l e t e a e n működő s z e r v rémlik f e l előttem a z a kép, amikor a vállalati szakkönyvtárak a z OMK k i h e l y e z e t t fiókjai l e s z n e k . E z z e l végkép "biztosítva látszanék a z , hogy a könyvtárak a legkorszerűbben lássak e l f e l a d a t i a k a t . Az OMK i l y e n k i t e r j e s z t e t t hatáskörrel biztosithatná a könyvtárak l e g k e d v e zőbb ellátottságát minden területen. A vállalat p e d i g él
vezhetné egy tágabb lehetőségű tájékoztató s z e r v szolgálta
tásait és gazdasági kihatásait.
A műszaki könyvtárosok többsége valószinüleg o s z t o z i k a f e n t e m i i t e t t kérések teljesítésének szükségességőben.Most már az OMK-nak a f e l a d a t a , hogy mérlegelve a problémákat, a lehetőséghez képest mielőbb meg i s o l d j a a z o k a t .
Befejezésül hadd idézzem a z e g y i k műszaki könyvtáros pályázatának zárószavait: '-"Végűi.még a z t várom és kívánom, . hogy a 75 éves Országos Műszaki Könyvtár h a l a d j o n tovább a s z e l l e m i és a n y a g i gyarapodás utján. U j otthonában váljanak valóra közeli és távoli t e r v e i , amelyek bizonyára a mi kü
lönleges kérdéseinket i s lépésről-lépésre megoldják és i g y együttesen v e z e t n e k e l műszaki könyvtárügyünk virágzásá
hoz."
H a r t a i Magda
X - X - X
A FÉMIPARI KUTATÓ INTÉZET MŰSZAKI KÖNYVTÁRÁNAK FOLYÓIRATFELDOLGOZÁSI MÓDSZERE
ÉS KÖNYVTÁRI KATALÓGUS' RENDSZERE.
Folyóiratfeldolgozás.
Kutatóintézetek számára a kutatást elősegítő újdonságo
k a t főleg szabadalmakban, vállalati irodalomban, kutatási jegyzőkönyvekben és a folyóiratokban találjuk meg'. E z e k k ö zül már terjedelmüknél és megjelenési módjuknál f o g v a i s , legnagyobb gqndot a folyóiratok adják. Nézzük meg,hogy f e l dolgozásukra m i l y e n g y a k o r l a t a l a k u l t k i ötéves könyvtári munkám t a p a s z t a l a t a i alapján.
Fejlődési táblázatot kívánok b e m u t a t n i , ami még i n kább aláhúzza a folyóiratok jelentőségét könyvtárunk éle
tében.
Előfizetett* folyóiratféleségek száma:
!
Év Hazai
r S z o v j e t
•'• -• r Népi deraok-í
r a t i k u s |
i
Devi zaigé-
nyes Összesen 1949 3 1 1 \
I
3 • i 40 47
t 1955 16 11 i
i 9 46 82
. 1958 55 21 J 26 !
i. 97 197
Talán ugy l e h e t n e a fejlődés menetét leginkább,jel
l e m e z n i , ha a z t mondjuk, hogy öt évenként k b . megkétszere
ződik a műszaki folyóiratok száma.
1953 nyarán v e t t e m át a könyvtár kezelését, i g y az elmondandók csak az azóta észleltek elemzését j e l e n t i k .
Folyóiratoknál a könyvtár e d d i g az időpontig i s veze
t e t t k a r t o n o k o n nyilvántartást .a k u r r e n s évfolyamokról,#és külön k e z e l t e a már kötött évfolyamokat a szabványos köl
csönző k a r t o n o k o n . A k u r r e n s l a p o k a t nagyalakú 50x21 cm- es k a r t o n l a p o k o n t a r t o t t u k nyilván. A k a r t o n o k fejléce hármas osztású. Az első r o v a t az évet és az évfolyamot t a r t a l m a z z a , a második a l a p t e l j e s cimét és megjelenési helyét, a harmadik p e d i g a Kultúra hivatkozási számát /reklamációkhoz/ és a l a p árát. A l a t t a 14 r o v a t r a o s z t j u k
a k a r t o n t . Az első r o v a t b a az olvasó neve jön. A 2-15.
