j M
azetnikaiidentitásösszefüggéseiaszlovákok ésamagyarokkölcsönösmegítélésében
1jurajMarTonyiK
CorrelationsofethnicidentityinMutualPerceptionofslovaksandHungarians indexingTerms:slovak–Hungarianrelations,ethnicidentity,ethnicity,stereotypes
bevezető
dolgozatunk2azetnikaiidentitásösszefüggéseivelésmegnyilvánulásaivalfoglalkozik, aszlovákKöztársaságállampolgáraiköztifelfogástésmegítéléstilletően,mindszlo- vák,mindmagyarrészről.adolgozatelméletiszempontbólazetnikumismeretének jelenlegiállapotátésavelekapcsolatosjelenségeketértékelinemcsakszlovákiában, hanemkülföldönis.aszélesebbkörűösszehasonlításésmegragadásvégettillusztrá- láskéntacsehésaromanemzetiségetisbevontuk.
azértékelésazemlítettnemzetiségek652fősmintájánalapul,ebbenegyformán vannakképviselvenemcsakanemzetiségek,hanemaneméskorszerintimegoszlás is.azadatokbegyűjtése2017-benzajlottaszlovákiaietnikaiviszonyokalakulásának tendenciáinevűprojektkereténbelül,melyazetnikaiviszonyokésváltozataikmegra- gadásánaktörténelmi,szociológiaiéspszichológiaijellemzőitvizsgálta.
azittbemutatottvizsgálatanemzetiségekmegítéléséreirányultazetnikaiidentitás ésabelőleeredőauto-ésheterosztereotípiákszempontjából.avizsgáltmutatókataz etnikaiidentitásPhinney-félemodelljeösszetevőinek(autosztereotípia,kulturálisanga- zsáltság,avalahovátartozásérzése,önidentifikáció)alapjánalakítottukátmérhető tudományos fogalmakká, a összetevőket a projekt során alkalmazott adminisztratív kérdőívválogatotttételeiképviselték.
azígynyertadatokaválaszadókjelentősmértékűhasonlóságátmutatják,minda magyar,mindaszlováknemzetiségűekrészéről.ezahasonlóságjellemziakölcsönös
1 aFórumKisebbségkutatóintézetáltal2019.június6-ánmegrendezettA szlovák–magyar kapcsolatok tegnap és macíműtudományoskonferenciánelhangzottelőadásszerkesztett változata
2 KészültaszlovákKutatás-ésFejlesztéstámogatóügynökségaPvv15-0745.sz.szerződése alapján:Az etnikai viszonyok alakulásának tendenciái Szlovákiában (a nemzetiségi kérdés- kör összehasonlító kutatása 2004–2020) –Tess2
Fó ru M Tá rsa da lom tud om án yis ze m le, XX i.é vfo lya m 2 01 9/ 4,s om orja
egymástértékeléstis,melypozitívésreciprok,valamintaromaetnikummegítélésétis, melyegyformánnegatív.
az etnikai identitás összetevői szempontjából a heterosztereotípia legfontosabb mutatójaként az autosztereotípia mutatkozott, mely jelentős mértékben előrejelzi a heterosztereotípiaértékeitvalamennyivizsgáltnemzetiségesetében,aromaetnikum kivételével,melynekheterosztereotípiájátajelekszerintmástényezőkalkotják,minta többietnikumheterosztereotípiáit.ezekazeredményekarrautalhatnának,hogymíga kevésbé stigmatizált nemzetiségek heterosztereotípiáit inkább az egyén belső, sem- mintkülsőtulajdonságaihatározzákmeg,mintegyazetnikumobjektívjellemzőiként,a roma kisebbséget illető heterosztereotípiákat különféle tényezők határozzák meg.
enneklehetségesokait,összefüggéseitésértelmezésétvitárabocsátjuk.
sztereotípiák
a szlovák–magyar viszonyok kérdésköre a legkülönbözőbb – történelmi, szociológiai, pszichológiai–jelenségekérdekesszíntere.acsoportésazegyénfelőlennekanyilvá- nostérnekésdiskurzusnakarészeiakülönfélebevettelképzelésekésmentálisrövidí- tések,melyeketsztereotípiáknaknevezhetünk.azilyenfolyamatoktöbbfélemódondefi- niálhatók,szociálisösszefüggésbenfelfoghatókmintavilágrólalkototttöbbé-kevésbé konzisztensképek,melyekhezalkalmazkodtakaszokásaink,ízlésünk,kapacitásainkés reményeink(Lippman2004).ebbőladefinícióbóleredasztereotípiáknakazatenden- ciája,hogyarealitástazegyénekelvárásaihozigazítsa,mikéntezekbizonyosellenállása isakülönféle,akonkrétsztereotípiátelméletibefolyásolásávalszemben.
MagánakasztereotípiánakajellegétFiske,CuddyvagyGlick(2006)modelljesze- rintakétdimenzióstérbelielhelyezkedésehatározzameg,aholazegyikdimenziótaszí- vélyesség(Warmth)dimenziójaalkotja,amásikatakompetencia(Competence)dimen- ziója.ekétdimenziókombinációjateszilehetővéasztereotípiáknégyérzelmiösszete- vőjeszerintifelosztását,melyekakövetkezők:1.csodálat;2.sajnálat;3.irigység;4.
megvetés.ilyenfelosztásalapjánlehetségestehátazadottsztereotípiabesorolása,s ezzelegyüttazadottkisebbségéis,melyanekitulajdonítotttulajdonságokalapjánaz érzelmihierarchiávalállösszefüggésben.
