A ZENEDÉTŐL A ZENEMŰVÉSZETI KARIG
A kar megalapításának története
Az intézmény történetében jelentős előrelépésnek tekinthető, hogy az SZTE 189/2001. számú Egyetemi Tanácsi határozat, valamint a MAB 2002/6/VI. számú határozata alapján – a sikeres kari akkreditációt követően – az országban elsőként Zeneművészeti Kar alakulhatott meg. A Zeneművészeti Kar az SZTE 11. karaként kezdte meg működését. A karalapító dékán Kerek Ferenc. A sikeres kari akkreditáció fontos előfeltétele volt – a magas színvonalú művész- és tanárképzésen túl –, hogy az intézmény oktatói megfeleljenek a karokkal szemben támasztott
magas szintű oktatói követelményrendszernek, kellő számban tudományos (DLA/PhD) fokozattal rendelkezzenek.
Nemzetközi Bartók Béla Zongoraverseny
V. Nemzetközi Bartók Béla Zongoraverseny 2012. március 20-25.1
A Nemzetközi Bartók Béla Zongoraverseny idén ötödik – jubileumi – alkalommal kerül megrendezésre 2012. március 20-25. között.
A zongoraverseny alapítója és művészeti vezetője Kerek Ferenc, aki vezetői pályázatában egyik legfontosabb szakmai célkitűzésnek tekintette, hogy a közeli Nagyszentmiklóssal, Bartók Béla szülővárosával szoros kapcsolatot építsen ki. Úgy gondolta, hogy az a szellemi potenciál, amellyel Csongrád megye és Szeged városa rendelkezik, az itt élő, valamint a Szegedi Tudományegyetem Zeneművészeti Karán oktató zeneművészek munkája hozzájárulhat ahhoz, hogy Nagyszentmiklós a „régió Salzburgjává” fejlődhessen.
A Szegedi Nemzetközi Bartók Béla Zongoraversenyek története szorosan összefügg a Nagyszentmiklósi Pro Bartók Társaság történetével. A zongoraversenynek két helyszínen történő megrendezése közös gondolat, közös erőfeszítések eredménye. Az együttműködés megvalósulásaként a zongoraverseny kétévente kerül megrendezésre Szegeden; ennek legünnepélyesebb momentuma, a győztesek gálahangversenye pedig a kezdetektől Nagyszentmiklóson, a Nákó-kastélyban, március 25-én, Bartók Béla születésnapján. A verseny programját a Bartók-művek mellett minden alkalommal olyan zeneszerzők műveiből állítják össze, amelyeket maga Bartók is szívesen tűzött műsorra; Scarlatti szonátáit, Debussy-műveket, Chopin-, Liszt-műveket és többek között Mozart zongoraversenyeit. A háromfordulós verseny minden fordulója más-más erőpróbát jelent az ifjú előadók számára. A verseny második fordulójában az idén másodszor kerül sor olyan kortárs mű előadására, amely kifejezetten erre az alkalomra íródott.
Az első alkalommal Madarász Iván: Tetrafónia című művét mutatták be a versenyzők, a jelenlegi versenydarab pedig Hollós Máté zongorára írott Rapszódiája. A harmadik fordulóban Liszt, Bartók és Mozart versenyművek hangzanak el a Szegedi Szimfonikus Zenekar közreműködésével.
A zsűri összetétele minden alkalommal módosul. Az korábbi versenyek elnökei Lantos István, Baranyay László, Bogányi Gergely és Csiky Boldizsár zongoraművészek voltak. A zsűri munkájában pedig Némethy Attila, Péter Flórián, Szokolay Balázs, Felicia Stankovici, Kerek Ferenc, és Körmendi Klára zongoraművészek vettek részt. A Bartók Zongoraverseny évről-évre ismertebbé válik. Az előző versenyek alkalmával a magyar résztvevők mellett Chiléből, Kínából, Koreából, Japánból, Angliából, Olaszországból, Izraelből, valamint a környező államokból érkeztek versenyzők. A korábbi versenyek díjazottjai közül többen a világ különböző pódiumain szerepelnek. Többük nyilatkozata szerint életpályájuk alakulásában meghatározóan fontos volt eza verseny, amely hozzájárult nemzetközi karrierjük elindulásához. A helyezettek, díjazottak Szegeden is szívesen látott vendégek. A Fricsay Ferenc Hangversenyterembe szólóestre, a Szegedi Szimfonikusok vezetőjétől pedig zenekari koncertre kapnak meghívást. Közülük eddig Báll Dávid, Kaneko Miyuji (Japán), Andrei Banciu (Románia), Szokolayné Szőke Diána, Utasi Noémi (Szerbia), Görög Enikő (Szerbia), Fehér Ernő, Fejes Krisztina és Rinaldo Zhok (Olaszország) adtak koncertet; így a szélesebb szegedi közönség is megismerhette a fiatal tehetséges zongoristákat.
Az elmúlt versenyek győztesei 2004-ben Báll Dávid, 2006-ban a román Banciu Andrei és Némethi Zsófia, 2008-ban a japán Kaneko Miyuji, és 2010-ben Szokolayné Szőke Diána voltak.
Az eddigi legeredményesebb szegedi versenyző, Klebniczki György, aki a döntőben játszhatott, ma már a Zeneművészeti Kar oktatója.
A kétévente megrendezésre kerülő zongoraversenyeket széles sajtónyilvánosság kíséri. A Parlando Zenepedagógiai Folyóirat rendszeresen részletes beszámolót közöl a lezajlott versenyekről. A Bartók Rádió műsorán az eltelt évek alatt szintén több riport, szakmai elemzés
1 Kerekné Fekete Éva és Gévayné Janurik Márta írása az V. Szegedi Nemzetközi Bartók Béla Zongoraverseny műsorfüzetéből. (részlet)
és hangkép szerepelt. Az eseményről a Magyar Televízió, valamint a szegedi TiszapART TV is több alkalommal számolt be. A szegediek a Délmagyar-ország folyóirat híradásaiból, beszámolói alapján is rendszeres tájékoztatást kapnak. A rendezvény szervezői valamennyi fordulóról CD felvételt készítenek.
A versenyek megrendezését támogatók széles köre teszi lehetővé. Kiemelt támogatók Rák Csaba, a Budapest Zongoraszalon tulajdonosa és Tamás Sándor, a nagyszentmiklósi Pro Bartók Társaság elnöke. A verseny rendszeres támogatói: a Nemzeti Kulturális Alap, Szeged Megyei Jogú Város, a Szegedi Tudományegyetem, illetve annak Zeneművészeti Kara, az Artisjus – Magyar Szerzői Jogvédő Iroda Egyesület. További rendszeres támogatók: a hódmezővásárhelyi Péczely Attila Zeneiskola, a makói Alapfokú Művészetoktatási Intézmény és Zeneművészeti Szakképző Iskola, a szegedi Király-König Péter Zeneiskola és a Pro Musica Művészeti Iskola. A versenyek megrendezéséhez hozzájárult a Hubay- és a Liszt Ferenc Társaság. A verseny támogatói között magánszemélyek is vannak.
A Szegeden és Nagyszentmiklóson megrendezett Bartók Béla zongoraverseny fontos küldetése lehet, hogy hozzájárulhat Bartók művészetének szélesebb körű megismertetéséhez.
Ahogyan az első verseny elnöke, Némethy Attila a rendezvény méltatásakor a Parlando hasábjain írta: „sajnos a 21. század elejére odajutottunk, hogy – elsősorban Magyarországon – Bartók Bélának népszerűsítésre van szüksége”2. A szervezők szándékait, erőfeszítéseit igazolják ugyanakkor a negyedik Bartók Béla zongoraverseny eredményességét méltató mondatai: „A Szegedi Zongoraverseny beérett, nagykorú lett és minden várakozást felülmúlt!...egyre többen jönnek majd el, mert terjed a híre, hogy itt Szegeden komolyan veszik Bartók Béla szellemiségét és nívós megmérettetésnek lehetnek részesei.”3
A IV. Nemzetközi Bartók Béla Zongoraverseny zsűrije A képen Csíky Boldizsár elnök, Kerek Ferenc, Felícia Stankovici,
Körmendi Klára és Némethy Attila
2 Némethy Attila (2004): I. Nemzetközi Bartók Zongoraverseny Szegeden. Parlando, 3. sz.
3Némethy Attila (2010):Tűnődések a IV. Nemzetközi Bartók Zongoraverseny ürügyén. Parlando, 4.
Némethy Attila és Szokolay Balázs bejegyzése az emlékkönyvben
Eredményhirdetésre várva….
Csíki Boldizsár bejegyzése az emlékkönyvben, aki a zsűri munkájában mind az öt alkalommal részt vett
Az V. Nemzetközi Bartók Béla Zongoraverseny zsűrije
A képen Kerek Ferenc, Stan Ford, Körmendi Klára, Csíki Boldizsár elnök és Némethy Attila
Nemzetközi Bartók Béla Zongoraversenyek zsűrije és díjazottjai
I. Nemzetközi Bartók Béla Zongoraverseny Szeged, 2004. március 20-25.
Zsűri:
Lantos István – Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem – elnök Felicia Stankovici – Vest Egyetem, Temesvár
Csíky Boldizsár zeneszerző – Marosvásárhely
Némethy Attila – Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem Szokolay Balázs – Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem A nyitó hangversenyen Szokolay Balázs zongorázott.
20 versenyző indult Magyarországról, Izraelből, Szerbiából és Montenegróból, Japánból, Angliából, Spanyolországból és Romániából.
Díjazottak:
I. helyezett: Báll Dávid
II. helyezett: Nakayama Tomoko – Japán III. helyezett: Fehér Ernő
A szegedi versenyzők közül döntőbe jutott Klebniczki György, aki a Szeged Megyei Jogú Város Polgármesterének különdíját kapta.
Különdíjas szegedi versenyzők: Benedekfi István, Hámori Eszter az SZTE ZMK hallgatói
A verseny legfiatalabb résztvevője Görög Enikő volt, aki a IV. versenyen második helyezést ért el.
II. Nemzetközi Bartók Béla Zongoraverseny Szeged, 2006. március 22-26.
Zsűri:
Baranyai László – Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem – elnök Felicia Stankovici – Vest Egyetem, Temesvár
Csíky Boldizsár zeneszerző – Marosvásárhely
Némethy Attila – Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem Peter Florian – Osnabrück
17 versenyző indult Magyarországról, Romániából, Japánból, Kínából.
Díjazottak:
I. helyezett: Banciu Andrei és Némethi Zsófia II.helyezett: Teleki Gergő
III.helyezett: Benabdallah Marouan
III. Nemzetközi Bartók Béla Zongoraverseny – 2008. március 25-30.
Zsűri:
Bogányi Gergely – elnök
Felicia Stankovici – Vest Egyetem, Temesvár Csíky Boldizsár zeneszerző – Marosvásárhely
Némethy Attila – Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem
Kerek Ferenc – Szegedi Tudományegyetem Zeneművészeti Kar
Díjazottak:
I. helyezett: Kaneko Miyuji II.helyezett: Fejes Krisztina
III.helyezett: Tihanyi Zsuzsanna és Hegyes Ádám
Középdöntőbe jutott különdíjas szegedi versenyzők: Lovas László és Paragi Balázs
A versenyen induló szegedi versenyzők: Heibl Anna, Kempf Attila, Klebniczki György, Lovas Bettina, Luo Shan, Tóth-Fekete Nóra.
IV. Nemzetközi Bartók Béla Zongoraverseny Szeged, 2010. március 23-28.
Zsüri:
Csíky Boldizsár zeneszerző – Marosvásárhely Felicia Stankovici – Vest Egyetem, Temesvár
Körmendi Klára – Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem Némethy Attila – Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem
Kerek Ferenc – Szegedi Tudományegyetem Zeneművészeti Kar
27 versenyző indult a következő országokból: Magyarország, Olaszország, Szerbia, Szlovákia, Chile, Románia, Kína, Japán.
I. helyezett: Szokolayné Szőke Diána II. helyezett: Görög Enikő és Utasi Noémi II. helyezett: Szabó Marcell és Omordia Rebeca
A kortárs mű legjobb előadója: Szokolayné Szőke Diána aki meghívást kapott a Vántus napok koncertjére.
Különdíjas szegedi versenyző: Boleman Kata
A versenyen induló szegedi versenyzők: Lipták Ádám, Luo Shan, Varga Ákos, Tóth Bernadett.
A verseny újdonsága, volt, hogy a második fordulóban kötelezőként az erre az alkalomra komponált kortárs művet – Madarász Iván: Tetrafónia című művét – kellett játszani.
V. Nemzetközi Bartók Béla Zongoraverseny 2012. március 20-25.
Zsűri:
Csíky Boldizsár zeneszerző – Marosvásárhely
Körmendi Klára – Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem Némethy Attila – Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem Stan Ford – USA, Salzburgi Mozarteum
Kerek Ferenc – Szegedi Tudományegyetem Zeneművészeti Kar Díjazottak:
I. helyezés: Takáts Márton II. helyezés: Cho Younghoon III. helyezés: Horváth Benedek
Középdöntőbe jutott szegedi versenyzők: Lovas Bettina, Tanaka Kendzsi, Szombati Julianna A kortárs mű legjobb előadója: Kéry Tamás, aki meghívást kapott a Vántus napok koncertjére 2012 novemberére.
Különdíjas szegedi versenyzők: Lovas Bettina, Szombati Julianna, Tanaka Kendzsi,
A versenyen induló szegedi versenyzők: Fábi Anna, Kormányos Zoltán, Katona Kristóf, Tóth Tamara.
A második fordulóban kötelezőként az erre az alkalomra komponált kortárs művet – Hollós Máté: Rapszódia című művét – kellett játszani.
Szegedi M ű vészeti Akadémia és Mesterkurzus
2005. július 10–17 között került első ízben megrendezésre a Szegedi Művészeti Akadémia és Mesterkurzus. Szeged Megyei Jogú Város, a Szegedi Tudományegyetem, a Szegedi Tudományegyetem Zeneművészeti Kara és a Nagyszentmiklósi Pro Bartók Társaság összefogásával jön létre évről évre ez a különleges rendezvény, amely a város legpatinásabb helyszínein zajlik. A Fricsay Ferenc Hangversenyterem mellett a Városháza Díszudvara, a Reök Palota, a Minorita Templomkert, a Szegedi Zsinagóga, az Alsóvárosi Szent Ferenc Templom, a Szent József Jezsuita Templom, a Szegedi Móra Ferenc Múzeum, a szegedi Vár, valamint a Bálint Sándor Emlékház rendszeres helyszínei a hangversenyeknek. A szervezők szándékai szerint a kurzus lehetőséget kínál az elmélyült munkára a fesztiválváros színes nyári forgatagában. A Művészeti Akadémiára elsősorban főiskolai hallgatók és zeneművészeti
szakközépiskolás tanulók jelentkezését várják, de a tehetséges zeneiskolásokat is szívesen fogadják. A rendezvény növekvő népszerűségét jelzi, hogy a legutóbbi rendezvényeken rendszeresen 100-120 közötti a résztvevők száma. A Művészeti Akadémia alapítója és művészeti vezetője Kerek Ferenc. 2013-ig hét alkalommal vett részt az ének mesterkurzus munkájában a világhírű Kossuth-díjas művésznő, a Szegedi Tudományegyetem díszdoktora, Marton Éva. A hangszeres és énekes mesterkurzusokat az első rendezvénytől kezdődően a Kar elismert művészei vezetik. Az első Szegedi Művészeti Akadémia és Mesterkurzus munkájában a következő tanárok vettek részt: Boros József, Gyivicsán György, Kerek Ferenc, Maczák János, Sin Katalin, Szecsődi Ferenc és Temesi Mária.
