ÉVNEGYEDES F O L Y O I R A T
A MAGYAR
H A D I TÖRTÉNETÍRÁS FEJLESZTÉSÉRE
A MAGYAR TUDOMÁNYOS A K A D É M I A HADTÖRTÉNELMI BIZO 11SÁGÁNAK
MEGBÍZÁSÁBÓL
SZERKESZTI
GYALÓKAY JENŐ
R. TAG
III-IV. FÜZET.
A G R Ó F VIGYÁZÓ SÁNDOR- ÉS FERENC-VAGYON JÖVEDELMÉNEK FELHASZNÁLÁSÁVAL
KIADJA A MAGYAR TUDOMÁNYOS AKADÉMIA. BUDAPEST, 1943.
XLIV. ÉVFOLYAM.
T A R T A L O M .
Oklal
Dr. Réduay István: II. József császár és Hadik A n d r á s 115 Berkó István: Súrlódások az ujoncozásnál, az 1792—1797-i f r a n c i a
h á b o r ú k alatt (2. és b e f e j e z ő közlemény) 138 Suhay Imre: M o n a r c h i á n k egykori k a t o n a i közigazgatása . . . . , 159
Török Pál f : Gróf Széchenyi I s t v á n mint k a t o n a 171
H a d t ö r t é n e l m i O k m á n y t á r.
Des A l l e m s f r a n c i a a l t á b o r n a g y tudósításai a zsibói csatáról és a
liptói k u r u c h a d j á r a t r ó l (Közli: M a r k ó Árpád) 195 Sill ve G á b o r k o r m á n y b i z t o s jelentése a debreceni ütközetről. 1849
a u g u s z t u s 3 201
H a d t ö r t é n e l m i i r o d a l o m .
Bánlaki/ József: A m a g v a r nemzet h a d t ö r t é n e l m e XX. rész (Ism.
Markó Árpád) 205 Pioány Jenő: Egy amerikai kiküldetés története. (Ism. Mitterpaeher
Gusztáv) 206 Borbély Andor: E r d é l y i városok k é p e s k ö n y v e 1736-ból. (Ism. Mitter-
p a e h e r Gusztáv) 207 P. König Kelemen: Fülek v á r a , (Ism. M a r k ó Árpád) 208
Markó Árpád: M a g y a r o r s z á g h a d t ö r t é n e t e 209
„Egyháztörténet" (Ism. M a r k ó Árpád) 210 Ernst Hering: D e r Deutsche Ritterorden. (Ism. S u h a y Imre) 211
Friedrich Lenz: Politik u n d R ü s t u n g der Vereinigten Staaten (Ism.
S u h a y Imre) 212 H ehrwissenschaftlichè Quellenkunde (Ism. Suhay lmre) 213
F. Bouchler: Napoleon, egy lángész iistökösútja (Ism. S u h a y Imre) 213
Szerkesztőség: B u d a p e s t , XII.. B ö s z ö r m é n y i - ú t 3/B V. 2.
Kiadóhivatal: B u d a p e s t , V.. A k a d é m i a - u t c a 2.
(Magyar T u d o m á n y o s A k a d é m i a k ö n y v k i a d ó hivatala.) F e l e l ő s k i n d ó : G v a l ó k a y J e n ő .
A nyomdáért felelős: Mészáros József igazgató.
II. József császár és Hadik András.1
A m a g y a r s á g X \ J I J . századvégi b a r o k k - r e n d i életének a felvilágosodott abszolutizmusba h a j l ó mozgalmas eseményei fölé két f é r f i a l a k j a emelkedik. Az egyik II. József, a nép-
boldogító császár, a „ s u m m u s princeps" k o r l á t l a n h a t a l m ú uralkodói elvének képviselője, a másik, hű tábornoka, H a d i k A n d r á s gróf. Az előbbi a feltörő ú j gondolatok hordozója, a f r a n c i a felvilágosodás neveltje, az utóbbi Mária Terézia ba- rokk-rendi világának embere, akit azonban — lia élete al- k o n y a f e l é is — de u g y a n c s a k megérintettek a k o r f o r m á l ó eszmék. A fiatal császár a felvilágosodás t a n í t á s a i n a k — a voltairei vallásellenességet kivéve — gátlásnélküli híve.
H a d i k a történelmi f o r d u l a t o k mesgyejen a 116 f é r f i t í p u s a . Olyan, aki szellemi világának elevenségével megérti az ú j korszak v a j ú d á s a i t , de élete még a távoli m ú l t b a ágyazott, s éppen ezért h ű m a r a d megszokott szemléletének elveihez.
A császár lázas alkotóvágyával, n y u g t a l a n törteíésével szem- ben, a lassúbb ütemű h a l a d á s b a r á t j a ; a n n a k izgalomtól f ű - tött, heves egyéniségével ellentétben a n y u g a l o m s a higgadt megfontolás megszemélyesítője.
II. József személye az utókor t ö r t é n e t í r á s á n a k k e d v e n c t á r g y a lett. A róla alkotott k é p e k azonban e g y m á s n a k ellent- mondók. Egyrészt, mert a császár elete, mint sok áTagon felüli emberé, tele volt az első pillantásra érihetetlen, egymást keresztező megnyilvánulásokkal, másrészt, mert a későbbi korok politikai történetírása, a különböző pártállások szeiint önigazolást keresett cselekedeteiben: m á s k é n t szólva k i s a j á t í - totta az alkotó császár személyét.
Egyéniségének egyik alapvonása, az erős ö n t u d a t s a dacos akaratosság, a bécsi u d v a r szigorú nevelési r e n d j e el- lenére m á r g y e r m e k k o r á b a n kiütközött belőle. Hibáiért nem kért bocsánatot. Az élénk felfogású, tehetséges trónörököst a n y j a k o r á n beavatta az állampolitikába. A t y j a lialála után, 1765-ben, huszonötéves korában, német császárrá választot- ták. U g y a n a k k o r Mária Terézia társuralkodóként maga mellé
fogadta.
1 Felolvasta à szerző a M a g y a r T ö r t é n e l m i T á r s u l a t 1945 o k t ó b e r 28-i ü l é s é n .
A családi boldogság m e g n y u g t a t ó érzését a sors meg- vonta Józseftől. Első felesége, Izabella p á r m a i hercegnő, akit rajongásig szeretett, pár éves házasság u t á n meghalt. Nem- sokára követte második felesége és első házasságából született leánya, a hétéves Mária Terézia. Az emberi tragédiák soro- zata alatt a f i a t a l császár lelke megrendült. Valószínűleg a sorsütések voltak azok, amelyek hatása következtében lelki- sége oly különös, ellentétes vonásokkal telítődött s nehezen megközelíthetővé formálódott. A lelki egyensúlyát veszített ember h a j l a m o s a r r a , hogy az életben k ü l ö n ú t a k a t hasítson m a g á n a k . Alaptermészetének megfelelően vagy életélvezetek- ben keres vigasztalást, vagy befelé f o r d u l v a szemlélődővé lesz, s k ü l ö n felépített sajátos lelki világának megfelelő al- kotó m u n k á s s á g b a n igyekszik megnyugvást találni. József- ben a felvilágosodás lacionalizniusa is akkor bővült a rideg, gépies világnézet elemeivel. A családi élet melegítő érzésétől megfosztott császár, minden h u m a n i z m u s a és belső érzelmi adottsága ellenére, az elmélet ú t j á n olyan távolságra sod- ródik, a h o n n a n az á l l a m r a úgy tekint mint egy hatalmas eiőműre. amelyben az emberek a csavar szerepét töltik be.
Ezzel p á r h u z a m o s a n jut el az államépítés f a n a t i k u s , küldetés- szer íí meggyőződéséig is. A belső hevültségnek olyan foká- hoz. amely b á r az alkotó munkásság, vagy a harcos élei fontos eleme lehet, de az embert — különösen lia a r r a h a j - lama v a n — k ö n n y e n eltéríti a valóságok talajától s látását korlátozza. József minden emberszereteíe ellenére sem tudott népeinek lelkéhez férkőzni. Az egységes monarchia eszméjé- től megigézetten, nem látta meg azok belsejében élő vágya- kozásokat. Többek között a t u d a t r a ébredező nemzeti érzést, és ezért nem volt tekintettel a történelmi m ú l t r a s a nemzeti h a g y o m á n y o k r a . Pedig aligha Volt előtte uralkodó, aki őszin- tébben közeledett volna alattvalóihoz, s aki a u t o k r a t i k u s fel- fogása ellenére a n n y i r a ember szeretett volna m a r a d n i mint ő.
K o r á n a k egyik k r ó n i k á s a szerint a következőket mondotta önmagáról: ..Homo sum, vesterque f r á t e r , non Deus; absit a vobis, — ut illud obsequii genus, cjuod supremo rerum omnium arbitro solum convenit, mihi exhibeatis.'' Valóban
— a f á r a d o z á s o k a t semmibevéve — heteket töltött udvari hint ó j á b a n , v á n d o r k é n t rótta birodalma elhagyatott, sáros útait, s é j s z a k á n k é n t őzbőrrel fedett szalmakötegeken hált.