a sztereotípiák hagyományos felfogása mint többnyire negatív állásfoglalásra és elképzelésre(allport,1945)teháthiányos,hiszenasztereotípiákértékeianegatívtóla pozitívakigvariálódhatnak.azilyenfelosztásrévénnemcsakazegyesnemzetikisebb- ségekérzelmitölteteijellemezhetőek,hanemegyébmáscsoportokéiis,beleértvea sajátcsoportot(l.pl.Fiskeésmtsai1999,Lee–Fiske2006–azértékelésekfelosztása specifikuscélközösségekésastátuszukfelfogásaalapján).
asztereotípiaalakulásánakfolyamataagyermekkorbankezdődik;általánosanelfo- gadottközmegegyezésszerinthogymára4-5évesgyerekekisképeseketnikailageltérő csoportokkal szembeni negatív sztereotípiák kialakítására és fenntartására (l. pl.
raabe–beelmann2011).sztereotípiának,előítéletnekebbenafelfogásbanolyannega- tív, az etnikai kisebbség tagjai ellen irányuló meggyőződések számítanak (brown–
Hewstone2005),melyekbizonyosmértékigautomatizáltak,sajátítottak,vagynemtuda- tosszintenvannakjelen.ebbenazösszefüggésbenautomatizáltnakazafolyamatszá- mít,melykülsővagybelsőingertőlbizonyostudatosmeggyőződésigvezet.azígydefini- 50 Juraj martonyik
Fó ru M Tá rs ad al om tu do m án yi sz em le ,X Xi .é vf ol ya m 2 01 9/ 4, s om or ja
ált korcsoport (4-5 évesek) a fejlődéspszichológia szempontjából olyan korszaknak tekinthető, amikor már potenciálisan világosan megfogalmazható a gondoskodó sze- méllyelszembeniérzelmikötődés,ugyanakkorakognitívképességeklehetővéteszika külvilágrólalkotottbizonyosállandóképkialakítását.ekétvilágmezsgyéjéntehátmeg- jelenik egyfajta alapelképzelés a világról, mely nyomatékosan, mondhatnánk, szinte abszolútmódonfüggaszülőkvagygondozókbeállítottságától.ejelenségekpárhuzama- kéntelméletilegtalánafóbiákkialakulásánakfolyamataemlíthető,amikoragyerekek maguktólnemtáplálnakfélelmetafóbiákszokásosobjektumaivalszemben,deaszülők reakcióinakmegfigyelésévellassanésbehaviouristamódonhozzászoknakezekhezaz ingerekhez(burnstein–Ginsburg2010,askew–Field2007).Társadalmiszintenazilyen folyamatmegfelelőjekéntpl.atársadalmikonformitásttarthatnánk.
ebbőlazelvbőleredeztethetőaszubjektívenfelfogottautoritáshatásaalattmegho- zott bizonyos állásfoglalások iránti érzékenység, akár személyt értünk ez autoritás alatt, akár referenciális csoportot vagy társadalmi befolyásokat. az individualizáció folyamataolyanstádiumokhozvezet,amikorazilyenfolyamatmegismétlődik–azemlí- tettobjektumokkal,melyekszubjektívautoritásoknakfoghatókfel.afejlődéspszicholó- gia szempontjából a hagyományos szülői autoritásokkal szembeni dackorszakokra kerül sor, konkrétan a pubertás- és a korai felnőttkorban (Marshall–Tanner 1986).
(Mástípusú)autoritásforráskéntjelenikmegakorosztály,értékképedigavelükszem- benielfogadáslépfel.ezekahatásokésbefolyásukazállásfoglalásokraésazértékek- remeglehetősenfeldolgozottjelenség,mindelméleti,mindkísérletioldalról(Tucker- drob–salthouse2008).ezértistűniklehetségesnek,hogyazegyénnemcsakapuber- táskorbanfogékonyazautoritásokra,hanemhogyapubertássoránkialakultelfoga- dásprecedensrekülönféleegyébkonstrukcióképülnek,melyekegyéletsoránasztere- otipgondolkodáslehetségeskatalizátoraikénthatnak.
etnikaiidentitás
azetnikaiidentitásonalapulósztereotipgondolkodásfolyamatainakbeszüremléséta mármeglevővizsgálatokalapjánfeltételezhetjük.azidentitásalakulásánakfolyamatai a pszichológia különféle ágazatainak alappillérei közé tartoznak, így a szociálistól (Tajfel–Turner1986)afejlődéspszichológiánát(erikson1963)egészenaklinikaimeg- nyilvánulásokigészavarokig.
identitásalatttágabbértelembenazegyénkülönbözőaspektusaitdefiniálóésazőt magátavilágbanelhelyezőjellemzőkösszességeértendő(Hornsey2008).aszociális identitáselméleteebbenazösszefüggésbensajátoskategóriátképez,melykülönféle szociálistényezőkhatásátigyekszikmegmagyarázniasajátviszonyformálódásátille- tőenszociáliscsoportokkaléscsoportköziekkelszemben,melyeknekazegyénönként vagy„genetikailag”(etnikum,nemstb.)tagjalehet(l.isajiw1992).
etnicitásalattetekintetbenmegnyilvánulásokszélesspektrumátérthetjük,atávoli eredettőlkezdveanyelvenkeresztülegészenaközöskulturálishagyományokig(Ford–
Kelly2005,Liebkind2006).azetnikaiidentitásilyenértelembenazegyénetnicitásá- bóleredőésezzelösszefüggőtényezőkönállócsoportjáthozzalétre.
