5— 6. szám 171 1947
azok tehát a mennyiségek nagyságát nem mutatják. Ezért tehát, hogy az ábrák a készletek tényleges mennyiségéről is fogal- mat adjanak, a készletek nagyságával. ará—
nyos külön oszlopok jelzik az 1939, 1943, illetőleg 1946. évi havi készletek állagát is,
Végezetül további biztató jelként szolgál- jon még egy —— a III. sz. —_ grafikon, mely már az 1947. évi készletek várható alulm—
lásából ad *ízelítőr. Örvendetes tényként
állapítható meg, hogy az 1957. év elso" öt hó- napjában a fontosabb hütőházi árucikkek kozott csupán egynek ___ :1 gyümölcsnek ——
készlete volt kisebb az 1946. évinél, a töb—
binél nemcsakhogy növekedés, hanem sok—
szorozódás állapítható meg az előző évivel szemben. Amennyiben tehát e kedvező lil—
netek állandósnlására számítani lehet,_ min—
den remény megvan arra, hogy Meger—
ország liűlőbt'imi az 1947. év folyamán már"
nem fogják :; kihasználatlansag sivár ké—
pet nyujtani! és gazdag tartalmukkal ma- guk is nem lebecsülendő mértékben járul—
hatnak hozzá a magyar gazdasági. 'ólet biztos megulapozottságába vetett hit to- vábbi megerősödéséhez.
Sealay Zoltán,
A faipar helyzete a második világháború után.
La situation de l'industrie du bois aprés la seconde guerre.
Résumé. IXimiustrie hongroise du bois (;ui, aprös la premiere guerre 'mondiale, emu encore réduite a de grosses impor—
taiions, sg metlait au lenrlemain de la se—
concle _ouerre _— en dépit de ses immenses
dommayes —— parmi les categories d'in- rlustric gui ont Su se relever lc plus tot du niveau lc plus inferieur. Les 33!) usines ani ont fourni des renseignementg a l'en- (Iuete sur les dommages de guerrc, ont ré- oélé la tristc situation oü Se lroupait Fin- dustrie du bois. Les plus gnandes pe'rtes en e'churent a la fabrication d'aurticles seiós;
la menuiserie en meubles et celle en briti—
ment __ les deux); branches les plus impor—
toutes de l'industrie du bois _ avaient (les pertes a proportions analogues du fait de la. guerre. Plus du tiers des usines de l'iw (lustríe du bois a (lú suspendre le travail cn 19115, en conse'auence *soit des détériorations, soit diun manoue de'matieres premieres.
[Paprés les données valables pour 1945, les machines motrices representaient prés
de 15 mille CV, les moteurs electrigues 14
mille OV; les usines a fen ont realise en moycnne 1.571 heures d'earploitration, le nombre aes places de tralvail disponibles
—-—- en comparaison de l'annee 1943 ___ recula an-dessous de 18 mille, ct une diminution également notable slest observée dans leur effectif moyen d'ouvriers. Liétude consacre des passages spéciaua' a certaines branches dc l'industrie du bois fortement ramifiée, notamment a la fabrication dlart'icles—scies, a la menuiserie en meubles et a la menni—
serie en batiment. Les indices representa- tifs concernant la variation mcnsuelle'des conditions dieaploilation et de production de Z'inclustrie du bois en 1946 font preure d'un progres encourageant (tableau l,). Ils sont établis sur la base des renseignements de 28 usines alu bois seulement gui rentrent
arms lfenauete mensuelle et representative sur liinaustrie manufacturiere au'opere lluffice central hongrois de Statistmue, et fnuruissent ainsi une indication appro—
!IJi'míbi'lUC. Les chiffres sur la capacité de
production renden! compte d'une epolution int/nterrompue; ceua' out ooncernent l'cmploi (long llindustrie du bois ne traduiscnt ccpcn—
dani plan un progi-es semblable, La produc- tion de lfinclust-rie e'n auestion — montrant en 1946 une augrnentation, de 121.1% grace aussi aux nnportations aocrues de matieres premieres — pourra auilleurs enregistrer'
bieutót Aun développement notable, étunt denne given 1946, les usines n'ont encore pu
felre one la moitie de leur capacité reelle.
*
Az első világháború után Magyarország erdőterületének csupán kevésbbé értékes egyharmadrésze (pontosabban 33.6%-a)ma—
mdf meg A magyarországi faipar, amely
az első világháború előtt belföldi nyers—.
anyaggal ellátott iparág volt, __ kivéve né—
hány alcsoportját, mely tengerentúli fene- mek feldolgozásával is foglalkozok, __ ez—
után nagyobbrészt behozatalra utalt ipar- ággá vált. A súlyos nyersanyag-problémák ellenére ez az iparág az első világháború
után az elsők között volt, amelyik alkal-(
mazkodva a lehetőségekhez, a külföldi kap-' csolatok kiépítése révén nyersanyagellátá—
sát biztosította az így folytathatta terme'ő tevékenységét. A két világháború között va- lamennyi szomszédunkiól — Romániából, Csehszlovákiából, illetőleg Szlovákiából, Ausztriából és Jugoszláviából egyaránt _—
importáltunk nyers (gömb) ós megmunká—
lmlun fát. Bár nehéz küzdelmek árán, de sikerült így a külföldön is megóvni a Inn—'
(
5—6. szám
gyar bútoriparnak már a háború előtti években kivívott jó hírnevét.
