I É 3 »
^B • M
SOMOGYI LEGENDÁRIUM
Kiadja:
Rippl-Rónai Múzeum Kaposvár
A Porítón:
Zöldkecske festett fa-réz 190 c m (1993)
A kiállítást rendezte:
Géger Melinda
Katalógusterv:
ART műhelysarok
Fotó:
GőzsyGáborné
Felelős kiadó:
Dr. Király István Szabolcs
A katalógus megjelenését t á m o g a t t a : Kaposvár Város Önkormányzata Somogy Megyei Önkormányzat OTP Somogy Megyei Igazgatósága
ISBN 963 7212 05 1
Készült:
PROFILMAX Nyomda Kaposvár, Kontrássy u. 4.
Felelős vezető: Nagy László
Weeber Klára
szobrászművész
г
Szabados János
Munkácsy-díjas festőművész kiállítása
Kaposvár, Rippl-Rónai Múzeum, 1993. szeptember 30.
Ünnep olaj 100x120cm (1970)
Az 1960-70-es évek a somogyi illetve kaposvári képzőművészet kiemelkedő jelentőség
gel bíró fejezetei. Kaposváron ezidőtájt indul el egy tehetséges alkotónemzedék, amely hasonló szemléleti bázison alapuló, nagy erejű művészetet hoz létre. Két képviselőjük a Szabados János - Weeber Klára művészházaspár is, A Rippl-Rónai Múzeum kiállításán be
mutatott életművük- egyfajta közös szellemi munka gyümölcse - 30 évnyi hosszú együttélés ideje alatt keletkezett. Nem csupán kettejük kitartó, szoros életközössége, hanem a művészi öneszmélés, a mindennapok közös gondolkodása is összefonja őket. