Beszámolók • Szemlék • Referátumok
A r e f e r á t u m k é s z i t é s s z a b á l y a i é s a r e f e r á l u m A rutinszerűen végzendő szellemi munkát irá
nyító szabályoknak a könyvtárakban és a dokumen
tációs feldolgozásban egyaránt fontos szerepe van.
Ilyen rutinmunka többek között a referátumkészítés is. amihez ugyancsak szükség van az irányelvek szabta egységesítésre és szabályozásra. Ezt azonban megnehezíti ennek a m u n k á n a k még feltáratlan, normákba nem kényszerithetö gondolkodási folya
mata, nehezen meghatározható minőségi követel
m é n y e .
A pontosabb meghatározás érdekében fontos, hogy a referálás folyamatát egyszerű, de ezért könnyebben e l e m e z h e t ő lépésekre bontsuk. T ö b b ez irányú javaslat - ld.: Borkő és Chatman (1963),
P/eiffer-Jüger 0 9 8 0 ) , van Dijk (1980), Cremmins (1982) stb. - ellenére a folyamat szerkezeli elemei
nek megállapítására m é g nem született egységes, ésszerű megoldás. Ahhoz, hogy a referálás folyama
tának modelljét el lehessen készíteni, hiányoznak még a referálással kapcsolatos ismeretek is.
Ezeknek az ismereteknek megszerzéséhez az egyik megoldás a referátumoknak és készítésük kü
lönböző szabályainak elemzése. Ezek a szabályok a szövegfelismerés és az automatikus referálás kap
csán újra az érdeklődés előterébe kerültek.
Elsősorban a sok belső és külső munkatársat fog
lalkoztató, tájékoztatási szolgáltatásokat végző in
tézmények készítenek referálóik számára külön
böző vezérfonalakat. Ezek közül hármat, illetve az útmutatásukkal készült referátumokat hasonlított össze egy 1982-ben R. Kuhlen és munkatársat által a konstanzi egyetemen végzett vizsgálat, amely azt kutatta, hogyan hatnak a szabályok az e r e d m é n y r e , azaz az elkészült referátumra.
Az útmutatók általában a referátumra jellemző szövegszerkezet meghatározó kategóriáit jelölik meg. Ezek többnyire a következők: referátum — tárgy + cél + módszerek + eredmények + követ
keztetések. Ez megfelel az 1NIS (International Nuc-
lear Information System = Nemzetközi Nukleáris Információs Rendszer) álla! alkalmazott alapszerke
zetnek rs.
Kémiai Tájékoztatási Központ (FachinformationszentrumsChemie)
A referátumkészités szabályai szerint a referátum foglalja röviden össze az eredeti dokumentum leg
fontosabb tényeit, azaz elsősorban a kutatási folya
mat szakaszait: a célt, az e r e d m é n y e k e l és a végkövetkeztetéseket.
R E F E R Á T U M
célkitűzések eredmények következtetések
A referátum rendszerint két részből: a szövegből és a képletekből áll. Szükség esetén az egyik vagy a másik részel is maradhat.
A referátum szerkezetének tehát a cél-ered¬
mény-következtetés menetét kell követnie, azon
ban arról nem szól a szabályzat, hogy ez a szövegben és a képletben miként tükröződjék. Kizárólag a refe
ráló találékonyságára van bízva, hogy az eredeti szöveg alapelemeit (a módszerek adatai, veszélyes anyagok stb.) hogyan építi bele ebbe a hármas tago
lású szerkezetbe.
A további probléma a szöveg- és képletrész út
m u t a t ó szerinti összehangolása a jelölésre szolgáló római számok segítségével. Míg ugyanis a képlet a kémiai reakciók lefolyását jelöli, a szövegrésznek a kevésbé egyértelműen meghatározott hármas tago
lást kell követnie.
Az irányelveknek a képletekre vonatkozó része világos, pontos és konkrét. Az utasítások alapján
28
T M T 3 3 . é v i . 1986/1.
minden nehézség nélkül levezethetők a képletek el
készítésének szabályai. Ez a szövegrész szabályairól korántsem m o n d h a t ó el.
