A szociális jogok individualizációja

ACTA UNIVERSITATIS SZEGEDffiNSIS ACTA JURIDICA ET POLITICA

Tomus LXm.

Fasc. 6.

F Ü L Ö P V I K T Ó R I A

A szociális jogok individualizációja

SZEGED 2003

LÁSZLÓ BLUTMAN, LÁSZLÓ BODNÁR, JÓZSEF HAJDÚ, ÉVA JAKAB, JENŐ KALTENBACH, TAMÁS KATONA, JÁNOS MARTONYI, FERENC NAGY, PÉTER PACZOLAY, BÉLA POKOL, JÓZSEF RUSZOLY,

IMRE SZABÓ, LAJOS TÓTH, LÁSZLÓ TRÓCSÁNYI

Redigit KÁROLY TÓTH

Nota

Acta Jur. et Pol. Szeged

Kiadja

a Szegedi Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Karának tudományos bizottsága

Kiadványunk rövidítése Acta Jur. et Pol. Szeged ISSN 0324-6523 Acta Univ.

ISSN 0563-0606 Acta Jur.

Comissio Scientiae Studiorum Facultatis Scientiarum Politicarum et Juridicarum Universitatis Szegediensis

BLUTMAN LÁSZLÓ, BODNÁR LÁSZLÓ, HAJDÚ JÓZSEF, JAKAB ÉVÁ, KALTENBACH JENŐ, KATONA TAMÁS, MARTONYI JÁNOS, NAGY FERENC, PACZOLAY PÉTER, POKOL BÉLA, RUSZOLY JÓZSEF,

SZABÓ IMRE, TÓTH LAJOS, TRÓCSÁNYI LÁSZLÓ

Szerkeszti

TÓTH KÁROLY

1. Bevezetés

A szociális jogok individualizációja az Európai Unión belül a 90-es évek elejétől egyre nagyobb hangsúllyal került megfogalmazásra. A szociális jogok individualizációja alatt azt a folyamatot értjük, amikor egy állam a szociális védelmi rendszerét úgy alakítja át, hogy az egyes társadalombiztosítási, szociális ellátásokra a jogosultságot kizárólag az

„egyénhez kapcsolódó szociális jogilag releváns körülmények" alapozzák meg. A csa- ládi állapotát, illetve az egyéb személyes függőségi viszonyait az ellátórendszer nem veszi figyelembe. Ilyen „egyénhez kapcsolódó körülmények" lehetnek például munkavi- szony létesítése, egyéb jövedelmének vagyonának a nagysága, állampolgársága, lakhe- lye, tartózkodási helye. A vizsgálódás központjában tehát az egyén, az individuum áll.

Felmerülhet a kérdés, hogy szükség van-e erre, hiszen a szociális rendszereket nem véletlenül alakították olyanná, amilyen formában jelenleg működnek. Kérdés, hogy lehet-e individuumokként kezelni az egyéneket, hiszen az emberek szociális lények, a társadalomban elfoglalt helyük sok esetben a családi kapcsolataik által meghatározottak.

A család egységként funkcionál, ahol a meghatározott szerepek alapján kialakuló felada- tok a családtagok között nem szimmetrikusan, egyenlően vannak elosztva. Az egyenlőt- lenül megosztott feladatok gazdaságilag sem egyformán kerülnek értékelésre, hiszen ha gazdasági egységként elemezzük a családot, akkor a háztartás körül, a gyermeknevelés- sel, más hozzátartozók ellátásával kapcsolatban kifejtett tevékenység - a piac szabályai szerint - jövedelemmel nem honorált. A témánk szempontjából ez fontos tényező, hi- szen érinti a szociális védelmi ellátások keretében a társadalombiztosítási ellátásokat, amelyekre jogosultság, csak biztosítási jogviszony fennállásával szerezhető, aminek az alapja, a jogszabályban meghatározott munkavégzésre irányuló jogviszony létesítése, így a munkát nem vállaló háziasszonyok hátrányos helyzetbe kerülnek, alanyi jogon nem szereznek, nem szerezhetnek jogosultságot ellátásra.

Az ellátások második fajtájánál, az univerzális - állampolgári jogon járó - ellátások

esetében jogosultsági feltétel az állampolgárság, és/vagy az adott állam területén lakó-

hellyel - esetleg csak - tartózkodási hellyel való rendelkezés, de ezen kívül jogszabály

még további feltételeket támaszthat, hogy jobban körülhatárolja a támogatni kívánt cél-

csoportot. Az univerzális, egyenlő mértékben járó ellátások tekintetében sok országban

- pl. Franciaország, Németország, de Magyarország is - a család áll a középpontban

(„family-based" social right system) ahol a szociális védelem a generációk egymás kö-

zötti függőségi viszonyaihoz kapcsolódik. így szükség volt olyan szabályok kialakítására

a társadalombiztosítási illetve az univerzális ellátások vonatkozásában, amelyek a szoli-

daritás elvét követve, kiküszöbölik ezt a problémát, és a családban kifejtett tevékenysé-

get is munkának tekintve, vagy egyszerűen a hozzátartozó státust értékelve, azt ellátásra

való jogosultság törvény általi teremtésével honorálják. így kerültek bele az egyes álla-

mok szociális védelmi rendszerébe az ún. száimaztatott jogok (derived rights), amelyek

alapján egyesek - általában a nők, lásd lent kifejtve mint kedvezményezettek szerez-

nek jogosultságot egyes ellátásokra. A hozzátartozó rendelkezik a jogalappal, az ellátás-

ra származtatott jogon jogosultságot szerzett személy esetében nincs jogalapja az ellátás

folyósításának, kizárólag a törvény r e n d e l k e z é s e teszi lehetővé, hogy a hozzátartozója j o g a l a p j á n ellátásra szerezzen j o g o s u l t s á g o t . í g y tehát a nők j e l e n t ő s k ö r e a férje jog-

szerző t e v é k e n y s é g e alapján lett j o g o s u l t e g y e s ellátásokra, anélkül, hogy a jogosultság- hoz egyébként szükséges feltételeket teljesítették volna.

Az E u r ó p a i U n i ó valamennyi tagállamában a szociális v é d e l m i rendszer rendelkezik olyan szabályozással, amely az egyén szociális védelmét a speciális családi állapotához - egyedülálló, férjezett, élettársi k ö z ö s s é g b e n él - köti.¹

A X X . század végére a z o n b a n átalakult a c s a l á d o k s z e r k e z e t e , nőtt a válások, az egykeresös c s a l á d o k száma, és a nők t ö m e g e s m u n k á b a állásával szükségképpen a há- zastársak közötti tradicionális f e l a d a t m e g o s z t á s is módosult.² E z alatt a szociális ellátó- rendszerek n e m változtak, n e m követték a társadalmi v á l t o z á s o k a t .

A szociális védelmi szférában m e g j e l e n ő j o g o k á t g o n d o l á s á r a két f ő probléma kész- tette a j o g t u d ó s o k a t Európa-szerte: a n ő k f ü g g ő , és a m u n k a e r ő - p i a c i hátrányos helyzete, valamint a X I X . század végén, a X X . s z á z a d elején kialakított szociális védelmi rend- szerek költségessége.

A z első érv alapján m e g f o g a l m a z o t t cél tehát a nők m u n k a e r ő - p i a c i helyzetének javí- tása. A családban a feladatoknak, s z e r e p e k n e k a h a g y o m á n y o s felosztása szerint, a férfi- ak tartják f e n n a családot, keresik m e g a s z ü k s é g e s anyagi f o r r á s o k a t az egész család szükségleteinek a kielégítéséhez, míg a nők g o n d o s k o d n a k a háztartásról, a gyermekek neveléséről. A nők a múlt század f o l y a m á n bár apró, d e biztos lépésekkel küzdöttek az egyenjogúságukért. Teret nyertek az oktatásban, és a m u n k a e r ő - p i a c o n is, politikai jo- gokra tettek szert. A nők nagy arányú munkavállalása, m u n k a e r ő p i a c r a való belépése megbontotta a korábbi egyensúlyt, ami a n e m e k között állt f e n n , é s megkérdőjelezte a férfiak szinte kizárólagos „kenyérkereső" ( b r e a d w i n n e r ) s z e r e p é t a családon belül. A nőkre így sok esetben mintegy kettős teherként hárul a háztartás vezetése, illetve a karri- erépítés. A ranglétrán való előrehaladást szükségszerűen m e g t ö r i a gyermekvállalással járó „kényszerpihenő", illetve sok esetben a k i s m a m á k ú j b ó l i m u n k á b a állása akadá-

lyokba ütközik, és bár a M u n k a T ö r v é n y k ö n y v é b e n s z a b á l y o z o t t ún. felmondási véde- lemben részesülnek [1992. évi X X I I . tv. 90. § (1) b e k e z d é s d ) - e ) p o n t o k ] - azaz nem szüntethető m e g a m u n k a v i s z o n y rendes f e l m o n d á s s a l a gyes illetve a gyed alatt - , az elavult, nem fejlesztett szakmai ismereteik, és az egyre c s ö k k e n ő m o t i v á c i ó j u k miatt a gyes letelte után sokan n e m térnek vissza a m u n k a e r ő - p i a c r a .

