Beszámolók, szemlék, közlemények
TÁJÉKOZTATÁSGÉPESÍTÉS, REPROGRÁFIA
Számítógépes könyvtári katalógusok
Számitógépek alkalmazása az Információs rendszerekben módosít
h a t j a a könyvtári g y a k o r l a t o t i s . Ismeretes a könyvtári katalógusok
nak az az alapvető hátránya, hogy a dokumentumok naprakész és gyors feltárását biztosító cédulakatalógusok csak a könyvtárakban hozzáfér
hetőek, a felhasználóknak küldhető kbtetkatalógusok p e d i g bizonyos mértékig már a megjelenés időpontjában e l a v u l t a k , és használatuk ál
talában nehézkesebb, m i n t a cédulakatalógusoké.
A cédula- ós a kötetkatalógusok e hátrányaival szemben csak a¬
zok előnyeit egyesíti a BSC / B r i t i s h S t e e l C o r p o r a t i o n = B r i t Acél¬
i p a r i Egyesülés/ TIS / T e c h n i c a l I n f o r m a t i o n System - Műszaki I n f o r mációs Rendszer/-ében, mintegy a Bzámitógépes információs rendszer melléktermékeként megjelenő könyvtári katalógus.
A számítógépi katalógus a l a p j a lényegében egy egyszerű o n - l i n e hozzáférésű adatbank. Az adatbankban tárolhatőak a könyvtári dokumen
tumok bibliográfiai leírásai. A katalógusból /adatbankból/ való kere
sésre közvetlenül d i s p l a y - e k e n /vizuális adatmegjelenitő perifériá
kon/ van lehetőség. Ebben az esetben a felhasználó egyszerűen l e b i l - lentyüzi a kért információ kódjeleit, mire a képernyőn egymás után megjelennek a vonatkozó i r o d a l o m "katalógus"-kartonjai. A d i s p l a y - e k p o s t a i v o n a l o n bármilyen távolságról csatlakoztathatóak a központi adatbankhoz, tehát megfelelő távközlési r e n d s z e r és k o m p a t i b i l i s gé
p e i használata esetén t e l e x h e z hasonló tárcsázással bárhonnan azonna
l i tájékoztatást l e h e t k a p n i az igényelt dokumentumokról vagy témák
ról, Ü számitógépes katalógus másik felhasználási módja, hogy bármi
k o r naprakész kötetkatalógusok készíthetők egy egyszerű sornyomtató periféria alkalmazásával, ezek a kötetkatalóguaok korlátlan számban sokszorosíthatók, és a rendszeres használóknak expediálhatók.
I s m e r e t e s , hogy a kellő időben nem korrigált cimleirási vagy feldolgozási h i b a végső soron a dokumentumok megtalálását akadályoz
h a t j a . Ezt a hibát i s s e g i t leküzdeni a számitógépes katalógusszer
kesztés, A dokumentumok címleírása i s a számitógéppel közvetlen ösz- szeköttetésben lévő d i s p l a y - e k e n történik. így egyrészt a cimleiró- operátor a d i r e k t számitógépes összeköttetés következtében állandó
an értesül tévedése következményeiről, másrészt az általa b e v i t t i n formációk a képernyőn a z o n n a l megjelennek. M i v e l egy-egy a o r n y i k a r a k t e r csak külön gomb lenyomásával kerül gépi tárolásra, lehetőség van a menet közbeni ellenőrzésre és javításra i s .
Egy o n - l i n e rendszerű számítógépes katalógus természetesen csak bizonyos feltótelek m e l l e t t létesíthető. Az első megkötés mindjárt a dokuientum feldolgozásánál j e l e n t k e z i k , amennyiben egy dokumentum cimleirása az a l k a l m a z o t t rendszerben nem vehet igénybe 1000 k a r a k -
3 6 6
TMT 22.évf, S.azám 1975.május
térnél többet. Ez a t e r j e d e l e m egy átlagos dokumentum címleírásának f e l e l meg»Ezt m u t a t j a be "gépi katalóguscédula" formájában as l.ábra*
19* r « . 6 £ K t C WTGO* 5^EELt«<íf*
I
i p w n a srm. M T I 1 U I E .
l . s z . ábra •
iI S I « " " 9 6 6 * UlTP i
' • I B P W M l
Stta
W5IITUTE.PUB.ICHTIW HB.9B.J
» a c u x i HTTM i s i pua- i c n r i m b .
