A világ népességének jövőbeli növekedése

STATISZTIKAI lR—ODALMI FIGYEUÚ

1049

viszont a második világháború tette ak- tuálissá. Ez utóbbiak a népesség életkori és nemek szerinti struktúrájának háború okozta módosulását, illetve a válások há—

ború utáni alakulását vizsgálja.

(Ism.: A. Somlay Margit) A válás.

Statisztikai-szociológiai vizsgálat

(Die lihescheidung. Eine slaitislisch-sozíologisrlie Unle'rsuchung). Wien. 1959. Öst. Stat. Zentralaml.

114 1).

Az összeállítás főként az 1946—1957 közötti időszakban vizsgálja az Ausztriá—

ban történt válásokat, országosan és te—

rületi bontásban, különös tekintettel a

bécsi válásokra. A gazdag statisztikai anyagon túlmenően a könyv tartalmazza a házasságkötésekre és válásokra vonat—

kozó alapvető osztrák törvényes rendel—

kezéseket is. Külön rész foglalkozik a család, a házasság és a válás történelmi fejlődésével, a múlt század végéig terjedő visszapillantást adva az Ausztriában tör—

tént házasságkötések és válások számának alakulásáról és megállapítja, hogy a vá—

lások száma a háborúkat követő években emelkedik a legmagasabbra.

A házasságok tartamát illetően a vizs;—

gálat megállapítja, hogy a válással fel- bontott házasságok átlagos tartama 1953—1957—ben 9 és fél év volt, és a leg- több válás az utóbbi években az 5—10 év óta fennálló házasságoknál követke—

zett be. Az összeállítás adatokat tartalmaz

a válással felbontott házasságok házastár—

sainak életkorára a házasságkötés idő—

pontjában. Az elváltak korát illetően az elvált férfiak átlagos kora az 1948—1957.

években 38 és 40 év között, az elvált nők átlagos kora ugyanebben az időszakban 33—36 év között ingadozott.

Az összeállítás foglalkozik a válással felbontott házasságok gyermek—számával is. Megállapítja, hogy az elvált házastár—

sak nagy része gyermektelen (1957-ben 43 százalék) és egy gyermekes (34 százalék),

de még elég nagy a kétgyermekes csalá-

dok válásainak aránya is (16 százalék).

Az elvált házastársak foglalkozását

vizsgálva a szerzők megállapítják, hogy a válások száma szinte teljesen jelenték—

telen a mező- és erdőgazdaságban dolgo- zóknál. Az iparban, a kereskedelemben és a közlekedésnél dolgozóknál már jó-

val gyakoribbak a válások. (1953—1957.

évek átlagában az elvált férfiak 42 szá—

zaléka az iparban, 24 százaléka a keres—

kedelemben és a közlekedésben és csu-

pán 4 százaléka dolgozott a mező— és erdőgazdaságban, illetve szabadfoglal—

kozásúak között.)

Külön vizsgálat tárgya a dolgozó nők válásának kérdése. Az utóbbi években egész Ausztriában növekedett a dolgozó nők aránya az elvált nők között. A szer—

zők a szociológusok ilyen irányú kuta- tásaira hivatkozva megemlítik, hogy a dolgozó nők problémája a modern ipari jellegű társadalomban még megoldat—

lan, és számos javaslatot tesznek a mai család és a dolgozó nők problémáinak megoldására (például .félnapos állások az nyák részére, családi pótlék emelése, adócsökkentések a sokgyermekes családok számára stb.).

A válásokat a községek lélekszáma sze- rint vizsgálva megfigyelhető, hogy a lé—

lekszám emelkedésével növekszik a Vá- lások gyakorisága. A válások legnagyobb gyakorisága (1000 fennálló házasságra szlá—

mított, válással felbontott házasságok száma) a 100 OOO—nél több lakosú települé—

seknél —— Bécs, Linz, Graz és Salzburg ——

fordul elő.

Külön fejezet tartalmazza a Bécsben

törtéi'ltválások elemzését. Ebben a rész—

ben is nagy figyelmet szentelnek a szer—

zők a dolgozó és nem dolgozó elvált nők helyzetének. A bécsi válások tanulmányo- zását a szerzők egyébként szintén a házas- társak foglalkozása, kora, vallása és az előző házasságok száma szerint végzik el.

(Ism.: Kármán Tamásné)

A világ népességének jövőbeli növekedése

(The future growth of world population.) Uni- ted— Nations. New York, 1958. Population Studies.

No. 28. 75 p.

