4—5. szám
—161—- 1944
Csizmadia Andor dr.: A városi közigazgatás egyszerűsítése.
Dr André Csizmadia : 'l'admím'stration des villes.
Statisztikai Közlemények. (Szerkeszti lllyefalvy Lajos dr.) 97. kötet, 1. szám. Kiadja: Budapest Székesfőváros Sta'isztikai Hivatala.
Publications Stalisiigues du Bureau de Stalistígue de la Ville de Buda es! (rédígées sous la direction du Dr Louis Illye alvy). 97: volume, numéro 1.
Budapest, 1944. 153 l. — pages.
La simplification de
Régi problémája a magyar közéletnek a köz- igazgatás egyszerűsítése, éppen ezért kár, hogy ennek a kérdéskörnek a kidolgozása eddig csak elméleti vonalon történt meg, de gyakorlati sikon kísérletet ebben az irányban még aligha láttunk.
Különös jelentősége van a kérdésnek a mai hábo-
rús időkben, amikor a megnövekedett közfeladatok
sok esetben egyrészt új szervek felállítását teszik szükségessé, másrészt pedig. a háborús erőkifejtés az ügyek minél zavartalanabb, gyorsabb és simább lebonyolítását kívánja meg.
Közigazgatási szerkezetünk egyik legfontosabb tényezője a város, amelyről szerző maga is meg- állapítja munkája bevezetésében, hogy ,,... a ma—
gyar kőzigazgatás s annak keretén belül a ma- gyar városigazgatás korszerűtlen, elavult s refor- mokra szorul." ;A legalkalmasabb időben jelent meg ez a pályadijnyertes gyakorlati szakmunka, amelyben a tisztánlátó, feladatát igen jól ismerő szakember pontról-pontra nyujt útmutatást abban a' tekintetben, hogy miként lehet egyrészt a hiva- talokat felesleges többletmunkájuktól megszaba-
dítani, másrészt az emberek, akiknek az érdeké-
ben az egész közigazgatás müködik, miképpen jut- hatnak leghamarabb ügyn'ik gyors elintézéséhez.
A mű felépítése magán viseli a szerző elméleti elmélyedésének és tudásának bélyegét. Kiindulván a területi és népességi problémákból, pontos út- mutatást ad a közjogi állás, belső szervezet, a tisztviselőügy, majd a jogszabályok rendezése kér—
déseiről, az ügyintézés átfogó kérdéseiben keresz- tülviendő reformlehetőségekről s részletes útba—
igazítást nyujt külön-külön az egyes közigazgatási ügyágazatokban mutatkozó egyszerűsítési lehető- ségekről. így például a számviteli teendők ellátá—
sánál számla—, utalvány. stb. mintákat is közöl.
Igen szellemesen s alapos technikai ismeretekről tanuskodo módon állított össze olyan grafikono—
kat, amelyek azt mutatják meg, hogy egyes ügy- darabok, például az építési engedélyek kiadása, vagy a helyhatósági bizonyítványok kiállítása a ma érvényben levő rendszer mellett milyen utat járnak meg és mennyivel hamarább lennének el- intézhetők azon a rövidútas módon, amelyen szerző javasolja. A szembeállított két diagramm egybevetéséből kitűnik, hogy például az építési engedélyek ügye ma 33 mozzanaton megy keresz—
tül, amíg a fél kezéhez jut; szerző szerint ehhez
elegendő lenne az ügyet 11 mozzanaton keresztül vezetni. Vagy például, amíg egy helyhatósági bizo- nyítvány kiadatik, 38 kézen megy keresztül,—holott elegendő lenne 13 mozzanatban futtatni az ügyet s tartalmilag és lényegileg éppen olyan jól és tökéletesen lenne megoldva, mint a mai nehézkes rendszer mellett.
A mű, egyéb értékei mellett rámutat a költség—
vetések alaki szabályainak hiányosságára sebben a vonatkozásban olyan javaslatokat ajánl, amelyek a közületi költségvetések statisztikai feldolgozása során már régebben beigazolódtak. Ebben avonat- kozásban szerző javaslataiban különös statisztikai módszerező képességet és rátermettségét árul el.
Csizmadia a racionalizálásiszakirodalmat olyan értékes művel gyarapította, amely konkrét javas- lataival kiegészíti az eddigi hasonló művek által 'nkább csak elméleti vonalon nyujtott reform—
gondolatokat.
