H-D. Lohmann
Wissenschaftlich-technisches Zentruin Automobilban.
Kari- Marx-Stadt
1. Bevezetés
A tudományos és műszaki információk biztosítása és cseréje nemcsak n e m z e t i , h a n e m nemzetközi szinten is egyre n a g y o b b jelentőségre tesz szert. A n e m z e t i határo
k o n kívüli információcsere számos szervezési és módszer
tani segédeszközt igényel. E z utóbbiak közé t a r t o z n a k az e célokra a l k a l m a s kétnyelvű, illetve több nyelvű tezau
ruszok formájában ismeretes osztályozási rendszerek.
Ezek teszik lehetővé a több oldalú munkamegosztás keretében f e l d o l g o z o t t információk közös tárolását, visszakeresését és szolgáltatását. Csak i l y e n alkalmazási célok esetében térülnek m e g a több nyelvű tezaurusz kidolgozásának ráforditásai. Ha egyedi kérdést a k a r u n k f e l t e n n i külföldön található, illetve idegen nyelven szer
vezett tezaurusznak (értsd: egy i l y e n tezauruszt alkalma
zó információkereső rendszernek), a k k o r elég a kereső kérdés lefordítása. Másfelől v i s z o n t , ha élénk nemzetközi információcserére törekszünk, igen nagy a ráfordítás a megfelelő szervezési és módszertani segédeszközök alkal
mazása nélkül. E ráfordítás az alábbi költségtényezőkből állhat:
a forrás ( d o k u m e n t u m ) tanulmányozása eredeti n y e l ven,
a forrás fordítása a referáló nyelvére, a referátum elkészítése a referáló nyelvén, a referátum fordítása a felhasználók nyelvére, a forrás beszerzése a felhasználók részére, a forrás fordítása a felhasználók nyelvére, a forrás tulajdonképpeni t a r t a l m i hasznosítása.
E z t a munkaigényt már a több nyelvű tezaurusz léte is nagymértékben csökkentheti.
2. A több nyelvű tezaurusz jellemzői
A több nyelvű tezaurusz a következők szerint jelle
mezhető [ 1 ] :
tárgyszavak, illetve tárgyszó c s o p o r t o k betűrendes és szisztematikus jegyzéke több n y e l v e n ;
segédeszköz a d o k u m e n t u m o k automatizált visszake
reséséhez;
a tezaurusz segítségével az egyik n y e l v e n megfogalma
z o t t kereső kérdéseket és a d o k u m e n t u m másik n y e l v e n megfogalmazott „tartalmi súlypontjait" (keresőképét - szerk. m e g . ) egy és ugyanazon információkereső nyelvre lehet lefordítani;
a több nyelvű tezauruszban az összes alkotó n y e l v e n m e g a d o t t tárgyszavakat meghatározott lexikográfiái sza
bályok szerint k e z e l i k ;
a z o k a t a tárgyszavakat, a m e l y e k fogalmi tartalma kielégítően egyezik, közös ekvivalenciaosztályba fogják össze;
m i n d e n ekvivafc.iciaosztályi egy d e s z k r i p t o r , vagy egy fogalmi kódszám reprezentál;
a kielégítő mértékben egyező ekvivalenciaosztályok több nyelvű reprezentáns d e s z k r i p t o r a i t egyértelműen egymáshoz r e n d e l i k : ez többnyire a közös azonosító kód segitségéveltörténik;
a fogalmak fölé-, alá- és mellérendelését ( s z e m a n t i k a i összefüggéseit, a szcrk. megj.) a nyelvek mindegyikén a megfelelő d e s z k r i p t o r o k közötti hivatkozások segítségé
vel ábrázolják.
A szocialista országokban célszerű a több nyelvű tezauruszt az orosz nyelv által összekötött kétnyelvű tezauruszok komplexumaként felépíteni.
3. A több nyelvű tezaurusz kidolgozása
3.1, A kidolgozás módjai
a) A különböző országokban egymástól függetlenül jöttek létre nemzeti tezauruszok. Szerkezetük nem egyezik, az általuk felölelt szakterületek csak részben egyeznek.
