n c z t ő l . V. B . E ö tv ö s J ó z s e f » A X I X . század u ra lk od ó eszm éin ek b e
foly á sa az állad alom ra* czim ü m u n k á já ról. T r e f o r t
Á g o s t o n t ó l .
VI. A m in iszteri felelősség eredete, az eu róp a i a lk o t m á n y -t ö r ténelem ben. S c h w a r c z G y u l á t ó l .
V II. A vasúti ü g y s a p osta - s tá v ird a i ü g y k öz ti összek öttetés M a g ya rorszá g b a n , a k özlek ed ési s n év sz erín t a vasúti jo g s z em p on tjá b ól. W e n z e l G u s z t á v t ó l .
V I I I . Sallu stios á lla m fo r m á i és a g ö r ö g ö k p o litik a i irod a lm a
S c l i w a r c z G y u l á t ó l .
IX . A d em ocra tia eszm éje és szervezete. D r. K u n c z.
I g n á c z t ó l .
X. » S zilá g y i M á r to n tan ítása az e 1 j e g y z é s r ő 1 1690-ben.
Székf. K o v á t s G y u l á t ó l .
V
\
ÉRTEKEZÉSEK
A T Á R S A D A L M I T U D O M Á N Y O K K Ö R É B Ő L
Kia d j a a Ma g y a r Tudo m ányo s Ak a d é m ia.
A IL O S Z T Á L Y R E N D E L E T É B Ő L
SZERKESZTI
PESTY FRIGYES
OSZTÁLYTITKÁR.
V II. K Ö T E T . V I. S Z Á M . 1882.
A
MINISZTERI FELELŐSSÉG
EREDETE
AZ EURÓPAI ALKOTMÁNYTÖRTÉNELEMBEN.
S C H V A R C Z G Y U L A
L. TAGTÓL.
(O lvasta tott a in. t. A k a d é m ia II. osztá lyá n a k d e cz em b er 4-ik i ülésén.)
“ t . í r l 20 k r - | -
ÍN
(;( amde * m
BUDAPEST, 1883.
'■A M. T. AKADÉMIA KÖNYVKIADÓ-HIVATALÁBAN. *
(Az Akadémia bérházában).
^ J
V
A
MINISZTERI FELELŐSSÉG
EREDETE
AZ EXTIi 0 PAI ALKOTMANYTÖRTENELEMBEN.
S C I I V A R C Z G Y U L A
L . T A G T Ó L .
(í)lv n sta tott a m . t. A k a d ém ia II. osztá lyá n a k d ecz em b er 4-iki ülésén.)
B U D A P E S T , 1 8 8 3 .
A M. T. A K A D É M I A K Ö N Y V K I A D Ó - I I I V A T A L A . (Az Akadémia épületében.)
Budapest, 1883. Az A t l i e ü a e t t m r. társ. könyvnyomdája.
A m iniszteri felelősség eredete az európai alkotmánytörténelemben.
Tisztán áll előttünk azon fejlődés menete, melyet a mi
niszteri felelősség államjogi elvének érvényesülése A nglia al
kotmányos joggyakorlatában mutat, kezdve a Hanover-ház trón rálépte töl le egész a mai napig. Szemben e fejlődés tüne
teivel alig juthat ma már egyéb munkarész az államtudomány
nak, mint földolgozni a tanúlságokat. Ám de midőn az állam
tudomány ebben fáradozik, nem utasíthatja el magától az alkotmány történelem visszatekintő igényeit: lehetetlen lieható lmvárlat tárgyává nem tennie azon történelmi előzményeket is, melyek, — bár nem állanak szerves egybefüggésben a mo
dern miniszteri felelősség alkotmányjogi mozzanataival, — kö
zelebbről szemügyre véve, ezeknek mégis figyelemreméltó elő
játékát képezik, — egymástól vajmi távulfekvő államok alkot
mánytörténelmében.
A miniszteri felelősség ezen alkotmánytörténelmi előzmé
nyeinek törvényhozási nyomairól óhajtok most én a mélyen tisztelt Akadémia előtt szóllani: nemcsak azért, mert késztetve érzem magamat egy igen t. tagtársunknak, Ladányi Gedeon
nak itt fölolvasott rokontárgyú értekezésére megjegyzéseket ten n i: de, és leginkább azért, mert még mindig nem látom e tárgyat az európai szakirodalomban kellően fölszerelt adat
készlet alapján megvilágítva, — sőt egyenesen azt tapaszta
lom, hogy az európai alkotmánytörténelem hangadó búvárai éppen azon államnak, mely bennünket legközelebbről érdekel, éppen hazánknak, Magyarországnak, mulasztották el kijut
tatni azon elismerés osztályrészét, mely a modern alkotmá
nyos monarchia alapeszméjének irányában úttörő középkori
M. T . A K . É R T E K , A TÁRS. T U D . KÖ R. 1 *
4 SCHVARCZ GYULA.
államokat megilleti. Pedig az Arany Bulla 1231-diki kiadásá
nak 3-dik pontja, mely az országgyűlésnek döntő befolyást biztosít a rosszúl kormányzó nádornak elbocsáttatására, — I I I . András 1 29 8: 23. törvényczikke, mely a király fontosabb országlási actusainak érvényességét választott tanácsosainak beleegyezésétől teszi föltételessé, — a Mária királynő fogsága idején, Budán tartott 1386-diki gyűlés határozata, mely míg egyfelől a királyi felséget tanácsosai tanácsának követésére kötelezi, addig másrészről a rósz tanácsadót kizáratni rendeli a király tanácsából, — II. Ulászló 1507: 5. és 7. törvény- czikkei, melyek közöl amaz érvénytelennek nyilvánítja a király
nak mindazon országlási actusait, a melyeket a Felség a ta
nács tagjainak és egyéb tanácsosainak tudta nélkül végezne, emez meg följogosítja az ország rendeit megbüntetni mind személyében, mind vagyonában az oly tanácsost, a ki a királyi Felség tanácsában nyilvánosan és vakmerően ezen ország sza
badsága, közjava és törvénye ellen bármit is elkövetni meg- kisérlene, — végre az erdélyi fejedelmek »Conditioi« — pl.
Bartsai Ákosé, mely » ü Nagyságát« arra kötelezi, hogy a
»Tanátsoknak« — »megegyezett akaratjok nélkül derekas or
szágos dolgot ne igazgasson,« ') hogy »a vármegyéknek főispá
nokat^ ■— »fiscalis és egyéb végvárakbeli főkapitányokat és azokban levő minden egyéb derekas tiszteket« — csak a
»Tanáts nagyobb részének egyező tetszéséből« »állasson,« 2)
— Kemény János fejedelem conditiója, mely ugyancsak » 0
’ ) C om p il. Constit. I, T . 1 : Cond. A ca oii Bartsai X V . : » H o g y T a - n á tsok at p len o n u m e ro azaz 12 s z á m ia k a t m in d en ik N a tiób ól az Ország v álasztvá n Ö N a gy sá g á v a l eg yü tt, O N a g y sá g a c o n firm á ljo n : k ik kü zzű l h a d ecedáln ának, első k ö z e lb ik G y ű lésen a m e g ír t m ó d szerént liely b e állassanak, k ik is J u ra m en tu m ok a t d ep on á ljá k az O rszág és F ejed elem hű ségére u g y a n az O rszág e l ő t t : k ik n ek tanátsadásoklioz o lly köteles leg y en Ő N a g y sá g a , h o g y azok n a k m e g e g y e z e tt a k a ra tjok n élk ü l derekas orszá g os d o lg o t n e ig a zga sson , O rszág H á zaib an is főtisztek et ezek tet
szések n élk ü l ne oszszon , a zok k a l eg y ü tt is az O rszág articn lusa k ivűl ne,
— k iilöm b en az O rszág sem m ivé teg y e ; ha p ed ig a T an á tsok küzzűl O rszágn ak tö rv é n j'e , szabadsága, D ecretu m a ellen v a la m elly ik lelkiism é- ret.it nem tek in tvén , veszedelm es és ártalm as tanátsra indítaná 0 N a g y ságát, com p erta r e i v eritate k ed vezés n élk ü l afféle tanácsadót praescri- p tió v a l és n otoriu ssá g ga l bü ntessenek meg® stb.
') U . o. X V I .
A MINISZTERI FELELŐSSÉG EREDETE. 5
Nagyságát* arra kötelezi, liogy »semmi követségeket, valamc- Ivek constálnak, vagy a Hazát, az Országot és a közönséges dolgokat illetik, Tanáts nélkül meg ne hallgasson, se első jö vetelekkor, se azután el se bocsásson azok nélkül, szállásokra senkit titkon ne jártasson, és azokra való választ 0 Nagysága ne adhasson, se könyörgéseket ne instituáljon a Tanátsoknak tetszése és megegyezett akaratja nélkül,« *) — vagy az utósó nemzeti fejedelem Apafi Mihály eonditiója: » hogy az Ország jövedelmének percipiálására az Országnak fő Rendéiből levő Thesaurarius rendeltessék ő Nagyságától és az Országtól, ki is az Ország mindenféle jövedelmének erogálásában mitsoda modalitást kövessen, ugyan most 0 Nagysága az egész Tanáts tetszésétől deliberáljon felőle, — ha pedig annak vacantiája történik, mentői hamarabb a Tanátsok egyező értelmekből — mást, — alkalmatost substituáljon« 2) — valóban, emlékezetre- uiéltó mozzanatok, melyek a miniszteri felelősség történelmi előjátékának államtudományi búvárait legalább is annyira érdekelhetnék, mint akár Aragóniának, akár Castillának több tekintetben félreértett kora alkotmánytörténelmi mozzanatai
És mégis mit tapasztalunk ?
Azt, hogy ez utóbbiak anyagot és tápot szolgáltattak és szolgáltának még ma is egy egész tüzetes szakirodalomnak:
a magyar alkotmánytörténelemnek ama meglepő tüneteit azon
ban az európai alkotmánytörténelem legkiválóbb búvárai — példa rá H a lia m 3) — egy szóval sem említik.
’ ) C ond. P rin c. J o li. K em én y . V .
2) Contl. A p afi. X I X . — A fe jed elem tan á csosain a k fe le lő ss é g é re v allan ak e g y é b k é n t : A p p r o b . Const. P. II, T. 1, art. 3, 4 ; Cond. I V , art.
5, 6, 7, és C ond. V I ; A p p r o b . Const. P. II, T . 1, art. 7, Cond. V I ; T . 3, art. 1 ; T. 1, art. 3 ; C ond. IV , art. 5, 6 ; C ond. X I I , art. 7 ; C ond. X II I , T . 3, ai't. I ; to v á b b á C om pil. Constit. P. I I , T . 1, art. 1, 4, 5, C ond. V , X V ; Com p. Constit. P. II, T . 1, 4, 5, Cond. X V ; Com p. C onst. P . II, T. 1, art. 1. 4, 5, C ond. X V . M in d ezek ről, ú g y sz in tén az e rd é ly i feje d e le m sé g b en 1630 óta d ív ott » le c t á « -r ó l, v a la m in t az id e vá g ó sz a k ir o d a lo m v iselt d o lg a ir ó l tü zetesb en m ás a lk a lom m al.
3) H e n ry H a lia m »Vie\v o f tk e State o f E u rop e d u r in g th e M idd le A g e s « czím ű — k ü lö n b e n m arad and ó becsű — a lk o tm á n y tö rté n e lm i m ű v éb en , tú ln y o ín ó la g forrá sta n ú lm á n y ala pján , lia nem is k im e rítő le g , de m indenesetre e lé g g é tanulságos b ő sé g g e l tá r g y a lja F ra n c zia o rsz á g , A ra-
6 SCIIVAItCZ GYULA.
Legyen bárhogy, — Európa államtudománya elhanya
golta a magyar alkotmány-történelemnek mind e tanúlságait,
— elhanyagolta még azokat is, a melyek európaszerte érthető nyelven, latinul irvák, és kezdve a X V I I . század Schoedel- é tő l,J) Pancratius-ától,2) le egész a jelen század közepéig folytonosan szintén latinul — többek közt egy Bartalnak clasz- szikus műve által commentálvák.
Nem is sejtették ők ott Nyugaton, hogy minő kincseket hord magában ez a mi lenézett szegény magyar alkotmány
történelmünk, — nem is képzelték, hogy e kincsek napvilágra vonatva, mennyire jelentékeny mérvekben járulhattak volna hozzá az európai államtudomány látkörének kitágításához!
g on ia , C astilla, A n g lia , O laszország, N ém et b ir o d a lo m stb. állam iu tez- m én y ein ek történ elm i fe jlő d é s é t a róm a i b ir o d a lo m bu k ásá tól egész a X V I . sz á z a d ig : M a g y a r o rs z á g r ó l a z on b a n csak két a lk a lom m a l lá tja j ó n ak m e g e m lé k e z n i: első ízb en F ra n c z ia o rsz á g rov a ta alatt, m id őn fö l
em líti a V e zé re k k o ra b e li p u sztító h a d járatok at, a h o l fö le m líti a to u lo u - sei g ró fn a k lia y m o n d P ou sn ak , M adarász H en rik n ek , I. O ttónak fe g y v e r tetteit és az O laszorszá g on elren d elt szent m i s é t : » A b U n g aroru m nos defendas ja c u l i s !« — és a zu tán a N ém etb irod a lom rov a ta alatt, h o l is
m ét m ajd n em k iz á ró la g fe g y v e rté n y e k kapcsában (V árn a stb.) em líti fö l a m a g y a rok a t, alk otm á n y u n k ról csu p án a z on nevezetes fölfed ezést tevén, h o g y az »n a g y o n kevés eltéréssel a zonos v o lt a gólhok és szláv törzsek a lk otm á n y á v a l.* (IV , 54. k v .). E g y e b e t nem tu d M a g y a rors zá g a lk o tm á n y á r ó l m o n d a n i: b á r je g y z e te ib e n nem csak A eneas S ylviu sra, G aleotu sra;
Spondanusra, de T h u ró c z y r a is h iv a tk o z ik . — L o rd B y r o n e g y ízb e n g ú n y o s czélzást te tt H a lia m ra, a ki nem ism ervén fö l eg y g ö r ö g n yelv en irt m od ern kísérletb en P in d arosn a k idézett sorait, ezekben e g y tudákos tv rón a k soloecism u sa it v élte fö lf e d e z h e t n i: »th e classic H a lia m — m u ch reno'ívned fó r G reek « — ám de a m a g y a r tu d om á n yossá g b u v á r ló m u n kásait m éltán m ég keserű b b érzet fo g h a tja el, h a m e g g o n d o ljá k , h o g y u g y a n a z on H a lia m , a k i v é g ig olv asta e g y ik k irá lyu n k n a k G aleotus által latin u l fö lje g y z e t t »jocóse& és vfa cetc d ictm n<-ait (II, 57, note 2) nem h aszn álta fö l k ifog á sta la n latin n y elv ism ereteit e g y ú tta l arra is, h o g y K á lm á n k irály u n k n ak , II. és III. A n d rásu n k n a k és II. U lászlón a k szintén latin u l ír o tt tö rv é n y e it tu d om á su l v eg ye.
3) »D isq u isitio liis t o r ic o -p o litic a de R e g n o H ungáriáé. Strassburg, 1629.
’ ) T ra ctatu s p o litic o -h is to r ic o -ju rid ic u s ju ris p u b lici R e g u i H u n gáriáé Cassoviae, 1668.
A M INISZTERI FELELŐSSÉG EREDETE.
M i rajtunk a sor, hogy megkíséreljük azon vindioatiót, a melyből velünk együtt tán Nyugat búvárai is okulhatnak.')
Mélyen tisztelt Akadém ia!
X em óhajtom fölölelni azon egész nagy anyagot, a mely
nek határvonalait — már a dolog természeténél fogva — csak iménti bevezetésemben kénytelen voltam érinteni.
Szándokom a jelen ülésben csak azon kérdéssel foglal
kozni, hogy hol, az európai alkotmánytörténelemnek minő pont
ján mutatkoznak azon legrégibb nyomok, a melyek, ha nem is magának a miniszteri felelősségnek modern értelmében bevég- zett alapeszméjére, bát legalább mégis ezen alapeszmének el- vitázhatlanúl határozott egyes elemeire vallanak ?