A második világháború víbarának elvo—
nulása után! a gazdasági újjáépítés! szem-
pontjából azelső feladat a helyzet megis- merése, a megmaradt javak számbavétele És azoknak a lehetőségeknek kutatása volt, melyek )xnellett az újjáépítc's megindulha-
tott.
A gyáripar háborús károsodásárólés 1946.
évi fejlődéséről Szalay Zoltán a Szemlében már beszámolt;1 idevonatkozó föbb adato—
kat közölte a Gazdaságstatlsztikai Tájékoz—
tató is. Minthogy azonban a faipar a leg- súlyosabban károsult, de a. méh/pontjáról higgyoraubban felemelkedő iparcsoporíok
egyike, érdeklődésre tarthat számot a fa—
ipart az említett közleményeknél részlete—
sebben, tárgyaló ismertetés.
Agyárípar háborúskárosodáMr-ól készült statisztikai adatgyűjtés során 339 üzem, 1 1946. évfolyam 1—6. szám 20. olda—
lán és a 7—9. szám 47. oldalán.
;
172 19'47"
tehát az összes faipari gyári üzemek 88%—a szolgáltatott adatot. A begyűjtött adatok a faiparról szomorú helyzetképet tárnak fel. Az összes gyáraknak csupán egytized része nem szenvedettháborús kárt.
A legnagyobb veszteség a fűrészárugyár- zást érte, minthogy ezek a gyárak ..— első- sorban a tüzifaaprító telepek —— túlnyomó—
részt a pályaudvarok területén települtek
és így 'a légitámadásoktól legtöbbet szen—
ved—tek. A fűrészárugyárak 3/5-e szenvo dett épületkárt; köze] a fele hajtógépekben és ug'anannyi munkagépekben is károsult.
A faipar körébe tartozó másik két leg- nagyobb iparágban, a bútor— és épületmzta—
loaipalrban majdnem hasonló arányú a há—
ború okozta veszteség. A bútorasztalosípar körébe tartozó gyáraknak 87, az épületaéz—
talosipar körébe tartozóknak pedig 80%—a szenvedett kárt a háború folyamán. A bú—
torasztalosipari gyáraknak több mint a fele
károsodott épületben, majdnem a fele lmjtó- és mun'kagémkben, míg a raktáron
!. A háborús okok folytán kárt szenvedett faipari gyárak.
Usínes de I'induslrle du bois endommagées du fait de la guerre,
—_—— _ —
A kárt _. Essuyanl des perles en A lermelőképcsségének —— Ayanl perdu
3 S É § ;: § ;: B' " 9
;; ag 55 135335 35 os ?
o. : m ;; § . ;,3 3," § 2-3 " : ÉS
Alcsopon M u 5 53? 9.8 wa :: *mg ;; .ra—§ , §
, , "** "S S e 5 *" S: M: J' '" § U 8-3 A * m o 'n **
Sous-groupes dmduslnes :: § %% ;; S gc: % 5. :g _a Ett—a ._._. § % § , ? ,... _! T % É'u
_— Ég "s 32m§x825h8251§53§§ az az" "Én a% es %% ao —- : Á E É 83. -g e s
! " ' '" o , o/orál vesztét! _ % de leur
ggg) az karl szenvedett capacilé de production gyárak száma —— nombre des mines
Fürészárugyárlás — Aúícles
sciés ... 10! 6 69 54 53 35 , 76 !? 5 K) xló 5 4 2!
Fatelílőipar — Impre'gnaíion
du bot"; . , ... 2 -— l 2 l 1 2 2 -— —— ! —— _ ——
Hordóuyánás —— Terme/[erje . . 5 ! 4 4 4 3 3 3 —— l 3 ,, l !
Ládagvádás M Caisses el
(ofi'res ... 19 l !5 13 13 5 15 10 o— (: 3 -— —— 5 Furnirgyánás —— Feuilles de
placage . . . . ... 5 —— 3 3 1 3 3 5 -—- ——- 2 _ —— !
Bummsztaloslpar -— Menuiserie
en mmbies ... 76 ll 51 33 38 15 69 45 3 9 12 T 8 3
Énülelasztalosioar —— Menuiselie '
* en hálimenl ... 20 5 14 5 15 5 16 6 3 l 5 2 2 !
Hajlított ínhutorok uyárlása
_
Meuhles en bots courhé. . . , 4 ! 3 2 3 2 4 3 —— -— 2 f ! "
Esztergályosipar % Travzux au
tour ... 9 —— ? 4 7 4 8 4 — l -— 1 2 !
