HOZZÁSZÓLÁS SARLÓS KIKLÓSHÉ "A MŰSZAKI FOLYÓIRATOK KÜTTETÉSE CIMÜ CIKKÉHEZ +
0 2 5 . 7 t 0 5
A cikkben f o g l a l t u k k a l ogyetértek, a ez a hozzászólás voltaképpen inkább O B a k a /műszaki/ folyóiratok bekötésének mikéntjére vonatkozik.
Leghelyesebb, hu a vállalat miiszaki könyvtara m e l l e t t könyvkötő részleg működik, amely a könyvtáros kívánságait a általában az eszté
t i k a i szempontokat iu figyelembe v e s z i . Sajnos azonban csak az egészen nagy vállalatoknak és nagy /raüozaki/ könyvtáraknak van eajőt könyvköté
szete. Könyvtáraink túlnyomó nagy többsége kénytelen kiadni a folyóira
tok /és könyvek/ kötését állami könyvkötőknek vagy a magánszektornak.
Ez utóbbiak rendszerint drágábbak, de gyorsabban végzik e l a munkát, mint az állumiak, mert özek túlságosan igénybe vannak véve. Az állami könyvkötők 2-3 hónapos határidőre vállalják oBuk a bokötött folyóiratok leszállítását. Ennyi ideig pedig a- olvasók nehezen tudják nélkülözni a folyóiratokat! Egyik uuj tehát az, hogy kevés a könyvkötő, ezért hú
zódik e l a folyóiratok /és könyvek/ köttetése néha hónapokig.
Emellett azonban van még egy ok, amiért hozzá óhajtottam szólni ehhoz a kérdéehez. Holdogan olvastam mindig, hogy i t t i s , o t t i s , nem
zetközi versenyben i s , milyen szép eredményekkol vesz részt a magyar könyvkötészet. Horn i s csoda, hiazen nálunk ennek az iparágnak több év
százados hagyománya van. És nemcsak a fővárosi könyvkötők jártak az élen, hanem gyönyörű v o l t a munkája p l . a kolozsvári vagy debreceni könyvkö
tőinknek i s . Sajnálatos, hogy moot mégis kifogást k e l l tennem munkájuk e l l e n .
Mi történik ugyanis ma, ha /könyvekot/ folyóiratokat köttetünk? Az egy-egy övben egyszerre k i u d o t t munkát többnyire rendesen, kifogástalanul elvégzik éa pedig mind a kötést, mind pedig az uranyozést. Az azonoB vagy egyforma magasságú folyóiratoknak f e l i r a t a i i a egységesskt vala
mennyiüknek ugyanazon a helyen van a oime és szerzője, ugyanolyan hetük
k e l , ugyanabban a mugosaágban helyezik e l a f e l i r a t o k a t , a éppigy egy
séges az évek /évfolyamok/ Jelzése l s .
De ml lesz abban uz esetben, ha a következő évben ismét adunk kö
tésre hasonló nagyságú könyveket, vagy az előző évben már bekötött f o lyóiratok következő köteteit? A könyvkötők elfeledték már, hogy az előző évben hova tették a elmet, szerzőt, évfolyamjelzéat, és t e l j e s e n Önké
nyesen járnak e l . Nemcsak a cimet, hanem még a betüformát i a elfeledték, a nemcsak máshová Írják a f e l i r a t o k a t , hanem máa hetüformákat i a hasz
nálnak. Sokszor még azzal sem törődnek, hogy az előző évben kereaztben
Vuegjelent : KKT, 1?60. 4. B Z . p. 6 3 - 6 4 . /
63
helyezték el az aranvfe 1 i r a t o k a t , a nost hosszában alkalmazzak, így a szemlélőben az egywoa mellé helyezett évfolyamkötagek nem keltenek Jó benyomást. Elmondottam ezt az I t t e n i állami könyvkötészet vezetőjének.
Azt válaszolta, hogy a könyvkötő műhely dolgozói változnak, a az uj a l kalmazott már nem tudhatja, hogyan Járt e l az előző évi könyvkötő* A betűtípusok kUlönféleaégóre azzal f e l e l t , hogy ninoeenek megfelelő kész
l e t e i k , a általában hiányosak az egyforma betütipueok.
Azt vethetné valaki f e l , hogy miért nem adunk mintákat a kötésre.
Azért, mert nálunk p l . moet 1J0 folyóiratot kellene "mintának" adnunk, s igy azokat l a nélkülöznünk kellene!
De hogy ne beszéljek általánosságban, konkrét példákra hivatkozom.