Az I. Művészeti Akadémia nyitóhangversenyén Király-König Péter: Zongoraötös gordonnal című művét Kerek Ferenc és a kiegészített Fricsay vonósnégyes (Janurik Márta, Behán Pál, Csala Éva, Ludányi Endre), Elgar szonátáját Szecsődi Ferenc és Majtényi Eszter szólaltatta meg. Az első rendezvény különleges eseménye volt a Szegedi szabadtéri Játékok Ajándékkoncertjére való meghívás. A hangversenyen felléptek Boros József és tanítványai, Klebniczki György, Szecsődi Ferenc és Temesi Mária.
Az I. Szegedi Művészeti Akadémia és Mesterkurzus tanári kara
Az évente megrendezett Szegedi Művészeti Akadémia és Mesterkurzus munkájában 2005 és 2012 között a következő művészek vettek részt: Andrejcsik István, Boros József, Csikota József, Gyivicsán György, Iglódi Éva, Kerek Ferenc, Lőrincz László, Maczák János, Marton Éva, Siklósi Gábor, Sin Katalin, Szecsődi Ferenc, Temesi Mária, Tóth Györgyi, Varga Laura, Vizsolyi Lívia. Zongorakísérők: Császár Zsuzsanna, Benedekfi István, Drexler Tóth Erika, Góbor Brigitta, Kerényi Mariann, Klebniczki György, Koczka Ferenc, Madarász Éva, Majtényi Eszter, Megyimoreczné Schmidt Ildikó, Oberfrank Péter, Ordasi Anna, Paragi Balázs, Pethő Villő, Sándor Szabolcs, Szelezsán Beáta és Zentai Katalin.
A 2012. évi kurzus új színfoltja volt, hogy Nagyszalontáról Böjte Csaba testvér gyermekei közül hárman ösztöndíjasként vehettek részt a tíz nap programjaiban.
2010 óta a Művészeti Akadémia és Mesterkurzus programja zeneiskolai és szakközépiskolai tanárok számára meghirdetett 30 órás akkreditált továbbképzéssel egészül ki. Ennek előadói Gönczy László és Megyimoreczné Schmidt Ildikó.
Szegedi Kortárszenei Verseny
A Szegedi Művészeti Akadémia és Mesterkurzus keretei között 2009 júliusában rendezték meg először a Szegedi Kortárszenei Versenyt, amelyre 1945 után íródott magyar művel lehet nevezni. A versenyen a kurzusok résztvevői indulhatnak. Már első alkalommal 25 produkció – ezen belül 19 szólóhangszeres, 5 kamarazenei, valamint az SZTE ZMK Ütőhangszeres Együttese – regisztráltatta magát. A rendezők a 2012. évi versenyen a tanári továbbképzésen résztvevők kérésére a továbbképzésen résztvevő kollégák számára is lehetővé tették a versenyen való elindulást – a hatévestől az ötvenévesig minden korosztály képviselve volt.
A zsűri elnöke: Hollós Máté Erkel-díjas zeneszerző, a Magyar Zeneszerzők Szövetségének elnöke. Tagjai: Kerek Ferenc DLA, zongoraművész, Liszt Ferenc díjas, tanszékvezető egyetemi tanár, Temesi Mária DLA, énekművész, Liszt Ferenc díjas, tanszékvezető egyetemi tanár, Szecsődi Ferenc hegedűművész, Érdemes művész, tanszékvezető egyetemi tanár, Lass Zoltán fuvolaművész, Bartók-Pásztory díjas főiskolai docens, Maczák János klarinétművész, tanszékvezető főiskolai docens.
A díjak mellett a legkiválóbb produkciók minden évben meghívást kapnak a Vántus István kortárszenei Napok „Inventio Poetica” koncertjére.
Városházi koncert után…
2008-ban a furulya mesterkurzus koncertjén.
