A befejezetlen termelés értékelése nagybani árakon a gépipari vállalatok teljes termelésének meghatározásakor

(1)

G. EDELGAUZ :

A A BEFEJEZETLEN TERMELÉS ÉRTÉKELÉSE

NAGYBANI ÁRAKON A __GÉPIPARI VÁLLALATOK TELJES TERMELÉSÉNEK MEGHATÁROZÁSAKON

Az ipari vállalatok tevékenységének eredményeit jellemző legfontosabb mutatószámokhoz tartozik a vállalat nagybani árakon számított teljes ter- melése. E mutatószám meghatározásakor a gépipari vállalatokban számos kérdés merül fel a vállalati teljes termelés egyik eleme — a befejezetlen termelés állománykülönbözete — növekedését (csökkenését) kifejező érték kiszámításának módszertanával kapcsolatban.

A befejezetlen termelés változásának meghatározása a gépipari vállala- tokban (valamint a fémszerkezeteket gyártó vállalatokban és javító üze- mekben) igen nagyjelentőségű, minthogy hosszú termelési ciklus eSetén a befejezetlen termelés állománykiilönbözete ezekben a vállalatokban észre- vehetően változhat és e 'változás figyelembevétele nélkül nehéz helyesen megítélni a vállalat munkájának eredményeit.

A teljes termelés meghatározásánál követett metodikának megfelelően, a befejezetlen termelés hóeleji és hóvégi állományát, és következésképpen a befejezetlen termelés állománykülönbözetének értékét is a vállalatok 1952.

évi január l-én érvényben volt niagybani árain határozzák meg.

Minthogy nagybani ánakat főként késztermékekre állapítanak meg és egyes alkatrészekre és géprészekre pedig csak részben, ezért a vállalat által előállított és a befejezetlen termelés államányába tartozó alkatrészek és géprészek (valamint az összes befejezetlen alkatrészek és géprészek) nagy részének nagybani árakon kifejezett értékét többé-kevésbbé feltételes mód-

szerekkel kell meghatároznunk. .

A Szovjetunió Központi Statisztikai Hivatala érvényben lévő utasításai a befejezetlentermelés állománykülönbözetének nagybani árakon való meg—

határozására három alapvető módszert tartalmaznak: a) a befejezetlen ter- melés (alkatrészek, géprészek) nagybiani árakon való közvetlen értékelése

(az értékelés direkt módszere); b) az előállított termékek hóeleji és hóvégi elkészültségi százaléka és a termékek nagybani árai alapján történő érté- kelés (az elkészültségi százalék alapján való értékelés módszere) és c) a befejezetlen termelés értékelése a hóvégi állomány önköltségére vonatkozó adatok alapján, az önköltségnek a megfelelő koefficiensek segítségével nagy-

bani árakra való átszámítása mellett. '

Ezek a módszerek a gyakorlatban a befejezetlen termelés állomány- különblözetének nagybani ánakon való meghatározása során lényegesen

eltérő eredményekhez vezethetnek. '

(2)

724 G. EDELGAUZ

Az alábbiakban egy gyár tapasztalatai alapján megvizsgáljuk a befeje—

zetlen termelés állománykülönbözetének nagybani árakon való meghatáro- , zásária szolgáló különböző módszerek sajátosságait.

Az értékelés közvetlen (direkt) módszere azt jelenti, hogy a befejezet—

len termelé's leltározással megállapított állományát (alkatrészeket, gép- részeket) minden hónap végén nagybani árakon közvetlenül értékelik. Mint- hogy a befejezetlen termelés állományának értékelése a hónap elején és végén azonos nagybani árakon történik, az értékelés közvetlen módszerével a befejezetlen termelés fizikai terjedelmének dinamikájáról megbízható

mutatószámokat nyerhetünk. Ez a módszer, amely a befejezetlen termelés—

ről a leltározás eredményeképpen kapott természetes mértékegységben kife—

jezett adatokon alapszik, biztosítja, hogy a befejezetlen termelés állomány—

különbözetét a legpontosabban megállapíthassuk. E módszer alkalmazása esetében könnyen ügyelhetünk arra, hogy a teljes termelésbe ne vegyék fel a fel nem használt :anyagokat és félkésztermékeket, a megsemmisített alkat—

részeket és a selejtet. '

Ezt a módszert azonban rendszerint olyan esetekben alkalmazzák,

amikor a nagybani árak jóváhagyott jegyzékében fel vannak tüntetve a be—

fejezetlen termelésbe tartozó egyes alkatrészek árai.