az etnikai identitás a sztereotípiák jelentős meghatározó tényezőjének látszik, a vizsgált nemzetiségi, etnikai vagy faji csoporttól függően (jaramillo–Mello–Worrell
Fó ru M Tá rsa da lom tud om án yis ze m le, XX i.é vfo lya m 2 01 9/ 4,s om orja
2015).akimutatottviszonyokazonbannemegyértelműek,sőtgyakranellentmondáso- sak,pozitívhatásazőslakosamerikaiakkörébenmutathatóki(Hamillésmtsai2009, romeroésmtsai2014),ámezahatásnemuniverzális(pl.Mousseau2013,Galliher ésmtsai2011).
a szlovákiai valóságra az etnikai jelenségek vizsgálata tekintetében gyakran rányomja bélyegét a nézetek sztereotípiája, valamint az aktuális politikai szcéna és képviselőinek„szükségletei”révénadestruktívtendenciák.azetnikaiidentitásmint jelenségannálkomplikáltabbnaklátszik,mivelaktuálisformájaolyanváltozásoknakés szubjektívinterpretációknakvankitéve,melyektársadalmi,történelmiésgeográfiaijel- legűeknektűnnek.očovský(1992)kéttényezőtállapítmeg,melyekazetnicitásállan- dóságáraésváltozásárahatnak:abelsőéskülsőtényezők.apszichológiaitudományá- gakazidentitásformálódásakérdésébengyakranekérdéskörlegkomplexebbrálátá- sátadják,ámelszigetelődnekaszociális,kulturális,történelmivagypolitikaifolyama- toktól (Hošiminová 2008). az identitás és szerkezete tárgyában a szlovák–magyar folyamatokkérdéskörénekismeretéttekintveúgytűnik,hogyanemzetiésahelyiiden- titásösszefüggéseerősebbaszlovákiaimagyarokközt(anemzetiidentitássalstabi- labbakapcsolatuk,mintahelyivel),mígamagyarországiszlovákokhelyiidentitása felülírjaanemzetit(Hošiminová2008).
amódszer
azetnikaiidentitásszerkezetealakulásáhozvezetőútazőtalkotóegyesösszetevők azonosítása által vezet. ebből a célból az etnikai identitás Phinney-féle modelljét (1990)választottuk,melyazetnikaiidentitásnégykomponenséthatározzameg.ezek akövetkezők:1.Önidentifikáció:azilletőspontánésönkéntesalaponazadottcsoport vagy etnikum tagjának vallja magát; 2. a csoporthoz való tartozás érzése: egyfajta érzelmiállásfoglalás;3.asajátcsoportjáhozvalóviszony:azetnikumhozvalóviszony kognitívésértékelőösszetevője;4.angazsáltságakulturáliséletben:participációa rituálékban,azadottetnikumkulturáliséletereprodukciójánakcéljából.
abemutatandóvizsgálatcéljaasztereotípiákvalenciájánakösszevetése,azokéasztere- otípiáké,melyeketaszlovákKöztársaságállampolgáraiképviselnek,mindaszlovákok, mindamagyarok,másodlagosanpedigazetnikaiidentitásmeghatározóértékevalenci- ájának tesztelése a kinyilvánított sztereotípia mértékéhez. a szélesebb összefüggések szemléltetésevégettmásnemzetikisebbségekkiegészítőadataitisfelhasználtuk.
a vizsgálatotAz etnikai viszonyok alakulásának tendenciái Szlovákiában 2004–
2017 közöttnevűprojektumbólszármazóadatokonvégeztükel;ezekazadatoklehe- tővéteszikahasonlóságokésakülönbözőségekkövetésétnemcsakazegyesnemze- tiségekközött,hanemavizsgáltmutatókidőbelistabilitásátis.
aminta652válaszadónalapul:ebből162szlováknemzetiségű,165magyar,165 csehés160roma.aválaszadókafelméréssorántöbbmintszázkérdésreválaszoltak.
aválaszokathétpontosbipolárisskálánrögzítettük,ahola0azadotttételnegatívpólu- sátképviseli,a7apozitívpólust,ebbőladódóana3,5askálaneutrálisközéppontját jelenti.aválaszokkonceptualizációjáhozakérdésekreadottválaszokatreprezentáló, jellembelivagyérzelmijellemzőktételeiszolgáltak.
52 Juraj martonyik
Fó ru M Tá rs ad al om tu do m án yi sz em le ,X Xi .é vf ol ya m 2 01 9/ 4, s om or ja
eredmények
avizsgálatelsőlépésekéntbemutatjukazetnikaiidentitásazegyesidentifikáltössze- tevőinek megállapított értékeit. a kapott eredményeket az 1. táblázat szemlélteti, a vizsgáltnemzetiségekátlagértékeivel.
1. táblázat.avizsgáltváltozókalakulásaaválaszadóknemzetiségefüggvényében
a2.táblázatbanazegyesváltozókközöttiinterkorrelációkszerepelnekazadottnem- zetiségekrevonatkozóan.
2. táblázat.avizsgáltváltozókköztikorrelációkmegoszlása
**a0.01-esszintenjelentőskorrelációk
eztkövetőenvizsgáltukafelállítottskálákonakifejezettpozitívvagynegatívsztereotí- piamértékét.ezeknekamutatóknakazértékeitazegyesnemzetiségekmegoszlásá- bana3.sz.táblázattartalmazza.a4.táblázatbanazegyesnemzetiségekkelszembeni ésazetnikaiidentitásegyesösszetevőineksztereotípiáiköztikorrelációkszerepelnek (Pearsonkorrelációskoeficiense).ezeketaskálákathattételbőlállókompozitmérték- kéntállítottukössze,atételekazegyesnemzetiségekpozitívanvagynegatívanérzékelt jellemzőitfejezikki.azösszeskompozitskálapszichometrikustulajdonságaitaz5.táb- lázatszemlélteti.
