I M I 21.évf. 8-9.szám 1974.augusztus-szeptember
OKTATÁS, KÉPZÉS
A vezetőképzés helyzete távlatai és tanulságai a könyvtárak, könyvtáros képző intézmények számára
A Chicagói Egyetem könyvtár/tudomány/i k a r a 1973-ban k o n i e r e n c i - át r e n d e z e t t a címben J e l z e t t témakörokről. A k o n f e r e n c i a anyagát az egyetem folyóiratában, a L i b r a r y Q u a r t e r l y - b e n tették közzé / l / . 2n- nek alapján ismertetjük a konferencián e l h a n g z o t t előadások néhány ál
talánosabb érvényű megállapítását.
H.H. FtJSSLEX / 2 / bevezetőjében hangsúlyozta, hogy az utóbbi idő
ben i g e n aok könyvtár vagy könyvtári r e n d s z e r fejlődött o l y a n nagy és b o n y o l u l t intézménnyé, amelynek vezetése /szervezése, igazgatása,ügy
v i t e l e / komoly, nehéz f e l a d a t o k megoldását kívánja meg. Ennek ellené
re a könyvtároskópzésben általában nem tanítják megfelelő mértékben azokat a vezetési /s a vezetéssel szorosan összefüggő/ elméleti isme
r e t e k e t és g y a k o r l a t i tudnivalókat, amelyek előmozdítják a hatékonyabb irányítást a könyvtárakban.
P e d i g ezek az i s m e r e t e k nélkülözhetetlenek, s egyre Inkább f e l k e l l ismernünk, hogy a könyvtárak többségében s o k k a l k r i t i k u s a b b a n k e l l elemezni saját belső / o p e r a t i v / működésük hatékonyságát, s ugyan
a k k o r állandóan f o g l a l k o z n i u k k e l l o l y a n n j ós nagyon összetett a egy
mással összefonódó r e n d s z e r e k tervezésével és kifejlesztésével,amelyek biztosítják a j o b b hozzáférést a világ gyorsan növekvő s z a k i r o d a l m i , i l l e t v e információállományához.
Mindezekhez szükség van a vezetés- és szervezéstudomány /elmélet/
korszerű eredményeinek, v a l a m i n t a megfelelő vezetési eljárások / t e c h nikák/ alkalmazására. Ismernünk k e l l /többek között/ a c s o p o r t o k n a k a s z e r v e z e t e k e n belüli viselkedésére s az egyének motivációjára v o n a t k o zó u j a b b elgondolásokat. Figyelembe k e l l vennünk a s z e r v e z e t e k s t r u k túrájára, elemzésére vonatkozó koncepciókat, v a l a m i n t a kommunikációs f o l y a m a t o k , a döntési eljárások, a teljesítmény-értékelés terén f e l m e rült u j nézeteket, szempontokat. Ma már nyilvánvaló, hogy a nagy s z e r v e z e t e k hatékony vezetéséhez /legalábbis részben/ f e l k e l l használ
nunk a viselkedéstudományok, a társadalomlélektan, a e t a t i s z t i k a i e¬
lemzés, a c s o p o r t - d i n a m i k a , a rendszerelemzés ós modell-készités, a2 operációkutatás, a közgazdasági elemzés tudományos eredményeit, v a l a m i n t a számvitel s a költségvetés problémáinak u j megközelítési mód
j a i t .
Nehéz kérdés, hogyan l e h e t n e biztosítani a kellő egyensúlyt a könyvtárosok oktatásában a vezetőképzés éa a szakmai kópzés között?
A 'Jhicagoi Egyetemen megpróbáltak e r r e a problémára megoldást talál
n i a z z a l , hogy két k a r : a könyvtári és az üzemszervezési közös p r o g ramot indított, melynek elvégzése után a hallgatók két diplomát kap
t a k : az üzenszervezŐit és a könyvtárosit. Az oktatási idő rövidebb v o l t , m i n t h a a két szakot egymástól függetlenül végezték v o l n a e l , d e jelentősen meghaladta a z t az időt, ami a hagyományosabb értelemben v e t t könyvtárosi f o k o z a t elnyeréséhez szükséges.