Aranyozó és képkerelező —— Eu: .
cr-r'vemenlx et dorurvs ... , 5 2 4 l 3 3 4 4 —— l l 1 —— —
Kapniwágó — Formes de %
ch mssures ... 6 l 4 5 4 3 3 2 '— i 2 _— —— ——
Fáh'vl .való szerszámok gyártása
(mM/s en bots .. .'... 14 4 6 8 8 9 9 8 5 1 3 —— —— 2
Levél) a falon körébe tart. ipar:
ágak _, Áuhe's hmnches ren: ' _
mm! dans l'indusiric du boic 31 4 (9 13 13 !! 4 79 § ! 3 8 l 4 4
l" * :r összesen —— Industria '
mi (mi: au total ... 303 36 200 [47
163 99 215 188 17
, 34 58 I 18 22 39
lévő készgyártmányokban (bútorokban) szintén az ilyen ipartelepek felét érte kí-
sebb-nagyobb veszteség. Az épületasztaloa-
ipar ezen a téren valamivel előnyösebb
'lielyzetben volt, mert bár a gyáraknakitt
is több mint a fele szenvedett épületkárt, hajtó— és munkagépekben, valamint a rak—táron lévő készárukban (ablak, ajtó stb.) azonban a gyáraknak csak egynegyed részét [érte háborús veszteség (1. tábla).
A háború viharától megtépázott faipar—
.nak a.: 1945; év folyamán már csak az :iizembehelyezéslg is nagy nehézségekkel kellett megküzdeni. Kitíinik ez abból is, hogy a faipar körébe tartozó 396 gyár közül 'a: 1945. évben 152, vagyis a gyármkna];
Mb!) mint egyharmad része üzemét), Szüne- Ivltelni rolt kónytelen. lnnek részben a
már említett háborús károsodás, de a nyersanyaghlány is oka volt. Még azok a gyárak is, amelyek a nehezsegek áldozatos
leküzdése árán üzemíiket megindíthatták
az évnek csak kis töredékében tudtak ter—melői munkát végezni,
Az üzemek erőgépi berendezése tekinteté- ben elég kedvező volt a helyzet (2. tábla). A faiparban az 1945. év végén alkalmazott erő- gépek közel 15ezer lóerőt tevő teljesítőke—
pessége ugyanis 3.4%-kal még meg is ha—
ladta a nem egészen 14 es félezer lóerő 1943. évi teljesítőképességét. A villamos—
mátorok állományában azonban már némi visszaesés nmtatkozík. amennyiben telje—
sítőképességük csak 14 ezer lóerőt tett az 1943. évi 159 ezer lóerővel szemben.
Rendkívül kedvezőtlen helyzetről tanus-
2. Faipari gyárak száma és gépi ereje.
Nombrc el force mali-ice des usines de l'industn'e du boíg.
]) Pour le textr lazára! fvoir tableau I.
kudnak ezzel Szemben a gátak üzemben töltött idejének alakulására vonatkozó ada—
lok
Az üzemben volt gyárak ugyanis 1945?
*ben lényegexen rövidebb időn keresztül ,—
átlag csak 1.571 üzemórát -—— dolgoztalc,/
míg az 1943. évben 2.471 üzemóra volt az átlagos évi üzemidőtartam (3. tábla). A háború alatt elpusztult munkagépek hianya következtében a betölthető nwnkahelyek
—i§i€(íü'll1. is csökkenést matat. Az 1943. évben
M
'; ; §!
. §
Az összes Én § Az erőgépek A vill. mótomk
Uxinrs talalt; fő ÉZÉ Mac/aims motrire; Maleurs Élcctrigues
§ É S
Newport a: -
S - (hada ' 1 a '
om XVI-WW nncs ) , , , tciicsítőképességc lóerőbeu
: gyarak szama ,_ nombre puissanre m CV
index ! index index
1945 india; 1945 1945 indícts I945 india:
) 1943 : 100 19432100 1943 2100
Fürészárugyárlás . . . . ... 129 97'? 62 9.607 104"? 3.048'5 104'8
Fatciilőipar ... ., . 4 1001) 2 1.325 101'9 714'6 77'3
Hordóuyárla's . . ... , . . (_ 116"? 4 310 91'4 334'8 139'0
Ládagyátlás ... . . . . . . l . 26 lDO'O 12 700 81'9 1.271'9 82'4
Fúrnirgyárlás ... . ? 140'0 3 1.475 226'9 1 5465 269'0
Bútoraszlalosipar . 96 %'0 25 , 287 44'9 3.288'0 63'4
Epülctasztalosipar . . . . . . , 34 _ 117 2 6 300 88'0 !.312'4 97'4
Haiiiloll fabúlorok gyárt; a ... 6 100 0 l _- .; 235'7 5l'4
Eszte rgályosipar ... r 8 92' 2 3 l 50 83'3 343 '4 94'8
Áranyozó és képkerelke'szilő . . 8 100'0 3 — 253'4 92'2
Kaplaíavágó ... 8 114 3 2 216 l 187 3264 89'4
Fából való szerszámok és egyéb faáruk . , 23 95'8 8 309 1266 6934 62'4
Egyéb ;: faipar körébe tartozó iparágak . . . . 40 905) 2! 254 31'9 591"? 98'8
, l tr
Faipar összesen : . .x . . . 896 99'0 152 14'933 103'4 13.960'7 87'8
az egyidőben betölthető immkalielyek szú- ma még meghaladta a 28 ezret, míg 1945- ben egy műszakban már csak nem is egé- szenlS ezer munkást lehetett volna fog—
lalkoztatni. Igen súlyos visszaesés állapít—
ható meg az átlagos munkasl'efszám vizs- gúlatánálh A 3.905 főnyi évi átlagos irl/un—
Irdslétszám/ ugyanis csupan egynegyedét képviselte az 1943. évinek.
