F O R R Á S K Ö Z L E M É N Y E K
KALÓ JÓZSEF
S Z O M B A T H E L Y I F E R E N C M E M O R A N D U M A
Szombathelyi Ferenc s z e m é l y é t és v e z é r k a r f ő n ö k i m ű k ö d é s é t napjainkban is s z á m o s e l l e n t m o n d á s kíséri, ezért indokolt ennek alapos, politikamentes, szakmai m ó d s z e r e k k e l történő feltárása. A z eddig is k ö z i s m e r t volt, hogy Szombathelyi Ferenc a H o n v é d V e zérkar F ő n ö k é v é történt k i n e v e z é s é t egy m e m o r a n d u m á n a k k ö s z ö n h e t t e , melyben M a g y a r o r s z á g m á s o d i k v i l á g h á b o r ú s r é s z v é t e l é n e k c s ö k k e n t é s e mellett érvelt, s a h á b o r ú nak M a g y a r o r s z á g s z e m p o n t j á b ó l k é t s é g e s k i m e n e t e l é r e hívta fel a figyelmet. E me
morandum megegyezett a k o r m á n y z ó , Horthy M i k l ó s felfogásával, s d ö n t ő e n ez vezetett Szombathelyi k i n e v e z é s é h e z .
Jelen t a n u l m á n y u n k b a n azt k í v á n j u k b i z o n y í t a n i , hogy ez a memorandum azonos Szombathelyinek egy 1941 a u g u s z t u s á b a n L á s z l ó D e z s ő h ö z1 intézett levelével. A levél keletkezési k ö r ü l m é n y e i n e k pontosabb m e g v i l á g í t á s á r a és a Szombathelyi k i n e v e z é s é h e z v e z e t ő e s e m é n y e k e l e m z é s é r e egy k ö v e t k e z ő t a n u l m á n y b a n v á l l a l k o z u n k .
A levél k e l e t k e z é s é n e k m e g é r t é s é h e z e l ő s z ö r a L á s z l ó - S z o m b a t h e l y i viszonyt kell i s m e r n ü n k . L á s z l ó D e z s ő egyik h á b o r ú utáni v a l l o m á s á b a n azt írja, hogy Szombathelyi
vel s z e m é l y e s j ó kapcsolata m é g abból az időből eredt, amikor együtt s z o l g á l t a k a H M V I . - 1 . o s z t á l y b a n .2 „Mindenkor kitüntetett megszólításával, levelével és azzal, hogy ak
tuális problémákról beszélt velem. Harctéri alkalmazása alatt is3 levelezésben álltunk. "4 Hogy a l e v e l e z é s t 1941-ben m i indította el, arról így vall L á s z l ó : „Szombathelyi vezérez
redes5 úr egy levélben közölte, mint a leváltásra kerülő Kárpát-csoport parancsnoka6 a nézetét arra vonatkozólag, hogy ez a háború nem a mi háborúnk, hanem a németeké. "7
A l e v e l e z é s r ő l Paravichini J e n ő8, az egyik ( v a l ó s z í n ű l e g e t á r g y b a n a legelső) levél kézbesítője is tudósít minket. A levelet augusztus 10-én ő vitte volna futárrepülövel,
1 Vitéz László Dezső vezérezredes (1893-1949), 1941. március 1. és 1941. november 1. között a Honvéd Vezérkar Főnökének hadműveleti csoportfőnöke volt.
2 Szombathelyi 1923 és 1926 között alezredesi rendfokozattal, László pedig 1925 és 1929 között őrnagyi rendfokozattal szolgálat a fenti osztály beosztottjaként.
Azaz 1941 nyarán, amikor Szombathelyi a Kárpát-csoport parancsnoka volt.
4 Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltára (ÁBTL) V - l 17743.: László Dezső 1946. január 5-én írt önéletrajza, 15. o.
5 Ekkor még altábornagy, egészen 1941. nov. l - i g . Honvédségi Közlöny, 1941. október 28.
6 László leírásából kiderül, hogy a leváltás az alakulatok felváltásaként értendő, azaz amikor megszületett az arra vonatkozó elhatározás, hogy a Kárpát-csoportot és a Gyorshadtestet más alakulatokkal váltják fel.
ÁBTL V - l 17743.
7 ÁBTL V - l 17743.: László Dezső 1946. január 8-i kihallgatása.
8 Paravichini Jenő tüzér főhadnagy 1941. augusztus l-jétől szeptember 4-ig volt Szombathelyi személyi segédtisztje. Előtte 1939. október 1. és 1941. augusztus 1. között Lieszkovszky Pál volt a V I I I . hadtest pa
rancsnokának személyi segédtisztje, 1941. május l-jétől őrnagyi rendfokozattal. H M Központi Irattár 59.388.
s z e m é l y e s , k é z b ő l k é z b e á t a d á s r a Lászlónak, azonban (Paravichini s z á m á r a s z e r e n c s é s f o r d u l a t k é n t9) Szombathelyi az utolsó pillanatban ú g y h a t á r o z o t t , hogy m é g e g y é b kül
d e m é n y e k e t is m a g á v a l kell vinnie, ezért csak m á s n a p repül. A levélről m a g á r ó l - me
lyet a t á b o r n o k vele elolvastatott - azt írja, hogy az 8 oldal t e r j e d e l m ű volt, s az első r é s z é b e n Szombathelyi „igen ragyogó logikával fejtegette, hogy ez még nem a mi há
borúnk és tartsátok szárazon a puskaport, ne csepegtessétek el a honvédséget, a második részében briliáns következtetéssel leírta (...): A németek el fogják a háborút veszteni. "10
L á s z l ó szerint tehát a levelezést a h á b o r ú b a n való magyar részvétel m é r t é k é n e k tár
g y á b a n Szombathelyi k e z d e m é n y e z t e . M i késztethette erre a l é p é s r e ? Szombathelyi is
merte L á s z l ó n a k W e r t h r e " gyakorolt b e f o l y á s á t1 2, s így rajta k e r e s z t ü l eljuthatott Werthez, esetleg m á s o k h o z is. M e g kívánta ragadni az alkalmat, hogy felhívja a katonai v e z e t é s figyelmét arra, hogy az erők m e g ő r z é s é r e kellene t ö r e k e d n i .1 3
L á s z l ó így folytatja a Szombathelyivel való levelezéséről s z ó l ó b e s z á m o l ó t : „Amikor ezt a levelét megkaptam,14 írásban is válaszoltam és kifejezésre juttattam, hogy a hábo
rúba való lépés a politika elhatározása volt és mi katonák a kapott utasítás alapján jár
tunk el, s különösen én, mint hadműveleti osztályvezető Werth vezérezredestől kapott pa
rancsok szerint. E levélváltást Werth vezérezredes úrnak jelentettem is és neki az volt a nézete, hogy mi katonák és ő magára vonatkoztatva is, mint vezérkarfőnök, nem tehet mást, mint a kormánytól kapott utasítások alapján a katonai vonalon a háborút úgy ve
zetni, hogy ez mielőbb győzedelmesen befejeződjék. Werth vezérezredes és minden kato
na azt a nézetet vallotta, hogy ha már háborúba sodródott, vagy háborúba lépett az or
szág és ezt a háborút hivatalosan szövetséges háborúnak minősítették, akkor a katonák csakis a tiszta katonai törvények szerint járhatnak el. Fél megoldások a katonák számára nincsenek. Ha jól emlékszem, ezt levelemben Szombathelyi vezérezredes úrnak kifejezés
re is jutattam. "15
L u k á c s B é l a1 6 a k ö v e t k e z ő k é p p e n foglalta ö s s z e L á s z l ó v á l a s z l e v e l é t : „ ( . . . ) Lényege kb. az volt, hogy nem szabad megvárnunk, amíg a németek kérnek tőlünk katonai támo-
9
Ez a repülőgép ugyanis, fedélzetén Tanos Béla vezérkari ezredessel és kíséretével, a Kárpátokban még aznap lezuhant. Hadtörténelmi Levéltár (a továbbiakban: HL) V K F 1941 1. oszt. 6039/eln. így pontosítható a levél születésének időpontja.
1 0 H L Tanulmánygyűjtemény (TGY) 3150. Paravichini Jenő levele a Kárpát-csoporttal kapcsolatos emlé
keiről. 1973. augusztus 24.
1 1 Werth Henrik vezérezredes (1881-1952), 1938. szeptember 29. és 1941. szeptember 4. között a Honvéd Vezérkar Főnöke.
1 2 Szombathelyi háború utáni kihallgatásai és vallomásai során egyértelműen németbarátnak nevezte Lász
lót - akárcsak Werthet és Bartha Károly honvédelmi minisztert - , s azt is kijelentette, hogy Werth e tekintetben elsősorban Lászlóra támaszkodott. László későbbi felváltásának okát is németbarátságával indokolta. ÁBTL V - 101594.: Jegyzőkönyv Szombathelyi volt vezérkari főnök kihallgatásáról, 1945. október 23., Budapest Főváros Levéltára (BFL) 293/1946 X., Szálasi Ferenc népbírósági pere, 7. doboz, Szombathelyi Ferenc feljegyzései 7124.
1 3 Az erők megőrzésére törekedett már a Gyorshadtestnek a közvetlen parancsnoksága alól való kiválása idején is, amikor mind Sáska, mind László előtt hangot adott ama félelmének, hogy a németek nem felszerelé
sének megfelelő feladatokra fogják alkalmazni ezt „az egyedüli, nagyon drágán felállított korszerű seregtes
tünket". H L M . kir. Gyorshadtest, Kárpát-csoport 1. doboz 1/1.
1 4 Tehát valószínűleg a Paravichini által vitt levélről van szó, legkésőbb augusztus közepén.
1 5 ÁBTL V - l 17743.: László Dezső 1946. január 8-i kihallgatása
1 6 Lukács Béla 1940 és 1944 között a vezérkar főnökei (előbb Werth Henrik majd Szombathelyi) megbízá
sából a második világháború történetének megírásával foglalkozott, így számos hivatalos iratot megkapott és a
gatást, hanem önként kell adnunk, amennyit tudunk, mert akkor szívesebben fognak ké
sőbb segíteni, annál is inkább, mert Románia vetekszik velünk "l 7
Szombathelyi L á s z l ó l e v e l é n e k elolvasása után felismerhette, hogy a katonai v e z e t é s nem az e r ő k m e g ő r z é s é r e , hanem újabb, m é g nagyobb erők kiajánlására törekszik, így r e m é l v e e l ő n y t szerezni a csatlósok között folyó versenyben. Ekkor h a t á r o z h a t t a e l ,1 8 hogy komolyabb, nagyobb terjedelmű, t é n y e k k e l és é r v e k k e l a l á t á m a s z t o t t memorandu
mot készít L á s z l ó (s rajta keresztül a katonai vezetés) s z á m á r a .
Szombathelyit 1941. szeptember e l e j é n1 9 felrendelték Budapestre j e l e n t é s t é t e l r e . M i vel ennek k ö r ü l m é n y e i m e g l e h e t ő s e n h o m á l y o s a k , s a források is n é m i l e g ellentmonda
nak e g y m á s n a k , csak feltételezésekre hagyatkozhatunk f e l r e n d e l é s é n e k pontos okát ille
tően. Ekkor m á r nála volt a L á s z l ó n a k szánt elkészült memorandum, de nem annak be
m u t a t á s a céljából érkezett, amint arról Lieszkovszky b e s z á m o l : H o r t h y „többek közt rátért Werth Henrik vkf. személyére, de a leváltásáról nem tett említést. Majd a német- magyar viszonyról a harctéren érdeklődött a kormányzó, majd arról, hogy Szombathe
lyinek mi a véleménye a németekről. Szóbeli véleménye elmondása után megemlítette, hogy bár nem ilyen célra, de elkészített egy feljegyzést, melyet Keresztes-Fischer Lajos főhadsegéd úrnak kívánságra át tud nyújtani."20 Figyelemre m é l t ó a k e b b ő l a szempont
ból m a g á n a k Szombathelyinek a saját k i n e v e z é s e k ö r ü l m é n y e i v e l kapcsolatosan használt kifejezései is [ k i e m e l é s t ő l e m - K . J.j: „Lehet, hogy ezen felfogásom következtében let
tem a kormányzó részéről (...) a vezérkar főnökségének elvállalására felszólítva."'2I
„ Valószínűleg ezen felfogásom eredményeképpen bízott meg a kormányzó úr a vezérkar főnökségével ( . . . ) . "2 2 Paravichini b e s z á m o l ó j a szerint Szombathelyi e l u t a z á s a előtt m á r
számított v e z é r k a r f ő n ö k i k i n e v e z é s é r e ,2 3 ez azonban talán csak l á t s z ó l a g o s e l l e n t m o n d á s . V a l ó s z í n ű s í t h e t ő , hogy felrendelése nem csak egy á l t a l á n o s h e l y z e t t á j é k o z t a t ó m e g t a r t á -
vezérkar főnökeivel szoros személyes kapcsolatban állott. Ennek következtében „hivatalos koronatanúnak" te
kintendő, bár visszaemlékezésében számos pontatlanságot találhatunk. HL TGY 3879. Lukács Béla: Eletem története.
1 7 Szombathelyi perének 1946. márc. 28-i tárgyalási napján tett tanúvallomásából. ÁBTL V-101594/1.
1 8 Feltehetően valamikor augusztus közepén-végén.
19
A felrendelés pontos időpontja nem ismert, szeptember 1-je és szeptember 4-e között kerülhetett rá sor, hiszen Szombathelyi augusztus 31-én még útban volt a 17. német hadsereg parancsnokságától a Kárpát-csoport parancsnokságára, Kirovográdból Proszkurovba. Szeptember 4-én pedig már megtörtént kinevezése.
2 0 Szombathelyi többször is megerősítette, hogy a memorandumot Keresztes-Fischer Lajosnak nyújtotta át.
Egy ismeretlen dátumú kihallgatása során (HL H M Békeelőkészítö, 3. doboz, A / I I . / l . ) a vádirathoz írt észrevé
teleiben (ÁBTL V-l01594/1.), valamint a H M Kat. Pol. számára írt feljegyzéseiben (BFL 293/1946 X., Szálasi Ferenc népbírósági pere, 7. doboz, Szombathelyi Ferenc feljegyzései 7124.) és 1945. október 23-i kihallgatási jegyzökönyvében ugyan Keresztes-Fischer Ferenc belügyminiszter szerepel, ez azonban feltételezhetően csak elszólás vagy elírás (ÁBTL: V-l01594.). Szombathelyin kívül Lakatos nevezi meg egyértelműen úgy a föhad- segédet, mint akinek kulcsszerepe volt Werth lemondásában és Szombathelyi kinevezésében. Lakatos Géza:
Ahogyan én láttam. Budapest, 1992. 53-54. o. Lieszkovszky visszaemlékezését 1. H L TGY 2833. Liesz
kovszky Pál huszárezredes visszaemlékezése.
2 BFL 293/1946 X., Szálasi Ferenc népbírósági pere. 7. doboz, Szombathelyi Ferenc feljegyzései 7124.
22
Gosztonyi Péter: Szombathelyi Ferenc visszaemlékezése 1945. Budapest. 1990. 22. o.
2 3 Egyenesen halálos ítéletnek nevezte azt! S hogy ez esetleg nem Paravichini utólagos, költői kitalációja, azt bizonyíthatja az is, hogy 1943 augusztusában ugyanilyen értelmű kijelentést tett Szombathelyi Bajcsy- Zsilinszky előtt is. Országos Széchényi Könyvtár Kézirattára (OSzK Kt.): Bajcsy-Zsilinszky Endre irathagya
téka, 28/9.
sa é r d e k é b e n történt, hanem a k o r m á n y z ó valamilyen szinten m á r i n f o r m á l v a volt Szom
bathelyi W e r t h é t ö l m e r ő b e n eltérő nézeteiről, s a z o k r ó l k í v á n t s z e m é l y e s e n is megbizo
nyosodni.
Szombathelyi tehát átnyújtotta a L á s z l ó s z á m á r a írt m e m o r a n d u m á t , s Lieszkovszky szerint „ ezzel a kihallgatás véget ért. Ebéd után a kormányzó ismét hivatta. Ekkor látta, hogy kéziratában több rész pirossal volt áthúzva. Valószínűleg azok a részek, amelyek nem magasztalták a németeket. A kormányzó megkérdezte, hogy nem fogadná-e el a Ve
zérkar Főnökséget? Szombathelyi igent mondott.y124
Szombathelyi b i z o n y t a l a n s á g o t sugárzó m e g f o g a l m a z á s a i n a k v é l e m é n y ü n k szerint lehet m é g egy m a g y a r á z a t a . Ezekkel a kifejezésekkel arra is utalhatott, hogy H o r t h y nem mindenben értett egyet az ő felfogásával, s erre Lieszkovszky is c é l o z - mint fentebb lát
hattuk - , amikor azt írja, hogy a k o r m á n y z ó a l á h ú z t a a memorandumban a n é m e t e k e t nem m a g a s z t a l ó részeket. É r d e m e s tehát arra is kitérnünk, hogy m i lehetett m a g á n a k Horthynak a felfogása ebben az i d ő s z a k b a n a h á b o r ú t illetően. 1941 á p r i l i s á b a n Horthy egyetértett a S z o v j e t u n i ó ellen tervezett h á b o r ú g o n d o l a t á v a l , azt egyenesen „az emberi
ség legfontosabb munkájának" nevezte, s az volt a m e g g y ő z ő d é s e , hogy a n é m e t h a d e r ő n é h á n y h é t alatt kivívhatja a g y ő z e l m e t . E h á b o r ú m e g v í v á s a k ö z b e n nem k e l l tartani Angliától vagy A m e r i k á t ó l , mert azok „partraszállása a kontinensen elképzelhetetlen,"
e l e g e n d ő , ha az A n g l i a elleni harc r e p ü l ő g é p e k k e l és tengeralattjárókkal f o l y i k t o v á b b . Ugyanakkor óvott egy A n g l i a ellen m e g i n d í t a n d ó partraszállástól, mert az „ezer veszély- lyel járna, és még ha tökéletesen sikerülne is, nem hozna döntést, mert a háború tovább folyna Kanadából, illetve Washingtonból irányítva, a hatalmas haditengerészetre tá
maszkodva. " Ezért a S z o v j e t u n i ó r a kell k o n c e n t r á l n i , mert ha annak „kimeríthetetlenül gazdag természeti kincsei német kézben lennének, a végtelenségig ki lehetne tartani. "2$
K é r d é s , hogy ezek a gondolatok Horthy (illetve katonai t a n á c s a d ó i ) ö n á l l ó gondolatai voltak-e, vagy pedig Hitler és a n é m e t h a d v e z e t é s Szovjetunió elleni terveinek és e l k é p z e l é s e i n e k i s m e r e t é b e n , azok s z e l l e m é b e n f o g a l m a z ó d t a k meg. H o g y H o r t h y a n é m e t g y ő z e l e m b e vetett hitét nem csak a Hitlernek v a l ó h í z e l g é s o k á n hangoztatta, azt Barcza G y ö r g y v i s s z a e m l é k e z é s e is bizonyítja, aki egy Horthyval 1941 m á j u s á b a n folytatott n é g y s z e m k ö z t i b e s z é l g e t é s során azt a b e n y o m á s t szerezte, hogy a k o r m á n y z ó teljesen a
A fenti epizód szöges ellentétben áll a Kádár Gyula visszaemlékezésében szereplő közismert történettel, mely szerint Szombathelyit Horthy István ajánlotta apjának (Kádár Gyula: A Ludovikától Sopronkőhidáig.
Budapest. 1978. 424-425. o.). Kádár visszaemlékezésében számos pontatlanságot fedezhetünk fel, többek kö
zött azt, hogy Szombathelyi kassai hadtestparancsnokként fogadta Horthy Istvánt, aki neki apja és Werth né
zeteltéréséről beszélt, mondván hogy Werth „a totális mozgósítás mellett kardosodik és az egész magyar had
sereg bevetését szorgalmazza. " Amennyiben a fenti ellentétet Werth augusztusi memoranduma alapján értjük, akkor nem férnek bele az események az időrendbe, hiszen Bárdossy leveléből tudjuk, hogy neki Werth a me
morandumot augusztus 19-én küldte meg, de Szombathelyi abban az időpontban már nem volt kassai hadtest
parancsnok. (Ezt a beosztást Lakatos Géza vette át augusztus 6-án, 1. H L V K F 1941 1. oszt. 5941/eln.). Persze feltételezhetjük, hogy más körülmények között sor kerülhetett a Horthy István - Szombathelyi találkozóra, ak
kor viszont érthetetlenek Szombathelyi bizonytalan megfogalmazásai kinevezésének körülményeit illetően, va
lamint az is, hogy sem a háború alatt, sem a háború után nem hivatkozott senki más előtt erre a találkozóra, csak Kádár Gyula előtt. Az általunk feldolgozott források alapján ugyanis azt mondhatjuk, hogy Szombathelyi erről a vacsoráról sehol sem írt, nem tett ilyen vallomást, és nem tud róla sem Lieszkovszky Pál, sem Paravichini Jenő, sem László Dezső, sem Lukács Béla, hogy csak a helyzetüknél fogva leginkább informált személyeket említsük.
25
Szirtai Miklós - Szűcs László: Horthy Miklós titkos iratai. Budapest, 1965. 297-299. o.
n é m e t sikerek b ű v ö l e t é b e n él. S b á r Horthy akkor t ö b b s z ö r is kifejezésre juttatta angol
barátságát, m é g i s éreztette a v e l ü k szembeni keserűségét, mely szerint az angolok soha
sem t ö r ő d t e k v e l ü n k , s minden visszaszerzett területet e g y e d ü l a n é m e t e k n e k k ö s z ö n h e tünk. A z t is kifejtette, hogy „ő ugyan nem szereti a németeket, sohase szerette, mindig angolbarát volt, de hiába, a németek erősek, katonák, értik a háború mesterségét, míg az angolok nem azok, egyik katonai blamázs a másik után éri őket, a mi helyzetünk az erő
sek, a győzők mellett van, azok mellett, akik Európában uralkodni fognak, ezek pedig a németek. (...) Nem szereti az erőszakos, brutális németeket, de hiába, ők győznek, és az ország érdeke az, hogy melléjük állva ott kitartsunk. "2 6 Ezt a g y ő z e l m e t azonban Hitler
nek kifejtett gondolatai s z e l l e m é b e n ú g y érthette, hogy a n é m e t e k az e u r ó p a i kontinen
sen g y ő z n e k , esetleg A n g l i á t is sikerül elfoglalniuk, de m a g á t az angol v i l á g b i r o d a l m a t és az E g y e s ü l t Á l l a m o k a t nem fogják tudni d ö n t ő e n megverni, a S z o v j e t u n i ó b a n meg
szerzett nyersanyagokat és a kontinensen elért g y ő z e l m e k e t is csak A n g l i a és A m e r i k a távoltartására é s a v e l ü k szembeni kitartásra lehet felhasználni. É s Szombathelyi kineve
z é s é n e k s z e m p o n t j á b ó l ez a momentum bizonyul d ö n t ő n e k , azaz hogy H o r t h y és Szom
bathelyi felfogása ebben a k é r d é s b e n bizonyosan megegyezett, ahogyan arra a t á b o r n o k több alkalommal is hivatkozott: „A kormányzó különben a nézetemet a háborúra vonat
kozólag teljesen osztotta és folyton azt hangoztatta, hogy a tengeri hatalmak legyőzhetet
lenek. "2 1 „A kormányzó úr, mint volt tengerész a maritim hatalmakat legyőzhetetlennek tartotta. "2 8 ,^4 kormányzó úrnak a felfogása kb. egyezett az enyémmel. Az én nézetem és a kormányzó úré az volt, hogy az amerikaiakat nem lehet megverni. A kormányzó véle
ményei azonban meglehetősen változóak voltak "2 9 T e h á t ha H o r t h y 1941 n y a r á n m é g nem is volt olyan m é r t é k i g m e g g y ő z ő d v e a Szovjetunió elleni d ö n t ő n é m e t g y ő z e l e m k i látástalanságát illetően, mint Szombathelyi, feltétlenül egyet kellett é r t e n i ü k a tengeri ha
talmak l e g y ő z h e t e t l e n s é g é n e k doktrínájában, és a magyar erők m e g ő r z é s é n e k s z ü k s é g e s s é g é b e n .3 0 A z t hiszem így o l d h a t ó fel az az e l l e n t m o n d á s , amely Szombathelyi saját k i n e v e z é s é r e v o n a t k o z ó bizonytalan kifejezései és Lieszkovszky fenti utalása, valamint a t á b o r n o k azon kijelentése k ö z ö t t fennáll, mely szerint Keresztes-Fischer Lajos a me
morandummal kapcsolatban ú g y nyilatkozott előtte, hogy „a kormányzó felfogása telje
sen azonos az általam lefektetett gondolatmenettel.''31 Ehhez m é g hozzátehetjük azt, amit L u k á c s B é l a ír v i s s z a e m l é k e z é s é b e n : „a Kormányzó Úr magáévá tette a Tanulmányt tel
jes egészében, mert fedte az ő felfogását is. Le kell szögeznem, hogy Szombathelyi még az orosz harctéren, elindulása előtt írta Tanulmányát, anélkül, hogy ismerte volna a Kor
mányzó Úr felfogását. E felfogásbeli azonosság fűzte össze a két férfit a nehéz viszonyok között. " n Ez alapján feltehetjük, hogy Szombathelyi nyitotta fel „ v é g l e g e s e n "3 3 a kor-
Barcza György: Diplomataemlékeim 1911-1945. Budapest, 1994. II. k. 13-14. o.
2 7 ÁBTL V-101594/1.
28
Gosztonyi: 1. m. 22. o.
2 9 ÁBTL V-101594/1.
3 0 Ez utóbbi alátámasztására újból hivatkoznék László fentebb már idézett elbeszélésére, mely szerint Hor
thy (és Szombathelyi) nemcsak a Gyorshadtest, hanem a Kárpát-csoport felváltását is szorgalmazta, s végső so
ron nem felváltani, hanem kivonni akarta a Szovjetunió ellen alkalmazott magyar erőket!
3 1 BFL 293/1946 X., Szálasi Ferenc népbírósági pere, 7. doboz, Szombathelyi Ferenc feljegyzései 7124.
3 2 H L TGY 3879.
m á n y z ó s z e m é t a d ö n t ő n é m e t g y ő z e l e m kilátástalanságát illetően, s ezzel ú j a b b alapot adott az e r ő k m e g ő r z é s é n e k m i n d k e t t e j ü k által vallott p o l i t i k á j á h o z .
F e l m e r ü l tehát a k é r d é s , hogy m i t is tartalmazhatott Szombathelyi Horthynak és K e resztes-Fischernek á t a d o t t memoranduma? A memorandum t a r t a l m á r ó l vannak közvetett i n f o r m á c i ó i n k ; L u k á c s B é l a és K á d á r Gyula is olvasta azt. L u k á c s így foglalja ö s s z e a lényegét: „A német nagy nép, de fiatal nemzet, mert csak 1871 után van egységes Né
metország. A magyar kis nép, de nagy nemzet, mert már ezer éve egységes, sok vihart ki- állott királyság. (...) Ezért nem szabad magunkat alsóbbrendű népnek tekinteni a német
nél, és nem szabad eltűrni, hogy így bánjon velünk Hitler. A jelenlegi háború nem a mi háborúnk, ezért mindent el kell követni, hogy abba ne keveredjünk bele. Hitlernek sem
mit sem ajánlunk fel, Romániával nem versenyzünk (Werth említett felfogására céloz);
bármit kérjenek a németek, igyekezni kell annak teljesítése elöl kitérni, de ha nem lehet
ne, akkor azt le kell alkudni, különféle kifogásokkal, a legminimumra. Ha Hitler győzne, akkor az őfennhatósága alatt „ Völkisch Ungarn" (német népi állam) lennénk, itt lakó svábjaink és az általa betelepítendő németek vezetése alatt. A tanulmány szerint nem le
het ma megmondani, hogy mikor és hol fejeződik be a német-szovjet háború, s azt sem, hogy melyik lesz a győztes (...). Szombathelyi szerint mind a két fél kifog merülni, szí
vósságuk és makacsságuk nyomán, s ez lesz az oka a háború befejezésének; akkor fog Amerika valószínűleg beavatkozni, s így nem leszünk kiszolgáltatva Hitler önkényének. "
Láthatjuk, hogy e gondolatok közül s z á m o s m e g t a l á l h a t ó a L á s z l ó h o z írt l e v e l é b e n . K á dár szerint a memorandumban Szombathelyi azt fejtegette, hogy a n é m e t e k igen s ú l y o s helyzetbe k e r ü l n e k , mert lebecsülik a szovjet erőket és a szovjet t é r s é g j e l e n t ő s é g é t . Blitzkrieg-ről s z ó sem lehet, a h á b o r ú é v e k i g fog tartani, kimenetele bizonytalan, de a teljes n é m e t g y ő z e l e m v a l ó s z í n ű t l e n . Ebben a nagyhatalmak k ö z ö t t folyó h á b o r ú b a n - a m e l y b ő l eleve j o b b lett volna kimaradni - M a g y a r o r s z á g n a k k í m é l n i e kell az erejét a h á b o r ú v é g é r e , mert fennáll a l e h e t ő s é g e , hogy m é g a h á b o r ú alatt vagy a z u t á n „a mi kis háborúnkat is meg kell majd vívni szomszédainkkal. (...) Lényegében az előbbiek voltak benne, kiegészítve a honvédség kiképzési és felszerelési hiányosságainak fejtegetéseivel."34
M e g í t é l é s ü n k szerint ez a memorandum nem lehet azonos „A maritim hatalmak had
viselése" vagy „A maritim államok hadviselése" c í m e k e n emlegetett t a n u l m á n n y a l , aho
gyan azt p l . G y ö r k é i J e n ő m e g á l l a p í t j a .3 5 Egy ilyen c í m e t viselő iratra hivatkozik K i r á l y B é l a ,3 6 az ő v i s s z a e m l é k e z é s é b ő l azonban v i l á g o s a n látható, hogy annak a bizonyos fü
zetnek a kiadási é v e 1942 volt, ráadásul a magyar 2. hadsereg arcvonalban h a g y á s á t j a vasolta, tehát s e m m i k é p p e n sem lehetett Szombathelyi 1941-ben készült memoranduma.
A Szombathelyi-per a n y a g á b a n sem t a l á l k o z u n k ilyen c í m e t v i s e l ő irattal. Szombathelyi v é d ő j e , dr. Kardos J á n o s fellebbezési i n d o k l á s á b a n Szombathelyi k i n e v e z é s é v e l kapcso
latban a k ö v e t k e z ő mondat szerepel: „1941. szeptember hó 5. napján van keltezve az a Hogy ez a meggyőzés mennyire volt teljes vagy végeleges, az kérdéses. Mint láthattuk, Szombathelyi hivatkozott Horthy változó véleményeire, s Ujszászy szerint a kormányzó 1941 szeptemberi németországi lá
togatása során büszkén tetszelegett a kommunizmus elleni harc első lovagja szerepében, s a látogatásból visz- szatérve derűlátóan nyilatkozott az orosz helyzetről, mert megcsalatott a német főhadiszállás tájékoztatása ál
tal. ÁBTL A-414/5.
34Kádár: L m 424-425.0.
3 5 Györkéi Jenő: Idegen bírák előtt. Budapest, 2002. 17-18. o.
3 6 Uo. 196-197.0.
helyzetmegítélést tartalmazó levele, amelyet a vezérkar hadműveleti osztályának a fő
nökségéhez intézett31 és amely iratot később más illetékesekhez, sőt magához a kormány
zóhoz is eljuttatott. Ennek a becsatolt, és az azonosság tekintetében Lukács Béla, vala
mint Suhay Imre tanúk által is igazolt iratnak a tartalmára hangsúlyozottan hivatkozom, mert az ebben a memorandumban körvonalazott elvek határozták meg Szombathelyi Fe
renc egész további magatartását."38 A v é d ő ü g y v é d a perben s z e r e p l ő iratokról pontos k i m u t a t á s t készített „A becsatolandó, illetőleg a becsatolt és felolvasni kért iratok jegy
zéke" c í m m e l , s ebben a k i m u t a t á s b a n „Helyzetmegítélés 1941. szept. 5-én (Levél egy igen magas beosztású, rajongóan németbarát tábornokhoz) " c í m ű iratot sorol fel Szom
bathelyi k i n e v e z é s é v e l kapcsolatosan. Ez a levél nem szerepel a Szombathelyi-pernek az Á l l a m b i z t o n s á g i S z o l g á l a t o k Történeti L e v é l t á r á b a n t a l á l h a t ó anyagai között, azonban m e g t a l á l h a t ó a S z á l a s i - p e r a n y a g á b a n , ugyanilyen c í m m e l : „Helyzetmegítélés 1941.
IX/5-én;" s a K a r d o s - h a g y a t é k b a n fennmaradt iratok között is szerepel {„Levél László Dezső tábornokhoz, ki annak idején a magyar vk. hadműveleti csoportjának vezetője volt. A levél a háború esélyeivel és Magyarország szerepével foglalkozik. Az e levélben kifejtetteket Szombathelyi a kormányzónak is tudomására adta egy emlékiratban, s ennek alapján nyerte el a vk. főnöki és a főparancsnoki kinevezését. A levél kelte 1941. IX. 5. " ) . De hivatkozhatunk m é g a Budapesti N é p b í r ó s á g 1946. m á r c i u s 29-i t á r g y a l á s i j e g y z ő k ö n y v é r e , melyben a v é d ő - t ö b b e k k ö z ö t t - a „Helyzetkép 1941. IX. hóban" c í m ű irat ismertetését kérte a b í r ó s á g t ó l . Sem ezen utóbbi iratok között, sem a Kardos készítette k i m u t a t á s o k b a n nem szerepel a K i r á l y B é l a által megnevezett memorandum. R á a d á s u l Szombathelyi 1943 n y a r á n Bajcsy-Zsilinszky E n d r é v e l folytatott b e s z é l g e t é s e k o r ugyan
ezt a L á s z l ó h o z írt levelet3 9 nyújtotta át a kisgazda politikusnak, mellyel magyar gondol
k o d á s á t k í v á n t a b i z o n y í t a n i . Mindezek alapján tehát nem csak azt j e l e n t h e t j ü k k i , hogy Szombathelyi 1941-ben készült memoranduma nem azonos „A maritim hatalmak hadvi
selése " c í m ű v e l , hanem azt is, hogy ez a L á s z l ó h o z írt levél k é p e z t e Szombathelyi me
m o r a n d u m á t , s nem csak annak mintegy k í s é r ő l e v e l e k é n t funkcionált.
A K a r d o s - h a g y a t é k b a n található p é l d á n y egy nagyobb t e r j e d e l m ű m u n k á b ó l s z á r m a zik. Erre utal, hogy a levél egy ,j3evezetés" címet viselő fejezetben t a l á l h a t ó , mely a le
vélen kívül annak k e l e t k e z é s i k ö r ü l m é n y e i r e v o n a t k o z ó leírást is tartalmaz. Ezt egy ,J. rész" c í m ű fejezet k ö v e t i , melyben - a l c í m e alapján - a K á r p á t - c s o p o r t felváltásáról, a Gyorshadtest h a z a t é r é s é r ő l és m e g s z á l l ó seregtestek k i k ü l d é s é r ő l o l v a s h a t n á n k , azon
ban az irat a 2 oldal után egy mondat k ö z e p é n é l megszakad. V é l e m é n y ü n k szerint ezt a p é l d á n y t L u k á c s B é l a h á b o r ú alatt írt m u n k á j á b ó l e m e l t é k k i , ahogy arról maga a s z e r z ő tájékoztat minket v i s s z a e m l é k e z é s é b e n : „1944. április közepén, egy nap reggelén még hét óra előtt, Szombathelyi parancsot-tisztje jött a lakásomra és jelentette, hogy Szom
bathelyi kér, hogy azonnal menjek fel hozzá s vigyem magammal mindazt, amit addig ír
tam a háborús eseményekről, valamint a nálam levő okmányokat is. (...) Szombathelyi, mikor a szobájába léptem azzal fogadott, hogy »seggbe rugtak;« a német követ azt közöl-
Helyesen: a vezérkar hadműveleti csoportfőnökéhez.
3 8 ÁBTL V-101594/1.
3 9 Bajcsy-Zsilinszky Endre válaszlevelében egész mondatokat idéz Szombathelyi átadott írásából, ebből pontosan azonosítható, hogy a Lászlóhoz írt leveléről van szó. L . : OSzK Kt. Bajcsy-Zsilinszky Endre iratha
gyatéka, 28/109. Bajcsy-Zsilinszky Endre levele Szombathelyi Ferenchez, 1943. szeptember 1.
te Sztójayval, hogy többet nem akarják őt látni, mint vezérkari főnököt. (...) Szombathe
lyi nagyon le volt törve s azt mondta, hogy a németek »a falnak fogják allitani« (agyon
lövik), mert Kállay gyáva módon megszökött (...) s így mindent őreá fognak hárítani a németek. Az volt a szándéka Szombathelyinek, hogy az általam szerkesztett, 300 oldal terjedelmű eseményleírást megtartja magának. En ezt helytelenítettem s azt javasoltam, hogy az egészet, mellékleteivel együtt égessük el mindjárt a szoba kályhájában, amit nem akart megtenni. Beigazoltam, hogy a »Tanulmány«-a (...) vörös posztó lenne a németek számára, a »Legfelsobb honvédelmi tanacsban« tartott németellenes beszédei, valamint a leírásom sok részlete, amelyek bár objektíve vannak írva, de a németekre sértőek. Szá
molnia kell azzal, hogy a németek házkutatást fognak tartani (ez be is következett) s ke
zükbe kerül az én leírásom, amiből úgy neki, mint azoknak, akik németellenes jelentést tettek, nagy baja származna. Hosszas mérlegelés után beleegyezett, hogy az egész leírá
som elégessük. Csak »Tanulmányától« (...) nem tudott megválni, mert az nagyon a szí
véhez nőtt, bátor kiállása okából. Ezt magához vette, és parancsörtisztjének badacsonyi szőlőskertjének vincellér házában rejtette el, gondosan becsomagolva. Ennek később hasznát vette. " Ugyanis Szombathelyi n é p b í r ó s á g i t á r g y a l á s á n így h a s z n á l h a t t a azt fel a v é d e l e m , s annak e r e d e t i s é g é t é p p e n L u k á c s B é l a t a n ú v a l l o m á s a erősítette m e g .4 0
A levelet a l á b b - a b e v e z e t é s s e l együtt - az eredeti helyesírást megtartva k ö z ö l j ü k :
„1941. szeptemberben, honvédségünknek két hadműveleti egysége vett részt a tengelyhatalmak háborújában: a Kárpát csoport (1. hgy. dd. és a 8. hv. dd.) és a Gys. hdt. ( 1 . és 2. gk. dd., 1. lov.
dd.). Mindkettő az orosz harctéren volt; előbbi mint megszálló csapat, a Proskurow, Vinniza körül s az attól D-re eső területen, utóbbi mint harcos csapat, a német déli hadseregcsoport kebelében, a Dnyeper mentén.
A honvéd vezérkarnak újonnan kinevezett főnöke 1941 szeptemberében úgy ítélte meg az álta
lános katonai helyzetet, hogy a háború még sokáig elhúzódik, ami természetszerűleg maga után vonja majd a magyar csapatok fokozottabb háborús igénybevételét. Ezért szükségesnek tartotta ki
nevezésekor annak az elvi megállapítását, hogy - a korszerűséget el nem ért - honvédségünk mily erőkiméretben milyen feltételek mellett vehet, illetve vegyen részt a háborúban.
Ezzel a kérdéssel még kinevezése előtt foglalkozott a vezérkar új főnöke; sajátos magyar adott
ságok alapján ítélte meg a helyzetet s abból vezette le honvédségünk háborús alkalmazására vo
natkozó alapelveket. Megállapításait levélben közölte a vezérkar hadműveleti csoportfőnökével, aki a helyzetet másképp ítélte meg és ezért más elvi alapon is állott*
A vezérkar új főnöke kinevezése után is fenntartotta az említett levélben rögzített megállapítá
sait; azt akarta érvényre juttatni új szolgálati állásában. Ezért 1941. szept. 5-én a Kormányzó Ur Ő Főméltóságának terjesztette azt elő.
A levél, melyet fent említett fontosságára való tekintettel teljtartalomban közlünk, így szólt:
»Leveledböl azt látom, hogy a németek bennünket a szlovákokkal és románokkal egy nívóra helyeznek, sőt még ez a pozíciónk sem biztos, küzdenünk kell azért is, hogy ezt a nívót fenntart
hassuk és hogy bennünket a németek a fent említett népekkel egyenlő elbánásban részesítsenek.
Leveledből azt is látom, hogy Te a németek ezen felfogását, mintegy magától értetődőt veszed,
4 U H L TGY 3879.
* A hadműveleti csoportfőnök nézetét ismerte, mert vele még mint Kárpát csoport parancsnoka folytatott eszmecserét a szóban forgó kérdésről. (Lábjegyzet az eredetiben!)
mert állandóan ebből az alapból indulsz ki a szolgáltatások és kötelességeink teljesítése tekinteté
ben. Az én felfogásom más. Én is a német és magyar egymásrautaltság alapján állok, de az egyen
rangúság alapján is. Én ugyanis azt mondom, ha a magyarok eddigi teljesítményei - amelyet a tör
ténelem során a németek javára felmutathatunk - nem elégségesek ahhoz, hogy a románok és a tótok hűtlenségével felérjenek és ezeréves történelmünk vérontásai - amelyeket a németek érdeké
ben folytattunk - nem elégségesek ahhoz, hogy bennünket megbecsüljenek, hanem minket csak olybá vesznek, egy olyan nemzetnek, amelynek most kellene kiérdemelni a németek háláját, mint a tótoknak, akik most születtek és feledtetni a hűtlenséget, mint a románoknak, amelyet legutóbb elkövettek, akkor a mi sorsunk már eleve meg van pecsételve.
Ezen a helyzeten egy, vagy két hadtest többlettel nem tudunk változtatni. Akkor ennek a hely
zetnek a kulcsa a németeknél van, abban az antihistorikus felfogásban, ami részükről ma megnyil
vánul és ami igen nagy tévedés. Európa és Európa nemzetei nemcsak azóta vannak, amióta a nacionalszocializmus megszületett, hanem Európa ezelőtt is volt és mi is voltunk ezelőtt is, sőt, nagy nemzet voltunk, amikor a német még nem volt az, hanem csak nép. Ezen az alapon teljesen egyenrangúak vagyunk. Az államalkotáshoz nemcsak nép kell, hanem nemzetérzés, történelmi ru
dat is. Ez az, ami nekünk megvan és ez az ami a németeknél hiányzik. Ezért mi, bár kis nép va
gyunk, de nagy nemzet. A német óriási nép, nagyszerű tulajdonságokkal, de nemzet sohasem volt, hanem most küzdi ki a nemzeti önállóságát, a nemzet-levését és a nemzet függetlenségét. Hogy mi a történelem folyamán mit teljesítettünk, arra nem akarok kitérni, csak rámutatok arra, hogy a v i lágháborúban közel egymillió magyar ember ontotta vérét4 1 nagyobbrészt német érdekekért, akkor, amidőn a szlovákok légiókkal szökdöstek át az ellenséghez, a románok pedig a másik oldalon har
coltak. És ez az egymillió ember, aki a németek ügyéért elesett, mind nem számítana? Csak az számít, ami most következik?
M i ennek a már kiontott magyar vérnek az alapján követeljük a németektől az abszolút megér
tést és megkülönböztetést a románokkal és tótokkal szemben. M i ennek a nagy áldozatnak az alap
ján követeljük érdekeink elismerését és nem annak a vérontásnak az alapján, ami mától kezdve fo
lyik, mert mi egy nemzet vagyunk, amelynek nemcsak Mája van, mint a tótoknak, hanem nagy múltra tekinthetünk vissza. Nekünk van Tegnapunk és Tegnapelőttünk is. Ez bennünket mérséklet
re és méltóságra kötelez és teljesen egyenrangúvá tesz a németekkel és eleve a tótok és románok fölé helyez bennünket. Ezért hozzánk nem illő eljárás az, hogy ha a tótok öt hadosztályt adnak, ak
kor mi sietve hatot ígérünk be és ha a románok nyolcat, akkor mi sietve kilencet bocsátunk rendel
kezésére, azért, hogy mi legyünk a jobb fiúk és az osztozkodásnál is mi kapjuk a nagyobb koncot.
A mennyiségtől eltekintve az adásnak van minőségi foka is. És ez a legjobb része a szolgáltatás
nak. Ez mutatkozik most is.
M i a legjobbat adtuk, amit csak adhattunk. Lehet, hogy mennyiségileg többet is adhattunk vol
na, mint amit adtunk, de minőség tekintetében úgy áll a helyzet, hogy elit csapatokat adtunk. Elitet adtunk gépekben, fegyverekben és emberekben egyaránt. Meg is mutatták, hogy mit tudnak.4 2 M i ismét aranyvalutával fizettünk, mint oly sokszor már a történelem folyamán és részvételünk hatás
foka olyan volt, hogy felveheti a versenyt sokkal nagyobb román erők közreműködésével is. Két
ségtelen, hogy a románok nagyobb erőkkel vesznek részt ebben a háborúban, mint mi, de ők itt ha
tározottan életterükért küzdenek,4 3 eltekintve attól, hogy egyben történelmi országuknak, az integ
ritásuknak megvalósításáért, Besszarábiáért harcolnak. És ha a tótok nem is életterükért harcolnak, de harcolnak azért, hogy egyáltalában mint nemzet megszülethessenek. Nekünk pedig tulajdon
képpeni életterünk mindig a Kárpátok medencéjében volt és nem hinném azt, hogy ezen a téren kívül még egyéb élettérre lenne szükségünk. Mert hiszen erőinkre legalább is jó 50 évig abból a célból lenne szükség, hogy itt, a Kárpátok medencéjében végre a magyar impériumot alapozhassuk meg.
A történelmi Magyarország első világháborús embervesztesége mintegy 660 000 halottat és 800 000 olyan sebesültet tett ki, akik a háború folytatása szempontjából végleg kiestek. Ravasz István: Magyarország és a Magyar Királyi Honvédség a X X . századi világháborúban 1914-1945. Budapest, 2003. 242. o.
4 2 Szombathelyi itt a Kárpát-csoport és a Gyorshadtest eredményeire céloz.
4 3 Utalás arra, hogy Magyarországnak Romániával ellentétben nem volt területi követelése a Szovjetunió
val szemben.
De eltekintve a kivonult hadseregek nagyságától, a politikai fronton sem hasonlíthatjuk ma
gunkat össze a tótokkal, vagy a románokkal, sőt még talán a németekkel se, mert ezen a téren is megelőzzük a németeket. A román politika nagyon bizonytalan irányvonalú.4 4 A tótokéról pedig eddig még szó sem esett. A mi politikánk pedig már akkor keresztény és nemzeti, valamint népies volt, amikor arról a németeknél még csak egy pár merész ember álmodott. Merem mondani, hogy ezek az új politikai irányok, amelyek a németeknél olyan hatalmasan kivirágoztak, minálunk láttak napvilágot, tőlünk indultak el és ha nem is tudtuk azokat olyan nagy eredménnyel felfokozni, mint azt a németeknél láttuk, de éppen ennek a politikának a sarkalatos kérdésében, a zsidókérdésben, aránylag többet teljesítettünk, mint a németek tettek, de sajnos - mert őket akartuk utánozni - mindent ostobábban. Ok megfejték a zsidókat, lefölözték a vagyonukat, mi pedig agyon akarjuk ütni őket.4 5
De még tovább megyek vissza. Ha a történelemben lapozgatunk, azt látjuk, hogy a mi nemzeti háborúink, vagyis felkeléseink a nemzeti vonás mellett mindig népies és szociális gondolat jegyé
ben keletkeztek, a szociális protestantizmus jegyében születtek és mint ilyenek, sohasem fordultak szembe a német néppel, hanem csak a német császárral, a feudalizmussal és talán a katolicizmus
sal, úgy, hogy még a legkatolikusabb Rákóczink szabadságharca is szociális alapokon s a népies
ség fejlesztése, a vallásszabadság biztosítása végett folyt. M i tehát hosszú, évezredes együttlétünk alatt a német nép ellen sohasem fordultunk, sőt barátai voltunk és ma is azok vagyunk. M i mindig a nemzeti gondolat és népies fejlődés előharcosai voltunk.
M i a történelem folyamán mindig a magunk lábán jártunk, még ha bukdácsoltunk is. A történe
lemben mindig nemzet voltunk. M i alakítottuk ki a magunk felfogását, nézeteinket és politikánkat és ezért lettünk nagy nemzet, ami a németekből csak akkor lesz, ha szintén feladják a túlzottan né
pies (völkisch) megoldást, mert ez alapon nemzetet alkotni nem tud és más nemzetet megtűrni sem lesz képes. Ez a történelmi erőnk tesz minket nemzetté és ez tesz egyenrangúvá a németekkel, mert ahhoz hogy valamely nép államot alkosson, nem elég, hogy nagy nép legyen, hanem szükséges, hogy legyen történelmi érzete. Nem elég, hogy a Mája legyen meg, hanem a Tegnap is kell hozzá.
És ha a mi Mánk nem is olyan nagy, mint amilyen a németeké, de azért van Tegnapunk, ami az övékkel teljesen felveszi a versenyt és ha a j ó Isten segít minket és ha vigyázunk magunkra, lehet hogy dicső Holnapunk is lesz.
Ezt érzi a német, hogy a történelmi érzéke hiányzik. Nincs történelmi alapjuk. Ezért érzi magát minden német olyan jól a mi hazánkban, mert azt a történelmi nemzet érzületet, ami az ő teljessé
géhez hiányzik, mi megadjuk. Ezért olyan hü mindig a magyar államhoz, mert valami olyat kapott, amely a népi nagyságára feltette a koronát a magyar nemzet-érzés elfogadásával. Tagja egy nem
zetnek, egy „corpus mysticumnak", amely a német szemléletből mindig hiányzott. A mai német felfogásnak tisztán a Ma az alapja. Pedig, ha ezt a történelmi szemléletet és érzéket nem viszi a kor
mányzatába, akkor nem lesz nagy nemzet, hanem marad nagy nép és akkor Európát nem fogja újjá
rendezni tudni úgy, hogy az maradandó legyen, mert Európának Tegnapja is van és nemcsak Mája.
A németek közül ezt nagyon sokan belátják és megértik.
A történelmi nemzetet becsülik bennünk és ez alapon vagyunk egyenrangúak velük és állunk a tótok és a románok fölött. Ezen az alapon kell nekünk feltétlenül államink és ebből nem szabad engednünk. Ezt ők is meg fogják érteni, különösen ha az ember világosan, tisztán beszél velük, amit a németekkel mindig meg kell tenni. De még akkor is, ha nem értenék meg, ezen az alapon kell kitartanunk, mert éppen egy igen előkelő német úr mondta azt nekem, hogy hagyja csak, a völkisch gondolat elmúlik és az egyedül maradandó történelmi gondolat fog szükségképpen Euró
pa rendezésénél visszatérni.
M i más alapra, mint a történelmire, sohasem helyezkedhetünk, ez a mi drága kincsünk. Ezért nem kelhetünk versenyre a tótokkal és románokkal, ez hozzánk méltatlan lenne és megérdemel
nénk, hogy a németek lenézzenek és minket az előbbi nemzetekkel egy sorba állítsanak. M i nem vagyunk románok, akik látszatra minden kérdést megoldanak, amit és ahogyan a németek akarnak, hogy holnap hátat fordítsanak nékik, épp úgy, mint ahogy tegnap még a másik oldalon álltak.
Utalás arra, hogy Románia lényegében csak 1940 nyarától igazította politikáját Németországéhoz.
L. a 62. lábjegyzetet!
M i nem vagyunk tótok, akik Csehszlovákia minden konjunktúráját kihasználták és ha fordulna a kocka, holnap megint visszatérhetnének kedves hazájukba, Csehszlovákiába, mint tékozló fiúk.4 6 Ezen az állásponton álltam én, bárkivel is beszéltem a legutóbbi időben a német vezető embe
rek közül és érdekes, hogy ezt mindenki megértette, vagy meg tudtam velük értetni. Katonákról nem is szólok, akikben a történelmi felfogás már mesterségből kifolyólag eleve meg van, hanem a fiatal, politikus előkelőségekről, akik ezt nem hozták a politikai pályára magukkal, mert nekik nincs Tegnapjuk, hanem csak Májuk van.4 7 Megértettem velük, hogy Európában csak egy nemzet van, akire mindig számíthatnak s ez a magyar. A magyar évszázadokon át velük szoros kapcsolat
ban élt, ha segítették is a németek, mindig busásan fizetett. így pl. a legutóbbi évszázadokra visz- szanézve azt látjuk, hogy Buda felszabadítását és Magyarország megtisztítását a törököktől, a ma
gyar a világháborúban kamatos kamattal fizette vissza. Szövetségi hűségében 600.000 magyar ember életét áldozta fel. Harcban és fogságban egyaránt osztotta a német katona nehéz sorsát. V i téz volt, hűen kitartott a német bajtárs oldalán. A német katona mindig nyugodta alhatott, ha ma
gyar volt a szomszédja. Nem volt áruló sem a harcban, sem a fogságban, mint ahogy áruló volt a cseh és a tót, vagy a román és a szerb, akik megfelelő légió szervezetekben szöktek át a túloldalra.
A magyar katona nem léphetett be semmiféle légióba. A világháború után a magyar tönkrement a németekkel együtt. Nem élvezte a békekötések előnyeit, mint ahogy azt élvezték a tótok és romá
nok Genfben.
A magyarnak nincs - mint a tótoknak - minden eshetőségre egy tábornoka Londonban,4 9 vagy mint a csehszlovákoknak bujdosó kormánya,5 0 vagy mint a románoknak fejedelme külföldön, 1
akik a túlsó oldalon az uralom átvételére várnak.
De a hűségtől eltekintve, egy nemzet sem nélkülözheti - bármily hatalmas legyen is az - hogy más ne szeresse őt. És ki szereti a németeket? Ez az a kérdés, amely igen kellemetlenül érinti és nagy zavarba hozza őket. Az északi foktól a Gibraltárig egyetlen egy ilyen nemzet sincs. Csak mi voltunk azok, csak mi szerettük őket, sőt csodáltuk őket és erre ők ma azzal válaszolnak, hogy folyton fejbe vernek bennünket, úgy itt bent nálunk (Volksbund,5 2 német iskolák,5 3 stb.) mint kül-
Szombathelyinek ez a jövendölése - mint tudjuk - 1945-ben valóban be is következett.
4 7 Szombathelyi a levél megírását közvetlenül megelőző időszakban a következő vezető német katonai és politikai személyekkel érintkezett, s így előttük fejthette ki fent említett álláspontját (a személyek nevét a Gyorshadtest és Kárpát-csoport HL-ben található iratanyagából, valamint az 1. vkf. osztályhoz beérkező napi helyzetjelentésekből gyűjtöttük össze, mellettük a tárgyalt időszakban birtokolt rendfokozatuk és beosztásuk szerepel): Kurt Himer tábornok, 1941 márciusától 1941. augusztus elejéig a német hadseregnek a m. kir. Hon
véd Vezérkar főnökéhez beosztott összekötötörzs-parancsnoka; Karl von Roques gyalogsági tábornok, a Dél Hadseregcsoport mögöttes hadműveleti területeinek parancsnoka; Hans Franck birodalmi igazságügy-minisz
ter, a megszállt lengyel területek főkormányzója; dr. Karl Lasch, 1941. augusztus 1. és 1942. január 6. között Galícia német kormányzója; Edwin Graf von Rothkirch und Trach lovassági tábornok; Curt Ludwig Freiherr von Ghienant lovassági tábornok, a lengyel fökormányzóság katonai parancsnoka; Carl-Heinrich von Stülp- nagel gyalogsági tábornok, a német 17. hadsereg parancsnoka; Gerd von Rundstedt tábornagy, a Dél Hadse
regcsoport főparancsnoka.
4 8 Utalás az első világháború után létrejött Népszövetség székhelyére.
49
Szombathelyi itt feltehetően Rudolf Viest (1890-1945) hadosztálytábornokra gondolt, aki a háború előtti Csehszlovákia egyetlen szlovák tábornoka volt. 1939 augusztusában Franciaországba emigrált, ahonnan 1940 júniusában Londonba menekült, s a Benes-kormány nemzetvédelmi államtitkára lett. Később részt vett a szlo
vák nemzeti felkelésben, a németek fogságába esett, akik elhurcolták és kivégezték.
5 0 Utalás a londoni csehszlovák emigráns kormányra, melynek élén 1940-től Eduárd Beneá, korábbi köz
társasági elnök állt.
5 1 Szombathelyi feltehetően itt a fia - I . M i h á l y - j a v á r a 1940 szeptemberében lemondatott román királyra, II. Károlyra gondolt, aki az ország elhagyására kényszerült.
5 2 Volksbund der Deutschen in Ungarn (Magyarországi Németek Népi Szövetsége). A Magyarországi Né
met Népmüvelödési Egyesületből kiszorított radikálisok, a Volksdeutsche Kameradschaft alakította meg Bäsch Ferenc vezetésével 1938. november 26-án. Nemzetiszocialista politikai és társadalmi szervezetként működött egészen a második világháború végéig. Célja volt a legszélesebb körűen értelmezett népcsoport-autonómia megteremtése. Saját iskolahálózat és önálló egyházszervezet, valamint különböző gazdasági és társadalmi szer
vezetek, önvédelmi és rendfenntartó alakulatok megszervezését követelte. Az 1940. augusztus 30-án Németor-
politikájukkal. A német barátkozás a jugoszlávokkal, amely oly csúfosan végződött, a szlovákok
nak az érthetetlen pártolása, mint olyan hatalomnak, amelyet most a németek mint önálló nemzetet akarnak a történelembe bevezetni ahol Szvatopluk55 bukása óta nem szerepeltek, mely törekvés szinte nevetséges méltatlan játék oly nagy néphez, mint a németek,5 6 újabban a román ünneplési hullám,5 a nyugat-magyarországi kérdés,5 8 Ligetfalu,5 9 a bánáti kérdés,6 0 mind egy-egy fejbeverése a magyar
nak. Ezt mi nem érdemeitök meg, de ettől eltekintve, a német érdekek ellen is van.
szaggal megkötött bécsi népcsoportegyezmény következtében 1940 őszétől a magyarországi német kisebbség kizárólagos képviselője lett. L. Tilkovszky Lóránt: Ez volt a Volksbund: A német népcsoport-politika és Ma
gyarország: 1938-1945. Budapest, 1978.
A Volksbund a második világháború éveiben a volt trianoni országterületen 17 népiskolával, 3 polgári iskolával és 2 gimnáziummal rendelkezett. Az észak-erdélyi visszacsatolást követően a szász evangélikus egy
ház 47 népiskoláját átadta a Volksbundnak, majd 1941 nyarán a bácskai németség iskoláit is átvehette. Az észak-erdélyi és a délvidéki területgyarapodással a Volksbund 2-2 polgári iskolát, 2-2 gimnáziumot és l - l ta
nítóképzőt kapott, valamint Nagykárolyban is alapított egy polgári iskolát. így a megnagyobbodott országte
rületen (az 1941/42-es tanévben) a Volksbundnak összesen 16 középiskolája volt, melyben 146 tanár 3845 ta
nulóval foglalkozott. Tilkovszky: i . m. 207-208. o.
5 4 Utalás Jugoszláviának a háromhatalmi egyezményhez való 1941. március 25-i csatlakozására, majd az azt követő államcsínyre, mely elmozdította a kormányt és az aláírást szorgalmazó régensherceget, minek kö
vetkeztében Hitler tervei módosítására kényszerült, s 1941 áprilisában lerohanta az országot.
5 5 I . Szvatopluk morva fejedelem 870-894 között. Az ö uralkodása alatt érte el a Nagymorva Birodalom legnagyobb kiterjedését. Halála után fiai között trónviszály tört k i , s a Kárpát-medencébe érkező magyarság e nyugati szláv államalakulatot elpusztította. Ján Baltazár Magin dubnicei plébános 1728-ban írt müvében nevez
te először ( X V I I . századi „történetírói" előzményekre támaszkodva) a szlovákokat I . Szvatopluk népe maradé
kainak, s e gyökerekből nőtt ki az az elmélet, mely szerint Szvatopluk uralkodása a szlovák történelem egyik lépcsőfokának tekinthető. L. Kiss László: A szlovák nemzeti tudat fejlődése. In: Acta Academiae Paedago- gicae Agriensis, Nova Series, Tom. X X X I I . Sectio Históriáé. Eger, 2005.
5 6 Csehszlovákia lerohanása után Hitler Szlovákiának névleges önállóságot adott, német csatlóssá téve az új államot.
5 7 Szombathelyi itt arra utalhatott, hogy a Szovjetunió ellen meginduló hadmüveletekben a német Dél Had
seregcsoporton belül Ion Antonescu parancsnoksága alatt önálló seregcsoport alakulhatott (a 3. és 4. román hadseregből, mely július 2-án kiegészült a l l . német hadsereggel is), valamint elsősorban arra, hogy Anto- nescut, mint első külföldit, 1941. augusztus 6-án Hitler személyesen tüntette k i a német Vaskereszt Lovagke
resztjével. L. Hitler hatvannyolc tárgyalása. (Szerkesztette: Ránki György) Budapest, 1983. I . k. 320-325. o.
58
Magyarország német nemzetiségi többségű határterületei Ausztriához csatolásának gondolatát már a X X . század elején felvetették. A trianoni békeszerződés, a velencei szerződés és az annak következtében meg
tartott soproni népszavazás a kérdésnek csak részleges megoldását jelentették, hiszen a magyar revíziós törek
vésekkel szemben az osztrák fél is igényt formált további magyarországi területekre. A magyar közvélemény jelentős részében már az 1920-as évektől kezdve élt az a remény, hogy az Anschluss megvalósulásakor Ma
gyarország visszakapja Burgenlandot. Hitler erre vonatkozóan ígéretet is tett Gömbös Gyula miniszterelnöknek 1935-ben (a feltétel az volt, hogy Magyarország fegyveresen vegyen részt az Ausztria elleni akcióban). Ennek nem teljesülése nemcsak kiábrándulást jelentett, hanem felmerült az a magyar félelem is, hogy Németország Nyugat-Magyarország németlakta területeinek elcsatolására törekszik. Csáky István külügyminiszter az 1939.
évi országgyűlési választásokon személyesen indult a soproni mandátumért, hogy ezzel úgymond szavatolja Sopron érinthetetlenségét (a korábbi tervekben magának Imrédy Béla miniszterelnöknek az indulása szerepelt), s ezt az indokot a helyi sajtó k i is emelte. A magyar államügyészség pedig 1939 nyarán hazaárulás miatt vádat emelt egy tucat magyar állampolgár ellen, akiket azzal gyanúsítottak, hogy nyugat-magyarországi városoknak a Német Birodalomhoz csatolásáért szerveztek összeesküvést. Az ügyben hivatalos német személyek is szere
pet játszottak. A magyar kormány különösen súlyosnak minősítette az esetet, mivel a határ túloldalán lévő h i vatalos szervek képviselői léptek fel azzal a szándékkal, hogy a szomszédos magyar állam területrészeit elsza
kítsák. A második világháború kitörése ideiglenesen levette ugyan a napirendről a nyugat-magyarországi kérdést, amely azonban nem szűnt meg, hanem a német-magyar háborús együttműködés függvényében ala
kult. A kérdés tisztázására végül a második világháború alakulása miatt nem került sor. A kérdést kimerítően tárgyalja Tóth Imre: A Nyugat-Magyarországi kérdés 1922-1939. Diplomácia és helyi politika a két háború között. Sopron, 2006.
59
Ligetfalu, más néven Pozsonyligetfalu, Pozsonyújfalu (Engerau, Petrzalka). A települést 1938-ban, a bécsi döntéssel egy időben - a magyar igények ellenére - csatolták Csehszlovákiától a Német Birodalomhoz. Ravasz
Itt, Európában csak egy hűséges barátja van a németeknek, s ezek mi vagyunk. Nem is annyira azáltal, hogy mit teszünk és mit mondunk, hanem földrajzi adottságunk, fekvésünk és sorsunk ál
tal, amelyek az egymásrautaltságot elkerülhetetlenné teszik.
Ezt legjobban bizonyítja magunktartása amelyet a kisentente, de különösen a cseh mesterkedé
sekkel szemben tanúsítottunk, hogy intranzigens álláspontunkat feladjuk és egy cseh Duna- medence elgondoláshoz hozzájáruljunk és belépjünk egy Duna-konföderációba.6 1 Mennyivel ne
hezebb - sőt talán lehetetlen is - lett volna Hitlernek a mai Nagy-Németországot megalakítani, ha mi ennek a csábításnak engedünk.
Ezek sokkal erősebb kötelékek, mintha száz-százalékig lefekszünk és száz-százalékig hajtjuk végre a náci programot, pl. a zsidókérdést, mint azt a románok tették.6 2 Ezen földrajzi adottságok
ból kifolyólag minket kell nekik erősíteni, s ha minket erősítenek, akkor magukat is erősítik. Ne-
István: Magyarország és a Magyar Királyi Honvédség a X X . századi világháborúban 1914-1945. Budapest, 2003.
54. o. A magyar közvélemény egy része ezt a német lépést erősen elítélte, hiszen már Burgenlandról is kénytelen volt Magyarország lemondani előbb Ausztria, majd Németország javára, s ezen kívül tartottak attól is, hogy a bi
rodalmi kormány a Dunától délre is be akar rendezkedni. Tóth Imre: i. m. 196-197. o.
6 0 A Bánság (pontosabban a Jugoszláviához tartozó Nyugat-Bánság) területét Hitler 1941. március 27-én Magyarországnak ígérte, amennyiben részt vesz a Jugoszlávia ellen tervezett katonai akcióban. Karsai Elek:
„Országgyarapítás" - országvesztés. Budapest, 1961. 2. k. 29-30. o. (Macartney szerint a németek „a szót la
zán az egész Délvidékre alkalmazzák". Carlyle Aymler Macartney: Október tizenötödike. A modem Magyar
ország története 1929-1945. Budapest. 2006. I . k. 604. o.) A Jugoszlávia elleni támadás első napjaiban azonban a németek a román igényekre való hivatkozással közölték a magyar kormánnyal, hogy a Bánságot német csa
patok szállják meg. Később közigazgatásilag is a német fennhatóság alatt álló Szerbiához csatolták. A. Sajti Enikő: Impériumváltások, revízió, kisebbség. Budapest, 2004. 159-160. o. Ezen kívül Szombathelyi gondolha
tott a „Prinz Eugen Gau" nevet viselő német tervezetre is, mely szerint autonóm német tartományt alakítottak volna a Délvidék Eszéktől és Pécstől Temesvárig és Orsováig terjedő németlakta területeiből, amennyiben Magyarország (és Románia) passzív magatartást tanúsít a Jugoszlávia elleni háborúban. A helyi német kisebb
ség egy része erősen támogatta ezt az elképzelést. Macartney: i . m. I . k. 609-611. o.
6 1 Milan Hodza, 1935 és 1938 között Csehszlovákia miniszterelnöke, 1936-ban tervet dolgozott ki a Duna
menti országok (Ausztria, Csehszlovákia, Magyarország, Jugoszlávia, Románia és Bulgária) gazdasági alapo
kon nyugvó szoros együttműködéséről, mely a későbbiek során politikai szintre emelkedve védelmi blokká alakulna Németország és a Szovjetunió ellen. Magyarország részvételéért cserébe gazdasági engedményeket kapott volna, javították volna a szomszédos államokban élő kisebbségeinek helyzetét és elismerték volna fegy
verkezési egyenjogúságát. Macartney: i . m. I . k. 265-268. o. A Hodza-terv bukása nem csak a magyar elutasító állásponton múlt, (német nyomásra) Jugoszlávia és Románia is elvetette azt, Ausztriát pedig Olaszország és Magyarország tartotta vissza egy németellenes blokkban való részvételtől. Gulyás László - Tóth István: Milan Hodza első Közép-Európa tervének magyarországi fogadtatása. Aetas, 2006. 1. sz. 109-119. o.
6 2 Romániában 1938 januárjában királyi rendelettel mintegy 120 000 zsidót fosztottak meg állampolgársá
gától. 1940 augusztusában újabb zsidóellenes törvényt hoztak, az ún. Zsidóstatútumot, mely megtiltotta a zsi
dók és a nem zsidók vegyes házasságát. 1940 nyarán a Szovjetuniónak átadandó Besszarábiából és Észak- Bukovinából visszavonuló román katonai és csendőr alakulatok számos tömeggyilkosságot követtek el a helyi zsidó lakossággal szemben. 1940. szeptember 11. és 1941. január 21. között további 4 1 , faji alapokon álló zsi
dóellenes rendeletet és miniszteri utasítást adott ki a román állam. 1941 januárjában a vasgárdisták zendülése- kor zsinagógák felgyújtására, zsidó vállalatok kifosztására került sor, s csak Bukarestben és környékén száznál is több zsidót gyilkoltak meg. Ezután indult meg az Antonescu-rezsim azon kampánya, mely a zsidók teljes k i fosztását és az ország zsidótlanítását tűzte ki célul. A Szovjetunó elleni hadjárat megindulása után a román hadsereg és csendőrség zsidók ezreit mészárolta le a frissen vissza-, illetve meghódított területeken. A romá
nok számos esetben még a németek brutalitásán is túltettek. Közben Ó-Romániában is sor került tömeggyilkos
ságokra, pl. Jászvásárban 1941. június 29-30-án, ahol több ezer zsidót gyilkoltak meg a román katonai és csendöralakulatok a Gestapo-val együttműködve. Antonescu ebben az időszakban a németek közvetlen bevo
nása nélkül, saját szakállára kívánta megoldani a zsidókérdést, valamint azt is kijelentette, hogy a háborút nem a szláv népek, hanem a zsidók ellen vívják. Randolph L . Braham: Román nacionalisták és a Holocaust. Buda
pest, 1998. 17-22., 32-34. o.
Ezekből a mondatokból (1. még a 45. lábjegyzetet!) is látható, hogy Szombathelyi - bár vitapartnerének erősen németbarát és antiszemita gondolati és szempontrendszeréből kiindulva érvel - mérséklő álláspontot képvisel a zsidókérdés kezelésével kapcsolatban akkor, amikor ostobaságnak nyilvánítja a zsidók agyonütésé
nek szándékát, és óv a zsidókérdés német (és román) példájú megoldásának szándékától.