A szabályok alkalmazását a Kémiai Információ
szolgáltatás (Chemischer Informaíionsdienst) 1982.
évfolyamából találomra kiemelt 32 oldalán vizsgál
ták meg, ahol egyetlen referátum sem akadt, amely megfelelt volna a csupán szöveges részből álló refe
r á t u m o k r a vonatkozó tagolás szabályainak. A refe
rátumok általában nem a kutatás menetét írják le, hanem az anyagokról, azok osztályozásáról, egy
másra hatásukról szólnak, ami a kémia tárgykörében teljesen érthető. A kutatás folyamatára összpontosí
tott, aszabályokból amúgyis nehezen kikövetkeztet
hető szerkezeti előírásokat a szöveges referátumok
nál nem tartják bc.
A képlet- és szövegrészből álló referátumokra egymásnak e l l e n t m o n d ó szabályok vonatkoznak. A két részt a referátumban d ö n t ő szerepet játszó kémiai anyagok hozzák egymással kapcsolatba.
Ahol a referátum csak .egyes képletekből áll, azok az eredeti szöveg sorrendjét követik, így saját szerkezet hiányában nem változtatják meg a referá
tum felépítését.
A vizsgált anyagban 33 képlet- és szövegrészből álló referátum volt, 28 pedig csupán szövegesen fog
lalta össze a képletek mondanivalóját. Csekély kivé
teltől eltekintve az egész referátum szerkezetét a képletekből álló, pontosan körvonalazott rész hatá
rozta meg. A homályos, kevésbé szakszerű előírás alapján készült szövegrész a kémiai reakciókkal fog
lalkozott — célról, eredményekről és következteté
sekről szó sem esett bennük.
Energiai, Fizikai és Matematikai Tájékoztatási Központ
(Fachinformationszentrum:
Energie, Physik, Mathematik)
Az lNIS-szolgáltatásokra kidolgozott szabályokat vizsgálva, az irányelvek a tartalomelemzés külön
böző formáit (cím, annotáció, kivonat, szerzői refe
rátum stb.) és a referátumok különböző típusait (leíró, elemző stb.) említik meg és több dokumen
tumtípusra vonatkozóan nyújtanak útbaigazítást.
A referátumban öt lényeges elemet kell figye
lembe venni:
• a vizsgálat tárgya (jelenség, anyag, modell vagy b e r e n d e z é s ) ,
• a vizsgálat célja és köre,
• alkalmazott módszerek,
• elérendő e r e d m é n y e k ,
• következtetések.
A referátumok általános szerkezete ezt a sorren
det követi, de az e r e d m é n y e k r e irányuló referátum felépítésének az e r e d m é n y e k e t és következtetéseket kell első helyre állítani. Ezt követően azonban az előírás már pontatlan és csak egyetlen példát ad.
Az általános szerkezeti előírást a szakterületektől és d o k u m e n t u m t í p u s o k t ó l függő módosítások köve
tik.
A kémiai referátumok számára az INIS-szabályok a Kémiai Tájékoztatási Központnak a képletek szá
mára ajánlott szerkezetéhez hasonló, de a szöveghez jobban kötődő formát írnak elő. Ez azonban teljesen
eltér az INIS-referátumok alapszerkezeti előírásai
tól.
L É N Y E G I E R E D M É N Y . Á T T E K I N T Ő R E F E R Á T U M
T Á R G Y E R E D M É N Y E K
!. L É N Y E G 2. L É N Y E G . . . n. L É N Y É G
A 10 vizsgált referátum közül már az elsőnek a szerkezete sem mutat semmiféle hasonlóságot egyik előírással sem. A referálót nem segítették a szabályok. Referátumának felépítésében nyilvánva
lóan az eredeti sorrendet követte. A referátumok között csupán egy akadt, amelyik kiindulópontként az anyagot nevezte meg. A referátum további kate
góriáival (módszer-eredmény-általánosítás-magya
rázat-hipotézis) éppoly közel áll az e r e d m é n y r e irá
nyuló referátum vagy a szemle, mint az INIS-' alapszerkezet vagy a kémiai referátumok szerkeze
téhez.