A mamkuhel/ykupacitás kihase'na'lásdnak íllél'ié/CP a fentiek értelmében tehát szintén
5—6. szám
_Usines de l'indusfrie du (3013:
174
3. A faipari gyárak üzemóráínak, betölthető munkahelyeinek,
a munkások munkaóráinak száma és az évi átlagos munkáslétszám.
hentes eifec/uées par les ouwie'rs et effecn'f moyen aminel des ouvriers.
1947 ;
benn—s d'exploi/ation, places de travail dísponibles,
A 161165 üzemmenet
V mellett egyidőben
'; Fry gyárra betölthető összes Egy munkásra
cső úzvmórak Évi átlagos munkahelyek száma eső munkaórák száma munkáslétszám Places de havafl száma
1 Nemes lír'íeclil moyen disponii)les en Ileures de
A 1 c s 0 p 0 r t (fexp/oilatíon annuel dyouvners mÉmc temps lors [tavai] par
§, __ ., ,, § ' _—1 par usine ; (nme pleine ouvrier
.. ous g oupes dmdmmes ) acjivilé des
K usines
% inf'ex index
' d " ' ! J,.
1945 1 1943 1945 734323 1945x 134ng 1945 1943
1 100 100 %
Fűrészárugyárliís ... . ... 1.354 2.091 1.184 373 4.753 ; 75"? 1.799 2.. 63
Fattlitőlpar , 2.876 4.361 200 427 491 79"! 2.399 2.790
Hordógvárlás . . . 1.700 2.469 38 .?1'5 201 59'3 1.443 2.339
Ládagyártás. 1.481 2.333 160 18'1 1123 4147 1.349 2.830 ,
Furnirgvárlás ... 1.884 3.681 253 283 1 303 1 146'5 2.243 2.557 ,
, * Butomsztalosipar ... 1.655 2.559 922 199 4.381 539 1.756 2.707 .j
R Épülctaszinlosipnr ... 1.7 80 2.721 312 ! 30'4 1.335 66'0 1.840 2.773 Hailitoti tabutorok gyártása .. ... 1.742 2.384 150 16'9 337 27'3 2.070 2.342 1
Esztergályos ipar ... 1.526 2.942 153 15'5 293 513 1.686 2.313
Aranyozó és képkcret 1.364 2.536 33 9'8 244 520 1.517 2.485
Kaplalnvágó ... 1.326 2.987 54 20'5 338 84'9 1.582 2.527 "
Fából való szerszámok és cgyéb faáxuk gyártá.( . . 1.474 2.773 _ 233 287 991 67'0 1.709 2.531 [Egyéb a faipar körébe tanozó ipartelepek ... 1.562 3.848 313 24'4 2.002 641) 1.612 2.574
Faipar összesen ... 1 571 2.471 3.905 25"? 17.792 62'9 1.818 1 2.577 !.
1) Pour le Iexie [alóla] volt tableau ].
rosszabbodott. A rendelkezésre
kúsléts: únmak szembeállításából adódó ideje is jóval kevesebb volt, mint láng—ban,,
arányszám ugyanis csak 21.9%-0t tett 'az mert amíg tlkkOi' egy gyárra két és félezer
1943. évi adatok alapján hasonló módon íizemóra esett, addig 1945-ben az egy
megállapítható 53.7%-os aránnyal *szem— gyárra GSÖ üzemórak száma alig haladta
ben. meg a másfélezret.
A faipar tudvalevőleg sok iparágra tagozó- AZ újjáépítéSí munkák következtében!
dik, amelyekkel ehelyütt külön nem kívá- egyik leginkább foglalkoztatott iparág, nunk foglalkozni; de a legnagyobbak még az épületasztalosipar körében látszólag
álló
kabelyeknek s a tényleg alkalmazott mun-
mu n-
1943—ban. Az
kedvezőbb volt a helyzet.
