1; szám.
___25_ 1931
Az Egyesült Államok népszámlálásának néhány főeredménye.
(,)uelgues pzincipaum résultats du recensement ewécuté aux Etats-Unis.
1790 óta minden tíz évben népszámlálást tartanak. A tizen—
Az Amerikai Egyesült Államokban
hetedik felvétel 1930 áprilisában folyt le. A munka még távol áll a bet'ejezéstől, de már december hó folyamán megjelentek egyes előzetes eredmények, amelyek részben önmagukban érdekesek, részben pedig a jövőre vonatkozó következtetések l:voná- sára nyujtanak alapot.
Az Egyesült Államok népszánzláláxálmk adatait a következő összeállítás mutatja:
Osszes népesség; Tízévi növekedés
Ev "A.,-ban
1790 8,929.214 ——
1800 5308483 351
1810 7,239.881 364
1820 9,688.453 33-1
1830 12,866.0_'0 33'5
1840 17,069.453 32"?
1850 28,191.876 359
1860 31,443.321 35'6
1870 39,818.449 26'6
1880 50,155.783 26'0
1890 62,947.714 25'5
1900 75,994.575 207
1910 91,972.266 210
1920 105,710.620 1429
1930 122,775.046 .Ző'l
Népesség és korosztályok.
Mint a fenti tábla mutatja, a népesség szapo- rodása bizonyos hullámzással ugyan, de általában erősen csökkenő irányzatot mutat. Legfontosabb tanulsága ennek az összeállításnak az, hogy míg a népesség fejlődése a világháború kitöréséig mondhatni, azonos bázison mozgott, a háborús ev—
tized gyökeresen megváltoztatta a népesedés alaku- lásának irányát, míg végre a most lezáruló évtized meghozta a bevándorlás hivatalos megszorítását is.
valamivel erősebb Mindazonáltal a szaporodás
ütemű volt a 20. század 3. évtizedében, mint a másodikban.
Ha feltennénk, hogy az évi t'ti%-os szaporo- dási arány megmarad, —— aminthogy feltehető, hogy a népesség stabilizz'ilódása előbb-utóbb beáll, _ ha tehát ilyen szaporodással számolnánk, a je- lenlegi népesség száma megkétszerezödnék negy- venhárom év alatt. Az állandósulás azonban nem a szaporodási arányszámra, hanem a népesség szá—
mára vonatkozik. Mint a legtöbb civilizált állam—
ban, úgy itt is erősen esik a születési arányszám.
1926—ban ezer lakosra esett 2013 élveszületés, 1928—
l)an már csak 197; ugyanakkor a halálozások a 'ány—
száma 122, illetve 120; a természetes szaporodás
arányszáma tehát 8'4, azaz 7'7. iizt azonban csak a nyers számok mutatják. Az Egyesült Államokban ugyanis a korosztályok eloszlása mindeddig roppan—
tul kedvező volt a szaporodásra. Ez egyrészt annak a következménye, hogy a mult század utolsó évtize—
(lében a lakosság szaporodási arányszáma igen kedvező volt; tehát ma még a termékeny korban levők száma sokkal nagyobb, mint lenne abban az
esetben, ha már akkor is a jelenlegi születési arány—
szám uralkodott volna. Másrészt és főleg, mint köztudomású, a bevándorlók nagy része termékeny korban levö volt és igen sok fiatal házas, sok gyer—
mekes család is vándorolt be. Ezáltal ma, évtizedek—
kel a bevándorlás fénykora után a 20—00 éves kor- osztályok aránytalanui megduzzadtak. Ha ezt nem vesszük figyelembe. hanem pusztán a természetes gyarapodás alapján kalkulálnánk, úgy az 1920. évi 11 helyett csak 52, az 1028. évi 77 helyett csak 1'7 főnyi gyarapodást tehetnénk fel ezer lakosonkintf) Vizsgáljuk meg közelebbről a korosztályok kérdését. lirre vonatkozólag ugyan az új népszám—
lálási adatok még nem állanak rendelkezésre. csak L. l. Dublin
előtt a 20 éven aluliak a lakosságnak 52'500-át tet- ték. 1920—ban 40'7%-át,
számítása szerint újabb két évtized mulva, 1050—
és Lotlcu (ll'. számításai. 80 évvel ez-
Az idézett demograt'usok
ben arányuk már csak 32'700—ot fog jelenteni, hogy végül slabilizálás beálltával 2El'7n-i'a apadjon le.
