• ° KÖNYV- ÉS LAPSZEMLE 61
a d j a meg a tudáshoz szükséges alapot; hogy a szakmát uralja, a harcban pedig előrelátó legyen.
„Előre látni1-annyit tesz,,mint félig győzni!" o
Katonai dologban nincs megállás. A haditapasztalatokat állandóan értékelni és tanulmányozni kell.-
Képzett vezetők kezében levő gyalogság még ma is és belátható időn belül a döntés főeszköze marad. ' ,
A cikkíró a lövész zászlóaljak és ezredek közelebbi és távolabbi támadási céljainak meghatározásával és azok mélységével foglalkozik.
A tanulmány lényege az, hogy a Szovjet honvédelmi háború előtt érvénybenlévő és a lövész alakulatok támadási céljainak mélységére vonatkozó elvek a háború tapasztalatai folytán módosultak-. Ez a
módosulás pedig abban állt, hogy a támadási célok mélysége kibővült.
ZReyiii ezredes részletesen kifejti, hogy milyen háborús tapasztalatok' vezettek ilyen következtetések levonására. • .
A csapatrészek, egységek megkapják a támadás előtt közelebbi és távolabbi feladatailkat (támadási céljaikat). A közelebbi feladat az
•ellenséges védőállás és védelmi berendezkedés egy részének elfoglalása, illetve megsemmisítése. Cél az ellenség elienállóképességének bizonyos irányban, vagy sávban való megtörése. Ezt a feladatot a harccsopor- t o k az. eredeti csoportosításban hajtják végre. A távolabbi feladatot a
támadás végcélja határozza meg, ez a közelebbi feladatiból folyik.
Ehhez a -csoportosítás/ már rendszerint meg kell változtátni.
A honvédelmi háború előtt az orosz szabályzatok nem rögzítették a támadási célok mélységét, azonbari a katonai irodalomban adva voltak az errevonatkozó támpontok (Lásd az 11 sz.v táblázatot).
Király Béla
A kitűzött közelebbi és távolabbi feladatok támadásban
(Revin K. 'ezredes cikke az Orosz Katonai Szehile 1946. évi 16. számában.)
1. sz. táblázat.
A támadás céljai, közelebbi és távolabbi fela datok.
Csapattest,
csapatrész. betörési pont
zászlóalj ezred védö- ' védőkörlet körlet 2000- 1500 m 2500 m.
mélységgel mélységgel.
szakasz század zászlóalj ezred
>
Jeli > — közelebbi támadási cél,'
>.= távolabbi támadási cél.
62 . HONVÉD 6. SZAM
A honvédelmi háború tapasztalatai á támadási célok meghatáro- zásában jelentékeny változásokat hoztak (Lásd a 2..sz. táblázatot).
8 2. .sz. táblázat.
H~a d m ü v e 1 e t."
(A hadműveletben résztvett lövész ezredekre vonat-
koztatva.)
. 1 2 3" 4 5 ' 6 7 8 H~a d m ü v e 1 e t."
(A hadműveletben résztvett lövész ezredekre vonat-
koztatva.) , k i l o m é t e r
Miuszi, 1943. aug.
Novgorodi, 1944. jan.
Leningrádi arcvonal t944. jan.
Duchovcsiní, 1943, aug.
Miuszi, 1943. aug.
Novgorodi, 1944. jan.
Leningrádi arcvonal t944. jan.
Duchovcsiní, 1943, aug.
Miuszi, 1943. aug.
Novgorodi, 1944. jan.
Leningrádi arcvonal t944. jan.
Duchovcsiní, 1943, aug.
Miuszi, 1943. aug.
Novgorodi, 1944. jan.
Leningrádi arcvonal t944. jan.
Duchovcsiní, 1943, aug. t. ' *
Miuszi, 1943. aug.
Novgorodi, 1944. jan.
Leningrádi arcvonal t944. jan.
Duchovcsiní, 1943, aug.
Jelmagyarázat: • = közelebbi támadási,bél,
• =. távolabbi támadási/bél.
Nézzük most azokat az okokat, amelyek a támadási célok mély- ségének megnövekedéséhez °vezettek. Elsősorban is a .haditechnika fej- lődött nagyot. A haditapasztalatok szerint az erőbeli túlsúlyt az ellenség felett nemcsak a gyalogos harccsoport,ok megerősítésével lehet elérni, hanem nagytömegű tüzérség, harckocsik' és repülőerők össz- pontosított alkalmazásával.
A lefolyt háború tapasztalatai azt mutatták, hogy a támadást leg- többször kötelékben, az ellenséggel harcérintkezésben, védelemre be- rendezkedett^ellenség ellen, arctámadással hajtották végre. A cikkíró itt is ezt az általános tápiadási módot' veszi alapul. •
A korszerű védelemben , az árokrendszer nagymértékű alkalmazá- sával, á lépcsőzetesen tagolt védőállás mélysége megnövekedett. A védő a harckocsik ellen akadályokat létesített, nagymértékben hasz- nálta fel a védelmi harcban az- aknavetőket, tüzérséget, harckocsikat és repülőket. A yé'dőállás mélysége rendes körülmények között — 2 védelmi övet alkotva/ 10—15 km volt. - /
Ezeket az elveket szem előtt tartva, aVctámadásban a lövészzászló- aljak, és. ezredek feladatainak, meghatározásánál a túloldali 1, sz. váz- lat szerinti támadási célok megadása látszik legcélszerűbbnek.
A megadott adatok helyességét indokolják a következő megfon-
tolások: ' ' •}.
.1. A támadás előtt és alatt erős tüzérségi és aknavető tűztámoga- tás. Ez majdnem kizárja a hatásos ellentámadások végrehajtását és lehetővé teszi az eredeti csoportosítás megtartását. -
2. A támadást harckocsik és. gépesített (önjáró, roham) tüzérség is támogatja. " >
3 . Harckocsi egységek fokozott mértékű alkalmazása a támadó lépcsőkben. Célja: A védelem megtörése, a támadás ütemének foko- zása és az elfoglalt területek biztos megtartása.
4. Rohamcsopórtok alkalmazása, Ezek á támadó gyalogság főerőit nagymértékben tehermentesítik és így biztosítják a támadás lendüle-
tét és élénk ütemét. ,
KÖNYV- ÉS LAPSZEMLE 63 1.s z.v4zI a t.
A felsorolt érvek mind a.támadási célok mélységének kibővítése mellett szólnak. Ilyen módon végrehajtott támadással elérhető az ellenséges védőállás egész mélységi övének megállás nélküli leküzdése.
Vélemény:
A cikkíró röviden, egyszerűen és igen szemléltető módon adja közre nézeteit a szóbanforgó kérdésről.
A probléma megvilágítása a magyar honvédség részére is igen szükséges, mert erre vonatkozólag jelenleg rendelkezésre álló Harcá- szati Szabályzat-unk jóformán semmi támpontot nem ad, enélkül pedig a kellő haditapasztalattal nem rendelkező kiképzők és veietők kizárólag egyéni elképzeléseikre vannak utalva.
A Harcászati Szabályzat a támadási célok meghatározására vonat- kozólag csak annyit mond, hogy a támadás legközelebbi célja az ellen- séges tüzérség állásterülete legyen. Ez a meghatározás azonban nem nyújt kellő alapot a támadás megszervezéséhez és a támadási célok mélységének meghatározásához.
így a cikkben ismertetett konkrét adatok a támadás megszervezé- séhez minden vezetőnek értékesek és a feladat megoldásához helyes irányelveket adnak.
• ' Győrii) Lajos
V