• F f
Az ezekből összeállított kó'tetkatalóguat szemlélteti a 2,ábra.
iir mim
Í < • \-z "HBM -.i---E El >*'<(! MT.*T
I tTTBI-hXlf TIT*
T*4» L W
•ni*
41 EMC H U 1 1 "
mjMMl* H f l t ' F l t » l T- i f r- I l l * ii » : i •-• .
fcH.J -41 • • t * C ] - I I P r - C
QP . - • • .- " < ( . T I { i , i i n , l t, w i . J . k * t r « m i - i r * ' i - n iPLr>T-fnT
i M i P . k. ü. i i c iI H. : -: - : - flt - tmi-ff'l.
« * T Í . f P « . ( W *ÖTP t í O í "
» t a r . . , . - ,F, , :.-.: M:1*. .n-*: :: HP — " j L i f i . • nr » » T « hí i: - . Q . l t f f ] .
t. X ' M i PEPI urK í-.-.. !**»
0 » > * Í T
H - f f l - * V Í * « D FAL! 1 | T ^ ! " l í T U H P ' . H T , " i r ^ P l W—T".-!
h.i • : - , . > • •-¬
m i : - m a W M M T
iHPM r-*-;. ii r ; -M Hullt" r- r V , - ' " i . P-Í
2.ss- ábra
367
Beszámolók, szemlek, közlemények
Más problémát okoz az o n - l i n e hozzáférhetőség igénye. Ez ugyan
i s megszabja a z t , hogy a könyvtári dokumentumok cimleiráal a d a t a i n a k közvetlen hozzáférésű tárolókban k e l l lenniük. A tároldképesség ha
tára m i a t t azonban egy bizonyos nagyságrenden felüli könyvtár "gépi katalogizálása" már nem lehetséges. A BSC-nél a l k a l m a z o t t t e c h n i k a esetében k b . félmillió könyvtári egység az, amely i l y e n módszerrel katalogizálható.
/ A s l i b Prooeedinge, 26.k. 5.sz. 1974.máj. p.189-209./
Gépi-olvasás Nyugat-Európában
Nyugat-európai információs szakértők konferenciáját r e n d e z t e meg a B r i t i s h C o u n c i l , a B r i t i s h L i b r a r y és a l i b r a r y A s s o o i a t i o n Banburyben, a gépi olvasás tárgyköréből. Ez a k o n f e r e n c i a a harma
d i k , annak az i g e n s i k e r e s sorozatnak a keretében, amely az európai HARC tagországok specialistái könyvtárgépesitéai együttműködését szolgálja.
A k o n f e r e n c i a el3Ő napján Franciaország, Hyugat-Nérnetország, a skandináv államok, Olaszország, Belgium és az Egyesült Királyság szakértői számoltak be az országaikban k i a l a k u l t általános nézetek
ről. A felszólalások általános képe az országos, integrált,on-line rendszerű információs hálózatok tervezésének előretörését m u t a t t a . A második napon három f o n t o s beszámolót t a r t o t t a k , amelyek a hiAiíC fő nemzetközi szabványosítási problémáival f o g l a l k o z t a k . Ezeket a B r i t i a h L i b r a r y kutatási és fejlesztési osztályának munkatársai terjesztették elő. Közülük D. AUSTIN hangsúlyozta a fejlődés hiányét a tárgykörök egységes felfogásának szabványosításában, de a Jövőre v o n a t k o z t a t v a reményét f e j e z t e k i . R . COVfARD k r i t i k a i megjegyzésekkel
i l l e t t e a gépi formátumok szabványosításának programját, ín. GORÜANN v i s z o n t már derűlátóbban n y i l a t k o z o t t a bibliográfiai szabványosítás helyzetóról a Párizsi Megállapodás óta e l t e l t időben. Egyben i s m e r t e t t e azokat az e l v e k e t i s , melyeket az 1974 május végi h e l s i n k i ISO konferencián t e r j e s z t e t t e k elő.
A szabványosítási kérdések vitája o l y a n s i k e r e s v o l t , hogy a harmadik napon e r e d e t i l e g nem t e r v e z e t t előadásokat állítottak be.
Dr.KOHL a karakter-készletek szabványosításáról. M. PONCÉT a gépi rendszerek forrásoldali adatszerkezetéről éB GORMANH a f i l e k i a l a kítás, szervezés alapelveiről beszélt. A k o n f e r e n c i a ezek után három munkacsoportra o s z l o t t , amelyek a bibliográfiai adatok és leírás
368