Került m i n d e n ünnepélyes fogadást, hódolatot. Ha mégis, va- lamely eldugott f a l u b a n hivatalos küldöttség járult elé, a méltó fogadás kedvéért m a g a bontotta ki k e n d ő b e csavart, kopott császári k a l p a g j á t , s illesztette fejére. F a r á d i Vörös Ignác emlékezik meg n a p l ó j á b a n arról a jellemző eseiről, hogy a heves vérmérsékletű Niczkv Kristóf gróf egy alka- lommal. miközben meggyőzni igyekezett a császárt rendele-
leinek helytelen voltáról, a vita hevében megfeledkezve a n a g y ú r n a k j á r ó tiszteletről, kezével a n n a k k a b á t j á n lévő gombokat forgatta. Amikor hirtelen magához tért, s a csá- szártól bocsánatot kért, József ezt felelte: „ . . . machl nichts
Niczky, reden Sie n u r fort." T a l á n még ennél is j o b b a n rá- világít egyéniségére az a válasz, amelyet Bécsben, a P r á t e r n e k a k ö z n é p s z á m á r a történt megnyitása ellen felszólaló előkelő küldöttség t a g j a i n a k adott: „ H j a u r a i m — mondotta epésen
- ha én mindig csak a hozzám hasonló emberek társaságá- ban szeretnék lenni, akkor a k a p u c i n u s o k k r i p t á j á b a n kel- lt ne eltöltenem egésr életemet." Mélyreható f o r r a d a l m i gon- dolat volt az a XVIII. század erősen renditagozatú társadalmi életében. Hasonlatos ahhoz a másik mondásához: „Minél több kézben v a n a pénz, a n n á l többet ér. Egy henyélő ú r é r t ne n y ú z z á k meg kétszer a parasztot!" Mindenütt, ahol jár-kel, a szegény p ó r n é p r e esik a pillantása. A n n a k szociális vi- szonya érdekli elsősorban. A betegek s az elesettek p á r t f o g ó j a . Egy m a g a s a b b állatni hivatalnok özvegyének siránkozására kimérten feleli: „Ha ön a n y u g d í j á b ó l nem tud megélni, a k k o r k ü l d j e a lányát szolgálni." U g y a n a k k o r a bécsi Burg folyosóján naponta f o g a d j a birodalma szegényeit. Mindenkin segít, mindenkihez van egy p á r jó szava. Mintha f ö i d ö n j á r ó Krisztusként népének összes szenvedését a vállára a k a r n á venni. És mégis, minden igyekezete ellenére sem tudott be- f u r a k o d n i alattvalói szívébe. A j o b b á g y k ú n y h ó k b a n mesék szövődtek személye köré, de a m a g y a r paraszt lelkében nem hagyott mélyebb nyomokat. Ki t u d j a miért n e m ? T a l á n mert korán jött. Alattvalóiban még nem formálódott ki az általa hirdetett eszmék befogadására való készség. T a l á n mert csá- s z á r volt és nem népvezér. Túlságosan magasról ereszkedett
le a szegénység fészkei közé. T a l á n — és ez a legvalószínűbb mert nem m a g y a r n a k született. Avagy egyéniségében ke- reshető a hiba. Abban a szertelen, sokszor meggondolatlan lelki a l k a t á b a n , amelyből hiányzott a kiválasztottak bölcs, mindent megértő türelme, következetessége és az az isten- a d t a tehetség, amely b e h á n y t szemmel is mindig a l e g f á j ó b b sebekre tapint. József ott is b a j o k a t látott, ahol nem voltak.
Viszont é p p e n azokat a vágyakozásokat nem vette észre alatt- valóiban, amelyek legjobban kielégülésre v á r t a k . Raciona- lizmusa túlságosan az élet anyagias részére terelte figyelmét, s nem a k a r t tudomást venni az emberek belső lelki szükség- leteiről. Az egyik é l e t r a j z í r ó j a szerint s a j á t német törzsének legmélyebb problémáihoz sem tudott igazán közel férkőzni.
Pedig megvolt b e n n e a képzelőerő gazdagsága ahhoz, hogy a mélységekbe lásson, s hogy reformrendeleteinek sorsát előre végigkísérje a megvalósulás ú t j á n , de nem volt elég valóság- érzéke. Szemléletében az elvont s a reális élet s í k j a i össze-
olvadtak. E n n e k következtében képzelőereje állandé>an elsza- k a d t a gyakorlat kitaposott ösvényeitől, s magáraliagyotían légüres térben s z á r n y a l t ; nem tudott az életben mozgó tár- gyakhoz t a p a d n i . Emellett a felvilágosodásnak m a g á b a f o g a - dott eszméi túlságosan r a b u l ejtették, s lefogva alkotó kezét képtelenné tették arra, hogy azokat birodalma sajátos vi- szonyainak megfelelően alkalmazza. Közülük igen sok — át- ültet ő j ü k jószándéka s igyekezete ellenére — életreképteleniil látott világot, s e l f o n n y a d t az idegen éghajlat perzselő hevé- ben. Végül Józsefet a korlátlan hatalom t u d a t a elfogulttá tette. Azt hitte, hogy az erőszak fegyverével mindent el- érhet. U g y a n a b b a a h i b á b a esett, mint elődei közül a leg- többen, akik nem ismerve a m a g y a r nép lelkét, nem t u d t a k 1 ánni vele. D u r v a hatalmi eszközökhöz n y ú l t a k akkor is, amikor egy p á r meggyőző jó szó százszorta célravezetőbb lett volna.
A császár a küzdelmes, verejtékes élettől távol alakította ki m a g á n a k elképzelt mintaállamát, s minden erejével a n n a k megvalósításán fáradozott. Tíz év alatt hatezer rendeletet adott ki. Átlagosan minden héten kettőt. Több életbelépett közülük, több azonban elsikkadt a b ü r o k r a t i z m u s útvesztő- jében. József érezte a nehézségeket, s ezért g y a k r a n maga nézett a dolgok után. D e egymaga nem bírt ezerfelé szakadni.
Mivel alattvalóit f a n a t i z m u s a ellenére sem t u d t a áthevíteni a jó ü g y b e vetett hit meggyőződésével, f á r a d o z á s a g y a k r a n eredménytelen m a r a d t . Erre céloz Katona, amikor megál la- p í t j a : „ F a t e n d u m tamen est: s u b Maria Teresia plus f a c t u m q u a m s c r i p t u m ; sub Josepho plus scriptum, quam f a c t u m fuisse." H i á b a kiizködött a feltornyosuló nehézségek á r a d a t a ellen. H i á b a jelentette ki szenvedélyes hangon: „Ha eszméim nem tetszenek, vessék el, de ne d a r a b o l j á k szét, mert az az értékük, hogy egészet képeznek. Vagy én győződöm meg mások világosabb eszméiről, vagy mint apostol hitemre térí- tem a világot!" A valóságos élet erői. minden küzködése elle- nére, gáncsot vetettek neki. Mégpedig olyan szívóssággal, hogy a végén teljesen ú r r á lettek felette.
Azok közé az emberek közé tartozott, akiknek az élet- ben állandóan csalódás jut osztályrészül. Azért is. mert nem volt jó emberismerő. Bizalmával, különösen eleinte, olyanokat ajándékozott meg, akik visszaéltek vele. Idővel a z u t á n min- denkivel szemben, akit közelebbről nem ismert, bizalmatlanná vált. F a r á d i Vörös Ignácot, az 1788-ban Zimony k ö r n y é k é n fölvonult császári fősereg hadbiztosát, a n n a k első jelen kc- zésénél a következő szavakkal f o g a d t a : „Hören Sie, das Geld gehöret mein; die W a r e k a u f e n Sie ein, k a u f e n Sie gute,, b r a u c h b a r e , ächte W a r e ein, schonen Sie kein Geld, besonders f ü r meine Spitäle, sonsten nehme ich ihnen bei Copf."
Aki nem ismeri embertársait, az t ö b b n y i r e nem is tud bánni velük. József' is ezek közé tartozott. Vagy túlságosan engedékeny, vagy kíméletlenül szigorú volt. Igen gyorsan feldühödött. O l y a n k o r — egykori feljegyzések szerint — a középtermetű, világoskékszemű császár szeme izzott a belső felindulástól. Felhúzott felső a j k a alatt kilátszottak a fogai, s lábaival hevesen dobbantott. G y a k r a n kíméletlenül goromba volt. Különösen környezetének előkelő tagjaival szemben. A vádaskodásokat rendszerint készpénznek vette s első, hirtelen h a r a g j á b a n ítélkezett. Emellett gúnyos. csipkelődő természetű volt. Az u d v a r á h o z tartozókat sokszor megalázta egy-egy szellemes mondás kedvéért.
Lelkiségének érdekes vonása volt az a sajátságos ellen- tét, amelyet egyrészt emberszeretete, közvetlensége, más- részt ö n k é n y u r a l m i h a j l a m a m u t a t . Emberies, a szenvedések- kel szemben fogékony ' alaptermészete mellett, emberek fö- lött álló. mindenható ú r n a k képzelte magát, aki a r r a hiva- tott. hogy népét iskolás g y e r m e k k é n t nevelje. Hiába tilta- kozott szenvedélyesen a császári méltóságának j á r ó hódolat ellen, s hiába igyekezett csak ember m a r a d n i , belsejéből a k a r a t l a n u l is kivágódott időnként a gőgös h a t a l o m t u d a t megnyilvánulása. Lelkében a jóság és a kíméletlen szigor csodálatosan m e g f é r t e k egymás mellett. Eltörölte a halál- büntetést, de eltűrte, hogy a súlyosabban bűnözőket a m a g y a r Délvidék egészségtelen, mocsárlázas ingoványai közé szám- űzzék. ahol h a j ó v o n t a t á s r a használták őket és éjjel meg- láncolva f e k ü d t e k a börtönpadokon.
Egyébként az ideális lelkületű emberekhez hasonlóan, önzetlen, p u r i t á n jellemű f é r f i volt. Az a t y j a halála u t á n r á m a r a d t örökséget az á l l a m k i n c s t á r n a k a j á n d é k o z t a . Ami- kor egyízben H a d i k engedélyt kért tőle arra, hogy az Udvari Haditanács épületében lévő berendezési t á r g y a k a t állami költségen kijavíttassa, megtagadta hozzájárulását. „A búto- rokat a H a d i t a n á c s elnöke h a s z n á l j a — szólt a döntése — tehát viselje a j a v í t á s költségeit is. A kincstár pénze nem arravaló."
A derűlátás csak a h a r m o n i k u s lelkiszerkezetű emberek s a j á t j a . Józsefnek azt a határozottságát, amellyel a legne-
hezebb államépítő kérdésekhez nyúlt, nem a f e l a d a t o k k a l b á t r a n szembenéző férfi optimizmusa, hanem a hatalom tu- data táplálta. A valóságban kétkedő, ingadozó belsejéből, közvetlen környezete előtt nem egvszer törtek elő a kétség- beesés szavai. Amikor a török h á b o r ú kezdetén a belgrádi vár megrohanása és elfoglalása nem sikerült, önkéntelenül felkiáltott: ..Nem vagyok szerencsés ember!" Az egész h a d - járat ideje alatt sötétenlátó volt. Mindenütt veszélyt sejtett, s parancsnokaiba szinte beleoltotta a kishitűséget és a fé-
leimet. E b b e n valószínűleg elsősorban gyenge idegzete s a sorsvert e m b e r n e k a veszélyekkel szemben különösen fogé- k o n y képzelőereje játszott közre.