E b b e n az esetben nincs akadálya a n n a k , hogy az egymástól függetlenül létrejött tezauruszokat közös kó
dok segítségével összekapcsoljuk. A z egymással kapcso
latba h o z o t t tezauruszok alapszerkezete e m e l l e t t válto
zatlan m a r a d .
I l y e n módon a z o n b a n a kompatibilitás alapfeltételei (Id. alább) nem tarthatók be. Ebből súlyos problémák adódnak, amelyek az i l y e n viszonylag egyszerű a l a p o k o n létrejött tezaurusz működőképességét kérdésessé teszik.
Lohman, H . - D . : Több nyelvű osztályozási rendszerek .
b! '• különböző országokban egymástól függetlenül nemzeti tezauruszok jöttek léire. Szerkezetük nem egyezik, az általuk felölelt szakterületek csak részben egyeznek.
Egy nemzetközi összetételű m u n k a c s o p o r t több n y e l vű, egységes alapszerkezetű t e z a u r u s z t dolgoz k i . E z esetben a n e m z e t i sajátosságoktól messzemenő elvonat
koztatásra v a n szükség. A kidolgozást o l y a n általános alapelvek szerint k e l l végezni (a szerkezet, a f o g a l m a k terjedelme, a f o g a l m a k t a r t a l m a s t b . tekintetében), a m e l y e k e t az összes együttműködő partner el tud fogadni. Ennél a megoldásnál a ráfordított m u n k a
túlnyomó része az egyes országok közötti hosszadalmas egyeztetés lesz. E z csak számos centralizált munkafázis során oldható meg.
cj Az egyik érdekelt országban van nemzeti keretek között bevált tezaurusz, amelynek szerkezete és fogalmi terjedelme nemzeti keretek kőzött hasz
nálhatónak bizonyult.
Az ezek szerint egy országban kipróbált tezauruszt lefordítják n célnyelvre, s így /i-nyelvű tezaurusz j ö n létre. E z esetben az a probléma merül f e l , h o g y a fordítás nem biztosítja magától értetődően a fogalmi tartalom azonosságát az egyes nyelveken. Egyes f o g a l m a k eseté
ben a más n y e l v r e fordítás o l y k o r l e h e t e t l e n n e k is b i z o n y u l h a t . A tezaurusz tárgyszavai között E ekvivalen
ciájától ( 0 < E < 1 ) függően ( l d . alább) a nemzetközi egyeztetés k i s e b b , i l l e t v e n a g y o b b mértékű ráfordítást követel.
d) A feldolgozandó területnek az érdekeit országok egyikében sincs tezaurusza.
Egy nemzetközi m u n k a c s o p o r t a b ) p o n t n a k megfele
lő egységes alapszerkezetű, «-nyelvű tezauruszt dolgoz k i . A b ) s z e r i n t i esettel ellentétben i t t egységes irányel
vekből lehet kiindulni. E z e k képezik az alapo t az n-nyelvű k o m p a t i b i l i s t e z a u r u s z o k előállításához. A m u n k a ez esetben arányosan oszlik m e g a tárgyszógyűj
temények n e m z e t i k e r e t e k b e n történő kidolgozása és a nemzetközi egyeztetés között.
3.2. A kidolgozás elvei
A több nyelvű tezaurusz kidolgozásakor rendeltetésé
nek és feladatainak megfelelően a következőkből k e l l k i i n d u l n i :
kell számot vetni. A szocialista országokban a számítás
t e c h n i k a az E S Z R alapján fejlődik. E z kedvező feltétele
k e t t e r e m t a h h o z , h o g y a több nyelvű t e z a u r u s z o k kidolgozásakor az E S Z R t e c h n i k a számítógépi p r o g r a m rendszerét az összes partner érdekében útbaigazításként (orientációként) használhassuk.