A vizsgált anyagban előforduló szemle, illetve e r e d m é n y r e irányuló és a modellre épülő referátum
hoz az INIS-szabályok nem adnak semmiféle hasz
nálható útmutatást. Az elméleti m u n k á k referálá
sára vonatkozó előírás ugyancsak szűkszavú. A refe
ráló e téren is csupán saját ügyességére hagyatkoz
hat.
Az elméleti fizikával foglalkozó 10 referátum rö
vidségével tűnik fel...
A szabályok és az elkészült referátumok összeha
sonlításából kitűnik, hogy az INIS által ajánlott szer
kezettípusok nem egyeznek meg a vizsgált referátu
mok szakszerű leírásával. Annak elkerülésére, hogy a referátumok a szabályokkal ellentétes m ó d o n ké
szüljenek, a szabályoknak pontos és megfelelő út
mutatással kellene szolgálniuk, amitől az INIS sza
bályai nagyon távol állnak. Az eredeti dokumen
tumnak megvan a tartalomhoz igazodó szerkezete, amit a referátumnak is követnie kell, ezt az össze
függést kell a szabályoknak is figyelembe venniük.
29
B e s z á m o l ó k , s z e m l é k , r e f e r á t u m o k
Pszichológiai Információs és Dokumentációs Központ
(Zentralstelle fúr Psychologische Information und Dokumenlation)
A szabályok k ü l ö n b ö z ő szerkezeti, felépítést írnak e l ő az empirikus é s az e l m é l e t i m u n k á k referá
tumai számára. '
Az empirikus j e l l e g ű r e f e r á t u m o k a t - m é g ha ez a sorrend el is tér az e r e d e t i é t ő l - a k ö v e t k e z ő k é p pen kell tagolni:
• p r o b l é m a f e l v e t é s ,
• m ó d s z e r e k .
• e r e d m é n y e k ,
• m e g v i t a t á s .
Hbböl világosan kitetszik a p á r h u z a m az e l ő b b i ekben ismertetett szabályokkal. A p r o b l é m a f e l v e t é s b e v e z e t é s k é n t s z o l g á l , m í g az " e r e d m é n y e k " , azok é r t e l m e z é s é t ismertetve, az I N I S - r e f e r á t u m o k " k ö v e t k e z t e t é s e k " kategóriájának felel meg.
A z e l m é l e t i cikkek, s z e m l é k é s h o z z á s z ó l á s o k re
ferátumai számára k ö t e l e z ő e l ő í r á s o k helyett csak i r á n y e l v k é n t szolgál a
• tárgy/cél,
• források.
• m e g v i t a t á s ,
• tagolás.
A P s z i c h o l ó g i a i Index (Psychologischer Index) 1982. é v f o l y a m á b ó l találomra kiemelt 95 referátum
ból 17 volt az empirikus, 78 az e l m é l e t i é s e g y é b munka. A 17-bÖI 7-nek a szerkezete e r ő s e n eltért az előírástól. A 78 referátumból 34-et egyáltalában nem lehetett s z a b á l y o k b a n m e g j e l ö l t típusok k ö z é sorolni, 23 h o z z á s z ó l á s b ó l , 15 e l m é l e t i , 6 pedig s z e m l e c i k k b ő l k é s z ü l t . A felállított kategóriák tehát csak korlátozott m é r t é k b e n h a s z n á l h a t ó k . Ugyanak
kor a p s z i c h o l ó g i a t e r ü l e t é n t ö b b speciális kategória lenne felállítható. A vizsgált r e f e r á t u m o k b ó l az is ki
d e r ü l , hogy az e l ő í r t , h á r o m s z a k a s z o s lineáris ta
g o l á s nem a l k a l m a z h a t ó a szemlecikkek referálásá
nál sem. A p s z i c h o l ó g i á b a n t ö b b olyan speciális k é r d é s , illetve ennek m e g f e l e l ő szakcikk fordul e l ő , amelynek r e f e r á t u m a t e r m é s z e t s z e r ű l e g nem k ö v e t heti a s z a b á l y o k b a n előirt primitív szerkezetet.