') K étségen k iv ű l jele n té k e n y érd em ille ti m e g sz in tú g y H a jn ik m in t L a d á n y i érd em teljes ta g tá rsa in k a lk otm á n y történ elm i m űveit ; ezek n ek átültetése v a la m ely n y u g a ti ir o d a lo m b a a n n y iv a l in k á bb k ív á n a tos lenn e, m in th o g y az eu róp a i m od ern a lk o tm á n y b u v á r la t m unkásai — b e v e tt szokás szerén t — ö sz tö n sze r ű le g elsőben is o ly seg éd k ön y v ek után L-yúlnak, a m ely ek élő n yelv en irvák. E k örü lm é n y n e k tu la jd o n íth a tó , h o g y E m e rich v on K r a jn ern ek »D ie u rsp rü n g lich e Staatsverfassu ng U n - g a m s * (W ien , G erold, 1872.) c z ím ű epés m u n k á ja a k ü lfö ld ö n , n é m e ly k ö rö k b e n , o ly fig y elem b en részesül, m elyet e k ö n y v b elérték én él fo g v a
— szem ben az általa fö lö le lt egész id ősza k k al ■— 1 3 8 2 -ig — leg k ev ésb é sem érdem el. X e m le h e t h iv a tá som , h o g y a z on je lle m z ő kifa k ad ások ra feleljek , a m e ly e k ú g y is ön m a g u k a t Ítélik el — ám de arra b á to r v a g y o k figyelm eztetn i, h o g y E m erich v o n K ra jn ern ek 759 n a g y 8-ad rét lapra terjed ő a lk otm á n y történ elm i m ű vében , m e ly b e n p e d ig csakis 1382-ig tá r g y a lja M a g y a rorszá g a lk otm á n y történ elm ét, n y o m a sem fe d e zh e tő fö l anuak, m iszerén t csak tá v ú ir ó l is sejtette v o ln a I II. A n d rá s k irá ly u n k 1298 : 23. törv én y cz ik k én ek h o rd e re jé t. A z a b ú v á r, a k i e g y ily m o z z a nat irán t nem tanú sít érzéket, já rta s leh et u g y a n a » L e x B a iu v a r io r u m ;- l>an, m e ly b ő l táp an yagát o ly n a g y m érv b en k ö lc s ö n z i, de n em alkalm as arra, h o g y történ elm ét ír ja m e g e g y o ly a lk otm á n yn a k , m in t a m in ő M a g y a ro rs zá g a lk otm á n y a m á r a X I I I . században v o lt. M in d en h ely es jo g c z ím n é lk ü l v álasztotta E . v . K r a jn e r M on tesqu ieu szavait (E spr. d. L . X X X . 14.) je ls z ó ú l : nem a m od ern izá lá s erősza k át k ö v e tik el a m a g y a r a lk o tm á n y k ö z é p k o r i történ elm én , a k ik egyeb et is m ern ek fölism ern i ez u tó b b ib a n a ném etség hatásánál. É p ellen k ezőleg , ép p en — ú ti figu ra d o ce t (III. A n d rás 1298 : 23.) — éppen ö a z, a k i nem lá tja az erd őt
a f á t ó l ! '
8 SCHVARCZ GYCÍ,A.
A z első eredmény, melyet ez iránybani kutatásaink nyerhetnek, abban tetőzik, hogy tévednek azok, a kik a minisz
teri felelősség alapeszméjének elemeit legkorábban Aragóniá
ban vélik föltalálhatni.
Igaz, egész következetes műgonddal látunk e monarchiá
ban a fejedelmi hatalomtelj túlcsapongásáuak korlátozására rendszeres intézményeket kiépítve már oly időben, midőn még Európa egyéb államaiban ez érdemben legfölebb holmi elszi
getelt durva kísérletek történtek.
Nemcsak a képviseleti rendszer kezdeteit találjuk itt már a X I I . században, sőt a városok képviseltetését Zurita
»Anales de A ra gon « -ja szerént már 1133-ban — los procura- dores de las ciudades y villás — nemcsak föltűnő éllel látjuk itt már 1205-ben körvonalozva a rendek jogkörét szemben a ki
rály felségjogaival: de itt találjuk már a X I I I . században mint egy rég gyökeret vert intézményt a Justiza vagy Justicia intézményét, mely mint ilyen, páratlan a monarchiák történel
mében. A Justiza kezeibe tette le a király az esküt trónralép- tekor az ország törvényeire, szokásjogaira, szabadságaira — fueros y libertades — ; ő volt a törvények magyarázatának leg
főbb letéteményese, — legfőbb itélő s egyúttal föllebbezhetleu semmítő b ír ó ; megakaszthatta bármily stádiumban a peres el
járás rendes folyamát, — kiszabadíthatta a börtönből a vád
lottakat és saját fogházába szállíthatta azokat, feleletre von
hatta a bírákat; megtorolhatta azon sérelmeket, melyeket a bírák a személyszabadságon ejtettek, vagy ha a vagyonbizton
ságot veszélyeztették.J)
Aragónia e legfőbb tórájának jogköre természetesen csak hosszú idők folyamában domborúlt ki oly túláradóvá, mint a minőnek azt Zurita és Blancas festik: ámde a miniszteri fele
lősség eredetének kérdését egyátalán nincs jogunk kapcsolatba hozni a Justiza-intézménv alkotmánytörténelmi phasisaival.
A kár Huesca tudós püspökének Vitálisnál: legyen igaza, a ki
*) B lancas : C om m entavii R eru m A ra gon en siu m . 751. s k öv. 11. — F u eros de A r a g o n f. 60, f. 137. — Z u rita : A n a les de A rag on . II, f. 386.
H sl. ö. H a lia m : V ie w o f tlie state o f E u r o p e d u rin g tlie M id d le A g es. I, 387. — M u ro y M a rtm ez : R e c o p ila e io n histórico-C rítica de la leg isla cion de Espana. M adrid, 1881.
A MINISZTERI FELELŐSSÉG EREDETE. 9
szelént még I. Jakab idejében, tehát a XIJT. század közepe táján a ,] ustiza egész jogköre jelentéktelen volt, —- akár Zu- zitának, a ki már II. Péter korában nagy jelentőségűnek ál
lít ja 1) azt: ez tárgyunkra, a jelenleg előttünk forgó kérdésre teljesen mindegy. Bennünket csak egy figyelemre méltó bevég- zett alkotmány történelmi tény tájékoztathat: azon tény, hogy nem fekszik eddigelé semmi határozott nyoma annak, misze
rén a Justiza jogköre fejlődésének bármely phasisában is al
kotmányjogilag behelyezett politikai tanácsosa lett volna A ra gónia királyának. Valljuk be, a Justiza nem csak biró, de a király tanácsosa is volt, de csak vitás kérdésekben.2) A mi tisztet ő államjogi ügyekben végezni, jog ot gyakorolni jogosítva v o lt: erre ő nem mint a király politikai tanácsosa volt illeté
kes. hanem mint őre az alkotmánynak és a törvénynek. J ogá ban, sőt tisztében állott fölvigyázni a király magaviseletére a törvényszerűség szempontjából, — jogában, sőt tisztében állott megvizsgálni a király minden egyes rendeletét a törvényszerűség szempontjából, óvást tenni a törvénybeütköző rendeletek vég
rehajtása ellen ugyancsak a törvényszerűség szempontjából, — kizárhatta a király egyik vagy másik tanácsosát a királyi ta
nácsból, eltilthatta őket az ügyek vitelétől, feleletre is vonhatta ők e t: de megint csak is a törvényszerűség szem pontjából.3)
És a mi a legfőbb: jogában, sőt tisztében állott mint il
letékes bíró Ítéletet mondani mindazon vitás államjogi kérdé
sekben meg illetékességi és egyéb természetű összeütközések
ben, a melyek király és nemzet, király és rendek közt fölme
rültek. »N e quid autem damni detrimentive leges aut liberta- tes nostrae patiantur, ju d ex quidam medius esto, ad quem a Rege provocare, si aliquem laeserit, injuriasque arcere, si quas forsan Reipublicae intulerit, jus, fasque esto.« íg y szóllott Soprarbe törvénye: és hogy ez nem csupán irott malaszt ma
radt : erről tanúskodik Blancas, a ki Saragossa szülötte és tíz
]) B la n ca s u. o. 722. — Z u v it a : i. m . I, f . 102. — Hsl. ö. M u ro y M artin ez i. m . és a »C a bin et C y clop . :-nak, s llis t o r y o f Spain and P o r tu g á lt czím ű , sz ak avatott t o lib ó l eredő, szám os új a d a tot tartalm azó czik k év el.
a) B lan cas : i. m . 748. b.
E) B lan ca s : i. m . 74 7 — 755. — Z u r it a : i. ni. i. h.
1 0 SCHVAUCZ GYULA.
