o IRODALMISZEMLE e, §
Könyvismertetések.
Chronigue de livres. '
Török István dr.: A budapesti részvény- társaságok pénzügyi viszonyainak alakulása.
Dr Etienne Török: L'e'oolution. de la situation financiére (les sociéte's anonymes budapestoíses.
Statisztikai Közlemények. (Szerkeszti; Illyefalvi I. Lajos
dr.) 62. kötet. 111. sz. (1930). — Budapest, 1930. 1801.
Kiadja: Budapest székesfőváros Statisztikai Hivatala.
Publications Statistigues (rédige'es par le Dr Louis I._
Illyefalv i). Vol. 62. No [110930]. — Budapest, 1930. 18047. Public" par le Bureau de statistígue de la
Ville de Budapest. ,
Résume. Les sociétés anonymes ont un róle
diautant plus grand dans la vie économigue de la
Hongrie (juc la ,loi rfy autOrisa guten 1930
la creation de sociétés á responsabilité limitée.
Aussi, on y compte relativement plus de so—
cie'tés anonymes gutá lie'tranger: a Budapest, il en fonctionnait 2.241 en 1927, tandis guta la méme épogue, , Vienne, guoigue bien plus développé commercialement et industriellement, en avait seulement 683 et Berlin 2998, ce gut ne dé- passe pas de beaucoup le cliiffre de Budapest. Par contre, par exemple en Allemagne, le nombre des sociétés d responsabilité limitée dépasse de 6 ou 7 fois celui des sociétés anonymesi
L'auteur traite les sociétés anonymes budapes- toises suivant troís périodes. Dans la premiere, gui ua jusgu'en 1909, seul le Bureau munícipal de sta- tistigae de Budapest a fait des relevés statistigues a ce sujet; dans la seconde (1909—1921), il n'a été réuni de données gue par FOn'iee central royal de statistigue, mais seulement sur les sociétés ano- nymes industrielles et d'établissement de erédit;
pour la troisiéme période, (lui commence en 1921, on dispose des chiffres, réunis par cet Office, sur toutes les sociétés anonymes. La premiere périodel fut une épogue de prospérite' pour les sociétés anonymes de Budapest. De 1873 d 1909, le nombre de ces sociéte's, dont les premieres avaient .e'te' fondées au milieu du siecle dernier, s'y éleua de 63 a 490, et leur capital social de 188 a 1.186'mil- lions de couronnes. Entre 1909 et 1921, période pour laguelle on nla de documents statistigues gue sur les établissements de cre'dit et les entreprises industrielles, les eapitaux des sociétés anonymes ont continué á augmenter, méme au cours de la guerre mondiale; il faut ajouter cependant gue pendant la guerre, cela était dü surtout a la déprécíation de la couronne. Depuis la guerre, par suite du démembre- ment de la Hongrie, plusieurs entreprises ont perdu leurs établissements et leurs ressources en matieres,
et beaucoup furent obligés de fermer. Si le nombre des entreprises a fort augmenté pendant
l'inflation, .cela n'étaiz dü gu'd la conjoncture favorable dialors; guant (; leur situation financiére, il est presgvue impossible de s*en faire une ídée nette pour cette épogue, les sociétés anonymes ayant fait de réserves secrétes dtune grande partie de leurs capitaux figurantdans les bilans diavant la de'pré- ciation de la) couronne. — Ltauteur examine d'une fagon particulíglrernent détaillée les résultats des enguétes statistigues de 1927 et de 1928, les analy—
sant par entreprises *pour 1928. Ensuitef il montre aue, auoiaue les—sociéte's anonymes constituent un des puissants piliers de la production nationale, la multiplication en az eu des effets nuisibles au point de vue e'conomigue. On a, depuis la guerre, fondé nombre dtentreprises non viables, gui, niayant pas assez de c'apital,'manguant diharmonie entre leur forme dtentreprise et leur but économigue, ont
disparu depuis. ) En terminant, !llauteur, apres avoir indigue' gufune partie notable des sociétés anonymes nepaye plus de dividendes, estime, avec plusieurs économistes, gue les faibles sociétés anonymes devraient prendre une autre forme;
cela augmenterait aussi la con/iance dans les actions.
* _
Magyarország gazdasági életében a részvény- társasági vállalati formának igen fontosszerep jlh
tott. A könyv írásának idején a korlátolt felelősségű és csendes .társaságot'nálunk is meghonosító 1930:
V. t.-c. még nem; álkottatott meg, csak tárgyalás
alatt volt stígy annál több joggal utalhatott a szerző e vállalati formának domináló jelentőségére, a ka- pitalisztikus termelő és forgalmi szervezetek köré—
ben elfoglalt szinte kizárólagos helyzetére.
Azt, hogy Magyarországon a részvénytársasági forma jóval elterjedtebb, mint a külföldön, illuszt—
rálja az az adat, hogy mig Budapesten 1927-ben 2.241 részvénytársasági vállalat működöttpaz ipari- lag és kereskedelmileg fejlettebb Bécsben csak 683, Berlinben is alig több, 2.998. Ellenben a korlátolt felelősségű társulatok száma Németországban a rész- vénytársaságokét hat-hétszeresen felülmúlja.
A könyv, bár címe szerint csak Budapest rész- vénytársaságainak pénzügyi viszonyairól szól, bő—
ven kitér a kérdésnek országos viszonylatban való megvilágítására is. Egyébként a budapesti részvény—
társaságok jórészt az egész országot reprezentálják, h-iszen Budapesten van az ország összes részvény—
táraságainak 70'7%-a (1928). Vállalati ágak szerint csupán a hitel körében működő részvénytársaságok—
ban szegényebb Budapest, mint a vidék, ezek aránya csak 26'3%-0t tett a fővárosban. Budapestnek a
8. szám.
_ma— 1932
vidéki városokkal szembeni jelentőségét domborítja ki az az adat, hogy a budapesti 2.241 (1927-ben) vállalattal szemben Debrecenben, ahol Budapest után a legtöbb részvénytársaság működött, csak 68 ilyen vállalat volt s míg Budapesten a részvénytár—
sulatokban elhelyezett részvénytőke 1.412 millió pengőt képviselt, a debreceni vállalatok e tőkéje csak 35 millió pengőt tett.
A könyv három korszakra osztja tárgyalásának anyagát, amit nemcsak argazdaságvi fejlödéstörténeti szempont, hanem méginkább az indokol, hogy az idők folyamán az adatgyűjtések módszere eltérő volt. t909—ig a Székesfővárosi Statisztikai Hivatal az összes budapesti részvénytársaságokról gyűjtött adatokat. 1909 után már csak a Központi Statisztikai Hivatalnak van adatgyüjtése a részvénytársaságok- ról, amely egyideig, 1921—ig csupán a pénzintézeti és ipari részvénytársaságokra terjedt ki s termé—, szetesen mint országos adatgyüjtés a fővárosi vál- lalatok adatait már nem vizsgálta oly részletesen.
1921-től a Központi Statisztikai Hivatal már az ősz- szes részvénytársaságokról gyűjtött adatokat.
Az első, 1909-ig terjedő időszak —— kisebb na- gyobb hullámzásoktól eltekintve — a prosperitás diadalmas korszaka. Budapesten a mult század kö- zepén kezdtek elterjedni a részvre'nytársaságok, szá—
muk 1873-ban 63, 1909—ben 490 volt, míg tőkeere—
jük ugyanezen idő alatt 188 millió koronáról 1.186 millió koronára emelkedett. A részvénytársaságok számának emelkedése e három és fél évtized alatt 678%—os volt. Különösen nagy az emelkedés az ipari részvénytársaságok számában (854%). A részvény- tőkeerő növekedése ugyanezen idő alatt az összes vállalatokat tekintve 531%, az ipari vállalatoknál 8%%, a bankok- és takarékpénztáraknál 276%.
' A következő periódusban, ahol csak a pénzinté—
zetekről és iparvállalatokról vannak adatok, bizo- nyos telítettség mutatkozik. 1909 után, a gazdasági élet virágkorában, már alig volt szükség és lehető- , ség részvénytársaságok számbeli szaporodására. 'Tő- keerőben már inkább mutatkozik emelkedés úgy a pénzintézeteknél, mint az ipari részvénytársaságok- nál. A tőkeerő növekedése a világháború idején is folytatódik, de ez inkább a korona romlásának hatása.
