/ p l . a könyvtár/, ügy tűnik, hogy a könyvtár a l e g a l k a l m a s a b b egység a módszer használatának bevezetésére egy egyetemen belül.
PPBS az a m e r i k a i könyvtárakban
Egy felmérés s z e r i n t , mely 75 nagy egyetemi könyvtárra t e r j e d t k i az USA-ban, j e l e n l e g nem beszélhetünk a PPBS szélesebb körű a l k a l mazásáról. Egy 1969-ben l e z a j l o t t Könyvtári konferencián megvitatták a PPBS-sel k a p c s o l a t o s problémákat. Az e g y i k legfőbb ellenvetésként a z t hozták f e l , hogy az egyetemi könyvtárak valójában túlnőnek saját egyetemük határain, természetüknél f o g v a az országos információs r e n d s z e r szerves részel, tehát problémáikat fel9Óbb s z i n t e n k e l l e n e vizsgálni. E m e l l e t t személyi állományuk és pénzügyi helyzetük sem kedvez a PPBS alkalmazásának; többnyire örülnek, ha az olvasók igé
n y e i t napról-napra képesek kielégíteni szolgáltatásaikkal. Ennek e l lenére várható egy hozzáállásDeli változás ezen a téren, a könyvtár
vezetők egy része már kísérletezik u j költségvetési r e n d s z e r kialakí
tásával,
A konkrét alkalmazás során módszertanilag a rendszerelemzést tartjáK a l e g j o b b megközelítési módnak. Első f e l a d a t a tervezés és a döntéshozatal modelljének felállítása, ezután kerül s o r az optimális döntéshozatalt elősegítő információs r e n d s z e r megtervezésére. Módszer
t a n i szempontból sok közös vonás található a nyilvános, i l l e t v e az e¬
g y e t e m i könyvtárak problémáinak i l y értelmű közelítésénél. A fő kü
lönbséget a kétrajta könyvtár által igényelt adatok jellegének külön
bözősége a d j a . Mások a célok, mások a felhasználók, más és más anya
got igényelnek az olvasók.
A könyvtári vezetési információs r e n d s z e r kialakításánál nagy segítséget nyújthat a PPBS alkalmazása, bár a módszert a p r o f i t r a d o l gozó gazdálkodó egységektől nem l e h e t t i s z t a formájában átvenni.
l i o a o n i Istvénné
Külföldi folyóiratokban olvastuk...
A Hev Library «"orld ez évi Júniusi száma külön felhívja olvasói figyelőét,
• i l y e n hasznos felvenni a kapcsolatot az OMKDK - TECHHOIHFOBM-nal. Részlete
sen l s n e r t e t i a szolgáltatásokat,kieBB- 11, milyen jól szervezett.
/NLW, 74.k. 876. sz. L973.jw.p.13*./
Beszámolók, szemlék, közlemények
A dokumentációs, könyvtári ás levéltári folyóiratok k i adói június 9-én értekezletet t a r t o t t a k az UNESCO által rende
z e t t t a v a l y i párizsi szimpózium folytatásaként. A megvitatott témák többek között: a külső fonna nemzeti és nemzetközi szab
ványai; a szakmai irodalom indexelése és kivonatolása; az 1- lyen tipusu folyóiratok ujdonságértéke stb. / A kerekasztal megbeszélésen a TMT részérÓl dr.BALÁZS Sándor v e t t részt./
A i b r a r y Association Hecord, 75.k. 4.sz. 1973. Liaison, 1973. Apr. p.25./
A hanglemezeket lassanként k i s z o r i t j a a hangszalag.Az e¬
lőre f e l v e t t zene eladásának JftS-át t e s z i már k i Amerikában, Németországban. A szalagoknak három formája van. Az egyik, a közismert házi használatú magnószalag két tekerccsel.
A sikert a "csomagolt" zárt rendszerek hozták meg:a 8 sá
vos patron és a 4 sávos kazetta. Ez utóbbi kompakt, hordozha
tó, nem sérül,nem romlik a használatban. "Két oldala" van, az egyik miniatűr tekercsről a másikra tekercselhető* át. Különö
sen alkalmas könyvtári kölcsönzésre. Az ára ma még 25S-kal több, mint a hagyományos hanglemezé.