NemzetisØg: ÖnidentifikÆció TartozÆs
ØrzØse Autosztereotípia AngazsÆltsÆg
SzlovÆk 5.61 6.23 5.37 5.03
Magyar 5.15 5.70 5.26 5.05
Roma 5.39 5.54 4.76 4.20
Cseh 5.31 6.05 5.38 4.85
e
i
VÆltozók: ÖnidentifikÆció A15
TartozÆs ØrzØse
A11 Autosztereotípia AngazsÆltsÆg
ÖnidentifikÆció 1 ,369** ,334** ,254**
TartozÆs ØrzØse 1 ,345** ,267**
Autosztereotípia 1 ,310**
AngazsÆltsÆg 1
e
i
Fó ru M Tá rsa da lom tud om án yis ze m le, XX i.é vfo lya m 2 01 9/ 4,s om orja
3. táblázat.anemzetiségekszerintiheterosztereotípiákáttekintése
4. táblázat.azegyesnemzetiségekkelszembeniésazetnikaiidentitásegyesösszete- vőineksztereotípiáiköztikorrelációk
anemzetiségekköztmegállapítottkülönbségeketkülönbségistatisztikaimódszerekkel teszteltük.ajelentőskülönbségeketazinterpretációésvitafejezetbenfejtjükki.
5. táblázat.akompozitskálákreliabilitásánakértékei
interpretációésvita
dolgozatunkazetnikaiidentitás,akomponenseiésavizsgálatimintánbelülisztereo- tipizálás kifejezett mértéke közötti lehetséges átfedődéseivel foglalkozott. Hangsúlyt
SztereotípiÆk:
NemzetisØgek:
Heterosztereotípia a szlovÆkokkal szemben
Heterosztereotípia a magyarokkal szemben
Heterosztereotípia a romÆkkal szemben
Heterosztereotípia a csehekkel szemben
SzlovÆk 4.94 3.15 5.33
Magyar 4.98 2.81 4.69
Roma 4.76 4.08 4.68
Cseh 5.17 4.62 2.93
e
i
SztereotípiÆk:
Az etnikai identitÆs összetevői:
Heterosztereotípia a szlovÆkokkal szemben
Heterosztereotípia a magyarokkal szemben
Heterosztereotípia a romÆkkal szemben
Heterosztereotípia a csehekkel szemben
ÖnidentifikÆció .205 .198 -.010 .238
TartozÆs ØrzØse .144 .207 .005 .282
Autosztereotípia .508 .491 .039 .506
AngazsÆltsÆg .150 .299 -.082 .221
SkÆlÆk: Cα
Heterosztereotípia a szlovÆkokkal szemben
0.867 Heterosztereotípia
a szlovÆkokkal szemben
0.915 Heterosztereotípia
a szlovÆkokkal szemben
0.907 Heterosztereotípia
a szlovÆkokkal szemben
0.886 Autosztereotípia 0.918 54 Juraj martonyik
Fó ru M Tá rs ad al om tu do m án yi sz em le ,X Xi .é vf ol ya m 2 01 9/ 4, s om or ja
fektettünkasztereotípiákértékvalenciájáraaszlovákállampolgárokrészéről,minda szlovák,mindamagyarnemzetiségűeketilletően,sillusztrációkéntacsehésaroma etnikummalkapcsolatbanis.ecélbóltöbbféleskálátalakítottunkki,sezekethasznál- tukemutatókvizsgálatakor.afővizsgáltkonstrukcióazetnikaiidentitásésösszetevői voltak,mivelazonbanakialakítottegységesmértéknemmutatottelégségesreliabili- tást (Cα=.644), a vizsgálatokhoz a Phinney-féle (1990) komponenseket mint önálló mutatókatvettükfigyelembe.azelső,ezekreazadatokravonatkozóleírópillantásazt mutatja,hogyazegyesösszetevők,közepesen,némelykormagasanpozitívszámokban látszanakmegnyilvánulni.azalkalmazotttételeketilletőenelmondható,hogyazetnikai identitás,ahogyankonstituálódott,egybelső,szubjektívjellemzőtképvisel,melyrőlfel- tételezhető,hogyaválaszadókkörébenazetnikaiönbizalombizonyosformájátalkotja, mivelazáltalánosönbizalombizonyosmértékigmoderálóelemkéntviselkedikazetni- kaiidentitástöbbolyaneffektusátilletően,mintpl.amegnövekedettakadémiaisiker (l.pl.brody–Chenésmtsai2006)vagyajobbadaptációseredmények(serrano-villar–
Calzada2016).ezazértékmindazösszesvizsgáltnemzetiségesetébenpozitív.az etnikaiidentitásösszetevőinekértékeiabemutatottvizsgálatbanavizsgáltnemzetisé- geketilletőennemkülönböztekegymástóljelentősenazösszesnemzetiségesetében, kivévearomát.azautosztereotípiaegyszempontosvarianciaanalízise(anova)kompo- nensénekF(3,651)=11.245,p=.01aromanemzetiségalegközelebbimagyartól jelentősenkülönbözikíp=.01szinten,segyedülikéntmutatstatisztikailagnagyelté- réstebbenazösszetevőben.ugyanezahelyzetismétlődikamásodikvizsgáltkompo- nensesetébenis,ezakulturálisangazsáltság:F(3,651)=23.325,p=.01,ittaroma nemzetiségap=.001szintenkülönbözik,ezúttalazonbanazutolsóelőtticsehektől.