A r e f e r á t u m f e l é p í t é s e a p s z i c h o l ó g i á b a n is a fel
dolgozott munka s z e r k e z e t é t ő l függ. Merev, álta
l á n o s é s a s z a k m á t ó l idegen szabályok felállítása tehát nemcsak é s s z e r ű t l e n , hanem egyenesen félre
v e z e t ő , így a P s z i c h o l ó g i a i é s D o k u m e n t á c i ó s K ö z pontnak a r e f e r á t u m k é s z í t é s r e v o n a t k o z ó szabályai sem nyújtanak e l é g hasznos s e g í t s é g e t , mivel nem tárgykörük k ö r ü l t e k i n t ő e l e m z é s e alapján k é s z ü l t e k .
A vizsgálat e r e d m é n y e
E l s ő pillantásra úgy t ű n i k , a r e f e r á t u m a h a s z n á latra szánt s z ö v e g n e k egy pragmatikusan m e g h a t á rozott fajtája, amit s z ö v e g s z e r k e z e t e m e g k ü l ö n b ö z tet m á s d o k u m e n t u m f a j o k t ó l . A r e f e r á t u m o k n a k é s k é s z í t é s ü k szabályainak vizsgálata után azonban k i t ű n i k , hogy keveset tudunk a referátumok lé
nyeges tulajdonságairól.
• a referátumok verbális é s grafikus s z ö v e g r é s z e k ből állnak;
• s z e r k e z e t ü k annak az eredeti dokumentumnak é s tárgyának a f ü g g v é n y e , a m e l y b ő l k é s z ü l n e k ;
• az i d e v á g ó n o r m á k n a k é s s z a b á l y o k n a k a referá
tum s z e r k e z e t é r e v o n a t k o z ó irányelvei nem e l é g reálisak, h i á n y o z n a k a differenciáltabb é s rugal
masabb s z e r k e z e t t í p u s o k ;
• v i l á g o s a n kifejteti ismeretek hiányában a referá
tumokat a gyakorlatban csak r é s z b e n építik fel tu
datosan a s z a b á l y o k h o z é s a c é l h o z igazodva, e g y é b k é n t csak az általános szakmai tudás é s a legjobbnak í g é r k e z ő szerkezeti f e l é p í t é s h o m á lyos e l k é p z e l é s e alapján k é s z ü l n e k , a vizsgált ( é s j ó n a k tartott) s z a b á l y o k b ó l h i á n y o z n a k a kellő
magyarázatok é s s z e r k e s z t é s i elvek;
• a r e f e r á t u m , mint tipikus s z e r k e z e t ű szövegfajta nem l é t e z i k ; inkább s z ö v e g f a j t a c s o p o r t o k vannak, amelyeknek e g y m á s t ó l e l t é r ő f e l é p í t é s e az eredeti d o k u m e n t u m t ó l , a f e l h a s z n á l á s céljától é s a r e f e r á t u m k é s z i t é s szabályaitól függ; a hason
lóság e l s ő s o r b a n a s z ö v e g r ö v i d s é g é b e n , az erede
ti dokumentum s z e r k e z e t é h e z való alkalmazko
dásban é s a szabályok r é s z l e g e s k ö v e t é s é b e n m u tatkozik.
A h á r o m vizsgált r e f e r á t u m k é s z í t é s i szabályzat
ban a szerkezetre v o n a t k o z ó előírások kezdetlege
sek, e l n a g y o l t a k . é s s e g í t s é g helyett i n k á b b akadá
lyozzák a m u n k á t .