/Library Association Hecord, 75.k. Jf.sz. 1973. P«7?./
A Wright testvérek korszakalkotó repülésóról annak ide
jén fénykép készült. Ennek negativja a Library of Congress gyűjteményében található. E negativ alapján számi tógép segít
ségével most hatalmas f a l i mozaik készült Daytcn - a Wrightek szülővárosa - kiállítási központjában.A számitógép ko.200 OOO pontra bontotta a negativot. A tónusok kialakításához 18 kü
lönböző szimbolikus j e l e n e t e t készítettek a repülés történe
téből mozaiklapokra. A t e l j e s kép árnyaltságát ezekből és f e kete-fehér mozaiklapokból állították össze. Messziről nézve a t e l j e s fénykép látható,közelről viszont minden mozaik egy k i s külön kép a repülős történetéből.
/Library of Congress, 32.k. S.sz. 1973. p.63./
A VINITI-ben több mint 4700 tudományos kiadvány kézira
ta van elhelyezve. Ezekről csak rövid ismertetés j e l e n i k meg, maguk a tanulmányok mikrofilmen hozzáférhetők. A kéziratokat vagy a Tudományos Akadémia intézetei helyezik letétbe, vagy szakfolyóiratok szerkesztőségei. Ez utóbbi esetben magában a folyóiratban csak rövidített változat kerül publikálásra. A kéziratokról a VIHITI évente háromszor kiadja a Katalog depo- nirovannüh rukopiszej c. ismertetést, lő szakcsoportba rendez
ve a kivonatokat.
A Hational Lending Library 1973 Januárjától megvásárolja a VINITI-t51 a kéziratok t e l j e s m i k r o f i l m j e i t .
/Hational Lending Library Heview, 2.k. ő.sz. 1973- p.191-/
ÉRDEKESSÉGEK az UNESCO S t a t i s t i c a l Yearbook legújabb kö
tetéből!
Zaire 33 folyóiratot ad k i , Botswana 62-t.Franciaország
ban 14 634 kiadvány j e l e n i k meg. A SZU 6175 periodikumából 1523 Üzemi lap. Olaszország 7634 folyóiratából 693 vallási és teológiai tárgyú, 1105 pedig egyházközségi lap.
6 a f r i k a i országban csak egyetlen napilap j e l e n i k meg, 44-ben egyetlen egy sem, mig a könyvtermés világszerte tovább
nőtt. 19?0-ben 546 000 cim j e l e n t meg az 1969-ea év 496 000 cinével szemben.
A növekedés Európára /24? 000 cim/ és Észak-Amerikára /90 000/ j u t . Ázsia maradt 100 000 címnél, Afrikában aindösz- sze 6000 j e l e n t meg. Az USA és a SZU f e j - f e j mellett halad 79 530, i l l e t v e 78 899 cimael.
A nemzeti Jövedelem kutatásokra fordított arányát SZU 4,2%, USA 2,8%, NSZK és Japán 1,8 - 1,8%.
/UNESCO Chronicle, 19.k. 2.sz. 1973. p.82-83./
A szemle jellemzői, problémái, készítésének módszertana
A szemle o l y a n szekunder irásmü, mely összefoglalja a primér do
kumentumokban egy megbatározott témával k a p c s o l a t b a n , a d o t t idő a l a t t i s m e r t e t e t t információkat, egy-egy szakterület, tudományterület szak
irodalmának színvonalasan összeállított áttekintését nyújtja. E z t a dokumentációs műfajt a tájékoztatás problémájával k a p c s o l a t o s jól i s mert ellentmondások hozták előtérbe, mert mellőzhetővé t e s z i nagyszá
mú e r e d e t i közlemény átolvasását.
A szemlék jellegük s z e r i n t két c s o p o r t r a oszthatók! elemző / t u dományos-műszaki vagy műszaki-gazdasági/ szemléket a legidőszerűbb témákról vagy ágazati jelentőségű kérdésekről készítenek. A különbö-
895
Beszámolók, szemlék, közlemények
zÓ dokumentumok elemzése alapján állitják őket össze, a d a t o k a t , érve
léssel megerősített értékelést t a r t a l m a z n a k , következtetéseik a l a p ján javasolják az eredményeit bevezetését. Az elemző szemlék legtöké
l e t e s e b b formáját az összehasonlító c i k k e k j e l e n t i k , amelyek a h a z a i és külföldi i p a r műszaki, gazdasági és s z e r v e z e t i fejlettségének szín
vonalát mutatják be. A referáló szemléket a f o l y a m a t o s tájékoztatási források alapján készítik; a szerzőnek nem értékelést k e l l a d n i a , ha
nem csak világos formában és összevontan k e l l i s m e r t e t n i e az a d o t t témával foglalkozó dokumentumok tartalmát. Az idejéoen készített r e feráló szemle a szakembernek abban s e g i t , hogy tájékozódjék valamely tudományos vagy müezaki terület fejlődésének p i l l a n a t n y i állásáról.