Nvílt, egyenes jellemét a csalódások és csaoások ellenére is megtartotta. I n k á b b beszédes volt mint hallgatag. Külö- nösen a b b a n a szűk társadalmi körben, amelyben időnként megfordult. F ő k é n t a bécsi ..öt hercegnő" zárt, meghitt tár- saságában érezte jól magát. Az általában heves vérmérsék- letű. ideges h a j l a m ú emberekhez hasonlóan sokszor túlsá- gosan bőbeszédű, némelvkor f á r a d t a n szótlan volt.
A szerelem, kevés helyet foglalt el életében. Majdnem azt m o n d h a t n ó k , hogy érzéketlen volt a szép nem külső báiaival szemben. A sorsüldözött s általában sötétenlátó emberekhez hasonlóan, a nőben i n k á b b a lelki finomságot, a f á j d a l m a k a t megértő és e n v h í t ő társat kereste. Első fele- sésrét raionsrásig szerette. Emléke ecrész életén át á r n v k é n t kísérte. Később is lesrközelebb férkőzött hozzá unokaöccsé- nek felesége, a jelentéktelen külsejű württembergi Erzsébet.
Nem hadvezérnek született. Bár megvolt benne az ese- mények s a logikai összefüggések világos m e g l á t á s á n a k kész- sége, de — miként az államvezetésnél — itt is hiányzott belőle a reális adottságokkal való számvetés tehetsége. Az a nélkülözhetetlen vezéri képesség, amely a mindenkori ka- tonai helyzetet a rendelkezésre álló erőt s a feladatokat szenvedélynélkül mérlegelve, nagyvonalúan, de egvúttal a számtani képlet e g y m á s b a k a p a s z k o d ó láncszemei mentén h a l a d v a a l k o t j a meg tervét. Sohasem csalódik, mert m i n d i g t u d j a , hogy mit a k a r , s a lehetőségek z á r t ' f a l a i között mo- zog. Az ilyen hadvezetőt nem érheti meglepetés, mert körül- tekintőn m á r eleve minden eshetőséggel számol. Ehhez e s ő - sorban higgadtság s erős önfegyelem szükséges. Az olyan szertelentermészetű, váltakozó hangulatok embere, amilyen II. József volt. tèrmészetesen képtelen reá. É r z é k e n v ideg- rendszere a külvilág legkisebb h a t á s á r a nagv ingadozások- kal válaszol. Képzeletében az események a legtöbbször tor- zított a r á n y o k b a n r a j z o l ó d n a k fel. Könnyen elveszti hideg- vérét és a nemvárt fordulatok meglepetésszerűen h a t n a k reá.
Nem szólva arról, hogv II. Józsefből még azok a tulajdon- ságok is h i á n y o z t a k , amelyek a győzelemre törő katonai parancsnokok legfontosabb lelki vonásai: a határozott, erős a k a r a t és a győzelembe vetett hit.
Vezéri b a b é r nem is övezte homlokát. Miként az állam- k o r m á n y z á s b a n , a h a d a k o z á s o k b a n sem szegődött mellé a szerencse. Itt közbevetőleg és csak futólagosan e m l í t j ü k meg.
hogy az állam vezető, belső felépítésében, sokban hasonlít a hadvezérhez. József i n k á b b a hadsereg szervezése körül
tevékenykedett hasznotlátón. Az igazságnak t a r t o z u n k azzal a megállapítással, hogy reform rendeletei itt helyesebbeknek bizonyultak. Igaz, hogy ezen a téren megfontoltabb is volt.
mint a k o r m á n y z á s b a n . Valószínűleg azért, mert maga is érezte, hogy a hadsereg többévszázados szervezetében a meg- gondolatlan ú j í t á s több k á r r a l mint haszonnal j á r h a t . Befcő életébe avatkozó kéz k ö n n y e n évszázados h a g y o m á n y o k megvetett ágyát d ú l h a t j a fel. A haderő t a g j a i n a k iólétét elő- mozdító intézkedései mindenesetre h á l á s a k n a k bizonyultak.
Ezenkívül a hadsereg szellemét is emelte, illetve m e g j a v í - totta. Annak a k o r n a k feudálisszínezetű hadseregében több olyan jellemvonást látunk, amely szellemére káros volt és csökkentette ütőképességét. A tiszt és a legénység között nem volt meg a benső kapcsolat. A' főnemesek soraiból ki- került p a r a n c s n o k o k a m a g a s a b b kaszt fölényével b á n t a k alárendeltjeikkel. A f i a t a l u r a l k o d ó éles szemei azonnal rá- villantak a h i b á k r a . „A tisztek közül sokan — írta egvik
1765-ben kelt rendeletében — különösen a nemesség tagjai, a katonai szolgálatot nem kötelességnek, h a n e m időtöltésnek tekintik." U g y a n a k k o r a következő ú j s z e r ű gondolatokat a j á n l o t t a hadserege t a g j a i n a k figyelmébe: „A tisztet buzga- lom, kötelességérzet és a csapatához való ragaszkodás hassa át. Szigorú szabályok között nevelkedve, képzett f é r f i legyen.
Olyan, aki képes a r r a is, hogy észrevegye a dolgok össze- függéseit és aki teljesen h i v a t á s á n a k szenteli magát. A köz- katona pedig nemcsak bátor és engedelmes legven. hanem önállóan gondolkozzék is."
Itt is. valamint államvezetésében mindenekelőtt a z egy- szerű közember sorsa érdekli. Ellátásáért, jobb életkörül- mények közé való juttatásáért minden lehetot elkövet. Élel- mezésének minőségéről igen g y a k r a n személyesen is meggyő- ződést szerez. Elősegíti nősülésüket, mert szerinte azzal az állam csak erős és egészséges u t ó d o k a t k a p . Figvelme ki- terjed a közember felszerelésének a legapróbb részletéig. „A p a r ó k a rizs porozására nincs szükség, a mesterséges h a j f o n n t o k tel jesen fölöslegesek," — í r j a egyik emlékiratában. A vessző-
futás büntetését eltörli és szigorúan üldözi az önkényes testi fenyítéseket. Ő m a g a is k a t o n á n a k t a r t j a magát. Az első uralkodó, aki nagyobb, ünnepélyes alkalmakon kívül állan- dóan egyenruhában jár. A legjobban a hadseregnél, közkato- nái közepette érzi magát. Ilyenkor szívélyesen, tréfálkozva elbeszélget altisztjeivel s rendfokozatnélküli harcosaival. ,A császár a t á b o r b a n g y a k r a n a legalávalóbb köz-emberhez is leereszkedik, elfelejtkezve a maga méltóságáról, azokkal be- szél és tréfálódik . . .." — o l v a s h a t j u k a M a g y a r K u r i r egyik számában. A magasabb rendfokozatú k a t o n á k , lisztek elé
nehezebb f e l a d a t o k a t állít és fölfelé h a l a d v a fokozatosan szigorúbb mértékkel mér. A tisztektől reggeltől napestig tartó m u n k á t követel: tábornokairól pedig egyik levelében a kö- vetkezőképen nyilatkozik: „ H a r r a c h tábornok használhatat- lan. mivel lusta, h a n y a g , ismeretei hiányosak s nem is eről- teti meg magát, hogy valamit t a n u l j o n ; Sulkowskv herceg- nek fogalma sincs a szolgálatról és amellett teljesen katonát- lan; Colloredo Károly a l t á b o r n a g y olyan kevéssé tájékozott kötelességeiről, hogy azt sem . t u d j a , díszelgéseknél hol a helye."
Amilyen szigorú követelményeket állított tisztiéi elé, olyan kíméletlen volt önmagával szemben is. A morvaországi N e u s t a d t b a n II. Frigyessel 1770-ben történt találkozása al- kalmával. a h a d g y a k o r l a t o k idején — Hadik feljegyzése szerint — m i n d e n n a p m á r kora h a j n a l b a n kilovagolt tábor- nokaival a terepre. Törzsével vagv a szabad ég alatt v a g y csűrökben, p a r a s z t h á z a k b a n a l u d t ; esténte segített a tűz- rakáshoz szükséges gallvak összehordásában, s éjszakánként maga is élesztgette a tábortüzeket.
Ilyennek látom én. nagy vonásaiban, másfél évszázad t á v l a t á n át II. Józsefet, a kalapos királyt. Menjünk egv lé- péssel tovább és tekintsünk a mellette álló alakra, az ural- kodó egyik leghűségesebb tábornokára, a nagy m a g v a r had- vezérre: Hadik A n d r á s g r ó f r a . A kép. amelyre pillantású nk esik. különbözik az előbbiétől. A kerek arc vonásai simák, a széles, boltozatos homlok alatti szemekből hideg nyugalom á r a d felénk. Az az első érzésünk, hogy beszédközben az aika lassan, megfontoltan ejtette ki a szavakat. A mondatoknak azonban súlya volt. A kéz kimért mozdulatai öntudatot és méltóságérzetet sejtetve, h ú z t á k alá a beszédet. A férfi, aki hosszú tábornoki k a b á t b a n , a Mária Terézia-rend nagyke- resztjének széles selyemszalagával mellén áll előttünk, azok közé tartozhatott, akik sohasem p i h e n n e k meg a feleúton.
Mindig egész m u n k á t végeznek. Nem a n n v i r a a gyors fel- fogás, mint i n k á b b az alaposság, a kérdések velejéig hatolás a jellemzőjük. L e l k ü k egyensúlyozott, fegvelmezett. H a t á - rozottságuk nem pillanatokig tartó felbuzdulás szülötte, ha- nem a kiképzett, erős a k a r a t é . Kötelességtudók s nagy ben- n ü k a felelősségérzet. Másokkal szemben megértők és ember- becsülők. Most lássuk, hogy a külsejéről alkotott megállapí- tásaink mennyiben felelnek meg a r á n k m a r a d t feliegvzések- ből következtethető jellemvonásoknak.
H a d i k A n d r á s 1710-ben született. Húszonkét éves korá- ban lépett a császári hadsereg szolgálatába. Résztvett III.
Károly 1736 és 1739-es évek közötti török h á b o r ú j á b a n . Mária Terézia h a d j á r a t a i alatt, mint v a k m e r ő lovasparancs-
nok sikert-sikerre halmozott. Hadiérdemei jutalmaként 1758- ban lovassági tábornok és a Mária Terézia-rend nagyke- resztese lett. É l e t p á l y á j á n a k fontosabb állomásai voltak:
1765-ban u r a d a l m a t s m a g y a r grófi rangot k a p o t t ; 1764-ben Erdély katonai p a r a n c s n o k á v á és k o r m á n y z ó j á v á nevez ék ki: 1772-ben Galicia és Lodoméria vezénylő tábornoka, ké- sőbb k o r m á n y z ó j a , m a j d 1774-ben t á b o r n a g y és az U d v a r i Haditanács elnöke lett. A császári hadseregben m a g y a r ember, előtte még nem emelkedett ilyen magas katonai mél- tóságra. Ezt valószínűleg nem a sors szeszélvének, hanem saját tehetségének és egyéb értékes t u l a j d o n s á g a i n a k köszön- hette.
Fiatal k o r á b a n eleinte p a p i p á l y á r a készült. Ebből — ha közvetve is — két belső adottságára u t a l h a t u n k : vallásos- ságára és a t u d o m á n y o k iránti vonzalmára. Az előbbi a r a n y - szálakkal átszőtte egész életét. Abból merített m a g á n a k erőt és a b b a n keresett vigasztalást a csapásokkal szemben. Val- lásosságában a kor szokásának megfelelően a külsőségekhez ragaszkodó volt. VI. Pius p á p á n a k 1782-ben Bécsben történt látogatása alkalmával, Krisztus h e l y t a r t ó j á n a k a lábát is meg- csókolta. „Ich empfinge Seine Heyligkeit — írta n a p l ó j á b a n
— bey dem Schlag des Wagens, reichte demselben b e y m aussteigen den arm, welchen er mit der gnädigsten mine und a u s d r u c k a n n a h m ; sodan reichte E r m i h r die rechte Hand zum Küssen; u n d ich küsste nicht allein dasselbe, sondern b a t h e auch u m den Fuss, so Er mihr zum küssen reichte."
Hadik életében a t u d o m á n y o k iránti vonzalom lépten- nyomon megnyilatkozott. Érdeklődése különösen a klasz- szikus ókor felé fordult. Erdélyi kormányzósága idejében sok római település nyomait k u t a t t a fel és n a g y szeretettel g y ű j t ö t t e a régi római és erdélyi pénzeket. Az egyik fel- jegyzés szerint, akivel csak szóbaállt. ha teliette. azonnal Erdélv régi történelmére terelte a szót. A m a g y a r tábornok ilyenirányú érdeklődése a K i r á l y h á g ó n túl c s a k h a m a r köz- tudomású lett. Annyira, hogy özvegy gróf Kornis Antalné, figyelme jeléül. í766-ban Cserey Mihály h i s t ó r i á j á n a k kéz- iratával a j á n d é k o z t a meg.
H a d i k n a k a m ú l t eseményei iránti vonzalma egész ter- mészetesen a h a d t u d o m á n y o k s főleg a hadi történelem felé terelte figyelmét. Az egyes h a d j á r a t o k a t és életének fontosabb mozzanatait megörökítő naplói azt b i z o n y í t j á k , hogv szak- avatott kézzel, alapos m u n k á t végzett. Csataleírásai szem- léltetők anélkül, hogy a tárgyilagosságot sértenék. Éles meg- figyelés, az ok és okozatok szerves összefüggésének feltárása, kiváló harcászati érzék s a szenvedélytől mentes, tartózkodó
hang a jellemzőfük. Ez utóbbi feltűnik különösen ott. ahol a s a j á t személyével foglalkozik. Szerénysége k i á r a d a sorok közül. Sehol egy b á n t ó hang, amely valakit sértene. A jogos bírálat h a t á r á t sehol seíni lépi át. Egyedül II. József ós Nagy Frigyes 1770-ben történt találkozásának leírásánál ra- g a d t a t j a el magát. De a porosz k i r á l y rászolgált a meg- szólásra. H a d i k k a l — akire berlini vállalkozása miatt nehez- telt — sértő ridegséggel bánt. A császár környezetének minden t a g j á t k i t ű n t e t t e figyelmével, hozzá alig volt egv p á r szava.
Sőt az egyik ü n n e p i lakoma után, távoztában észrevéve a m a g y a r lovastábornokot, megkerülte az asztalt és hirtelen iránytváltoztatva h a g y t a el a termet. Nemcsoda, hogy az esetet feljegyző H a d i k tolla éles k i f a k a d á s o k b a rándult.
Egyébként bárkiről szólt, b á r k i t bírált, m i n d i g n a g y önmeg- tartózkodással tette. Még ott is. ahol rosszul esett neki valami.
A katolikus egvház fejének hosszantartó bécsi tárgvalásai — amint ismeretes— az előbbi számára nem j á r t a k e r e d m é n y - nyel. A p á p a üres kézzel h a g y t a el a birodalom fővárosát.
H a d i k o t az eset mélyen lesújtotta és keserű f á j d a l o m m a l töltötte el. ö n m a g á b a n a p á p á n a k adott igazat, de azért egy b á n t ó szóval sem illette császárát. A nags élményről többek között a következőket jegyezte fel: . . . mély szo- morúsággal tölt el az a t u d a t , hogv a keresztény katolikus egyháznak ez a valóban szent f e j e nem t u d t a keresztül-' vinni azt. amit remélt és amire alapos joga lett volna. Ennek bővebb magyarázata és bírálata nem az én feladatom, de annvit mondhatok, hogy az emiatt érzett f á j d a l m a m életem végéig sajogni fog a szívemben." Mennyi belső tusakodás előzhette meg nála a sorok leírását és milyen önfegyelemre volt szüksége ahhoz, hogy egy p á r odavetett szóval meg ne sértse u r a l k o d ó j á t . Kétségtelen, hogv a barokk-korszakn ak benne élő tekintélvtisztelete is lefogta a kezét. De szokáson, beidegzettségen kíviil mégis az életbe magával hozott adott- ság lehetett a döntő. Lelkének egyensúlyozottsága, n y u g a l m a . Az a belső emelkedettség, amelv önmagához méltatlannak vélte, ha még gondolatban is m e g b á n t j a azt. akinek annyi sok jót köszönhet: a császárt.
H á n k m a r a d t kéziratai, személyét illetőleg még több ér- tékes a d a t t a l szolgálnak. A világosfogalmazású mondatok í r ó j u k tiszta ítéletéről, gondolatainak világosságáról tanús- k o d n a k . Sehol nem keveredik hosszú, lélckzetállító elbe- szélésekbe. tárgyától nem tér el. Mindig csak annvit mond.
a m e n n y i r e éppen szükség van. Jó emlékezőtehetségére vall.
hogv nem bocsátkozik fölösleges ismétlésekbe. Mondanivalói- nak helves csoportosítása nagv áttekintőképessége mellett
szól. Végül a k ö n n y e n olvasható, f o r m á s b e t ű k a szerző gon- dosságát. szépérzékéi igazolják.
H a d i k b a n a vallásos és hívő emberhez hasonlóan fejlett családias érzés lakozott. Feleségét mély és tiszta vonzalommal szerette. Amikor neje, m i u t á n végrendeletében megköszönte f é r j é n e k véle szemben 45 éven át tanúsított jóságát. 1787-ben F u t a k o n elhúnyt, f á j d a l o m t ó l megsebzetten vetette p a p í r r a : , , 0 ! Anima mea. O ! Desiderium meum." G y e r m e k e i t féltő gondossággal szerette. A törökországi h á b o r ú s k o d á s idején k a t o n a f i á t magával vitte a hadszíntérre. Apai büszkeséggel örökítette meg Mária Teréziának 1764 szeptemberében hozzá intézett levelét, amelyben 'a k i r á l y n ő t u d a t t a vele. hogy Vácon j á r t á b a n magához rendelte a t á b o r n o k n a k ott nevel- kedő két fiát. s örömmel látta, hogy szépen f e j l ő d n e k
Embertársaival szemben közvetlen volt. Anélkül, hogy Józsefhez hasonlóan túlbizalmas lett volna velük. M a g a t a r - t á s á b a n m i n d i g megnyilatkozott őszinte megbecsülésük. A képzett ember természetes egyszerűségével társalgott velük.
Mozart, akit egy alkalommal hoszabb ideig látott vendégül h á z á b a n , a következőket írta H a d i k r ó l : „Semmi nvoma sincs benne a n n a k a dölvfösségnek, ami az osztrák tábornokok és f ő u r a k nagyrészét jellemzi. Művelt, fínomérzésű ember, aki mindenkinek m e g a d j a a tiszteletet. A származás, rang előtte nem számít. Mindenkit megbecsül, aki a r r a érdemes.'"
Emberi közvetlensége mellett valami tudatos méltóság- érzet á r a d t belőle. Az uralkodó személyét képviselő magas- rangú k a t o n a önérzete. Császárával ellentétben, társaságked- velő volt. Szerette a pompát, ünnepségeket, a p a r á d é s fel- vonulásokat. Erdélyi p a l o t á j á b a n g v a k o r i a k voltak a f é n y e s vendégfogadások.