A svájci Technische Rundaohau óvi 52-53 számát két kötetben elosztva szoktuk b e k o t t e t n l . A magaaformáju /48 oml/ könyvek között sorakozik egymás mellett az 1953, 1954, 1955, 1956. 1957. 1958 és 1959-es évfolya
mok két-két kötete. Ea csodálatos, hogy a hét évfolyam kötetei között nincs két egyformán kötött évfolyam. Különböző magasságban helyezték e l a f e l i r a t o k a t , különböző betűtípusokat használtak, és különböző helyeken égették be az évfolyamok ezámát i s . Még az arany záróvonal aem egységes, eltekintve attól, hogy egyik évfolyam egyik kötetén fenn Í B, lenn i s megvan, a másikon egyik, vagy mindkét helyen hiányzik, / l d . ábra,/
o
8 O
3
3 8
0
I S o
o
o o
ü O LD Q
Végűi i s 7 évfolyam 14 kötete között nincs két teljesen azonoa kö
tés. Ez a helyzet t a r t h a t a t l a n , ezen változtatnunk k e l l ! Mivel a könyv
kötők a maguk jőezántáből nem alkottak még mindnyájukra kötelező szabá
l y o k a t , r e n d e l e t i l e g k e l l szabályozni működésűket.
Javaaolom, hogy dolgozzunk k i olyan M3Z szabványokat, amelyek meghatározzák a folyóiratok /könyvek/ magasságának ós a rájuk kerülő f e l i r a t o k n a k a viszonyát. Ilikor lehet hosszában, éa mikor k e l l v i z a z i n - tesen alkalmazni a f e l i r a t o k a t ? /Az 1-2 cm-t meg nem haladó vastagBág-
64
nál p l . a hosszában történő felírás a helyesebb, a } om-es és vastagabb könyvöknél már keresztbe Írhatnék az aranybetűket/. Hu a könyv magassá
ga 2o cm.iakkor p l , az aranj'betüknek a felülről számított 4-5 cm-re kellsns elhelyezkedniük. Az évfolyamot az alulról számított 7-8 out-re, a kötetszámot pedig ez a l a t t 1 cm-re tiintethetnők f e l .
Ha a könyv magajsúga meghaladja a Jo oin-t,és legalább 3-4 cm. vas
tag, akkor a elmet felülről számitva ennyi és ennyi cm-re kellene f e l tüntetnünk Btb. FölÖslegosnok tartom részletekbe bocsátkozni, a szab¬
ványalkotás szakemberek dolga lenne. Ugy gondolom, hogy a részletes szabványok kidolgozásit a Szabványügyi Hivatal végezhetné e l megfelelő Bzakeuberek bevonáu-'tval.
Ugyanakkor u használható betűtípusokat i s meg kellene szabnunk. Ne történhessék meg az a l e h e t e t l e n helyzet, hogy 14 azonos tárgyú kötet
nél nem találunk két azonos betűtípust.
Arra i s kötelezni kellene a könyvkötőket, hogy már tanuló-korukban legalább oroszul Oa némotill tanuljanak meg o l v a s n i . Abszurdum, hogy az egyik kiváló győri könyvkötő a Strassenverkehr ciraü folyóirat cimót S t r a b e n v e r k e h r -nek olvasta, és arunyozta.
Szabvány bevezetése esetén összetartozó könyveink és folyóirataink bekötése egyforma lenne, nemcsak akkor, hu egy évben adunk azonos tár- Cyu és nagyeágu könyveket köttotni, hanem akkor i s , hu folyamatosan óv- rŐl-évre köttetjük be az egyes évfolyamokat.
Dekötött könyveink és folyóirataink egységesek, sokkal mutatósab
bak és szebbek lennének, mint mat
dr.Módi Mihály
+ + +
HOZZÁSZÓLÁS dr.OYÜHi; PÁL "A KUTATÁSI JELENTÉSEK DOKUMENTÁCIÓJA"
C1UU CIKKÉHEZ*
001.891t002 Dr.Györe Pál oikkóben számos értékes és mogszivlelendő gondolatot vet f e l . Egyetértek a probléma széleskörű felvetésével, aggodalmam csupán az, megvannak-e a lehetőségek a megoldásra* Kisaé félek a maxi
mális követelményektől, s Györe Pál maximális programot ad. Véleményem s z e r i n t először oldjuk meg a magyar nyelvű és hozzáférhető kutatási Jelentések, disszertációk dokumentációját, azután próbálkozzunk azzal a kérdéssel, hogy mi a t i t k o s anyag, eióvül-e ez a titkosság idővel stb.
/'Megjelenti MKT, I96O. 5 .p .2 7- 4 0 . /
65