Az elemző tudományos szemlék l e g i s m e r t e b b típusai:
• Meghatározott szakterület vagy tudományág szemléje, a német
"Ergebnis módján, melynek középpontjában nem egy a d o t t időszak, ha
nem egy attuális tudományos, i l l e t v e szakkérdéssel k a p c s o l a t o s szak
i r o d a l o m összefoglalása áll. Szelektív és k r i t i k a i módszerekkel d o l gozza f e l a téma és határterületei szakirodalmát.
E s z e m l e t i p u s a fejlődést, a változást m u t a t j a be, kiválasztja a lényeget, a jelentőset és összegezi az eredményeket. A jől összeál
lított szemle, m i n t folyamatOB tájékoztató eszköz abban különbözik a referélólapoirtól és annotált bibliográfiáktól, hogy azoknál s o k k a l nagyobö mértékben értékel, és a tárgyalt s z a k i r o d a l m a t , monográfiákat, folyóiratcikkeket elsősorban értékük arányában d o l g o z z a f e l .
• Az a n a l i t i k u s tcutatési szemle a kiválasztott tárgykörben k i f e - z e t t e n az eredmények, találmányok, felfedezések, v a g y i s a tények szám
bavételére szolgál, f o n t o s célkitűzése, hogy az összeállítással bemu
t a s s a , összefoglalja a további tájékozódáshoz felhasználható forráso
k a t .
A referáló szemle j e l l e g z e t e s t i p u s a az éves jelentés v a l a m e l y tudományágról, i l l e t v e szakterületről, a XIX.században k i a l a k u l t "Jah- r e s b e r l c h t " mintájára. Ez a t i p u s leiró, rendszerező összeállítás a tárgyévben m e g j e l e n t tudományos munkákról, a2 i s m e r t e t e t t anyag k r i t i kája, értékelése nélkül. Bizonyos értékelést maga a válogatás j e l e n t .
AZ i d e tartozó p e r i o d i k u s szemlék meghatározott tárgykörben rend
szeresen, többnyire évente Jelennek meg. Gyakran nem tekinthetők több
nek, m i n t annotált bibliográfiának, használatuk mégis aljcalmas a tárgykör k u r r e n s f i g y e l e m m e l kisérésére} a f i g y e l e m felhívására a f o n - tosabb munkákra, melyeket érdemes e r e d e t i o e n tanulmányozni; áttekin
tést ad a tárgyról azok részére, a k i * v a l a m i l y e n számukra u j vagy i s m e r e t l e n tárgykörben tájékozódni akarnak.
Mind az elemző, mind a referáló szemléknek vannak alapvető köve
t e i m e n y e i .
a/ Hitelesség - ez mindenekelőtt a z t j e l e n t i , hogy pontos h i v a t kozásokat k e l l t a r t a l m a z n i u k az idézett és fslhaeznált anyagokra.
b/ T e l j e s áttekintés - a szemle készítésénél f e l k e l l k u t a t n i és tanulmányozni k e l l az a d o t t témára vonatkozó lényeges források döntő többségét.
c/ Pontosság - v a g y i s a téma kifogástalanul h e l y e s kifejtése. A g y a k o r l a t i t a p a s z t a l a t o k s z e r i n t ez leginkáob ugy biztosítható, ha a műszaki és műszaki-gazdasági szemlék elkészitésében k i s e b b közösségek vesznek részt, a m e l y e i egy-egy t a g j a az általa választott részterület vagy részkérdés tökéletes ismerője.
A szemle megírása előtt világosan meg K e l l határozni a f e l a d a t o t , aztán e n n e k alapján tartalmát, v a l a m i n t a tanulmányozandó anyag t a r t a l m i és időoeli határait. Következik a bibliográfia összeállítása, ezután kerül s o r az anyag kiválasztására, majd feldolgozására és r e n d szerezésere. Az elemzés során kiemelik" és értékelik az a d a t o k a t és té
n y e k e t , megvizsgálják az ellentmondásokat, ellenőrzik hitelességűiét.
AZ ezután Következő Összegezés tulajdonképpen csoportosítást j e l e n t , a b e f e j e z e t - , l o g i k u s a n felépített tájékoztató anyag kidolgozását. A szemlének világosnak és áttekinthetőnek k e l l l e n n i e ; az elemzések a¬
lapján l e v o n t részkövetkeztetéseknek összhangban k e l l lenniük egymás
s a l és a szemle végen található végső következtetésekkel.