Véleményünk szerint az ilyen helyzet erősen korlátozza a közvetlen módszer alkalmazását a gé'piparban, minthogy az egyes alkatrészek és gép- részek trendszerint különböző készenléti szakaszban vannak, a nagybani árakat pedig, mint azt fent már említettük, csak néhány olyan gépalkat—

réskzre hagyják jóvá, amelyek mint tartalékalkatrészek értékesítésre kerül—

ne .

, Minthogy a nagybani árakat a tervszerinti önköltség alapján hagyják jóvá, ez lehetővé teszi, hogy a késztermékek és befejezetlen részeik értékét nagybani árakon öszemérhessük. Ebből a célbólta vállalat, a tervszerinti Énköltségből kiindulva, kiszámíthatja minden alkatrész vagy művelet nagy-

ani árát.

A kiszámítás módja az alábbi példából látható:

'

Egyes alkatrészek és műveletek nagybani árának kiszámítása tervszerinti önköltségűk alapján

(példaszerű adatok)

, A közve— Az egész Műveletek

részz alláat- (Érlffiy'ngg. % 2113; Az anyag munkabér tegggléin' művelet A kumulált szerinti ki—

sz ma nevezése száma * / összeg bocsátásx

tervszerinti önköltsége . '"

0203. . . . Tengely 1 35 l 2 4 41,00 41,00 49,20

_ '— 2 —— 3,5O 7 10,50 51,50 61,80

—' — 3 —-— O,75 O,75 1,.')0 53,00 63,60

-— ! -— 4 — 2,1() 4,2() 6,30 5930 71.16

Az alkatrész vagy művelet tervszerinti önköltségéről a nagybani árára való áttérés az említett értékeknek az egész termelésre vonatkozóan*kiszá—

mitott aránya alapján történik, amely a példában l,20 (71,16 : 5930).

Célszerű, ha az ily módon összeállított alkatrész-műveletértékelő táblá- zatot a teljes termelés kiszámítása végett a felettes szervezet jóváhagyja.

(3)

BEFEJEZETLEN TERMELÉS ÉRTEKELÉSE NAGYBANI ÁRAKON 725,

Ez az értékelő táblázat nagyon jól felhasználható az üzemenbelüli tervezés során és az önálló elszámolásnak a műhelyekben és a részlegekben való bevezetése alkalmával is. 11 ymódon biztosítva van a műhelyekben, a részle—

gekben és az egész vállalat tekintetében is a teljes termelés számbavételé- nek egységes módszere, és ami nagyon fontos, biztosítva vannak a teljes, termelési terv végrehajtásának az egész hónap folyamán való megfigyelé—

séhez a szükséges feltételek.

Az értékelő táblázat kidolgozása egyszeri munka és szériatermelés ese—

tében nem jár különösebb nehézséggel annál kevésbbé, minthogy a válla—' liatok 1952. évi január l—én érvényes nagybani árai alapján történik a teljes

* termelés számbavétele az egész ötéves terv folyamán.

A befejezetlen termelés állományának közvetlen értékelése a termé—

szetes mértékegységben vezetett leltári kimutatásokban történik, amelyek- ben feltűntetik az alkatrészek megnevezését és mennyiségét, valamint az utoljára végrehajtott műveletet. A szerelőműhelyek az alkatrész-állomány

ellenőrzésének egyszerűsítése céljából alkatrész —kimutatást készítenek

evégből az összeszerelt géprészeket alkatrészekre ,,bontják" és külön száza—

lékos kimutatást állítanak össze az egyes gépegységek szerelési munkájá- nak elkészültségéről. Ennek megfelelően az értékelő táblázatban meghatá—

rozzák a szerelési munkák nagybani árát az alkatrészek értékének beszámí- tása nélkül. A nagybani árakat tartalmazó kimutatásokat előre, a leltározás

kezdete előtt el kell készíteni, ami lehetővé teszi, hogy (a gépi adatfeldolgozó, állomás igénybevételével) tudomást szerezzünk a teljes termelés végleges

nagyságáról a beszámolási hónapot követő hónap 2—3. niapján.