r o v a t b a az egyes hónapok számai és végül az évi t a r t a l o m jegyzék. Ha nem havonta egyszer, hanem sűrűbben megjelenő lapról van szó, akkor értelemszerűen 2, 1 1 1 . 4 k a r t o n t készitünk a l a p n a k , folyamatos•füzetszámozással. A beérke
ző l a p o k nyilvántartása abból áll, hogy a l a p o t ellátjuk t u l a j donbélyegzéssel, és bevezetjük a fejléc megfelelő hó
napjába a füzet a d a t a i t . A f o l y a m a t o s lapszámozást adó l a poknál ajánlatos a kezdő és végső lapszámot i s megadni.
'/Ha csak egy bizonyos oldalszámot tudunk, nem k e l l több füzetet k i k e r e s n i , e s e t l e g az olvasóktól elkérni, mert rögtön t u d j u k , hogy m e l y i k füzetben található a k e r e s e t t lapszám!/ Ezután a l a p feldolgozásra került, azaz az i n tézet h.igazgatója átnézte azokat, és a címlapokon kijelöl
t e az egyes kutatókat érdeklő c i k k e k e t , az un. "penzumot".
A kijelölt l a p o k visszakerültek a könyvtárba. A cimlapokon
41
k i i r t kutatókat a könyvtáros t e l e f o n o n értesitette, hogy számukra " l e c k e " van a könyvtárban. A l a p o k a t l e r a k t a a folyóiratszekrénybe, kivéve azokat, amelyeken kiirás v o l t . Ezek az un. " l e c k e a s z t a l " - r a kerültek. I t t minden érdeklődő szabadon megtekinthette*és o l v a s h a t t a őket, de kölcsönzési előjoguk a kijelölteknek v o l t . A f e l d o l g o z o t t penzumot a kutató a címlapon szignálta. Az egyes folyóiratok kölcsön
zése ugy történt, hogy az első függőleges r o v a t b a b e i r t a m a kölcsönző nevét, a füzetszám és a név metszéspontjának megfelelő kockába a kölcsönzés dátumát, és a kutató aláir
t a , így minden folyóirat bármely számáról meg l e h e t e t t ál
lapítani, kinél van kölcsön. Egyes kutatók bizonyos l a p o k a t rendszeresen látni kivántak. Ez a nyilvántartási mód l e h e tővé t e t t e számukra, hogy önmaguk is. m i n d i g tisztában l e gyenek'azzal, hogy mely számokat látták már és melyeket még nem, anélkül, hogy ezért a l a p o k a t külön félre k e l l e t t v o l na v a l a k i számára t e n n i , A v i s s z a h o z o t t lapoknál a visszar
vétól elismerése a megfelelő kockában lévő bejegyzés áthú
zásával *"történt. E z z e l a. nyilvántartási móddal d o l g o z o t t a könyvtár 1949 óta és d o l g o z i k ma i s ,
A nyilvántartás másik'előnye, hogy b i z o n y gyakran elő
f o r d u l , hogy a kutató nem i r j a f e l magának, m i k o r és m e l y i k számban látta a k e r e s e t t cikket,és csak a folyóirat cimére és az évfolyamra emlékszik /jó esetben!/, de néha csak a c i k k nyelvére és tárgyára. I l y e n k o r nagy segitség, ha a szóbajöhető lapok kartonját átfutva könnyen kiszedjük a z t a maximális 20-30 l a p o t , ami abból a tárgykörből és n y e l v e n abból az évből kölcsön v o l t az illetőnél. Az esetek nagy részében sikerül i g y megtalálni a k e r e s e t t c i k k e t . A kötött folyóiratokat a szabványos kölcsönzőkartonon kölcsönöztük, és ugyanakkor rávezettük a kölcsönzést a kölcsönző személyi lapjára i s . Az év végén teljessé l e t t folyóiratokat köttét- tük.
Azoknál .a lapoknál, a h o l a hirdetési anyag elválaszt
ható a szövegtől, o t t a hirdetésrészt külön szúrva gyűjtöt
tük össze, m e r t annak anyaga i s t a r t a l m a z felhasználható műszaki újdonságot. Nagy térfogatával v i s z o n t f e l e s l e g e s e n
terhelné a szöveges kötetek terjedelmét.-
A folyóiratoknak az előbb e m i i t e t t e k alapján történő feldolgozása nem látszott elegendőnek. Ezért a könyvtáros
áttért á lapokban megjelenő, az intézet j e l e n l e g futó vagy már b e f e j e z e t t és .a jövőben szóbajöhető témáinak folyamatos kicédulázására i s . Az i g y kiválasztott k b . 200 témakör nem v o l t azonos a.figyelőszolgálat köreinek meghatározásával.és minden esetben a könyvtár prézens anyagát t a r t a l m a z t a .1955-
1958 - i g ez a témakartoték k b . 15 000-re g y a r a p o d o t t . Ma i s ez a kiindulási anyaga minden bibliográfiai tájékozta
tásnak a nagy referáló l a p o k i n d e x e i n túlmenően.
A l a p o k olvasottságának növelése érdekében 1956-57 - ben bevezettük a folyóiratkörözést. O l y módon, hogy a l a p o k a t előrendezőkbe tettük,és minden i l y e n összeállított
c s o p o r t f o l y a m a t o s római folyószámot k a p o t t . A folyóirat kölcsönzési kartonjára e z z e l a római számmal és az összeál
lítás dátumával vezettük be, hogy a l a p körözésben van.
Minden i l y e n előrendező k a p o t t egy átirással készitett f o lyóiratjegyzéket, amin f e l s o r o l t u k , hogy mi van benne,és a körözés folyamán a kutatók szignálták a jegyzéket. Ez rész
ben annak ellenőrzésére kivánt szolgálni, hogy mely l a p o k a t v e t t e k át, részben az olvasottság mértékét v o l t h i v a t v a megállapítani. A folyóiratcsomagok továbbitása az olvasók között a fe l v i l e g " automatikusan történt. Azaz történt v o l n a ! A másfélévi g y a k o r l a t megmutatta, hogy minden egyes folyó
iratcsomó automatikus mozgásába a könyvtárosnak többször b e l e k e l l e t t avatkoznia,és i g y átlag fél évig u t o n v o l t a k a l a p o k . Ugyanakkor a csomagoknak minden egyes továbbadásnál való ellenőrzése sem v o l t megoldható, mert ehhez mind az
átadó, mind. az átvevő személyes és egyidejű jelenléte l e t t v o l n a szükséges. Ez még megnyújtotta v o l n a az amúgy i s e l nyúló körözést. A visszaérkező folyóiratcsomagok rendsze
r i n t hiányosan kerültek be a könyvtárba, s az eltűnt l a p o k , csak u j a b b illegális vándorlás után bukkanták újból elő.
Ezek a t a p a s z t a l a t o k inditották a könyvtárt a r r a , hogy \a körözés t e l j e s megszüntetése m e l l e t t f o g l a l j o n állást. V i
s z o n t időközben már a n n y i r a megszokták a kutatók a körö
zést, hogy rövidebb u t v o n a l a t megjárva négy lépcsős u t o n még ma i s járnak a l a p o k , de ez csak egy hónapos átfutást j e l e n t a l a p o k beérkeztétől kezdve,és megszüntetését csak egy, a dokumentációt minden vonatkozásban /időbelileg i s ! /
zökkenőmentesen m e g o l d o t t és a n y a g i l a g i s biztosított szervezés esetén l e h e t kivánni.