akulturálisangazsáltságkomponensénélérdemeselidőznünk,merthogyakultúra ésakulturálismegnyilvánulásokaromaetnikumesetébenvalószínűlegaleginkább elfogadott és legpozitívabb aspektusa a romák minden megnyilvánulása közt (bittnerová 2014). a roma etnikumra vonatkozó jelentősen alacsonyabb átlagérték interpretációjaarraengedkövetkeztetni,hogyátértékelődikaromakultúráravonatko- zóegyetemesenelfogadottelőítéletsennekfontosságamagukaromákszámára.a kulturálisangazsáltságtehátaromaetnikumválaszadóikörébenkisebbjelentőségű, mintamilyennekafelszínes,laikusmegítélésalapjántűnhetne.azegyesértékekpre- ferálásánakkérdéseezekszerintsokkalnyitottabbéssürgetőbb,minthinnénk,sa továbbikutatásokiseziránybanfolyhatnának.
a(hova)tartozásérzésénekkomponense–melyahasználtmódszerbenolyanérzel- miállásfoglalás,melyasajátnemzetiségrevonatkozóbüszkeségetfejeziki–anemze- tiségekköztbizonyoshierarchiáteredményezett.azegyszempontosvarianciaanalízis–
F(3,651)=12.487,p=.01–azelsőkéthelyenstatisztikailagjelentéktelenkülönb- séggelaszlovákokatésacsehekethozta,amásik,statisztikailagjelentőseneltérőcso- portotamagyarokésaromákalkotják(Tukey,p=.01amagyarokésacsehekközt).
itt,aszlovákokelsőhelyétilletőenvitathatóahazainemzetiségkönnyebbítőhatása, de ez a hatás sem biztosít jelentős többletet a nemzeti kisebbségekkel szemben.
ennekahipotézisnekabizonyításáraszükségvolnaizolálnieztahatást,többország- banfolyóvizsgálatokkal.
azutolsóvizsgáltkomponensazönidentifikációvoltmintaválaszadóspontánönjel- lemzéseazadottetnikumhozvalótagjaként.azegyszempontosvarianciaanalízisáltal
Fó ru M Tá rsa da lom tud om án yis ze m le, XX i.é vfo lya m 2 01 9/ 4,s om orja
felállítotthierarchia–F(3,651)=3.126,p=.025–azonbanazegyesnemzetiségek köztikisebbmértékűeltéréstmutatja,azegyetlenstatisztikailagisjelentőskülönbség azelsőszlovákokésazutolsómagyarokköztmutatkozik(Tukey,p=.015),aCohne- hatásmaximáliserejével:d0.33.eszerintazetnikumtagjakéntvalószimplaönmegje- lölésmindazösszesvizsgáltnemzetiségreérvényes,azannyirastigmatizáltcsoport, mintaromákesetébenis.aszlovákokésamagyarokköztikimutathatókülönbségúgy- szinténrelativizálhatjaazönidentifikációjukat,demertazátlagértékfolytonvilágosan apozitívszámokköztmozog,efölöttnemszükségesmegállnunk,sajelenségmagya- rázataabbanazegyszerűhatásbanragadhatómeg,melyahazainemzetésakisebb- ségekesetébena(mérsékelten)gyengébb,deahazainemzetheztovábbraispozitív viszonyulásköztfennáll.
azegyesösszetevőkköztikorrelációk,amintazta2.táblázatszemlélteti,gyenge vagyközepesenpozitívviszonytfeltételeznekavizsgáltmutatókban,azösszesvizsgált nemzetiséget illetően, ami arra utal, hogy az ezen összetevők közt fennálló viszony elégséges, ugyanakkor a már említett reliabilitás a vizsgált nemzetiségek esetében nemteszlehetővéilyenáltalánosítást(Cα=.644).
asztereotípiákésasztereotipgondolkodásteréntöbbfigyelemreméltótényttapasz- talni,ezekértékeita3.táblázatfoglaljaössze.azelsőjelenség,melyetaleírószemszög- bőlláthatunk,az,hogyezekazértékekazetnikaiidentitáskomponenseihezhasonlóan szinténaskálapozitívtérfeléntalálhatók,kivévearomaetnikumot,melyalegerősebben negatívansztereotipizáltetnikum.ezatényalegalacsonyabbszubjektíveérzékeltauto- sztereotípiávalegyütt–demégmindigapozitívtartományban,igazolvaazautosztereotí- piapozitívvoltátaheterosztereotípiávalszemben(Triandisésmtsai1982),aromanem- zetiségűválaszadók4,76-osátlagértéke–nemcsakaszlovákok,magyarokéscsehek részérőlaromákkalszembenmegnyilvánulónegativitástjelzi,hanematulajdonönkép romlásátis,melynekkapcsánelmondható,hogybeigazolódikakülsőmegítélésnegatív hatásaacsoportrólmintolyanrólalkotottképre(bittnerová2014).
amásiktény,melyetekintetbenfigyelemreméltó,a4.táblázatbólkiolvasható:ez tartalmazzaazetnikaiidentitás(vagyisabelsőérzelmiésszemélyiségitényezőkaz egyénindividualitásánakoldalán,négyvizsgáltösszetevőáltalképviselve)ésazegyes vizsgált nemzetiségekkel szemben megnyilvánult heterosztereotípia közti korreláció- kat.ezekaviszonyokagyengevagyközepesenerősviszonyok(Pearsonkorrelációs koeficiense) közé sorolhatók. érdekes ugyanakkor, hogy a romákkal szembeni hete- rosztereotípiákmellettezekaviszonyokegyszeribenjelentéktelenértékűekké(-.08-tól .03-ig)válnak.ezazeredményarrautal,hogynemmutathatókkiazokatényezők, melyekegyennyireerősenstigmatizáltcsoport–amilyenaromáké–formálásáravan- nakhatással.Mígatöbbiheterosztereotipcélcsoportbizonyosviszonytmutatnakezek- kelabelsőjellemzőkkel,sminthaáltalukerősödnének,aromákkalszembeniheterosz- tereotípia,úgytűnik,más,nemelőfeltételezetttényezőktőlfügg.etényezőklényege elméletileglehetneextern,pl.amedializáció,melyhatássalvanazérzelmiállásfogla- lásokracionalizációsfolyamataira,asajátcsoporttalszembenikonformitás(stangor–
sechrist–jost2001),stb.