U g y a n c s a k kevéssé ösztönözi a nőket a m u n k á b a állásra az a körülmény, hogy a származtatott j o g o k alapján továbbra is s o k esetben j o g o s u l t a k ellátásra, a m i n e k követ- keztében viszont kiszolgáltatott helyzetbe kerülnek, ha a h á z a s s á g tönkremegy, az élet- közösség m e g s z a k a d . '

Tehát, bár megállapíthatjuk, hogy a nők m u n k á b a állása t ö m e g e s volt az elmúlt fél évszázadban, d e ez m é g mindig n e m elegendő. A j o g o k individualizációja során olyan intézkedéseket kell tenni, amely a potenciális (főként női) m u n k a v á l l a l ó k a t a munka- erőpiacra való belépésre ösztönzi, amelynek a l a p j a az a gondolat, h o g y m i n d e n k i a saját

' European Commission: Modernising and Improving Social Protection in the European Union, Communication from the Commission, COM (97) 102 15. p.

2 Lásd bővebben PONGRACZ TIBORNÉ - S. MOLNÁR EDIT - DOBOSSY IMRE: Család és munka - értékek és aggodalmak a rendszerváltozás után. Kutat/isi Jelentések 62, KSH Népességtudományi Kutató Intézet (NKI),Budapest, 2000.

3 European Commission: Modemising and Improving Social Protection in the European Union, Communication from the Commission, COM (97) 102. 15-16. p,

jólétéért önmaga felelős. Ebben az értelemben tehát a szociális jogok individualizációja után a rendszer a financiálisán független individuumokat helyezi a középpontba, a füg- gőségi tényezőt pedig figyelmen kívül hagyja.

Ehhez elengedhetetlen a nők és férfiak közötti egyenlő esélyek megteremtése a mun- kaerőpiacon. Ez már megfogalmazódott az Európai Unióban az integráció első szaka- szában is, bár itt még gazdasági okai voltak. Az egyenlő esélyek szociális vonatkozásai a 70-es években kerültek előtérbe, amelynek nyitányát a Defrenne II. eset (Defrenne v Sabena (No.2.) 43/75. (No.2.) [1976] ECR471) hozta, ahol az Európai Bíróság kimond- ta, hogy „a Közösség nem csupán gazdasági közösség, de ezzel együtt közös cselekvés- sel kívánja biztosítani a szociális fejlődést, az élet és a munkakörülmények javítását.

Ennek a közös cselekvésnek az egyik legfontosabb eleme a nők és férfiak egyenlő esé- lyeinek biztosítására irányuló közösségi politika."

A gondolatmenetet tovább fűzve a nők mellett meg kell említeni a gyermekek hely- zetét, akik, mint a jövő munkavállalói számos esetben a szülők jogán lesznek egyes ellátásokra jogosultak. Ha viszont a fent említett okok miatt a származtatott jogokat megszüntetni igyekszünk, akkor beleütközünk abba a problémába, hogy milyen jogcí- men tudunk majd ellátást nyújtani az esetlegesen eltartó szülő nélkül maradt gyermekek számára.

A másik ok, ami a szociális védelmi rendszerek átgondolására késztet, az a jelenlegi struktúrák költségessége. A származtatott jogok alapján kifizetett ellátások fedezetéül az esetek többségében nem kerül sor ellenszolgáltatás teljesítésére, ami jelentős többletki- adást jelent a társadalombiztosítási alapok számára Európa-szerte. Az individualizált jogok elvét követve, biztosítási illetve az univerzális - állampolgári jogon járó - rend- szerek alapszerkezetének megfelelően, ellátásra való jogosultság kétféle módon lenne szerezhető: társadalombiztosítási járulékfizetéssel, illetve tartózkodási hellyel való ren- delkezéssel (residency). így az igénylő családi állapota irreleváns az elbírálás szempont- jából.

Az univerzális ellátások mellett szinte minden ország szociális védelmi rendszerében helyet kapnak a segélyezési típusú ellátások, amelyek az állampolgári jogon járó ellátá- soktól abban különböznek, hogy nem áll fenn alanyi jogosultság, hanem környezetta- nulmány (means test) alapján, rászorultságtól függően kap ellátást az igénylő. Ebben az esetben kérdéses az individualizáció lehetősége, mivel alanyi jogosultság sem áll fenn, és a környezettanulmány a családokra koncentrál

(az egyén lesz a jogosult, de a csalá- dot veszi alapul a szabályozás az ellátásra való jogosultság odaítélésénél), továbbá az ellátás odaítélése harmadik személy diszkrecionális jogkörben meghozott döntésétől függ.

Az Európai Unió tagországai közül csak a skandináv jóléti államokban beszélhetünk egy többnyire lezárult folyamatról. Szociális jogi szempontból univerzális ellátásokat kombinál munkavégzéshez kötött biztosítási típusú ellátásokkal, és ingyenesen hozzá- férhető jóléti szolgáltatásokkal. A gyermekeket szintén felruházták individuális jogok-

4 NICOLE KERSCHEN: Individualising rights and m a i n t a i n i n g solidarity, in Bulletin Luxembourgeois des Questions Sociales 1997, V o l . 4. 1 0 3 - 1 1 6 . p.

5 Az Európai Unió szociális dimenziója, (szerk.) Gyulavári T a m á s . A d u P r i n t K i a d ö , B u d a p e s t , 2ÛOO, 192. p.

6 A k ö r n y e z e t t a n u l m á n y , a családokat v o n j a alapul, a z egy háztartásban élő személyek j ö v e d e l m é t , és egyéb v a g y o n á t e g y ü t t e s e n h a t á r o z z a m e g s a kapott összegből k e r ü l m e g h a t á r o z á s r a az e g y főre j u t á j ö v e d e - lem,

kai, amely azon alapul, hogy az egyéneket j ö v ő b e l i , je le n be l i illetve múltbéli munkavál- lalóként értelmezik. A z E u r ó p a i U n i ó többi t a g o r s z á g á b a n m e g f i g y e l h e t ő az a paradox helyzet, hogy a n ő k m u n k a e r ő - p i a c i térnyerése ellenére n e m a l a k u l t a k ki a megváltozott családmodellt követő szociális védelmi r e n d s z e r e k , h a n e m t o v á b b r a is a tradicionális struktúrák m ű k ö d n e k .1

A t a n u l m á n y c é l j a a származtatott j o g o k , illetve s z e m é l y e s f ü g g ő s é g i viszonyok, va- lamint a járulékfizetéssel n e m fedett ellátásra v a l ó j o g o s u l t s á g o k eseteinek felkutatása a magyar szociális védelmi rendszerben, t o v á b b á - ha lehetséges - annak kimutatása, hogy ezek milyen célt szolgálnak a struktúrán belül. A v o n a t k o z ó j o g s z a b á l y o k átszüré- se, j o g t e c h n i k a i e l e m z é s e után, az individualizáció elméletét k ö v e t v e , kiemelem azokat az eseteket, ahol a származtatott j o g o k p r o b l e m a t i k á j a f e l m e r ü l . Jelen tanulmány kap- csán a vizsgálatot a védett személyek k ö r é r e szűkítem, a m e l y a társadalombiztosítási ellátások tekintetében a biztosítottakat, és az e g y e s ellátásra j o g o s u l t személyeket öleli fel, valamint áttekintem a családtámogatási ellátásokra, az e g y é b univerzális ellátásokra j o g o s u l t a k körét, illetve a munkanélkülieket.

A szociális védelmi r e n d s z e r h e z tartozó szociális s e g é l y e z é s t é m a k ö r é t kizárom az individualizáció lehetősége alól, mivel az ellátásra n e m keletkeztet alanyi jogosultságot, valamint az ellátás megítéléséhez s z ü k s é g e s i n t é z k e d é s e k - k ö r n y e z e t t a n u l m á n y , jövede- lemvizsgálat - k ö z é p p o n t j á b a n a család áll.

