1923 ——191— 5—6. szám.
volt a külfölddel szemben. Az 1922. évi mér- légben ez a tétel a passzív oldalon áll, lnég pedig olyan aránylag rendkívül nagy összeg- gel, amely mellett a mérleg egész aktiv ered-
ménye elenyészik.
A háború előtti mérlegen a passzív oldal legerősebb terhei gyanánt az államadóssági kamatszolgálat és a záloglevelek és kötvények kamatjáruléka címén fizetett összegek állanak elöttünk. Mind a két címen a külföldről ka- pott olyan értékekért való fizetések szerepel- nek, amelyeket, legalább jórészben, hasznos beruházásokra fordítottunk, amelyekből tehát a nemzeti jövedelem erős tápláló forrást nyert.
Az 1922. évi mérleg legfőbb passzív tétele, a külkereskedelmi mérleg egyenlege, túlnyo- móan csak közvetlenül a létfenntartásra be—
hozott javak ellenértéke. A külföldi tartozások utáni kamatfizetések 1922—ben az összehason- litás alapján kisméretűeknek mutatkoznak, a kamatteher ugyanis, azáltal, hogy a tar- tozások egy részét csak a korona leromlott értékében kell fizetnünk, lényegesen csökkent, dacára azoknak az eléggé kedvezőtlen hatá- rozatoknak, melyekkel a békeszerződés, vagy az ennek alapján hozott döntések a mai Ma- gyarország részesedési arányát az államadós- sági kamatterhek viselésében megállapították
Az 1922. évi fizetési mérleg passzív áb- ráján egy tétel, az államadóssági kamatszol—
gálat egészen, a két mellette levő tétel pedig részben fehér folttal van jelezve. Ezzel a té- telek összegének az a része van szemléltetve, mellyel 1922—ben tartoztunk, melyet azonban nem tudtunk fizetni s amelyet fizetőképessé- günk végső határán túl felmerült fizetési te- hernek tekinthetünk. E teher nagyságát már azért is érdemes szemügyre venni. mert az a késedelmi kamatokkal nagyobbodva, a kö-
vetkező évi mérleg passzívumát az akkor esedékes rendes fizetéseken felül terhelni fogja.
Azok a változások, melyek a háború előtti állapothoz képest Magyarország fizetési mér—
legében mutatkoznak, nagyon súlyos termé- szetűek ugyan az ország mai pénzügyi helyzete szempontjából, az itt előforduló fizetési összegek azonban a nagy európai államok mérlegeiben változó összegekhez képest elenyészően ose- kélyek. Anglia, Németország és Magyarország háború előtti és utáni fizetési mérlegei az aranykoronákban kiszámított összegek nagy- ságának arányában ábrázolja az előbbeni gra- űkon.
Az ábrák nagyságának egymáshoz való viszonyából kitűnik, hogy a magyar mérleg tételei mily kis szerepet játszanak a nagy államok nemzetközi fizetései mellett. Egyéb—
ként a német fizetési mérleg ma háború előtti állásához képest nemcsak az összegek nagy- sága, hanem azoknak egymásközti egyensúlya szempontjából is még kedvezőtlenebbül átter—
helve áll előttünk, mint a magyar; e mérleg ugyanis a külföldi bankforgalomnak, értékpapír- elhelyezéseknek és vállalkozásoknak háború előtti aktivumával szemben jelenleg semmi ak- tivumot nem mutat ki, míg passzivumai a meg- növekedett behozatali felesleggel és a készfize- tések új és súlyos tóteleivel a háború előtti—
nél jóval nagyobbak lettek. Anglia főképen a külföldi tőkeelhelyezések hozadékának csök- kenése és behozatali többletének emelkedése következtében a háború előttínél ugyancsak kedvezőtlenebb mérleget mutat fel, azonban háború utáni mérlegét még mindig tekintélyes felesleg egyensúlyozza ki, jelezve azt, hogy e győztes nagy államban a külfölddel szemben lebonyolított fizetéseknek egészen kritikus elto- lódásáról már nincsen szó. Szigeti Gyula d'r.
A csődök száma néhány államban?)
Nombre des faillites dans guelgues pays.
Az állam 1913l1919119201192ll1922 1 9 2 2 1 9 2 3
neve átlag havonta v. VI. VIL§VIIL IX. X. XI. XII. I II III. IV.
Csehszlovákia —- — — 32l 239 178 153 162 141 249 402 532 568 616 426 409 366
Dánia 28 12 26 59 65 87 53 75 58 64 70 56 39 53 60 62 43
Északam.Egy.-ÁII. 1.213 460 716 1.6681.867 l.7751.6601.5751.6751.4601.6021.7611.8622.2031.5631.6961.638
Finnország 40 _ _ -— 31 33 28 27 17 25 23 33 37 35 29 32 6
'Hollandia 152 91 127 195 263 277 304 279 238 363 306 367 324 362 330 382 312 ,Kanada 152 52 31 193 298 293 183 266 262 297 342 406 329 366 335 343 303
Magyarorsz. —— —— —— 3 3 2 4 1 1 l 1 1 7 1 1 1 5
Németország 815 63 109l 257 34 95 91 81 59 45 43 34 39 24 17 30 45 ,Norvégia 33 16 35; 88 82 129 94 68 79 59 72 74 47 67 69 76 84 Olaszország 616 49 52: 149 297 288 300 341 270 287 339 337 316 402 367 437 430
Svájc — 29 36 56 57 70 58 59 59 40 54 47 24 51 51 45 22
Svédország 317 175 196! 432 3881430 362 374 300 371 335 353 309 367 333 322 273
, l
1) L. Nemzetek Szövetsége ,,Bulletin Mensuel de Statistigue" 1923. 5.