A világháború után ismét változik a kép. A nagy katasztrófa és a területi szétdarabolás elszakítja a vállalatoktól telepeiket, beszerzési forrásaikat, piacai- kat, ami sok társaság felszámolására vezet. Az inflá- ciós idöszakban ugyan megszaporodik a vállalatok száma, de ez csak konjunkturális tünet. A vállalatok ekkori pénzügyi helyzetének áttekintése szinte lehe—
tetlenné válik; a kimutatott tőkék nagyrésze titkos tartalékokba sülyed. Ez időre esnek a tőkeemelések, Különös részletességgel tárgyalja a könyv az 1921, 1928.) évi adatgyűjtések eredményeit, 1928-ról pedig vállalatok szerinti analízist is ad. Maguknak
az adatoknak bővebb ismertetését nem tartjuk idő—
szerűnek, hiszen azok az évek, amelyeknek adatai- val a könyv zárul, a háború utáni időszak konjunkÁ túrahullámzásainak megaslati pontjait képviselik, az azóta bekövetkezett depresszió megváltozÓtt viszo- nyokat hozott. Mégis érdemesnek tartjuk közölni szerzőnek néhány megállapítását, amelyekben a mélyreható és szakszerű vizsgálódásaiból leszűrő—
dött tanulságoknak mintegy összefoglalását nyujtja.
Bár a részvénytársasági vállalati forma a nem—
zeti termelés hatalmas pillére, túlzott alkalmazása gazdaságilag káros hatásokban is nyilvánul. Az anyagi felelösség korlátozása a kockázat veszélyei ellen megóvta azokat, akik a háború után minden—
féle gazdálkodási kísérletekre akarták felhasználni, a részvénytársasági alakulatot. Számos életképtelen vállalat keletkezett kellő tőkeerő nélkül s olyan, amelynél a vállatati forma a gazdasági céllal nem volt összhangban. Ezért vállalatok tömegesen szűn- tek meg és pedig nemcsak a tőzsdeválság, illetve szanálás kapcsán, hanem a normálisabb gazdasági viszonyok bekövetkeztével is. A részvénytársaságok nagy tömegei pedig oly nagy veszteségekkel dolgoz—
nak, hogy fennállásuk huzamosabb ideig nem bizto—
sítható. Különösen a kisebb tőkeerejű vállalatok mű—
ködnek veszteséggel. A háború előtti, jórészt tőke-r erős vállalatok helyébe kevésbbé erős vállalatok lép—
tek, az átlagtöke erösen csökkent, a kockázat növe—
kedett. így bizonyos tisztulási folyamatnak kellett jönnie, a gyenge vállalkozások eltünedeztek. Ez azt eredményezte, hogy 1927 körül már a tökejövedelmi viszonyok megjavultak s a háború előtt alakult vál- lalatok vagyona itt-ott már megközelítette, sőt meg—
haladta a békebeli értéket. E regenerálódás dacára az osztalékfizetés még mindig eléggé háttérbe szo- rul. A nyereséggel záró társulatoknak is csak egy—
része fizet osztalékot, amely osztalék rendszerint a hivatalos kamatláb alatt marad. A részvényekben elhelyezkedni kívánó tőke legfeljebb egyes megbíz-, ható hitelintézet, bánya— és iparvállalat papírjaiban talál megnyugtató elhelyezkedést. Ez már bizonyos szelekciót jelent részvénytársaság és részvénytársa—
ság között és így nem csoda, ha teret nyert az az irányzat, mely a gyengébb alakulatokat más válla- lati formára akarja átvezetni s a részvények iránti"
bizalmat ezzel is megerősíteni. E. D. dr.
Áfra Nagy jános dr.: Az irástudatlanok Buda——
esten.
p Dr Jean Áfra Nagy : Les illettre's iz Budapest_
Statisztikai Közlemények. (Szerkesztí: Illyefalví I. Lajos dr.) 63. kötet, 1. sz. (1931). — Budapest, 1931. 187 l_
Kiadja: Budapest székesfőváros Statisztikai Hivatala Publications Stalisíi ues lrédígées [par le Dr Louis [.
Illy efalvij. li'al. 63, Ala I ( 931). — Budapest, 1931. 187 p. Publié par le Bureau de statistigue- de la Ville d: Budapest.
Résume. Se basant sur les résultats dtune en—
guéte exécute'eLau printemps de 1929, par le Bureau de statistigue de la Ville de Budapest sur I'analpha—