A 20 és 50 év közöttiek alkották a népességnek 1850-ben 3815, 1920-ban pedig 43'0%—ál. Részese—
désük a teljes stabilizz'ilr'nlás 40%—ig emelkednek.
felüliek koresoportjában
korában is csak változás az 50 Ezeknek aránya 70 év alatt csaknem kétszeresére emelke- dett. 1850—ben 8'9, 1020—ban pedig lö'4%-át alkot—
ták a népességnek. Dublin
Legnagyol'd)
éven látható.
számítása szerint az állandósult l'iépességnek az 50 éven felüliek közel egyharmadát adnák.
lizek szerint a következő három tényező lenne Amerika jövő népességének kialakulására hatással:
]. a bevándorlás megszünése, ennek következtében a fiatal korosztályok térveszítése, 2, a természetes szaporodás állandó csökkenése (aminek oka nem
') L. J. Dublin: ()ur ageing populatitm.
1. szánr ...26...
1931
utolsó sorban a születések mesterséges korláto- zása, a ,,birth control"), 3. a közegészségügyi vi- szonyok állandó javulásával járó telítettsége az idősebb korosztályoknak.
A mezőgazdasági népesség.
Nézzünk meg ezekután egy másik fontos kér—
dést, a mezőgazdasági népességét. Az 1930-es nép- számlálás tanusága szerint a farmok száma az utolsó tíz év alatt 150 ezerrel csökkent. 1910-ben az egész népességnek 33'2%—a farmokon lakott;
1920-ban 26'3%, ma csak 22%. Ezek szerint a mezőgazdasági népesség száma 272 millió volna, tehát ugyanakkor, mikor az össznépesség jelentős emelkedést mutat, itt esés állt be?)
Természetesen a 150 ezer elvesztett farm csak a mérleg egyenlegét alkotja, hiszen az Egyesült Ál—
lamok roppant nagy területén nem lehet azonos A csökkenés 25 államra korlátozódik, míg 23 államban emelkedett a far- viszonyokat feltételezni.
mok száma. Az emelkedés legnagyobb részben a gyapottermelő vidékre, az 11. n, ,,cotton belt"-re esik, A nyugati mezőgazdasági államok kis inga- dozást mutatnak, míg a csökkenés javarésze a kukorica és takarmánytermelő területekre esik.
Messze vezetne a farmnépesség szaporodásának vizsgálata; meg kell azonban jegyezni, hogy a nép—
számlálás által megállapított eredmény csak végső kihangzása egy hosszú ideje
amely a farmok elnéptelenedését vonná maga után, ha egyes jelek nem mutatnának arra, hogy gyen—
gülni fog. így 1928—ban 1.923 ezer ember hagyta ott a farmokat és özönlött a városba, ugyanakkor 1.347 ezer ember költözött ki a farmokra, tehát 576 ezer ember a veszteség. A következő évben tartó folyamatnak,
1) L. C. Speers: The nation's farm situation.
1.876 ezer ember ment a városba, s ugyanekkor 1.257 ezer ember ment ki a farmra; a veszteség 619 ezer ember.
Gazdasági következmények.
Végül vizsgáljuk meg azt,
lesz az ismertetett tényeknek az Egyesült Államok, milyen kihatásuk, gazdasági életére. Először is megállapítható, hogy
a bevándorlás amilyen arányban
kedvezően hat a munkabérek színvonalára, éppoly arányban káros gazdaságilag. Ezáltal a tömegcikk- gyártás elveszti legjobb fogyasztóit, azokat, akik
új berendezkedést kezdve, kénytelenek vásárolni, s)
akik alacsonyabb életstandardhoz szokván, való—
színűleg igen kevés kritikát gyakorolnak a nekik nyujtott árucikkek minőségét illetőleg. A termé-
megszüntetése,
szetes szaporodás csökkenése, majd a stabilizálás beállása viszont végét veti annak a hatalmas ter—
jeszkedésnek, amelyet az amerikai ipar már hosz—
szabb idő óta élvez. A túltermelés már ma is észre—
vehető; ennek következtében kell a heti munkaidőt napokkal megrövidíteni. Rövidesen be fog állani a városok túltelítettsége, minthogy a mezőgazdasági népesség mindnagyobb arányokban tódul majd a könnyebb megélhetést ígérő ipari és közlekedési gócpontokba. A tömegtermelés korlátozódása és a fenti körülmény találkozása azonban szükségsze—
rűen maga után vonja egy nagy proletárosztály ki- alakulását, amely súlyos teherként fog ránehezedni a társadalomra. így a farmerosztály sem kerül olyan előnyös helyzetbe, mint azt a verseny csök—
kenése és a városok fokozódó felvevőképessége következtében fel lehetne tenni, mert adók és szo- ciális megterhelések révén el fogják veszíteni azt, amit a mezőgazdasági cikkek nagyobb kereslete folytán nyernének.
S.—P. A. dr.