Ezzel k a p c s o l a t b a n az is nyilvánvaló, hogy a több nyelvű tezaurusz kidolgozásával egyidejűleg létre kell hozni a résztvevő országokban egyaránt kötelező indexe
lési irányelveket. Ezekre az elvekre az illető országokban a l k a l m a z o t t számítástechnika rányomja bélyegét, és ezeknek a m a g u k részéről is s z a v a t o l n i u k k e l l az informá
ció feldolgozásának kompatibilitását a partnereknél.
3.2.2. A kompatibilitás (illeszthetőség) feltételeiből
Kompatibilitásra kell törekedni:
a különböző nemzetközi ágazati információs rendsze
rek több nyelvű tezauruszai k ö z ö t t ;
nemzetközi ágazati információs rendszerek több n y e l vű tezauruszai és a forrásra (dokumentumtípusra) o r i e n tált nemzetközi információs rendszerek több nyelvű tezauruszai k ö z ö t t ;
a több nyelvű t e z a u r u s z o k n e m z e t i változatai és a k ö t e l e z ő * egynyelvű n e m z e t i t e z a u r u s z o k között.
A kompatibilitás biztosítása érdekében az alábbi követelményeknek k e l l eleget t e n n i :
a) E g y több nyelvű tezauruszon belül ugyanazon ekvivalencia osztály ok különböző nyelvű deszkriptorai- nak egymással egyértelműen ekvivalenseknek k e l l lenniök.
Más szavakkal: egy és ugyanazon f o g a l m i t a r t a l o m kifejezésére a több nyelvű tezaurusz egyes n e m z e t i k o m p o n e n s e i b e n azonos megnevezéseket ( d e s z k r i p t o r o k a t ) , (értsd: azonos értelmű d e s z k r i p t o r o k a t , szerk.
megj.) kell alkalmazni. **
b) U g y a n a z o n ekvivalenciaosztályok vonatkozásában a több nyelvű tezaurusz d e s z k r i p t o r a i feleljenek meg a kötelező nemzeti tezauruszok deszkriptorainak.
c) A több nyelvű tezaurusz n e m z e t i k o m p o n e n s e i alapszerkezetüket tekintve legyenek azonosak. E z egyút
tal azt is megköveteli, h o g y a tezauruszokat egyeztetett módszertani elvek szerint dolgozzák k i .
3.2.1. Az információfeldolgozás követelményeiből
A tezaurusz a gépesített, részben automatizált, illetve automatizált dokumentum-visszakeresés szükséges felté
t e l e . Ezért n e m szabad öncélúan összeállítani minél n a g y o b b méretű tárgyszógyűjtemény formájában, h a n e m elsősorban a korszerű számítástechnika követelményeivel
* A „kötelezd" tezauruszokról szólva a szerző' az NDK erősen koordinált tezaurusz-szerkesztési és -használati rendjébó'l indul k i (szerk. megj.)
' A gyakorlati tapasztalatok szerint ez az ekvivalencia (fogalmi egybeesés) gyakran nem biztosítható deszkriptor és deszkrip- tor, csupán d e s z k r i p t o r és deszkriptOE-kombináció között, (szerk. megj.)
166
3.3. Több nyelvű tezaurusz kidolgozásánál felmerülő problémák
3.3.1. Az ekvivalencia p r o b l é m á i
A z ekvivalenciának a több nyelvű tezauruszon belüli elérése érdekében a következő feltételeket k e l l b e t a r t a n i [ 2 ] :
sokoldalúan ( m i n d e n partnernél) álljanak rendelkezés
re a z o k a d e s z k r i p t o r o k , a m e l y e k segítségével az i n f o r mációcsere történik;
a m i n d e n partner birtokában meglévő, de n y e l v i l e g különböző d e s z k r i p t o r o k f o g a l m i t a r t a l m a messzemenő egybevágósága a t a r t a l m i l a g egyező ekvivalencia osztá
l y o k alapján;
az egymáshoz kapcsolódó több nyelvű d e s z k r i p t o r o k egymással ekvivalens voltának egyértelmű kimutatását;
o l y a n egységes osztályozási alapszerkezet, a m e l y n e k alapján az összes n y e l v e n r e n d e z i k a deszkriptorállo- mányt.
A több nyelvű tezaurusz kidolgozása során különböző ekvivalencia típusok f o r d u l h a t n a k elő. Ezek a követ
kezők:
a) Teljes ekvivalencia
A k k o r j ö n létre, ha egy d e s z k r i p t o r különböző nyelvű k o m p o n e n s e i n e k f o g a l m i t a r t a l m a teljes mértékben egyezik.
német orosz p l . M o t o r d r e h z a h l H H C A O o ö o p o T O B / l e t i r a T e A H
( m o t o r fordulatszáma) b ) Részekvivalencia
A k k o r j ö n létre, h a egy d e s z k r i p t o r különböző k o m p o n e n s e i n e k f o g a l m i t a r t a l m a csak részben egyezik.
Ez elsősorban a k k o r f o r d u l elő, ha az e g y i k n y e l v e g y i k deszkriptórához r e n d e l t tárgyszó s z e m a n t i k a i t a r t a l m a a másik n y e l v e n eltérő. E k k o r a két k o m p o n e n s között a következő v i s z o n y áll fenn a t a r t a l m i egyezőség t e k i n t e tében.
1 : t ö b b , több : 1, 1 :rész, s t b .
német orosz Pl. M o t o r r a d MOTOU,HKA, MOTOtjHKAer
(motorkerékpár, m o p e d )
V i b r a t i o n BtiópaijHfl S c h w i n g u n g (rezgés, lengés)
K r a f t f a h r z e u g (gépjármű) aBTOMo6nAb ( n e m sínhez kötött (gépkocsi) motorhajtású
I l y e n részekvivalenciák felléptekor m e g k e l l vizsgálni, hogy tudomásul lehet-e v e n n i a s z e m a n t i k a i t a r t a l o m b a n meglévő különbséget, vagy p e d i g a résztvevő n y e l v e k megfelelő tárgyszavainak fogalomtartalmát (-terjedel
m é t ) határozottan megváltoztatva lehet-e egyezést elérni.
c) N i n c s ekvivalencia („null-ekvivalencia")
Ez a k k o r f o r d u l e l ő , ha valamely d e s z k r i p t o r f o g a l m i t a r t a l m a csak a résztvevő n y e l v e k egyikén, vagy egy részében létezik.
német orosz
Pl. K i r s c h e
Ha valamely fölérendelt f o g a l o m n a k nincs megfelelője a p a r t n e r n y e l v e n , g y a k r a n lehet a hozzárendelhető alfc- g a l m a k a t a l k a l m a z n i . I l y e n módszerrel az ekvivalencia hiányát („null-ekvivalenciát") k i lehet küszöbölni.
A t a p a s z t a l a t o k szerint az orosz-német nyelvkombiná
ció vonatkozásában a f o g a l m a k k b . 80%-ánál áll f e n n s z e m a n t i k a i megegyezés.
3.3.2. Az osztályozási alapszerkezet problémái
A tezaurusz kidolgozásához vezető út meghatározásá
val egyidejűleg döntés! kell hozni az osztályozási alap
szerkezetről, vagyis a fogaltnak rendezésére a l k a l m a zandó rendszerről is. E rendszernek megfelelően k e l ] felosztani az elkészülő tárgyszógyűjteményt.
E g y több nyelvű tezaurusz szempontjából rendkívül f o n t o s , hogy a f o g a l m a k rendezésére szolgáló rendszer a népgazdasági n e m z e t i szerkezetétől függetlenül a l a k u l j o n k i . Ezért a d e s z k r i p t o r o k szisztematikus elrendezése tudományszaktól függetlenül történjék. E z a s z e m p o n t különösen a k k o r vehető figyelembe már a kidolgozás kezdetétől fogva, ha a több nyelvű tezauruszt újonnan építik f e l és n e m egy már meglévő tezauruszból i n d u l n a k k i .
