Szakirodalom
Statisztikai Szemle, 87. évfolyam 7—8. szám 862
lyásoló faktor például az, hogy milyen foglal- kozásokban helyezkednek el a külföldi mun- kavállalók. A kelet-európaiak sok esetben sze- zonális munkára érkeznek az Egyesült Király- ságba, nem hajlandók pénzt fordítani az okta- tási-továbbképzési költségekre, ezért csak be- tanított munkát igénylő foglalkozásokban ké- pesek elhelyezkedni, ami még mindig maga- sabb keresetet jelent számukra, mint amit a ha- zájukban végzett munkáért kaptak. A Len- gyelországból érkezett bevándorlók például 27 százalékkal kaptak kevesebb bért az említett okok miatt, mint a hasonló feltételek mellett dolgozó angol munkavállalók. A kelet-európai országokból 2003 után jövők átlagkeresete 42 százalékkal alacsonyabb, mint az 1980 előtt érkezetteké, ha korlátozzuk a humántőke kü- lönbségeinek hatását. Ugyanez a mutató a len- gyel bevándorlók esetén 33 százalék. Hasonló eredményeket kapunk, ha az összes kelet- európai keresetét hasonlítjuk össze a többi vizsgált időszakra. A szerzők azt is megvizs- gálták, hogy milyen hatása van a független változók növekedésének a bevándorlók egyes csoportjaiban. A számítások alapján elmond- ható, hogy az oktatásra fordított kiadások a lengyelek esetében térültek meg a legkevésbé, a munkatapasztalatok pedig a Lengyelorszá- gon kívüli kelet-európai országokból érkezők esetében növelték legkevésbé a munkabért. A kereseteket ugyanakkor növeli a Nagy- Britanniában ledolgozott évek száma.
A szerzők szükségesnek vélik a kutatások folytatását, hiszen a külföldről érkező, Nagy- Britanniában munkát kereső és találó munka- erő számának növekedése egyre több prob- lémát vet föl és egyre több kutatásra érdemes jelenséget hoz felszínre a brit munkaerőpia- con.
Dévai Péter,
a KSH Könyvtár csoportvezetője E-mail: peter.devai@ksh.hu
Drbohlav, D. — Janská, E.:
Illegális gazdasági és átutazási célú bevándorlás Csehországba
(Illegal Economic and Transit Migration in the Czech Republic: A Study of Individual Migrants’
Behaviour.) – Europe-Asia Studies. 2009. évi 1. sz.
141–156. old.
Az illegális bevándorlást általánosan nega- tív jelenségként értékelik, mivel aláássa a de- mokratikus rendszerek alapjait. A bevándorlók által végzett nem legális gazdasági aktivitás je- len van az EU-országokban és az Egyesült Ál- lamokban egyaránt. 2003-as becslések szerint a kibővítés előtt álló Európai Unióban félmil- liónál is több illegális bevándorló tevékenyke- dett, akiknek egy része csak rövidebb ideig tar- tózkodott az egyes országokban. Más becslé- sek szerint 2003-ban az erőszakosan munkára kényszerítettek, rabszolgasorban tartott embe- rek száma világszerte elérte a 27 milliót. Egyes tanulmányok alapján az emberkereskedelem nagyobb méreteket ölt korunkban, mint valaha a történelem folyamán, és világviszonylatban 8,5–12 milliárd euró haszonnal jár az elköve- tők számára. Az illegális bevándorlás és az emberkereskedelem jelentősen befolyásolja az országok gazdasági, szociális és kulturális helyzetét.
A nyugat-európai országokhoz képest Csehországban és a többi közép-európai or- szágban viszonylag keveset lehet tudni az ille- gális bevándorlás mértékéről. Ennek oka egy- részt a változtatni akarás, másrészt a tapaszta- lat hiánya. Nem kétséges azonban, hogy az il- legális bevándorlások száma magas, köszönhe- tően Csehország viszonylag jó életszínvonalá- nak, a bevándorlásokkal szembeni liberális po- litikának és az erős munkaerő-keresletnek. A hivatalos adatok szerint 2006-ban 10 793 ille- gálisan Csehországban tartózkodó személyt vettek őrizetbe, ebből 3 676 főt határátlépés
Szakirodalom
Statisztikai Szemle, 87. évfolyam 7—8. szám
863
közben, 7 117 főt pedig hosszabb-rövidebb ide- jű csehországi tartózkodása során. Egyes becs- lések szerint 2000-ben 295 ezer és 335 ezer kö- zötti az illegális bevándorlók száma Csehor- szágban, melyből 100–140 ezer átutazó beván- dorló volt. Más becslések magasabb értéket mondanak, és azt állítják, hogy 2005-ben Cseh- országban 300 ezer ukrán bevándorló élt.
A tanulmány igyekszik az illegális be- vándorlás és munkavégzés alapvető kérdéseit bemutatni, ezen belül elsősorban az emberke- reskedelemre és -csempészetre összpontosít.
Alapvető kérdés, milyen úton tud az illegális bevándorló belépni az ország területére, ho- gyan képes ott gazdasági aktivitásra, miként használja az országot továbbutazás előtti ál- lomásként, mik azok a speciális magatartás- formák és motivációk amelyek az illegális bevándorlókat jellemzik, valamint mi a kü- lönbség az újonnan csatlakozott és a korábbi EU-országok illegális munkavállalói között.
A vizsgálathoz elsősorban strukturális és ese- ti elemzéseket és interjúkat vettek a szerzők igénybe. Ezeket a módszereket már régóta használják az illegális bevándorlások elemzé- sére olyan területeken, ahol a jelenséget ré- gebb óta nyomon követik.
Az interjúkat 63 illegális bevándorlóval készítették, a kommunikációt egy Csehország- ban régóta letelepedett és integrálódott ukrán személy segítette. Az interjúalanyok két cso- portot képeztek. Az első csoportot a volt Szov- jetunió utódállamaiból származó bevándorlók alkották, akik Prágában folytattak illegális gazdasági tevékenységet. A második csoportba olyan személyek tartoztak, akiket a rendőrség előállított, és valamelyik gyűjtőfogházban vagy menekülttáborban tartózkodtak. Szárma- zási országukat tekintve az utóbbi csoportban vegyes a kép: Kínából, Vietnamból, Indiából, Nigériából, Ghánából, Irakból és más orszá- gokból származnak az ide tartozó interjúala- nyok.
A bevándorlás oka alapján 22 ázsiai és négy afrikai bevándorló átutazóországnak sze- rette volna használni Csehországot. 37 fő gaz- dasági okokból vált bevándorlóvá, és próbált gazdasági tevékenységet folytatni Csehország- ban: többek között 27 ukrán, 4 orosz és 2 moldáv tartozik ebbe a csoportba. A második csoportban a nők és a férfiak aránya 30–70 százalék. A bevándorlók nagy része csak alap- fokú iskolázottsággal rendelkezik.
A társadalomba történő integrálódásuk ér- dekében a bevándorlók több stratégiát alkal- maztak: egyesek munkát kerestek, mások saját üzleteket igyekeztek lebonyolítani, többen il- legális munkaközvetítőn keresztül jutottak al- kalmi munkákhoz, illetve volt, aki igyekezett letelepedni és önállóan munkát találni. A be- vándorlók viselkedését és jellemzőit elsősor- ban ezek a mutatók határozták meg, vagyis fi- gyelembe kell venni, hogy az országot átuta- zásra vagy hosszabb idejű tartózkodásra hasz- nálták, illetve önálló vagy közvetítőtől függő bevándorlókról van szó a gazdasági aktivitás tekintetében. A tanulmány négy osztályba so- rolta az interjúalanyokat:
A – az adott országban szeretne tartózkod- ni, közvetítővel függőségi viszonyban álló be- vándorló,
B – az adott országban szeretne tartózkod- ni, de életét és munkalehetőségeit önállóan szervezi,
C – kezdetben közvetítőtől függő beván- dorló, aki azonban az idők során önállósodott,
D – Csehországot átutazó országnak hasz- nálta más, gazdagabb EU-országok felé.
Az A, B, C típusú bevándorlók általában a volt Szovjetunió országaiból származtak, míg a D típusú bevándorlók Ázsia és Afrika orszá- gaiból érkeztek Csehországba.
