A gyógyító zene

alapozottan mondhatjuk, hogy a színvonal csökkent. Ráadásul n e m egy olyan kor­

szakban, amikor a közoktatás extenzív nö­

vekedésének eredményeképpen kialakult a tömegoktatás, aminek közismert az általá­

nos s z í n v o n a l c s ö k k e n t ő hatása, h a n e m már legalább három évtizede „benne a tö­

megoktatásban". Oktatáskutatóknak és ok­

tatáspolitikusoknak tehát egyaránt van min gondolkodniuk. És ehhez, ha nem is öröm­

teli, de biztos alapot éppen a M O N I T O R tudásmérése ad.

MONITOR '95. A tanulók tudásának felmérése.

Szerk.: Vári Péter. Országos Közoktatási Inté­

zet, Bp. 1997.

Andor Mihály

A gyógyító zene

a dal szüli énekesét."

Babits Mihály

A népdalokon keresztül vezet az út a lélek gyógyításához,

de úgy is mondhatjuk, hogy a zenelélektan területéről a magyar népzene kincsei által juthatunk el a zene terápiás hatásához.

A

nosságát keresi. A művészetek segí­

tenek ö n m a g u n k megtalálásában.

Újfalussy József zeneesztétikai előadásai­

ban is gyakorta elhangzik, hogy a „ . . . m ű ­ alkotás a rólunk szóló mese". A művésze­

tek között találunk érintkezési pontokat, ahogyan például Apagyi Mária és Lantos Ferenc közös munkájában ezt kidolgozta.

Tusa Erzsébet, a Nemzetközi Polyesztéti- kai Társaság ( I G P E ) magyarországi képvi­

selője, a salzburgi M O Z A R T E U M által

r e n d e z e t t é v e n k é n t i találkozókon v e s z részt a szimpózium fő gondolatának kiala­

kításában. 1989-ben ez így szólt: „Von Zweifel bis Bekenntnis", vagyis: A kétség­

től a felismerésig.

E gondolat hatására született meg a m a ­ gyar népzene és Babits költészetének ösz- szekapcsolása. Babits Mint forró csontoka máglyán... című versében olvashatjuk a főnixmadár csodálatos átváltozását. A köl­

tő kijelenti, hogy „Nem az énekes szüli a dalt: / a dal szüli énekesét". Babits a m e g -

Parlando Mu7..Fo.256t6). Nagykőrösi tnnyak,(Pcst vm.) I a

Mint kis f ü - l e - m ü - le

kö- rül az ég al- ián

>* #

r

j» s * i—

Mert a n a p - nak ia van d é l - ben m e g - á l - lá

sa,

v e m - nek h o z - zád van v á - g y á - sa.

újulás vágyával kiált föl: „Lobbanj föl, új d a l , te mindenható! / Szülj engem újra, te c s o d a s z é p ! "

Az élet értelmét kereső emberről szól a népdal is. „Bujdosik az elmém a szerelem útján, / Mint kis fülemüle körül az ég alján.

/ Mert a napnak is van d é l b e n megállása, / D e az én szívemnek hozzád van vágyása."

A dal szövegében elő­

forduló fontos jelké­

pek: a bujdosás, az el­

m e , a szerelem, a fü­

lemüle, az ég alja, a n a p delelése, a szív vágyása és a keresett lény, a társ. A z első sor a bujdosás, a kere­

sés, a bizonytalanság, a z utolsó sor pedig a megtalálás, az érzés pontos megfogalma-

Babits Mihály:

Mint forró csontok a máglyán...

Nem az énekes szüli a dalt:

a dal szüli énekesét

Lobbanj föl, üj dal, te mindenhatói Szülj engem újra, te csodaszép!

Most beteg a testem. A földi vágyak messze nagyon...

Mint ropogó csontok a máglyán, heverek forró ágyamon.

Barátaim elhagytak engem:

egyedül maradtam már.

Lelkemet kiürítettem,

mint aki nagyobb vendéget vár.

z á s a . A z é r t e l m e s , gondolkodó ember lé­

nyegét a népdal a ter­

mészeti kép segítsé­

gével tudja megjelení­

teni. A fülemüle képes átrepülni a horizontot, s a nap délben mintha megállna. Ezek a tő­

lünk független termé­

szeti törvények kép­

szerűén megjelennek a dalban és elindí­

tanak saját érzéseink felismerésében. A ha­

sonlatosság, az analó­

gia a zeneterápia leg­

fontosabb kategóriája, ahogyan Henk Smeij- sters h o l l a n d p r o - fesszor a VIII. Zene­

terápiás Világkonferencián Hamburgban előadásában legutóbb újfent megerősítette.

A „rólunk szóló mesére" rátalálni a műben, az önismeret forrásának felfedezését is j e ­ lenti egyben.

Születésnapi lelki ajándék lehet, ha valaki rátalál élete erőforrására, felismeri a zene új-

Úgy fekszem itt, mint a főniksz, ki félve reméli a tüzet,

amelyen el fog majd égni s amelyből üjraszület.

Lobbanj föl, röpíts el engem piros szoknyáid között:

egy dallal ölöm meg azt aki voltam, és már más leszek.

Nem az énekes szüli a dalt:

a dal szüli énekesét.

Lobbanj föl, új dal, te mindenható!

Szülj engem újra, te csodaszép!

1932. dec.

játeremtő erejét, s elhiszi Babitsnak, hogy „a dal szüli énekesét". A „rátalálás" helyszíne ezúttal Debrecen városa, a Nagyalföld köz­

pontja, amely város tűzvészek sorozatát élte túl, s címerében őrzi az újjászületés jelképét, a főnbemadarat. A vers és a népdal egyidejű felfedezése megsok­

szorozza a művészet­

ben átélhető élményt.