A befejezetlen termékállomány értékének nagybani árakon a közvetlen értékelés módszerével való kiszámítását sok esetben egyszerűsíthetjük,

anélkül, hogy az eredmény pontosságát kockáztatnánk. A kiszámítás egy- szerűsítésének egyik módja a befejezetlen termelés nagybani árakon való értékelése, anormaóra átlagos értéke alapján. Ezt a módszert akkor alkal- mazhatjuk, ha a ráfordítások összetétele a gyártmány összes alkatrésze- tekintetében megközelítőleg egyforma. Ebben az esetben a termék nagybani

árának elosztását az alkatrészek — műveletek között nyilvánvalóan nem a teljes tervszerinti önköltségük alapján, hanem a közvetlen költségek vala—

mel'y tétele, például az alapbér, vagy ami még egyszerűbb, a munkaigényes- ség alapján hajthatjuk végre. Ebben az esetben a befejezetlen termékállo- mányt normaórákban értékelik, azután pedig a normaóra átlagértéke alap- ján nagybiani árakra számítják át A normaóra átlagértékét úgy állapítják meg, hogy a nagybani árat elosztják a gyártmány előállításához szükséges normaidővel.

Ha a befejezetlen termelés állományába drága pótalkatrészek is tartoz—

nak, amelyeket az adott gyárban csak kisebb mértékben munkálnak meg, akkor ezeknek a termékeknek az árát a normaóra átlagértékének meghatá-

rozásáig nem számítjuk be a nagybani árba, hanem a természetes mérték-

egységben kifejezett állomány értékelésénél értéküket közvetlenül a befejezetlen termelés összegébe számítjuk be. Ha például a gépkocsidaru nagybani ára 20 000 rubel, ebből az idegenből vásárolt gépkocsi ára 16000 rubel, akkor a gépkocsidarut készítő gyárban a normaóra átlagértékének kiszámí- tása céljából nagybani árként csak a 4000 rubelt kell alapul vennünk az adott gyárban Végzett munka volumenének megfelelően.

A befejezetlen termelés értékének nagybani árakon az értékelés közvet-—

(4)

726 o. EDELGAUE

nél a művelet szerinti értékelés helyett összevont számítást alkalmazunk, amelynél az alkatrész átlagos elkészültségéből indulunk ki. Ez az eljárás akkor alkalmazható, ha sok, hozzávetőleg egyforma értékű alkatrészről van

szó, mint például a készülékgyártásnál. '

% Ebben az esetben a befejezetlen termelés értékét a befejezetlen termék- állomány közvetlen értékelése útján, az elkészültségi _fok figyelembevétele nélkül, a kész alkatrészek nagybani ára alapján határozzuk meg. Az így nyert összegeket megszorozzuk az alkatrészek átlagos értékét (elkészítésük ciklusa közben, az adott műhelyben) jellemző koefficienssel.

Ez a koefficiens A egyenlő M—t—KU—M), mahol'M az anyagoknak és félkésztermékeknek a műhelyben felhasznált alaktrész-mennyiség önköltsé—

gében elfoglalt aránylagos súlyát, és K a műhely ráfordításainak növe—

kedését kifejező koefficienst jelenti. A ráfordítások egyenletes emelkedése esetén K::0,5, lassulva (degresszíven) emelkedő ráfordításoknál a ciklus elején K:0,2——O,4, gyorsulva (progresszíven) emelkedő ráfordításoknál

a ciklus elején [( : O,6 —— 0,8. _

Bemutatjuk a következő példát. A befejezetlen termelésben a kész alkat—

részek nagybani ára alapján értékelt alkatrészek értéke 600000 rubel. Az anyagoknak és félkésztermékeknek az önköltségben elfoglalt arányliagos súlya M :OA, a ráfordítások növekedési keefficíense K :O,5. Ebben az esetben a befejezetlen termelésben az alkatrészek átlagos értéke: A : O,4 %—