Szellemi
és automatikus referátumkészítés
Az automatikus referálás f o l y a m a t á n a k v i z s g á l a n d ó elemei: az input é s az output, azaz az eredeti dokumentum, illetve a kész r e f e r á t u m , valamint a folyamat lefolyásának s z a b á l y o k b a é s n o r m á k b a fog
lalt ismerete.
M e g l e h e t ő s e n h i á n y o s ismeretcink a r e f e r á t u m ról é s a csak f é l i g - m e d d i g ismert, l é t e z ő , illetve m é g fejlesztés alatt álló s z e r k e z e t é r ő l alig járulnak h o z z á a folyamat t i s z t á z á s á h o z .
A vizsgált j ó é s informatív referálási s z a b á l y o k b ó l kitűnik, hogy azok csak r é s z b e n segítik a m u n k á L é s a nehezebb tartalmi s z e r k e s z t é s helyett i n k á b b csak formai m e g o l d á s o k r a vonatkoznak, mint pl. a refe-
30
T M T 3 3 . évf. I 9 R 6 / I .
rátum hossza. Ha f e l t é t e l e z z ü k , hogy a referálási s z a b á l y o k a folyamatra v o n a t k o z ó ismereteinket t ü k r ö z i k , n y i l v á n keveset tudunk az e g é s z eljárásról.
Ezt a v é l e m é n y t szakirodalmi adatok is alátá
masztják. A referálás ma m é g olyan alig m e g h a t á r o zott eljárás, amelynek g o n d o l k o d á s i folyamata to
vábbi tisztázásra szorul. E h h e z azonban h i á n y o z n a k a k e l l ő ismeretek.
Nem nyújt sok s e g í t s é g e i az e l e m z é s h e z az input, azaz a t u d o m á n y o s í r á s m ű s e m , mert s z ö v e g s z e r k e zete sokkal k e v é s b é feltárt, mint akár pl. a m e s é k é .
A z automatikus r e f e r á t u m k é s z í t é s n é l nem hagy
h a t ó figyelmen kívül a referálás eddigi szellemi m u n k á j a . M e g f e l e l ő ismerete é s m e g h a t á r o z á s a n é l k ü l azonban sem s z i m u l á c i ó r a , s e m k ö v e t é s r e nem alkalmas. A dokumentum tartalmi elemeinek kiválasztását, mind a szellemi, mind az automatikus k i v á l a s z t á s problémáját meg kell oldani. Ha sikerül kifejleszteni a r e f e r á t u m szöveges é s grafikus részei
nek összekapcsolásán ez a -szellemi r e f e r á t u m k é s z í t é s s z á m á r a is p é l d a a d ó lehet. E h h e z azonban meg kell é r t e n i a m ű v e l e t emberi, szellemi folyama
tát. E folyamat a u t o m a t i z á l á s á h o z s z ü k s é g e s elem
z é s t ő l v á r h a t ó az ö s z t ö n z é s a referálás szellemi munkájának t i s z t á z á s á h o z .
E n n e k a tisztázásnak e r e d m é n y e k é n t referáláson a maitól e l t é r ő folyamatot fogunk majd é r t e n i , akár automatikus, akár szellemi referálásról legyen is s z ó .
Irodalom
1. B O R K Ő . H . - B E R N I E R . C . L . : Absiracting concepts and meihods. N e * York, 1975.
2. B O R K Ő , H . - C H A T M A N , S.: C r ü e r i a for acceplable absiracts: A survey o f absiracis insiruciions. = American Oocumentation, 1963. 14. köt. p. 1 4 9 - 1 6 0 .
3. C R E M M I N S , E. T.: The art o f absiraaing. Philadelphia, ISI Press. 1982.
4. Van D I J K , T. A . : Texiwissenschafi. M ü n c h e n . 1980 5. Eachmformaiionszentrum Chemie: Richilinien fiir das
Anfertigen von Rcferaten.
6. Rules for submitiing abstracts INIS. 1971.
7. K U I I L E N . R.: S o m é similariiies and differences beiween intellecluel and machine texi undersianding for ihe pur- pose ofabsiraciing. Konstanz = r O P I C - B e r i c h i . 1983. 7.
sz.
