V I I I .
M A S Z L A Y L A J O S ezredes
200 MÉTERES ROnAM PÁLYA ÉS AZ
AZONYALÓ ÁTHATOLÁS TECHNIKÁJA
Különböző akadályok egyenkénti és sorozatos leküzdésének módjait és tech- nikáját a különlegesen berendezett 200 m-es rohampályán kell megtanítani és gyakorolni.
A honvédek közelharc kiképzésben! jártasságát és edzettségét is ezen a pá- lyán kell ellenőrizni a megadott normák alapján.
Mivel a r o h a m p á l y a a harckiképzés e g y i k l e g f o n t o s a b b e s z k öz e , azért mind
a téli e l h e l y e z é s i körletekben ( l a k t a n y á k b a n ) , m i n d a nyári táborokban fel kell éDiteni.
A rohampállja leírása általában.
A rohampálya teljes hossza a rajt-vonalátó! a célvonalig 200 méter.
Amennyiben a rendelkezésre álló terület nem teszi lehetővé, hogy a roham- pályát egyenes vonalban építsük fel, úgy egy vagy két kanyarral is felépíthető.
Szélessége attól függően, hogy egyszerre egy vagy két harcos egyidőbeni gyakoroltatását (indítását) szolgálja, 8—10 m., illetve 15—18 méter.
A rajtvonal előtt és a célvonal mögött legalább 5 m. szabad terület legyen.
A rohampályán a futás irányára merőlegesen festékkel, mészporral vagy jól látható módon 5—8 cm. széles vonallal meg kell jelölni a rajtvonalat, a kúszás határvonalát, a két kézigránátdobó vonalat és a célvonalat.
Ezen vonalak végeit színes zászlók kitűzésével is jelezzük.
Vigyázni kell arra, hogy a rajt, a kúszás és a cél területei üvegtörmelékek vagy más éles tárgyaktól meg legyen tisztítva,
Akadályelemek adatai.
1. 2 m-es palánk,
10 m-re a rajtvonaltól kell ezt az akadályt megépíteni.
Magassága 2 m., szélessége 4 m.
A palánk tartógerendái 20—25 cm átmérőjűek legyenek, melyek közepén 5 cm mély és 55 mm széles vájatnak kel! lennie, melyben 5 cm vastag és 20 cm széles simára gyalult deszkákat helyezünk.
A deszkák között hézagoknak, lyukaknak vagy bemélyedéseknek nem szabad lenniök, melyek a kapaszkodásra vagy támaszkodásra lehetőséget nyújtanak.
A 2 m-es palánktól 5 m. távolságra a kúszás kezdetét jelentő vonalat kell megjelölni. . .
2. Ezen vonaltól kell a 25 m. hosszú és 3 m. széles drótakadályt megépíteni.
A 25X3 m-es területre a földbe, egymástól 150 cm. tér- és távközre 5 cm átmérőjű cölöpöket verünk.
A cölöpöket olyan mélyre ássuk a földbe, hogy 50 cm-re kiálljanak a földből.
A cölöpök tetejét (felső végét) 3—4 mm. vastag sima dróttal vagy falécek- kel kötjük össze, hogy alattuk át lehessen kúszni.
3. A drótakadály végétől 15 m-re-2 drb. 6 m hosszú gerendát kell beépíteni.
Felső szélük gömbölyűre legyen kiképezve.
A gerenda 130 em magas lábakra (állványra) épül. Átmérője 20 cm Az első t ám a szító-állványra 8X8 cm-es és 60 cm hosszú keresztrudat éke- lünk be a földtől 80 cm magasságban, hogy ezzel a 6 m-es gerendára való fel- ugrás meg legyen könnyítve.
A két 6 m-es gerenda egymástól 3 m-re legyen.
4. A hosszanti irányba beépített gerendák első állványától 45 m-re 2 drb.
110 cm magas, 250 cm széles fakorlátot kell építeni. A felső korlátfa erős fából készüljön és legalább 12 cm átmérőjű tegyen.
A két korlát egymástól 1 m távolságra legyen megépítve.
Fa hiányában ezt az akadályt esetleg kőfallal is lehet helyettesíteni.
