F Ó R U M Társadalomtudományi Szemle, X. évfolyam 2008/4, Somorja
1. Bevezetés
A 21. században egyértelművé vált, hogy az oktatásban az akadémiai tudás meg- szerzéséről a képességfejlesztésre helyeződött a hangsúly. Ennek a tartománynak szerves részét képezi az anyanyelvi képességek fejlesztése, amely számtalan továb- bi kérdést vet fel. A téma időszerűségét az is mutatja, hogy több tudományos kon- ferencia is foglalkozott vele.
Azt, hogy a magyar nyelv és irodalom tanításának kérdését új megvilágításba kell helyeznünk, az utóbbi bő másfél évtized történései indokolják, a mélyreható társa- dalmi-politikai-gazdasági változások. Eredményes felső- és középfokú oktatás szük- séges a fiatalok versenyképessége megteremtéséhez.
Európai uniós csatlakozásunk egyik következménye a nyelvek közötti verseny;
„nyelvi szempontból is fontos lesz az a migráció, amely a munkaerő szabad, egy- szersmind gazdasági kényszerből következő mozgásának lesz a következménye. »A gazdaság egységesülése afféle új népvándorlással is együtt járhat. Francia- vagy Né- metország jellegét máris döntően megváltoztatta az ott élő arab, illetve török közös- ség, és Hollandia, sőt még Anglia arculatán is módosítottak a bevándorlók. Az Eu- rópai Közösség kibővítése előre nem látható változásokkal járhat. A múltban a leg- több ember egy bizonyos nyelvi közösségben nevelkedett, és később fordításra kényszerült, valahányszor másik nyelvi közösséggel találkozott. A jövőben egyre töb- ben érezhetik magukat out of place, azaz nyelvközi állapotban…, a nyelvet igen tá- gan, művelődési hagyományként, közösségi emlékezetként értelmezve«” (Szegedy- Maszák 2004, 827, idézi Kiss 2005, 26).
Az anyanyelv (vernakuláris nyelv) jellemzője a teljességjelleg. Ennek didaktikai vetülete, hogy az anyanyelvnek (vernakuláris nyelv) minden társadalmilag releváns formáját tanítani kell. „A globális nyelvi versenyre való tekintettel a nem nagy nyel-
S S
Országos szintű pedagógiai mérések tanulságai
A középiskolai magyar nyelv− és irodalomtanítás az írásbeli érettségi vizsga eredményeinek tükrében
SZABOLCSSIMON 371.274:373.5/.6(=511.141)(437.6)
THETEACHING OFHUNGARIANLANGUAGE ANDLITERATURE ATSECONDARY 811.511.141 SCHOOLS IN THEMIRROR OFRESULTS OF THEGRADUATIONEXAM 821.511.141 Hungarian-language Secondary Schools. Written Graduation Examination. Statistical Research.
vek beszélői számára is nyilvánvalónak kell lennie, hogy az angol, ill. a nagy nem- zetközi nyelvek mellett anyanyelvük is hasznos, és anyanyelv volta miatt több sajá- tos funkció kizárólagos hordozója (egyebek mellett az elsődleges nyelvi szocializá- ció eszköze, a környezet mentális birtokbavételének és a szűkebb közösséghez tar- tozás megélésének egyik kitüntetett fontosságú eszköze). Pozitívan viszonyulni hoz- zá, azt megtartani szándékozni nem jelent maradiságot. Az anyanyelvhez kötődés ugyanakkor természetesen nem jelenti a két- vagy többnyelvűség ellenzését.
2. A magyar nyelv és irodalom írásbeli érettégi vizsga eredménye a statisztikai adatok tükrében
A 2004/2005-ös tanévben magyar nyelvből és irodalomból az érettségi vizsga írás- beli része még a hagyományos módon történt. A vizsga eredményeiről felmérés ké- szült az Országos Pedagógiai Intézetben (Štátny pedagogický ústav, a továbbiakban:
OPI). Az adatok 2268 tanuló eredményeit összegzik. Ebből a mennyiségből A szin- ten vizsgázott 335 tanuló, B szinten 1933 tanuló.
Az adatokat az 1. számú táblázat összegzi.
1. táblázat. A magyar nyelvből és irodalomból írásbeli érettségi vizsgát tett tanulók szintek szerinti megoszlása
A tanulók a következő négy téma közül választhattak:
1. ... (Önéletrajz) 2. Költői portré József Attila születésének 100. évfordulója kapcsán (Beszámo- ló)
3. Határtalan lehetőségek a határtalan Európában (Elmélkedés)
4. Szilveszter, a korán jött forradalmár (A főhős jellemzése Petőfi Sándor: Az apostol című művében)
A tanulók az írásbeli feladat elkészítéséhez segédeszközként használhatták A magyar helyesírás szabályait, a Magyar szinonimaszótárt és a Helyesírási kézi- szótárt. Azok a tanulók, akik az első témát válsztották, maguk választhatták meg dolgozatuk címét. A második témához szemelvények is rendelkezésre álltak; ezeket a tanulók szabadon felhasználhatták munkájukhoz. (Ez azonban nem volt feltétel.) A négy megadott téma közül A szinten a tanulók leggyakrabban az 1. témát vá- lasztották (több mint 38%). A legkevesebben a negyedik témát, alig többen, mint a tanulók 4%-a.
Az adatokat a 2. táblázat összegzi.
$WDQXOÐNV]¾PD
$V]LQW
%V]LQW
³VV]HVHQ
F Ó R U M Társadalomtudományi Szemle, X. évfolyam 2008/4, Somorja
2. táblázat. Az A szinten érettségizett tanulók témaválasztásának megoszlása
2.1. A magyar nyelv és irodalom írásbeli érettségi vizsga adatainak értékelése — A szint
A magyar nyelv és irodalom írásbeli érettségi vizsga értékelése három összetevő összegzése, együttes értékelése alapján történt: az ún. külső forma, az ún. belső forma és egy további összetevő, az „összbenyomás” alapján. Minden összetevő egy 1-től 5-ig terjedő osztályozási fokozat alapján volt értékelhető. Az ún. belső forma tovább tagolódott: a) tartalom, b) szerkezet (kompozíció), c) nyelv, d) helyesírás, e) stílus elemekre. Ezekre 0—4 pontot lehetett szerezni elemenként. A „belső formá- ra” adott osztályzat tehát az egyes összetevőkre kapott pontszámok összege alap- ján került kiszámításra. Összegezve lássuk a 3. táblázatban.
3. táblázat. Az írásbeli érettségi vizsga „belső forma” részének egyes összetevői- ben elért részeredmények (A szint)
A tartalom és a szerkezet (kompozíció) szempontok szerinti értékelés alapján az érettségiző tanulók több mint fele teljes pontszámot ért el. A stílus szerinti értéke- lés alapján teljes pontszámot ért el a tanulók csaknem 50%-a, a „nyelv” szerinti ér- tékelés alapján pedig nagyjából a 40%-uk. Elgondolkodtató, hogy a „helyesírásra” a diákok nagyjából egyharmada 4, azaz maximális, további egyharmada pedig 3 pon- tot kapott, ugyanakkor (az A szinten érettségizettek!) 10%-a egyáltalán nem kapott pontot.
A tanulók dolgozatai — a dolgozatok szövegszintű-szövegtani vizsgálata alapján — arról tanúskodnak, hogy tartalom szempontjából viszonylag jó teljesítményt nyújta- nak, nyelvi stílusuk azonban általában heterogén, betanult frázisokkal, ún. „pane- lekkel” tarkított, amelyek a tankönyvek stílusára emlékeztetnek. A szöveg makro- szerkezeti egységekre (bevezetés, tárgyalás, befejezés) tagolásában nem mutatkoz- nak nagyobb hiányosságok, ugyanakkor azonban a mikroszerkezeti egységekre, tömbökre, bekezdésekre tagolódás szempontjából hiányosságokat észleltünk. Ha- sonlóan gondot jelent ezeknek az egységeknek a kapcsolása. A diákok nem a logi- kus tagolásnak megfelelően bontják le szövegeiket kisebb (mikro)szerkezeti egysé-
7DUWDORP .RPSR]ÊFLÐ 6WÊOXV 1\HOY +HO\HVÊU¾V 3RQW
1 1 1 1 1 t t
$WDQXOÐNV]¾PD
³VV]HVHQ
F Ó R U M Társadalomtudományi Szemle, X. évfolyam 2008/4, Somorja
gekre, bekezdésekre. Egy-egy új téma, gondolat a tárgyaláson belül nem a maga he- lyén, új bekezdésben ölt formát, hanem egy „szövegfolyamban”, mintegy ömleszt- ve. A kérdésre még visszatérünk. A szövegkohézió szempontjából is sok a kifogá- solnivaló az érettségizettek munkáiban. A kohéziót jellemzően gyakran a témaszók szó szerinti ismétlése biztosítja dolgozataikban.
Az érettségi dolgozatok „belső formája” maximálisan 20 ponttal volt értékelhető a dolgozatok értékelési útmutatója1alapján. Az átlagos pontszám a „belső formát”
illetően az írásbeli érettségi vizsga A szintjén 16,1 volt. Az átlagos sikeresség 80,3%-os volt.
Az alábbi ábrán láthatjuk, hogy a belső formára kapható maximális 20 pontot a 335 érettségiző tanuló közül 41 érte el (a tanulók 12,2%-a). Ezt a számot önmagá- ban is viszonylag alacsonynak tartjuk. A tanulók legnagyobb csoportja (52 fő, az ösz- szes A szinten vizsgázott tanuló 15,5%-a) 17 pontot ért el. Legfeljebb 50%-os sike- rességet ért el további 20 tanuló, az A szinten érettségizett tanulók 6%-a.
Összegzésképpen: a magyar nyelvből és irodalomból írásbeli érettségi vizsgát tett tanuló végső eredménye a következő három tényező összegzésével került kiszá- mításra: a külső és a belső forma, valamint egy harmadik összetevő értékelése, amelyet a dolgozat keltette „összbenyomás” alapján kapott a tanuló. A tanulók kö- zött nem akadt olyan, aki az említett szempontok szerint valamelyik részre 5-ös (a legrosszabb) osztályzatot kapott volna.
4. táblázat. Az A szinten elért osztályzatok az írásbeli érettségi vizsga „külső” és
„belső forma” és „összbenyomás” részeire
Az 5. táblázat az A szinten érettségizettek elért osztályzatait tartalmazza. Az adatok azt mutatják, hogy az A szinten érettségizetteknek több mint a fele 1-es (a legjobb) osztályzatot kapott.
5. táblázat. Az A szinten érettségizettek eredményei
2.2. A magyar nyelv és irodalom írásbeli érettségi vizsga adatainak értékelése — B szint
A B szinten érettségiző diákok ugyanabból a négy témából választhattak egyet, mint az A szinten érettségit teljesítők. A tanulók csaknem fele (48,2%) az 1. számú té-
Osztályzat N %
1 179 53,4%
2 113 33,7%
3 39 11,6%
4 4 1,2%
KülsĘ forma BelsĘ forma Összbenyomás Osztályzat
N % N % N %
1 213 63,6% 177 52,8% 184 54,9%
2 103 30,7% 108 32,2% 117 34,9%
3 18 5,4% 44 13,1% 32 9,6%
4 1 0,3% 6 1,8% 2 0,6%
F Ó R U M Társadalomtudományi Szemle, X. évfolyam 2008/4, Somorja
mát választotta. Ez a szám 10%-kal meghaladja az A szinten tapasztalt arányt. A leg- kevésbé népszerűnek a 4. téma bizonyult. A tanulók alig több mint 4%-a választot- ta. Szinte ugyanolyan arányról van szó, mint az A szinten.
6. táblázat. A B szinten érettségizett tanulók témaválasztásának megoszlása
A tanulók összesített eredményei — az A szinthez hasonlóan — a következő részered- mények összegzésével kerültek kiszámításra: a külső és a belső forma értékelése, az összbenyomás eredménye.
Az ún. belső forma itt is tovább tagolódott: a) tartalom, b) szerkezet (kompozí- ció), c) nyelv, d) helyesírás, e) stílus elemekre. Ezekre 0—4 pontot lehetett kapni ele- menként. A „belső formára” tehát az osztályzat az egyes részekre kapott pontszá- mok összege alapján alakult ki. Összegezve lásd a 7. táblázatban.
7. táblázat. Az írásbeli érettségi „belső forma” részének egyes összetevőiben elért részeredmények (B szint)
A statiszikai adatok arról tanúskodnak, hogy a „belső formán” belül a tanulók nem egészen egyharmada maximális pontszámot ért el a „tartalmi összetevő”-re. Ugyan- ezt állapíthatjuk meg a szerkezet (kompozíció) esetében is. A két további értékelt tartomány, a „stílus” és a „nyelv” szempontjából azonban már rosszabb a helyzet.
Ebből a szempontból az A és a B szinten érettségizett tanulók eredményei hasonló tendenciát mutatnak. Feltűnő azonban, hogy a B szinten érettségizett tanulók cso- portjában nagyon magas azoknak az aránya, akik a helyesírásra egyetlen pontot sem kaptak a lehetséges négyből. A legnagyobb alcsoportot a B szinten érettségi- zettek közül éppen az ide tartozó tanulók képezték (28,5%). A legkisebb alcsopor- tot viszont azok alkották, akik maximális pontszámot értek el a helyesírában (13,3%).
Összehasonlítva a helyesírásban 0 pontszámot elértek arányát A és B szinten, megállapíthatjuk, hogy B szinten ez a csoport csaknem háromszorosa az A szint megfelelő csoportjának (10% : 28,5%).
A tartalom, a szerkezet (kompozíció), a stílus és a nyelv összetevőkre a legtöbb tanuló egyaránt 3 pontot ért el, a legkisebb viszont az a tanulói csoport volt, ame-
7DUWDORP .RPSR]ÊFLÐ 6WÊOXV 1\HOY +HO\HVÊU¾V 3RQW
1 1 1 1 1
N %
1. 932 48,2%
2. 541 28,0%
3. 378 19,6%
4. 82 4,2%
Összesen 1 933 100,0%
F Ó R U M Társadalomtudományi Szemle, X. évfolyam 2008/4, Somorja
lyik ezek valamelyikére 0 pontot ért el (külön-külön mindhárom tartományban keve- sebb mint 1%).
A „belső forma” alapján elért átlagpontszám a B szinten érettségizettek csoport- jában 13 volt; ez 4-gyel kevesebb, mint az A szinten. A B szinten érettségizettek át- lagos sikeressége a „belső forma” alapján 65%-os volt.
A tanulók összesített eredményei — az A szinthez hasonlóan — a következő szem- pontok figyelembe vételével kerültek kiszámításra: a külső és a belső forma, vala- mint az összbenyomás. A B szint esetében e három rész mindegyikében voltak 5- ös osztályzattal értékelt eredmények. Emlékeztetünk arra, hogy A szinten ez nem fordult elő. A számszerű adatokat az alábbi táblázat ábrázolja.
8. táblázat. A B szinten elért osztályzatok az írásbeli érettségi vizsga „külső” és
„belső forma” és „összbenyomás” részeire
A B szinten a legtöbb tanuló (33,8%) 3-as érdemjegyet szerzett, ugyanakkor a tanu- lók csaknem 1%-a 5-ös osztályzatot kapott.
9. táblázat. A B szinten érettségizettek eredményei
3. A 2004/2005-ös tanév magyar nyelv és irodalom írásbeli érettsé- gi vizsgájának értékelése gyakorló tanári szemmel
Az új, kétszintű érettségi vizsga, ezen belül az írásbeli rész innoválása még nem zá- rult le. Minden érintett félnek közös érdeke, hogy részletei minél hamarabb kialakul- janak, lebonyolításának módja pedig folyamatosan tökéletesedjen. Ezt elősegíten- dő az OPI felmérést végzett a középiskolai tanárok körében. A központilag kiküldött kérdőívben a kérdések arra irányultak, hogy a tanárok mennyire értettek egyet az érettségi vizsgák lefolyásának módjával, megfelelőnek tartották-e az érettségi írás- beli témákat, ill. már a jövő érettségi lebonyolítására vonatkozó kérdésekről is meg- kérdezték az érintetteket. A kezdeményezés hasznosnak bizonyult. Általa új informá- ciókhoz, visszajelzésekhez jutottak az érettségi vizsga előkészítésével foglalkozó szakemberek, melyeket minden bizonnyal figyelembe vesznek a jövőben.
Osztályzat N %
1 353 18,3%
2 634 32,8%
3 653 33,8%
4 277 14,3%
5 16 0,8%
KülsĘ forma BelsĘ forma Összbenyomás Osztályzat
N % N % N %
1 750 38,8% 354 18,3% 364 18,8%
2 790 40,9% 612 31,7% 748 38,7%
3 331 17,1% 651 33,7% 583 30,2%
4 56 2,9% 289 15,0% 221 11,4%
5 6 0,3% 27 1,4% 17 0,9%
F Ó R U M Társadalomtudományi Szemle, X. évfolyam 2008/4, Somorja
A felmérésben 24 középiskolai tanárkollektíva vett részt. Ezeket a magyar nyelvi és irodalmi tantárgycsoportok tagjai alkották. A kérdőív kilenc kérdést tartal- mazott. Mindegyik kérdésre egyértleműen értékelhető válaszok jelentek meg az íve- ken. A kérdőív 9 kérdéséből 6 esetben az adatközlők legalább háromnegyede azo- nos álláspontra helyezkedett. Ennek alapján megállapíthatjuk, hogy a tanárok helye- selték a 2005-ös érettségi írásbeli vizsgák lebonyolításának módját.
A tanárok egyértelműen pozitívan vélekedtek:
— a megjelölt témákról (83,3%)
— a megadott formákról, iskolai műfajokról (79,2%)
— arról, hogy mindkét szinten ugyanazok a témák és formák (műfajok) lettek meg- adva (75,0%)
— azzal kapcsolatban, hogy általában megfelelőek voltak-e az írásbeli témák idő- igényesség szempontjából (91,7%)
— arról, hogy általában adekvátan igényesek voltak az írásbeli érettségi vizsga té- telei magyar nyelvből és irodalomból (87,5%)
— arról, hogy az írásbeli érettségi vizsga értékelésének kritériumai érthetők és megalapozottak voltak (75,0%)
A kérdőív két kérdésében az adatközlők teret kaptak arra, hogy kifejtsék nézete- iket a jövő írásbeli érettségi vizsga lehetséges témáival, az írásbeli lehetséges mű- fajaival kapcsolatban, ill. általában az írásbeli érettségi vizsgával kapcsolatos bár- milyen kérdésben. Ebben a vonatkozásban mindössze egy kérdés osztotta meg a válaszadókat, nagyjából arányosan. Az írésbeli témák, ill. a hozzájuk kötődő mű- fajok központilag történő kijelölésével egyetértett az adatközlők 58,3%-a. A többiek eltérő véleményen voltak.
Elgondolkodtató az, hogy a válaszadók több mint egyharmada (37,5%) úgy véle- kedett a megadott műfajokkal kapcsolatban, hogy megfelelőbb megoldás lenne, ha a tanulók saját maguk, saját belátásuk alapján dönthetnék el, hogy a megadott té- mához milyen formát, műfajt választanak abból a repertoárból, amely központilag lenne kijelölve. (A 2005/2006-os tanévben a műfajok a következők voltak: irodalmi életrajz, vitacikk, jellemrajz, elbeszélés, elmélkedés, fejtegetés, szónoki beszéd, lí- rai leírás/leíró esszé.)
Az egyik kérdés arra irányult, hogy a gyakorló tanárok javaslatot tegyenek az el- következő írásbeli érettségi vizsga témáira, ill. műfajaira magyar nyelvből és iroda- lomból. Javaslataik általában aktuális társadalmi kérdésekre irányultak. Lássunk néhány példát: Tolerancia és intolerancia a társadalomban; Az emberek környezet- védelem iránti közönyének kritikája; Hova tűnt a kultúra a tömegtájékoztató eszkö- zökből? Az időszerű témákon kívül hagyományos, időhöz nem köthető, ill. egyéb té- mák is előfordultak javaslatként. Ezek között említhetjük például az emberek közöt- ti kapcsolatok (szeretet, barátság, életöröm, fiatal és idősebb nemzedék egymás- hoz való viszonya, a fiatalok helyzete a társadalomban, alapvető emberi értékek) té- máját. Konkrét műfaji megjelölésre irányuló javaslatok is szerepeltek a válaszok kö- zött. Ezek között előfordul az előadás, az újdonság erejével hat a szónoki beszéd.
Ez utóbbit, „modell-értékű” szerkezete miatt didaktikai szempontból különösen he- lyesnek tartjuk.
F Ó R U M Társadalomtudományi Szemle, X. évfolyam 2008/4, Somorja
Jegyzet
1. Az írásbeli vizsga értékelési útmutatója (Pokyny k hodnoteniu PFIČ) egy, az OPI-ben ké- szült, az Oktatási Minisztérium által jóváhagyott oktatási segédanyag.
Felhasznált irodalom
Horváth Zsuzsanna—Lukács Judit (szerk.) 2005. Előzetes szakmai jelentés a 2004/2005.
tanév május—június időszakában tett érettségi vizsgák eredményeiről. Budapest, Országos Közoktatási Intézet.
Kiss Jenő 2005. A magyar nyelv és az Európai Unió. Magyar Nyelvőr, 129. évf. 1. sz. 12—30. p.
Ringlerová, Viera 2005. Vyhodnotenie PFIČ MS. Ma arský jazyk a literatúra. Interná správa.
Bratislava, ŠPÚ.
Va ková, Rozália (ed.) 1975. Zborník z konferencie o metodických otázkach vyučovania ma arského jazyka a literatúry na školách II. cyklu v Západadoslovenskom kraji.
Bratislava, Krajský pedagogický ústav.
www.oki.hu
SZABOLCSSIMON
THE TEACHING OF HUNGARIAN LANGUAGE AND LITERATURE ATSECONDARYSCHOOLS IN THE
MIRROR OFRESULTS OF THEGRADUATIONEXAM
The author of the article tackles the current issues regarding the Hungarian language education as a mother tongue at upper secondary schools (high schools - NAmE).
The introductory part of the article deals with characteristic features of a mother tongue, which is the bearer of various specific functions. In the second chapter the author provides us with the information about the state of various types of educational institutions where Hungarian minority students are getting their education in their mother tongue. Furthermore, the author points out to the main tendencies of teaching the Hungarian lannguage as a mother tongue in the current conditions.
The gist of the contribution is in the third chapter, where the author analy- ses the results of the secondary school leaving exam in the subject the Hun- garian language and the literatue, taking into account the levels A and B (B2 and B1 - according to the Common European Framework for Languages). The evaluation is processed in the chart form — no. 1 to 4. In the fourth part the author traces the opinions of the secondary school teachers on the internal written part of the exam. The teachers´answers , gathered in the form of sur- veys, are processed from the point of view of the factors which lead to a cri- sis in Hungarian language and literature teaching.
In the end of the contribution/article the author states that a solution to the crisis must be found as soon as possible.