éven át a források teljes birtokában, Aragónia hivatalos tör
ténetírója v o lt.J)
Ily természetű volt az aragoniai Justiza jogköre, — va
jon szabacl-e? vajon államtudományilag helyes-e ezen jogkör
ből a miniszteri felelősség alapeszméjének csiráira követ
keztetni ?
A z én nézetem szerént a miniszteri felelősség alapeszmé
jének elemeit csak oly alkotmányfejlődésben lehet sikerrel nyo- mozgatui, a mely magában foglalja akár explicite, akár impli
cite — legalább egyikét e két föltételnek:
1) hogy az uralkodó személyes uralmat — autarchiát, ré
gime personnel — ne gyakoroljon, hanem érvényesen országlási actust csakis tanácsosainak beleegyezésével végezhessen,
és 2) hogy e tanácsosokat a törvényhozótestület felelős
ségre vonhassa, még pedig necsak legális, juristikus felelősségre vonhassa, de politikai felelősségre is, vagyis hogy a törvényhozó testületnek felelősek legyenek a tanácsosok nemcsak a törvény
szerűség, de a közérdek, a czélszerűség szempontjából is.
Mindkét föltétel hiányzott A ragónia alkotmányából.
A ragónia királyának felségjogai nagyon szűk korlátok közé voltak szorítva ugyan: ámde azon jogkört, melyet neki az alkotmány, — a törvények és fuerók fönhagytak, ezen felségi jogkört Aragónia királyai mindenha személyes uralom alapján gyakorolták.2)
H ogy ez így v o lt: ezt misem helyezi jobb világításba, mint éppen a Justiza intézménye. Xem a király tanácsosairól vagyon szó Soprarbe törvényében, hanem magáról a királyról.
Úgy. de hogy állíthatta volna oda Aragónia alkotmánya a Jus- tizát biróúl király és rendek közé, ha ezen alkotmány már
') B lau ca s : i. m. i. h. — B lan cas id ézett latin m ű vén k iv ű l, két m ás á lla m jo g i és e g y ú tta l tö rté n e lm i m u n k á v a l is g a z d a g ította a span3'o l a lk o tm á n y tö rté n e lm i iro d a lm a t (»C o ro n a c io n e s de lo s E e y e s« és »M odo de p ro c e d e r en C ovtcs«), m elyek n ek je le n té k e n y érték éről P rescott óta (H . F é rd . Isab. 36. 1.) teljes elism eréssel n y ila tk o z ik a n em -sp a n y ol szak
ir o d a lo m is.
*) E z az, a m it H a lia m (i. m . i. h .) nem d o m b o rít ki elég g é : h o lo t t ez b e v é g z e tt té n y , a m elyn ek con statálása sajnos fo g a lom za v a rn a k v e h e tte v o ln a elejét.
A MINISZTERI FELELŐSSÉG EREDETE. 1 1
azon elvnek hódol vala, a melyből a miniszteri felelősség kezde
tei angol földön kicsiráztak, — azon elvnek, »that the K ing cannot do wrong« ?
Ezen elvet Aragónia alkotmányfejlődése egyszerűleg nem isméri.
V égig mehetnek Önök valamennyi »fuerón« és »observan- cián« : azt hogy Aragónia alkotmánya a király országlási actu- sainak érvényességét tanácsosainak beleegyezésétől tette volna valaha föltételessé: ezt nem fogják azokból kiolvashatni soha.
Igen, Aragónia királyának országlási actusait szabályoz
ták a törvények, korlátolták a fu erok ; volt oly testtüet is, a melynek tanácsa és beleegyezése nélkül a király nem vethetett ki adót, nem hirdethetett ki, nem törölhetett el törvényt, nem kezdeményezhetett egyátalán nagyobb fontosságú dolgok at:
ámde e testület nem egy királyi tanács volt, hanem voltak ma
guk a rendek, ezen testület volt a Cortes maga. ’ )
1) »N iu g u n o neg'ocio avduo em p ren d ian sin a cu erd o y c o n s e jo de íu s rico s h o m b re s.« (Z u r it a : i. m . I. f. 264.). — B la n c a s : i. m . 7 6 1 :
U n d e p erp etu u m illu d n o b is c o m p a ra tu m est ju s , ut com m u n es et p u - b lic a e le g e s n eq ue to lli, n eque r o g a r i possin t, nisi p riu s uuiversus p o p u - lu s una v o c e com itiis institutis suum ea d e re lib e r u m su ffragiu m f e r a t ; id q u e p ostea ipsius re g is assensu c o m p r o b e t n r .« — T o v á b b á B lan cas : i. m . 763. 1. — A z »u n a v o c e « , m e ly , m ik én t P re s co tt is (i. m . 36. 1.) m e g je g y z i, a le n g3-el »veto'< -ra em lék eztet, csak 1592-b en II. F iilö p ala tt tö rö lte te tt el. — F u eros y O bservaneias d é l R e y n o de A r a g o u f. 9 ; Z u r it a : i. m . f. 265. — H o g y m ily m e re v e n á llo tt A r a g ó n iá b a n szem ben a k irá ly fe lsé g ! jo g k ö r e a C ortes j o g k ö r é v e l : ez k id erü l Z u r ita azon tu d ósítá sából, m iszerént a liad sereg p aran csn ok ain a k , tisztein ek k in e v e zésére v o n a tk o z ó j o g k iz á ró la g m a g á t a C ortest illetvén , m ég 15 03-b an is m egtörtén h etett, m iszerén t az o la sz o r sz á g i h a d já r a t a lk a lm á b ól, a k i
rá ly ad h o c tö rv é n y a lk otá sa á lta l h a ta lm a z ta tott f ö l arra, h o g y a f ö l m erü lt c o n cre t esetben ö felség e k iv ételesen saját m aga nevezhesse ki az ille tő sereg szám ára a p a ra n csn ok ok a t és tisztek et (Z u rita : i. m . V , 274).
V a jo n lett v oln a -e erre szükség, h a a k ir á ly tanácsosainak p o litik a i fe le lőssége részét kép ezte v o ln a az a ra g on ia i a lk o tm á n y jo g n a k , m in t ezt n é
m e ly e k h iszik ? A z a ra g on ia i (p rim itiv ) b u d g e tjo g r a nézve 1. B lan cas és Z u r it a : i. m ., to v á b b á a »F u e ro s y Observaneias dél R e y n o de A r a g o n « i. li.
— E z is o ly m ozza n a t, m e ly r ő l nem ad k ie lé g ítő fö lv ilá g o s ítá s t H a lia m id ézett, k ü lön b en n a g y o n értékteljes m u n k á já b a n . — H ls. ö. : M u n o z y R o m e r o : C o le c cio n de F u eros y Cartas P u ebla s. 1847. — M u ro y M a r tin e z : C ód ig os esp an oles 1881. és R e c o p ila e io n h is tó r ico -cr ítica 1881. C oleccion de F u eros y Cartas P ueblas de E sp an a p o r la R . A e.d e la H ist. 1852.
12 SCIIVARCZ GYULA.
Modern alkotmányos monarchiában is a törvényhozó testü
let első sorban az. melylyel a király a felségjogokat megosztva birtokolja és gyakorolja: ámde azon összeütközéseknek, a me
lyek király és törvényhozó testület közt esetről esetre fölmerül
nek, — mondom ezen gyakran valóban vészterhes összeütközé
seknek mellőzésére szolgál éppen azon, hogy úgymondjam biz
tonsági szellentyü, melynek fnnctióját a miniszteri felelősség, a király tanácsosainak felelőssége és ugyan nem kevésbé politikai mint legális, juristikus felelőssége van hivatva betölteni.
Egy ily biztonsági szellentyűnek alapeszméje is hiányzik Aragónia alkotmány történelméből.
Xem pótolhatta ezen biztonsági szellentyűt a Justiza in
tézménye sem : mert — miként úgy a törvényekből, fuerókból, mint az alkotmánytörténelem irodalmi hagyatékából látjuk, — a Justiza nem volt soha Aragóniában a király politikai ta
nácsadója — hanem volt mindenekfölött bíró király és rendek közt, a ki a fölmerülhető, nem legális, hanem politikai termé
szetű, vagyis a tisztán hasznossági, czélszerűségi szempontból király és rendek közt fölmerülő összeütközések kiegyenlítésére, mellőzésére már csak azért sem volt alkalmas közreműködni, mert Aragónia alkotmánya szerént a király csakis tisztán vitás jogi kérdésekben tartozott a Justiza tanácsát kikérni és figye
lembe ven n i.')