Ezen akadálytól 10 m . távolságra jól látható vonallal az első kézigránát-
dohó vonalat kell megjelölni. x
5. A kézigránáítdobó vonaltól 20 m távolságon belül úgy építjük meg a
hármas gerenda akadályt, hogy a legtávolabbi gerenda 20 m-re legyen, a másik kettő pedig 3—3 m-rel közelebb a kézigránátdobó vonalhoz.
A gerendák hossza 4—4 m A középső gerenda magassága 60 cm , az első és harmadik gerenda magassága pedig 50—50 cm A gerendákat cülöpökre rögzítjük.
A gerendák és cölöpök (átmérője 12 cm ) össze vannak ácsolva és ácskap- csokkal egymáshoz rögzítve.
6. Az első kézigránátdobó vonaltól 30 m távolságra az egész rohampálya szélességében 1 m. széles futóárkot (kettő összekötőárok résszel) kell építeni.
Az árok széleivel párhuzamosan 50. cm távolságban vonalat kell megjelölni.
A kézigránátnak az árokba, de fellétlenül a 2 m. szélességet jelző vonalakon belül kell becsapódnia (a vonalat érintő becsapódás jó dobásnak számít).
Arok mélysége 150 cm.
A lövészárok körletében négy bábút állítunk fel. Egyet a futóárokban, egyet az összekötőárokban, egyet az összekötőároktól balra, egyet pedig az összekötő- ároktól jobbra helyezünk el.
Az összekötöárok 8 m legyen.
A futóároktól 25 m távolságra jól látható vonallal a második kézigránát- dobó vonalat kell megjelölni.
7. Ettől a vonaltól 10 m távolságra kettő drb. 250 cm széles, 80 cm magas
deszkakerítést kell megépíteni.
A két kerítés egymás mellett 1 m. távolságra legyen.
A tartóoszlopok átmérője 12 cm , a kerítésdeszkák mérete 20 cm X2.5 cm 8. A deszkakerítéstől 10 m távolságra 8 m hosszú, 2 m széles .és 1.5 m mély ugróárkot kell készíteni. Az árok keresztmetszete trapéz alakú legyen.
Az árok mögött 2—2 szalmabábút állítsunk fel.
9. Az árok két végénél, az árok e'.őtt, a második kézigránátdobó vonaltól 15 m távolságra egy-egy 5 m magas és 5 m széles épület falat kell építeni.
Az épületfalon 3.5 m magasságban a földtől egy 1.5X1.5 m-es ablaknyílást, a fal másik felén pedig 1.5.ra-re a földtől egy 1.5X1 m es ablaknyílást kell hagyni.
Az épületfal megépítéséhez 3 drb. 20—25 cm átmérőjű tartógerendát rög- zítünk a földbe és ezekre szögezzük a deszkákat.
Mivel az épületfal megépítéséhez sok faanyag szükséges, a takarékosságot szemelőtt tartva, kéznél lévő használt anyagból leleményesen oldjuk meg. Pl.
lécekre font rőzséből.
Végül aiz árokvonaltól 15 méterre a célvonalat kell jól látható módon meg- jelölni és a két végét zászlóval jelezni.
200 méteres rohampálya láírajza.
Az akadályelemek leküzdésének technikája.
A 200 m-es akadálypályának az a rendeltetése, hogy a beépített különböző akadályelemeken oktassuk és gyakoroljuk az azokon való áthatolás helyes tech-
nikáját, azokat a mozdulatokat, melyekkel harcos a legkevesebb crőpazarlássa) és gyorsan tudja az akadályokat leküzdeni.
Ezen a pályán fokozzuk a harcos testi ügyességét, gyorsaságát és szívós- ságát.
Kezdetben az áthatolás technikáját minden akadályon külön-külön kell meg- tanítani, majd fokozatosan egymásután több akadály, végül az összes akadályok folytatólag való leküzdését kell gyakorolni.
Mikor a harcos a közelharc foglalkozásokon megtanulta a szuronyvívás és kézigránátdobás technikai fogásait is, akkor azokat az akadálypálya leküzdésé nél be kell kapcsolni.
A 200 m-es akadálypályát a közelharckik. foglalkozásokon kívül a tömeges sportfoglalkozásoknál is használjuk fel akadálypályaversenyek és a haditornaver- senyek rendezésének formájában.
Ezen a pályán kell a haditornaversenyeken előírt szintkövetelményeknek is megfelelni.
Az egyes akadályelemek leküzdésének helyes technikáját azért szükséges le rögzíteni, mert sok alakulatnál ezen a téren helytelen fogásokat és módszerekel alkalmaznak.
Ez nem egy merev valami, mert megfigyelések és leellenőrzött tapasztalatok alapján állandóan tökéletesíteni kell.
De nem kétséges az, hogy hibás és a gyakorlat által nem igazolt technikai fogások és módszerek alkalmazása a kiképzésre igen károsak.
Ha a terepviszonyok következtében a 200 m-es pályát egy egyenes vonalon megépíteni nem lehet és ezért egy, vagy két kanyart kell közbeiktatni, akkor azért hogy a futó sebességét ne befolyásolja, a pálya kanyar (hajlás) közvetlenül vala-
melyik akadály leküzdése után legyen, amikar a mozgási sebesség amúgyis jelen- téktelen. Példáiul a kúszás, a gerendáról való leugrás, a 110 cm-es kerítés vagy a fedezék mögötti bábuk leküzdése után.
A fekvő testhelyzetből való felugrást, a kúszást, valamint az egyes akadá- lyok leküzdését az „Alaki Szabályzat" és a „Testnevelési segédlet"-ben előírt módon kell végrehajtani.
A 200 m-es akadálypálya leküzdésének megkezdése előtt a honvéd a rajtvona' mögött, az Alaki Szabályzat 22. sz. ábrája szerinti „Feküdj" testhelyzetet veszi fel.
Az oktató „Előre" parancsszavára az „Alaki Szabályzat" 23. sz. ábrája sze- rinti testhelyzetet felvéve a balkéz tenyerére, a jobbláb talpára és a puskára tá- maszkodva felemelkedik, előre hozza a ballábát. Ezután kiegyenesedés nélkül a ballábával ellöki magát és jobblábbal megkezdi a futást. A jobbláb elrugaszko dásának pillanatától az atlétikában előírt és tanult startolás mozgását végzi.
A 2 m-es palánkon „Testnevelési segédlet"-ben előírt mozdulatokkal és fogá sokkal kell áthatolni, azaz felugrás, kétkézzel kapaszkodás, hónaljfüggés, jobbláh beakasztás, támasz. Puska a háton keresztbe van.
A palánkon való átjutás után a 25 m-es drótakadáty alatt kell átkúsznia. A kúszás a gyakorlatban is ellenőrzött és bevált „lapos kúszás"-sal történjen. A la pos kúszás az „Alaki Szabályzat" 89. pontjában (24. ábra) van részletesen leírva A drótakadáty alatt való átkúszás módját szigorúan ezen szabályzatpont alap- ján kel! oktatni.
A 6 m-es hosszú és 130 cm. magas gerenda leküzdésének legalkalmasabb módja. A gerendához érve a harcos ballábával ellöki magát a földtől, jobblábával fellép a keresztrúdra, balkezével a gerenda végére támaszkodva fellép a geren- dára, felemelkedik és jobblábával előrelépve megkezdi az előremozgást.
A gerendára való fellépés (felugrás) ezen módját a jobbkézben tartott fegy ver teszi szükségessé.
A gerendán rövid lépésekkel kissé hajlított térddel, egyensúlyozva kell végig futni. A gerendáról leugrás futásból, lábujjhegyre, guggoló állásba történik. A puskát a jobbkézbe magasra emeljük, hogy a földhöz ne ütődjön. A földreérés zökkenését a térd rugózásával enyhítjük.
A gerendára fellépést megkönnyítő keresztrúd csak egy vízszintes rúd lehet.
A következő akadály a 110 cm. magas fakorlát vagy kőkerítés. Ezen akadály legjobb leküzdése a balkézre és jobblábra való támasszal történik. Helyes végre- hajtását a „Testnevelési Utasítás"-ban találjuk meg.
Leggyakrabban előforduló hibák: a testnek az akadály fölé való túl magas emelése. Ez megnehezít; a mozdulatot és lefogja a mozgás lendületét. A hibás végrehajtás abból származik, hogy a balkéz és jobbláb alátámasztási pontjai túl Közel vannak egymáshoz.
