• Nem Talált Eredményt

Számítógépes könyvtári nyilvántartórendszer megtekintése

N/A
N/A
Protected

Academic year: 2022

Ossza meg "Számítógépes könyvtári nyilvántartórendszer megtekintése"

Copied!
6
0
0

Teljes szövegt

(1)

Vasvári Lilian-Hanny György—Náray-Szabó Gábor

C H I N O I N Gyógyszer- és Vegyészeti T e r m é k e k G y á r a

1, Bevezetés

Vállalatunk műszaki könyvtára körülbelül 25 ezer kötetnyi könyvvel segíti a kutatásban és a termelésben részt vevő szakemberek munkáját. Ezek az értékes könyvek azonban csak akkor válnak igazán hasznosakká, ha a bennük lévő információ valóban eljut az érdekeltekhez. A könyvtár feladata ui. nemcsak a könyvek és egyéb dokumentumok beszerzése. Segítséget kell nyújtania az olvasóknak abban is, hogy hozzájussa­

nak a megfelelő információhoz. Ennek egyik eszköze a részletes szakkatalógus, amelynek elkészítéséhez nyújt lehetőséget az általunk kidolgozott új rendszer, amely kihasználja a számítógépes adatfeldolgozás nyújtotta előnyöket. Megszerkesztésénél ügyeltünk arra, hogy megmaradjanak a régi nyilvántartási formák, viszont a számítógépes feldolgozás révén újszerű szolgáltatásokra is sor kerülhessen. Hasonló nyilvántartási rendszerek működnek külföldön is [ 1 - 3 ] , ezeket azonban nem lehet változtatás nélküi alkalmazni a hazai viszonyokra.

Az alább ismertetendő nyilvántartás bevezetése és hosszabb időn keresztül való működtetése talán hasznos tapasztalatokkal szolgálhat más hazai számítógépes katalógusok megszerkesztéséhez is.

Hagyományos könyvtárhasználati rendszerünk fö hiányosságai a következők voltak:

a) Könyvtárunk szabadpolcos rendszerű, így az olvasók tetszés szerint válogathattak a könyvraktárban, miközben legfeljebb a szerzői katalógust vették igénybe.

Ez a módszer ugyan megkönnyítette a keresést, de korántsem adott teljes tájékoztatást az összes hasonló tárgyú irodalomról.

b) A raktárban szakmai tartalmuk szerint csoportosí­

tottuk ugyan a könyveket, de a rendelkezésre álló kevés hely miatt a felosztás nem lehetett elég finom. Ezért nagyon sok könyvet kellett átnézni ahhoz, hogy a megfelelőt ki lehessen választani.

c) A sok mozgatás miatt a raktár rendjét és áttekinthetőségét nehéz volt megőrizni.

d) Az olvasó természetesen nem találkozott a polcokon a kikölcsönzött és a letéti könyvtárakban lévő könyvekkel, holott ezek teszik ki az állomány nagyobbik felét, és ezek között található a korszerű szakkönyvek zöme is. Így éppen a legújabb információról nem szerzett tudomást.

Az újonnan kialakított rendszer célja az, hogy a felsorolt hiányosságokat legalább részben kiküszöbölje.

Lehetővé teszi, hogy az olvasó ne a könyvek között keresgélve, hanem a katalógusok és egyéb kisegítő jegyzékek segítségével kapjon képet a rendelkezésre álló irodalomról. Ezzel egyrészt megőrizzük a raktári rendet, másrészt lehetővé tesszük az alaposabb és gyorsabb tájékozódást.

2. A gépi nyilvántartás alapjai

A könyvtár korábban az Egyetemes Tizedes Osztályo­

zást (ETO) alkalmazta a könyvek tartalmának jellemzé­

sére. Ebből a rendszerből kiemeltük azokat a jelzeteket, amelyek a legjobban tükrözik a könyvtár gyűjtőkörét.

Elvégezve az ETO által lehetővé tett jelzetalkotási műveleteket, létrehoztunk olyan jelzeteket is, amelyek főszámként nem szerepelnek az ETO-ban. Így jutottunk körülbelül 600 olyan jelzethez - ezeket szakmaszámok­

nak neveztük el - , amelyek a CHINOIN műszaki könyvtár igényeinek megfelelő, speciális tematikus osztályozás vázát alkotják.

Minden könyvet ellátunk egy és csakis egy jelzettel, amely legfeljebb 12 jelből áll, és egy-egy fogalomkört takar. Ennek tartalmát tárgyszavakkal (deszkriptorok- kal) is kifejezzük. Minden jelzethez több, legfeljebb azonban 20 tárgyszó tartozhat: a fogalomkörből célszerűen kiemelt, speciális igényeinknek megfelelő,

(2)

T M T 2 9 . évf. 1 9 8 2 / 6 .

további tárgyszavak sora. Ily módon alakult k i egy körülbelül 2000 deszkriptort számláló rendszer, amely az imént említett 600 téma köré csoportosul. Készítet­

tünk egy deszkriptorjegyzéket (tezauruszt), amely két kötetből áll. Az elsőben a deszkriptorok betűrendben szerepelnek, a másodikban pedig szakmaszámok mellé rendelve, a számok növekvő sorrendjében felsorolva (1-2, ábra). Mivel a rendezésnél csak az első hat karaktert vesszük figyelembe, a 2. ábrán látható 577.16:

karaktersorozat után már nem szükségszerű a növekvő sorrend.

K Ö N Y V T Á R - 5ZAKMASZAM KULCS3I0 - JEOYIEK " K U L C S S Z Ó S Z E R I N T "

célja az, hogy az olvasónak az ETO részletes ismerete nélkül is lehetővé tegye az egy-egy viszonylag szűkebb szakterületre vonatkozó irodalom több közelítéssel való megtalálását a szakkatalógusban.

HUOZAKl K Ö N Y V T Á R - SZAKHASZAH K U L C S S Z Ó - JEOYJEK. "SZAKMASZAH SZERINT"

SZAKHAS IAH/ETO/ TEHAKOA /KULCSS ZO/

377. 13: - l * TEHAKOA/KliLCSSZO/ S Í A K M A S Z A M / E T O /

P R O T E O L I T I K L Í S ENTIHEK FLAVONOIDOK

KDENIIH

ENZIM INHIBITOROK

KLINIKAI ENZIHOLMIA FERHENTACIO

ENZIHOLOQIAI H0DS7ER

FOLYAMATOK OINAHIKAJA 4 4 - M FOLYAHATOK V E Z É R L É S E (OEFIANl l í - 3 FOLYAHA TSZ ABALYO ZAS 41 O H

FOLYAHAT TERVE TES 44 011 FOflOACSOLO HEOHUNKALAS 411 9 FORMULÁÉ HOAHALES 415 11 F O R R Á S 2 T A S H l . " 1 / 7 « FOflTRAN 461 3. 04 FOSJFATIDOK S « 7 . T3

FOSZFOPROTEI0 » * FOSIFOH TAHTALMU SZERVES VEOY. 547-11

F0TOBIOLOO1A 577. 3 F O T O K É M I A M l . H FOTOHETIIIA 5 55 FOTON 339. 1 F O T O S Z I N T É Z I S M l . I*

F O T O S Z I N T É Z I S 581. 11/. 13

« * • " " - • - " ^ O T O S Z I N T É Z 19 B I O F I Z I K A 3 7 7 . 0 3

1. ábra Minta a betűrendes desz k r i ptor j eg y zé k b ő I

A tezaurusz elkészítése kettős célt szolgál. Egyrészt segíti a könyvtárosokat az újonnan beérkezett könyvek részletes szakrendbe való állításában, mivel a tárgyszavak mellé rendelt szakmaszám felvilágosítást ad arról, hogy valamely fogalom melyik tudományág körébe tartozik.

Deszkriptorként az adott fogalom magyar neve mellett számos idegen nyelvű szinonimát, valamint sorozat- és kiadványcímet is feltüntettünk. Ez milyebb nyelvtudás.

nélkül is megkönnyíti a tájékozódást. A tezaurusz másik

377 16/. 17

VITAHINOK VITAHINOLOOIA

ORVOSI VITAHINOLOOIA VITAHIN F 1 T I 0 L 0 0 I A VITAMIN FATII0L&0IA VITAHIN THERAFIA VITAHIN DI0KEH1A

K É M I A I VITAHINOLOOIA M O L E K U L Á R I S VITAHINOLOOIA TECHNIKAI VITAHINOLOOIA

Z £ I R 0 L O C i : 0 N Y VITAMINOK A VITAMIN

D VITAMIN E VITAMIN K VITAMIN

VIZOLDCKONY VITAHINOK 0-12 VITAHIN C VITAHIN f> VITAMIN

VITAM1NS AND liOPMONES

2. ábra Minta a szakmaszámok szerinti deszkriptorjegyzékből

A gépi nyilvántartás alapját a szerzői katalógus kartonjain szereplő bibliográfiai adatok képezik. A feldolgozás során a számítógép korlátozott tárolókapa­

citása miatt nem követtük a szabványos címleírás szabályait. A számítógépre a következő adatokat vittük fel, amelyek könyvenként egy-egy rekordnak felelnek meg:

o leltári szám;

o szerző (a szerző(k) vagy szerkesztő(k) családi neve, max. 12 karakter);

o cím (rövidítések nélkül, a kötetszám megjelölésével, max. 80 karakter);

o megjelenési év;

o szakmaszám * szakmaszámhoz rendelt fődeszkriptor.

(3)

Alapvető követelmény a könyv és a rekord közti kölcsönös, egyértelmű megfeleltetés biztosítása. A rekordokat mágnesszalagon, szekvenciális elrendezésben tároljuk.

3. Agyakorlati megvalósítás feltételei

A rendszer elindításához szükséges volt a könyvtár jelenlegi állományának a fenti módon való feldolgozása.

Mivel eddig a keresés eszköze legtöbbször maga a könyv volt, nem okozott problémát az, hogy a bibliográfiai adatok valamelyike hiányzott vagy pontatlan volt. Most azonban a keresés alapja a katalógus, ezért a kartonokon és a számítógépen szereplő adatoknak teljeseknek, pontosaknak és naprakészeknek kell lenniük. Ezért szükségessé vált a könyvtár állományának teljes átvizsgá­

lása és újrarendszerezése. Ez igen nagy munkát jelentett cs a következőképpen történt.

A nyers (át nem vizsgált) adatokat a szerzői katalógus kartonjai alapján a gépen feldolgoztuk. A felvitt adatokról jegyzék készült, amely a további javítás alapját képezte.

Egyeztettük a könyvek és a hozzájuk tartozó szerzői és kölcsönzőkartonok adatait, vagyis kiegészítettük, illetve kijavítottuk a bibliográfiai adatokat, kiválasztot­

tuk a könyv tartalmának megfelelő szakmaszámot, és ezt a könyvön és a kartonokon egyaránt feltüntettük. Az így ellenőrzött adatokká! kiegészítettük a számítógép segítségével készített jegyzéket, melynek alapján könnyen javíthattuk a gépen szereplő adatokat is.

Az új nyilvántartási rendszer működési feltételeinek megteremtésével egyidőben az elavult raktározási rend is megújult. Az új szakmai felosztásnak megfelelő, logikusabb elrendezést és részletesebb tematikai felbon­

tást biztosító, új raktári rendet alakítottunk k i , hogy elősegítsük a könyvek közötti gyors tájékozódást.

Az állományrendezésnek ezt a módját az indokolja, hogy az adatrögzítési munkák elég hosszadalmasak, ugyanakkor a könyvtárban az adatok szinte pillanaton­

ként változnak (selejtezések, új szerzemények stb.). Ez a módszer lehetőséget nyújtott a számítóközpontban és a könyvtárban megoldandó feladatok párhuzamos elvégzé­

sére. Állandó kölcsönhatást biztosított a könyvtár és a számítóközpont között, így már a részeredmények is hasznosíthatóvá váltak, és a kisebb, munka közben felmerülő problémákkal könnyebben boldogultunk.

4. A számítógép segítségével biztosított szolgáltatások

A feldolgozás lehetővé teszi, hogy az adatokat terminál segítségével, közvetlen elérésű vagy kötegelt formában bármikor visszakérdezhessük a következő szempontok szerint:

leltári szám;

szerző neve;

megjelenési év;

szakmaszám.

A jelenleg működő számítógépi program nem nyújt lehetőséget a keresési ismérvek logikai műveletekkel való összekapcsolására.

A könyvtári szolgáltatásokat a fenti szempontok szerint készített jegyzékek segítségével biztosíthatjuk. A lehetőségek a következők:

a) Az Összes dokumentum bibliográfiai adatait a leltári számok növekvő sorrendjében felsorakoztató jegyzék két könyvtári feladatot old meg. Egyrészt

segítséget nyújt a könyvtárosnak a leltári szám szerinti kereséshez, ami igen hasznos lehet például selejtezés vagy a letéti állomány ellenőrzése esetén. Másrészt lehetővé teszi, hogy szinte percek alatt összeállítsuk az új szerzemények katalógusát. Például az utolsó ezer leltári számhoz tartozó adatokat azonnal kiírathatjuk, míg korábban ehhez hetek munkája volt szükséges. Új jegyzék félévenként készül.

b) A dokumentumok bibliográfiai adatait a szerzők nevének kezdőbetűje szerint rendező jegyzék gyakorlati­

lag megegyezik a szetzői katalógussal. Belső, könyvtári célra használjuk. Lekérdezése az igényektől függően, esetenként történik.

c) Egy adott évben megjelent könyvek adatait a számítógép memóriájába történt felvitel sorrendjében tartalmazó jegyzék, melyet a Legújabb kiadványok katalógusa címen vezethetünk be a könyvtári szolgáltatá­

sok közé. Hasznos áttekintést nyújthat a szakirodalom­

ban legújabban megjelent könyvekről, készítése féléven­

ként javasolható. Mivel a könyvtár régebbi kiadású dokumentumokkal is gyarapszik, a fenti katalógus nem azonos az új szerzeményekével.

d) Azonos szakmaszámmal jelölt könyveket tartalma­

zó jegyzék valamely témakör irodalmáról nyújt áttekin­

tést. Az Összes szakmaszám szerinti jegyzéket egyesítve szakkatalógushoz jutunk. Ez rendszerünk talán leghasz­

nosabb terméke. Az olvasó legegyszerűbben a 2000 deszkriptorból álló tezaurusszá! együtt használhatja. A szakkatalógust évenként érdemes megújítani.

5. Egy témakör irodalmának teljes feltárása

Tegyük föl, hogy olvasónkat a vizoldékony vitaminok irodalma érdekli. A teendők a következők: kikeressük a betűrendes tezauruszból az adott témakört leginkább jellemző tárgyszót vagy tárgyszavakat. Lehetőleg minél

több ekvivalens szót kell megadni; ha egyiket sem találjuk a deszkriptorok között, a témát valamilyen tágabb, Összefoglaló kifejezés segítségéve! jelöljük meg. A vitamin szót tartalmazó oldalon több, a témába vágó deszkriptort találunk. Többek között szerepel a vizoldékony vitaminok megjelölés is, a szakmaszám

(4)

T M T 2 9 . évf. 1 9 8 2 / 6 .

igen

Keresés t é m a k ö r szerint

A témát j e l l e m z ő kifejezések megkeresése a b e t ű r e n d szerinti tezauruszban

A k ö n y v k a r i o n j á n a k megkeresése a szerzői katalógusban

N é z z e meg a kikeresett szakmaszán alatt felsorolt k ö n y v e k e t a szakkatalógus meg­

felelő szakmaszámot t a r t a l m a z ó jegyzékén

A leltári szám alapján a k ö n y v t á r o s kikeresi a kölcsönző kartont

A kölcsönző k a r t o n alapján a k ö n y v t á r o s felvilágosítást a d a k ö n y v helyéről (a r a k t á r b a n vagy a letéti k ö n y v t á r a k

\ralamelyi kében)

Keressen s z i n o n i m á k a t , bővítse a t é m a k ö r t

A k ö n y v megkeresése

A k ö n y v elolvasása

3. ábra A keresés menete az új könyvtári rendszerben

(5)

577.164. Ezután kikeressük a fenti számot a tezaurusz második kötetéből, ahol a tárgyszavak a növekvő szakmaszámok sorrendjében szerepelnek. Az 577.164-es jelzethez a következő deszkriptorok tartoznak:

vizoldékony vitaminok, Bl 2 vitamin,

C vitamin, P vitamin.

A kapott információk alapján eldöntjük, hogy a téma ilyen szempontból érdekes-e. Érdemes az adott szakma­

szám környezetébe eső információkat is megnézni, mert gyakran ott is találhatók hasonló fogalmak. Ha esetleg még nem vagyunk megelégedve, újra a betűrendes katalógushoz fordulhatunk. Például, ha a vizoldékony vitaminok analitikájára vagyunk kíváncsiak, akkor érdemes a vitamin meghatározás deszkriptorhoz tartozó 543.86 szakmaszámot is figyelembe venni. Mindezek alapján kiválaszthatjuk azt a szakmaszámot vagy azokat a szakmaszámokat, melyek alapján érdemes keresni a szakkatalógusban. Az itt kiválasztott jelzethez rendelve megtalálhatjuk az adott témában a könyvtárunkban rendelkezésre álló összes irodalom bibliográfiai adatait.