Másfelől az is beigazolható, hogy a Justiza felelőssége szemben a Cortessel, — 1390 előtt szemben közvetlenül ma
gával a Cortessel, — 1390-től 1-461-ig szemben a négyes, 1401- től fogva pedig a 17-es bizottsággal nem a miniszteri felelős
ségnek holmi kora előjátéka, hanem mindenlia csakis merőben bírói felelősség volt. A Justizát soha sem úgy választották, — a Justizát Aragóniában minden időben, még az 1287-diki Union fenliéjázó uralma alatt is a király nevezte ki. A Justiza kártérítéssel tartozott azon károkért, a melyeket helytelen el
•) B la n ca s : C om m en tarii K orúm AragoneSsjiium. 748. s k ö v . 1. — H sl. ö . : C ollecciou de F u eros y Cartas P u eblas de E spaiía p o r la R eál A ca d em ia de la H istória li. h. — jtfuro y M artin ez : C ód igos de EspaíTa. — R e c o p ila c io n h is tú ric o -c r ític a de la leg isla eiou és B lasco de la N uza : H i- storias eccles. y secul. de A r a g o n . 1556 — 1618. — F ueros y Observancias dél R e y n o de A ra g o n Saragossa. 1667. — H a lia m e kérdés tüzetes vitatá
sát m ellőzi.
A MINISZTERI FELELŐSSÉG EREDETE. 13
járása által a feleknek ok ozott; lia méltatlanul látta el fensé
ges tisztét, halállal la k o lt.') H ogy valaha politikai felelős, ségre vontak volna Justizát: ennek semmi nyoma Aragónia al
kotmánytörténelmi hagyatékában. D e nem is igen vonhattak:
mert a Justiza bíró, túlnyomókig büntető bíró és államjogi bíró és bár névleg csak 1348 óta, de tényleg már jóval előbb a X I I I . században elmozdíthatlan Lívó volt, kit törvény útján kivűl nem is lehetett fenséges hivatalától eltávolítani. De hát hogy is akarhatnék III . Andrásnak 3 hónapról hónapra or- szággyűlésileg választott politikai tanácsosait a Justizával, ezen kinevezett és elmozdíthatlan bíróval párhuzamba tenni ? A vagy talán jelzett, tarthatlan nézetnek támogatására azon körül
ményből remélhetnénk érvet szerezhetni, miszerént egy erősza
kos király, Y . A lfo n z 2) a Justizát 1439-ben önhatalm ilagbör
tönre merészelte vettetni ? Gyenge érv lenne ez, — hisz tud
juk, hogy midőn Y . Alfonz ezt elkövette, a legdurvább módon megsértette A ragónia alkotmányát.
Érdemdús tagtársunk Ladányi, eltekintve a Justizától, Aragónia alkotmánytörténelmében mindezek daczára az 1287- diki tanács-privilégium kapcsában »nagy lépést« vél észreve- hetni a modern intézmények felé. A z 1287-diki évre hivatko
zik. mint a melyben, az ő szavai szerént, » törvény alkottatott, mely szerént a király a Cortessel együtt válaszsza maga mellé a tanácsosokat; azon esetre pedig, ha még így is történnének jogsértések és ellenszegülések, a főbíró (már t. i. a Justiza) hatalmaztatott föl annak megítélésére, vajon az ellenszegülés jogos volt-e vagy nem« ? (»M odern alkotni, monarchiái intéz
mények a középkori államokban« 5. 1.).
E mozzanatra támaszkodva, azután Ladányi azt hiszi, hogy — miként érdemdús tagtársunk magát kifejezi, — III . Andrásunk azon törvénye, mely a király országlási actusainak érvényességét a király tanácsosainak, országgyűlés által 3 lió-
') E zért nem is a főn em esek k ö r é b ő l n ev ezh ette ö t ki a k ir á ly — m iu tán a főn em esek et A r a g ó n iá b a n n em érh ette h a lálbü n tetés, h anem csakis a m á sod ra n g ú nem esek sorá b ól. — E u eros y O bsárvancias dél E e j n o de A r a g o n : I, 21. — B lan cas 657., Z u r ita II, 229.
"J E u eros y O bservancias dél R e y n o de A r a g o n f. 22., B lan cas 701., Z u rita I II, 140, 255, 272. — M u ro y M artin ez i. m .
1 4 SCIIVAROZ GYULA.
napra választott tanácsosainak beleegyezésétől teszi függővé,
»nem az angol, hanem az aragoniai intézmények utánzása.*
(U. o. és 6.1.).
E nézet félreértésen alapúi, m. t. A kadém ia!
A ragónia rendei 1286-ban azon kérelemmel járultak a királyhoz, hogy ők — a Cortes — választhassák a királyi tanács tagjait, és még a királyi udvar főbb tisztviselőit is. Vajon helyt adott-e a király a rendek ezen kérelmének ? Zurita ara
goniai évkönyveinek első szakaszából kiderül, hogy igen.') Ámde minő körülmények közt történt ez ? És oly kikötéssel történt-e ez, mint a minő a mi III . András királyunk 1298-diki tanács
törvényének sanctióját képezi P Legkevésbé.
Aragónia 1287-diki tanács-privilégiumát egy hatalmas liga, az Union csikarta ki. — D e hiányzik e privilégiumból minden oly sanctio is, mely a mi 1298-diki tanácstörvényünk sanctiójára csak a legtávulabbról is emlékeztethetne. A mi 1298-diki 23-dik törvényczikkünk így hangzik: »Item statui- mus ut Curia Domini Regis lionorificentius regi possit et re
gmim Hungáriáé decentius gubernari, Dominus noster R ex sin- gulis tribus mensibus singulos duos Episcopos — unum de suf- fraganeis Strigonensis, et alterum de suffraganeis Colocensis Ecclesiae, totidemque et quasi omnes Nobiles regni, quos ex nunc elegiuius, secum habeat, congruis stipendiis de bono ré
gió susteneat. — E t si idem Dominus R ex hoc facéré omiserit, quidtjuid praeter consilium praedictorum sibi applicandorum in donationibus arduis et dignitatilnis conferendis vei in aliis majoribus fecerit, non teneat.« 2)
Ezen sanctio, hogy a mit a király országlási aetusaiban
*) Z u rita : A n a les de A r a g o u : I, 303, 307.
E) K o v a c h ic h S u p p lem . ad. V estig. C om itioru m I, 89 — 138. 11. — B arta l : C om m en t. II, 211 — 228. s k öv . 11. — É rd ek et ébreszthetnek 33artal e s z a v a i: »C o n fe r cum his litera s P ra ela toru m et B aron m n , q u o- rum consen su A n d raeas I II. terram R eh tu k eu r n ep otib u s C. Sim onis de A r a g ó n ia relin q u it, etiam ab a x iom a te ju r is in h a eo p rofesso verba : Cum possessiones ab a n tiq u o colla ta e p ro h a ered ita riis liabeantur dignas, quas h ic ad notem C. D . V I, 2.« — az ok n á l, k ik L a d á n y i nézetét, o s z tjá k : ám de h o g y d erü lh etn e-e k i eb b ől e g y tan u lságos összeköttetés ? E z m ár m ás kérdés.
A M INISZTERI FELELŐSSÉG EREDETE. 15
-— in donationibus arduis et dignitatibus conferendis vei in rtliis majoribus — tanácsosainak, az országgyűlés által 3 hónapról 3 hónapra választandott tanácsosainak beleegyezése nélkül in
tézkednék, érvénytelen legyen —• ezen sanctio nincs meg az 1287-diki aragoniai tanácsprivilegiumban.
És ez igen természetes.
Aragóniában az 1287-diki »U nion« kicsikarhatta ugyan a királytól a jogot a tanács tagjainak választásához: ámde ez egészen mást jelentett, mint az 1298-diki magyar tanácstörvény.
