A SZERKESZTŐ ELŐSZAVA
Az 1998. novemberében Békéscsabán rendezett II. A lföld Kongresszuson rövid előadást tartottam „A víz szerepe az Alföld fejlődésében. Korlátok és lehetőségek”
címmel. A z előadásra való fölkészülés során vetődött föl bennem az a gondolat, hogy e nagyfontosságú és szerteágazó tém akör m egérdem elne egy önálló kötetet. A Nagyalföld Alapítvány kuratórium a is így látta, s 1999. tavaszán m ár m eg is kez
dődhettek a kötet szerkesztési és tanulmánykészítési munkálatai. A kitűzött cél, va
gyis a víz szerepének és jelentőségének sokoldalú m egvilágítása érdekében népes és rangos szerzőgárdát sikerült összetoborozni. A tém akör interdiszciplináris jellegét és ilyen m egközelítését jelzi, hogy a szerzők közt egyaránt találunk hidrológust, ge
ográfust, geológust, biológust, ökológust, mezőgazdasági közgazdászt és mérnököt.
A tanulmányok több m int fele 1999-ben elkészült, de - többek között az 1999. és a 2000. évi rendkívüli Tisza-völgyi árvíz és belvíz m iatt - a húsz tanulm ányból álló kézirat csak 2000 végére állt össze. A z időbeli csúszás bizonyára rontott a kötet egyébként is nehezen m egteremthető egységességén, de ilyenform án a legutóbbi évek igen szélsőséges hidrológiai eseményeire is ki lehetett térni, vagy azokra lega
lább m egjegyzésben utalni.
Az előbbiekben jelzett rendkívüli esem ények kiemelt figyelm et irányítottak a táj
ra, amelynek egyik következménye lett a Tisza völgyére összpontosuló, az M TA Regionális K utatások Központja Alföldi Intézete által koordinált „Tisza-kutatási program”. A program eredményessége érdekében a jele n kötetben közölt eredm é
nyeket is rendelkezésre bocsátottuk.
A kötet első felében közölt tíz tanulmány a vizet elsősorban m int term észeti adottságot vizsgálja, - környezetével összefüggésben, bizonyos emberi tevékenysé
gekre is tekintettel. A z egyes tanulmányok a vízháztartási alapösszefüggéseken túl a víz táj form áló szerepét, a vizes élőhelyek jelentőségét, az Alföld árvízi és belvízi veszélyeztetettségét, aszályérzékenységét, a vízkészletek m ennyiségi és m inőségi jellem zőit tárgyalják. A kötet m ásodik felében lévő tanulm ányok egyrészt a víz- hasznosítás és az azzal összefüggő környezetvédelem kérdéskörét ölelik fel (a fo
lyók hullám terének hasznosítása, a települések vízellátása, csatornázása és a szennyvizek tisztítása, öntözés, halászat, vízi közlekedés, vízerőhasznosítás, hévíz
gazdálkodás), m ásrészt stratégiai kérdésekkel, az Európai Unióhoz való csatlakozá
sunk vízügyi vonatkozásaival és az előttünk álló fontosabb feladatokkal foglalkoz
nak. A víz és az Alföld kapcsolatának bemutatásában - a N agyalföld Alapítvány köteteinek korlátozott terjedelme m iatt - teljességre term észetesen nem törekedhet
tünk, - nyitva az út a hasonló, m ég átfogóbb és nagyobb lélegzetű m unkák előtt.
Végül ezúton is megköszönöm a szerzők önzetlen közrem űködését, „társadalm i”
munkáját. Hálával tartozom dr. Rakonczai Jánosnak, a Nagyalföld Alapítvány igaz
gatójának, kitartó buzdításáért és türelméért, s a technikai szerkesztésért Boga T a
más László m unkatársam nak pedig a szerzői kéziratok gondozásáért és a szöveg-
г
szerkesztésért. Rem élem , hogy á kötet létrehozásába fektetett fáradságos munka nem v olt hiábavaló. A z egyes tanulmányok konkrét ismeretanyagot, sok hasznos inform ációit nyújtanak, az egész kötet pedig ösztönzést adhat ahhoz, hogy a vízzel foglalkozó, m ás-m ás szakterületen tevékenykedő kutatók és gyakorlati szakemberek az eddigieknél jo b b an összefogjanak, összehangoltan és együtt m unkálkodjanak az alföldi problém ák m egoldásán, közös kincsünk az A lföld m egvédésén és fölemelé
sén, így szolgálva - Széchenyivel szólván - „az egyetemes hazának szent ügyét”.
Szeged, 2000. decem ber
Pálfai Imre
6