A vizsgálat így n e m teljes, hiszen terjedelmi o k o k miatt j e l e n l e g csak a védett szemé- lyek k ö r é r e koncentrálhatok, így az egyes ellátások részletes áttekintése m é g hiányzik, T o v á b b i vizsgálatra lenne szükség a fentiekben felvetett, f é r f i a k és nők munkaerő-piaci esélyegyenlőségével kapcsolatosan. Erre r e m é n y e i m szerint k ö v e t k e z ő tanulmányom keretében teszek kísérletet.

2. A magyar szociális védelmi rendszerben a védett személyek köre 2.1. Társadalombiztosítási ellátásokra jogosultak köre

A társadalombiztosítás m i n d e n ellátására j o g o s u l t s á g o t s z e r e z n e k a biztosítottak, ezen kívül egyes meghatározott ellátásokra a t á r s a d a l o m egyes c s o p o r t j a i n a k jogosultságot biztosít a j o g a l k o t ó , az alábbiakban m e g h a t á r o z o t t c s o p o r t o k n a k m e g f e l e l ő e n .

a) Biztosítottak köre

A társadalombiztosítás összes ellátására j o g o s u l t s á g o t s z e r e z n e k a biztosítottak, akik a biztosítási j o g v i s z o n y alapjául szolgáló - az 1997. évi L X X X . tv-ben (a továbbiakban:

T b j . ) m e g h a t á r o z o t t - m u n k a v é g z é s r e irányuló j o g v i s z o n y t létesítenek, j á r u l é k o t fizet- nek.

A biztosítottak első c s o p o r t j á t a m u n k a v i s z o n y b a n illetve a m u n k a v i s z o n n y a l egy tekintet alá eső j o g v i s z o n y b a n állók alkotják. A m u n k a v i s z o n n y a l e g y tekintet alá esnek társadalombiztosítási jogi szempontból a közalkalmazotti, közszolgálati jogviszony, ügyészségi szolgálati jogviszony, bírósági j o g v i s z o n y , igazságügyi alkalmazotti szolgá- lati viszony, hivatásos nevelőszülői j o g v i s z o n y ; biztosítottak t o v á b b á a f e g y v e r e s erők, a

1 NICOLE KERSCHEN: UO.

8 Ide nem értve az iskolai szövetkezet (iskolai szövetkezeti csoport) nappali tagozatos tanuló, hallgató tagját.

rendvédelmi szervek, valamint a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok hivatásos állomá- nyú tagjai, a f e g y v e r e s e r ö k szerződéses állományú tagjai, valamint a katonai szolgálatot teljesítő tartalékos k a t o n á k . Az ezen j o g v i s z o n y o k keretében foglalkoztatott s z e m é l y e k biztosítottnak m i n ő s ü l n e k tekintet nélkül arra, hogy teljes vagy r é s z m u n k a i d ő b e n végez- nek m u n k á t [ T b j . 5. § (1) bek. a) pont]. Itt a biztosítási jogviszony individualizált j o g o k alapján áll f e n n , a m u n k a v é g z é s s e l járulékfizetési kötelezettség társul. A személyes f ü g g ő s é g i v i s z o n y o k n a k nincs relevanciája.

Biztosítottnak m i n ő s ü l a szövetkezet tagja,8 ha a szövetkezet t e v é k e n y s é g é b e n mun- kaviszony vagy vállalkozási jellegű j o g v i s z o n y keretében személyesen k ö z r e m ű k ö d i k [Tbj. 5. § (1) bek. b) pont ].

T e h á t a s z ö v e t k e z e t b e n való tagsági j o g v i s z o n y ö n m a g á b a n n e m keletkeztet biztosí- tási j o g v i s z o n y t . Biztosítási kötelezettség csak a személyes k ö z r e m ű k ö d é s - m u n k a v é g - zés - kapcsán j ö n létre, a m e l y n e k feltétele, hogy ez m u n k a v i s z o n y b a n , vagy vállalkozási jellegű j o g v i s z o n y b a n történjen. A vállalkozási jellegű jogviszony esetében így - a ké-

s ő b b i e k b e n tárgyaltaktól eltérően - n e m függ a megszerzett j ö v e d e l e m nagyságától a biztosítási k ö t e l e z e t t s é g fennállása. A m u n k a v i s z o n y b a n történő foglalkoztatás pedig a fentiekben említettek a l a p j á n m i n d e n k é p p e n biztosítási kötelezettséget v o n z m a g a után.

A szövetkezeti t a g o k e s e t é b e n sincs a f ü g g ő s é g i viszonyoknak jelentősége, a biztosított m u n k a v é g z é s e valamint a járulékfizetés elem dominál, itt is az individuum áll a közép- pontban.

Biztosított a t a n u l ó s z e r z ő d é s alapján szakképző iskolai tanulmányokat folytató tanu- ló [Tbj. 5. § (1) bek. c) pont], A szakképzés m a g á b a n f o g l a l j a az elméleti képzés mellett a gyakorlati k é p z é s t is, amelyet a s z a k k é p z ő iskolának kell m e g s z e r v e z n i e . Ez történhet úgy, h o g y saját m a g a biztosítja az e h h e z szükséges feltételeket, vagy m á s g a z d á l k o d ó szervezettel k ö t s z e r z ő d é s t . H a ez n e m megvalósítható, akkor a tanuló és a g a z d á l k o d ó szervezet (egyéni vállalkozó) az illetékes területi gazdasági k a m a r a előtt írásbeli szerző- dést ( t a n u l ó s z e r z ő d é s t ) kötnek a gyakorlati képzés biztosítására. E b b e n az esetben a g a z d á l k o d ó s z e r v e z e t (egyéni vállalkozó) foglalkoztatónak minősül, bejelentési nyilván- tartási, és j á r u l é k f i z e t é s i kötelezettség terheli ugyanúgy, mint a többi foglalkoztatót. Itt az ellátáshoz való j o g teljes mértékben individualizált, származtatott jogot, függő viszo- nyokat n e m találunk.

Biztosítottnak m i n ő s ü l n e k a keresetpótló juttatásban, munkanélküli j á r a d é k b a n , nyugdíj előtti m u n k a n é l k ü l i segélyben, álláskeresést ö s z t ö n z ő juttatásban ( m u n k a n é l k ü l i - e l l á t á s b a n ) részesülő személyek, t o v á b b á azok, akiknek m u n k a n é l k ü l i - j á r a d é k r a való j o g o s u l t s á g á t 1998. j a n u á r 1-je előtt megállapították, és a j á r a d é k folyósí- tása a m u n k a a d ó t ó l k a p o t t végkielégítés miatt későbbi időpontban történik, feltéve, hogy a m u n k a n é l k ü l i ellátást folyósító szerv a halasztás időtartamára a társadalombiztosítási j á r u l é k o t és n y u g d í j j á r u l é k o t megfizette [Tbj. 5. § (1) bek. d ) pont], A m u n k a n é l k ü l i e k ellátásra való j o g o s u l t s á g a speciális jellegű, mivel a biztosítási j o g v i s z o n y fennáll akkor is, a m i k o r az a l a p j o g v i s z o n y (a m u n k a v é g z é s r e irányuló j o g v i s z o n y ) m á r m e g s z ű n t , illetve az a b b ó l e r e d ő járulékfizetési kötelezettséget a munkaügyi k ö z p o n t teljesíti. E n - nek a l a p j a a M u n k a e r ő p i a c i A l a p b a befizetett m u n k a a d ó i illetve munkavállalói j á r u l é k . A s z a b á l y o z á s a m u n k a n é l k ü l i e k személyes függőségi viszonyát, családi állapotát n e m

veszi f i g y e l e m b e a biztosítási j o g o s u l t s á g tekintetében, így itt is individualizált jogokkal állunk s z e m b e n .

Biztosított a kiegészítő tevékenységet folytatónak⁹ n e m m i n ő s ü l ő egyéni illetve tár- sas vállalkozó, valamint az egyházi személy, s z e r z e t e s r e n d t a g j a [Tbj. 5. § e) -f), h) pontok]. A z egyéni vállalkozó saját m a g a után, a társas v á l l a l k o z á s a tagja után valamint az e g y h á z az egyházi személy és a szerzetesrend tagja után a j o g s z a b á l y b a n meghatáro- zott társadalombiztosítási j á r u l é k o t fizet ( T b j . 2 6 - 3 0 . §). A s z e m é l y e s függőségi viszo- nyoknak nincs relevanciája, származtatott j o g o k n e m k e l e t k e z n e k ennél a személyi kör- nél sem.