A z aragoniai tanácsprivilegium letéteményesei, az » Union*
tagjai nem oly tanácsosok által akarták környeztetni a királyt, a kiknek beleegyezése nélkül a király országlási actusai érvény
telenek legyenek, —■ hanem oly tanácsosokkal, a kik a király minden lépését ellenőrizzék, és ha valamit a kibocsátott privilé
gium daczára a liga, az Union bármely egyes tagja ellen vét, ezt a ligának bejelentsék, hogy azután a csak imént szentesített fegyveres ellenállási jo g értelmében az Union összes egyéb tag
jai föloldóztassanak a királynak tartozó engedelmesség alól. 1) Valóban, első pillanatra beviláglik, hogy nem Ü L A n drásunk 1298-diki tanácstörvényével rokontermészetű ezen 1287-diki aragoniai tanács-privilégium, — hanem inkább azon ellenőrző tanácsra emlékeztet, a melylyel hazánkban 1454-ben ugyancsak egy oligarcha-liga akarta Hunyady Jánosnak kor
mányzói erélyét megzsibbasztani és folytonos kémszemle alatt tartani.3)
Már a mondottakból is kiderül, hogy III . Andrásunk 1298-diki tanácstörvényét az aragoniai 1287-diki tanácsprivi
legium utánzásának nem tarthatni; de ha figyelembe veszsziik, miszerént az 1283-diki nagy szabadságlevél. I. Péter király nagy privilégiuma, Aragóniának ezen u. n. Magna Chartája, mely az aragoniai rendek minden nevezetesebb, úgy régibb, mint ujabb jogait evidentiában tartja és vindikálja vala, a ki
rály rendeletei érvényességének föltételes voltát politikai ta
*) Z u r ita : T . I , 322. 1.
s) Hsl. ö. L a d á n y i : a »M a g y a r k irá ly sá g a lk otm á n y történ ete#
czím ű ig e n becses m ű v én ek I, 308. 1.-val, h o l g r ó f T e le k }' J ó z s e f nézete is id ézv e v a g y o n . H sl. ö. K a to n a X I I I , 9 8 1 — 3, id é zv e L a d á n y i i. m . I, 309.
I f i SCHVARCZ GYULA.
nácsosainak beleegyezésétől egyátalán nem ism eri]) — lia figyelemben veszszük, hogy míg egy felől, ha az 1283-tól 1286-ig lefolyt rövid három esztendő alatt meglett volna már alkotva Aragóniában egy ily intézmény, akkor nem kellett volna egy ily intézményért ugyancsak 1286-ban Aragónia Kendernek a királyhoz még csak folyamodniok, — addig más
felől az 1287-diki liga tanácsprivilegiuma, mely pedig ami 1298-diki tanácstörvényünkhöz éppen nem hasonlít, érvényben maradt Aragóniában egész az epilai csatáig, vagyis 1348-ig,2) ha mondom mindezt figyelemre m éltatjuk: akkor be fogjuk látni, hogy a mi 1298-diki tanácstörvényünk a maga alapesz
méjét egyátalán nem kölcsönözhette Aragóniából. Aragónia intézményeinek emléke bizonyára nagyon tiszteletre méltó:
de ezen intézmények semmiféle rokonságban nem állanak a miniszterek politikai felelősségének alapeszméjével.
D e nem volt meg a miniszteri felelősség alapeszméjének föntárgyalt egyik vagy másik eleme Castilla királyságban sem.
V oltak ugyan itt is választott tanácsosok, a kikről az mondatik, hogy az ő beleegyezésük mellőzhetlen föltétele volt a király országlási actusai érvényességének. De azonbevégzett tény, miszerént Castilla alkotmánytörtéuelmi forrásai elannyira zavarosak, hogy még a »Teória de los Cortes« hires Írója, Marina maga sem tud kielégítő kritikával tájékozást adni 3) a felől, vajon a király országlási actusai érvényességének emlí
tett föltételére vonatkozó adatok rendes időkre, avagy, a mi Castillában vajmi gyakran bekövetkezett, éppen csak is a király kiskorúsága alatti regensségi tanácsra, vagy végre a Cortes szünetelése alatti időkre vonatkoznak-e ? Mondom, e bevégzett tény fölment bennünket e részben minden további
') F u e ro s y O bservan cias dél R e y n o de A r a g o n I, 7 — 9, h o l az 132 5 -d ik i p riv ilé g iu m b ó l is h a so n ló ered m én y t v o n h a tn i le. — M u ro y M a rtin ez i. m.
Z u rita : A nales de A r a g o n II, f. 226 ; F u eros y O bservancias dél R e y n o de A r a g o n f. 14. s k ö v . 11. ; B lan ca s : 671, 811.
8) E n sa y o liis to ric o -c r ític o sob re la an tiq u a le g is la c io n y p r in c i.
pales cu erpos leg a les de los re y n o s d e L e ó n y Castilla, esp ecia lm en te sobre el c o d ig o de D o n A lo n s o el Sabío, c o u o c id o con el n om b re de las Siete P artid as. M ad rid , 1808. -— Hsl. ö. M u n o z y R o m e ro , M u ro y M ar-
*'inez i. m . és a C o le ccio n de F u eros y Cartas P u ebla s stb.
A M INISZTERI FELELŐSSÉG ERE DETE .
tűnődéstől. Egyébként ott áll előttünk ugyancsak a X I I I . század második feléből ’Castilla bölcs királyának, X . Alfonznak műve a »Las Siete Partidas.« E nevezetes törvényhozási műből is ki
tetszik. hogy a legtudósabb castillai király. X . Alfonz, e kima
gasló gondolkodó a trónon, maga sem tudta még a monarchiái államformát más alapon, mint csakis a fejedelem személyes uralmának alapján, elképzelni. A »Las Siete Partidas« fé
nyes nevű királyi szerzője még határozottan Aristoteles »P o- litiká«-jának befolyása alatt áll, — nyíltan be is vallja ezt azon törvényben, mely ezen jellegző bekezdéssel kezdődik, hogy
» Tirana tanto quiere decir como seiíor cruel.« ') Na már pedig azt eléggé jó l tudjuk, hogy Aristoteles mindent inkább sejtett előre, csak nem a monarchiái államforma azon biztonsági szel- lentyűjét, melyet miniszteri felelősségnek szoktunk nevezni.
Sok tiszteletre méltó intézmény emlékét őrizte meg az irodalom a pyrenaei félszigetről, újra hangsúlyozom, — ámde az oly államtudományi búvár és gondolkodó, a ki tárgyilagos tud maradni, ha egybehasonlítja I I I . Andrásunk tanácstörvényét akár Aragónia akár Castilla legcsillogóbb intézményeivel, kell hogy bevallja, miszerént a mi III . Andrásunk 1298-diki tör
vénye határozottan haladást mutat a miniszteri felelősség alap
eszméjének irányában. Nem állítom én azt, a mit Ladányi Ge
deon t. tagtársunk, hogy II I . András e törvénye ugyancsak I I I . Andrásunk 1291: 31 törvényczikkével kapcsolatosan esz- közlendette azt, miszerént a nemzetnek a főkormányra oly be
folyása legyen, a melylyel azt ellenőrizheti.« 2) A z én nézetem
’ ) L as Siete P artid as i. h. és hsl. ö. M arina : E n sa y o stb.
2) L a d á n y i G ed eon : A m ag y ar k irá ly sá g a lk otm á n y történ ete I, 129. 1. — H sl. ö. 123. 1. — M e g je g y ze n d ő , h o g y e 7 é v i id ő k ö z (1291 — 1298) h a zá n k a lk otm á n y történ elm én ek a k k o r i p h asisába n sok k a l na
g y o b b , sem h og y e k é t tö rv é n y e z ik k e t (1291 : 31. és 12 98: 23.) e g y u g y a n a z on jo g a la p o n , actualis jo g a la p o n érv én y esü lő felelősségi rend szern ek két, eg ym á st k ölcsön ösen kieg észitö m ozza n a tá u l szaba dn a m ég e lm életi
le g is föltü n tetn ü n k . H isz u g y an csak érdem dús tagtá rsu n kn ak, L a d á n y i
nak id ézete (I, 126. 1.) az 1298-d iki törv é n y b e v ez etéséb ől m ár m aga m e g g y ő z h e t ben nü nket a felől, h o g y a lk otm á n y történ elm ü n k n ek szóban - fo r g ó p hasisára n ézv e is á ll az, a m it a p á p a i n u ntius 1565-ben a m aga jelen téséb en m o n d a le n g y e lo rszá g i tö rv é n y e k s z e rfö lö tt g y o r s elan tiqu á- lásáról. (E y k a c z e w sk i id. H ü pp én él : V erfass. d. B e p u b l. P o le n . 25. 1.).
M. T . A K . É R T . A T Á R S. T Ű D . K Ö R . 2
1H SCHVARCZ GYULA.
szerént ezen 1291: 31. törvényczikkünk ném a központi hata
lom, nem az állam-kormány letéteményeseire, nem a király ta
nácsosaira. hanem a megyék élén álló bárókra, főispánokra és egyéb főtisztviselőkre vonatkozik. Ezek eljárásának évenkénti megvizsgálását rendeli el ama törvényczikkünk; ezeket kívánja feleletre vonatni, hogy kideríttessék, hogy »közőlök miként járt el mindenik a maga megyéjében.«
Ámde már abban egyetértek t. tagtársunkkal, hogy az 1298-diki tanácstörvényünk többet foglal már magában, mint akár magának Angliának 1258-ban alkotott, de 1298-ban már rég hatályon kivül helyezett, illetőleg visszavont tanácstörvénye.
I I I . András 1298: 23. tezkke merész előjátéka a miniszteri fe
lelősségnek, és mint ilyen, önmagában bevégzett egész, — nem szőrül semmi kiegészítésre. Nyilt képletbe rakva, — explicite — az igaz, a miniszterek politikai felelősségének egyik elemét még nem találjuk benne föltüntetve. Nincs benne nyilt szavakkal még kifejezve az, hogy hát azon tanácsosokkal, a kik a királyt rosszúl tanácsolják, voltaképen mi történjék? Ám de közelebb
ről tekintve, mégis benne rejlik már a miniszteri felelősség e sanctiójának magva is, habár kissé még nagyon is primitív alakzatban. M i egyebet is jelenthetne a három hónapra szóló tanácsosi mandatum mint sanctiót, helyesebben mint törvényho
zási törekvést egy ily sanctiónak kilátásba helyezésére? Mi egyebet, ha nem ugyanazt, a mit az ily rövid időhuzamú man
dátumok jelentettek Luccában, Pisában, Sienában és egyéb középkori olasz köztársaságban? A bizalom megvonkatása jogának lehetőleg éber, lehetőleg gyakori gyakorolhatását: ezt vették czélba az ily rövid időhuzamú mandátumok elrendelése által az akkori magyar törvényhozásban szintúgy, mint az ital.
félszigetnek classikus jogmaradványok alapján újjáéledt apró államaiéiban. A király tanácsosait III . András törvénye sze
rént az országyülés volt választandó. E választás tagadhatla- núl a — ponderativ ? — többség bizalmának kifolyása leendett;
ha már most a választott tanácsosok a királyt oly szellemben fogták tanácsolni, miszerént az ő tanácsadásuk — vagy mint mi mondanék, politikájok — által az országgyűlés — ponde
rativ? — többségének bizalmát eljátszandották: ily rövid idő
huzamú mandátumok mellett nem bizalmatlansági szavazat
A MINISZTERI FELELŐSSÉG EREDETE. 1 9
hoz. a mely akkor még ismeretlen volt. folyamodtak a rendek, hogy, az ily tanácsosokat a király mellől az országos ügyek vezetésétől eltávulítsák, hanem egyszerűleg a legközelebbi — pár hét. legfeljebb hó múlva bekövetkező —• tanács-választás alkalmát kellett csak bevárniok, hogy e választásnál a királyt rósz szellemben tanácsoló tanácsosokat elejthessék és bizalmuk njabb letéteményeseit állíthassák oda az ügyek vezetésére a király mellé.
Kétségkívül a tanácsosok feleletre vonásának e módozata képezi a gyöngébb részét III. András tanácstörvényének. Hiány
zott e törvényünk megalkotóiban még azon empirikáikig fe
gyelmezett parlamentáris érzék, mely a későbbi századok folya
mában Európaszerte a miniszteri felelősség alapeszméjének modem formuláját létrehozza és organikus továbbfejlődésre képesíti vala. —- D e vajon leronthat ez valamit I I I . András törvényének érdeméből ? Hol találunk e gyengéje daczára, ha
sonlót, azon horderejére nézve, melyet velünk még ma is érez
tet, midőn a király országlási actusainak érvényességét, bár kissé primitiv módon ugyan, de azért mégis tagadhatlanúl
;politikai felelősségre vonható tanácsosok beleegyezésétől teszi föltételessé ?
Tekintsünk szét a X I I I . században, de nem fogunk ta
lálni hozzá hasonlót, sehol, egész Európában.
H ogy nem sem Aragóniában, sem C astillában: erről csak imént volt alkalmunk meggyőződhetni. De nem találunk hozzá hasonlót egyéb egykorú európai monarchiában sem. — A Német birodalomnak pfalz-grófi jogkörét csak nem akar
hatjuk vele párhuzamba ten n i.x) H ogy Svédországon, — hol pedig a nemzet önmegad ózta tás i jo g a és a hírói függetlenség oly régi keletűek, — hogy mondom, Svédországon egy egész századdal később, csakis meklenburgi Albrecht gyenge uralko
dása alatt, csakis 1371-ben látjuk a király executiváját első ízben a tanács beleegyezéséhez, illetőleg irányadó határozatá
hoz k ötve: 2) ez fölül áll minden kétségen; és hogy Lengyel
országon hasztalan keresnénk a X I I I . századból ily tanácstör
vényt, ezt be fogjuk látni, mihelyt tudomáséi veszszük, hogy a
’ ) é s «) lásd »).
20 s c h v a k c z g y u l a.
lengyel alkotmányfejlődés jellegző vonása nem a király taná
csosait. de magát a királyt igyekszik tenni felelőssé, és hogy még oly időben, midőn Lengyelország még egyátalán nem birt semmifélé törvénynyel a királyi szék betöltésének módo
zatairól. máris tüzetes részletekbe ható törvényt alkotott a király letételének módozatairól, — így 1667. és 1699-ben szemben a Zebrzydowski-féle rokoszszal.3)
3) A m i a p fa lz -g ra fi in tézm én y b en keresett felelősség i nem an }'- n y ir a eszm ét, m in t ötletet illeti, erre n ézve fölösleg es itt e g y eb et m eg je g y e z n i, m in t h o g y a S achsen sp iegel L a n d reclitje szerént (III, 52, 54, 57.)
a p fa lz -g r a f a császár (k irá ly ) fö lö t t, nem p e d ig a k irá ly (császár) fö lö tte állván — »p h a la n z g rev e u b er den K eiser« — (hsl. ö. Curia N urem b. ann.
1274. P ertz n él a »M on u m . G erm án. Histor.® V o l. IV , p. I, 400 1. és a S cln vaben sp iegel L a n d re ch tjé t 21, 25, 29. Jus p ro v in cia le A lem ann icm n.