Megvolt benne a komoly, ö n m a g u k o n uralkodni tudó emberek egyik rokonszenvet s megbecsülést keltő t u l a j d o n - sága: a t a p i n t a t . A társas érintkezésben nem m u t a t t a meg vonzalmát az első benyomás hatása alatt és nem sértett meg- gondolatlanul. Embertársaival szemben megértő és türelmes volt. A rosszakaratú i n t r i k á k azonban nem s u h a n t a k át lel- kén nyomtalanul. Ilyenkor sem heveskedőn, hanem i n k á b b
hasonlatokba burkolt finom élcekkel válaszolt. Az erdélyi kor- mányzóság éléről történt távozása alkalmával egyik bizal- masától — főnemes ellenségeire célozva — ezekkel a szavak- kal búcsúzott: „Erdély olyan, mint azok a szigetek, ahol drága gyümölcsök teremnek; kedves, kies, jó levegőjű hely.
de sok r a j t a a skorpió, k í g y ó és más mérges állat."
Halmágyi, az erdélyi gubernium titkára, akivel jóformán naponta érintkezett, csendes, szelídtermészetű. „Universaliter bonus" embernek m o n d j a őt. U g v a n í g v nvilatkozik róla
Heielendorf Mihály szász ember, aki a m á d é f a l v i székely gyilkosság u t á n összeült vizsgáló bizottság levéltárnoka volt.
Gyulai tábornok szerint „moderatio. kegyesség és n a g y tu- d o m á n y tetszik ki belőle.'" H a d i k n a k ez a jósága, emberséges volta, amely a r r a késztette, hogy 1786-ban a cseh- és morva- országi v á r b ö r t ö n ö k megszemlélése u t á n szigorú rendeletek- kel enyhítse a fegyencek b á n á s m ó d j á t , sohasem alakult át megbán!ást, fegvelmetlenséget t ű r ő puhasággá. H a önérzeté-
ben b á n t o t t á k meg. k e m é n y e n vágott vissza. Erélyét nem a pillanatokig t a r t ó fellángolások tüze hevítette, hanem a hosz- szantartó a k a r a t é . A becsületére és tekintélyére érzékeny emberhez hasonlóan, minden sértésért elégtételt követelt.
Amikor 1781-ben Bács-vármegye f ő i s p á n j a lett. bemutatkozó beszédében éles hangon f a k a d t ki az alispán részéről őt ért sérelem miatt, és hasonlómérvű elégtételt követelt:
q u a n t a sit laesio, t a n t a q u o q u e debeat esse s a t i s f a c t i o . . .'"
— mondotta többek közö+t. Erdélyi főparancsnoksága ideién Ernst l o v a s k a p i t á n y t t ú l k a p á s a i miatt vasraveréssel fenyí- tette meg. Szigorú, de igazságos ember volt. H a l m á g y i szerint ..igen tárgyilagos, mindenkit kivétel nélkiil meghallgat, de nem hisz könnyen és mindenről meggyőződik mielőtt dön- tene."
A széles érdeklődési körrel rendelkező, rendszerkedvelő s alapos emberek csooortjába sorolhatjuk. Alighogy átvette Erdély k a t o n a i és polgári igazgatását, rendeztette a cuber- nium irattárát, összegyűjtette az erdélyi a l k o t m á n y t érdeklő régi törvényeket, rendeleteket. Névszerint számbavette az összes e r d é h i nemeseket és statisztikát készíttetett a vallás- felekezetekről. továbbá a kincstári birtokokról, v á r a k r ó l és erősségekről. Amikor 1768-ban a P á l f f v - h u s z á r e z r e d tulajdo- nosi méltóságával r u h á z t á k fel. szokott alaposságával rész- letesen tájékozódott ú j ezredének ügyeiről, azután mindenre k i t e r j e d ő utasítást k ü l d ö t t ezrede p a r a n c s n o k á n a k . Abban többek között szigorú fegyelmet követelt tőle. Lelkére kötötte az ezrede m i n d e n t a g j a iránti a t y a i gondoskodást, külön hangsúlyozva az erkölcsös nevelés, a becsület és a hadi tudo- m á n y o k b a n való oktatás szükségességét.
Szellemi képesség tekintetében nem a n n y i r a a gyors fel- fogású, mint i n k á b b a boncolgató, elmélyülő emberek közé tartozott. Azokhoz, a k i k vizsgálódásuk közben a részeken keresztül j u t n a k a kérdések egészéhez. Kellő áttekintéssel rendelkeznek, de u g y a n a k k o r éles a megfigyelő képességük is. A külvilágban való t á j é k o z ó d á s u k n a k nem a n n y i r a a szemlélet az eszköze, hanem i n k á b b a gondolat. Cselekvésük- nek nem az ösztön vagy az érzelem az irányítója, hanem az értelem: az életmódnak s a j á t m a g u k által megszabott rendje.
#
Az ilyen lelkiségi! emberek a valóságok t a l a j á n mozognak, s tetteik rendszerint befejezett egészet alkotnak. Építeni lehet r á j u k . Egyik k o r t á r s á n a k feljegyzése szerint H a d i k is „meg- fontolt, i n k á b b lassú ember volt, de sohasem mulasztott el semmit s amit kidolgozott, a n n a k keze-lába volt."
A m u n k a életének k ö z é p p o n t j á b a n állott. Nem a lelki egyensúlyérzet h i á n y a vonzotta a tevékeny élet felé, mint császárát, hanem részint veleszületett adottság, részint kato- náskodása alatt beleoltott kötelességérzet. Nem a k a p k o d ó , ' lázas, hanem a megfontolt, n y u g o d t m u n k á l k o d á s híve volt.
Mielőtt valamihez kezdett volna, gondosan körülnézett a dol- gok h á z a t á j á n s csak a z u t á n látott a végrehajtáshoz. Mindig t u d t a mit a k a r . Világos célok felé h a l a d t s ezért sohasem állott meg a feleúton. E r e j e és k i t a r t á s a rendszerint gyümöl- csöt hozott. A tudatos m u n k a volt egész életén át az eleme.
Ez j ó f o r m á n hozzánőtt, életszükségletévé vált. 11. József 1789-ben, 77 éves korában, őt állította a törökök ellen h a d a - kozó hadsereg élére. Az agg t á b o r n a g y szervezete természe- tesen nem b í r t a a hadiélet f á r a d a l m a i t . Rövidesen súlyos betegségbe esett. D e két h ó n a p o n keresztül t a r t ó n a g y lázzal, ágyához kötve is serényen intézkedett, dolgozott s alig v á r t a , hogy kilábolva a betegségből Belgrád falai alá vezesse sere- gét. Tevékeny, erős lelkére vall, amit a b b a n az időben írt u g y a n c s a k betegeskedő c s á s z á r á n a k : .,. . . A d j a Isten, hogy Felséged ú j r a erőre k a p j o n . . . Az én felépülésem nem megy olyan gyorsan, mint ahogy reméltem; azt hiszem azonban, hogy mivel a nehezebb részén m á r t ú l v a g y o k és mivel nem érzem, hogy erőmből jelentőset veszítettem volna', m a g a m is m i h a m a r kilábalok a betegségből . .
A legtöbb munkaszerető emberhez hasonlóan fejlett fe- lelősségtudat élt benne. Bács-vármegye egyik t i s z t ú j í t ó gyű- lésén beszédében különösen a r r a h í v t a fel a nemesek figyel- mét, hogv választásuk v a l ó b a n érdemes f é r f i a k r a essék:
.,. . . tales eligerimus viros, in q u o r u m cognitione, qualitate, p r u d e n t i a , activitate et probitate confidere possemus . . . "
H a d i k nemzeti ö n t u d a t a , az akkori viszonyokhoz mérten, erősen fejlett volt. Érzését nem is r e j t e t t e v é k a alá. Erdélyi tartózkodása idején több alkalommal hangsúlyozta m a g y a r voltát, amit a szászok rossznéven vettek tőle. H a l m á g y i is megjegyezte, hogy „a m a g y a r t mindenekfelett kedvelő, de más nemzetiségekkel szemben is tárgyilagos ember volt." Egy alkalommal az u d v a r n á l szóbakerii It, hogy a m a g y a r tábor- nok a Bécsben felállított lengyel kancellária élére kerüljön.
József azzal vetette el a javaslatot, ..hogy7 ő az ilyen nagyobb- , szabású politikai f e l a d a t r a m á r koros, egyébként is bizo- nyosfokú m a g y a r előítéletekkel terhelt, tehát kissé elfogult-"
Hadik m a g y a r érzésének különösen a Moldvába menekült székelyek visszatelepítésével szolgáltatta bizonyságát- Erdélyi működése alatt is mindent elkövetett, hogy a székelyek kiván- dorlását m e g a k a d á l y o z z a és hogy tőle telhetőleg elhalványítsa l e i k ü k ö n Buccow és Siskovics erőszakoskodásainak nyomait.
Erős lelke nem r o p p a n t össze a sors csapásai alatt. Leg- j o b b a n az igazságtalanság, méltatlanság bántotta. De akkor sem lázadozott. A tartalmas, a zajló életet felülről néző em- ber szelíd bölcseségével nyugodott bele a változhatatlanba.
F a r á d i Vörös I g n á c 1789 őszén éppen cikkor vetődött f u t a k i ottlumába, amikor az agg t á b o r n a g y a hadsereg vezérletétől megfosztva, lesújtottan járt-kelt k a s t é l y á n a k á r n y a s fái kö- zött. Az ebédnél senki sem merte megvigasztalni a búslakodó m a g y a r hadvezért. O l y a n n a g y volt a tekintélye. Végül „a n a g y é r d e m ű öreg kezdett megszólamlani — írta F a r á d i Vö- rös n a p l ó j á b a n — s m a g a magát kezdi vigasztalni, mondván:
Nem derék: ember kit a sors nem üldöz és Senecanak sok sentçntiâit a maga vigasztalására előhozta."