A kép két szélén Lőrincz László és Iglódi Éva
Gyivicsán György és kurzusának résztvevői a Zsinagógában
Szecsődi Ferenc és kurzusának résztvevői a Felsővárosi Minorita Templomban 2012-ben
Papp Lajos bejegyzése az emlékkönyvbe
Gyöngyösy Zoltán bejegyzése az emlékkönyvbe
Hollós Máté: Omaggio a szegedi otthonnak
Szülővárosom után zeném és zenei közéletem második otthona Szeged. Még zeneakadémista voltam, amikor a Fiatal Zeneszerzők Csoportja tagjaként Vántus István hívására többekkel hangversenyezhettem a „Konzi” nagytermében, a mai Fricsayban. A még tojáshéjas ifjú után a kezdő „felnőtt” zeneszerző is többször meghívást kapott A Mai Magyar Zene Hetére. 1989-ben már ott volt az ősbemutatója az Új dal szöveg nélkül című zongoradarabnak, amely egy gyümölcsöző és mély barátság kezdetét jelentette Kerek Ferenccel. Szóló- és kamaraművek születtek az ő biztatására, amelyek közül a neki és feleségének, Évának ajánlott 4 - 2 - 1-et emelem ki, s a legutóbbit, a 60-ik születésnapjára komponált Jubilelégiát, amelyet meglepetésül küldtem, de amelyet meg is kaptam meglepetésként, amikor az ünnepi koncerten számomra váratlanul eljátszotta.
1991-ben hivatalos megrendelés is rám köszöntött a várostól vonószenekari műre:
Hommage à Szeged lett a címe a Weninger Richárd vezette Weiner Kamarazenekar által bemutatott kompozíciónak. Később Omaggio No. 1-re változott a cím, amikor már Vántus emlékére kellett megszületnie az Omaggio No. 2-nek. Közben történt, hogy eltávozott Vántus István, örök lelkifurdalást hagyva bennem, hogy a görbülő zenei térről szóló elméletét nem tanultam meg tőle. Sajnos, más sem, így az örök titok marad, hacsak egyszer nem érkezik valaki, aki eljut ugyanezen ismeretekhez. Az ő emlékezetére egyesületet alakítottak szegedi muzsikusok, s megtisztelően engem hívtak a Vántus István Társaság elnökéül. Ettől a már addig sem csekély szegedi baráti kör rohamos tágulásnak indult. S bár rájuk gondolnom melengető érzés, nem bocsátkozom részletezésbe, az ugyanis hosszabb emlékezés folyójává duzzasztaná az eddig patakmederben tartott visszagondolást.
Az utóbbi négy esztendőben okom támadt nyaranta is Szegedre látogatni. Az a város, amelyben az ország egyetlen Budapesten kívüli kortárs zenei seregszemléjét rendezik (a Vántus István Kortárszenei Napokat), s az a Zeneművészeti Kar, amely kivételes becsben tartja korunk zeneszerzőit, amely rendkívüli gondot fordít a fiataloknak a ma és a közelmúlt zenéjével való aktív találkozására, a Nyári Akadémia keretében kortárszenei versenyt tart. S hiába a kánikula okozta veríték, a diákok – és felkészítő tanáraik – vállalják a megszólaltatás okozta verejtéket is, amely azután a produkciókon nem hagy nyomot. Jeles kollégáimmal ott ülök a zsűriben, és felcsillan bennem a remény: nincs veszve minden, ezek a fiatalok megkedvelték az éppen előadott darabokat, s talán nosztalgiájuk lesz ezek iránt később, meg talán nyitottak maradnak a jövő újdonságai iránt is.
Szeged az a hely, ahol nem pipálják ki a kortárs zenét. Mondhatnák: a Vántus Napokon a zeneiskolástól a Liszt-díjas művészig, a pályakezdő szerzőtől a Kossuth-díjas nagy öregig megszólaltatjuk a mai zenét, négy nap 9 koncertje legyen elég egész évre. Mondhatnák: a Vántus Napokon a Zeneművészeti Kar, a Szakközépiskola és a Zeneiskola is ad egy-egy hangversenyt, a Tanárképző is kirukkol a maga programjával, megmutatkozik hát a pedagógia. Nem, a Zeneművészeti Kar „nem nyugszik”, kétévente Bartók Béla Nemzetközi Zongoraversenyt hirdet, amelynek középdöntőjében arra az alkalomra komponált kortárs mű is kötelező. Legutóbb én voltam a szerencsés, aki darabot írhattam. A Rapszódia tizenkét felkészült és értő növendék előadásában szólalt meg. S lehet-e jobb érzése a zeneszerzőnek, mint hirtelen megvillanni látnia az „utókort”? Hány év alatt szokta megérni valaki, hogy 12 különböző előadó megtanulja ugyanazt a darabját?
