A Statisztikai Hivatal megyei igazgatóságainak tájékoztató munkájáról

PÁLOS ISTVÁN :

A STATISZTIKAI HIVATAL MEGYEI IGAZGATÓ- SÁGAINAK TÁJÉKOZTATÓ MUNKÁJÁRÓL

A KÖZponti Vezetőség 1953. júniusi határozatai új szakaszt nyitottak

meg a magyar népi demokrácia fejlődésében. A határozat szerint változtat- nunk kell eddig követett gazdaságpolitikánkon, liassítanunk kell a szocialista iparosítást és ezen belül a beruházások ütemét. Fokozott mértékben kell fej- lesztenünk a népgazdaság ama ágait, amelyek a munkásosztály és általá—

ban az egész nép szükségletének kielégítését szolgálják. Elsősorban gondos- kodnunk kell a mezőgazdaság elmzaradottságának felszámolásáról és a me- zőgazdasági termelés hozamának emeléséről. Fejlesztenünk kell a könnyű—

és élelmiszeripart, fokozottabban kell gondoskodnunk a lakásépítésről, a munka— és egészségvédele—mről.

A párt Központi Vezetőségének határozatait és a konmányprogrammot nemcsak a párt és a népgazdaság felsőbb szervei kötelesek végrehajtani.

A kormányprogram végrehajtásában döntő szerepük van: a középfokú irá—

nyító szerveknek, ezek között a Központi Statisztikai Hivatal megyei igaz-

gatóságainak is. ,

A megyei statisztikai igazgatóságok feladata, hogy ne csupán a Hiva- talnak számoljanak be területük gazdasági és kulturális jeleniséjgjeiről, ha—

nem tájékoztassák a megyei szervek vezetőit is.- A tájékoztatás megbízha—

tósága megköveteli, hogy az igazgatóságok — a Központi Statisztikai Hiva- talnak a Minisztertanácsot tájékoztató jelentéseihez hasonlóan —— részrehaj—

lás nélkül, a helyi érdekektől mentesen készítsék jelentésük—et.,

A statisztikai igazgatóságok mintegy két éves működésük során jelen—

tős eredményeket értek el a megyei szervek vezetőinek tájékoztatásában. Ma 'már minden statisztikai igazgatóság készít jelentéseket a gazdasági tervek teljesítéséről, a szociális és kulturális élet fejlődéséről. A tájékoztatás áltia—

lában alkalmas arra, hogy a megyei vezető szervek, elsősorban a párt—

bizottságok helyes képet kapjanak a tervek végrehajtásáról, a tervteljesítés nyomán felmerülő aíkadályokról, hiányosságokról és a kimagasló ered- ményekről.

'

A statisztikai igazgatóságok havonta rendsz'enesen készítenek jelenté- seket a minisztériumi ipar, a helyi ipar és a szövetkezeti ipar tervtel—

jesítéséről. Ezek a jelentések a termelési tervek vizsgálatán túlmenően a

munkaerő és a emunkabéralap, a termelékenység, a minőség, továbbá a munkaverseny vizsgálatára is kiterjednek. A fontosabb termékekre vonat— *

kozó termelési terv végrehajtásáról pedig dekádonként is készítenek jelen—' téseket.

' : , ; ll ta: j' **"fij A kereskedelmi jelentések arról tájékoztatják a megyei szervek vezetőit, hogy miképen alakul a megyében az áruforgalom, milyen a megoszlása

316 , ' , PÁLOS ISTVÁN

és milyen hiányosságok mutatkoznak a lakosság áru-(ellátásában. W begyűj-

— tésről szóló jelentések havonta szem'léltetilk a begyűjtési tevékenység

alakulását. ' *

Negyedévernként tájékoztatják az igazgatóságok a helyi vezetőket a

mezőgazdaságról is: az állami gazdaságok, a gépállomások és a termelő- szövetkezetek működéséről készítenek jelentéseket. Az állatállomány, az őszi és tavaszi vetésállomány alakulásáról, továbbá a cséplés és a betakarí-

tás eredményeiről az egyéni gazdaságokra is kiterjedő összeírások alapján készítenek jelentéseket. , '

Ugyancsak negyedévenként készülnek jelentések a fontosabb népmoz-

galmi jelenségekről, a születések, a halálozások, a házasságkötések számá- ról és vizsgálják a megye-egészségügyi helyzetét. További jelentések szá—

molnak be a kultúrforradalomban jelentős szerepet betöltő iskolák, nép- könyvtárak és kultúrotthonok működéséről. V

E jelentéseknek —— jó olidalaik mellett —— még számos hiányosságuk van.