G. E. dr.
Magyar Városok Statisztikai Évkönyve.
6. kötet.
A magyar városok háztartási viszonyai az 1940.
évben.
Azímlaire Statistígue des Ville: Hongroises. 6'e vo- ume.
Les budgets des m'lles hongroises en 1940.
Kiadja: Budapest Székesfőváros Statisztikai Hivatala.
Publié par le Bureau de Statistígue de la Ville de Bu—
dapsst.
Budapest 1942. 201 1. — pages.
Amikor 1934-ben az illetékes konmányszervek tervbevettlék, hogy a közigazgatási önkormányzatok pénzügyi viszonyaira nézve évről-évre megismétlődő statisztikai felvétel rendszeresítteseélk, az elgondo- lás *az volt, hogy minden évben a háromféle ön- kormányzat (megye, vámos, község) pénzügyi képea statisztikai észlelések alapján közös nevezőre ho—
zas—sék. az egymásközt fennálló teherviselési arány- talanságok felderítitessaenek, a kölcsönhatások pon- tosan leméretttessethek srtb. Az elgondolás így egy nagyarányu, alapos s minden részletkérdésre kiter- jedő egysége-is háztartási és vagyonjogi rendezés körvonalai-nak kibontakozását engedte sejtetni. A nagyarányú statisztikai munkálatok helyes megosz- tása végett a községti pénzügyi vcitszonyok megvilá- gítása a Központi Statisztikai Hivatalra, a várme- gyéké a belügyminisz'tériumra, a városoké pedig Budapest Székesfőváros Statisztikai Hivatalára .bí', z'atotib. A terv szerint az adatok módszeres feldol-L gozásca rés monografikuxs közzététele minden évben rendszeres-en megtörtént volna,
A vármegyék (költségvetéséről módszeres feldol- gozás azóta azonban még egyszer sem készült el (csak az 1940. évre vonatkozólag készült egy ilyen, a többi közülert hasonló eredményeivel összhangba hozható adatifeldolgozás, amelynek eredményei
nyilvánosságra még ezidőszerint nem kerültek).
44—5. szám
közzétéve pedig tsak egyszerü összegezési eredtmé- nyek lle—htefk; községi vonalon pedig, mindössze csak
az 1934—v-36._és 1940. évekről készülni feldolgozás
s ezek közül csak az 1934. és az 1940. évi eredme-
nyek lwe'tttek monografikus formában közrébocsátva (az 1936. évi feldolgozásból csak a globális ered- mények láttak napvilágot szakfolyóiratok- h-an). ,
Az eredeti elgondolást eddig egyedül Budapest
Székesfőváros Statisztikai Hivatala valósította meg, amely 1934-től kezdve rendszeresen, évről—évre fell—
(lolgozta a városok költségvetéseit és zárszámadá- sait, felbecsÉhetetl-en értékű alapot nyujtván ezzel a városgazdasági kérdések jogi rendezése céljára.
Immár a hatodik kötet jelent meg ebből az értékes anyagból s ezeknek a kötetelknck egyik legnagyobb, rejlő értéke éppen abban áll, hogy
egyes
önmagukban
rendszeresen jelennek meg s ez által a kutatóknak hézagmentesen teszik hozzáférhetővé az anyagot.
Az újlkö'teit azonos felépítésű és beosztású, mint az előzők 5 pontos, hű képét nyujtja a vámosok gazdálkodásának. E'lsőízben szerepelnek benne a felvidéki területek városai (a Kárpátalján város nem fekszik). Elhagyattak ebből a kötetből a köz- ségi ház—tlartások kiadásainak és bevételeinek száza- lékos megoszlását s az egy főre eső átlllagokat cso—
pontok és ifejezete'k szerint feltüntető, valamint a községi háztartás s a különálló számadási ágak egyesített zárszámadásnál feltüntető táblák, ellenben sokkal részletesebb kifejtést nyert a városi köl- .csönügy kérdése, amennyiben a kölcsönösszegek céljuk és felhasználásuk szerinti részletezésben, hitelezők szerinti megoszlásban, a kölcsönfelvétel időpontja szerinti tagoláisban, pénznemek (valuták) szerint való (felltiüntetésben és végül az annuiiitás, illetve kamatláb százaléka szerinti megoszlásban minden városra nézve külön-külön köztzé—tét'ettetk.
tízzel most már részletes és igen alapos betekin- tést lehet nyerni a városok eladósodott'hságának kér- désébe. Ezek az adatok igen nagy mértékben nö- yelik a kiadvány értékétmár csak azért is, mert: az önkormányzati kölcsönügyelk tekintetében a .kuta—
tótk alia rendelkeznek hozzáférhető adatokkal.