Beszámolón, szemlék, közlemények
A nagyobb / a m e r i k a i / egyetemeken az Üzemszervezési /Ügyvitelszer
vezés!, igazgatási/ k a r o k általában több f i g y e l m e t fordítanak a veze
tési i s m e r e t e k és készségek oktatására, m i n i más k e r o k . De ezeken a h e l y e k e n i s meglehetősen nagyok az eltérések a t e k i n t e t b e n , hogy me
l y e k az optimális t a r t a l m i és módszertani követelmények az oktatásban.
S ebben az l e tükröződik/hogy a j e l e n l e g i szervezéstudományi s z a k i r o dalomban sokféle elmélet, irányzat található.
Időszerű tehát annak áttekintése, hogy m i l y e n intellektuális meg
alapozást k a p j o n a vezetőképzés, hogyan érvényesülnek az u j a b b e l g o n dolások az oktatásban, a különféle intézményekben, közöttük a könyvtá
rakban; m i l y e n tendenciák előretörése várható a vezetésben, a jövő v e zetőinek i s m e r e t e i b e n , készségeiben? Ezeknek a kérdéseknek vizsgálatá
v a l f o g l a l k o z o t t a k o n f e r e n c i a , amelynek előadói között i g e n neves szakemberek s z e r e p e l t e k . Az előadások a következő sorrendben hangzot
t a k e l .
J.B. JEDCK / 3 / az üzemszervezési /üzemgazdasági/ oktatás néhány modelljét vizsgálta. Összehasonlította három egyetem /Chicago, Carne- g i e - M e l l o n , H a r v a r d / oktatási tematikáját; megállapította, hogy ezek
ben m i l y e n arányban varrnak képviselve az alábbi kötelező tárgyak: szám
v i t e l , közgazdaságtan, kvantitatív elemzési módszerek, viselkedéstudo- mény /a s z e r v e z e t e k szempontjából/, üzemszervezés, vezetés, üzemi s t r a tégia. A vizsgált m o d e l l e k sok közös és sok eltérő vonást mutatnak. Eö- zös bennük, hogy az oktatás célját n y i l t a n h i r d e t i k , s hogy a h a l l g a tók munkájában elsősorban a vállalatvezetői döntéshozatal problémáit hangsúlyozzák. A Chicagói Egyetem aláhúzza: p r o g r a m j a a r r a szolgál, hogy a tanulókat felkészítse a vezetői pályára; a Uarnegie-Mellon E¬
gyetem célja i s az, hogy előkészitse a hallgatókat vezetői kulcspozí
ciók betöltésére /az üzleti életben, a kormányzati h i v a t a l o k b a n s t b . / , nagy súlyt h e l y e z v e a problémamegoldás, v a l a m i n t a vezetói magatartás a l a p j a i r a ugy, hogy megfelelő kiindulást a d j o n a f o l y n a t o s önképzés
hez i s ; a H a r v a r d Egyetem programjának célja, hogy megalapozza, k i f e j l e s s z e a tanulókban mindazokat az i s l e r e t e k e t , készségeket, képessége
k e t , magatartás-formákat, amelyek lehetővé t e s z i k , hogy megfelelő szakértelemmel és felelősséggel lássák e l az intézmények igazgatásá
nak f e l a d a t a i t .
A három egyetem programját nehéz v o l n a megítélni abból a szem
pontból, hogy mennyiben o k t a t n a k a vezetésre és m i l y e n mórtékben a v e zetésről Egyébként talán még ma i s I g a z az az 1930-ból azármazó meg
állapítás, hogy az üzemszervezés /üzemgazdaság/ oktatása még k i nem próbált hipotézis.
K i e m e l k e d i k a k o n f e r e n c i a anyagából H.J. AHSOPP /*/ nagyszabású tanulmánya a vezetőképzés jövőjéről a következő husz évben, A nagyon érdekes ős tanulságos táblázatokkal, ábrákkal illusztrált, i g e n l o g i kusan felépített d o l g o z a t az alábbi részekre tagozódik:
a vezetőképzés m o d e l l j e ;
a vezetés megváltozó természete;
az u j /megváltozó/ vezető típusa;
TXt 21.ért. 8-9.szám 1974.augusztus-szeptember
a vezetési i s m e r e t e k fejlődése;
a vezetés technikájának J e l e n l e g i h e l y z e t e és jövője;
a vezetőképzés Jelene és Jövője.