A keresés menetét a 3. ábrán mutatjuk be.

kezelésére szolgál. Adaptálása más gépekre esetleg jelentős munkával járhat, de minden további nélkül

elvégezhető.

Irodalom

1. SAEVECKE, R. D.: Die Deutsche Bibüothck und die von ihr angebotenen zentralen nationalbibliographischen Dienstleist- ungen = DFW Dokumcntation Information, 26. köt. 1978.

p. 17-20.

2. HYMAN, M.: The rolc of minicomputers in libraries and ínformation units = Aslib Proceedings, 30. köt. 1978.

p. 373-382.

3. KILGOUR, F. K.: The OCLC online library netwoik = International Forum on Information and Documcntation, 5. köt. 1980. p. 35-36.

6. Távlatok

A számitóközpont és a műszaki könyvtár együttmű­

ködésével létrehozott rendszer új lehetőségeket nyit a könyvtári munkában. Bevezetésének legfontosabb ered­

ménye a korábban elképzelhetetlen, szigorú könyvtári rend kialakulása. A rend megteremtése jelentette a legnagyobb munkát, ehhez képest a számítógépes feldolgozás lényegesen kisebb energiát igényelt. A rend fenntartása könnyebb a számítógépes rendszer keretei között, mert a jegyzékek megrongálódása esetén tetszés szerinti számban újakat tudunk készíteni. Emellett nem veszhetnek el az adatok, mint például a katalóguskarto­

nok.

A közeljövőben azt tartjuk a legfontosabb feladatunk­

nak, hogy a számitógépes tárgy szókatalógust megismer­

tessük olvasóinkkal, és saját munkánk közben is minél intenzívebben vegyük igénybe. A gyűjtőkör állandó változását új tárgyszavak beiktatásával, újabb témakörök kialakításával követhetjük. A tezauruszok rendszeres átvizsgálása, javítása és kiegészítése biztosítja a rendszer rugalmasságát és a további fejlesztés lehetőségét. Jelentős eredményeket várunk a letéti könyvtárak leltározásánál, amikor a könyvjegyzékek ellenőrzése lényegesen egysze­

rűbbé válik, és munkaerőmegatakarítást érhetünk el. Az új szermények katalógusa néhány nap alatt elkészíthető a számítógép segítségével, ezért gyarkabban bocsáthatjuk olvasóink rendelkezésére, mint korábban.

A rendszer a CH1NOIN Seecheck R 800 típusú számítógépén működik, amely szöveges adatbázisok

VASVARI Lilian—HANNY György—NÁRA Y- SZABÖ Gábor: Számítógépes könyvtári nyilvántartórendszer

A cikk azt mutatja be, hogy a számítógép használata milyen irányokban változtatja meg, illetve teszi haté­

konyabbá az üzemi szakkönyvtárak - ez esetben a CHiNOIN gyógyszergyár szakkönyvtárának - munkáját.

A szóban forgó rendszer Seecheck R 800 típusú számítógépen működik.

* * *

VASVARI, L.-HANNY, Gy.—NÁRAY- SZABÓ, G.: A computer-generated library catalogue

The artiele shows how the use of a computer affects and improves the effectiveness of the operation of industrial libraries, in this case the special library of the CHINOIN pharmaceutical company. The system de- veloped is based on a Seecheck R 800 computer.

* * *

(6)

T M T 2 9 . évf. 1 9 8 2 / 6 .

BAHIBAPH, JL — XAHHH, J\b. — HAPAM- -CABO, r.: Bn6jiHOTeiHaíi perifcTpaiihoMHaH c i i c -

TeMa na 6a3e 3 B M

O r a T i i i i n O K a 3 H B a e T , b KarcoM HanpaB/ieHHH i i c - no.ih:jnnannc 3 B M M6HH6T h nenaer 6o;ree 3dptpeK- THBHOH p a Ö O T y ÖHÖJIHOTeKH Ha npOH3BOrtCTBe, B

aaHHOM cjiyqae p a ö o T y ÖHŐJiHOTeKH aaeoaa ne-

KapCTB C H I N O I N , OnncbiBaeMaa CHereMa 6a3H- pyercH Ha 3 B M i r m a Seecheck R800.

