Tartalmi összefoglalás

TERMELÉSÉLETTAN

A projekt az Európai Unió támogatásával, az Európai Szociális Alap

társfinanszírozásával valósul meg.

Az Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztése TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0010 projekt

Debreceni Egyetem

Nyugat-magyarországi Egyetem Pannon Egyetem

A tejtermelés élettani alapjai

Tartalmi összefoglalás

 A fejezet tárgyalja a tejmirigy szerkezetét, annak

kialakulásának és fejlődésének, valamint a tejtermelés fenntartásának hormonália összefüggései.

 Áttekinti a tej fontosabb alkotóelemeit azok fajonkénti

mennyiségét és szintézisét, kiemelve a tehén tejmirigyére jellemző sajátosságokat.

 Összefoglalja az intenzíven termelő tejelő tehén anyagcseréjének főbb jellemzőit.

 Képet ad a tejtermelés intenzitásának befolyásolásáról

hormonális beavatkozásokra alapozva.

A tejmirigyek elhelyeződése háziemlősökben és emberekben

mellkasi

hasi

lágyéki sertés

kutya

macska

ember

sz.marha

kecske

ló

A tejmirigy elhelyezkedése, valamint a mirigydombok és a mirigykivezető-nyílások megoszlása

Lágyéki

Lágyéki Lágyéki

teve

szarvasmarha

2 csatorna

mirigybimbónként (teve) szarvasmarha,

teve

juh, kecske ló

juh kecske

ló

sertés

1 csatorna

mirigybimbónként (tehén, kecske, juh)

2-3 csatorna

csecsbimbónként (sertés, ló)

sertés

A tejmirigy elhelyezkedése, valamint a mirigydombok és a mirigykivezető-nyílások megoszlása

patkány, egér,

nyúl, kutya, macska

kutya

5-6 csatorna

csecsbimbónként Lágyéki

Mellkasi

főemlősök, elefánt

8-10 csatorna mirigybimbónként elefánt

főemlősök

A tehén bal tőgyfelének nyílirányú metszete

tőgy mirigyállománya tejutak

tejmedence v. tejöböl tejmedencének a

bimbóban elhelyeződő része bimbócsatorna

tejmirigy bimbója, tőgybimbó

A jobboldali tőgyfél tehénben az elölső

tőgynegyed festékanyaggal történő feltöltését követőenó

The right front quarter of this udder has been injected with dye. Notice that color has remained only within the front quarter. Although there is no apparent

demarcation between front and rear quoters, they are clearly independent. Also notice the proportions between front and rear quarters.

Akers (2002)

A tőgy harántmetszete ^vázlatosan

1., Bőr

2., Tőgy felületes pólyája 3., Tőgy mély pólyájának

lateralis főlemeze

4., Tőgy függesztő szalagja 5., Melléklemezek

6., Tőgy kötőszövetes tokja 7., Mirigylebenykék

8., Alveolus

9., Intralobularis tejvezeték 10., Interlobularis vezeték

11., Tejmedence pars glandularisa 12., Tejmedence pars papillarisa 13., Fürstenberg-féle vénagyűrű 14., Fürstenberg-féle rozetta 15., Bimbócsatorna

16., Bimbócsatorna záróizomzata 17., Külső ferde hasizom ínlemeze 18., Belső ferde hasizom ínlemeze 19., Egyenes hasizom

20., Haránt hasizom 21., Fehér vonal

1 2 2

3

4 6

5

21 19 17 18 20

8 9 10

11 14 12 13

15 16

7

Jól függesztett tőgy (erős szalagokkal)

2 éves állat 8365 liter tej

5 éves állat 9905 liter tej

7,5 éves állat 11503 liter tej

9 éves állat

11816 liter tej

Csüngő tőgy

(laza szalagokkal)

1 éves 10 hónapos állat 8527 liter tejtermelés

2 éves 10 hónapos állat 8348 liter tejtermelés

5 éves 3 hónapos állat 9392 liter tejtermelés

8 éves 6 hónapos állat 12602 liter tejtermelés

A hasüreg és a tőgy elölső negyedeinek transversalis metszete tejelő tehénben

1., Külső ferde hasizom; 2., belső ferde hasizom; 3; egyenes hasizom;

4., hashártya; 5., fehérvonal; 6., nyirokér; 7., külső szemérem véna; 8., külső szemérem artéria (tőgyartéria); 9., a tőgy mediális függesztő szalagjjai; 10., tejmedence;

11., tőgybimbó csatorna; 12., a tőgy oldalsó függesztő szalagjai.

Dyce et al. (1996)

A tőgy bimbócsatorna változása fejés közben

Nyitott bimbócsatorna tejjel teli tőgyben,

amikor a fejés során a fejőkelyben vákuum van.

Zárt bimbócsatorna tejjel teli tőgyben, amikor a fejőkelyben nincs vákuum.

Mirigyvégkamra a tejszekréció különböző szakaszai

Mirigyvégkamra a fejés előtt Mirigyvégkamra a fejés után

A tejmirigy hámsejtjeinek

elektronmikroszkópos szerkezete

membrana basalis myoepitél sejt

GEPR

mitokondrium nucleus

szabad riboszóma Golgi-apparátus

junctionális-apparátus mikrobolyhok

fehérjeszemcsék laktóz

zsírgolyó citoplazmaréteg

sejttöredék

alveolus ürege

A mirigyvégkamra szerkezete

alveolus terminális alveolus

mirigyhámsejtek

intralobuláris tejvezeték

myoepitél sejtek

interlobuláris tejvezeték kétrétegű hámja

simaizomkötegek artéria

véna

Összehúzódott alveolus felületi képe

Az alveolus felületén a mioepitél sejtek jól láthatóak

Mioepitéliumok kecske tőgyében

A tőgy artériás vérellátása

1., Szív

2., Közös brachiocephalikus törzs

3., Brachialis artéria 4., Belső

5., Közös fejér

6., Dorso cervicalis törzs 7., Aorta

8., V. cava caudalis 9., Tüdő

10., Recés 11., Nyelőcső 12., Bendő 13., Százrétű

14., Bőralatti abdominalis vénák 15., Belső csípőartéria

16., Belső szeméremartéria 17., Gátartéria

18., Végbél 19., Hüvely 20., Os uteri

21., Petefészek

22., Petevezető tölcsére 23., Méh

24., Húgyhólyag 25., Ülőcsont 26., Fancsont

27., Fancsont alatti inak 28., Combcsont

29., Külső csípőartéria.

30., Elülső szemérema.

31. Utóhas

32., Külső szemérema.

33., Tőgyartéria

34., Tőgy hátulsó érh.

35., Tőgy elülső érh.

36., Bőralatti érhálózat 1

2 6 3 4 5

8

9 7

10 11

12

12 14 13

35 15

16 17 18

19 25 20 26 2827 3233

3031 2324 29

36 34

A tőgy vénás vérellátása

1., Tejér

2., Tejcsésze

3., Belső mellkasi véna 4., Elülső üresvéna

5., Külső szeméremvéna 6., Belső szeméremvéna 7., Gátvéna

8., Hátulsó üresvéna

Kitűnően függesztett tőgy, fejlett tejvénával

(v. subcutaneous abdominis)

A tőgy vénái

1., Tejér

2., Tejcsésze

3., Belső mellkasi véna 4., Elülső üresvéna

5., Külső szeméremvéna 6., Belső szeméremvéna 7., Gátvéna

8., Hátulsó üresvéna

A bal tőgyfél artériáinak eloszlása

1., A külső szeméremartéria 2., A nyirokcsomóhoz térő ág 3., A subcutanea abdominis 4., Elülső tőgyartéria

5., Hátulsó tőgyartéria

Laktáló tehén tőgyének

vérellátása jobb oldalról nézve

A központban a vénák, amelyek kisebbek és sötétebbek mint az artériák

(Swett és Matthews, 1949)

A tőgy idegei

A- XII. és XIII. hátcsigolya B- I. és IV. ágyékcsigolya

1., Csípő - alhasi ideg 2., Csípő - lágyéki ideg 3., Külső ondóideg

4., Belső lágyékgyűrű 5., Szeméremideg

6., Tőgy feletti nyirokcsomó

A tejmirigy kialakulása

Elsődleges mirigykezdemény A megvastagodott epidermisz szövet el kezd fejlődni, és behatol a bőrszövetbe

Mirigydomb

Mirigydomb

Elsődleges mirigykezdemény

Másodlagos mirigykezdemény Az elsődleges mirigykezdeményből ágak, nyúlványok fejlődnek, amelyek

továbbhatolnak a bőrbe

Vezetékrendszer kialakulása A másodlagos kesztyűujjszerű

mirigykezdemények meghosszabbodnak, végül vezetékeket, vagy csatornákat

hoznak létre, amelyek a mirigy kivezetőrendszerét képezik

Mirigydomb kialakulása Epidermális mirigykezdemény,

amelyből kialakul a tejmirigy

Másodlagos mirigykezdemény

Vezetékrendszer kialakulása

Elsődleges mirigykezdemény

Másodlagos mirigykezdemény

Tejmirigy

Mioepitél sejtek

A hypothapamus magvai

•Ventricularis

•Paraventricularis

•Supraopticus

A hypophysis portalis keringése

Adenohypophysis (ADHYP)

Szekretoros sejtek az ADHYP-ben

Tejmirigy

A hypothalamus a hypophysis és a tejmirigy hormonális

kapcsolata

Adrenal = mellékvese Prl = prolaktin

GH = növekedési hormon

A nemi ciklus alatti hormonális változások tehénben

LH LH

ösztrogén

progeszteron

proges z te ron (ng/ m l)

LH ( ng/ m l) ösz trogén (pg/ m l) ovuláció

ös ztrusz

Mammogén, laktogén és laktopoetikus hormonok

Mammogén Laktogén Laktopoetikus

Ösztrogének Progeszteron

Prolaktin

Növekedési hormon

Prolaktin Inzulin

Glükokortikoidok

Növekedési hormon Glücocorticoidok Pajzsmirigy hormon

Inzulin

Mellékpajzsmirigy hormon Prolaktin

(juhban és kecskében)

Mammogenézis = a tejmirigy fejlődése

Lactogenézis = a tejtermelés megindulása

Lactopoézis = a tejtermelés fenntartésa

A tőgy fejlődése előhasi üszőben

Üsző tőgyállománya az ivarzási ciklus alatt

Üsző tőgyállománya a vemhesség 5. hónapjában

Üsző tőgyállománya a

vemhesség 8. hónapjában

A mammogén és a laktogén hormonok koncentráció változása tehenek vérszérumában az

ellés körüli időszakban

Gluco = Glükokortikoidok GH = Növekedési hormon P4 = Progesteron

E

= Ösztradiol

E₂

Az ellést kísérő prolaktin koncentráció növekedése tehenek vérében

P rol a c ti n (ng /ml)

Day Relative to Calving

Peripartal prolactin surge initiates

lactation.

Akers and Denbow (2008)

A tejvezetékek epithel sejtjeinek proliferéciós indexe üszőkben ösztradiol, progesztern vagy mindkettő egyidejű

adagolását követően

A proliferációs indexet (osztódás intenzitását jelzö mutató) a tríciummal jelzett timidin DNS-be történö beépülésének arányán keresztül mérték.

Az ösztradiol kezelést követően a DNS szintézisben egyértelmű növekedés látható (Woodvard et al., 1993).

A jel z ett se jt ek % - a

Az egyedül alkalmazott ösztradiol (fehér oszlopok) vagy az ösztradiol + IGF-I (fekete oszlopok) kezelés hatása ivarérés

előtti üszők tejmirigyében folyó DNS szintézisre

Az ösztradiolnak egyedül csak kevés pozitív hatása mutatkozott a DNS szintézisre, az IGF-I azonban felerősítette az ösztradiol hatását;

Purup et al. (1993).

Az IGF tőgynegyedenkénti összkoncentrációja, valamint a tejszekréció alakulása tejelő tehenekben az ellés körüli

időszakban; VEGA és mtsai (1991).

0 100 200 300 400 500

-6 -4 -2 0 2 4 6 8

0 1 2 3 4 5 6 7 8

Hetek az ellést követően

S zek réc ió ( ml × 10

\n egye d

Ö ss zes IG F, (μ g /neg ye d )

○ = IGF-I

● = IGF-II

△ = tejszekréció

A vemhesség eltérő időszakainak hatása a mammogén hormonok vér- szérum-, valamint a tejmirigy hormonrecrptorainak koncentrációira

vemhes anyajuhokban ( Akers and Denbow ,2008)

A vemhesség időszaka

Hormon receptorok

50 (n = 3)

80 (n = 3)

115 (n = 3)

140 (n = 4)

Progesteron (fmol/mg cytosol fehérje)

125±53 149±26 656±216 57±22

Prolaktin

(fmol/mg mikroszoma fehérje)

7,2±2,1 5,2±1.9 32±3,6 22,2±2,9 Hormon koncentrációk

Progeszteron (ng/ml) 3,6±1,3 5,6±5,6 29,9±1,0 14,8±0,7

Prolaktin (ng/ml) 58±10 24±4 31±8 134±26

Növekedési hormon

(ng/ml) 2,4±0,4 4,4±1,4 8,1±1,3 15±6,0

A laktoz szintézis intenzitásának, valamint az α-laktalbumin, az RNS és DNS koncentrációinak változásai tehenek tőgyében az ellés előtt valamint azt követően,

és a prolaktin szekréció CB154 adagolásával történő gátlása után

(Asher and Denbow, 2008)

K e z e l é s

Ellés előtt Ellés után CB154 CB154+

Prolaktin Lactoz szintézis

(µg/h/100mg) 39 ±63 552±70 327±63 628±63

α-Laktalbumin (µg/mg/cytosol fehérje)

1,7±0,4 5,4±0,4 2,8±0,4 6,8±0,5

RNs (g) 23,6±2.1 87,2± 56,0± 91,5±

DNAs(g) 27,9±2,9 46,0±3,8 40,1±3,8 42,2±3,8

A 2004-évi hódmezővásárhelyi állatkiállításon

„ a legszebb tőgyalakulásért” meghirdetett díj

nyertese

Az előző tehén tőgye közelebbi

felvételről

A tejleadás reflexe

Reece (2009) A hypothalamus

paraventrikuláris és szupraoptikus magvai

Neurohypophysis

A vérbe felszabaduló oxitocin

Artéria

Myoepithel sejtek Tej

Alveolusok

Ingerlés Idegi pályák

A laktáló tejmirigy epithel sejtjeinek vázlatos ábrázolása

AM = a sejt csúcsának plazma-membránja;

BM = a sejt alapjának plazma-membránja;

Bam = alaphártya; CAP = kapilláris;

CR = kromoszomák; GA = Golgi apparátus;

GJ = gap junction;

JC = junkció komplex; L = lizoszóma;

LD = lipidcsepp (globulum); M = mitokondrium;

MCP = a myoepithel sejt nyúlványa;

MV = mikroboholy; N = sejtmag;

NU = nucleolus;

P = fehérje (kazein) micellea R = riboszóma;

RER = szemcsés endoplasmatikus retikulum;

SER = sima endoplazmatikus retikulum;

SV = szekretoros vezikulum.

A prekurzorok a kapillárisokból (CAP) lépnek be a sejtbe és a sejt lumenéből tejként távoznak..

Reece (2004)

A tejlipidek, a tejfehérjék és a tejcukor szekréciója a tejmirigy alveolusait bélrlő epithel sejtekben

A fehérje és a tejcukor együtt jelennek meg a

vezikulumokban, majd azok exocitózissal szabadulnak ki a sejtből (lásd a nyilak mentén).

Frandson et al. (2009)

A laktogén hormonok hatása az α-laktalbuminin szintézisre

tehén tőgyszövetében

Az „A” grafikon a propaktin (Prl) kezeléskor alkalmazott növekvő koncentráciok eredményeként bekövetkező egyre fokozodó

α-laktalbuminin szintézist mutatja.

A „B” grafikon a kortizol additív hatását szemlélteti a prolaktin által kiváltott α-lactalbumin szrkrécióra.

Ackers and Denbow (2008)

A vérplazma és a tehéntej összetételének összehasonlítása

Vérplazma % Tej %

Víz 91,000 Víz 87,00

Glükóz 0,050 Laktóz 4,90

Szérum albumin 3,200 Laktalbumin 0,52

Szérum globulin 4,400 Globulin 0,05

Aminosavak 0,003 Kazein 2,90

Neutrális zsír 0,060 Neutrális zsír 3,70

Foszfolipidek 0,240 Foszfolipidek 0,04

Koleszterol-észterek 0,170 Koleszterol-észterek nyomokban

Ca 0,009 Ca 0,12

PO

0,011 PO

0,10

CO

0,340 CO

0,05

K

0,030 K

0,15

Cl

0,350 Cl

0,11

Citromsav nyomokban Citromsav 0,20

Néhány állatfaj tejének összetevői (%)

Állatfaj Zsír Fehérje Tejcukor Hamu Szarvasmarha

-Holstein 3,5 3,1 4,9 0,7

-Jersey 5,5 3,9 4,9 0,7

Bivaly (kínai) 12,6 6,0 3,7 0,9

Teve 4,2 3,5 4,8 0,7

Juh 10,4 6,8 3,7 0,9

Kecske 3,5 3,1 4,6 0,8

Ló 1,6 2,4 6,1 0,5

Sertés 7,9 5,9 4,9 0,9

Házinyúl 12,2 10,4 1,8 2,0

Kutya 9,5 9,3 3,1 1,2

Macska 7,1 10,1 4,2 0,5

Glükóz metabolizmus a tejmirigy epithel sejtjében

Glükóz

Glükoz-6-foszfát

Glükóz-1-foszfát

Pentóz Foszfát út Glikolízis

Oxidatív foszforizáció

Monogasztrikusokban szén forrás a zsírsav szintézishez

Trióz foszfát

Uridin difoszfát

Galaktóz Tejcukor

szintézis

α-Glicerol foszfát

Triglicerid

képzés

Bőtejelő tehenek glükóz igénye és glükóz ellátottsága a borjazás körüli időszakban

Takarmányozás: Abrakban gazdag

Az első glükóz deficit az ellés előtti utolsó napokon kezdődik. A borjazás után átlagosan nem kevesebb, mint 500 g glükózhiány.

g lü k ó z (g /n a p )

Az elléshez viszonyított napok

Glükózszükséglet Glükózellátottság

Ellés

Összefüggés az anyagcserében rendelkezésre álló glükóz és a termelt tej mennyisége között

tehenekben

(Danfaer et al., 1994)

y = (x-1,64)/0,396

0 5 10 15 20 25 30 35

0 2 4 6 8 10 12 14 16

Napi glükóz-felhasználás (fluxus), mol

Tej, L/nap

A tehéntej fehérjefrakcióinak mennyisége, g/L

Rolleri és mtsai (1956) nyomán

Fehérje Mennyiség

Alfa-kazein 18,3

Béta-kazein 8,4

Gamma-kazein 1,1

Kazein összesen: 27,8

Alfa-laktalbumin 1,1

Béta-laktoglobulin 3,1

Szérumalbumin 0,4

Immunoglobulin 0,7

Fehérje összesen: 33,1

A tehéntej frakcióinak mennyisége (g/kg összfehérje)

Fehérje frakció Genetikai variánsok

Mennyiség a tejfehérjében Átlag Szélső érték

α

-kazein A,B,C,D 434 350-630

ĸ-kazein A,B 107 80-150

ß-kazein A1,A2,A3,B,Bz

(B1

),C,D,E

242 190-350

γ-kazein A

,A

,A

,B 20 10-30

Összes kazein 803 760-860

Szérumalbumin 9 5-13

ß-laktoglobulin A,B,C,D,Dr 96 70-140

α-laktoglobulin A,B,C 37 20-50

Globulinok IgG, IgM, IgA 22 10-40

Proteóz pepton 4 frakció 33 20-60

Összes savófehérje 197 140-240

Zsírsav szintézis a tejmirigy epithel

sejtjében

A tehéntej és a vérplazma lipidjeinek zsírsav- összetétele az összes zsírsav %-ban kifejezve

Zsírsav Mennyiség

Neve Jele Vérplazma Tej

Vajsav C4:0 0,1 9,0

Kapronsav C6:0 - 3,0

Kaprilsav C8:0 - 2,0

Kaprinsav C10:0 - 4,0

Laurinsav C12:0 0,5 3,0

Mirisztinsav C14:0 1,7 11,0

Palmitinsav C16:0 15,8 27,0

Palmitoleinsav C16:1 3,2 -

Sztearinsav C18:0 13,3 9,0

Oleinsav C18:1 13,5 27,0

Linolsav C18:2 44,0 4,0

Linolénsav C18:3 1,5 -

Arachidonsav C20:4 2,3 -

Egyéb 4,1 1,0

Lactation Curves in Cows and Sows

A:, Egy holstein fríz tehén tipikus laktációs görbéje. A termelés csúcsa kb. a laktáció 60. napján következik be, majd a termelés fokozatosan csökken.

B.,Egy anyakocalaktációs görbéje, amelyet napi 4 alkalommal géppel fejtek.

C. Egy anyakoca elülső tejmirigy dombjának napi tejtermelése (rombusz szimbólum), viszonyitva a hátolsóhoz (kör szimbólum).

A C

B

Akers and Denbow (2008)

EGY BŐTEJELŐ TEHÉN TIPIKUS

ENERGIAMÉRLEGE A LAKTÁCIÓ SORÁN

3 laktációs trimeszter

nap

Ene rg y M joul e /nap

Tej és létfentartó energia

Takarmány energia

Test energiaraktár Tenyészidőszak

Az első trimeszterben

energiahiány

A 2. és a 3.

trimeszterben

energiaraktározás

Bőtejelő tehenek zsigerektől megfosztott energiatartalmában és testtömegében beálló változások a laktációs ciklus során(Andrew

et al., 1994)

400 600 800 1000 1200 1400 1600 1800

0 40 80 120 160 200 240 280 320 360 400

500 600 700 800

Tes tsúl y (k g) Zsi ge re lt te st e n e rg ia (M cal )

Testsúly

A laktáció napja

Ellés előtt

Korai laktáció

Késői laktáció

Relatív táplálóanyagigény

• Vemhes méh (a vemhesség 250. napján)

• Tejmirigy (ellést követően, a laktáció 4. napján)

0 200 400 600 800 1000 1200 1400 1600 1800

Vemhes méh Tejmirigy

G lük óz (g/ nap )

A friss fejős bőtejelő tehenek metabolikus kihívásai

(Bell, Penn Annual Conference 1996)

Az bGFR analógok intravénás adagolásának hatása tehenek tejtermelésére

(HODATE és mtsai, 1989)

Kísérleti időszak Csoport Kezelés* Adagolás

előtt 0-10 nap

Adagolás alatt

0-10 nap; 18-24 nap

Adagolás után 25-

35 nap

A Konyhasó 22,8 22,7 22,6 20,9

DAGFR 22,7 24,7 25,1 21,7

(+8,8%) (+11,1%)

B Konyhasó 20,4 20,4 19,9 19,6

A15-DAGFR 20,3 22,8 23,7 20,1

(+11,8%) (+19,1%)

*konyhasó = 5 ml; DAGFR = 2 mg/nap [D-Ala

] gGFR (1-29)NH

;

A15-DAGFR = 2 mg [D-Ala

, Ala

] – bGFR (1-29)NH

0 4 8 12 16 20 24 28 32

0 3 6 9 12 15 18 21 24 27 30

400 420 440 460 480 500 520 540 560

0 3 6 9 12 15 18 21 24 27 30

Subcutan adagolt bovin növekedési hormon hatása monozigóta ikertehenek tejtermelésére (FCM) és testtömegére

Peel és mtsai (1985)

növekedési hormonnal kezelt egyedek

kontroll egyedek

A kezelés hetei

A kezelés hetei utolsó kezelés

utolsó kezelés

a., heti átlagos tejtermelés

b., testtömeg

F CM ( kg/n ap) T es tt ö meg ( kg)

Növekedési hormonnal (GH) kezelt laktáló anyajuhok tejtermelésének és a tej összetételének alakulása

(McDowell és mtsai, 1989)

Kezelés

Paraméter Sóoldat GH Szignifikancia

Tejtermelés (g/nap) 1434 ± 71,8 1647 ± 56,6 ***

Tejzsír (g/kg) 68,2 ± 6,04 79,5 ± 6,74 ***

(g/nap) 96,3 ± 7,05 132,3 ± 8,64 ****

Tej laktóz (g/kg) 55,0 ± 0,08 53,8 ± 0,69 ns (g/nap) 78,7 ± 3,36 90,2 ± 3,43 ***

Tejfehérje (g/kg) 58,0 ± 1,28 54,4 ± 0,72 ***

(g/nap) 83,0 ± 3,08 91,1 ± 2,93 ***

Plazma GH (μg/L) 0,5 ± 0,21 6,0 ± 0,64 ****

Plazma inzulin (mU/L) 30,3 ± 3,79 64,7 ± 12,38 **

** P<0,01; ***P<0,001; ****P<0,0001

A végtagok izomzatán (LBF), és a tőgyszöveteken (MBF) átáramló vérkeringés intenzitása, a tejtermelés alakulása (MY), valamint a

vérkeringés és a tejtermelés aránya (MBF:MY) sóoldattal vagy növekedési hormonnal kezelt laktáló anyajuhokban (McDowell és mtsai, 1989)

Kezelés

Paraméter Sóoldat GH Szignifikancia

LBF (ml/kg/perc) 130,0± 5,03 152,4± 3,82 **

MBF (ml/kg/perc) 300,0± 6,46 402,0±14,14 ***

(ml/perc) 460,4±29,48 581,4±48,27 ***

MY (ml/perc) 1,00±0,05 1,14±0,039 **

MBF:MY arány 460,8 ±9,28 505,0±28,88 ns

** P<0,01; ***P<0,001

Ellenőrző kérdések

• Milyen különbségek vannak az egyes háziállatfajok tejmirigyeinek szerkezetében ?

• Milyen hormonális hatások eredményezik a tejmirigy kialakulását és a tejtermelés megindítását?

• Melyek a tej főbb komponensei? Mi jellemzi azok szekréciójának folyamatait a tejmirigyben?

• Az intenzív tejtermelő kérődzőkben anyagcseréjében milyen változások tapasztalhatóak?

• Milyen szerepe van a növekedési hormonnak a tejtermelés

szabályozásában?

KÖSZÖNÖM FIGYELMÜKET !

Következő előadás címe:

A tojástermelés élettani alapjai

• Előadás anyagát készítették: Dr. Husvéth Ferenc