—j— 0,5 (l —— 0,4) : 0,7, a kész alkatrészek értékéből, a befejezetlen termék—

állomány nagybani árakon számitott értéke pedig: 600X0,7::420 OOO

rubel. '

Nagy a valószínűsége annak, hogy a hiba nagysága a befejezetlen ter- melés értékének az összevont módszerrel való meghatározásakor egyforma lesz mind a hónap elején, mind a hónap végén és ilymódon ez nem befo- lyásolja a számítás pontosságát a befejezetlen termelés változása nagyságá—

nak megállapításakor.

Az elkészültségi százalék szerinti értékelés módszere abban áll, hogy a befejezetlen termelés nagybani árakon kifejezett értékét az egyes gépegy—

ségek szerint elkészültségi százalékuk alapján, a késztermék nagybani árá—

"ból kiindulva határozzák meg. Néhány vállalatban az elkészültségi száza—

lékot a szükséges számításokat mellőzve, ,,becslés" útján állapítják meg, ami megengedhetetlenül feltételessé teszi a teljes termelés számbavételét.

A helyes eljárás szerintünk az, ha az elkészültségi százalékot az előkalku—

láció tételeivel kapcsolatban teljesített ráfordítások elemzése alapján hatá- rozzuk meg. Az elkészültségi SZázalék ílymódon való kiszámításának követ-

kezetessége kitűnik az (alábbi példából (lásd a 727. oldalon lévő táblát).

Az elkészültségi százalék a példában 68%. .

Ebben az esetben az anyagok, félkésztermékek, az elkészült gépegysé- gek és alkatrészek bevételezésére vonatkozó operatív beszámolási adatok alapján elég pontosan meghatározhatjuk a tényleges elkészültséget, amikor is értéküket a tervszerinti normák és árak alapján kell megállapítanunk.

A közvetett költségek és a felhalmozások százalékát szintén az előkalku—

láció szerint megállapított mértékben veszik figyelembe.

Az elkészültség mértékét az egyes gépegvségek vagy a gyártmány elő- állításának főbb szakaszai szerint a tervszerinti értékből kiindulva előre

megállapíthatjuk hasonlóan ahhoz, ahogy a munka elkészültségi százalékát

az építkezésben szabályozzák.

(5)

BEFEJEZETLEN TERMELÉS ÉRTÉKELÉSE NAGYBANI ÁRAKON V 727

A koefficiensek alapján való értékelés módszere abban áll, hogy a befejezetlen termelés hóvégi állományának beszámolási önköltségét a kész—

termék nagybani árakon kifejezett értéke és az önköltség közötti arányt fel- tüntető koefficiens segítségével ,,egybehangolják" a nagybani árak szín-

vonalával. A koefficienseket, mint a késztermékeknek nagybiani árakon kife—

jezett értéke és a késztermék tervszerinti, normaszerinti vagy tényleges

önköltsége közötti arányt számítják ki '— attól függően, hogy a befejezetlen termelést hogyan értékelik a könyvelési számvitelben.

A gyártmány elkészültse'gí százalékának kíszámításá

(példaszerű adatok)

Kalkuláció szerint Ténylegesen

A tételek megnevezése 123193);-

mennyiség ár összeg mennyiség összeg

I. Nyersanyagok, anyagok és félkésztermékek

a) acélöntvény ... kg 750 3 2 250 600 1 800

b) nyersvasöntvény . . . . kg 1 200 2 2 400 1 000 , 2 000

c) kovácsoltvas ... * kg 600 2, 0 1 680 600 1 680

d) egyéb anyagok ... kg — —-— 1 170 60% 702

Anyag összesen ... ! -— — — 7 500 —— 6 132

II. Alapbér

a) A műhely (vagy A gép-

egység ... munkaóra 2 000 1,80 , 3 600 2 000 3 600 11) B műhely (vagyB gép—

egység ... munkaóra 5 000 2,10 10 500 3 000 6 300— '