Némelyik túlságosan terjengős és lényegtelen dolgokkal is foglalkozik.

A jelentésekben sokszor felületes a beszámolási adatok elemzése, a vizs—

gálatok nem mélyrehatóak, megelégszenek a közölt statisztikai táblázatok

adatainak ismétlésével, magyarázásálva l és a vizsgált statisztikai adatokból

' nem mindig vonják le a megfelelő következtetéseket.

A jelentések készítése során eddig jelentős eredményt ért el a Baranya-

megyei, a Szolnok megyei és a Szabolcs megyei igazgatóság. Munkájuk—

kal hathatósan támogatták .a helyi vezetőket.

A rendszeres, folyamatosan készülő statisztikai jelentések mellett a

közelmúltban —— gyakorlati tapasztalatok alapján —— .a tájékoztatásnak egy

új, sajátos (módja is kialakult. Néha ugyanis szükségessé vált, hogy az igaz- gatóságok egyes (folyamatosan meg nem figyelt) kérdésekről adjanak tájé—

koztatást, vagy nagyobb nyomatékkal hívják fel a helyi vezetők figyelmét

'a különösen fontos jelenségekre. így jött létre az esetenként történő, egyes jelenségekről beszámoló tájékoztatás. Ezeket a külön beszámolókat ,,téma- jelentést-eknek, ,,különjelentés'heknek neveztük el.

A rendszeres jelentések a termelés és a többi népgazdasági ágak egyes

kérdéseivel foglalkoznak meghatározott időszakban (havi, negyedévi jelen—

tés) is ezzel lehetővé teszik dinamikájuk megfigyelését. A különj-elentések

viszont mélyrehatóan vizsgálják a népgazdaság, a kulturális és szociális élet egy-egy területét, szemléltetik az elért fejlődést, és ugyanakkor bemutat—

ják a fejlődést gátló körülményeket, hiányosságokat és visszásságokat is.

Természetesen a kiilönjelentések csak abban az esetben adnak megfe—

lelő tájékoztatást, .ha nem elaprózott, hanem kiemelkedő jelentőségű kérdé—

seket tárgyalnak. Lényeges továbbá az is, hogy ez a tájékoztatás ne történ—

jék túl gyakran és csak akkor készüljön jelentés, ha a téma vizsgálata idő—

szerű, illetőleg annak szükségessége felmerül.

A statisztikai igazgatóságok eddig számos különjelentést készítettek.

Ezek a jelentések érintik a népgazdaságnak majdnem minden ágát. Vizs—

:gálják az ipart, illetve az ipari tevékenység egyes területeit, a termelékeny—

séget és az Önköltség alakulását, s az egyes ipari termékek minőségét.

Ugyanakkor párhuzamba állítják ezt a vizsgálatot a termelés fejlődésével.

Több jelentés a mezőgazdaság fejlesztését szolgáló intézkedések hatásával,

;az egyéni gazdálkodók és terimelőszővetkezetek részére nyújtott kedvezmé-

AZ IGAZGATÓSÁGOK TÁJÉKOZTATÓ MUNKAJARÓL — 317

nyekkel toglalkozik. Néhány jelentés a beruházások tervteljesítését vizs—

gátja, külön kiemelve a lakásépítési tervek végrehajtását.

A jelentésekel szemben támasztott követelmények (az anyag gondos:

kiválogatása, a helyes felépítés, a gondos kidolgozás stb.), fokozottan érvé-—

nyesek a különjelentések esetében.

A különjelente'sek egy része aleladatáinak meg-telel: kellően rövid és át—

tekinthető. A helyesen alkalmazott elemző táblák, a jelentések világos és érthető szövege nagy mértékben emeli a jelentések értékét. E jelentések alkalmasak helyes következtetések levonására, biztosítják az érintett téma kellő áttekintését, és a megyei vezetőszervek'nek megfelelő alapot nyújthat—

nak intézkedéseik megtételére.

Ám nem minden különjelen'te'sről mondhatjuk el ugyanezt. Egyes jelen-—

tésekben kisebb jelentőségű témákat dolgoznak tel. Ebből az a veszély szár—

mazik, hogy bár a megállapítások nagyjából helytállók, mégis elvonják a

megyei vezetőszervek figyelmet a fontosabb jelenségekről. Némelyik külön—

jelente's túl terjedelmes, sok adatot tartalmaz, lényegtelen jelenségeket ma—

gyaráz és elemez.

*

A továbbiakban: néhány jelentést ismertetünk, bemutatjuk az érdeke—

sebb elemzéseket tartalmazó táblázatokat és a belőlük levont következte—

téseket. *

A jól felépített, világos különjelentés jó példája a Budapest Városi,

Igazgatóság által készített jelentés: ,,Az Orion Rádió és Villamossági Vál—

lalat rádiókészülékeinek minőségéről."

DN jelentés témáját helyesen választották meg, fontos kérdéssel foglal—

kozik és azt röviden, a lényeget kiemelve, kellő összefüggésben tárgyalja.

A jelentés röviden. tárgyalja a termelés növekedését és a termelt gyárt—

mányok minőségi vizsgálatát. Megállapítja a jelentés, hogy a rádió-vevő-

készülékek tenmelése állandóan emelkedik és a gyártó vállalat a kereskedel.

lem igényeit rendszeresen kielégíti.

Foglalkozik a jelentés a gyártott készülékek minőségével és a felme—

rülő szavatossági javításokkal. Szemfbeállí—tja a szavatossági javítások szá- mát a nagykereskedelem havi átlagos kiszállításával. Minthogy a nagy-

kereskedelem kiszállítása —— hosszabb időszakot tekintve — körülbelül

annyi, mint a kiskereskedelem eladása, helyes a jelentésben alkalmazott

vizsgálati módszer. Az errevonatkozó elemző tábla szerkezete a következő:

Szavatossági javítások száma

Időszak Darab A nagykereskedelem

II—III. n. é. havi átlagos

, kiszállításának %—ában

:

A jelentés más helyen az expou'tra gyártott rádiókészülékek minőségé—

vel foglalkozik. Az erre szolgáló táobla felsorolja az exportra gyártott típu—

sokatés közli a visszáru ;menyiséjgiét és a kiszállításhoz viszonyított arányát.

PÁLOS xswm

1953. II. és III. negyedév

Export tipus export kiszállítás v i s s z á 1- u darab ——'——-———————-—

darab a kiszál- lítás %—ában

! !

Mivel a jelentés az exportra gyártott, illetve exportszállításra át nem

vett rádiókészülékek számára vonatkozó adatokat tartalmaz, helyes lett volna erre külön megjegyzésben utalni, vagyis a táblázat fejirovatának szö—

vegeben ezt világosan kifejezésre juttatni.

Helyes a javítasra kerülő vevőkészüle'keknél mutatkozó hibák tárgya- lása A jelentés a hibákat fajtáik szerint csoportosítja a következő táblán:

4 A javításra vissza—

Hibák megnevezése Vitt Égggngggámak százalékban

Szerelési hiba * 24,6

Csőhiba 17,2

Potenciométer 15,6

Ellenállás IBA

Kondenzátor 11,4

Transzformál or 5,8

Egyéb alkatrész 12,3

Összesen: 100,0

A táblázatból kitűnik, hogy a hibáknak majdnem egynegyed része szere- lési ahiba. Ez azt jelenti, hogy a rádiókészülékek minősége sokat javulna, ha megfelelően végeznék a szerelést. A továbbiakban a jelentés részletezi az ismertetett hibák százalékos megoszlását a [különféle típusokon belül.

A lakosság életszínvonalát közvetlenül érintő kérdéssel foglalkozik a Budapesti Városi Igazgatósági egy másik 'különjelentése: ,,A fővárosi vegyes- ipani jwvitóvállalatok lmunkájáról." A jeelentés eloljaroban megádapítjaa;

a helyi iparhoz tartozó'vegyesipari jawítóvállalatok !feladata, hogy a lakos—

' ság részére javító és karbantartó munkákat végezzenek. Közli továbbá,

* ahogy ezt a feladatot az említett vállalatok nem minden esetben látják el

, megfelelően. A vállalatok inkáb—b közületeknetk dolgoznak, díjtételeik gyak-

nan igen magasak és nem mindig tudják biztosítani a munkák elvégzésé—

hez sz-ükséges anyagot sem.

A továbbiakban a jelentés közli, hogy 1951-től 1953. első ieléig hogyan alakult a javítóvállalatok száma és termelése. Megállapítja, hogy egyik-

más-ik vállalatnál a javító profilok száma is jelentősen emelkedett. A javító—

vállalatokban dolgozó szakmunkások létszáma szintén megnőtt.