Az ENSZ módSZertani szempontból is érdeklődésre számot tartó hivatalos ki- adványa adataiban az emberiség fejlődé—

sének és további fejlődési lehetőségének

rendkívül meglepő dokumentumait teszi

közzé, amelyek kiemelik a kiadványt a

hasonló statisztikai művek sorából. Az

adatokból ugyanis az tűnik ki, hogy a huszadik század az emberi nem történeté- nek egészen különleges, a fejlődés koráb-

1050

STATISZTIKAI IRODALMI FIGYELÖ

ban hihetetlen távlatait megvalósító sza—

kasza. Az emberi népesség, fejlődésének

több, mint száz évezrede alatt —— 1860—ig

-—- mintegy egy és negyedmilliárdnyi lé-

lekszámra növekedett, 90 év alatt viszont

—- századunk derekáig —— éppen megdup—

lázódott. A jól megalapozott számítások arra mutatnak, hogy a föld lakossága

1980 körül el fogja érni a négymilliárdot

is, zooo—re, a századfordulóra pedig meg fogja közelíteni az alacsony feltételezések

szerint az öt, a magas feltételezések sze—

rint viszont a hétmilliárdot.

A bevezetővel ellátott kötet négy feje—

zetre oszlik, s az anyagot függelékben kö—

zölt megjegyzések és táblázatok egészítik ki. Az első fejezet a számítások módszer—

tanát ismerteti. A számítások a földrészek egyes régióira vonatkozó, 1950—1955 kö—

zött megfigyelt népességnövekedési ará—

nyokat veszik alapul, a népszaporodást befolyásoló tényezők — a halandóság és a termékenységi színvonal, illetve ezek irányzatai -—— figyelembevételével. Az elemzések nyomán a világ különböző ré—

szeire lényegileg négy elméleti modellt

határoztak meg:

a) tartósan magas halandóság és tartó—

san magas termékenység,

b) csökkenő halandóság és tartósan ma- gas termékenység,

c) alacsony halandóság és jelenleg mér-

sékelt termékenység,

d) alacsony halandóság és jelenleg ala—

csony termékenység.

E főbb modelltípusokon belül egyéb- ként még számos altípust határoztak meg, tekintettel az egyes nagyobb népes—

ségcsoportok különleges viszonyaira. A

számításoknál technikailag elsősorban a

bruttó reprodukciós együtthatókat (GRR) és a várható átlagos élettartamot (eg)

használták, és az ENSZ népességi osztálya által kialakított népességelőrebecslő mód—

szerekre támaszkodtak.

A számítások eredményeivel foglalkozó

második, fejezet a föld eltartóképessége, az iparilag, gazdaságilag fejlett és elmara—

dott területek szempontjából külön elemzi az egyes földrészek várható népességnö—

vekedését. A közepes feltételezések sze—

rint minden földrészen jelentős népesség—

növekedéssel kell számolni. A legnagyobb

népességű földrész, Ázsia részaránya a Világ népességében még tovább fog növe-

kedni, ugyanúgy Latin-Amerikáé is, amely

utól fogja érni, sőt 1975 után feltehetően meg is előzi Afrikát, Európa és Észak—.

Amerika aránya viszont csökkenni fog.

A becsült népesség a ,,kózepes" feltételezés szerint (millió fő)

Euró-

? r k L

, laza atin , _ ' -

Ev Szov Ázsia Ame Amc- AM Oceá 08838

ka nia sen

jet fika rika

unió- val

1900 423 857 81 63 120 0 1550

1925 505 1020 126 929 147 10 1907

1950 574 1380 168 163 199 13 2497

1975 751 2210: 240 303 303 21 3828

2000 947 3870! 312 592 ,517 29 6267

A harmadik fejezet a születési és halá—

lozási számok és arányszámok várható alakulásával foglalkozik. Ugyanez a fe- jezet tárgyalja a világ népessége korstruk—

túrájának előrelátható módosulásait is,

amely ha egészében nem is, részleteiben

— az egyes földrészekre és kisebb régi- ókra vonatkozólag —— annál jelentősebb változásokat jósol. Ilyenek például Latin—

Amerikában a gyermekkorúak, Észak-

Amerikában az öregkorúak arányának

növekedése a produktív korúak rovására,

vagy az európai népesség öregedése. Több tekintetben is különösen érdekesek e fejezetben az ötéves korcsoportok lélek—

számának földrészenkénti megállapítására

vonatkozó arányszámok.

A negyedik fejezet a népességi model—

lek elméleti kérdéseit és gyakorlati alkal—

mazását írja le. A függelékből az össze—

foglaló táblázatokat kell megemlíteni, amelyek jó áttekintést nyújtanak. Ezek-

ből állítottuk össze az alábbi adatsorokat.

A föld népességszámának előrebecslése (millió fő, kerekítve)

A becslés 1950. 1960. 1970. 1980. 1990. 2000.

jellege évben

Magas ... 2500 2920 3500 4280 5360 6900

Közepes . . . — 2910 3480 4220 5140 6280

Alacsony . . . —— 2900 3350 3850 4370 4880 A kiadvány az országonkénti bontásban

is közölt adatok szerint Magyarország népességét 1975—re 11,5 millió főre becsüli, ami bár valamivel magasabb, nem áll

messze a magyar demográfusok becslései—

től.

(Ism.: Acsádi György)

!: