TERMELÉSÉLETTAN
A projekt az Európai Unió támogatásával, az Európai Szociális Alap
társfinanszírozásával valósul meg.
Az Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztése TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0010 projekt
Debreceni Egyetem
Nyugat-magyarországi Egyetem Pannon Egyetem
A madarak emésztésének
jellegzetességei
Tartalmi összefoglalás
• A fejezet bemutatja a madárfajok, kiemelten a házityúk emésztőcsatornájának anatómiai
jellegzetességeit
• Tárgyalja a szájüregben, a begyben, a közép- és a vastagbélben lezajló emésztési
folyamatokat
• Bemutatja a madár emésztőcsövében
szekretálodó főbb enzimeket és azok
szekréciójának szabályozását
A madár szájgarat üregének boltozata és
feneke
A madár
gyomra
A madár emésztőcsöve
A madár epésbele és a hozzá
kapcsolodó vezetékek
Az emésztőcső egyes részeinek megoszlása különböző madárfajokban
Fajok Testt.
(kg)
Mirigyes és zúzógyomor
Vékonybél Vakbél Végbél Összes
Hossz (mm)
Össz
%-ban
Hossz (mm)
Össz
%-ban
Hossz (mm)
Hossz (mm)
Össz
%-ban
Hossz (mm)
Arány hossz/
súly
Leghorn 1,2 86 6,3 1082 78,9 127 68 5,0 1372 1,14
Broiler 3,0 101 4,7 1796 82,7 188 134 6,2 2172 0,72
Pulyka 3,0 110 5,1 1853 85,7 278 75 3,5 2161 0,72
Japán fürj
n.a. 38 5,8 510 78,1 100 30 4,6 653 -
Kacsa 2,2 130 4,9 2110 79,9 140 90 3,4 2640 1,20
Emu 53,0 260 4,0 5200 79,4 120 300 4,6 6550 0,12
Nandu 25,0 - 1400 - 480 400 - - -
Strucc 122,0 - 6400 - 940 8000 - - -
Sturskie (1994) n.a. = nincs adat
Az indikátorral jelzett emésztőcső-tartalom átlagos tartózkodási ideje (perc) az emésztőrendszer
különböző szakaszaiban hús-, és tojóhibridekben Az emésztőrendszer
különböző szakaszai
Broiler
aLeghorn Broiler
bBegy 31 48 41
Proventriculus+zúza 39 71 33
Epésbél 10 7 5
Éhbél 84 85 71
Csípőbél 97 84 90
Vakbél 119 112 -
Végbél 56 51 26
a Shires és mtsai, (1987) az adatok 1800 g-os madarakra vannak arányosítva
b Van Der Klis és mtsai (1990) nyomán
Az emésztőenzimek aktivitása
Az enzimhatás helye
pH Enzim (vagy szekréció)
Szubsztrát Termék
Száj 7,0-7,5 Nyál Bevonja és puhítja a takarmányt
Amiláz Keményítő Dextrin
Dextrin Glükóz
Begy 4,5 Mucus Bevonja és puhítja a takarmányt Zúza és
proventriculus
2,5 HCl Alacsony emésztési pH, a fehérje- hasítás megkezdése
Pepszin Fehérje Polipeptidek
Lipáz Triglicerid Zsírsavak,
monogliceridek
Az
enzimhatás helye
pH Enzim (vagy szekréció)
Szubsztrát Termék
Epésbél 6,0-6,8
Amiláz (amilopsin)
Keményítő, Dextrin
Maltóz, Glükóz Tripszin,
kimotripszin és elasztáz
Fehérjék, peptidek
Peptidek, aminosavak Karboxipeptid
áz, kollagenáz
Peptidek, Kollagének
Aminosavak, Peptidek
Epe Zsírok
emulgeálása
Lipáz Zsír Zsírsavak,
minogliceridek, digliceridek
Koleszterin- észteráz
Koleszterin- észter
Zsírsavak, koleszerin
Az emésztőenzimek aktivitása
Az
enzimhatás helye
pH Enzim (vagy szekréció)
Szubsztrát Termék
Jejunum 5,8-6,8
Maltáz, izomaltáz
Maltóz, izomaltóz
Glükóz
Szukráz Szukróz Glükóz, fruktóz
Laktáz Laktáz Glükóz,
Galaktóz Peptidáz Peptidek Dipeptidek,
aminosavak
Ceca 5,7-5,9
Polinukleotidáz
Mikrobiális aktivitás
Nukleinsavak Cellulóz,
poliszacharid, Keményítők, cukrok
Mononukleinsa vak
Illózsírsavak, K-vitamin, B- vitaminok
Az emésztőenzimek aktivitása
Az eltelt idő hatása a begytartalom súlyára a
laktobacillusok számára és a tejsav-koncentrációjára
0 10 20 30 40 50 60 70 80
0 3 6 9 12 15
0 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10
Az etetéstől eltelt idő (óra)
A tejsav koncentrációja (mg/g nrdves ag.)
Begytartalom tömege (g)
Begytartalom Tejsav
Laktobacillus
A Laktobacillusok számának log-a (nedves ag.)
Alap sav-szekréció különböző fajok gyomrában
Long nyomán (1967)
Fajok Testtömeg
(kg)
Savtermelés (mEq/kg/óra)
Pepszin termelés (PU/kg/óra)
Ember 70 0,03 862
Kutya 15 0-0,004 0-62
Patkány 0,35 0,25 2230
Majom 2,5 0,12 730
Baromfi 1,75 0,78 2430
Átlagos savtermelés, és koncentráció kontroll és hisztamin- stimulált csirkék gyomrából vett mintákban
(Long nyomán 1967)60 100 140
0 15 30 45
Mintavételi idő (perc)
Koncentráció mEg/L
Kontroll Hisztamin
Sav
0 0,8 1,6
0 15 30 45 Mintavételi idő (perc)
Termelés mEq/15 perc
Hisztamin
Kontroll
Átlagos pepszintermelés, és koncentráció kontroll és hisztamin-stimulált csirkék gyomrából vett mintákban
(Long nyomán 1967)0 300 600
0 15 30 45
Mintavételi idő (perc) P. egység ×10 4 /ml
Kontroll Hisztamin
Pepszin
0 1000 2000
0 15 30 45 Mintavételi idő (perc)
P. egység ×10 4 /ml/15 perc
Hisztamin
Kontroll
A hasnyál enzimei
Enzimek Az összes %-ban
Tripszinogén 10
Kimotripszinogén (A,B és C) 20
Tripszin inhibitor 11,3
Amiláz 28,9
Prokarboxiláz (A és B) 29,8
Pubols nyomán (1991)
Hisztamin hatása a proventriculus szekretoros tevékenységére 7 hónapos altatott baromfiban
Bell and Freeman (1971)
0 20 40 60 80 100 120
0 10 20 30 40 10 20 30 40 50 60
Mintavételi idő (perc)
Sav (mEqu/L) HISZTAMIN
Szabad sav Összes sav