3.4. A kidolgozás szakaszai
A több nyelvű t e z a u r u s z o k kidolgozásának eddigi tapasztalatai alapján a következő munkaszakaszokat állapíthatjuk m e g [ 1 ] :
a) Irányelveinek kidolgozása a tezaurusz létrehozásá
ra, ideértve
a kidolgozás módszereinek meghatározását;
a több nyelvű tezaurusz t e m a t i k a i határainak és alapszerkezetének rögzítését;
a tezauruszba felveendő f o g a l m a k és az azonosítási kód meghatározását.
Lohman, H . - D . : Több nyelvű osztályozási rendszerek .
b ) A t ö b b nyelvű deszkripto[jegyzék (vagy az úgyne
vezett m a k r o t e z a u r u s z ) kidolgozása, az ekvivalenciaosz
tályok megadásával.
c) A több nyelvű és sokoldalúan e g y e z t e t e t t indexe
lési irányelvek kidolgozása, v a l a m i n t az alkalmazandó számítástechnikai eszközök és eljárások meghatározása az a) és b ) p o n t t a l párhuzamosan.
d ) Nemzetközi indexelési és visszakeresési kísérlet végrehajtása a következő célból
a d e s z k r i p t o r o k és n e m - d e s z k r i p t o r o k teljességének vizsgálata;
h i e r a r c h i k u s és asszociatív k a p c s o l a t o k meghatá
rozása;
a több nyelvű koordinált indexelés kipróbálása.
e ) A h i e r a r c h i k u s és asszociatív k a p c s o l a t o k k i d o l gozása.
0 A több nyelvű tezaurusz g y a k o r l a t i alkalmazása és a módosításokat átvezető szolgálat megszervezése.
Irodalom
[ 1 | ROSENBAUM, M . - D . : Methodische Grundsátze für die Erarbeilung mehisprachiger Thesauren der Mitgliedslándcr des RCW. (Módszertani alapelvek a KGST tagországok több nyelvű tezauruszainak kidolgozására.) = lnformafik, 21. k. 2. sz. 1974. p. 1 7 - 2 1 .
|21 Vorláufige methodische Richtlinie für die Erarbeilung russiscb-deutsch, deutsch-russischsprachiger Thesauren.
(Ideiglenes módszertani irányelvek orosz-német és német- orosz tezauruszok kidolgozására.) Z11D, Berlin, 1974.
[3( BRENDLER, G.: Der mehrsprachige Thesaurus - ein Instrument zur Rationalisíerung des Informationsflusses im internationalen Rahmen. (A több nyelvű tezaurusz, mint a nemzetközi információáramlás ésszerűsítésének eszköze.) Beitrage zur maschinellen Sprachdatenver- arbeitung. Berlin, 1973.
[4j MATER, E.: Ele menta rbegri ffe als Grundlage maschi- neller Indexierung und Konvertierung. (Elemi fogalmak, mint a gépi indexelés és konvertálás alapjai.) = Dokumen- tatkmjInformation, Schriftenreihe des Institutes 1NER der THllmenau, 25. sz. p. 4 7 - 6 0 .
|4) SCH1MPFERMANN, M.; Erfahrungen bei der Entwick- lung eines internationalen Bauinfonnationssystemes. (A nemzetközi építésügyi információs rendszer fejlesztésekor szerzett tapasztalatok.) = Informatik, 2 1 . k. 1. sz. 1974.
p. 8.
[51 BRENDLER, G.: Probleme beim Aufbau eines zwei- sprachigen Thesaurust im Sprachenpaar deutseh-russisch.
(Német-orosz tezaurusz készítésekor felmerülő" problé
mák.) = DokumentationlInformation, Schriftenreihe des Institutes 1NER der TH llmenau, 24. sz. p. 5 7 - 7 2 .
* * *
LOHMANN, H.-D.: Több nyelvű osztályozási rendszerek kidolgozása és hasznosítása
Tudományos és műszaki információk nemzetközi cseréje módszertani segédeszközként két- vagy több nyelvű tezauruszok kidolgozását igényli a nemzetközi munkamegosztással f e l d o l g o z o t t információk és d o k u m e n t u m o k közös tárolása, visszakeresése és szolgáltatása céljából.
A több nyelvű tezaurusz kidolgozásának technikája megköveteli a f o g a l m a k ekvivalenciaosztályainak létre
hozását. A f o g a l m i osztályok tartalmát a k o m p o n e n s n y e l v e k e n kifejező tárgyszavak a több nyelvű tezaurusz deszkriptoraiként használhatók. A c i k k felvázolja a több nyelvű tezauruszok készítési módját, a különféle nyelvű d e s z k r i p t o r o k teljes és részleges ekvivalenciájának illetve az ekvivalens d e s z k r i p t o r o k hiányának problematikáját és felsorolja a kidolgozás szakaszait.
* * *
LOHMANN, H. -D.: Devising and using multilingual systems of classification
The internatíonal exchange o f i n f o r m a t i o n i n science a n d t e c h n o l o g y requires m e t h o d i c a l aids i n f o r m o f b i l i n g u a l o r m u l t i l i n g u a l thesauri f o r storage, retrieval and d i s s e m i n a t i o n o f i n f o r m a t i o n processed i n m u l t i - lateral shared l a b o u r .
T e c h n i q u e s o f e l a b o r a t i o n o f m u l t i l i n g u a l thesauri require t h e d e t e r m i n a t i o n o f classes o f c o n c e p t e q u i - valencies. T e r m s o f t h e c o m p o n e n t languages e x p l a i n i n g the c o n c e p t u a l c o n t e n t o f these classes m a y be chosen as deseriptors o f t h e m u l t i l i n g u a l thesaurus.
T h e m e t h o d o f t h e e l a b o r a t i o n o f m u l t i l i n g u a l the
sauri u n d e r various s t a r t i n g c o n d i t i o n s , as w e l l as p r o b l e m s o f totál, p a r t i a l a n d zero equivalencies are treated w i t h , a n d steps o f t h e e l a b o r a t i o n are deseribed.
* * *
AOXMAHH, X.
Pa3pa6oTKa u tpynKt£uonu- poBüHue MHoiox3MtHbix cucreM KAacciHpuKau,uuM e j K j y H a p o f l H w f i o Ő M e n H a y i H o - T e x H H i e c K O H HH<popMaLr,neii T p e ő y e T n o c o 6 n f i B cpopMe a s y x - HAH M H o r o s 3 b i i H b i x T e 3 a y p c o B AAH COBMCCTHMX x p a H e - HHH, n o H C K a B B M f l a n H o ö p a ő a T b i B a e M b i x H m p o p M a - y n o H H b i x M a r e p H a A O B .
T e x H H K a p a 3 p a 6 o T K H M H o r o f l a b i i H b i x T e 3 a y p y c o s T p e ő y e T C O 3 / U H H » K A a c c o B y c A O B H o ü ^ K B K B Ű A C H T - HOCTH n O H H T H H . K A I O i e B b i e C A O B a p a B H b t X S 3 b l K 0 B - KOMnoHeHTOB, K O T o p w e B b i p a a t y v T c M b i c A O B o e c o -
168
A e p H t a H H e 3 T H X K A a c c o B ycAOBHoií SKH H Ba ,\e HT n o C T H , M o r y T c A y a í M T b B K a n e c T B e flecnpnnTopoB MHO- r o H 3 b i i H p r o T e 3 a y p y c a .
P a S A M H H b l é M e T O A b I n O C T p o e H H H M H O r O B 3 b l H H O r o T e a a y p y c a , B c A y i a e H a A H H H H p a 3 A H H H b i x H c x o f l H b i x M a T e p H a A o a , a T a n á r é n p o Ó A e M M n o A H O t i , H a c T H o f i H I I V A C R U M BKBHBaAt'HTHOCTeií J f C K p i I D T O p P B p a 3 A H 1 - Hbix H 3 b i K 0 B p a c c M a T p H B a i o T C f i nnjpoÓHo. H npea-
c T a B A m o T C H 3 T a n b i p a a p a ő o T K H .
* * •