Cap. 21, §. 7 : »q u erela m in terp on u n t p rin cip es a p u d C om item P alatinu m R h e n i« ) ezen in tézm én y elv itá zh a tla n ú l a z a ra g on ia i Justiza á llam biró jo g k ö r é b e n és M a g y a ro rs zá g n á d orá n a k az 1222-diki A r a n y B u lla 31-dik (b erek esztő) p o n tja által p ro m u lg á lt jo g k ö r é b e n ta lá lh a tja m eg töb b te
k in tetb en a m aga hasonm ását, de sem m i esetre sem azon a n g ol v a g y m a
g y a r törv én y ek b en , in tézm én y ek b en , m ely ek a m in iszteri felelősség alap eszm éjén ek m ár e g y ik elem ét m a g u k b a n fo g la ljá k vala. — A m i a m inisz
teri felelősség eszm éjén ek o ly késő jelen tk ez ését S v édország a lk otm á n y történ elm éb en ille ti, 1. N ord en íly ch t : » D ie sch w ed isclie Staatsverfassung in ih rer g e sc liich tlic h e n E n tw ic k lu n g * czím ű m u n k á já t a 44. lap tól fog v a , h o l az 13 47-b en az O rebróban ta rto tt főú rig y ű lésen elfog a d ott (rev id eá lt) k ir á ly tö r v é n y b e n m egsza b ott eskü m in tá ja k ö z ö lte tik , a nélkül, h o g y a sz ak av atott szerző ráutaln a a z on n a g y űrre, m ely ezen eskü á l
la m jo g i je le n tő s é g é t a m eck len b u rg i A lb r e c h t k irá ly által — a S to c k h o lm előtt, feg yv eresen m e g je le n t u p lan di, g ötlia la n d i és sm iilandi paraszt
tö m e g e k n yom ása alatt — c on ced á lt b irod a lm i tanácsosi jo g k ö r t ő l (54.1.), és m ég in k á b b az E r ich k irá ly 1436-diki választási c a p itu la tió já tó l (6 5.1.) e lv álasztja. E z u tób b ib a n S v éd orszá g k irá ly a kötelezte m ár u g y an m agát, h o g y csakis a b ir o d a lm i tanács (állam tan ács a szó rég ib b értelm ében v a g y is a koron atan ács, m in iszteri tanács és e g y ú tta l eg y nem e a szűkre sz a b o tt felsőh ázn ak ) előterjesztése ala p ján fo g ja a m agas b ir o d a lm i á lla m tisztségek et és ud vari m é ltó sá g o k állom ásait b e tö lte n i, m agának a b ir o d alm i tanácsnak m egü resü lt tag sági állom ása it p e d ig m aga a birod alm i tanács fo g ja c o o p ta tio ú tján a k irá ly beleeg y ezésével betölten i : ám de az 1 5 90-d ik i rendek v á la szfölira ta a k ir á ly h o z m u tatja, h o g y a svéd orszá g g y ű lés m ég a X V I . század v ég ével is csak legális felelősséget, tisztán leg ális felelősséget ism ert fö l az alk otm á n y a z on biztosíték a ib a n , m elyek a b ir o d a lm i tanács tag jain ak (m in iszterek n ek ) felelősségét m agukban fog la ltá k . E zért el sem ítélte az o rszá g g y ű lé s azon b irod a lm i tauácstngo-
A MINISZTERT FELELŐSSÉG E R ED ETE . 21
Hátra van még a nemzeti önkormányzat és parlamenta- rismus classikus. hazája Anglia. Tagadhatatlan, hogy a X I V . században messze elhagyta maga mögött A nglia e részben is hazánkat: ámde Gneist buvárlatai eredményeinek alapján ma már határozottan kimondhatjuk, hogy ama szikra, melyet a m i 1298: 23-diki törvényczikkünk már magában rejtett, egy- átalán nem mutatkozik még a X I I I . századbeli angol alkot
mányfejlődésben. A kritika szigora előtt az 1246-diki parlia- ment kérelme, hogy a király a justitiariuet, kincstárnokot és cancellárt — Matthaeus Paris szavai szerént — »per com- mune consilium regni« nevezze k i ' ) — Gneist revisiója után mint érv nem számíthat többé semmit. Annál kevésbé tarthat
nak számot komoly figyelembevételre a krónikás azon szavai, hogy »sicut praedecessores.« Merő szóvirág ez, egyéb sem m i.3) A z pedig, am it Todd Gurdonre ésForsterre támaszkodva állít, hogy t. i. 1189 óta több esetben lettek volna a korona minisz
terei feleletre vonva és elitélve »in the great council of the re-
ka t — E rich Sparre, B jelk e, G ustav B an ér, Clas T o tt és A x e l L e w e n - h a u p t — a k ik et a k ir á ly K á r o ly h e r c z e g u n szolására az orszá g g y ű lés elő tt rósz tan ácsa dá sért b e v á d o lt. » A k o r o n a e lő jo g a ta n á csosá v á tenni azt. a k ih ez b iz a lm a v a g y o n ; a k o r o n a d o lg a le h e t eg y ed ü l teh át e lb o - csájtani azon taná csosait, a k ik a k o r o n a b iz a lm á v a l visszaéltek , v a g y a k o r o n a b iza lm á t elveszítették — fö lté v e , h o g y nem fo r o g fön n tüzetes t örv én yszeg és esete.® (U ordenflyclit. i. m . 119. 1.). E sz erén t a p o litik a i felelősség ala p eszm éjén ek azon m a g vá t, m e ly e t A n g liá b a n E a rl o f L a n - caster m ár 13 16-b an o ly erőteljesen m e g s tip u lá lt, és a m e ly n e k leg a lá b b eg y ik elem ét a m i III. A n d rá su n k 1298. ta n á cstörv én y e m ár k im o n d o tta ,
— a k ir á ly tanácsosainak ezen p o litik a i felelősségét m a g a a svéd o r szá g g y ű lés repu diá lta m ég 1590-ben is, — d a czá ra a z on k ísérletekn ek, m e
ly e k a v á la sztó-m on a rch ia id ejéb en le g a lá b b a le g fő b b h iv a ta lok b e tö lté sére v o n a tk o z ó la g tétettek . (L . f.). — L e n g y e lo rs z á g a lk o tm á n y tö rté n e l
m én ek id ev on a tk ozó m o zz a n a ta ira v o n a tk o z ó la g 1. H ü p p e m ü v é t : V e r - fassun g dér R e p u b lik P o le n (B erlin , 1867.), fő le g 104 — 113 és 118 — 160 ú g y sz in tén 2 5 3 — 298. 11.
*) H istória m a io r 744 : » E o qu od, sicu t m agn ifici reges p ra ed eces- sores sui ha bu eran t, Ju sticiariu m , n ec C an cellariu m ha bét, p er com m u n e c on siliu m re g n i, p ro u t d eceret et- expediret.®
-) H sl. ö. e k ifejezést ^ országu n k rég i szokása szerént* III. A ndrás 1291 : 9- tö rv é n y c z ik k é b e n , L a d á n y i i. m . 122. s k öv . 11. és G neist E u g l.
V erfassu n gsgesch .. t o v á b b á E u g l. V erf. u. Y e rw a ltu n g sr . I . 415. sth.
22 SCI1VARCZ GYULA.
alm, fór acts o f misgo vermnent« J) : ez pedig merőben egy oly ruganyos kifejezés lehetőleges horderejéből lön következtetve, a mely öszvetéveszti a legális felelősséget a politikai felelős
séggel. Macaulay sem a politikai felelősségre czélzott, midőn a miniszteri felelősségről azt mondotta, hogy annak régisége meghaladja az emberiség emlékezetét,2) és ha Montesquieu- nek azon epigramm-szeríí fölkiáltását, hogy a képviseleti rend
szert még magok a vadgermánok találták fel az erdőben 3) — az alkotmánytörténelem búvárai már régóta csak megmo
solyogni tu d ják : bizonyára kritikátlannak tarthatjuk csupán Gneist revisionalis munkálatai után mindazok érvelgetését, a kik el akarják magukkal hitetni, hogy találtak az 1258-diki
» mád parliement« tanácstörvényénél az angol alkotmánytör
ténelemben még régibb nyomokat is, a melyek a politikai fele
lősség elvére csak a legtávulabbról is emlékeztethetnének.
Másfelől az is beigazolható, hogy a mi 1298: 23. tczkkünk nem az 1258-diki angol tanácstörvény utánzása. Valljuk be, jóval inkább hasonlít hozzá, mint Aragóniának bármely in
tézménye. Ám de itt nem egy állandó királyi tanács megszer
vezéséről volt szó, hanem arról, hogy a királynak saját 12 ki
nevezett 12 tanácsosa mellé a »proceresek« részéről 12 »íide- lis« választassák és e 24 tagból álló »comitee« évről évre vá- laszsza a justitiariust, a kincstárnokot, a cancellárt és egyéb főtisztviselőket, — évről-évre, tehát nem »donec sese bene ges-
] ) » B e in g called t o a ccou n t and con d em n ed in tlie great c o u n cil o f tlie realm , fó r acts o f m is g o v e r n m e n t : T o d d , P arii am en tary G o v e r n m ent. II, 61 ; G u rd on H istorv o f P arliam en t. II, 287 ; F ors ter D ebates on G ran d R em on stra n ce 10, 27, 47, 51 ; hsl. o. F irs t L ord s R e p o r t és P eers R e p o r t stb. H a lia m i. m . II, 47. s köv. 11. H istory o f E x ch e q u e r stb. — S ir T liom as E rsk in e M ay stb.
2) L o rd M a ca u la y IV , 9. 1. A llé n R o y a l P rerog a tiv e 7, 25. id ézv e T o d d n á l II, 61 ; » T h e d o ctr in e th a t th e sov ereig n is n ő t resp onsible is d ou btless as old as an y p a rt o f ou r con stitu tion , and th e d octrin e that his m inisters are resp on sible is alsó o f im m em oria l a n tiq u ity .*
3) E sp rit des L o is X I . 6, h o l T acitu s »G e rm á n iá «-já n a k ezen sza
v a ib ó l : iD e m in orib u s rebus prin cip es consu lta nt, de m aiorib u s om nes ; ita tam en ut ea q u oq u e q u o ru m p enes p lebem arbitriu m est apud p rin ci
p es p e rtr a c te n tu r« azt olvassa ki, h o g y »C e beau systém e a été trou vé dans les b ois !«