; G. E dr.
A, A. magyar túrsadalombiztositás ötven éve 1892—1942.
_ Les cinguante ans de l'assurance sociale hon- groise, 1892—1942.
Kiadja az Országos Társudalombiztosító Intézet. — Publie' par l'Ivtstitut Hangroís d'Assurance Sociale.
Budapest, 1944. 171—l—70 ]. —— pages — fényképreproduk- ció. táblák és gratikonokx —- avec photos, tableaux ei ( graphigues.
Az Országos Társadalombiztosító Intézet évről évre terjedelmes jelentésben számol be évi műkö—
déséről. 1944-ben a megszokott évi jelentésen kívül még egy jubiláris _— és ehhez méltóan mind külső
——162—— 1944
alakra, mind belső tartalmára nézve ünnepi ——
kötettel lépett a nyilvánosság elé. A munka törté—
nelmi visszapillantást vet az Országos Társadalom—
biztosító Intézet munkásságára, a Budapesti Kerü-
leti Pénztár, mint jogelődje által 1892 december
hó 15—én megkezdett működéstől félévszázadon át,
1942-ig. A magyar társadalombiztosilás előzmé- nyeiről írott fejezetben egészen a Xltl. századig, az árpádházi királyok koráig vezet vissza, mert már az akkori időkből írásos nyomok maradtak reánk a bányamunkásság önsegélyezésérői. A magánkéz—
deményezve alakult valamint későbben egyes törvényeken alapuló általános biztosítási szervek
kialakulását, fejlődését, a biztosítás kereteit, azok
fokozatos bővülését biztosítási ágazatonként külön- kiilön kimerítő részletességgel ismerteti. Felvázolja a mindenkori biztosítási szervezet célját, beszél a
társadalombiztosítási bíráskodás ügyéről, az egész—
ségügyi szolgálatról és gyógyszerellátásról, továbbá a kórházi, szanatóriumi, gyógyt'ürdőellátásról. Át- fogó ismertetést nyújt a balesetelhár'ítás és a fog- lalkozási betegségek megelőzése érdekében kifejtett munkásságról, végül a járulékok behajtása és tar—
talékalapok elhelyezése twekintéh'lben ad tájékoz- tatási.
A szöveges rész mellé 20 visszatekintő táblázat,
igen sok színes grafikon és 70 oldalt kitevő fénykép—
reprodukció csatlakozik. M. S. dr.
Abay Gyula dr.: Nemzetiségi elv és ma- gyarság.
Dr Jules Abay: Le principe des nationalités et les Bongo-aie.
,Pannónia Könyvtár" 79. szám — IV0 79. Pécs, 1943.
31 l. —— pages.
A trianoni béketárgyaláson elv ütközött meg egymással, a
Az előbbi, melyet Magyarország két ávlllam'reindező történelmi és a nemzetiségi elv.
képviselt, nem talált ilieglial'lgatásra és a trianoni békediktátumot a nemzetiségi elv jegyében hozták meg. Abay Gyula kitűnő tanulmánya nagy alapos- sággal világít rá. hogy a nemzetiségi elvet a szövetséges hatalmak annakidején csak
tények t'elnagyításával s
egyoldalúan Tesniére—nek,
magyarbarát statisz—
1926. évi nyelvi meg- nh'vdál'l'amolk népszámlá—
lási támaszkodó alapján
szerző kimutatja, hogy a békék
egyedül a magyarságnak juttattak kisebb népességű névle- Önkényes
alkalmazták.
geson, a merőben
_. egy korántsem francia
tikuswnak —— Európa osztását tárgyaló, atz
tan ulmá nya pá'l'iskörnyéki
adataira
országot, mintaamiagytarság európai lélekszáma. Ro- mánia, Jugoszlávia és Cseh-Szlovákia
mind nagyobb vontak mint az Európában élő romá—
nok-, szerbek-, horvátok-, illetőleg a csehek és szlovákok száma. Míg a magyarságnak ailiig háromnegyed része lakott a trianoni Magyar-
országon, mellynek nópesm'egébvn kb. 90%-os több—
népessége
szlovének,