H a d i k katonaegyénisége, lelki szerkezetének megfele- lően, u g y a n c s a k különbözött Józsefétől. Haditerveit a leg- a p r ó b b részletekig hatolva, k ö r ü l t e k i n t ő n s minden eshető- séggel számolva alkotta meg. Pontos, előre meghatározott menetrend szerint dolgozott. Ha v á r a t l a n eseményekkel kel- lett szembenéznie, alkalmazkodott h o z z á j u k , de mindig úgy, hogy az ő a k a r a t a érvényesült. Nyugalma, önbizalma erőt sugározott. Azok közé a vezetők közé tartozott, akik éles szemmel mindent észrevesznek, s utána huszáros elszánt- sággal cselekednek. Képletesen szólva üstökön r a g a d j á k a sorsot. A fenyegető veszedelmeket higgadtan mérle- gelte, s m i n d i g csak a n n y i jelentőséget tulajdonított nekik, a m e n n y i t valóban képviseltek. (Erre a legszebb példa ber- lini vállalkozása.) Általában k e m é n y veretű k a t o n a volt, aki p á l y a f u t á s á t alulról kezdve, sokat tapasztalt. Ismerte a ka- tonaélet legelrejtettebb titkait s tudott alárendeltjeivel bánni.
Nemcsak az elmélet, hanem a gyakorlat embere is volt.
Hiányos volna róla alkotott k é p ü n k , ha ki nem egészí- tenők mindezeket azzal a p á r kiforrott, bölcs életszemlélet- ről tanúskodó sorral, amelyet H a d i k 17b4-bea elkezdett nap- lóinak bevezetéseképen írt: ,.Amikor katonai szolgálatomat megkezdtem — olvassuk a sárgult lapokon — szilárdan el- határoztam, hogy Istennek tetsző keresztényi életmódot foly- tatok. Sohasem hagyom a b b a a szívem mélyéből szeretett tu- d o m á n y o k művelését és igyekszem m a g a m a t a katonai mes- terség gyakorlásában, a m e n n y i r e csak lehet kitűntetni. Ele- tem alapelveiként több törvényt tűztem ki m a g a m elé. Elha- tároztam m a g a m b a n , hogy a jóerköLosöt és a becsületet az
élet hiú és ingadozó örömeinél mindig többre értékelem. Eb- ből a felfogásból származó belső lelki n y u g a l m a m és jóérzé- sem nékem mindennél többet ér m a j d . A megelégedés érzését csak ö n m a g a m b a n fogom keresni. F o g a d a l m a m h o z h ű ma- radtam. Már az iskolában, de később egész életemben leg- kedvesebb szórakozásom a kiváló, híres emberek életének megismerése volt. Különös szeretettel mélyedtem el a törté- neti. bölcsészeti és a vallásos könyvek t a n u l m á n y o z á s á b a n . Már syn taxis ta k o r o m b a n legjobban szerettem Plutarchos és Cicero válogatott műveit. Latin és m a g y a r nyelven olyan verseket írtam, hogy velük dicséretet a r a t t a m . Ezzel az élet- munkásságommal és erkölcsi meggyőződésemmel nemcsak tudást, megbecsülést és tiszteletet szereztem m a g a m n a k , hanem p á l y á m o n is szép előhaladást érteni el. Végül — min- dent összegezve — nekik köszönhetem, hogy mindig boldo- gan és megelégedetten éltem."
A z u t á n a kísérlet után, amellyel a két f é r f i — II József és H a d i k — egyéniségét igyekeztünk kihámozni a múlt fel- jegyzéseiből. valószínűleg érdeklődésre t a r t h a t számot az is.
hogy milyen lehetett a viszony közöttük. Azt a n a g y voná- sokkal megrajzolt k é p e k b ő l is l á t h a t j u k , hogy a c s á s z á r n a k és t á b o r n a g y á n a k egymással teljesen ellentétes belső adott- sága volt. Alig t a l á l u n k b e n n ü k közös t u l a j d o n s á g o k a t . Annyit előre is e l á r u l h a t u n k , hogy a f e n n m a r a d t egykorú források t a n ú s á g a szerint, n a g y o n jól megértették egymást. Sőt — a m i n t azt később látni f o g j a k — a kölcsönös becsülés az idők f o l y a m á n mély vonzalommá fejlődött k ö z ö t t ü k . H a d i k hű- ségesen szolgálta nrát, József pedig különösen a k k o r vette körül gyöngéd szeretettel t á b o r n a g y á t , amikor a n n a k őszbe- borult a feje és erős szervezete megrokkant. Való, hogy a csá- szár bizonyosfokú elfogultsággal közeledett a m a g y a r h a d - vezérhez. Amikor 1765-ben, huszonötéves k o r á b a n , társ- uralkodó s egyszersmind a k a t o n a i ü g y e k legfőbb i r á n y í t ó j a lett, az ötvenötéves H a d i k m á r fényes katonai m ú l t r a tekintett vissza. A korkülönbség is a k k o r a volt közöttük, hogy a fiatal, m u n k a v á g y t ó l égő uralkodó — legalább is az első időben — aligha mert volna szembeszállni vele. Nem szólva arról, hogy Mária Terézia m i n d e n r e k i t e r j e d ő figyelme hűségesen őrkö- dött annyi csaták győztes hadvezérének személye fölött. A varázs azonban, amely a m a g y a r tábornokot körülvette, a n a g y k i r á l y n ő halála u t á n k ö n n y e n megsemmisülhetett volna
a b b a n a lázas, lélekzetfojtó m u n k a ü t e m b e n , amelyet a csá- szár maga körül diktált. Az a tény, hogy H a d i k egészen h a l á l a n a p j á i g m e g m a r a d t szolgálatában, mindennél jobban beszél. II. József nem tartozott azok közé az uralkodók közé.
akik régmúlt érdemek a l a p j á n , kegyeletből tehetetlen embe-
/
reket t ű r t e k meg k ö r n y e z e t ü k b e n . Mindenkit kivétel nélkül csak személyes értéke s m u n k a t e l j e s í t m é n y e a l a p j á n ítélt meg. À í a n a t i k u s l e l k ű császár a jövőbe tekintett s csak a jelen érdekelte. A róla szóló feljegyzések mind arról beszél- nek, hogy amikor államügyekről volt szó, nem ismert kímé- letet. A hozzá legközelebb állókkal szemben sem. Általánosan ismert az a feszült viszony, amely társuralkodó k o r á b a n kö- zötte és Mária Terézia között u r a l k o d o t t ; a n n a k ellenére, hogy a császár r a j o n g á s i g szerette a n y j á t . Megemlékeztünk arról a t u l a j d o n s á g á r ó l is, hogy környezete tagjaival olykor kíméletlenül goromba volt. Érdekes, hogy H a d i k naplójai- b a n sehol sein t a l á l j u k n y o m á t a n n a k , hogy vele szemben is megfeledkezett volna magáról. Pedig a becsületére érzé- k e n y t á b o r n a g y valószínűleg kiöntötte volna lelkét a hall- g a t a g foliánsoknak.
A kettő közötti barátságos viszony annál feltűnőbb, mert H a d i k k o r á n t sem volt a József-féle r e f o r m o k n a k v a k híve.
Nem hajolt meg szolgalelkűséggel u r á n a k tekintélye előtt- Bár jóérzése és katonai fegyelme visszatartotta attól, hogy a n n a k h á t a mögött sértésekre ragadtassa magát, a császári intézkedéseiket a világos, józanítéletű ember mérlegelő, bí- ráló szellemi adottságával fogadta. Többet helyesnek vélt.
sokkal azonban nem értett egyet. Valószínűleg f ő k é n t Jó- zsefnek a m a g y a r a l k o t m á n y t sértő intézkedései b á n t h a t t á k . E r r e k ö v e t k e z t e t ü n k abból, hogy amikor 1764-ben. tehát még József h a t a l o m r a j u t á s a előtt, az Udvari H a d i t a n á c s Er- dély k a t o n a i p a r a n c s n o k á v á és e g y ú t t a l k o r m á n y z ó j á v á ne- vezte ki. egyik b i z a l m a s á n a k őszintén megmondta, hogy „bo- lond volt az is, aki k o n j u g á l n i k í v á n t a a Generalkommando!
a g u b e r n i u m praesessével. mert az nem egy embernek való."
Az á l l a m f ő k — a k á r c s a k n a p j a i n k b a n — hivatalos meg- beszéléseikre nevesebb t á b o r n o k a i k a t is m a g u k k a l vitték.
Ilyen volt többek között 1770 őszén József összejövetele Nagy Frigyessel a morvaországi Neustadt városkában. A négy n a p i g tartó, külpolitikailag jelentős találkozást, amely a szo- kott szertartásos külsőségek keretében, ünnepségekkel és egy - osztrák hadtest gvakorlatozásával egybekötve zajlott le. H a -
dik érdekes és eddig nem ismert részletek leírásával örökí- tette meg n a p l ó j á b a n . A porosz k i r á l y — amint m á r említet- t ü k — valószínűleg n a g y port felvert berlini r a j t a ü t é s e miatt, a sértés h a t á r á t súroló ridegséggel b á n t a m a g y a r lovasvezér- rel. Hadikot Frigyes m a g a t a r t á s a a n n y i r a b á n t o t t a , hogy egykedvű és feltűnően szótlan lett. 11. József maga is észre- vette az esetet, de finom t a p i n t a t t a l nem szólott róla. Csak az egyik operai ballet u t á n mondotta neki félig incselkedő hansron, hogy úgylátszik a táncosnők végre „kissé felélénkí- tették."
A császár 1773-ban, az előző évben Ausztriához csatolt Galiciában és Lodomériában tett n a g y o b b k ö r ú t a t . Utazását e két t a r t o m á n y k a t o n a i f ő p a r a n c s n o k a . H a d i k készítette elő- Körültekintő intézkedései és a látottak a n n y i r a tetszettek Józsefnek, hogy Mária Terézia nemsokára — valószínűleg fia k ö z b e n j á r á s á r a — elismerése jeléül egy brilliánsokkal ki- rakott a r a n y szelencével a j á n d é k o z t a meg Hadikot.
Az Udvari H a d i t a n á c s 1774 elején a m a g y a r t á b o r n o k r a r u h á z t a Galícia és Lodoméria polgári k o r m á n y z á s á t is. Alig- hogy az erről szóló rendeletet m e g k a p t a , p á r n a p múlva m á r József levele is megérkezett, amelyben a császár j ó a k a r a t ú gondoskodással kérdezősködött tőle, hogy meg t u d e birkózni a reászakadt ú j h i v a t á s teendőivel, s nincs e szüksége k a t o n a i helyettesre?