* * *

VASVÁRI, L.-HANNY, Gy.-NÁRA Y- SZABÓ, G.: Ein rechnergestütztes Bibüotheks- evidenzsystem

In der Studie ist dargestellt, in welche Richtungen durch den Rechnereinsatz die Arbeit in einer Betríebs- fachbibliothek — in diesem Fali in der Fachbibliothek der Pharmazeutischen Werke CHINOIN - gelenkt, bzw.

effektiver gestaltel werden kann. Das beschriebene System arbeitet mit einem Rechner Typ Seecheck R 800.

* * *

Felhívjuk Olvasóink figyelmét az Országos Műszaki Információs Központ és Könyvtár és az Építésügyi Tájékoz­

tatási Központ közös, a

T U D O M Á N Y O S - M Ű S Z A K I INFORMÁCIÓ S Z A K K Ö N Y V T A R A

című kiadványsorozatára.

A sorozat egyes kötetei a különböző tudományágak, szakterületek információs, dokumentációs és könyvtári dol­

gozói számára egyaránt közvetítik a korszerű információs munka alapvető, közös és legújabb elméleti, gyakorlati ismereteit.

A sorozat eddig megjelent kötetei:

1. sz. ÓNÓDY Miklós: Információs technikák és berendezések I . {Reprográfia) 58 oldal, ára 16,50 Ft

2. sz. POPRÁDY Géza: A szakkatalógus szerkesztése 53 oldal, ára 12,- Ft 3. sz. KOVÁCS Ilona: Dokumentumleírás

45 oldal, ára 12,- Ft

4. sz. Hazai szakirodalmi számítógépes információkereső szolgáltatások. Tájékoztató 1981.

119 oldal, ára 29,- Ft 5. sz. Számítógépes szakirodalmi szolgáltatások:

ROBOZ Péter: Profilszerkesztési alapismeretek ROBOZ Péter: Szolgáltatás az INSPEC adatbázisból HARASZTHY Éva: Input előállítása az INIS adatbázisba

66 oldal, ára 16,50 Ft

6. sz. Dr. JÁNSZKY Lajos: A könyvtárak és az információs intézmények feladatai és szervezete 43 oldal, ára 12,- Ft

7. sz. Dr. SZEPESVÁRY Tamás: Az olvasószolgálat. Referensz munka a szakkönyvtárakban 50 oldal, ára 12,- Ft

8. sz. BOBOKNÉ BELÁNYI Beáta: Dokumentumismeret 58 oldal, ára 12,- Ft

Előkészületben:

9. sz. RÁDY Ferenc: Ügyviteli, iratkezelési és gazdálkodási alapismeretek

A már megjelent köteteket az OMIKK Értékesítést osztályától lehet megrendelni (1428 Budapest, Pf. 12.).

Hivatkozások

KAPCSOLÓDÓ DOKUMENTUMOK

Helynévi anyag felkutatásához segítséget nyújt például a Debreceni Egyetem Magyar Nyelvtudományi Tanszékének listája (4), a Magyar Névarchívum Kiadványai,

Hasznos segítséget nyújt B ENNETT interkulturális érzékenység fejlesztési modellje, amely hat fokozatot állapít meg az interkulturális érzékenység

Ezen a ponton tud a könyvtár segítséget nyújtani a hasznos e-learning anyagok felkutatásához és visszakereséséhez, vagy további lépésként egy elektronikus könyvtári

Ezek közüi a debreceni Universitas rendszere és a Kossuth Lajos Tudományegyetem előkészítő munkája a rendszer nagysága, az alkalmazott könyvtári szoftver (a Carlyle

Az olyan tartalmak, amelyek ugyan számos vita tárgyát képezik, de a multikulturális pedagógia alapvető alkotóelemei, mint például a kölcsönösség, az interakció, a

A CLIL programban résztvevő pedagógusok szerepe és felelőssége azért is kiemelkedő, mert az egész oktatási-nevelési folyamatra kell koncentrálniuk, nem csupán az idegen

Nagy József, Józsa Krisztián, Vidákovich Tibor és Fazekasné Fenyvesi Margit (2004): Az elemi alapkész- ségek fejlődése 4–8 éves életkorban. Mozaik

A „bárhol bármikor” munkavégzésben kulcsfontosságú lehet, hogy a szervezet hogyan kezeli tudását, miként zajlik a kollé- gák közötti tudásmegosztás és a