A jelentés részletesen aloglalkozik az iparváwl'lalat, a közületek és a lakos—

ság számára történt számlázás arányával. Ezt a megoszlást az alábbi szeri

kezetű táblán. mutatja be:

Az IGAZGATÓSÁGOK TÁJÉKOZTATÓ MUNKAJAROL ) — 319

Kiszámlázás folyóáron forgalmi adóval iparvállalat, kereskedelem,

közület felé közvetlenül a

lakosság felé

a lakosság felé Vállalat

közvetve

az összes kiszámlázás százalékában

A táblázat külön tünteti tel az, ingatlanközvetítő, a mozik, kórháza-k, iskolák, az Állami Biztosító részére végzett javításokat és ezeket, mint a lakosság részére közvetve nyújtott szolgáltatásokat mutatja "ki. Helyesebb és magyarosabb lett volna, ha a jelentés a lakosság "részére" és nem a

lakosság ,,felé" végzett javításokT-ól ír'. ,,Ki'szátmlálzás" helyett is helyesebb

a ,,számlázás" kifejezést használni. '

Megállapítja a jelentés azt is, hogy egyes kerületi javítóvállalatoknál a lakosság részére közvetlenül teljesített munkák értéke állandóan csök—

kent. Ezt a következő szerkezetű táblázaton mutatja ki a jelentés:

Közvetlenül a lakosságnak végzett munkák Vállalat értéke az összes kiszámlázás %—ában

I. n. e'. I II. n. é. ! III. n. é.

Foglalkozik a jelentés azzal a kérdéssel is, hogy a javítóvállalatok szol—

gáltatásait nem szívesen veszi igénybe a lakosság, mert drágán. dolgoznak.

Ezt példákkal is bizonyítja.

Növelte volna a jelentés értékét, ha a vegyesipari javítóvállalatok munkáját a kisipari szövetkezetek !hasonló jellegű munkájával, esetleg a magánkisiparosotk számának alakulásával hozta volna párhuzamba. Egyél — ként a felvetett témát jól és részletesen elemezte. Tárrgyválasztása is helyes, mert a javítóivátllalatok munkája összefügg a lakosság életszínvonalárnak emelkedésével.

A kormáanyprogralmm megvalósítása során a; tenmelőszölvetwkezeteknek nyújtott kedvezmények megyei adatait dolgozta fel a Szolnok megyei igaz—

gatóság külön jelentésében. A jelentés címe: ,,A kormányprogramm végre- hajtása során a termelőszöwvetkezeteknek nyújtott kedvezmények." Helyes volt az igazgatóság azon kezdeményezése, hogy ugyanezt a kérdést a járási felügyelőségek is dolgozzák fel.

A jelentés tárgyának megválasztása rendkívül időszerű, mert Szolnok megye mezőgazdasági jellegű, a megyében sok tenmelőszöfvetlkezet és több termelőszövetkezeti város van. A kormásnyihatározatokban biztosított ked—

vezlmvények bemutatása és értékelése alkalmas arra, hogy tájékoztassa a vezetőszerveket a kedvezmények nagyságáról és arról a gyakorlati támo—

gatásról, amelyben a tenmelőszövetkezet—ek részesül—nek.

E támogatás értékelésének megkönnyítése érdekében a jelentés kiszá—

mítja a felvett kölcsönök elengedése révén beszerezhető állatállomány érté- két és foglalkozika gyümölcsösök és szőlők telepítésére a határozatban biz—

tosított kedvezményekkel is.

- Általában a jelentés tá'blaszerkesztése hely—es. Attekinthetően mutatja ki például éves bontásban a tenmelőszövetkezet-eknek elengedett, illetőleg a részükre meghosszabbított hitelek összegét.

320' "" PÁLOS rswnn

A h i t e l e k

meghosz- _ elen edése

Megnevezés g szabbitása Osszesen

* miatt a tsz—nél mara- 1000. Ft—ban

dó összeg 1000 Ft—ban

1953. évben 39,737 "— 39.737

1954. évben -- 18,016 18,016

1955. évben -— 13,602 13,602

Összesen : 39,737 31,618 71,355

Egy másik tábla közli az egyes termelőszövetkezeteknek elengedett,

illetőleg 1956. január hó l-ig meghosszabbított hitelek összegét.