A biztosítottak utolsó kategóriáját a d í j a z á s e l l e n é b e n m u n k a v é g z é s r e irányuló jogvi- szony keretében személyesen m u n k á t v é g z ő s z e m é l y e k , v a l a m i n t a választott tisztségvi- selők csoportja alkotja [Tbj. 5. § (1) bek. g) pont, (2) bek.]. D í j a z á s ellenében munka- végzésre irányuló egyéb j o g v i s z o n y k e r e t é b e n v é g e z n e k m u n k á t a bedolgozói, megbízási szerződés alapján, az egyéni v á l l a l k o z ó n a k n e m m i n ő s ü l ő vállalkozási jellegű jogviszonyban, valamint a segítő családtagok. V á l a s z t o t t tisztségviselők: az alapítvány, társadalmi szervezet, társadalmi szervezetek s z ö v e t s é g e , társasházközösség, egyesület, köztestület, közhasznú társaság, kamara, g a z d á l k o d ó s z e r v e z e t - d e n e m értve a gazda- sági társaságok társas vállalkozónak m i n ő s ü l ő üzletvezetőit, ügyvezetőit - választott tisztségviselői. T o v á b b á a M R P szervezeteinek, a z ö n k é n t e s k ö l c s ö n ö s biztosítópénztá- rak választott tisztségviselője, a helyi ö n k o r m á n y z a t o k választott képviselője, társadalmi megbízatású polgármester. K ö z ö s vonásuk, hogy a biztosítási kötelezettség csak akkor áll fenn, ha ezen j o g v i s z o n y u k b ó l s z á r m a z ó j ö v e d e l m ü k eléri, a tárgyhónapot megelőző hónap első napján érvényes minimálbér havi ö s s z e g é n e k 3 0 % - á t , illetve naptári napokra annak h a r m i n c a d részét.

A témánk szempontjából, ebben a c s o p o r t b a n a segítő c s a l á d t a g jogi szabályozása rendelkezik érdekes vonásokkal. A többi foglalkoztatási f o r m a e s e té b e n személyes füg- gőségi viszony - a biztosítási j o g v i s z o n y k e l e t k e z é s é n e k v o n a t k o z á s á b a n - nem találha- tó, az egyén munkavégzése, járulékfizetése a l a p j á n válik j o g o s u l t t á társadalombiztosítási ellátásokra.

A segítő családtag „az egyéni vállalkozónak, valamint a j o g i személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaság természetes személy t a g j á n a k az a közeli hozzátartozója,¹⁰ aki az egyéni vállalkozói tevékenység gyakorlásában, illetőleg a társaságban díjazás ellenében - n e m m u n k a v is z ony keretében - m u n k á t végez, k i v é v e azt, aki saját jogú nyugdíjas, továbbá, aki özvegyi nyugdíjban részesül, ha a reá i r á n y a d ó öregséginyugdíj- korhatárt betöltötte" [Tbj. 4. § g) pont],

„A segítő családtag - társadalombiztosításon belül értelmezett - f o g a l m á n a k megha- tározásakor a j o g a l k o t ó - a j o g a l a n y o k oldalán f e l m e r ü l ő s a j á t o s s á g o k r a tekintettel- több kivételt is megfogalmaz, így kiveszi e körből a m u n k a v i s z o n y keretében foglalkoz- tatott személyt, és a s a j á t j o g ú nyugdíjast. A j o g i s z a b á l y o z á s alapját tehát n e m pusztán a közeli hozzátartozó általi m u n k a v é g z é s adja, h a n e m annak jogi kerete, f o r m á j a is meg- határozó a j o g v i s z o n y megítélésekor.""

Kiegészítő tevékenységet folytatónak minősül az az egyéni illetve társas vállalkozó, aki vállalkozói te- vékenységet saját jogú nyugdíjasként folytat, továbbá az özvegyi nyugdíjban részesülő személy, aki a reá irányadó öregséginyugdíj-korhatárt betöltötte [Tbj. 4, § e) pont],

A közeli hozzátartozók fogalma megegyezik a polgári jogban használt közeli hozzátartozó fogalommal [Ptk, 685. § b) pont],

11 776/B/l 998. AB határozat.

Segítő c s a l á d t a g k é n t a közeli hozzátartozó azonban csak akkor lesz biztosított, ha a havi j á r u l é k a l a p o t k é p z ő j ö v e d e l m e eléri a tárgyhónapot megelőző h ó n a p első napján érvényes m i n i m á l b é r h a r m i n c százalékát. [Tbj. 5. § (1) bek. g) pont]. H a ez fennáll, akkor a többi biztosítotti kategóriának megfelelően, járulékfizetés mellett szerez jogo- sultságot a társadalombiztosítási ellátásokra. így természetesen nem a klasszikus szár- m a z t a t o t t j o g o k k a t e g ó r i á j á v a l állunk s z e m b e n , hiszen a hozzátartozó saját m u n k a v é g z é - se alapján, saját n e v é b e n történő j á r u l é k f i z e t é s e „ellenében" - é s nem kizárólag a hozzátartozója m u n k a v é g z é s e és j á r u l é k f i z e t é s e tényével - válik jogosulttá. E n n e k el- lentmondani látszik az,, h o g y a társas vállalkozás köteles a tagjának biztosítási kötele- zettség alá eső segítő c s a l á d t a g j a után fizetendő j á r u l é k o t a társas vállalkozó j ö v e d e l m é - ből kell levonni, és az e g y é b j á r u l é k o k k a l együtt elszámolni és befizetni [Tbj. 52. § (3) bek.]. A t á r s a d a l o m b i z t o s í t á s biztosítási elvéhez visszatérve azonban megállapítható, hogy a többi biztosítotti kört m e g h a t á r o z ó járulékfizetés alapján jár az ellátás.

V i s zo n t m é g i s p o z i t í v a n értékeli a j o g a l k o t ó a hozzátartozói státuszt, hiszen a mun- kaviszonyra v o n a t k o z ó s z a b á l y o k o n kívüli - de ahhoz a leginkább közel álló1 1 - kategó- riát alkotott.

E n n e k a gyökerei a b b a n kereshetőek, hogy az 1997. j a n u á r elsejét megelőző szabá- lyozásnak m e g f e l e l ő e n n e m terjed ki a biztosítás a foglalkoztató házastársára (élettársára), kivéve, ha segítő családtagként folytatott tevékenységet. Az Alkotmánybí- róság k i m o n d t a [ 2 6 6 / B / 1 9 9 3 A B határozat], hogy „a házastárs vállalkozásában a másik házasfél két f o r m á b a n f e j t h e t ki biztosítási kötelezettség alá eső tevékenységet. Lehet segítő családtag, a m e l y esetben az 1975. évi II. tv. 10. § (1) bek. f) p o n t j a alapján (ex lege) biztosítottnak m i n ő s ü l , és lehet m u n k a v i s z o n y b a n , amikor a törvény 11. § (1) d) pontja k i z á r j a az ex lege biztosítottak k ö r é b ő l . " E z utóbbi esetben a z o n b a n a törvény lehetőséget biztosított arra, hogy a biztosításból kizárt személy megállapodást kössön a társadalombiztosítási szervekkel, amely alapján j o g o s u l t s á g o t szerzett a társadalombiz- tosítás m e g h a t á r o z o t t ellátásaira.

1997. j a n u á r l - j é t ő l m u n k a v i s z o n y b a n , megbízási j o g v i s z o n y b a n történő foglalkozta- tás esetén is m e g lehet állapítani a biztosítást.1 3

Az individuális j o g o k talaján m i n d e n f é l e k é p p e n sántít ez a jogi m e g o l d á s , hiszen bár a j á r u l é k illetve ellátás közötti kapcsolat fennáll, viszont f ü g g ő helyzet alakul ki a segítő családtag és az egyéni vállalkozó illetve a társas vállalkozás tagja között. A segítő csa- ládtag a h o z z á t a r t o z ó n keresztül k a p c s o l ó d i k a társas vállalkozáshoz, és a hozzátartozó tagsági j o g v i s z o n y á t ó l f ü g g az ő j o g v i s z o n y á n a k a fennállása is.

b) A z e g y e s ellátásra j o g o s u l t a k k ö r e

A társadalombiztosítás e g y e s ellátásaira - tehát n e m az összes ellátásra - szerezhetnek j o g o s u l t s á g o t m e g h a t á r o z o t t társadalmi csoportok, amelyek között két alcsoport különül el: a baleseti ellátásra j o g o s u l t a k illetve az egészségügyi szolgáltatásra j o g o s u l t a k köre [Tbj. 1 5 - 1 6 . §].

S z á m o s o k a lehet a n n a k , hogy miért vontak be e b b e a k ö r b e egyes társadalmi csopor- tokat. V a n n a k o l y a n o k , akiket m á s címen m á r tartós vagy átmeneti ellátásban részesít a

12 A 8002/2002 [AEÉ 14] APEH tájékoztató alapján a segítő családtagnak tevékenységéért ellenértékként kifizetett összeg a nem önálló tevékenységből származó jövedelem kategóriájába tartozik.