6) C műhely (vagy C. gép-

egység) ... . . munkaóra 400 2,25 900 -— —

Munkabér összesen ... —— —- —— 15 000 —— s 000

III. Általános üzemi és mü-

helyköltségek. . . ... % 250% — 37 500 25096 24 750

Gyári—üzemi önköltség ösz— '

összesen ... . . . —— —— —-— 60 000 -- 40 882

IV. Nemtermelésl költségek % 1% — 600 1% 408

A lel'es (kereskedelmi) ön— 4 dl

kö 0 összesen ... — — — 00 000 —— !! 210

V. Felhalmozás ... % 2,3% —— 1 400 2,3% 949

A vállalat nagybani ára.

——- ——

—— 62 200 —— 42 zssu

Ez a módszer a végrehajtás technikája szempontjából a legegyszerűbb és ezért a legjobban el van terjedve, de lényegesen csökkentheti a befejezetlen termelés nagybani árakon számított terjedelmének tényleges változá- saira vonatkozó értékelés pontosságát. Ez mindenekelőtt azzal függ össze, hogy a koefficiensek alapján való értékelés módszerének alkalmazása esetén

nem a befejezetlen termelés fizikai állományából, hanem a vállalatnak a

termelési számlán elkönyvelt ráiordításaiból indulunk ki. Ezen a számlán azonban a megrendelések szerinti számviteli módszer esetén, mint isme- retes, selejtből és veszteségekből eredő károk is szerepelhetnek, valamint más olyan költségek, amelyeknek semmi kapcsolatuk sincs a befejezetlen termeléssel. Itt mutatkozik meg e ráfordításoknak a késztermékrexeső rá-

(6)

728 ' G,.— EDELGAUZ

fordításokra és a befejezetlen termelésre eső ráfordításokra való felosztá—

sának feltételessége, különösen a megrendelés részbeni teljesítésének érté—

kelése során.

Ha a késztermék önköltségét alacsonyabban számították ki, mint az a valóságban volt, akkor ennek következtében emelkedik az átszámítási koefficiens és ugyanakkor mesterségesen növekszik a nagybani áfakon kife—

jezett befejezetlen termelés önköltsége—Ha viszont a késztermékek önkölt—

ségét a valóságnál magasabbra vették, akkor a befejezetlen termelés önköltw sége alacsonyabb lesz, mint a valóságban.

Azokban az esetekben, amikor a könyvelési számvitelben a befejezetlen termelést normák alapján határoztákmeg, a befejezetlen termelés vál- , tozásának a koefficiensek módszerével kiszámított nagyságát erősen befo—, lyásolja az állománynak a normák és a bértételek időközi felülvizsgálata miatt szükséges átértékelése. Ebben az esetben a befejezetlen termelés ön—

költsége csökken és ennek nem felel meg az az átszámítási koefficiens, amelyet a késztermék korábbi, magasabb önköltsége alapján határoztak meg. Ennek következtében a befejezetlen termelés változásának értékelése

eltorzulhat. — _

Nyilvánvaló, hogy ha a normák és a bértételek felülvizsgálata évköz—

ben történik, akkor a befejezetlen termékállomány értékváltozásával kapcso—

latos számításokat külön kell elvégezni az év elejétől a normák megválto- zásáig, és külön a normák megváltozásától az év végéig terjedő időszakra;

a befejezetlen termelés egész évre vonatkozó változásának meghatározása céljából összegeznünk kell az egyes időszakokra vonatkozó számítások ered—

ményeit.