Az A típusba kerülő bevándorlók számára a legfontosabb a közvetítő, aki kihasználja
Szakirodalom
Statisztikai Szemle, 87. évfolyam 7—8. szám 864
őket, és akitől nem tudnak szabadulni, mivel a hatályos törvények szerint legálisan csak a menedékjog kérelmének beadása után egy év- vel dolgozhatnak a bevándorlók. Az ehhez a csoporthoz tartozó személyek nehezen tudnak kapcsolatokat kiépíteni az új otthonukban és nem képesek a cseh intézményrendszerbe ha- tékonyan beilleszkedni. Ennek következtében a társadalom perifériájára szorulnak. Illegális státusuk általában pesszimizmussal, bizonyta- lan jövőképpel társul, és ez gyakran okozza kapcsolati rendszerük hiányát, illetve kudarcát.
A B típusba tartozó személyek általában ismeretségi körük révén jutnak segítséghez. Az illegális munka és tartózkodás számukra is nagy nehézségekkel jár, de korántsem annyira, mint az A típusú bevándorlók számára. Saját képességeiknek és szociális kapcsolati háló- juknak köszönhetően a B típusú bevándorlók képesek saját munkakörülményeik és életük megszervezésére. A jövőképük tisztább és bi- zakodóbb, mint az A típusba tartozó társaiké, és terveik között szerepel a tartós letelepedés Csehországban.
A C típushoz sorolt egyének átmenetet ké- peznek az A és B típusú bevándorlók között.
Kezdeti időszakukban A típusúak voltak, azonban körülményeiknek, képességeiknek vagy valamilyen eseménynek köszönhetően már önállóan szervezik életüket a B típusú be- vándorlókhoz hasonlóan.
A bevándorlás motivációja minden esetben gazdasági volt, de általában további motiváló tényezők is szerepet játszottak a döntésben:
kulturális, családi, egészségügyi okok mellett megjelenik a bűnözés miatti vándorlás, a kato- nai szolgálat előli menekülés, a vallási okok- ból történő költözködés stb. Az illegális be- vándorlást motiváló tényezők között megjele- nik az is, hogy a szabályos papírok beszerzése túl sok időbe és pénzbe kerül, tehát könnyebb és gyorsabb illegálisan átköltözni egyik or- szágból a másikba.
A bevándorlók többsége érvényes turista- vízummal érkezett Csehországba, melynek ér- vényessége két héttől fél évig terjedhet. Ezen túl általában valamilyen szervezetnek fizettek további hozzájárulást, vagy rokonok, ismerő- sök nyújtottak nekik segítséget. A zöldhatárok illegális átlépése csak ritkán fordul elő, mivel az országba könnyű bejutni érvényes papírok- kal is.
A válaszok alapján látható, hogy az illegá- lis bevándorlók milyen mértékben függnek a közvetítőiktől. Ez megnyilvánul az alacsony fizetésben, a hosszú munkaidőben és a mun- kakörülményekben egyaránt. A közvetítők jól szervezett hálózatot alkotnak. Általában az egyik közvetítő a bevándorló származási he- lyén szervezi be az embereket, a másik pedig a fogadóországban várja az új munkaerőt, és irányítja életét. Előfordul az is, hogy valame- lyik szerepet öntudatlanul egy barát vagy csa- ládtag tölti be. A közvetítők változatos eljárá- sokat alkalmaznak (embertelentől a humánus- nak nevezhetőig terjedőt), saját egyéniségüktől és lehetőségeiktől függően. A leggyakoribb módszerek közé tartozik az, hogy a közvetítő a tartózkodásért, a munkaközvetítésért és a hiva- talos dokumentumokért ingyen vár el bizonyos szolgáltatásokat, azonban gyakran kiderül, hogy az általa felkínált iratok nem is valódiak.
A függési viszony könnyen megjelenhet a B típusú bevándorlóknál is, náluk a közvetítő szerepét a munkáltató tölti be. A lényeges kü- lönbség azonban az, hogy a B típusú bevándor- ló saját képességeinek és kapcsolati hálójának köszönhetően könnyebben talál lehetőséget függetlenségének kivívására, illetve megerősí- tésére.
Az illegális bevándorlók lakhatási viszo- nyai a lényegében hajléktalan állapottól a saját albérletig terjednek. A szállás minősége, a la- kótársak száma, a lakókörnyezet nagyban függ attól, hogy a bevándorló a bevételének mekko- ra részét hajlandó erre fordítani.