azetnikaiidentitáslegjelentősebbösszetevője,melyaheterosztereotípiaértékeitis előrejelzi,úgytűnik,a4.táblázatbanbemutatottadatokalapján,azautosztereotípia,mely ekomponensmeghatározóerejénekkiértékelésecéljábólegyegyszerűlineárisregresszi- 56 Juraj martonyik
Fó ru M Tá rs ad al om tu do m án yi sz em le ,X Xi .é vf ol ya m 2 01 9/ 4, s om or ja
óbahelyeződött.amaradékháromkomponens(kulturálisangazsáltság,azhovatartozás érzéseésazönidentifikáció)ilyenértelembennemtűnneklényegesnek.azautosztereo- típiaésazetnikaiidentitáslineárisregressziójamegerősítieztazelőfeltevést.jelentős predikció állapítható meg: (F[1, 650] = 297,455, p < .000), r2 = .314. az így kapott modellből tehát az következik, hogy az összes heterosztereotípia változatai 31%-a az autosztereotípiamintazetnikaiidentitásösszetevőjehatásávalmagyarázható.amara- dékháromösszetevőszázalékoshozzájárulásanemhaladtamegaz5%-ot,ebbőlkövet- kezőenahasználtmértékegységeketajelenlegiadatokbanátkellértékelni.
anemzetiségekszintjénameghatározóerőszempontjábólérdekeshatásalakulki:
akialakítottregressziósmodellmagyarázatotada31%-osátlagosvarianciára,decsak aszlovák,amagyarésacsehetnikumesetében.aromákravonatkozóheterosztereo- típiák értékelésekor ugyanis bárminemű predikciós hatás elsikkad. ez az eredmény megerősítiaztafeltételezést,melyetakorrelációsviszonyokhiányajelez,nevezetesen, hogy a romákkal szembeni heterosztereotípiát más tényezők alakítják, mint a más, kevésbéstigmatizáltcsoportokkalszembeniheterosztereotípiákat.
ehelytmégérdemesmegállniafölött,mialkotjaabemutatottkorrelációsésreg- resszívviszonyoklényegét.ugyanisazautosztereotípia(mintasajátcsoportbelsőérté- kelése)ésakülsőcsoportokértékeléseköztiszorospozitívviszonyarrakésztetiakuta- tásbanrésztvevőválaszadókat,hogyannáljobbraértékeljékamáscsoportoktagjait, minéljobbraértékelikaválaszadókamagukcsoportját.Magátóladódikazafeltevés, hogyminéljobbnaktartjaazemberamagacsoportját,annálkevésbéokozgondotneki pozitívanmegítélniatöbbicsoportot.Haerreamegállapításraazellenkezőirányból tekintünk,aztakövetkeztetéstvonhatjukle,hogyamikéntazegyéniszinten,éppúgya társadalmin bizonyos kivetítéshatás érzékelhető, ahol az egyén világfelfogásának kulcstényezőiacsoportmegítélésétilletőennemacsoportobjektív,külsőtulajdonsá- gailesznek,hanemintern,jellembelibeállítottságok,melyekeldöntik,hogyanérzékeli ésítélimegatársadalmatésjelenségeit.eztatendenciátmárallport(1954)isjelzi, szerinteazemberekaszociáliscsoportokköztiláthatókülönbségekreszoktakössz- pontosítani,shaezeknemelérhetők,azegyénleegyszerűsítésútjántalálösszefüggé- seketamegítéltcsoportismertésismeretlenjellemzőiközött.azígyfelfogottközvetlen kivetítéstalkalmazhatjukazinformációkkiegészítésefolyamatában,amialapvetőfon- tosságúatársadalomrólalkotottleegyszerűsítettképek,vagyisasztereotípiákkialaku- lásában.amegítélendőszubjektumravonatkozónemelegendőinformációkesetében eztűnikazértékelőállásfoglalásokmeghozásafőfolyamatának(Xieésmtsai2012), nohaaszociáliskivetítésnek,úgytűnik,fontosabbhatásavanasajátcsoportmegíté- lésében,mintegykülsőben(robbins–Krueger2005).
aszlovák–magyarviszonylényegevizsgálatunkesetébentehátreciproknakésdia- dikusnak tekinthető, az etnikai identitás összetevőinek értékét illetően különösebb különbségeknélkülinek,statisztikaijelentőségreegyedülazetnikaibüszkeségésaz érzékelthovatartozáskülönbségetettcsakszert,demindkétértékazalkalmazottská- lákhatározottanpozitívtartományábanmaradt,sakutatásianyagbannemkülöníthető elaszlovákminthazainemzetiséghatásaakisebbségekkelszemben.
amegnyilvánultheterosztereotípiaszempontjábólfontos,hogyezmindkétnemzeti- ségtekintetébenapozitívszámoktartományábanvan,tehátmindaszlovák,minda magyarválaszadókkölcsönöseninkábbpozitívanérzékelikegymást,mintnegatívan.a
Fó ru M Tá rsa da lom tud om án yis ze m le, XX i.é vfo lya m 2 01 9/ 4,s om orja
megállapítottértékekhasonlóságaaspektrumellenkezővégéniskimutatható:aroma etnikum megítélése a szlovák és a magyar (sem a cseh) nemzetiség részéről nem mutatstatisztikailagjelentőskülönbséget,segyedülikéntazértékeltetnikumokközül, azérzékeltértékeazértékskálanegatívrészéntalálható.eztamegállapítástalátá- masztja mindkét etnikum nyilvánosságának véleménye a romaság problematikájára mintnagymértékbenautomatikusanelutasító,illetveelítélttársadalmiveszteségre,a prioriproblémára(Majo2014).aszlováktársadalomképeaszlovákésamagyaretni- kum szempontjából tehát a sztereotípiák értékének összehasonlításában kevésbé megosztott,minthinnénk,avizsgáltadatokbóleredőkölcsönösmegítélésakölcsönös értékelésekpozitívjellegéttárjafel.