13 Czúcz OTTÓ: Szociális Jog 1., Unió Kiadó, Budapest, 2001, 140. p,

társadalombiztosítás ( n y u g d í j b a n , j á r a d é k b a n , m á s ellátásban részesülnek). Másokat szociális, i f j ú s á g v é d e l m i , életvédelmi m e g f o n t o l á s o k miatt (szociálisan rászorulók, vagy e g y é b veszélyeztetett, ellátatlan csoportok: kiskorú gyermekek, nevelési, oktatási, felső- oktatási i n t é z m é n y tanulói, szocioterápiás intézetben kezelt e l m e - illetőleg szenvedély- betegek, sorkatonai szolgálatot teljesítők, fogvatartottak stb.).'4

A baleseti ellátások teljes körére j o g o s u l t s z e m é l y e k közül k ö z ö s vonás, hogy mind- e g y i k s a j á t j o g ú nyugdíjas. ( A kiegészítő tevékenységet v é g z ő egyéni vagy társas vállal- k o z ó , illetve a s a j á t j o g ú n y u g d í j mellett m u n k a v i s z o n y b a n - illetve a T b j . 5. § a) pont- j á b a n felsorolt további j o g v i s z o n y o k b a n - foglalkoztatott, szövetkezet tagjaként a

szövetkezet t e v é k e n y s é g é b e n személyesen k ö z r e m ű k ö d ő , valamint, h a d í j a z á s ellenében m u n k a v é g z é s r e irányuló e g y é b j o g v i s z o n y keretében v é g e z m u n k á t , [Tbj. 5. § b), g) p o n t o k ] illetve választott tisztségviselő [Tbj. 5. § (2) b e k e z d é s ] ) . A baleseti ellátásuk fedezetéül u t á n u k 5 %-os baleseti járulékot tartozik fizetni a f o g l a l k o z t a t ó . T e h á t jelen esetben n e m m e r ü l fel a származtatott j o g o k p r o b l e m a t i k á j a .

A baleseti egészségügyi szolgáltatásra, mint e g y e s ellátásra j o g o s u l t személyek kö- zös vonása, hogy vagy valamilyen állam által m ű k ö d t e t e t t intézményi elhelyezés esete forog f e n n és/vagy ehhez valamilyen társadalmi érdek f ű z ő d i k illetve közvetlenül az adott személy folytat valamilyen társadalmilag hasznos tevékenységet. Jellemzőjük, hogy m i n d e n esetben fellelhetünk valamiféle m u n k a v é g z é s t , ami olyan speciális ele- mekkel rendelkezik, hogy nem sorolható b e egyetlen m u n k a v é g z é s r e irányuló (biztosítási kötelezettséggel j á r ó ) kategóriába s e m . E b b e a c s o p o r t b a tartoznak tehát a nevelési, oktatási, felsőoktatási intézmény tanulói, hallgatói, akik gyakorlati képzésben részesülnek, a szocioterápiás intézetben kezelt elme- illetve szenvedélybetegek, fogvatartottak,^{1 5} valamint a közcélú, közérdekű m u n k á t v é g z ő k [Tbj. 15. § (2) bekez- dés].

A nevelési-oktatási, felsőoktatási intézményben, illetőleg a z iskolarendszeren kívüli oktatási intézményben elméleti oktatás mellett s o k esetben gyakorlati oktatás is folyik, ahol fennáll a veszélye a m u n k a v é g z é s k ö z b e n i baleset b e k ö v e t k e z é s é n e k . A törvény erejénél f o g v a , járulékfizetés nélkül lesznek j o g o s u l t a k a t a n u l ó k illetve hallgatók bal- eseti egészségügyi szolgáltatás igénybevételére.

A korszerű ideg- és elmegyógyászatban, valamint az alkohol- és d r o g b e t e g e k kezelé- sében a gyógyító célú foglalkoztatás a g y ó g y k e z e l é s szerves része, és nélkülözhetetlen m ó d s z e r e . M i v e l az ilyen m u n k a v é g z é s során az ápoltakkal m u n k a s z e r z ő d é s nem köthe- tő, u g y a n c s a k a törvény erejénél f o g v a lesznek j o g o s u l t a k az ellátásra, f ü g g e t l e n ü l attól, hogy e g y é b k é n t rendelkeznek-e biztosítási jogviszonnyal.1 6

A fogvatartott személyeknek, a fogvatartás ideje alatt végzett m u n k a közben, vagy azzal ö s s z e f ü g g é s b e n elszenvedett balesete ü z e m i b a l e s e t n e k minősül, amely alapján szintén j o g o s u l t a k baleseti egészségügyi szolgáltatásra. N e m kérdéses, hogy a reszocializáció s z e m p o n t j á b ó l milyen nagy j e l e n t ő s é g e van a r e n d s z e r e s munkavégzés- nek az elzárás alatt.

14 Uo. 145. p.

15 Fogvatartott: őrizetbe vett, előzetesen letartóztatott, elzárásra utalt, szabadságvesztés-büntetést töltő személy [Tbj. 15. § (2) bekezdés c) pont], más helyen: büntetés-végrehajtási intézetben fogva tartott elitéit, előzetesen letartóztatott [5/1998.(111.6.) IM. rendelet a fogvatartottak egészségügyi ellátásáról].

Kommentár. A társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szol- gáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX.törvényhez, Szerző: DR. KASZA1NÉ DR. MEZEI KATALIN.

CompLEX CD Jogtár, 2003. augusztus 31.

K ö z c é l ú m u n k á t v é g e z , aki a k ö z é r d e k é b e n , ellenszolgáltatás nélkül végzi tevékeny- ségét, k ü l ö n ö s e n é l e t m e n t é s , baleset-, illetőleg katasztrófa-elhárítás vagy véradás során szenved balesetet v a g y e g é s z s é g k á r o s o d á s t . E b b e n az esetben is attól függetlenül szerez jogosultságot a baleseti egészségügyi szolgáltatásra, hogy más jogviszonyából a d ó d ó a n biztosítási j o g v i s z o n y a f e n n á l l vagy sem.

„ K ö z é r d e k ű m u n k á t v é g e z az a személy, akit a bíróság jogerősen (a korábban volt javító-nevelő m u n k a helyett) főbüntetésként k ö z é r d e k ű m u n k a v é g z é s r e ítél. A közérde-

kű m u n k á r a ítélt s z e m é l y köteles a részére meghatározott munkát elvégezni, személyi szabadsága e g y é b k é n t n e m korlátozható. A közérdekű m u n k a időtartamát a bíróság ítéletében állapítja m e g , a m u n k á t a büntetés-végrehajtási bíró által meghatározott m u n - kahelyen kell e l v é g e z n i . ' "7

M i n d e g y i k e s e t b e n ki kell emelni, hogy a munkaviszonyt, biztosítási kötelezettséggel járó j o g v i s z o n y t az e z e n c s o p o r t b a tartozó foglalkoztatás n e m keletkeztet, és a baleseti egészségügy szolgáltatás kizárólag az említett körülményekkel ö s s z e f ü g g ő m u n k a v é g z é s közben b e k ö v e t k e z ő ü z e m i baleset valamint foglalkozási m e g b e t e g e d é s esetében j á r . Tehát a m e g h a t á r o z o t t helyzetben lévő személyek speciális, mondhatni a munkaerőpia- con kívüli m u n k a v é g z é s e a társadalom s z á m á r a k i e m e l k e d ő jelentőséggel bír, ami miatt a j o g a l k o t ó v é d e l e m b e n részesíti őket. A törvény erejénél fogva fennálló ellátásra való jogosultság k i z á r ó l a g a t ermészet b en nyújtott ellátásokra terjed ki, a pénzbeli ellátásokra nem - mivel e b b e n az esetben a m u n k a v é g z é s m á s o d l a g o s jellegű, és n e m a m u n k a e r ő - piaci logikát követi. N e m a létfenntartáshoz szükséges anyagi j a v a k előteremtése húzó- dik m e g a háttérben, h a n e m oktatási, gyógykezelési, reszocializációs, büntetési célzat, illetve m á s e m b e r é l e t é n e k a v é d e l m e j e l e n i k m e g elsődlegesen. F ü g g ő s é g i viszonyt n e m találunk, n e m m á s s z e m é l y ellátásra való jogosultságától függ az ellátás.