A legújabb fejlődési irány a dokumentáció erősítését tűzte k i f e l a d a t u l . A három főnyi dokumentációs c s o p o r t és a könyvtáros együttműködésével e l kivánjuk érni, hogy a l a p o k a beérkezéstől számított egy héten belül f e l l e g y e nek dolgozva.és v i s s z a j u s s a n a k a könyvtárba. A l a p o k f e l dolgozásánál segitségül kivánjuk v e n n i a könyvtár aktivá¬
hálózatát i s . A lapokon a c i k k e k kijelölését ezután i s e l végezzük, de a "leckék" anyagát nem f o g j u k külön tárolni.A könyvtárba visszajutó l a p o k k a l együtt f u t n a k be a c i k k e k
ről készült k a r t o n o k i s . Ezeket válogatjuk'szét a kutatók 45
neve s z e r i n t . A kutatókat az intézet-halljában e l h e l y e z e n dő névtáblával értesitjük, hogy számukra anyag érkezett. A könyvtárba jőve a félre t e t t k a r t o n o k alapján könnyen k i k e r e s h e t i k a szükséges füzeteket. Ezután kerülnek a k a r t o n o k kb.havonkénti időközökben lerakásra a témakartotékba. Ez a féldolgozási módszer most kerül kipróbálásra. Végleges mód
járól egy negyedévi kisérleti idő után döntünk.
x x x Katalógus rendszer.
Az intézet állománya 1953* j u n . 1-én 1625 leltári.
szám a l a t t valójában 2222 db. kötetet t a r t a l m a z o t t . Az ál
lomány sem a-könyvtári szokásoknak és előirásoknak megfe
lelően leltározva, sem katalogizálva nem v o l t . A VIM 1953.«
évi 155*608 sz. r e n d e l e t e alapján a könyvek ujráleltárózá- sát 1954 januárjával három méretnagyságban történő betüin- dexes numerus currens s z e r i n t i leltározással és e s z e r i n t i raktározásával o l d o t t a m meg. A brosúra anyag i s két méret
ben, betüindexe3 r e n d s z e r r e l van f e l d o l g o z v a . A folyóiratok kötött évfolyamai i s belekerülnek a betüindex s z e r i n t i l e l
tárkönyvbe, de rektározása külön a folyóiratok, betűsorában történik.
Azóta a könyvtár állománya megnőtt, 1958. j a n . 1-én az állomány 5026 kötet könyv és brosúra, v a l a m i n t 1220 kötet folyóirat v o l t .
A könyvtárnak 1953 előtt egyáltalán nem v o l t katalógu
sa. Első kisegitésként a szláv nyelvű könyvekről készült transzliterált cimleirás, magyar cimforditással. A könyv
tár személyzethiánya a katalógus továbbfejlesztését l e h e t e t lenné t e t t e . Ezért az intézet könyvtárbizottsága elhatároz
t a , hogy a katalógust a Műszaki Egyetem Központi Könyvtárá
ban készitteti e l , az o t t a n i állomány adrémalemezeiről való sokszorositással. A könyvállomány leltárkönyvi a d a t a i a l a p ján az azonositáshoz feltétlenül szükséges adatoknak cédu
lára Írásával, a cédulák betüs'oros összerakás után, az anya
g o t a könyvtár betűrendes katalógusával, i l l . esetenként magával a szolgálati katalógussal i s összehasonlítva, a könyvtáros a cédulákra f e l i r t a a MüEKK leltári számát, hogy
a lemezek kikereshetőek legyenek,és egyidejűleg kijelölte, hogy az egyes cédulaféleségekből /leltári, kölcsönző és k a talóguskarton/ hány példány sokszorosítandó. E z z e l az állo-
neve s z e r i n t . A kutatókat az intézet-halljában e l h e l y e z e n dő névtáblával értesítjük, hogy számukra anyag érkezett. A könyvtárba jőve a félre t e t t k a r t o n o k alapján könnyen k i k e r e s h e t i k a szükséges füzeteket. Ezután kerülnek a k a r t o n o k kb.havonkénti időközökben lerakásra a témakartotékba. Ez a
feldolgozási módszer most kerül kipróbálásra. Végleges mód
járól egy negyedévi kisérleti idő után döntünk.
x x x s
Katalógus rendszer.