Amikor Lacy gróf tábornagy, az Udvari H a d i t a n á c s el- nöke betegeskedni kezdett, József tüstént H a d i k r a gondolt.
Mária Terézia eleinte ellenezte a tervet. H a d i k helyett i n k á b b L a u d o n t szerette volna látni ebben a magas és felelősséggel teljes katonai méltóságban. József azonban H a d i k o t vélte a r r a érdemesebbnek. A választásban a császár a k a r a t a győ- zött. Alighogy Lacy leköszönése u t á n a döntés megtör- tént, azon melegében magánlevelében értesítette kedvenc tá- bornokát az eseményről. „Igen örülök — hangzik az érde- kes császári levél — hogy a l k a l m a m lesz Önnel együtt- m ű k ö d n i és [változatlan b i z a l m a m a t nagyrabecsülésemmel együtt több alkalommal kifejezésre j u t t a t n i . " Befejezésül
József bizalmasan közölte vele, hogy a császárnő e g y ú t t a l tá- bornaggyá fogja kinevezni.
A fiatal uralkodó r e m é n y e valóra vált. A kettő együtt- működését nem z a v a r t á k meg súrlódó nézeteltérések. Jófor- mán n a p o n t a érintkeztek egymással és összetűzésre mégsem került sor. H a d i k ú j állásában szorgalmas és értékes m u n k a - teljesítményével császára teljes megelégedését v í v t a ki. Ja- vaslatait József és Lacy, aki továbbra is bizalmasa m a r a d t , mindig meghallgatták. H a viszont ők szerkesztettek valami tervezetet a hadsereg fejlesztésére, azt m i n d i g m e g k ü l d t é k neki hozzászólás végett. A császár egy alkalommal azt ter- vezte, hogy évszázadának h a d i e s e m é n y e k b e n g a z d a g kor- szakát egy n a g y o b b a r á n y ú m u n k á b a n örökítteti meg. A m ű megírását F a b r i s és Brouwe tábornokokra bízta. A szerzők munkássága természetesen értéktelen m a r a d t volna a gazdag haditapasztalattal b í r ó H a d i k adatszolgáltatása nélkül. Jó- zsef ezért k ü l ö n f e l k é r t e őt, hogy a múlt eseményeiről t á j é - koztassa az írókat.
1778 tavaszán kitört a b a j o r örökösödési h á b o r ú . H a d i k , aki ugyancsak h a d b a vonult, m i n d j á r t kezdetben hozzáfogott
az események feljegyzéséhez. Eszerint a hadműveleteket ve- zető császár állandóan t á j é k o z t a t t a őt szándékairól. Többször magához rendelte főhadiszállására, személyes eszmecserére.
Augusztus 16-án, mivel gyengélkedése miatt nem tudott a császárhoz menni, József maga kereste fel s bizalmasan el-
mondta neki, hogy a n y j a az ő t u d t a nélkül igyekszik békét kötni Frigyessel. Az év őszén az osztrák h a d a k téli szállá- s u k b a vonultak. József, aki Bécsbe utazott, H a d i k r a bízta a Csehországban felvonult fősereg fölötti parancsnokságot.
A m a g y a r h a d v e z é r a következő. 1779. év tavaszán megbete- gedett s a tescheni béketárgyalások n a p j a i b a n szabadságot kért. József m á j u s 5-én, s a j á t k e z ü l e g írt levelében a d t a meg az engedélyt; egyszersmind h á l á s köszönetet mondott neki a h á b o r ú b a n k i f e j t e t t körültekintő és f á r a d h a t a t l a n m u n k á s - ságáért. A császár, hogy a dicséreten kívül tettel is lerója h á l á j á t , még e hó 23-án kelt levelében arról értesítette tábor- nagyát, hogy a n n a k Károly nevű huszonhároméves fiát a Ha- dik nevét viselő huszárezredbe őrnaggyá nevezte ki. „Örömöt a k a r o k szerezni Önnek azzal — írta benne" — hogy fiát, aki- ről tudom, hogy a lovasszolgálatot fölötte kedveli, az Ön ez- redéhez osztom be; erős a hitem, hogy a fiatal tiszt a t y j a n y o m d o k á t követve, jó keresztény, az állam h ű szolgája és a t y j á h o z méltó vitéz katona lesz."
H a d i k , mint az U d v a r i H a d i t a n á c s elnöke, \ 780-tól kezdve ismét állandóan Bécsben tartózkodott. Hajlott kora ellenére teljes szellemi frisseséggel látta el a n a g y felelőség- gel j á r ó áliás teendőit. Életének utolsó évtizedében k i f e j t e t t működéséről szóló o k m á n y o k közül itt csak egy p á r a t hasz- n á l u n k fel. Az é d e s a n y j a halála u t á n teljes h a t a l m ú uralko- dóvá lett II. József 1781 március 21-én a r r a szólította fel Hadikot, hogy tegyen javaslatot az elharapódzott rideg hiva- tali szellem k i i r t á s á r a s az ügyvitel egyszerűsítésére. H a d i k p á r hét múlva egy 30 oldalas előterjesztésben f e j t e t t e ki né- zeteit. A császár nemsokára a rossz tisztekkel való eljárásra vonatkozólag intézett hozzá kérdést. „A rossz tisztekért első- sorban a p a r a n c s n o k o k a , felelősek!" — hangzott az öreg, tapasztalt k a t o n a válasza. 1783-ban, a Törökországgal kelet- kezett feszültség n a p j a i b a n , József véleményadás végett m e g k ü l d t e neki a törökök ellen számbavett csapatok had- r e n d j é t . A t á b o r n a g y erre fiatalkorában, a Porta elleni há- borúskodás közepette szerzett haditapasztalatairól hosszú emlékiratban számolt be u r á n a k . A következő évben, a Hora- Kloska lázadás idején, erélyes h a n g ú előterjesztésben sür- gette az oláh felkelőkkel való leszámolást. Végül ő volt az, aki 1784 decemberében a keménykezű K r a y Pál alezredesre bízta Erdélyben a végleges rendteremtést. II. Józsefben, aki
olyan g y a k r a n , minden különösebb ok nélkül változtatta meg az emberekről alkotott véleményét, a szűkszavú, de mindig alapos m u n k á t végző t á b o r n a g y á v a l szemben tanúsított meg- becsülés észrevétlenül valami szerető atyai gondoskodás ér- zésévé fejlődött. Amikor H a d i k felesége 1787-ben F u t a k o n elhányt, Caramelli lovassági tábornok ú t j á n sietett részvétét kifejezni, s egyben gyöngéden a r r a figyelmeztette, hogy vi- gyázzon az egészségére.
Az ősz m a g y a r hadvezértől a sors megtagadta azt a ke- gyet. liogv béke és nyugalom közepette lépjen át a túlvilági örökélet birodalmába. A Törökország ellen 1788-ban megin- dult h á b o r ú b a n , amelyet a bécsi u d v a r a cári birodalommal , szövetségben viselt, ismét szükség volt tehetségére. Különö- sen akkor, amikor az első h a d j á r a t i év a vereségek sorozatát zúdította a m a g y a r Délvidéken felvonult császári seregtes- tekre. A pusztító török h a d a k m i n d e n ü t t visszaszorítva őket, elözönlötték a Temesi-bánságot s az A l d u n a m e n t é n e k ter-
mékeny m a g y a r síkságát.
A császár, aki Lacy t á b o r n a g g y a l együtt irányította a hadműveleteket, 1788 őszén lelkileg megrendülve, súiyos be- tegen tért vissza birodalma fővárosába. A keleti veszedelem t u d a t a a hátország lakosságának képzeletében, a nemvárt csa- pások nyomán, egyszeriben a rémület n a g y s á g á i g nőtt. E b b e n a komoly helyzetben II. józsef választása H a d i k r a esett. Tőle, az ő hétpróbás hadvezéri rátermettségétől v á r t a a válság felé sodródó események feltartóztatását. 1789 f e b r u á r 20-án kelt levelében kérve-kérte őt, hogy álljon a h a d e r ő éiére. ..Hosszú szolgálata alatt — olvassuk a császári levélben — annyiszor a d t a bizonyságát katonai t u d á s á n a k és annyiszor kiérdemelte b i z a l m a m a t , hogy a főparancsnokságot, amelyre Lacy gróf tá-
bornagy betegsége miatt alkalmatlan, Önre a k a r o m r u h á z n i . Remélem, hogy egészségi állapota még megengedi Önnek a súlyos f e l a d a t r a való vállalkozást, amelyet a velem szemben való barátsága, az állam és a h a z a iránti ragaszkodása ú j a b b jeléül fogok elkönyvelni. I ürelmetlenül várom erre vonat- kozó válaszát!"
Hadikot a felkérés s ú j t ó meglepetésként érte. Amint n a p - lójában írta, 77 éves és 4 hónapos volt. amikor m e g k a p t a legfelsőbb h a d u r a felszólítását. Kétségtelenül: a személyére eső császári választás az elismerés s a bizalom legbeszédesebb jele volt. Kitűntetve is érezte volna magát. Csakhogy nem olyan k ö r ü l m é n y e k között. A hadsereget az elszenvedett ve- reségek s a j á r v á n y o k alaposan megviselték; szelleme meg- r e n d ü l t ; tábornokai csődöt m o n d t a k . Mindezt tetézte még az a körülmény, hogy az orosz nem bizonyult megbízható szö- vetségestársnak. Az uralkodó k í v á n s á g a a koros és testi ere-
jének végefelé járó tábornagyot nehéz elhatározás elé állí- totta. „Be kell vallanom — rótta n a p l ó j á b a n a sarokat
b á r m e n n y i r e is hízelgő volt r á m Őfelsége kitűntető kegye, a k ö r ü l m é n y e k mérlegelése u t á n a katonai kötelességérzet sú- lyos harcot vívott bennem annyi fáradozással megalapozott hírnevem féltésével. Végül az előbbi kerekedett felül és én nehéz szívvel elhatároztam, hogy u r a m és uralkodóm a k a - r a t á n a k engedelmeskedve, sorsomnak megadom magam s a parancsnokságot átveszem." József maga is érezhette, hogy túlsókat k í v á n t koros tábornagyától, mert levelében hálál- kodva köszönte meg áldozatkészségét. ..Nagyon lekötelezve érzem m a g a m Önnel szemben — válaszolta neki — hogy a megbízást elfogadta."