A befejezetlen termelés nagybani árakon kifejezett értékére vonatkozó adatok pontosságát —— a koefficiensek módszerének alkalmazása esetén ——- jelentős mértékben befolyásolhatják a koefficiensek meghatározásával összefüggő feltételességek is. Ha ezt a koefficienst az egész késztermelés értékéből kiindulva számították ki, akkor ennek a befejezetlen termelés nagybani árakon kifejezett értékének meghatározására való alkalmazása lényeges hibáklat okozhat. E hibák forrása az, hogy a késztermelésbe tartozó, termékek választéka és a befejezetlen termelésbe tartozó termékek válasz—

téka, jelentősen eltérhet egymástól. Minél nagyobbak ezek az eltérések, annál kevésbbé lesz pontos a befejezetlen termelés nagybani árakon kifeje—

zett értéke. E hibák elkerülése végett az önköltségét olylan koefficiensek alapján kell átszámítani nagybani árakra, amelyeket nem az egész kész—

termele's alapján, hanem az egyes termékek, vagy a jövedelmezőség mértéke szempontjából egyforma termékcsoportok alapján számítottak ki.

Jelentős hibákat okozhat az egész termék alapján kiszámított koeffici-

ensnek a befejezetlen termelés állományába tartozó egyes gépegységek és

alkatrészek tekintetében való alkalmazása is, mert a gépegységek és alkat- részek önköltsége az önköltség átlagos változásától eltérő módon változ—

hat. Nyilvánvaló, hogy ezek a hibák annál erősebben fognak hatni, minél

kevésbbé kész a befejezetlen termelés.

A befejezetlen termelés állománykülönbözete értékének meghatározá- sával kapcsolatos számítások pontosságának fokozáSa szempontjából nagy jelentőségűek a következő tételek. A koefficiens kiszámításának határidejét

célszerű az egyes gépgyártási ágakban a termelési ciklus tartamától füg—

gően különféleképpen megállapítani.

(7)

BEFEJEZETLEN TERMELÉS ÉRTÉKELÉSE NAGYBANI ÁRAKON 729

A késztermelés önköltségének és a befejezetlen termékállomány önkölt—

ségének a költségelemek és kiszámításuk metodikája tekinteteben egymás—

, sal teljes mértékben öszehasonlíthatóknak kell lenniök. Ha például, a kész- termékek értéke 3 600 000 rubel, önköltségük pedig 3 300000 rubel volt, és ebből a' gyártás bevezetésével kapcsolatos, a befejezetlen termelés önkölt—

ségébe nem tartozó költség 280000 rubelt, ;; selejtveszteség pedig 20000 rubelt tett ki, akkor a koefficienst a késztermelés önköltségéből kiindulva a következőképpen kell kiszámítani: 3 300 000 —— (280 000 —l— 20 000) : :3000 000 rubel, és így a koefficiens a szokásos eljárással kiszámított

l,09 helyett, l,20—dal lesz egyenlő.

A befejezetlen termékállomány nagybani árakon kifejezett értéke növe—

kedésének vagy csökkenésének meghatározásával kapcsolatos feltételességek arra köteleznek, hogy különös gonddal ellenőrizzük a nyert eredmények

megbízhatóságát. '

Közvetett ellenőrzési módszer. A befejezetlen termékállomány válto- zása meghatározásának helyességét ellenőrző közvetett módszeren értjük azt az eljárást, amikor a befejezetlen termelés nagybani árakon kifejezett értékének változását tükröző adatokat összehasonlítjuk a befejezetlen ter-, melés önköltségének változására vonatkozó könyvelési adatokkal.

Különbség lehet elsősorban az önköltség csökkenése eredményeképpen a nagybani ár és az önköltség közötti növekvő ,,eltérés" következtében. Igy például, ha 1951 január l—én a nagybani árak aránya az önköltséghez I,], 1952 január l-én pedig l,3 volt, és ha a befejezetlen termelés állomány- különbözete önköltségen számítva a fenti arányoknak megfelelően 1 000000 rubelt és 900000 rubelt tett ki, akkor nyilvánvaló, hogy a befejezetlen ter- melés nagybani árakon, egy év alatt (900X1,3) —— (1000X/1,1) : :4—70 000 rubellel növekedett, míg az önköltség alapján való értékelés

100 000 rubel összegű csökkenést mutat. '