Hind a h a t témakör részletes ismertetést érdemelne, e r r e azonban e beszámoló keretében n i n c a mód, ezért csak néhány g o n d o l a t r a , megál
lapításra hívjuk f e l a f i g y e l m e t /megjegyezve, hogy ANSOFF elemzése és prognózisa természetesen a k a p i t a l i s t a környezetben, elsősorban A¬
merikában működő vállalatokra, i l l e t v e vállalatvezetőkre v o n a t k o z i k / . miért k e l l megváltoznia a vezetésnek, i l l e t v e az eredményes veze
téshez szükséges szemléletnek, magatartásnak, szakismeretnek? Azért - mondja ANSOFF - mert a vállalatok j e l e n l e g átmeneti állapotban vannak az 1950-es éveket Jellemző i p a r i korszakból az 1990-es évekre k i b o n t a kozó posztindusztriális k o r s z a k felé. S ahogyan a vállalatok egyre jobban közelednek a jövő felé, három alapvető t r e n d érvényesül: növek
vő kölcsönhatások, egymásrautaltság a társadalommal, a tágabb-szűkebb környezet mind erősebb befolyása, a közvetlen vezetés és az a l k a l m a z o t t a k egyre nagyobb mértékű részvétsle a vállalati döntési folyama
t o k b a n . A vezetés természetesen továbbra i s a p r o f i t r a törekszik, de ehhez s o k k a l szélesebb társadalmi-politikai perspektívákban k e l l d o l g o z n i a , működnie. A vezetóknek mind f o k o z o t t a b b a n komplex problémákat k e l l megoldaniuk, amihez nem nélkülözhetik a megfelelő szakértők t a nácsait. A vállalat tehát mind n y i t o t t a b b , a környezetre mind érzéke
nyebb rendszerré válik, s ennek megfelelően s z e r v e z e t i felépítésében, politikájában, stratégiájában i g e n nagyfokú alkalmazkodó képességre, rugalmasságra l e s z szüksége.
Ezeknek az irányzatoknak megfelelően a l a k u l k i a jövő manager tí
pusa. A jövő vezetője o l y a n ember l e s z , a k i t a pszichológusok T-alak
r a formált egyéniségnek neveznek. Egyrészt általános vezetéei ismere
t e k k e l , készségekkel f o g r e n d e l k e z n i , v a g y i s "generálista" l e s z /a T t e t e j e , a rövidebb v o n a l / ; de ugyanakkor s p e c i a l i s t a i s l e s z valame
l y i k szűkebb szakterületen /a T szára, a hosszabb v o n a l / , v a g y i s egé
szen mélyreható I s m e r e t e i l e s z n e k p l . a tervezés, a munkaügy, a kommu
nikáció terén. A jövő vezetője tehát un. specializált általános veze
tő / s p e c i a l l z e d generál manager/ l e s z , s ez a szempont természetesen döntően meghatározza a vezetőképzést i s .
A vezetőképzést J e l e n l e g a következő főbb fogyatékosságok j e l l e m z i k :
n i n c s összhangban a s z e r v e z e t e k r e vonatkozó problémákkal;
nem megfelelően differenciált, i l l e t v e elavultán specializált képzést ad;
a tanulók általában passzív s z e r e p e t játszanak az oktatás sorén;
n i n c s megfelelő tanitasi-taauláai technológia;
diszciplínákra /és nem a vezetésre/ orientált elméleteket o k t a t nak;
Beszámolók, szemlék, közlemények
hiányzanak az egységes elméleti fogalmak.
E z z e l szemben a jövő vezetőképzésében a következő főbb t e n d e n c i ák fognak érvényesülnii
differenciáltabb, Jobban specializált képzés;
az eplzódszerü képzés h e l y e t t az egész életpályát végigkísérő tanulás;
aktív tanulás;
a tények megtanulása h e l y e t t a tanulás megtanulása;
a vezetéstudomány komplex szemlélettel megalapozott oktatása.
U. HAIRE / 5 / előadása arról szólt, hogy m i l y e n s z e r e p e t játsza
nak a viBslkedéstudományok a vezetőképzésben. Három kérdést vizsgált:
hogyan a l a k u l t a k k i , s kerültek előtérbe a viselkedéstudományok a vezetésben;
atagnál-e a viselkedéstudományok j e l e n l e g i fejlődése, s h a i g e n , m i l y e n irányból várható komolyabb áttörés;
s e két tényező alapján m i l y e n következtetések vonhatók l e a v e zetés szempontjából?