Az elemző szemlét az alábbi módon célszerű felépíteni:
1 . Referátum, amely 3üritve b e m u t a t j a a 3zemle összeállításának célját és a k a p o t t eredményeket.
2. Bevezetés - meghatározza a szemle célját és rendeltetését, rámutat a vizsgált kérdés és a rokontémák kapcsolatára, i s m e r t e t i a felhasznált forrásokat.
3- A vizsgált kérdés h e l y z e t e az országban ós a közbenső követ
keztetések. £z a rész t a r t a l m a z z a t u l a j d o n k e p p e n a téma t e l j e s és r e n d s z e r e z e t t kiiejtését; nem csupán az eléggé i 3 n e r t tételeket elem- z i , hanem az u j problémákat és megoldásuk feltételezett útjait i s . Különös f i g y e l m e t k e l l fordítani a különféle forrásokban található és egymásnak ellentmondó tények ós adatok elemzésére.
4. Befejezés - ennek k e l l meghatároznia az a d o t t munka előnyeit a már meglévőkkel szeműén, i s m e r t e t n i e a lehetséges alkalmazási terű
l e t e k e t es a megrelelŐ ajánlásokat, v a l a m i n t a további munka irányát.
5. Irodalomjegyzék.
Az a tény, hogy a szemlék összeállitása éppen a s z a k i r o d a l o m bő
sége m i a t t értékelésen és válogatáson a l a p s z i k , fontossá t e s z i az ösz- szeállitó szerző, i l l e t v e szerkesztőbizottság személyi adottságait. A szerkesztőbizottság, i l l e t v e a szerkesztő a f o l y a m a t o s a n megjelenő szemléknek bizonyos szakmai és tárgyalási módszerbeli irányvonalat ad, s ezért a személyi változások a szemlék összeállításánál i s óha
t a t l a n u l változásokhoz v e z e t n e k , melyet lehetőleg e l k e l l kerülni.
A forrásokról való f o l y a m a t o s , széles körű értesülést elősegíti, ha a szerkesztőbizottság különböző országokban működő neves szakemoe- rekoól áll. A specializált adatbankok gépesített adattárolási és k e resési módszereinek fejlődése további hatásos segítséget j e l e n t h e t a forrásanyagok biztosítására.
897
Beszámolók, szemlék, közlemények
POBSiSOK
Naucsno-Tehnicseszkaja I n f o r o a c i j a , Szerlja 1. 1972. 4.sz. p.31-54. = MIRQPOL'S2KLJ, H.H.i Metodika szozdanlja obzornoj i n f o r m a c i i ,
The Library ^ u a r t e r l y , 41.it. 4.sz, 1971. p.275-291. = VIBGO, J.A.: The reviev a r t i c l e i l t a characteristica and probléma.
Dáczer Éva
Miért ír az egyik szakember és miért nem ír a másik?
Valóban hírnévhez j u t t a t - e «gy írásmű megjelentetése? Érdamee-e I m i ? Miért i r , i l l e t v e miért nem i r a szakember? Ezeknek a kérdések
nek megválaszolására végeztek felmérést az IBM t i z e n k i l e n c a m e r i k a i és európai kutató laboratóriumában és Üzemében. Megkérdezték a szak
embereket: mennyi s z a k c i k k e t és konferencia-előadást a d t a k közre? Mi v o l t e z z e l elsődleges céljuk? V o l t - e ebből valamiféle hasznuk? M i l y e n előnyük származik a s z a k c i k k e k Írásából? A k i k sohasem írtak, azoktól ennek oka iránt érdeklődtek.
A kérdésekre 90 szerző válaszolt és 20 o l y a n szakember, a k i n e k sohasem j e l e n t meg semmiféle közleménye. A szerzők között 48 az "ál
landó" /összesen 850 Írásművei/ és 42 az " a l k a l m i " szerző. Az utóbbi
aknak egyenként mindöaeze 1-4, összesen 103 müve látott napvilágot.
Mindkét c s o p o r t b a n minden ötödik szakember vezető beosztásban d o l g o z i k .
Az Írás két legfőbb okaként az eredmények közlésének igényét és az elismerés iránti vágyat jelölték meg. Minden ötödik szerző célja a vállalat hírnevének növelése, minden ötödik szakember h i v a t a l i kö
telességének érzi a publikálást. Minden t i z e d i k e t megelégedéssel tölt e l szerzői mivoltának t u d a t a . Inkább az a l k a l m i szerzők h i v a t k o z t a k a r r a , hogy az Írást a vállalat követelte meg tőlük.