8. PFE1FFER - J Á G E R , G : Referál und Referieren - Zeilschrift Túr Germanische Linguislik, 1980. 1 - 2 sz. p.
1 - 1 8 0 .
9. W A L K E R . D.: The organizaiion and use o f informalion:
Contributions o f informáljon science. computational l i n - guisiicsand artificial inielligence. = Journal ASIS. 1981.
p. 3 4 7 - 3 6 3 .
10. Zeniralslelle Túr Psychologieíntbrmalion- und dokumen- lalion ( Z P i D ) : Leílfaden Túr die tnhaltliche Erschliessung von Zeitschriftenaufsátzen. 1977.
/ ENDRES-NIGGEMEYER, B.: Referierregeln und Referate — Abstracting als regelgeteuerter Textverarbeiiungsprozess. = Nachrichten fúr Dokumentation, 26. kör. 1. sz. 1985. p.
38-50./
( D e z s ő Z s i g m o n d n é )
A z o n l í n e i n f o r m á c i ó k e r e s é s trendjet
A z a d a t b á z i s o k trendjei
A z utóbbi é v e k b e n tapasztalt fő irányzat a for
rásadatok bővülése. E z e n az é r t e n d ő , hogy a rekor
dok tartalma n ö v e k e d e t t . Eleinte csak a bibliográfiai adatokat é s az i n d e x m e z ő k e t ( t á r g y s z a v a k a t , o s z t á lyozási jelzeteket stb.) tartalmazták a rekordok.
K é s ő b b ezek k i e g é s z ü l t e k a tartalmi kivonatokkal.
Ma pedig egyre t ö b b a teljes szövegű adatbázis, ame
lyekben e l s ő d l e g e s dokumentum (újságcikk, jogi s z ö v e g stb.) teljes s z ö v e g e kiíratható a k é p e r n y ő r e vagy k i n y o m t a t h a t ó , az o n l í n e k e r e s é s e r e d m é n y e k é p p e n . E z e k r e n é h á n y példa: a M a g a z i n é A S A P (folyóiratok c i k k e i ) , az Academic A m e r i c a n E n c y - clopedia ( A m e r i k a i T u d o m á n y o s E n c i k l o p é d i a ) , a D r u g Information F u l ! T e x t { g y ó g y s z e r i n f o r m á c i ó k orvosoknak) adatbázis.
E n n e k az irányzatnak k é t fontos k ö v e t k e z m é n y e van. A z egyik az, hogy a teljes dokumentumszöveg s z á m í t ó g é p b e n v a l ó tárolása olyan k e r e s é s i logikai e s z k ö z ö k e t k í v á n meg, amelyek l e h e t ő v é teszik a s z ö v e g b e n v é g z e t t j ó hatásfokú k e r e s é s t . M e g n ő a helyzeti vagy s z ó k a p c s o l a t i o p e r á t o r o k j e l e n t ő s é g e é s b ő v ü l v á l a s z t é k u k is. Nagyobb f é n y e r ő v e l j e l e n nek meg a k é p e r n y ő n azok a k e r e s ő s z a v a k , amelyek a találathoz vezettek. A t ö b b s z ö v e g egyben t ö k é l e tesebb k e r e s ő r e n d s z e r h e z is vezet.
A z e l s ő d l e g e s dokumentumok o n l í n e szolgáltatá
sának m á s o d i k fontos k ö v e t k e z m é n y e a táblázatos vagy statisztikai adatok f e l v é t e l e az a d a t b á z i s o k b a . A z ilyen adatokat a f e l h a s z n á l ó további folyamatok inputjaként h a s z n o s í t h a t j a . E z viszont m e g k í v á n j a , hogy új típusú f e l d o l g o z ó programokat vagy u t ó f e l d o l g o z á s i l e h e t ő s é g e k e t é p í t s e n e k be a k e r e s ő s z o f t verbe.
31