A másik hiba az akadályról mindkét lábra és balra fordulva végrehajtott le- ugrás. Ez abból származik, hogy a balkéz feltámasztása a balláb áthozatala után túl sokáig tart, a testet balkézzel azonnal el kell lökni a fakorláttól.
Nagy gondot kell fordítani a kézigránát dobás helyes technikájának a meg- tanulására és sok gyakorlással kell a célbadobáshoz szükséges erőkifejtést és mozdulatokat beidegzeni.
A kézigránát akkor fog a célba repülni, ha a harcos pontosan érzékeli, cél- távolság becslése alapján, hogy mekkora izomerővel kell a kgr-ot kidobni, hogy az éppen a célba repüljön.
Nem szabad megengedni, hpgy a gránát eldobása után a harcosok állva vár- ják meg a becsapódást, hanem a kézigránát kidobása után azonnal folytatni kell az előremozgást, illetve futást. Ennek nagy jelentősége van az egész akadály- pálya rövid idő alatt való leküzdésében.
A kézigránát-vonaltól kb. 14, 17 és 20 m-re beépített hármas gerenda-akadályon (50 cm., 60 cm., 50 cm. magas) a „Testnevelési Utasítás"-ban leírt egy lábbal való földreéréses ugrásokkal kell áthatolni.
Ezen ugrásokat magas térdfelemeléssel kisebb távolságú ugrásokkal hajtjuk 119
végre, eltérően az árkok átugrásának a módjától, amikor az ugrás hosszú, nyúj- tott, kevésbbé emelt térdekkel történik.
A hármas gerenda-akadály leküzdésénél nagyon fontos, hogy a gerendák között lévő távolságokat jó beosztású és megtelelő hosszúságú lépésekkel fussuk át, mert ez biztosítja, hogy a futás lendülete, sebessége, illetve üteme ne csök- kenjen.
Az egész 200 m-es akadálypálya sikeres leküzdésének a feltételei tehát az egyes akadályok technikailag helyes leküzdése, a futás sebességének, ütemének fokozása és a test szívósságának, edzettségének fokozása.
Az árkok mögött felállított szalmabábúk leküzdésének módja és sorrendje.
1. Az első árok mögött felállított 4 drb. szalmabábú leküzdése:
1. sz. bábút a lövészárokba kell betűzni, ezt a rohamozó harcos befelé irá- nyított döféssel küzdi le, majd átugrik az akadályon és az összekötő akadálytól jobbra elhelyezett 2. sz. bábút (gyakorló bottal felszerelve) „balra hárítással" és
„döféssel" leküzdve az összekötő árok végén letűzött és gyakorlóbottal felszerelt 3. sz. bábút „jobbra hárítás" és „középdöféssel" leküzdve megrohamozza az összekötóároklól balra-hátra letűzött, gyakorlóbottal felszerelt 4. sz. bábút egy
„balra hárítással" és „tusaütés o'dalról" ütéssel.
2. A 2 m-es árok mögött felállított 2 drb. szalmabábú leküzdése:
A harcos a 2 m-es árok átugrása után az 1. sz. gyakorlóbottal felszerelt bábút „hárítás balra" „közép döféssel" leküzdi, majd az ettől balra-hátra 4—5 m-re letüzött gyakorlóbottal felszerelt 2. sz. bábút rohamozza meg és „hárítás balra le, tusaütés elölről" ütéssel küzdi le.
Ezen bábú leküzdése után a célvonalig fut, ott „Feküdj!" testhelyzetet vesz fel, kibiztosítja a puskát, tüzelésre célra tart és jelzi a lövés leadását.
Minden gyakorlóbottal felszerelt szalmabábú mellé egy-egy gyakorlóbot kezelőt kell állítani.
Elv legyen az, hogy a mozdulatok helyes technikai végrehajtási fokának meg- felelően térjünk át a begyakorlásra. Fokozatosan gyakoroljuk az egy-két, majd több akadály, majd végül az összes akadály folyamatos leküzdését, valamint fo- kozatosan növeljük az áthatolás ütemét, sebességét és a harcos felszerelését.