1956. január

Elengedett 1—ig a tsz-nél Osszes maradó

hitelek összege 1000 Ft.-ban

,,Szabadság'ü . . . . 1.412.— 488.— 1.907.—

..Haladás" ... . 1.328.—— 312.-— 1.640.—

,,Április 4." ... 1.270.— 518.— 1.788.—

,.Táncsies" . ... 835.—- 628.—— 1.463.—

,,Rákosi" ... 856.—— 439.-—- 1.295.—

A jelentés egyik hiányossága, hogy a kedvezményekből eredő megta- karításokat, illetve e megtakarításokból fedezhető beszerzések mértékét nem minden esetben értékeli körültekintően.

A Csongrád megyei igazgatóság a makói hagymatermelés alakulásának vizsgálatával foglalkozott jelentésében. A téma megválasztása igen idő—

szerű és helyes. A jelentés a hagyma vetésterületének változásán kivül a terméshozam alakulását is vizsgálja. Foglalkozik a jelentés az értékesítés-

sel és a szerződéskötésekkel is. ,

E jelentés elvi hiányossága, hogy a megfigyelt jelenségeket többször csak felsorolja, de nem elemzi kellöképpen. A következtetések sok esetben nincsenek összhangban az adatokkal. A témajelentés javaslatokat tartalmaz a hagymatern'telés megjavítására. E javaslatok egy része azonban nem tel- jesen helytálló.

A Baranya megyei igazgatóság a komlói építményátaa'ási tervek 1953, évi teljesítését választotta témajele—ntése tárgyául.

A- jelentés ;foglalkozik a beruházások tervekkel való ellátottságával,

az építkezési felvonulások szervezésével, az építmények átadási tervének teljesítésével, az ü. n. ,;kereszte'pítkeze'sek'kel". Részletesen tárgyalja a lakás- építkezéseket, illetőleg a lakásátadásoíkat; általában a komlói kommunális beruházások tervteljesítését. A jelentés megvizsgálja —— a kormányprogramm

tényében -—-, hogy a lakásépítkezése—kre szánt beruházások lépést tartanak—e

a bányászati beruházásokkal. Ez a jelentés népgazdaságunk egyik legfon-

az IGAZGATÓSÁGOK Tuaxozm'ro MUNKAJAROL

32?

tosabb

beruházását vizsgálja. [A* tárgy megválasztása — különös figyelem-w

mel a

kormányprogramimra —- telte'tlenül időszerű. A jelentés felépítése vi-

lágos és áttekinthető, az adatok igazolják a következtetéseket. E )jelentés

alkalmas arra, hogy a megye vezetőszerveit és a 'KÖZpO-nti Statisztikai Hiva—

talt megfelelően tájékoztassa a komlói beruházások tervteljesítése'ről, ille-'

tőleg a beruházás kivitelezése során felmerülő problémákról.

A Zala megyei igazgatóság a .,Mezőgazdaságba érkező szakemberek elhelyezése, valamint a gépállomások patronálása" címü témajelentésében a mezőgazdaság megjavítására vonatkozó egyik jelentős párt- és kormány—

határozat végrehajtását xfigyeli meg. '

A jelentés kimutatja a mezőgazdasági üzemekbe érkezett szakemberek számát és azok szakképzettségét.

Részletesen ismerteti a megye mezőgazdasági üzemeibe érkezett szak-

emberek eredeti munkahelyeít és a megye területén kapott beosztásukat.

A* továbbiakban megállapítj a, milyen mértékben történt meg a megye mező—

gazdasági szakmunkás szükségletének kielégítése és milyen szakemberekre

van még szükség. Külön fejezetben tárgyalja azt a kérdést, hogy az újon—

nan érkezett szakembereket hogyan helyezték el, illetve lakásproblémá—ikat hogyan oldották meg. Szembeállítja az összes szakemberek számával a családos szakemberek számát, megállapítja a lakással ellát-ott és ellátá-tlan Családok számát.

A gépállomáxsok patronálásáná'l megvizsgálja, hogy ebben a mozga-

lomban hány fővárosi és hány megyei üzem vett részt, és miben nyilvánul meg a nyújtott segítség. Ugyan-csak vizsgálja a patironáló üzemek részéről a gépállomásokniak nyújtott anyagi támogatást. E támogatás összegét az

alábbi táblán mutatja ki:

A gépállomásoknak

Összes Ft

é alkat-

8 p Gépek érték

Megnevezés szerszámok részek

formájában nyujtott támogatás Ft-ban

Megállapítja a jelentés, hogy a patronáslók közvetlenül munkával is

segítették a gépállomásokat és részletesen felsorolja, hogy ennek keretében.

az egyes brigádok melyik gépállomáson, milyen munkát végeztek.