A zenei élmény köz­

léséről Karl-Jünger Kemmelmayer a kö­

vetkezőket írja: „Wer über M u s i k e r l e b e n spricht, spricht über sich selbst und gibt damit etwas von sich preis: ein erster Schritt zur zwischenmensch- lichen K o m m u n i k a - tion". A zene, a nép­

dal, a vers általi újjá­

születés élménye a ze­

ne gyógyító hatásáról szóló v a l l o m á s , él­

ményközlés. A zenei elemek megjelenése, felfedezése a dalban a zenei jelképek gondo­

lati értékével fokozza az elemző ember él­

ményét. A dal szerint megerősödést jelent, ha az ember megtalál­

j a társát, ahogyan ezt az idézet is kifejezi. A dal végén az ember megtalálása a penta- ton fordulatban cseng fel. A dal keretét a kvintváltás adja, ame­

lyen belül a két közép- ső dallamsor h a n g ­ k ö z s z i m m e t r i á t , a fénynek megfelelő dúr harmóniát és a befe­

j e z ő gondolat pentaton zárását sorakoztatja fel zenei értékekként. A gondolkodás belső, kifelé hangtalan megjelenését a 3. sorban fel­

bukkanó szünet fejezi ki a legjobban. A füle­

müle és a N a p mozgását, a természet törvé­

nyét és az ember szívének, érzelmeinek vá-

gyását, küzdelmét, egymás mellett élhetjük át a népdalban. A z emberi „természet" és a természet egysége helyreáll.

A n é p z e n e g a z d a g kincsestárából a be­

mutatott dal szinte kínálja a zeneterápiás alkalmazást. A dal a felnőtt ember meg­

újulását mutatja be, m i n t a lelki élet ren­

d e z é s é n e k n a g y l e h e t ő s é g é t . T o v á b b i népzenei példák is lelki „megtisztulás­

hoz" vezethetnek. N i n c s alkalom ezen írás keretében feltárni a „szembesítés", a dallal való találkozás terápiás folyamatát.

Nem tudjuk b e m u t a t n i a feltárt lelki tarta­

lom további k i m u n k á l á s á t . A téma iránt érdeklődők s z á m á r a a dalok felsorolásá­

val kedvet csinálunk azok feldolgozásá­

hoz. A z a l á b b i a k b a n a zeneterápiában megtalálható legfontosabb mozzanatok­

hoz nyújtunk mintát:

Süss fel nap...

- Légzés, terápia. A saját hang, testtar­

tás, az életerő keresése.

Gyertek haza ludaim...

- A család, az ellenség, a társak szerepé­

nek felfedezése. A „történések" időbeli fo­

lyamata.

Kiskunsági legény vagyok...

- Életrajzunk. A szavakban ki-, illetve n e m k i m o n d h a t ó t a r t a l m a k s ű r í t é s e .

Debrecennek van egy vize...

- A híd szerepe, az áthidaló „vonalak"

megrajzolása, a végpontok összekötése.

Udvaromon jegenyefa...

- A nemiség felismerése, a természet törvényének, a termékenység elfogadása, belátása.

Én az erdőn átmentem...

- A „nehézségbe" ütközésnek és a z élet

„forrásának" összekapcsolása, az újjászü­

letés személyes lehetősége akár a halál előtt is.

A népzene értékeinek felhasználása a magyar népdalkincsből adódóan egyedülál­

ló lehetőségünk. Erre külföldi zenepedagó­

gusok tudnak igazán meggyőzően rámutat­

ni, mivel a mi számunkra mindez „túlságo­

san közel van". A mai, hangzó világ veszé­

lyeire Babits költői látomásként mutatott rá egyik versében: „ . . . M á r a Szellem érző / selyme vonaglik, zsugorodva játsza / vadult játékát, villódzik a Város, / surran és tülköl a szomjatag élet (...) soha ennyi fény és ennyi hullám / nem indult tőlünk csillagok­

hoz Ennyi / zene sem; és elönti rádiónkból / a Jazzband a világűrt" (De Te mégis szere­

ted ezt a sort?) A vers 1932-ből való.

A zeneterápiát is ez a század fedezte fel és ásta ki a régi gyökereket. A zeneterápia hisz a zene lélekgyógyító hatásában és az é n e k l é s b e n m i n t kifejezési e s z k ö z b e n . Hans-Helmut Decker-Voigt hamburgi ze- neterapeuta professzor Magyarországon tapasztalta, hogy előadás közben a közön­

ség könnyen formálta át énekké az egyik altató rigmusát („Beli kusz-kusz bel bel / szépen aludjál el"). Egymás után többféle dallamimprovizáció is megszületett. A m a ­ gyar ember hallásában él a pentatónia:

csak életre, dalra kell kelteni.

K o d á l y szerint az élményt nem lehet a véletlenre bízni, az az iskola feladata.

Varvasovszky Jánosné

Tévé - színház - tévészínház

Nemrégiben gyerekszínházi fesztivál zajlott Budapesten - szépszámú külföldi szakember részvételével, de a színházi és a pedagógus szakma

feltűnő távolmaradása mellett.

A

ti órákban tartott szakmai beszélge­

tések valamelyikén a Magyar Tele­

vízió egyik szerkesztője arról panaszko­

dott, h o g y m o s t a n s á g e g y r e k e v e s e b b gyermekszínházi előadást tudnak felvenni

és sugározni, s megkérdezte a külföldi v e n d é g e k t ő l : o r s z á g u k b a n vajon m i a helyzet e téren?

Gyökeresen eltérő feleletek hangzottak el attól függően, hogy nyugatról vagy k e ­ letről érkezett a válaszadó. A kiterjedt há-