E g é s z s é g ü g y i szolgáltatásra, mint egyes ellátásra jogosultak körében [Tbj. 16. § (1) bekezdés a ) - r ) p o n t o k ] találhatunk s z á m o s olyan személyi kört, akik származtatott j o g o k alapján s z e r e z n e k j o g o s u l t s á g o t ellátásra. E z e k közül kiemelendök: a k ) pont szerinti biztosított illetve b i z o n y o s egyes ellátás keretében egészségügyi szolgáltatásra jogosult személyek közeli h o z z á t a r t o z ó j a [Ptk. 685. § b) pont] és élettársa,'8 akinek j ö v e d e l m e havonta n e m h a l a d j a m e g a tárgyév e l s ő napján érvényes minimálbér 3 0 %-át; p) p o n t szerinti, m e g á l l a p o d á s t kötő személy eltartott hozzátartozója; illetve az r) pont szerinti egészségbiztosítási j á r u l é k fizetésére kötelezett, továbbá eltartott közeli hozzátartozója, illetve élettársa, a m e n n y i b e n j ö v e d e l m e n e m h a l a d j a m e g a tárgyév első napján é r v é n y e s minimálbér 3 0 %-át. E z e n kategóriák esetében a j o g a l k o t ó célja elsődlegesen a z inaktív - biztosítási j o g v i s z o n n y a l n e m rendelkező - hozzátartozók egészségi állapotában bekö- vetkező r o m l á s v e s z é l y é n e k elkerülése. A k) pontban meghatározott s z e m é l y e k hozzá- t a r t o z ó j á n a k n y ú j t o t t szolgáltatásokra a központi költségvetés az egészségügyi h o z z á j á - rulás b e v é t e l e i n e k átutalásával nyújt fedezetet [Tbj. 39. § (1) bekezdés]. Az r) pontban m e g h a t á r o z o t t s z e m é l y e k , akik nem biztosítottak, és nincs biztosított eltartott hozzátar- tozója, valamint j ö v e d e l m e a m i n i mál bé r 30 % - á t m e g h a l a d j a , 2 0 0 3 . j a n u á r l - j é t ő l a 11

%-os e g é s z s é g b i z t o s í t á s i járulék fizetésére kötelezettek. [Tbj. 3 9 . § (2) bek.] E n n e k k ö s z ö n h e t ő e n , az Egészségbiztosítási A l a p további biztos j á r u l é k b e v é t e l r e tett szert, viszont a h o z z á t a r t o z ó k után ebben az esetben sem fizetnek járulékot.

11 Kommentár, uo.

18 Élettársaknak minősülnek a házasságkötés nélkül közös háztartásban, érzelmi és gazdasági közösség- ben együtt élő személyek, függetlenül attól, hogy külön- vagy azonos neműek. Kommentár: uo.

A törvény a kiskorú g y e r m e k e k ellátására alanyi j o g o s u l t s á g o t alapít [Tbj. 16. § (1) bek. 1) pont], A biztosítási elven alapított társadalombiztosítási rendszer keretében uni- verzális ellátásként s z e r e z n e k j o g o s u l t s á g o t a k i s k o r ú a k e g é s z s é g ü g y i szolgáltatásra, mivel a törvény egyetlen feltételt támaszt, a M a g y a r K ö z t á r s a s á g területén lévő lakóhely- lyel való rendelkezést. T e h á t a g y e r m e k e k e s e t é b e n m e g v a l ó s u l az individualizált jogo- s u l t s á g o k p é l d á j a , minden g y e r m e k a saját j o g á n lesz j o g o s u l t e g é s z s é g ü g y i szolgáltatás- ra.

T o v á b b á egészségügyi szolgáltatásra j o g o s u l t a k a törvény erejénél f o g v a az egyes társadalombiztosítási ellátásban,^{1 9} szociális, segélyezési típusú ellátásban, intézményi elhelyezésben, valamint állampolgári j o g o n j á r ó ellátásban r é s z e s ü l ő személyek,2 0 va- lamint a nevelési-oktatási, felsőoktatási i n t é z m é n y b e n t a n u l m á n y o k a t folytató magyar állampolgárok, sorkatonai (polgári) szolgálatot teljesítők, fogvatartottak, valamint azok a szociálisan rászorulók akiknek helyzetéről a p o l g á r m e s t e r h a t ó s á g i bizonyítványt állí- tott ki. A z ellátásukhoz - kivéve azokat, akik egészségbiztosítási ellátás folyósítása alapján j o g o s u l t a k egészségügyi szolgáltatásra - u g y a n c s a k a központi költségvetés nyújt fedezetet. E z e n c s o p o r t tekintetében n e m m o n d h a t ó ki e g y é r t e l m ű e n , hogy indivi- dualizált j o g o k k a l állunk s z e m b e n , mivel az alapjául s z o l g á l ó k ö r ü l m é n y e k egyes ese- tekben - segélyezési ellátásra való j o g o s u l t s á g , a p o l g á r m e s t e r által kiállított hatósági bizonyítvány - igenis f ü g g n e k személyes, családi k ö r ü l m é n y e k t ő l .

E g é s z s é g ü g y i szolgáltatásra j o g o s u l t a k t o v á b b á a n e m z e t k ö z i e g y e z m é n y hatálya alá tartozó külföldi állampolgárok. Ő k az e g y e z m é n y b e n f o g l a l t a k n a k m e g f e l e l ő e n jogosul- tak ellátásra.

T e h á t megállapítható, hogy a védett s z e m é l y e k áttekintése során s z á m o s esetben ta- láljuk s z e m b e m a g u n k a t f ü g g ő s é g i v i s z o n y o k a t o k o z ó j o g i m e g o l d á s o k k a l , valamint származtatott j o g o k k a l , amelyek esetében a biztosítottak, illetve e g y e s ellátásban része- sülő személyek hozzátartozói j o g o s u l t a k l e s z n e k b i z o n y o s társadalombiztosítási ellátá- sok körére, h a m a g u k n e m r e n d e l k e z n e k biztosítási j o g v i s z o n n y a l , és j ö v e d e l m ü k nem halad m e g egy bizonyos min i má l i s . szintet. A z egészségbiztosítási ellátások szerzése végett m e g á l l a p o d á s t kötő személyek eltartott hozzátartozói viszont jövedelemhatártól függetlenül j o g o s u l t a k ellátásra, úgy, h o g y utánuk j á r u l é k f i z e t é s vagy utólagos térítés nem történik.

A kiskorúak egészségügyi ellátását a m a g y a r j o g i s z a b á l y o z á s viszont már nem származtatott j o g o k útján biztosítják, h a n e m abszolút alanyi j o g alapításával, ami a gyermekek feltétel nélküli egészségügyi ellátásának társadalmi f o n t o s s á g á t jó l jelezi.

19 Táppénzben, terhességi gyermekágyi segélyben, gyermekgondozási díjban, baleseti táppénzben, bal- esetijáradékban, saját jogán nyugdíjban, hozzátartozói nyugellátásban.

20 Öregségi, munkaképtelenségi, özvegyi járadékban, átmeneti járadékban, rendszeres szociális járadék- ban, egészségkárosodási járadékban, rendszeres szociális segélyben, időskorúak járadékában, ápolási díjban, gyermeknevelési támogatásban, munkanélküliek jövedelempótló támogatásában részesülő személy; személyes gondoskodást nyújtó, bentlakásos szociális intézményben elhelyezett személy, utógondozói ellátásban része- sülő fiatal felnőtt, ideiglenes hatállyal elhelyezett valamint otthont nyújtó ellátás keretében elhelyezett külföldi kiskorú személy, nemzeti gondozási díjban (pótlékban), hadigondozotti ellátásban, bányászati kereset- kiegészítésben, gyermekgondozási segélyben részesülők.

2.2. Családtámogatási ellátásokra jogosultak köre

Univerzális jogok talaján áll családtámogatási ellátások jelentős része

(családi pótlék, gyermekgondozási támogatások, anyasági támogatás), amelyeknek célja a gyermekneve- lés anyagi terheinek a csökkentése. Az ezen ellátásokat szabályzó törvény hatálya a Magyar Köztársaság területén élő magyar állampolgárokra, illetve a magyar menekült- ügyi hatóságok által menekültként elismert vagy bevándorlási engedéllyel rendelkező külföldire terjed ki (1998. évi LXXXIV. tv. 2. §). így az ellátásra való jogosultság felté- teleként nem csak a helyben lakás, hanem az állampolgárság, vagy a menekültügyi ható- ság által történő elismerés is szükséges, valamint fenn kell állnia a jogszabályban meg- határozott további körülményeknek. Ez megfelel az individualizált jogok gyakorlatának, azonban ki kell emelni, hogy a családtámogatási ellátásokra a gyermek után a szülők lesznek jogosultak. Ugyanazon gyermek utan ellátást, ha a gyermek a szülők közös háztartásában él, csak az egyik szülő igényelheti. A szabályozás a családot, a háztartást helyezi a középpontba. Tehát a jogosultsági feltételek bár nem tartalmaznak olyan köve- telményt, amelyek ellátásra alapítanának jogosultságot bizonyos személyes viszonyok, hozzátartozói minőség fennállásakor - kivéve természetesen az eltartott gyermekhez fűződő családi státuszt - , viszont nem az egyén ál! a szabályozás központjában, hanem a családot egységként értelmezve csak az egyik szülő szerez jogosultságot.