A viselkedéstudományok nagyobb eredményei és témái /a vezetést illetően/ a I I . világháború után kerültek felszínre, báx a korábbi koncepciók /«J=-c WEBEH e t b . / I s tovább éltek és h a t o t t a k . Elsősorban a s z e r v e z e t i struktúrák vizsgálatában m u t a t k o z t a k jelentős eredmények, i g y p l - a szervezetfejlesztés dinamikájának sokoldalú /pszichológiai, társadalomlélektani, szociológiai s t b . / elemzésében.
Az utóbbi tizenöt évben azonban kevés igazán jelentős eredmény született, s Inkább csak perifériális kérdésekre vonatkozóan. Honnan várhatjuk a fejlődés u j a b b lendületét? Elsősorban két tényezőtől /mindkettő egyformán f o n t o s ós szükséges/: a vezetés külső informácí- ÓB rendszerének fejlesztésétől, s o l y a n s z e r v e z e t i struktúra kialakí
tásától, amely alkalmas a r r a , hogy az információkat hasznosítsa. Alap
vető d o l o g tehát a környezet megfigyelése, megértése, e a várható vál
tozások megérzése a "profótikus" /deviáns/ kisebbségek jelzései a l a p ján / e r r e sokszor még a másodrendű költők és szónokok, vagy az "under- ground" sajtó i s a l k a l m a s / . A vállalatoknak /vezetőknek/ a várható ha
tásokra előre f e l k e l l készülniük, v a g y i s p r o a k t l v / s nem r e a k t l v l / magatartást k e l l megvalósítaniuk.
Láthatjuk, hogy a vezetésnek a környezeti hatásokhoz való a l k a l mazkodását KAIÉ ugyanolyan f o n t o s n a k t a r t j a a vállalatok viselkedése szempontjából, m i n t ANSOFF.
A. ST2I0NI / 6 / előadásában az oktatási Intézményeket, mint irá
nyítható r e n d s z e r e k e t vizsgálta. Hangsúlyozta, hogy amikor a társada
lom dinamikáját elemezzük, különbséget k e l l tennünk a változás és az
THT 21.évi. 8-9.szám 197*.augusztus-szeptember
irányított változás között. A kőrdéa az, hogyan alakíthatjuk a spon
tán /nem a k a r a t u n k s z e r i n t i / változást irányított változássá? Ehhez az k e l l /többek között/, hogy a tudományos eredmények, i s m e r e t e k meg
felelő mértékben és gyorsasággal kerüljenek alkalmazásra. Feltűnő, hogy az a m e r i k a i oktatási rendszerben más s z e k t o r o k h o z / p l . az i p a r hoz/ viszonyítva, i g e n l a s s a n kerülnek bevezetésre az u j tudományos eredmények, i s m e r e t e k . Az oktatás terén dolgozó vezetők /döntéshozók/
s o k k a l kevésbé támaszkodnak a tudomány eredményeire, mint más veze
tők. A releváns tudományos i s m e r e t e k nem Jutnak e l a döntéshozókhoz, s ezenkívül a tudományos i s m e r e t e k előállítói sokszor a z t sem tudják, hogy a döntéshozók valójában m i t i s kívánnak t u d n i ! A Jövőben tehát s o k k a l tájékozottabb, tudományosabb, egységesebb vezetésre van szük
ség az oktatási intézményekben, ha lépést akarnak t a r t a n i a gyorsan változó társadalmi igényekkel.
G. BDSBEE / 7 / előadása a kórházi és egészségügyi Igazgatás o k t a tási problémáival f o g l a l k o z o t t , megemlítette, hogy az igazgatásnak, adminisztrációnak vannak minden területen érvényesülő Jellegzetessé
g e i . S a kórházaknak és a könyvtáraknak - jóllehet i g e n eltérő intéz
mények - szintén vannak közös vonásaik. Általában nem haszonra d o l g o zó és a közösséget szolgáló, közösségi t u l a j d o n b a n lévő intézmények.
Mindkét területen a munkaerő nagy része nőkből áll. A szolgáltatás /szolgálat/, ami munkájuk eredménye, nehezen megfogható, csak mennyi
ségileg nem értékelhető a páciens, a kölcsönző, a fogyasztó számára.