Másodszor a befejezetlen termelésnek a nagybani árakon és az önkölt- ség alapján való értékelése között mutatkozó eltérés nagyságát befolyásol—

hatja a nagybani árakon való értékelés metodikájának feltételessége. így például, közvetlen értékelés esetén befolyással lehet, ha a termék egyes részeinek önköltsége nem egyenlő mértékben csökkent. Ha a befejezetlen ter- melés állományában növekszik azoknak az alkotórészeknek az aránylagos súlya, amelyeknek önköltsége jelentős mértékben csökkent, akkor ezeknek az alkatrészeknek korábbi magasabb tervszerinti önköltségéből kiindulva megállapított'nagybani árakon végzett közvetlen értékelés a befejezetlen termelés lényegesen nagyobb növekedését mutatja, mint az önköltség alap—

ján végzett értékelés. *

Eltérés mutatkozhat, ha az önköltség csökkenése a közvetett költségek hányadának csökkenésén alapszik, mert a befejezetlen termelés fizikai ter- jedelmének változását ebben az esetben csak ia közvetlen költségek (anyag és alapbér) dinamikája fogja jellemezni.

Ha a befejezetlen termelés nagybani árakon való értékelése a normaóra átlagértéke alapján történt, akkor a befejezetlen termelés nagybani árakon való értékelése és az önköltség alapján való értékelés közötti eltérés azok- ' nak a változásoknak az eredménye lehet, amelyek a befejezetlen termelésbe tartozó és anyagigényesség szempontjából különböző alkiatrészek befejezetlen termelésének állományában bekövetkeznek.

Ha a befejezetlen termelés nagybani árakon, az elkészültségi százalék

(8)

730 e; mama-uz: BEFEJEZETLEN TERMELÉS ÉRTÉKELESE

kének változásával, a tényleges ráfordításokat a tervszerinti ráfordításoktól való eltéréseknek megfelelően helyesbítenünk kell. '

Ha az említett tényezők nem magyarázzák meg teljes mértékben a befe— '

jezetlen termelés nagybani árakon és önköltségen számított változásai

között mutatkozó eltéréseket, ez azt bizonyítja, hogy a beszámolójelentések—-

ben hibák vannak. —

A befejezetlen termelés nagybani árakon kifejezett állománykülönbö- zete változásának meghatározására szolgáló egyes módszerek vizsgálatá—

ból, véleményünk' szerint az alábbi következtetéseket vonhatjuk le. Minde—

nekelőtt figyelembe kell vennünk, hogy a befejezetlen termelés értékelési módszerének megválasztását szabályozni kell és evégből az egytípusú gép—

ipari vállalatokban a teljes termelés egységes számviteli módszerét biztosító specializált utasításokat kell kidolgozni.

A befejezetlen termelés tényleges terjedelmének változását a legpon—

tosabban a közvetlen értékelés módszerével vehetjük számba. Ez a módszer azonban a végrehajtás technikája tekintetében a legbonyolultabb és alkal—

mazása sorozatgyártás termékeinek értékelésére szorítkozik. Az átlagos elkészült€égre vonatkozó összevont számítások alkalmazása megkönnyíti a

befejezetlen termelés közvetlen értékelésén alapuló módszer szélesebbkörű

alkalmazását.

Az elkészültségi százzalék alapján való értékelés módszere az egyedi és a

kis-sorozatgyártásban alkalmazható, de csak abban az esetben, ha az elké—

szültségi százalékot ténylegesen megalapozottan határozzuk meg.

A koefficiensek módszerét abban az esetben kell alkalmazni, amikor a befejezetlen termelés közvetlen értékelése lehetetlen. A befejezetlen termelés nagybani árakon, a koefficiensek segítségével történő értékelési módszerét döntően meg kell javítanunk és tökéletesebbé kell tennünk.

A befejezetlen termelésállománykülönbözetének növekedésére vagy csökkenésére vonatkozó adatokat gondosan ellenőriznünk kell.

Megjelent a

PIKLER GYÖRGY:

ÁLTALÁNOS STATISZTIKA

c. egyetemi tankönyv. A könyv csak korlátozott példányban kerül könyvkereskedői forgalomba.

Előjegyezhető a

Pénzügyi és Statisztikai Szakkönyves — boltban

(Budapest, V,, Kecskeméti-utca 2), illetve bármelyik könyves-

boltban az or5zág területén. —