2.3. Egyéb univerzális ellátások

A megváltozott munkaképességű személyek szociális ellátásokra (átmeneti járadék, rendszeres szociális járadék, bányász dolgozók egészségkárosodási járadéka) lesznek jogosultak, vagyoni helyzetüktől függetlenül, ha rehabilitációs foglalkoztatás útján nem

megoldható a foglalkoztatásuk [8/1983. (VI. 29.) EüM-PM rendelet]. Az individuális jogok témájánál maradva, ezek az ellátások megfelelnek a az individualizált jogok fent említett kritériumainak. A törvényi feltételek teljesítése esetén a családi állapotukra, tartási kötelezettségükre, eltartotti helyzetükre tekintet nélkül, attól függetlenül lesznek jogosultak az ellátásra. Ezen ellátások azon fogyatékos személyek számára hozzáférhe-

tőek, akik munkavégző-képességüket nem veszítették el teljesen.

Azon súlyosan fogyatékos személyek, akik látási, hallási, értelmi, mozgásszervi fo- gyatékkal élnek, vagy halmozottan fogyatékosak, ugyancsak vagyon- és jövedelemvizs- gálat nélkül jogosultak fogyatékossági támogatásra, amennyiben állapotuk tartósan vagy véglegesen fennáll, továbbá önálló életvitelre nem képesek, vagy mások állandó segítsé- gére szorulnak (1998. évi XXVI. tv. 22-23/F. §). Ezen ellátás ugyancsak alanyi jogon jár, a jogosultsági feltételek individualizáltak.

2.4. Munkanélküliek ellátása

A munkanélküliek ellátására aktív illetve passzív támogatási formákat találunk a magyar szabályozási rendszerben.

21 A tágabb értelemben vett családtámogatási ellátások közé tartoznak a felsoroltakon kívül a társada- lombiztosítás keretein belül nyújtott ellátási formák, amelyről már volt sző (terhességi gyermekágyi segély, gyed, gyermekápolási táppénz, árvaellátás), valamint segélyezési típusú ellátások is tartoznak (pl. rendszeres gyermekvédelmi támogatás, rendkívüli gyermekvédelmi támogatás stb.), amelyek tárgyalására, mint említet- tem n e m térek ki.

A foglalkoztatást elősegítő aktív t á m o g a t á s o k között k é t f é l e típusú ellátási formát találunk. E g y r é s z t azokat, a me l ye k re m i n d e n m u n k a n é l k ü l i j o g o s u l t s á g o t szerezhet ( k é p z é s e k elősegítése, intenzív álláskeresés támogatása, ö n f o g l a l k o z t a t á s támogatása), viszont e z e k odaítélése a munkaügyi k ö z p o n t o k diszkrecionális j o g k ö r b e n meghozott döntésétől f ü g g n e k , tehát n e m keletkeztet alanyi j o g o s u l t s á g o t , individualizált jogosult- ságról n e m beszélhetünk. A z aktív t á m o g a t á s o k m á s i k körét a m u n k a a d ó k kaphatják, akik a f o g l a l k o z t a t á s elősegítéséért tesznek lépéseket, m u n k a h e l y t e r e m t é s t vállalnak ( m u n k a e r ő p i a c i szolgáltatások, foglalkoztatás bővítését szolgáló t á m o g a t á s o k , közhasz- nú m u n k a v é g z é s t á m o g a t á s a stb.) E z e n ellátások n e m tartoznak a tárgyalt témánk köré- be.- '

A passzív ellátások r e n d s z e r e a társadalombiztosítási r e n d s z e r e n kívül elhelyezkedő biztosítási r e n d s z e r keretein belül működik, ahol a m u n k a n é l k ü l i ellátásokat és a foglal- kozást elősegítő támogatásokat a M u n k a e r ő p i a c i A l a p b a befolyt m u n k a a d ó i illetve mun- kavállalói j á r u l é k o k b ó l finanszírozzák. A j o g o s u l t s á g i feltételek ellátásonként különbö- zőek, az ellátás c é l j á n a k megfelelően. Egyes e s e t e k b e n a j o g s z a b á l y megköveteli, hogy munkanélküli legyen^{2 2} az igénylő, r e n d e l k e z z e n m e g h a t á r o z o t t időtartamú munkavi- szonnyal, ne részesüljön rokkantsági, baleseti rokkantsági n y u g d í j b a n , táppénzben, munkát a k a r j o n vállalni - de a m u n k a ü g y i k ö z p o n t n e t u d j o n s z á m á r a m e g f e l e l ő munka- helyet biztosítani - (munkanélküli j á r a d é k , költségtérítés). M á s ellátásoknál feltétel, hogy k o r á b b a n munkanélküli j á r a d é k b a n r é s z e s ü l jö n, vagy a n n a k folyósítási idejét ki- merítse (nyugdíj előtti munkanélküli segély, álláskeresést ö s z t ö n z ő juttatás, 1991. évi IV. tv. 1 3 / A - 2 5 . § , 3 0 - 3 6 . §).

A mu n k a n él k ü l i e k támogatására alapított passzív ellátások k ö z ö s j e l l e m z ő j e , hogy a munkanélkülit egyénként kezeli, és n e m alapít származtatott j o g o k a t családtagok, illetve egyéb hozzátartozók számára, valamint a m u n k a n é l k ü l i ellátásra való jogosultsága sem f ü g g családi kapcsolataitól, tehát itt is individualizált j o g o k k a l állunk s z e m b e n .

3. Konklúzió

A védett s z e m é l y e k körének áttekintése során már megállapítható, hogy a magyar szo- ciális védelmi rendszer is s z á m o s származtatott j o g g a l telített.

A társadalombiztosítási ellátások tekintetében kiemelten érvényesül a társadalmi szolidaritás elve a biztosítási elv mellett, amely alapján e g y e s hozzátartozói, családi minőséget a j o g a l k o t ó pozitívan értékel. Ilyen a segítő családtag kategóriája, amely biztosítotti kötelezettséget von m a g a után. A biztosított, az e g y e s ellátásra jogosult, vagy az ellátásra megállapodást kötött személy h o z z á t a r t o z ó j a j o g o s u l t egészségügyi szolgál- tatásra. Az egyes ellátásra j o g o s u l t a k köre a biztosítási elvet m e g t ö r v e , a törvény erejé- nél f o g v a lesznek jogosult meghatározott ellátásokra.

22 Munkanélküli személy fogalmáról beszélünk az alábbi hat feltétel együttes fennállása esetén: I. a személy a munkaviszony létesítéséhez szükséges feltételekkel rendelkezik, 2. oktatási intézmény nappali tagozatán nem folytat tanulmányokat, 3. öregségi nyugdíjra nem jogosult, 4. munkaviszonyban nem áll, kereső tevékenysé- get nem folytat (kivételt képez az alkalmi foglalkoztatásnak minősülő jogviszony), 5. a munkaügyi központ kirendeltsége munkanélküliként tartja nyilván, 6. elhelyezkedése érdekében együttműködik a kirendeltséggel.

[http://www.magyarorszag.hu/ugyintezo/ugyleirasok/munkavallalas/munkanelkuliseg/munkanelkuliellatasoky munkanelkuliellatasok.html]

A c s a l á d t á m o g a t á s i ellátások" tekintetében is a szabályozás a c s a l á d r a koncentrál (family-based), e g y s é g k é n t kezeli, az e g y háztartásban élők egy gazdasági egységet alkotnak.

Az individualizáció elmélete, az egyéni, individuális j o g o k alapítása m e r é s z gondo- lat, mivel visszatérne az ellátórendszerek alapstruktúrájához. A biztosítási rendszerben a biztosítási elv, a j á r u l é k f i z e t é s h e z kapcsolt ellátásra való jogosultság, az univerzális rendszerben p e d i g az e g y e s ál l am pol g áro k r a k o n c e n t r á l ó alanyi j o g o s u l t s á g o k mentén lenne m e g h a t á r o z h a t ó a védett s z e m é l y e k köre. Akik k i m a r a d n a k a társadalombiztosítási rendszerből, v a g y akik s z á m á r a az e g y e n l ő mértékben meghatározott univerzális ellátás nem biztosítja a létfenntartáshoz szükséges forrásokat, a segélyezési rendszer keretén belül k a p h a t n a k olyan ellátást, amely a rászorultságukat f i g y e l e m b e veszi.