*

e

'A statisztikai igazgatóságok jelentései közül említésreméltók még a

következők:

A Baranya megyei igazgatósá a komlói és a pécsi szénbányák adatait hasonlítja össze. A termelés növe edése'vel kapcsolatban bemutatja a ter- melékenység és a szén önköltségének alakulását, rámutat az önköltség vál—

tozására iható tényezőkre, valamint a hiányosságok kiküszöbölésének mód—

jara IS. ;;

A Borsod megyei igazgatóság az 1953. évi önköltségi tervek Végre—

hajtását vizsgálja és helyesen emeli ki jelentéseiben .a megyei vállalatoknál

gyártott egyes fontosabb cikkek ötn'költségének alakulását.

Több mezőgazdasági jelentést állított Össze a Szolnok megyei igaz- gatóság. Ezekben a jelentésekben taglalja az igazgatóság a kormánypro-

gramm végrehajtása során a termelőszövetkezeteknek és egyéni gazdálko-a

322 ' ; PÁLOS : AZ IGAZGATÓSÁGOK TÁJÉKOZTATÓ MUNKAJÁRÓL' ;

dóknak nyújtott kedvezményeket, amelyek a mezőgazdaság tejlesztését

szolgálják. i

A dolgozók és a lakosság áruelláitáisával is több jelentés foglalkozik.

A Tolna megyei igazgatóság a memneí kiskereskedelmi vállalatok, szövet—

kezeti boltok áruellátottságát vizsgálja. A Szolnok megyei igazgatóság egyik jelentése a MAV. Jánmiíjavitóválllala—t üzem—élelmezési helyzetével foglalkozott, míg egy másik jelentése Martviű község közszükségleti cikkek- kel, kulturális intézményekkel, illetve szolgáltatásokkal való ellátottságát vizsgálta, különös tekintettel a Tisza Cipőgyár dolgozóinak helyzetére.

A Vas megyei igazgatóság a kultúrottihonok és nópkönyvtárazk működését vizsgálta jelentésében. A Tolna megyei igazgatóság külön : jelentésében

több évre visszatekintve elemzi a megye egészségügyi helyzetének alaku—

lását. Említésreméltó végül a Fejér megyei igazgatóság egyik külön jelen-

tése is. Ebben az igazgatóság a megye gazdasági, kulturális és szociális életének legjellemzőbb adatait dolgozza ;fel, vizsgálja a fejlődést és az elért

eredményeket. Érdeme a jelentésnek, hogy az összefüggésekről sem feled- kezik meg. Pl. a beruházásoknak külön fejezetet szentel, megis az egyes nép-

gazdasági ágak tárgyalásánál is elemzi a beruházások kihatásait.

*

Általában megállapítható, hogy e témajelentések a megye-, illetőleg a 'fővános ifejlődé—sét szolgál—ó lényeges kérdéseket dolgoznak fel. ÉN gyakorlati

tapasztalatok azt mutatják, hogy a megyei vezetőszervek irányító munká—

jukban egyre jobban ezekre a jelentésekre támaszkodnak. A feladat az, hogy az igazgatóságok lküszöböljék ki a külön jelentések hiányosságait, tegyék színvonalasabbakká az elemzéseket. A Központi Statisztikai Hivatal vidéki szervei ezzel hathatósan hozzájárulhatnak a párt— és ikorrná'nyprogr'aimm végrehajtásához.

M

OLVASÓINKHOZ!

A STATISZTIKAI KIADOVALLALAT megkezdte az

1955. évi könyvkiadási tématerv összeállítását.

A tématerv összeállításánál a KIADÓVÁLLALAT fel—

tétlenül figyelembe kívánja venni a gyakorlati statiszti-

kusoknak, a statisztika oktatóinak és tanulóinak kíván- ságait és észrevételeit.

A KIADOVALLALAT ezúton felkéri a STATISZTIK AI

SZEMLE olvasóit, közöljék a Szerkesztőséggel, hogy milyen területekről, milyen kérdésekkel foglalkozó könyvek kiadását tartják szükségesnek.

Cím: BUDAPEST, II., KELETI KÁROLY-U. 15/A.

(A postaköltségeket a Kiadóvállalat viseli.)