üze telepek kihasználva a tárgyalt évben, mint
üzemben volt gyárak m..
Az lile tartozó sem hagyhatók említés nélkül. Igy a fűrész—
árugyártás; az ide tartozó gyáraknak az 1945.
évben csak alig több mint a fele volt üzem- ben. Az erőgép- és villamos motorikus erő teljesítt'jképessége ugyan meghaladta, de a
gyáraknak csak kb. a 20%—a szünetelt az év folyamán. Sajnos azonban az üzemme- netet jellemző adatok ebben az iparágban
sem Sokkal kedvezőbbek az eddig vizsgal- munkahelykapacitása tekintetében nem érte tüknál- AZ alkalmazott munkáSIétszám az el az 1943, évi színvonalat. Az évi átlagos alkalmazható munkáslétszámnak csak a
nmnkasle'tszama csak 37.3%—át érte e] az 23%—21, hOIOtt ez az arányszám 1943-ban
1943. évinek, ami azt mutatja, hogy még a szűk kereteknek a teljes kihasználása sem volt lehetséges.
A 'bútorasetalos ipartelepelmelc csupán a
% része volt üzemben az 1945. év folyamán.
Az erőgépek teljesítőln'epessége itt még a felét sem érte el az 1943. évinek. A be—
tölthető munkahelyek szz'unának és az átla—
50% volt.
A faipar 1945. évi helyzetét megvilágító adatok szomorú képet tárnak elénk. Az alább ismertetendő 1946. évi adatok viszont már" sok vigasztalást is nyujtanak. A pusz-v titó vihar elvonulása után az élniakarás,- a gyógyulás jelei mutatkoztak S hogy azok:
nem csupán az életösztön megnyilvánulásai gos munkáslétszámnak az 1943. évi álla- voltak, hanem a fejlődés iránti vágyból pothoz viszonyított indexszámai szerint származó céltudatos erőfeszítések is, azt feleannyira sem voltak az asztalosipar—
/
legjobban éppen az 1946. évi eredmények:
54—6. szám 175 1947 4. Az egész faipar, valaminta fűrészárugyártás, a bútor-asztalos: és az épület-
asztalosipar 1946. évi havonkinti alakulásának főbb adatai indexszámekban.
lndices de la variation mensuelle, en 1946, des principales données inléressant I'indusfn'e du boís
prise ensemble, ensuife pour la fabrication d'articles sciés, la menuiserie en meublas' et la menuíseríeen bátimenf.
_ _ .
§ % § : § ;: 9.
S a ;; _a_— 5; 9 s: § : $ a
o *75 5 J" 5 7) ** o tg W %%-
—§§ Eg § %b: %É; 'S § §€§
"? r ... '— m —- w: % R -— N N
$$$ $$$ ÉM"; éig mag: ; Em;
Hónap _, meg %" § ; § *2 93 mg Ti—g tg % § 3—5 %;
m$ ;; 533 guns x%%§ fi? 533:
*"o'mw ram HM éw pax—,—
teljesítőképesse'ge 5 %m: .? § § 2—5 433 ; § %% si-
lóerőben 32 ÉS %% § §; ; § ;; § ggg S—É puimznce en CV 33 Pm § 31" 7.4 * %% H Ld C- '"
3) Egész faipar ,— Indusme du bois en tout.
Január ——]1n'üier ... . . ... 100'0 100'0 100'0 100'0 1000 1000 1000
Február — Fé'vrin . ... 100'0 100'5 1102 1064 113"! 110'5 100'0
Március — Már! . . . , ... 104'4 100'5 81'5 107'2 116'9 88'5 102'9
Április —— Avril , . , 104'4 100'5 636 98'2 113'1 88'8 102'9
Május —— Mai . , . . x 104'4 100'5 '(7'2 113'0 1388 1500 104'4
Június "]uín ... 104'4 1003 66'5 1180 139'9 134'5 104'4
Július H— ]níllel . , ... 110'3 100'3 82'0 106'6 1178 113'2 105'9
Augusztus _? Abú! ... 110'3 100'3 73'0 113'1 130'6 155'9 105'9
Szeptember — Se !cmbre , . ... 110'3 101'3 126'4 137'3 161'2 155'9 106'4
Október —— Otto rt ... 110'3 * 101"? 132'4 146'1 177'0 202'0 106'8 November -— No've'mhre ... — 115'6 101'? 146'2 149'6 1683 185'9 106"?
December ——— Décembre ... 116'5 101"? 135'? 161'5 1967 221'1 109'5
b) Fűrészárugyártás. —— Pabrícation d'articles sciés.