Az intézet állománya 1955* jun» 1-én 1625 leltári szám a l a t t valójában 2222 db. kötetet t a r t a l m a z o t t . Az ál
lomány sem a- könyvtári szokásoknak és előírásoknak megfe
lelően leltározva, sem katalogizálva nem v o l t . A VTM 1955,*
évi 155*608 sz. r e n d e l e t e alapján a könyvek ujráleltárózá- sát 1954 januárjával három méretnagyságban történő betüin- dexes numerus currens S z e r i n t i leltározással és e s z e r i n t i raktározásával o l d o t t a m meg. A brosúra anyag i s két méret
ben, betüindexes r e n d s z e r r e l van f e l d o l g o z v a . A folyóiratok kötött évfolyamai i s belekerülnek a betüindex s z e r i n t i . l e l
tárkönyvbe, de rektározása külön a folyóiratok, betűsorában történik.
Azóta a könyvtár állománya megnőtt, 1958. j a n . 1-én az állomány 5026 kötet könyv és brosúra, v a l a m i n t 1220 kötet folyóirat v o l t .
A könyvtárnak 1953 előtt egyáltalán nem v o l t katalógu
sa. Első kisegítésként a szláv nyelvű könyvekről készült transzliterált cimleirás, magyar cimforditással. A könyv
tár személyzethiánya a katalógus továbbfejlesztését l e h e t e t lenné tette*.Ezért az intézet könyvtárbizottsága elhatároz
t a , hogy a katalógust a Műszaki Egyetem Központi Könyvtárá
ban készítteti e l , az o t t a n i állomány adrémalemezeiről való sokszorosítással. A könyvállomány leltárkönyvi a d a t a i a l a p ján az azonosításhoz feltétlenül szükséges adatoknak cédu
lára írásával, a cédulák betüs'oros összerakás után, az anya
g o t a könyvtár betűrendes katalógusával, i l l . esetenként magával a szolgálati katalógussal i s összehasonlítva, a könyvtáros a cédulákra f e l i r t a a MüEKK leltári számát, hogy
a lemezek kikereshetőek legyenek,és egyidejűleg kijelölte, hogy az egyes cédulaféleségekből /leltári, kölcsönző és k a talóguskarton/ hány példány sokszorosítandó. E z z e l az állo-
il mány nagy részének katalógusához sikerült a cédulaanyagot j s o k s z o r o s i t t a t n i 1955 decemberéhen és I956 júniusában.
Azoknál a könyveknél, melyek a MüEKK állományában, i l l . a ! tanszéki hálózat anyagában nem . s z e r e p e l t e k , a címfelvétel j ás a szakozás a beszállított könyvek alapján történt. I l y - .]
módon az I 9 5 6 . j u n . l - i g meglévő állomány van f e l d o l g o z v a , az azóta beérkezett müvek katalogizálását hasonló e l v e k alapján végezzük a jövőben i s . A sokszorosított l a p o k elké- i szültéig, az átfutási idő a l a t t kézírásos cédulákkal j e l e z - j zük a könyv meglétét a betüsoros katalógusban. "
A katalóguscédulák sokszorosításánál már f i g y e l e m b e vettük, hogy. az intézetnek k e l l egy iparág dokumentációs munkáját i s ellátnia. Ezért a hozzátartozó üzemek részére • í i s s o k s z o r o s i t t a t u n k az állómány kartonjaiból egy-egy pél
dányt, a m i v e l az üzemeket kívánjuk a meglévő anyagról tájé- :
k o z t a t n i , de egyben az 6 állományuknak egy közös KC-be v a ló felvételét i s elő kívánjuk segíteni.
Az elkészült cédulákból á következő katalógusokat szer-!
késztettük:
a. / Betűrendes katalógus. I d e a s z o k o t t szérzői rend->
szavak és tárgyi rendszavakon kivül az egyes müvek címszavai s z e r i n t i s b e o s z t j u k a katalóguscédulákat, tehát valójában szótárkatalógust készítünk.
b. / Szakkatalógus. Az egyetemes tizedes, osztályozás s z e r i n t készítjük, f i n o m részletezéssel.
C*/ Tárgyazókatalógus. Az egyes müvek céduláit tárgy
szavas betűrend s z e r i n t i s l e r a k j u k .
d. / Tárgymutató-katalógus. Mindazokról a; kötetekről, amelyekben betüsoros, tárgy-, i l l . szerzői mutatók / r e g i s - t e r e k , i n d e x e k / vannak, egy-egy k a r t o n t beosztunk a főbb D K - j e l z e t e k s z e r i n t égy külön besorolásba. Ez a katalógus a r r a ad felvilágosítást, ha egy-egy f o g a l m a t , kifejezést k e l l pontosan meghatározni, i l l . azonosítani, akkor a nagy
jából valószínű tárgykör alapján a DK szám útmutatása a l a p ján e l i n d u l v a , az idetartozó kötetek betüsoros r e g i s t e r e adhat felvilágosítást akkor i s , , m i k o r már a s z a k l e x i k o n o k és kézikönyvek elégtelennek b i z o n y u l t a k .
e. / Bibliográfiai katalógus. Mindazokról a kötetekről, amelyekben bibliográfia van, egy k a r t o n t a fő DK j e l z e t s z e r i n t , egy külön besorolásba osztunk be. E z z e l a módszer
r e l az a d o t t témakörökről további i r o d a l m i hivatkozásokat l e h e t v i s z o n y l a g könnyen megkeresni.
f . / Kiadói / n y e l v i / katalógus. Minden kötetről egy cé
dulát a n y e l v e k s z e r i n t és .azon belül országok és kiadók
45
s z e r i n t szétválasztott csoportokba 3Qrolunk.be•időrendbe és azon belül betűrendbe.. Az állomány n y e i v i - megoszlása és á devizagazdálkodás ellenőrzésére szolgál. . .-- -
g. / S o r o z a t i katalógus., A szokásos-rendszerrel soroza
t i főlap után b e o s z t o t t egyedi k a r t o n o k k a l - készül, egyben a n y i l t , több kötetes müvek nyilvántartására i s szolgál.
h . / Folyóiratkatalógus, a folyóiratok betűrendjében.
Fent f e l s o r o l t katalógusfajtákon'tul minden kötetről készül egy-leltárlap, a m i t a betüindexeken-belül rakunk nimerus. currens-be. . . , •
A könyvtár.'katalógusháiózatához t a r t o z i k , de j e l e n l e g még rendézésrervár az OMK figyelő.szolgálati k a r t o n j a i n a k 1950-54 közötti, a kutatási témákra vonatkozó, anyaga, me
l y e k e t e d d i g megfelelő-tárolási lehetőség és munkaerő hiá
nyában még nem v o l t mód f e l d o l g o z n i . Ez ayfigyelőszolgála—
t i kartoték ETO s z e r i n t épül f e l .
1954 októberétől f o l y a m a t o s a n készitünk v i s z o n t a c u r r e n s periodikák cikkeiből egy témakartotékot, ami tárgy
szavas r e n d s z e r r e l épül f e l . . Belső, könyvtári munkaeszközül egyéb katalógusaink vannak. így p l . :
A. / Cimjegyzék, az Intézeti Évkönyv címzettéinek és cserepartneréinek neve. \ .
B. / Kutatási jegyzőkönyvek és' a témajelentések n y i l vántartására szolgáló katalógus". ' '•
C. / Hiányjegyzék. A folyóiratok egyes hiányzó évfolya m a i t , i l l . számait, s o r o z a t o k , i l l . régebbi hiányzó kézi
könyveket feltüntető cédulakatalógus, amivel a-tervszerű cserét és az antikvár beszerzéseket kívánjuk elősegíteni.
A f e l e t t e s hatóságok, az iparág és az oktatási intéz
ményekkel való együttműködés céljából minden egyes címfel
vétel egy-egy példányából törzskatalógust állítunk össze, a m i t a következő intézményeknek szánunk: KC, OMK, MüEKK, Bányászati-Kohászati Egyesület, veszprémi, m i s k o l c i , sopro n i , szegedi és d e b r e c e n i egyetemi könyvtárak, magyaróvári, almásfüzitői, a j k a i , "tatabányai és i n o t a i timföld-,ill.
aluminiumgyárak. . . '• *
Az i l y e n széleskörben kiépülő katalógushálózat előké
szítése sok munkát igényel, de f o l y a m a t o s vezetése nem j e l e n t különösebb nehézséget. A katalógushálózat t a g j a i n a k v i s z o n t nagy segitség, hogy ilyenmódon a saját könyvtáruk anyagán kivül a mi könyvállományunkban i s k e r e s h e t n e k ada
t o t munkáihoz. A vállalatokhoz a saját anyagunk átadásával
egyidejűleg szeretnénk ellátogatni és^ott az ő könyvállomá
n y u k a t a saját anyagunkba behasonlítani. így e l tudnák ké
szíteni az iparág főbb könyvtárainak központi címjegyzékét i s . Ez szintén elősegítené a műszaki i r o d a l o m j o b b kiakná
zását.
V i g h Gusztávné x x x
AZ ÉPÍTÉSÜGYI DOKÜMMTÁCIÓS KÖZPONT.
• G YORSFIG YELŐ - S Z O L G Í L A T A • ,
Az ÉDK f e l a d a t a i közé t a r t o z i k az építőipar ellátása külföldi dokumentációs anyaggal, az épitő vállalatok ope
ratív tájékoztatása a l e g f r i s s e b b külföldi tervezési és k i vitelezési eredményekről. Ennek a f e l a d a t n a k minél hatéko
nyabb formában való megvalósítása céljából 1958 márciusáé
ban az ÉDK megszervezte un. Gyorsfigyeló-szolgálatát. Ennek lényege abban állt, hogy a külföldi folyóiratokból - az i p a r feltételezett érdeklődési irányainak megfelelően - k i választottak bizonyos c i k k e k e t , s azokra levélbén felhívták az érdekelt vállalatok figyelmét. Amennyiben a vállalat a
c i k k cimét érdékesnek ítélte - és v o l t rá pénzügyi k e r e t e -, megrendelhette a c i k k fordítását vagy fotókópiáját; ha pe
d i g nem állt rendelkezésére megfelelő pénzügyi f e d e z e t , ak
k o r megpróbálta v a l a h o l magát a folyóiratot b e s z e r e z n i . A Gyórsfigyelő-szolgálat ebben az időszakban inkább ötletszerű v o l t , nem v o l t elég rendszeres,és - amint a z t a megrendelések számából következtetni l e h e t e t t -.nem v o l t elég hatékony. Ennek oka részben abban i s r e j l e t t , hogy az i p a r és a tájékoztató szolgálat között a k a p c s o l a t l a z a v o l t .
Az ÉDK-t 1959 januárban átszervezték,és ennek kereté¬
- ben u j a l a p o k r a helyezték a Gyorsfigyelő-szolgálatot i s . Abból- a-célból, hogy a figyelők jobban i d o m u l j a n a k az i p a r igényeihez,és hatékonyabban elősegítsék a magyar építőipar aktuális problémáinak megoldását, január óta mérnökök vég
z i k a tájékoztatás munkáját, mégpedig szakágazatok s z e r i n t /épitőanyagipar, magasépítés, mélyépítés .és építésgépesí
tés/. A szakosítás lehetővé teszi,és elősegíti, hogy minden ágazaton belül .a tájékoztatást végző szerkesztő állandó