Szakirodalom
Statisztikai Szemle, 87. évfolyam 7—8. szám
865
Az illegális bevándorlók az átlagnál job- ban ki vannak szolgáltatva az erőszakos cse- lekményeknek és a korrupt hivatalnokoknak.
Etnikai alapú bűnözőcsoportok szintén mű- ködnek az országban. A beszámolók egy része alapján egyes hivatalnokok, illetve rendőrök egyenesen igénylik a kenőpénzt. A bevándor- lók könnyen kerülhetnek kiszolgáltatott hely- zetbe akkor, amikor szeretnének hazalátogatni vagy pénzt hazaküldeni.
A D típusú bevándorlók esetén a fő különb- ség az eddigiekhez képest az, hogy ők nem szándékosan tartózkodnak hosszabb ideig Csehországban. Ők az országon csak átutazni szerettek volna, és legfőbb céljuk minél hama- rabb elhagyni az országot, hogy eljussanak ere- deti úti céljukhoz. Általában olyan körülmények között kellett távozniuk otthonukból, hogy nem voltak képesek helyesen mérlegelni az utazás nehézségeit, és ezért gyakran az embercsempé- szek áldozataivá váltak. Motivációjuk között szerepel a szabad politikai, vallási vélemény- nyilvánítás hiánya országukban, adósságok, kényszerházasság vagy a rendőrség előli mene- külés; elsősorban nem gazdasági megfontolá- sokból választották az elvándorlást. Elsődleges célpontjuk Olaszország, Németország, Francia- ország, ahol már működik azonos etnikai össze- tételű menekültekből álló csoport. Az is előfor- dul, hogy egy korábban elvándorolt családtagot követve rekednek meg Csehországban.
A D típusú bevándorlók nagy része közve- títők segítségével utazott Csehországba. Be- számoltak olyan ún. várakozó házakról, ahol több illegális bevándorló akár hónapokig is vá- rakozhat az alkalmas pillanatra, hogy Csehor- szágba szállítsák őket. Tájékozatlanságukat az európai adminisztráció terén jól illusztrálja az, hogy többen átszöktek más EU-országokba, ahol másodszor is menedékjogért folyamod- tak, nem gondolva arra, hogy a többszörös je-
lentkezés miatt automatikusan visszatoloncol- ják őket Csehországba.
A D típusú bevándorlók tervei nagyjából azonosan oszlanak meg három lehetőség kö- zött: szeretnének visszatérni szülőföldjükre, il- letve továbbutazni más EU-országba vagy ere- deti terveik ellenére akarnak letelepedni Cseh- országban.
Bár a bevándorlók összessége számára a gazdasági okok voltak a legfontosabbak, más motivációk is vezették őket. Egyes tényezők arra indították a bevándorlókat, hogy Csehor- szágba jöjjenek (családi okok, nyelvi közel- ség), más tényezők pedig az otthonról való tá- vozást segítették elő (üldöztetés, adósságok).
A bevándorlók nagy része érvényes turistaví- zummal érkezett, bár ezzel is csak illegálisan folytathatnak gazdasági tevékenységet. Az il- legális határátlépők számára a leggyakoribb bejutási pont a cseh-lengyel határ volt.
A bevándorlóknak nem könnyű kitörni ki- szolgáltatott helyzetükből, de nem lehetetlen.
Az önálló élet és a saját munkaszervezés általá- ban rokoni, baráti segítséggel tud megvalósulni.
A rendőrség előli bujkálás, a kényszer, hogy minél több pénzt tegyenek félre, a mun- kaórák magas száma mind akadályozza a be- vándorlókat abban, hogy beilleszkedjenek a cseh társadalomba. Ezzel párhuzamosan a tá- volság és az érintkezés hiánya miatt gyakran bomlanak fel kapcsolataik az otthonmaradt há- zastársaikkal, családtagjaikkal.
Más, fejlettebb EU-országokhoz hasonlít- va a leglényegesebb eltérés gazdasági szem- pontból az, hogy a bevándorlók Csehország- ban könnyebben jutnak munkához, a munkál- tatók szívesebben alkalmaznak illegálisan ol- csó munkaerőt.
Lencsés Ákos,
a KSH Könyvtár osztályvezetője E-mail: akos.lencses@ksh.hu