avitaelmozdításaaleírójellegtőlalehetségesjavaslatokésakonstruktívmegol- dásokfelélehetővéteszimegragadniazeredményekértelmezésénekelméletikeretét acsoportközikontakthipotézis(allport1954)kontextusában.ezazelméletabbólindul ki,hogyakülönbözőcsoportokköztiellenőrzöttkapcsolatbizonyoskörülményekközt azecsoportokképviselőiköztitolerancianöveléséhezvezethet.avizsgálatokeredmé- nyeibizonyosértelembenmegerősítikaposztulálthatáshatékonyságárólszólóáltalá- noskijelentéseket,ámetekintetbenaszakirodalomnemegységes(l.Pettigrew–Tropp 2006). néhány szerző megállapítja, hogy a csoportközi kontaktusnak van esélye az individuáliselőítéletekcsökkentésére,deezahatásnemalkalmazhatóáltalánosság- banacsoporttalmintolyannalszembenielőítéletekre(pl.Forbes1997).vagyisakon- taktushipotézishatásosésérvényesazindividuálisrésztvevőkegymáshozközelítésé- ben,dekevésbéazegyescsoportokközöttifeszültségcsökkentésétilletően.ebbőla tételbőllevezethetőazafelismerés,hogyennekamódszernekköszönhetőencsökken azegyestagokköztiellenségeskedésvagyelőítélet,decsakolyanmértékben,amilyen- benakisebbségtagjátmárnemazadottcsoporttagjánaktartják,magyarul:amegíté- lőszemébenmárnemegycsoporttagja,deacsoportraésajellemzőirevonatkozó véleményváltozatlanmaradt.ebbenazösszefüggésbenakisebbségicsoportmegítélt tagjalényegébenkibújtasztereotípiamegbélyegzésealól,olymértékben,amennyire márnemtartjákazadottcsoporthoztartozónak.acsoportra,illetveacsoporttöbbitag- járanézvéstmindenmaradarégiben.
ennekahatásnakagyakorlatiértelmezéseabemutatottkutatáskontextusábanazt jelentené,hogyakisebbségektagjaitértékelőegyének,akikegymástóltávolállnak (földrajzilagvagytapasztalatoktekintetében),hajlamosaklesznekrosszabbulmegítélni amásetnikumokképviselőit,mintazokazegyének,akikközvetlenkapcsolatbanáll- nakvelük.avizsgáltanyagbanazonbannemlehetaválaszadókatlakhelyükszerint elkülöníteni,ígyeztahipotézistaszlovákiaikisebbségekviszonyaitilletőenegyújabb kutatásnakkellmegerősítenie.
irodalom
allport,Gordon1954. The nature of prejudice.reading,addison-Wesley.
askew,Chris–Field,andyP.2007.vicariouslearningandthedevelopmentoffearsinchildhood.
Behaviour Research and Therapy,45(11).2616–27.p.
brody, Gene H.–Chen, yi-fu F.–Murry, velma Mcbride–Ge, Xiaojia–simons, r. L.–Gibbons, FrederickX.2006.Perceiveddiscriminationandtheadjustmentofafricanamerican 58 Juraj martonyik
Fó ru M Tá rs ad al om tu do m án yi sz em le ,X Xi .é vf ol ya m 2 01 9/ 4, s om or ja
youths:a41fiveyearlongitudinalanalysiswithcontextualmoderationeffects.Child Development,77(5),1170–1189.p.
brown,rupert–Hewstone,Miles.2005.anintegrativetheoryofintergroupcontact.in:zanna, Mark,P.(ed.):Advances in Experimental Social Psychology.vol.37.sandiego,Ca, academicPress,255–343.p.
burstein,Marcy–Ginsburg,Goldas.2010.Theeffectofparentalmodelingofanxiousbehaviors and cognitions in school-aged children: an experimental pilot study. behaviour researchandTherapy,vol.48,6,506-515.p.
erikson,erikH.1968.Identity, youth, and crisis(1sted.).newyork,norton
Fiske,susanT.–Cuddy,amyj.C.–Glick,Peter2006.universaldimensionsofsocialcognition:
warmthandcompetence.Trends in Cognitive Sciences,11,77–83.p.
Fiske,susanT.etal.1999(dis)respectingversus(dis)liking:statusandinterdependencepredict ambivalentstereotypesofcompetenceandwarmth.J. Soc. Issues,55,473–491.p.
Forbes, Hugh d. 1997.Ethnic conflict: Commerce, culture, and the contact hypothesis. new Haven,CT,yaleuniversityPress.
Ford,Marvellae.–Kelly,adamP.2005.Conceptualizingandcategorizingraceandethnicityin healthservicesresearch.Health services research,40(5,Pt2),1658–75.p.
Galliher,renév.–jones,Matthewd.,–dahl,angie2011.Concurrentandlongitudinaleffectsof ethnic identity and experiences of discrimination on psychosocial adjustment of navajoadolescents.Developmental Psychology,47,509–526.p.