Éa minden személynek, a k i v a l a m i l y e n szolgáltatást k i v a n igénybe ven
n i , megvan a maga egyéni, jól elhatárolható problémája, szükséglete.
Ezért valószínű, hogy a kórházi igazgatás oktatási módszerei, t a p a s z t a l a t a i sok tanulságot, analógiát nyújthatnak a könyvtári igazgatás, vezetés oktatásához.
W.J. HAAS / 8 / az egyetemi, i l l e t v e kutatóintézeti /Kutatási/
könyvtárak vezetésének problémáit vizsgálta az oktatással összefüggés
ben. A könyvtárosok egy része l e l k e s híve az u j vezetési e l v e k , mód
s z e r e k , technikák alkalmazásának; egy része azonban gyanakodva nézi e z e k e t , s nem t e k i n t i produktív dolognak a vezetési módszertanokat, a teljesítmény-értékelést, vagy a vezetési információs rendszert.Ezért sok erőfeszítést k e l l t e n n i annak érdekében, hogy a korszerű vezetési i s m e r e t e k , technikák m e g f e l e l d alkalmazást n y e r j e n e k a könyvtárak v e zetésében, és a könyvtárosok oktatásában. Amerikában a l e g k i t e r j e d t e b b és leghatásosabb i l y e n irányú programot az A s s o c i a t l o n o f Se- search L i b r a r i e e - n e k a vezetési tanulmányokkal foglalkozó h i v a t a l a Indította. E program keretében sok más intézmény bevonásával i g e n szerteágazó és eredményes tevékenység f o l y i k annak érdekében, hogy megvitassák és megoldják az egyetemi /kutatóintézeti s t b . / könyvtárak vezetésével k a p c s o l a t b a n felmerülő problémákat.
B könyvtárak vezetésével k a p c s o l a t o s oktatásban a következő a l a p vető szempontokat célszerű f i g y e l e m b e v e n n i :
a könyvtárosság, s különösen az egyetemi /kutatóintézeti/ könyv
tárosság / b i z o n y o s értelemben/ nem egy szakma. Inkább több szakma, t e c h n i k a i specialitás aggregátuma, s ezek mindegyike nagyon lényeges a könyvtárak hatékony működése szempontjából. E ezakmák közül az e¬
g y i k : az egyetemi könyvtár vezetése;
Beszámolók, szemlék, közlemények
az érzelmekre, ösztönökre hallgató vezetést f e l k e l l váltania a tényekre a l a p o z o t t , tudományos módszerű vezetésnek;
a könyvtárak lehetőségeit, felelősségét egyre nagyobb mértékben határozzák meg o l y a n tényezők, amelyek k i v f i l esnek az egyea könyvtá
r a k o n , sőt sokszor azon az intézményen Í B, amelynek részét alkotják;
ezekre az u j hatásokra a vezetésnek f e l k e l l készülnie;
a azámitógéptechnlka, a közléai /távközlési/ t e c h n i k a , v a l a m i n t a / m i k r o / fototeohnolőgia drámai módon h a t a könyvtárakra, sgész mű
ködésükre, e jövőbeni helyzetüket, jólétüket nem k i s mértékben az ha
tározza meg, m i l y e n Készséggel, hozzáértéssel fogják a l k a l m a z n i a z u j technológiát.
Az eredményes oktatás érdekében célszerű v o l n a , ha azok az i s k o lák, amelyek a vezetés köréoe tartozó i s m e r e t e k e t o k t a t n a k , állandó /formalizált/ k a p c s o l a t o t teremtenének 5-10 egyetemi /kutatóintézeti/
könyvtárral, hogy ezeknek t a p a s z t a l a t a i t gyümölcsöztessék az oktatás
ban, s a tanítás valóban a realitások talaján maradjon.