Január —- jan'uier , . . . , . . . ;. . . . 100'0 100'0 100'0 100'0 100'0 100'0 100'0
Február —— Fé'wíer . . . . . 100'0 100.0 10011 98'0 90'4 83'5 100'0
Március — Mars ,. . 100'0 100'0 91'6 105'3 100'0 136'1 100'0
Április __ Avril . . . 100'0 100'0 91'6 113'2 1070 160'1 100'0
Május —- Mai ... 100'0 100'0 83'3 124'3 131'6 2797 100'0
Június -—]uirz ... 1000 1000 83'3 145'() 1461 282'9 100'0
Július —— juillet ... . , . . 122'3 172'4 83'3 139'3 131'6 349'5 145'2
Auguszíus —v Aoúl ... . . . 122'3 172'4 83'3 117'9 112'3 200'0 ' 145'2
Szepiember —4 Svpzembre ... . . . 122'3 172'4 2895 231'5 204'8 386"? 148"?
Oklóber -— Orlok"! . 122'3 172'4 5082 2645 258'3 519'6 1487
November —— No'vembre , , 122'3 195'5 758'2 259'2 2113'9 443'0 1487 December -—— Dícembre ... 124'6 195'5 1.016'4 , 3174 333'8 82 Z'(' 164'1
c) Bútorasztalosipar —— Menuiseríe cn meubles.
Január —]An'vi€r ... .. 100'0 100'0 100'0 100'0 100.0 100'0 100'0
Február -— Fé'vrief ... 100'0 100'9 98'0 101'8 97'3 102'3 111'3
Március -—— Mars , . . , , . . , . 100'0 100'9 61'1 103'9 1127 133'5 1113
Április N* Avril ... 100'0 100'9 39'1 100,0 110'4 107'3 111'3
Május —' M/ti . , . 100'0 100'9 41'2 103'4 / 112'7 104'7 111'3
Június -— ]uin . . . 100'0 100'9 30'3 911 89'6 121'5 111'3
Július ——]uillet . . , 97'0 1012 42'1 08'0 87'3 97'9 1113
Augusztus —— Aoüt ... 97'0 101'2 371) 96'6 97'3 ()T'O 111'3
Szeptember —— Sepmnbre ... . . . 97'0 101'2 40'8 95'6 97'3 71'7 1113
Október —- Octobre ... .. 97'0 101'2 64'9 106'9 115'4 119'3 111'3
November —— [Va/verné" 97'0 101 '2 72'3 108'4 110'4 114'5 111'3
D€Cember — Déczmbre 97'0 101'2 64'0 111'3 125'8 124'0 111'3
d) Epületasztalosxpar. —— Menuiserie en bátimenl.
Január —— [anvic'r ... . 100'0 100'0 100'0 1000 1000 100'0 1000
Február -— Fé'vríer ... . * 100'0 100'0 57'8 83'9 100'0 66'7 100'0
Március —* Mar: , . . . , ... . . . 100'0 100'0 75'6 68'9 532 66'? 100'0
Április —— Avril ... 100'0 100'0 150'6 58'9 69'4 1333 100'0
Máius —— Mni . . . . 100'0 100'0 212'2 71'3 83'9 227'7 122'4
Június "álld?! . . 100'0 100'0 174'4 61'3 69'4 2277 122'4
Július " juillet . . , . 100'0 100'0 185'6 65'3 83'9 2277 -122'4
Augusztus -— Aoűt ... 100'0 100'9 257'8 821) 10831 227'7 122'4
Szeptember —— Septemhrt . , . .. . . 100'0 100'0 364'4 SU) 108"! 194'4 122'4
Október —* Otlobre ... . . . . 100'0 1013'0 171'1 78'9 100'0 244'4 122'4
November —— Nomembre , . , . 100'0 100'0 215'5 ?7'6 100'0 422'2 122'4 December —— Dícembre 100'0 100'0 177'8 ("0'3 771) 3276 122'4
";
5 —— 6. szám
bizonyítják.
'víszonygaimbk 1946. évi havonkinti alakulá—
sáról tájékoztató indexszámok valóban ör—
vendetes fejlődésről tanuskodnak. A, szó- banforgó indexszámok. a Központi Statisz—
tikai Hivatal gyáripari havi képviseleti adatgy'tijtésébe 7bevont csupán 28 faipari gyárra vonatkozó adatok alapján készültek.1 A havi adatgyüjtésben résztvevő faipari gyárak az egész faipar % részét sem alkot- ják ugyan, mégis a helyzetükről és terme—
lési tevékenységükről közölt adatok alap—
ján végzett számítások eredményei az üze- mek nagyságára való tekintettel megköze—
lítő tájékoztatást adnak az egész ffaibar
1946. évi helyzetének alakulásáról.
Az egész jaiparm vonatkoztatott in'dex—
számokat (januái'ZlOO) a 4. tábla mutatja be. A vizsgálatok során megállapítható, hogy a faipari üzemek kapacitása! az 1946.
évben állandóan növekedett. izt igazolja a kapacitásra jellemző nehány adatnak kö-
vetkezetes, törósmentes fejlődése. Az 1946.