Hamill,sarahK.,scott,Walterd.,dearing,erik–Pepper,CarolynM.2009.affectivestyleand depressivesymptomsinyouthofanorthamericanPlainstribe:Themoderatingroles ofculturalidentity,gradelevel,andbehavioralinhibition.Personality and Individual Differences,47,110–115.p.
Homišinová, Mária 2008. Percepcia sociálnej identity slovákov v Maďarsku a Maďarov na slovensku.Sociológia – Slovak Sociological Review,vol.40,no.5,453–486.p.
Hornsey, Matthew j. 2008. social identity Theory and self-categorization Theory: a Historical review.Social and Personality Psychology Compass,2/1,204–222.p.
jaramillo,jamie–Mello,zenar.–Worrell,FrankC.2015.ethnicidentity,stereotypeThreat,and perceiveddiscriminationamongnativeamericanadolescents.Journal of Research on Adolescence,1–7
Lee,TianeL.–Fiske,susanT.2006.notanoutgroup,butnotyetaningroup:immigrantsinthe stereotypecontentmodel.Int. J. Intercult. Relat.,30,751–768.p.
Liebkind,Karmela2006.ethnicidentityinacculturation.in:sam,davidL.,berry,johnW.(eds.):
The Cambridge Handbook of Acculturation.Cambridge,CambridgeuniversityPress, 78–96.p.
Lippmann,Walter2004.Public opinion(reprintfrom1922).newyork,FreePressPaperbacks.
Majo,juraj2014.niekoľkopoznámokkfenoménuetnicityvsúčasnejslovenskejhumánnejgeog- rafii.Acta Geographica Universitatis Comenianae,vol.58,2014,no.2,pp.149–172 Marshall,Williama.–Tanner,jamesM.1986.Puberty.inFalkner,Frank–Tanner,jamesM.(eds.):
1986.Human Growth: A Comprehensive Treatise. Second edition.newyork,Plenum Press,171–209.p.
Mousseau, alicia C. 2013. implementing an incremental theory intervention with american indian youth: examining the effects on motivation, affect, and stereotype threat (Doctoral dissertation).retrievedfromProQuestdissertationsandThesesdatabase.
(uMino.3525667).departmentofPsychology,universityofWyoming.
očovský,Štefan1992.Faktoryzmienetnickejštruktúryobyvateľstvanaslovenskuv20.storočí.
Geographia Slovaca,1,47–54.p.
Pettigrew,ThomasF.–Tropp,Lindar.2006.ameta-analytictestofintergroupcontacttheory.
Journal of Personality and Social Psychology,90(5),751–783.p.
Fó ru M Tá rsa da lom tud om án yis ze m le, XX i.é vfo lya m 2 01 9/ 4,s om orja
Phinney,jeans.–alipuria,LindaL.1990.ethnicidentityincollegestudentsfromfourethnic groups.Journal of Adolescence,13,171–183.p.
raabeTobias–beelmannandreas2011.developmentofethnic,racial,andnationalprejudicein childhoodandadolescence:amultinationalmeta-analysisofagedifferences.Child Development,82.6.1715–37.p.
robbins,jordanM.–Krueger,joachimi.2005.socialProjectiontoingroupsandoutgroups:a reviewandMeta-analysis.Personality and Social Psychology Review,9(1),32–47.p.
romero,andreaj.T.–edwards,LisaM.–Fryberg,stephaniea.–orduña,Michele2014.resilience to discrimination stress across ethnic identity stages of development.Journal of Applied Social Psychology,44,1–11.p.
serrano-villar,Maria–Calzada,estherj.2016.ethnicidentity:evidenceofprotectiveeffectsfor young,Latinochildren.Journal of Applied Developmental Psychology,42,21–30.p.
stangor,Charles–sechrist,Gretchenb.–jost,johnT.2001.ChangingracialbeliefsbyProviding Consensusinformation.Personality and social psychology Bulletin.volume:27issue:
4,486–496.p.
Tajfel,Henri–Turner,johnC.1986.Thesocialidentitytheoryofintergroupbehavior.inWorchel, stephen–austin, William G. (eds.):Psychology of intergroup relations. Chicago, nelson-Hall,7–24.p.
Triandis, Harry C.–Lisansky, judith–setiadi, bernadette–Chang, bei-Hung–Marín, Gerardo–
betancourt,HectorM.1982.stereotypingamongHispanicsandanglos.Theunifor- mity,intensity,direction,andqualityofauto-andhetero-stereotypes.Journal of Cross- Cultural Psychology,13(4),409–426.p.
Tucker-drob,elliotM.–salthouse,Timothya.2008.adultagetrendsintherelationsamongcog- nitiveabilities.Psychology and Aging,23(2),453–460.p.
Xie,yu–Thornton,arland–Wang,GuangzhouLai–Qing2012.societalprojection:beliefsconcer- ningtherelationshipbetweendevelopmentandinequalityinChina.Social science research,41(5).
(Csanda Gábor fordítása) jurajMarTonyiK
CorreLaTions oFeTHniCidenTiTy inMuTuaLPerCePTion oFsLovaKs andHunGarians Thispaperdealswiththecorrelationsofethnicidentityanditsmanifestationsin mutualperceptionandopinionamongcitizensoftheslovakrepublic,bothof slovak and Hungarian ethnicity. For the possibility of broader comparison and apprehension, we also used as illustration the Czech and roma ethnicities.
subsequently,thevaluesweremeasuredonasampleof652respondentsofthe mentionedethnicities,withanequalrepresentationofethnicity,sex,andage.The observedresultsindicateahighdegreeofsimilarityamongrespondentsofboth Hungarianandslovakethnicities.Thissimilarityisfoundbothineachother´s assessments, which is positive and reciprocal, and in the assessments of the roma,whichareequallyinthenegativepoles.
60 Juraj martonyik