A hivatalosan 1986 óta létezõ buda- pesti Hajnal István Kör – Társadalom- történeti Egyesület tevékenységének súlypontját az éves rendszerességû te- matikus konferenciák képezik. A nya- ranta, különbözõ vidéki városokban sorra kerülõ eseményen a történésze- ken kívül rendszerint a „rokon szak- mák” képviselõi (pszichológusok, nép- rajzosok, irodalomtörténészek stb.) is feltûnnek, a kutatók, oktatók mellett le- véltárosok, muzeológusok és könyvtá- rosok, illetve doktorandusok is jelen vannak. Az elõadások kéziratai a Rendi társadalom – polgári társadalomcímû sorozatban a Hajnal István Kör révén rendre napvilágot látnak.
A konferenciák témái jellemzõen a történettudomány legújabb irányza- taihoz kapcsolódnak. A 2017. évi gyön- gyösi tudományos szesszió sem volt ki- vétel ez alól. Az elõadások anyagából összeállított kötet magyar nyelvterüle- ten az elsõ érzelemtörténeti paradig- mában született kiadvány. Van azon- ban mit pótolni, a nemzetközi színté- ren ugyanis 2010-ben Passion in Con- text címmel napvilágot látott az elsõ ér- zelemtörténeti témában született ta- nulmányokat közlõ folyóirat, 2012-ben pedig Jan Plamper tollából az elsõ mo- nográfia is (Emotions in History. An introduction). Azóta az érzelmek törté- netének irodalma könyvtárnyi méretû- re gyarapodott.
Az érzelmek története címû kötet- ben publikáló szerzõk saját kutatási te- rületüket próbálták meg új megközelí-
tésben vizsgálni, minek eredménye- ként a kiadvány 34 tanulmányát igen különbözõ témák, források és módsze- rek jellemzik. Az idõben is tág keretbe illeszkedõ szövegeket a kiadvány szer- kesztõi hét nagy tematikai egységbe sorolva közölték (Öröm, harag, gyûlö- let; Félelem, fájdalom, elmúlás; Barát- ság, közösség, család; Szerelem, házas- ság; Biográfia és érzelmek; Társadalmi tagoltság és konfliktusok; Hatalom és politika).
Az érzelmeknek tehát története van. Az alapérzelmek, mint a szerelem, meglepõdés, félelem, harag, undor, megvetés, nemcsak kultúránként, ha- nem korszakonként is más-más tarta- lommal, kifejezõdési formával bírnak, bírhatnak. Az „érzelmi fordulat” követ- keztében kibontakozó kutatások egyik legfontosabb forrásbázisát az ego- dokumentumok (naplók, levelek, me- moárok, visszaemlékezések stb.) képe- zik, ami nem meglepõ, ha tekintetbe vesszük, hogy bennük az érzelmek leg- különbözõbb egyéni kifejezõdési for- mái, leírásai és reflexiói kiolvashatók.
Az ego-dokumentumok azonban az ér- zelemtörténeti kutatásoknak nem kizá- rólagos forrásai. A szóban forgó kötet né- melyik tanulmánya példázza is ezt. Mi- után érzelmeink miden cselekedetünket áthatják, érzelemtörténeti szempontból akár az útleírások (Magyar Attila), az er- délyi királyi biztosi hivatal és a belügy- minisztériumi iratai (Pál Judit), a náci propagandabeszédek (Agora Zsuzsan- na) vagy a 15–16. században Franciaor-
124
2020/2
AZ ÉRZELMEK TÖRTÉNETE
Lukács Anikó – Tóth Árpád (szerk.):
Rendi társadalom – polgári társadalom 31.
A Hajnal István Kör – Társadalomtörténeti
Egyesület 2017. évi gyöngyösi konferenciájának tanulmánykötete
Hajnal István Kör – Társadalomtörténeti Egyesület, Bp., 2019.
szágban terjedõ bûnügyi történetek is értelmezhetõk (Novák Veronika).
A lehetséges források sokszínûsége mellett a téma is több oldalról megkö- zelíthetõ. A történetírás klasszikus vál- fajánál maradva vizsgálat tárgyává te- hetõ, hogy mennyiben alakították vagy éppen határozták meg hivatalos dönté- seiket a hatalmi pozícióban lévõk ér- zelmei. Ekképpen járt el Pál Judit, aki a 19. század második felében Erdélyben románoktól való lángra kapó félelmet és ennek politikai döntésekben játszott szerepét járta körül egy esettanulmány segítségével. A kiadvány több tanulmá- nya a tágabb értelemben vett politika és az érzelmek közötti átfedéseket elemzi, más-más megközelítésben. Mi- után magának az érzelemtörténetnek is a mikrotörténet volt az elõzménye, nem meglepõ: mindenekelõtt a nagy történelmi események mikroszintû ha- tásainak nyomon követése révén. Mol- nár Ágnes például egy kisbirtokos hon- véd második világháború idõszakában feleségének és gyermekeinek küldött levelein keresztül a családi szerepkö- rök és érzelmi viszonyulások egyedi, ugyanakkor sok tekintetben általáno- sítható képét nyújtja. Völgyesi Orsolya egy, az 1956-os forradalom és az azt kö- vetõ megtorlások eseményeivel kény- szerûen szimbiózisba kerülõ szerelmi történetet tárt fel. Botond Ágnes saját, 1960-as évek elején írt úttörõnaplójá- nak érzelmi vonatkozásait elemzi, a pszichobiográfia módszertani lehetõsé- geinek határait feszegetve ezáltal. Zá- honyi Ábel-Márk pedig a Horthy-kor- szakban utócenzúra szerepét betöltõ Országos Mozgóképvizsgáló Bizottság iratai alapján keresi a választ arra, hogy az érzelmi hatáskeltés miként kapcso- lódott össze ideológiai szempontokkal.
Az érzelmek a társadalomtudo- mányok 19. századi születésének idõ- szakában a tudományos vizsgálódás hatókörén kívül estek. Kiss Balázs poli- tikatudományra összpontosító tanul- mánya annak a fejlõdésnek egy szaka- szát világítja meg, melynek során a po- zitivista tudományeszme elérkezett az
„érzelmi fordulatig”. Várkonyi Péter az
1889-es kompolti lázadás eseményeit ismertetõ írásában pedig konkrét pél- dáját nyújtja a politikatudomány azon törekvésének, mely az érzelmek esemé- nyekben betöltött szerepének feltárásá- ra irányul. Bartha Ákos egyfajta meta- historyt mûvel, amikor Bajcsy-Zsi- linszky Endre életrajzíróinak érzelmi beállítódásait s ezáltal a róla kialakult kánont a forrásokkal ütközteti.
Az érzelmek történetének vizsgála- tához alapvetés, hogy ezeket ne vala- milyen elvont dolognak, hanem gya- korlatoknak tekintsük, melyek magával a cselekvéssel jönnek létre, és állandó átalakulásban vannak. A kötet szerzõi közül volt, aki azt kísérelte meg körül- járni, hogy mit jelentett egy adott kor- ban feleségnek és testvérnek (Erdély Gabriella), barátnak (Kövér György), emigránsnak (Argejó Éva), a 18. szá- zadban a jászságban kívülállónak lenni (Csíkos Gábor) vagy elvágyódni (Elek Orsolya). Molnár Eszter Edina pszicho- biografikus tanulmánya révén Csáth Gé- za megbomlott elméjére nyílik rálátá- sunk, Bárth Dániel munkájából pedig egy 18. században élt ördögûzõ levelei- nek érzelemtörténeti aspektusai sejle- nek fel. Gyimesi Emese az érzelmek sze- repét követte nyomon Szendrey Júlia naplóiban, egyúttal kísérletet téve a 11 különbözõ idõpontban keletkezett nap- ló Petõfi és Jókai kiadásai révén kiala- kult kánonjainak újraértelmezésére is.
Több szerzõ egy-egy érzelmi közös- ség azonosítását követõen mutatott rá kor- és csoportspecifikus érzelmekre.
Eszik Veronika a 19. századi magyar politikai gondolkodásban követte nyo- mon a „hálátlan Horvátország” topo- szát, Czeglédi Noémi a 19. századi job- bágycsaládok viszályainak természetét vizsgálta a Grassalkovich uradalom úriszéki anyagára támaszkodva, Sárai Szabó Katalin a református belmisszió mozgalom hatásait próbálta megragad- ni néhány megtéréstörténet alapján.
Konrád Miklós a magyarországi zsidók dualizmus kori csalatkozott hangját tér- képezte fel, ezáltal árnyalva a zsidóknak az „aranykornak” tekintett idõszak tör-
ténetírásában kialakult képét. Farkas
téka
125
Gyöngyi a magyar társadalom reakcióit vizsgálta meg Csehszlovákia 1968-as lerohanásának idõszakában, Huhák Heléna pedig pártiratokra, pártgyûlési és pártvezetési jegyzõkönyvekre, illet- ve a sajtóra támaszkodva elemzi a kom- munista agitáció által kiváltott érzel- meket az 1950-es évekre vonatkozóan.
Noha a kiadványban, a kötet borító- ján szereplõ archív felvétellel némi- képp ellentétben, fotókról nem sok szó esik, a kötet három tanulmánya az ér- zelmek és a vizualitás kapcsolatához kötõdik. Kisõrsi Zsófia az ingázók Lu- das Matyiban megjelenített képét elem- zi az 1960 és 1985 közötti idõszakban, Bartha-Kovács Katalin pedig a Napki- rály elsõ festõjének és udvari látvány- tervezõjének, Charles Le Brunnak az érzelmek osztályozására és alkotásain való megjelenítésére tett kísérletét elemzi, kitérve az érzelmek festészet- ben való ábrázolása és udvari etikett szerinti elrejtése közötti látszólagos el- lentmondásra is. Mohay Borbála az an- golkerttel kapcsolatba hozott érzelme- ket teszi górcsõ alá négy folyóirat 1788 és 1795 közötti számait alapul véve.
Gulyás László Szabolcs tanulmánya a magyar gyalázkodás történetének kez-
deteihez szolgál adalékokkal. Hasonló- képpen, tárgya révén kapcsolódnak a kötethez Bódán Zsolt és Lukács Anikó öngyilkosságról szóló tanulmányai, Báti Anikó összehasonlító elemzésen alapu- ló, asztali örömökrõl szóló szövege és Halmágyi Miklós a szentek érzelmeire vonatkozó, középkori forrásokon alapu- ló írása. Ciszár Gábor és Takács Judit Az Est1933-as évfolyamát elemzi a ne- miszerepáthágás- és homoszexualitás- reprezentációk szempontjából, ezáltal érzékeltetve a jelenséggel kapcsolatos korabeli társadalmi vélekedéseket.
A Hajnal István Kör – Társadalom- történeti Egyesület által megjelentett kötet hasznos olvasmány elsõsorban a társadalomkutatók számára, a benne közölt tanulmányok ugyanis eleven bi- zonyítékai annak, hogy az emberi ér- zelmek kutatása korszaktól és témától függetlenül lehetséges és szükséges ré- sze kellene legyen a történetírásnak.
Ezzel együtt, a tanulmányok újszerû szemlélete és a témák sokszínûsége mi- att egészen biztos, hogy a laikus olva- sók is találnak a kötetben kedvükre va- ló olvasmányokat.
Both Noémi Zsuzsanna 2020/2