'év folyamán a villamosmotorok teljesítő—
kepessége ugyan csak 1.7%-kal, de az erő—
gépeké 16.5%-kal emelkedett, az egyidőL ben betölthető ősszes munkahelyek számá—
nál pedig közel lO%-os növekedés állapít—
ható meg.
A l'aipar íoglalkzwtatottsúgában ' már
nincs meg ez a törésmentes fejlődés. Ennek
kezdetben az infláció okozta súlyos nehéz—' ségek és az egész év folyamán is majdnem állandóan fennálló nyersanyaghiány voltak az okai. örvendetes azonban, hogy a mun—káslétszám 61.5%-os emelkedést ért el, a munkások által teljesített munkaórák száma csaknem a 100%-ot is elérte, ami a munkások foglalkoztatottságának igen nagymérvű javulását igazolja, Említésre
méltó még az "idegen telepről beszerzett
villamosenergiafogyasztás közel 50%-os emelkedése, amely november hó folyamán kulminált, _ ez az emlkedés a munkag — pek . egyre fokozottabb mértékben valo
igénybevételét, illetőleg az üzembehelyezett
gépek számának gyarapodását jelenti. Igen örvendetes a termelési értéknek —— a tár—
gyalt vonatkozásokban legnagyobb arány—
ban való —— 121.1%—os emelkedése, ami különösen azert figyelemreméltó jelenség,
mert felülmulja a munkásletszám,_illetőleg
a munkateljesítmény növekedését is és így' a
1 A számítások azon a feltevésen alap/ul—
nak, hogy a figyelembe vett gyárak az 1946. évben is olyan mértékben képvisel- ték az egész faipart, mint az 1943. évben.
4176
A faipar üzemi és termelési *
1947.
munka produktivitásának lenti.
A szóbanforgó részleges havi adatgyüjtés
eredményei alapján történt a gyáripar s an—
nak keretében a faipar egéuére vonatkozó—x számszerű adatok megállapítása is. Ezek szerint a faipar a békebelinekokörülbelül a, felényi munkáslétszámával negyed annyit termelt, holott sem a gépi teljesítőképesség—
nek, sem pedig az egyidőben betölthető ősz——
szes munkahelyei számának itékintetében ilyen súlyosvisszaesés nem mutatkozott. Für ként nyersanyaghíány a visszafejlődés oko-í zója.
Az a körülmény tehát, hogy bár az év fo- lyamán hónapról-hónapra növekedő fejlőv (IÖSI'ÖI lehetett számot adni, a faipar egész;
1946. évi termelési, tevékenységének ered- menyei mégsem túlságosan rózsásak, még;
inkább érzékelteti azt a mélységet, ahon- nan a faipari termelés, kiindult. '
,Végezetül az előbbbickben már érintett.
jelentősebb faipari ágazatok üzemi és ter—
melési viszonyainak Iva/m' alakulásáról kíván—
nunk még néhány szót szólni.
A fürészárugyámlc 1946. évi üzemi és termelési viszonyainak alakulását a ja—
nuári állapothoz viszonyítva bemutató in- dexszámok Vizsgálásakor megállapíthatóg hogy a fűrészárngyárak kapacitására jel—
lemző adatok azt tanusítják, hogy a tel-
jesítőképesség a faiparnak ebben az al"
csoportjában az év végére több mint 50%-os gyarapodást ért el. Ezzel a fejlődéssel fe- lülmúlta a gyárak békebeli (1938. évi) kam pacitásat. A termelés az 1946. év elején, a nyersanyaghiány miatt igen nehezen indult meg. Az év második felében azonban a Csehszlovákiából történt nagyobb mennyim ségü faanyag-behozatal és nem kismérték—
ben a stabilizáció következtében a terme—
lős ugrásszerűen emelkedett, de még így
is alig érte el a békebelinek % részét (AL
tábla). ,
A bútor—asztalos és az épületasztalos ipar—
telepeknek sem a kapacitása, sem pedig a
termelése nem érte el az év végére a béke
beli színvonalat.
A szűkreszabott keretek között a fenti adatok bemutatásával vázolni igyekeztünk Magyarország faiparának helyzetet. Mint—
hogy a rendelkezésre álló adatok túlnyomó—
részt hézagosak, a faipar üzemi és terme—
lési viszonyairól, illetőleg azok alakulásáról csak hozzávetőleges képet alkothatunk. A rendelkezésre ,álló adatokból is kitűnik azonbanx hogy a faipari termelés szana—w—
javulását is _le-
5—6. szám
debb" légkörben, a nyersanyagbehozatal fo—
kozása esetében jelentős módon gyarapod-
hat, hiszen 'a gyárák az 1946. évben kapa-
citásoknak csak mintegy a felét használ—
ták ki; tehát -——— újabb beruházásokkal nem
x
177 ív ,) * 'A' 194?
/
is számolva _! a meglévő gyárak termelő-
képességének teljes kihasználása már ön—
magában is a termelés hatalmas megnöve-
kedését jelentené. . _ _
Bokor Bol-a.