A.H. WEBEE / 9 / előadása arról szólt, hogy a vezetési készségek mennyiben vihetők át e g y i k környezetből a másikba, közelebbről a p i ac /ós a p r o f i t / által determinált vállalati szférából az állami, i l l e t v e nem p r o f i t r a dolgozó intézmények körébe. Ez persze inkább csak szónoki kérdés, h i s z e n a vezetési i s m e r e t e k , készségek általában min
denütt alkalmazhatók; az i g a z i kérdés az, hogy az e m i i t e t t második / n e m - p r o f i t / s z e k t o r b a n miért o l y a n alacsony a vezetés színvonala, és m i t l e h e t t e n n i emelése érdekóben? Az e g y i k l e g f o n t o s a b b probléma az érintett intézményekben a szakmai és a vezetési i s m e r e t e k ^ készségek egyensúlyba hozása. Ehhez az szükséges, hogy k a p c s o l a t o k épüljenek k i az üzemszervezési ős a többi szakoktatási intézmény között, és i g y a- lakitsák k i az oktatási programokat. I g e n f o n t o s az i s , hogy a külön
féle /tudományos/ szakmák ismerjék e l i s jutalmazzák a z o k a t , a k i k e¬
redményesen tudnak v e z e t n i , és alaposan elsajátították a vezetéshez szükBŐges speciális i s m e r e t e k e t . Mindez /természetesen/ v o n a t k o z i k a könyvtárak vezetésére i s !
H I V A T K O Z Á S O K
/!/ The l l b r a r y Q u a r t e r l y , 43.k. 4.ez. 1973.dec. » Proceedingo o f t h e T h i r t y - s i x t h Annual Conferenoe o f t h e Qraduate L i b r a r y School, A p r i l 9-10, 1973. Management e d u c a t i o n : i m p l i c a t i o n s f o r l i b r e r - i e a and l i b r a r y s o h o o l s . p.281-393.
/ 2 / PUSSLEE, H.H.i I n t r o d u o t i o n . p.281-282.
/ 3 / JEÜCX, J . E . i Business e d u c a t i o n i somé p o p u l a r models. p.283-292.
/ 4 / AHSOPP, H.J.s The n e x t t w e n t y yeara i n management e d u c a t i o n . p.293-328.
IMT 21.évi, 8-9.ezám 1974.augusztus-szepte;i;:;er
/5/ HAIRE, M.: The b e h a v i o r a l s c i e n c e s ín management e d u c a t i o n . p.329-338.
/ 6 / ETZIGiíI, A.: E d u c a t i o n a l l n s t i t u t i o n s as a " g u l d a b l e " svstem.
p-339-356.
/ 7 / BDGBEE, &.: E d u c a t i o n f o r hospitál and h e a l t h admlnístration.
p.357-363.
/ 8 / HAAS, Management i n r e e e a r c h l l b r a r i e s ; l a p l i c a t i o n s f o r l i b r a r y e d u c a t i o n . p.369-384.
/ 9 / WEBEE, A.B.: The t r a n a f e r a b i l i t y o f management e k ü l a . p.335-393.
Gv'rs ? i l
i i • ;
A kön/vtároskápzés problémái az Egyesűit Államokban
A könyvtárosok intézményes képzése nem nagy múltra t e k i n t h e t v i s s z a . A könyvtárosokat i s képezi egyetemek zöme a U . században jött létre, de számuk azóta ís rohamosan nö. Az USA-ban felsőfoka ok
tatás j e l e n l e g harminc államilag e l i s m e r t egyetemen f o l y i k , a h o l nagy számban képezik k i a könyvtárosokat.
Az utóbbi években azonban az egyetemi tanárok, hallgatók és könyvtárosok részérói egyre több bírálat ári a j e l e n l e g i oktatási mód
s z e r e k e t .
A könyvtár- és tájékoztatástudomány más tudományokhoz hasonló differenciálódása, az egyre szakosodó könyvtártipueok kialakulása, az olvasók igényeinek növekedése és specializálódása szükségessé t e s z i a t a n t e r v e k alapos k r i t i k a i értékelését és megváltoztatását,
E szükségszerűség felismerését támasztja alá az a reprezentatív vizsgálat, amelyet a m e r i k a i könyvtárosok körében végeztek. A megkér
d e z e t t könyvtárosok 10Cvi-a szükségesnek t a r t j a a j e l e n l e g i t a n t e r v e k revízióját, h i s z e n legtöbbjükben 1940 óta nem történt lényeges válto
zás. Ez alól az e g y e t l e n kivétel a tájékoztatástudományi képzés beve
zetése .
A vizsgálat során feltárt fóbb hiányosságok a következek:
a t a n t e r v e k túlnyomórészt az elméleti jellegű oktatásra h e l y e z i k a hangsúlyt;