Mit sem sejtettem minderről húszegynéhány éve, amikor először kerestem azt a bizonyos nagytermet. S micsoda gazdagság birtokosa lettem: darabok örömteli inspirációjával, baráti érdeklődéssel, befogadtatással.
Helyismerettel. Mert ahol olyan tekintetekkel találkozik az ember, mint én Szegeden, ott bátran mondhatja: otthonom…
Hollós Máté
A Szegedi Tudományegyetem els ő zenem ű vész díszdoktora
Temesi Mária, Kerek Ferenc, Marton Zoltán és Marton Éva az avató ünnepségen
Laudáció – elhangzott a díszdoktorrá avatás alkalmából
„A Szegedi Tudományegyetem Napján először adományozunk Doctor Honoris Causa címet a kiváló tudósok mellett előadóművésznek. Így első alkalommal a Kossuth-díjas, világhírű operaénekesnőnek, Marton Évának, a Budapesti Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem tanszékvezető professzor úrhölgyének.
Marton Éva tanulmányait a Budapesti Zeneakadémián végezte 1962-től 68-ig. Majd a Magyar Állami Operaházban számos, jelentős szoprán szerepet énekelt el. 1972 és 77
között a frankfurti, majd a hamburgi operához szerződött, ahol módszeresen építette fel azt a széleskörű repertoárt, amely megalapozta későbbi világhírét. Ünnepelt vendégművésze volt a leghíresebb és legmeghatározóbb operaházaknak: a Milanói Scalanak, a New York-i Metropolitennek, a Bécsi Staatsopernek, a Londoni Covent Gardennek csakúgy, mint Párizs, München, Berlin, Sidney, Chicago, San Francisco, Houston, Moszkva operaszínpadainak.
Repertoárja szinte egyedülálló. Alakításai, énekesi teljesítményei legendássá váltak, különösen Puccini Turandotjában és Richard Strauss Elektrájában. Így érthető, hogy a több mint három évtizedes pálya eredményessége és sikere a világ legjobb zeneművészei közé emelte.
Művészi pályáját számos kitüntetés jelzi, így a Kossuth-díj, a Magyar Köztársaság Érdemrend Középkeresztje a Csillaggal, a Bartók-Pásztory-díj, valamint az Örökös Tagság a Bécsi Staatsopernél. Kiemelkedő tehetségét, kiapadhatatlan munkakedvét, példaértékű szorgalmát és elszántságát a zene szolgálatában, Barcelonában is honorálták a közelmúltban. Aranyérmet vehetett át olyan világsztárokkal együtt, mint Jose Carreras és Edita Gruberova.
Marton Éva professzor asszony a Szegedi Tudományegyetem Zeneművészeti Karával is közel egy évtizedes kapcsolatban áll. A Szegedi Művészeti Akadémia és Mesterkurzus egyik alapító tagja és tanára. A nemzetközivé fejlesztett Szegedi Simándy József Énekverseny zsűri elnöke, karunk énekes mesterkurzusainak rendszeresen meghívott előadója.
Tanári munkáját is ugyanazzal az elkötelezettséggel, művészi igényességgel, alapossággal, alázattal végzi, mint kiemelkedő művészi tevékenységét. Személye összekötő kapocs a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem és a Szegedi Tudományegyetem Zeneművészeti Kara között. Marton Éva művésznő osztályába felvételt nyert hallgatóink, a fiatal énekművészek tőle, a világviszonylatban is az egyik legtapasztaltabb mestertől kapják meg azt az irányítást, amely a későbbi pályájukon meghatározóan fontossá válhat. Ez nyomon követhető többek között Rácz Rita és Cser Krisztián, egykori tanítványaink pályájának elindításánál is.
Az elmondottak alapján Marton Évának – kiemelkedő operaénekesi és tanári munkája elismeréséül – a Szegedi Tudományegyetem a Doctor Honoris Causa kitüntető címet adományozza.”
Kerek Ferenc avató dékán 2009. november 11.
Szeged TIK