Hozzászólás a vasuteürüség vizsgálatának kérdéséhez ,
Réflexions au probléme de Panulyse de la densité de: noies ferrées.
Résumé. Pour oouloz'r établir oombien une région déterminóe est munie de noies ferroes, il importe avant tout de conmvttre la mesure (los tranSpOrts conjugnés one né- cessitent les czpeditions de marchandises afin ' d'accécle—r aux lignes ferrooigaires.
Jfétat d'une région an point (lc vue de la.
jre'guence (tes noies ferrées depend de dm faoteurs: le volume du traficrnarchandises et la distance aes [1-1]ng ferrooiaires, Llétudo (létaillée de ha. onestion portant sur la den-
site ferroviaire ponrrait fournir des ronsei—
ynemcnts fort ntiles non seulement al'inton- tion de la. politirjue' des transports, mozis
aussi a la. science éoonomioue, parce one la.
distance des réseana- forrás influe péremptoi-
rement sur le reoenu de la terre ét sur les
prim, offnant ainsi des diseernenients í/m—portants relatioement a la distribution spa—
tiale du. revenn national - et de la fortune nationale, ensuite concernant la marge entre ics- priw des produits de l'ugriculturo et ceux de l'inaustrie (ot-its ,,oiseana- agriooles")
oni existe (tune contrée a Matra.
x , *
A Vagács András ;,Mágyarox'szág vasut- sürüsége és ennek ábrázolási kérdései" cí—
men megjelent tanulmányábanl) tárgyalt problémával kapcsolatban szükségesnek lát- szik néhány további statisztikai és közgaz—
dasági szempont felvetése. A következőkben a vasutellátottság mérésének statisztikus"
végrehajtásával és a vizsgálat eredményéből
adódó közgazdaságtant tanulságok kérdésé-
vel kívánunk foglalkozni. -
Annak megállapításához, hogy egy vasut—
rendszer az általa behálózott terület vasut-
igényeit milyen mértékben elégíti—Kkt, első- sorban a területnek a nasnttal szemben tá—
masztott igényét kell ísníernl. A vasút-
lgényt pedig a, közlekedési szükségletnek az u réswképezi, amely csak :; vasut segitsé—
xgével elégíthető ki.
A közlekedési szükséglet elsősorban az áru- és személyforgalommal kapcsolatban lép fel.
Hazai viszonylatban a személyforgalom te-
1) L. !Magyar Stat. Szemle 1946. évf.
114—120. !. ,
!
kintetbevétele mellőzhetőnek látszik, amit
ifj. Fellner Frigyes megállapítása is indo- kol: ,,A túlnyomóan mezőgazdasági jelleg- gel bíró ország ntmsforgalma, általában nem sűrű és az utazások nem történnek hosszú távon... az egy személy által megtett uta-zási táVolság hazánkban az! 1935/36, években 1 év alatt: csak. 31.93 km volt."!) Ezért a
következőkben a személyforgalom által tá;- masztott közlekedési szükségletet "az egyéb kisebb jelentőségű ,,pl, llírSZállftás" szükség- letével együtt figyelmen kívül hagyjuk és a
fogalmat az árulsz-állítási szükségletre kor—
látozznk.
Az áruszállítással kapcsolatos közlekedési szükséglet kielégítése terén —— azon a vidé—
ken, ahol hajózható víziút nem áll rendelke- zésre —— a legnagyobb feladat a oasutra há- rul. Jlíatolosy és Varga megállapításai sze—
rint az 1926/27. évben a tehergépkocsín való
áruszállítással foglalkozó (üzemek bruttó be- _,
vétele az összes szállítással foglalkozó üze- mek bruttó bevételéböh csak 0.1% erejéig részesedett. Ez az arány úgyan állandóan
nőtt, de. még 1934/35-ben is csak 1.8%'-ot tett ki;) Tehát az áruszállítással kapcsola tos közlekedési szükséglet kielégítésénélia
géperejű közlekedési eszközök jelentőségejelenleg még alarendelt és így elhanyagol—
ható.
Mintemlítettük, egy területnek a vasut-
rendszerrel szemben támasztott igényének
nagyságát a terület árnforgalma határozza meg. A vasnthálózat azonban a terület nem minden pontjának vasutigényét látja el azo—
nos fokban. A vasnttal ellátottság kutatói—
mntatkozó különbözőségeket kell felmérniőis
nak épen ezeket a szükséglctkielégttésben es ábrázolniok a nasntvonalalc altal meginn
tározott rendszeren belül. Igy magától el-
mü. Fellner Frigyes: Közlekedéspoll—
tika, Stat. Közlemények. Kiatlja: Buda—
pest Szfőv. Stat. HiVatnla. 1937. 73. l.
2) Matolcsy—Varga? Magyarország nem-
zeti jövedelme. A Magyar Gazdaságkutató Intézet 11. sz. különkindrányn Budapest,
1936. 83. l.
! /