Az individualizáció gyakran párosul az univerzális j o g o k és ellátások széles körének alapításával. E z a z o n b a n m a g á b a n h o r d o z z a annak a veszélyét, hogy a mindenki számá- ra biztosított e g y e n ellátások veszítenek értékükből, a megélhetéshez szükséges mennyi- ségű ellátást alig biztosítja.^{2 3} E z a pénzbeli ellátások esetében megalapozottnak tűnik.

Az E u r ó p a i U n i ó t a g o r s z á g a i n a k e g y részében (pl. Dánia) az egészségügyi ellátás nem biztosítási al a pon, h a n e m állampolgári j o g o n - tartózkodási hellyel való rendelke- zés alapján - j á r . í g y n e m kötött a m u n k a v é g z é s h e z , m u n k a v i s z o n y h o z az egészségügyi ellátás, ami az e g é s z s é g h e z való j o g n a k a mindenki számára való biztosításaként j e l e n i k meg. M a g y a r o r s z á g o n - v é l e m é n y e m szerint - a bonyolult, egyes ellátásra való j o g o s u l - tak r e n d s z e r é n e k á t g o n d o l á s a , univerzális jogosultság alapítása nem e l v e t e n d ő gondolat.

E h h e z a z o n b a n a r e n d s z e r finanszírozását át kell gondolni, és a m e g f e l e l ő m ó d o n át- alakítani.

Az E u r ó p a i U n i ó e g y e s országaiban (pl. Hollandia, Franciaország) egy ellentétes folyamat f i g y e l h e t ő m e g . A h o l a k o r á b b a n univerzális alapon m ű k ö d ő ellátási rendsze- reket segélyezési, k ö r n y e z e t t a n u l m á n y alapján nyújtott ellátási f o r m á k k á alakították át, az univerzális ellátások költségessége miatt. T e h á t e g y kétlépcsős f o l y a m a t figyelhető meg, a m e l y n e k egyik felében először az államok univerzális rendszereket é p í t e n e k ki az individualizált j o g o k talaján, m a j d a m á s o d i k lépésben a jóléti állam m e g s z o r í t á s o k r a kényszerül a deficites m ű k ö d é s miatt.

A z ö r ö k k é r d é s ú j r a felmerül: mi az olcsóbb, a segélyezés, vagy a z univerzalitás?

A biztosítási r e n d s z e r e k univerzális struktúrákká történő átalakítása sem biztos, hogy m ű k ö d ő példa, hiszen az individualizáció egyik f ő c é l j a a m u n k a e r ő p i a c r a való belépés ösztönzése. E z a biztosítás útján j o b b a n megoldható, mint az állampolgári j o g o n j á r ó ellátások r e n d s z e r é v e l .

Látható, h o g y minél j o b b a n elmerülünk az individuális j o g o k által felmerült problé- m á k vizsgálatában, minél több kérdést g o n d o l u n k át, annál több, ú j a b b kérdés m e r ü l fel.

M i n d e n k é p p e n t o v á b b i vizsgálatot, elemzést igényelnek ezek a k é r d é s e k , kibővítve az egyes ellátások s t r u k t ú r á j á n a k áttekintésével, a nők é s férfiak m u n k a e r ő - p i a c i helyze- tének vizsgálatával, v a l a m i n t az E u r ó p a i U n i ó s z e r e p é n e k m e g h a t á r o z á s á v a l .

2 3 NICOLE KERSCHEN: i. m . 10. p .

Irodalomjegyzék

CZÚCZOTTŐ: Szociális Jog I. U n i ó Kiadó, B u d a p e s t , 2 0 0 1 .

C z ú c z OTTÓ: Társadalombiztosítás a változó világban. K ö z g a z d a s á g i és Jogi Kiadó, B u d a p e s t , 1989.

Tájékoztató a Minisztérium szociális, és családügyi feladatainak végrehajtásáról.

E g é s z s é g ü g y i , Szociális és Családügyi M i n i s z t é r i u m B u d a p e s t , 2 0 0 3 .

A szociális terület helyzetelemzései munkaanyaga, 1994-2001. A nemzeti Fejlesztési T e r v h e z . E S Z C S M Szociális Stratégiai Ö n á l l ó Osztály B u d a p e s t , 2 0 0 2 .

Strengthening the social dimension of the Lisbon strategy: Stremlining open coordination in the field of social protection. C o m m u n i c a t i o n f r o m the Commission, E u r o p a e n C o m m i s s i o n C O M ( 2 0 0 3 ) 2 6 1 final

Social protection in Europe. O f f i c e for Official P u b l i c a t i o n s of the European C o m m u n i t i e s , E u r o p a e n C o m m i s s i o n L u x e m b o u r g , Directorate-General for E m p l o y m e n t and Social A f f a i r s 2 0 0 2 .

Modernising and Improving Social Protection in the European Union. Communication

•from the C o m m i s s i o n , E u r o p e a n C o m m i s s i o n C O M (97)

European emloyment and social policy for people. O f f i c e for Official Publications of the E u r o p e a n Communities, E u r o p e a n C o m m i s s i o n L u x e m b o u r g , 2 0 0 0 ,

FERGE ZSUZSA: Elszabaduló egyenlőtlenségek. H i l s c h e r R e z s ő Szociálpolitikai Egyesü- let, B u d a p e s t , 2 0 0 0 .

KERSCHEN, NICOLE: Individualising rights and maintaining solidarity, in Bulletin Luxembourgeois des Questions Sociales, 1997, Vol. 4.

KERSCHEN, NICOLE: V e r s une individualisation des droits sociaux. Approche e u r o p é e n n e et m o d è l e s nationaux, in. Droit Social N o 2 février 2 0 0 3 .

KASZAINÉ MEZEI KATALIN: Kommentár. A társadalombiztosítás ellátásaira és a ma- gánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvényhez. C o m p L E X C D Jogtár, 2 0 0 3 . augusztus 31.

PONGRÁCZ TIBORNÉ - S. MOLNÁR EDIT - DOBOSSY IMRE: C s a l á d és m u n k a - értékek és a g g o d a l m a k a rendszerváltozás után. Kutatási Jelentések 62, K S H Népességtudomá- nyi Kutató Intézet (NKI), Budapest, 2 0 0 0 .

VÉGH ÁGNES - GULYÁSNÉ SZABÓ ERIKA: F o g l a l k o z t a t á s p o l i t i k á n k m e g h a t á r o z ó folya- matai és e z e k hatása a nők m u n k a e r ő p i a c i pozíciójára, in. Demográfia, foglalkozta- tás, női munkavállalás. Miniszterelnöki Hivatal, K o r m á n y z a t i Stratégiai Elemző K ö z p o n t , G r a f i k a Press, Budapest, 2 0 0 3 ,

Az Európai Unió szociális dimenziója. (Szerk. Gyulavári T a m á s ) , A d u P r i n t Kiadó, Bu- dapest, 2 0 0 0 .

http://www.maEvarorszag.hu/ugvintezo/ugyleirasok/munkavallalas/munkanelkuliseg/mu nkanelkuliellatasok/munkanelkuliellatasok.html

http://europa.eu.int/scadplus/printversion/en/cha/cl0916.htm http://europa.eu.int/scadplus/printversion/en/cha/cl0112.htm http://eszcsm.hu/indexelit.html

16 - FÜLÖP VIKTÓRIA

VIKTÓRIA FÜLÖP

INDIVIDUALIZATION OF SOCIAL RIGHTS

(Summary)

The individualization of social rights has already been discussed by the Commision of the Europaen Union, because the costs of the present social protection systems, the new position of the women in the labour market and and the new forms of employment require to rethink the social regulations of the member states.

With the individualization of social rights the aim is to establish direct rights and abolish derived rights, which were ment to secure certain number of allocations based on family relationships (marriage, cohabitation). Through derived rights social protection is provided also for persons (mainly women) who are not active members of the workforce (so are not entitled to direct rights) thus on right of the husband they receive provision.

This practice causes a dependency between the beneficiary of rights and the benefitiary of derived rights, and d o e s n ' t encourage inactive women to enter the labour market. So individualization means putting the individual into the center of the regulation whithout any regard of his/her family relations.

The aim of this study is to find the existing derived rights in the Hungarian social protection system, by focusing on the the beneficiaries, who are entitled to provisions of social insurance and universal protection systems. This study is the first step through which I want to point out the possibility of individualization social rights in Hungary taking into consideration one solution of modernizing social protection.