Az ú j fővezér 1789 április 27-én indult el Bécsből a had- szintérre. Főhadiszállására érve azonnal serény m u n k á h o z látott. Szándékairól, intézkedéseiről j ó f o r m á n n a p o n t a t á j é - k o z t a t t a urát. A Belgrád ostromához szükséges előkészületek- ről alaposságára jellemző, részletes tervet készített. Május 18-ától e hó végéig t e r j e d ő időszakban megszemlélte a Zimony és Orsova között felállított csapatokat, őrségeket. A.z ilyen n a g y testi megerőltetéssel j á r ó hosszú utazás természetesen le- vette lábáról. J ú n i u s 6-án á g y n a k esett. Egyszerre több beteg- ség lepte meg: reuma, t ü d ő g y u l l a d á s és epeláz. A sok köziil egy is elég lett volna megkopott szervezetének. Két hónapig volt fekvőbeteg. De ezidő alatt is állandóan dolgozott csak- hogy eleget tegyen a fontos megbízatásnak. Közben azonban a bécsi u d v a r b a n valami történt. Hogy milyen természetű volt, a rendelkezésünkre álló adatokból nem t u d j u k megállapítani- Való az, hogy a t á b o r n a g y július d e r e k a t á j t valami kis szem- r e h á n y á s f é l é t k a p o t t császárától azért, mert ragaszkodott a belgrádi v á r p a s á j á v a l az előző év végefelé megkötött fegyver- szünethez. Július 27-én ugyanis méltatlankodó h a n g ú levélben válaszolt u r a l k o d ó j á n a k , s kikelt az ellen a g y a n ú s í t á s ellen, m i n t h a e l j á r á s á t gyengeség vagy félelem sugallta voina. Ön- érzetesen célzott a r r a is, hogy 78 éves k o r á b a n 54 évi fedd- hetetlen szolgálat u t á n , az ilyen bizalmatlanság egészségérc nincs valami jó hatással. A következő lépés azonban most m á r nem v á r a t o t t m a g á r a . Beköszöntött az amitől ö n m a g á - b a n a legjobban tartott. P á r n a p múlva, augusztus 1-én meg- k a p t a a parancsnokságtól felmentő legfelsőbb kéziratot.
József úgylátszik érezte, hogy ő maga követte el a hibát.
Az emberi teljesítmény h a t á r á n túlmenőt követelt hűséges tábornagyától. Levelében azért nem t a r t o t t a meg a szokásos formaságokat. A t ú l á r a d ó szeretet melegével igyekezett eny- híteni a felváltással önérzetében megsértett H a d i k f á j d a l m á t .
„Súlyos betegsége fölötte aggaszt engem — írta benne többek
között — a lábán lévő 3 nyílt seb, hajlott kora és testi törő- döttsége miatt attól félek, hogy a h a d m ű v e l e t e k alatt h a t á r - talan o d a a d á s á n a k és b u z g a l m á n a k áldozata lehetne. Ezenkí- vül attól is tartok, hogy a küszöbön álló belgrádi vállalkozás heteiben aligha b í r n á ki az éjjel-nappali megerőltetést és a tá- borozás viszontagságait. Ha az ostromot meg is kezdené, be- fejezni semmi esetre sem lenne képes, ami pedig az Ön lelkét mélyen megszomorítaná . . . Ezért, hogy egy ilyen érdemek- ben gazdag f é r f i t mint Ön, t o v á b b r a is megtarthassak gyer- mekei és az állam számára, és mert Önre itt az U d v a r i Hadi- tanácsnál a még v á r h a t ó k ü z d e l m e k előkészítése végett, való- ban n a g y szükség van, ezennel felszólítom, hogy az ú j fő- vezérül kiszemelt Laudon t á b o r n a g y odaérkezéséig a d j a át a sereg vezetését Colloredo t á b o r s z e r n a g y n a k .
Kedves Tábornagyom epedve várom, hogy gondos és fá- r a d h a t a t l a n tevékenységeért. amint most írásban, mielőbb szó- ban is kifejezhessem megelégedésemet és legfelsőbb elismeré- s e m e t . . . Isten Önnel és most már c s u p á n egészségének hely- reállításával törődjék!'"
A huszonnégy h a d j á r a t b a n résztvett t á b o r n a g y , önérze- tében megbántva, de megnyugvással vette tudomásul u r a p a - rancsát. Szívében nein táplált haragot ellene. Megértette őt.
Hiszen az életben mindig az emelte a hullámzó események fölé, hogy m i n d e n k i t és mindent megértett. N a p l ó j á t a követ- kező szavakkal fejezte be: ,,Életem végéig d r á g a kincsként viszem m a g a m m a l azt a bizalmat és odaadást, amelyet h a d - seregem tagjai részéről t a p a s z t a l t a m . Távozásomkor a n n a k számtalan megható és felemelő megnyilatkozását láttam.
Isten, a seregek u r a vezesse őket győzelemre minden harc- b a n . az uralkodó, az állani j a v á r a és önmaguk jól megérde-
melt dicsőségére."
1789 őszén, m i u t á n a hadseregtől megvált. Bécsbe tért és újból átvette az Udvari H a d i t a n á c s teendőit. A követ- kező év t a v a s z b a f o r d u l á s a t á j á n , amikor a harcterek mö- götti téli szállásokban ismét megmozdult a z élet, a bécsi Burg falai közé a földi elmúlás sötét á r n y a i lopóztak. II. József 1790 f e b r u á r 20-án reggel öt órakor, hosszas szenvedés után, visszaadta lelkét Teremtőjének. Egy n a p p a l előtte fogadta bizalmas embereit. Közöttük Hadikot is, akitől közel félórás beszélgetés során vett érzékeny búcsút. A t á b o r n a g y p á r hét múlva követte u r á t a túlvilági élet felé vezető úton. Március
12-én ő is örök álomra h u n y t a le szemét.
II. József többek szerint hideg észember volt, a k i a fel- világosodás észszerű elveihez ragaszkodott, s üldözte a z ér- zelmi megnyilatkozásokat. Valójában az érzelmi világ gazdag
adottságával indult az életnek. A felvilágosodás racionaliz- musa talán sohasem hatalmasodott volna el bei ne annyira, ha olyan sok sorscsapás nem éri. A családi élet apró s mégis legnagyobb örömeitől megfosztott férfi, gőgös elfordulásában önmaga a l a k í t o t t a egyéniségét k o r á n a k ú j s z e r ű gondolatai szerint. Aszkéta é l e t m ó d j á v a l lelkének egyrészét tudatosan tette érdessé. Beburkolta egy önmaga kovácsolt páncélzatba, hogy a n n a k oltalma alatt annál egyenesebben haladhasson államépítő terveinek megvalósítása ú t j á n . T r a g i k u m a lelké- nek ebben a kettős, egymással ellentétes voltában kereshető.
A racionalizmusnak h a g y o m á n y t , történelmi m u l t a t nem is- merő, gépies szemlélete nem volt összhangban belsejének leg- tisztább mélységeiből n a p f é n y felé kívánkozó szeretettel, emberi érzékenységgel A m a z törhetetlen akaratot, kemény- séget és nem h a n g u l a t o k r a fogékony, érzelmi szálakkal átszőtt lelkiséget k í v á n t . József erejéhez mérten túlságosan nagy f e l a d a t r a vállalkozott. Küld et ésszerű hite csak a hatalom t u d a t á b ó l és nem a belsejéből előretörő energiákból táplál- kozott. F a n a t i k u s , lángoló tekintete mögött, a valóságban — a s a n y a r g a t ó ö n f o r m á l á s ellenére — nem a m i n d e n r e elszánt- ság könyörtelensége, h a n e m a mélyenérző ember olvadékony
lelke élt. amely a n a g y erőfeszítések u t á n a sikertelenség lát- tára, máról-holnapra r o p p a n t össze. Az úgynevezett önma- gát szétaprózó, liányatottsorsú, boldogtalan emberek cso- p o r t j á b a tartozott, aki s a j á t szavai szerint „mindig csak a k a r t , de nem cselekedett"', és aki igazában csak akkor m u t a t t a meg lelkének eltakart arcát, amikor a szegények sebeit gyó- gyítgatta.
H a d i k egyénisége liányatottsorsú uralkodójával szemben egységesebb, tömörebb, életvonala ennek megfelelően törés- nélküli. József türelmetlen t e t t v á g y á v a l szemben a hideg, józan megfontolás jellemzi. Rajongás helyett a m é r t é k t a r t á s n y u g a l m a á r a d t belőle. Mozdulatai kimértek, fellépése te- kíntélytparancsoló volt. A r e n d i - b a r o k k kor embere. Derűs életszemlélettel s a sorsba való megnyugvás beiclogzettsé- gével. A m u n k a embere volt ő is. de a m a n n a k lázas törtetésé- vel szemben a rendszeres m u n k a híve. Nem a n n y i r a az al- kotó, hanem i n k á b b a szellemi és erkölcsi j a v a k a t g y ű j t ő fér- f i a k közé tartozott. Éles, a legapróbb részletekig elérő meg- figyelései n y o m á b a n mindig ú j t a p a s z t a l a t o k r a tett szert.
Egyéniség© éppen ezért állandóan gazdagabb, emelkedettebb lett. A szorgalmas és tehetséges embereknek a b b a a csoport- j á b a sorolhatjuk, amelynek tagjai az élettől mindent önmaguk
verekednek ki, s akik valóban meg is becsülik mindazt, ami osztályrészükül j u t . A jól végzett m u n k a t u d a t a s az annak a r á n y á b a n álló elismerés állandóan egyensúlyban t a r t j a lel-
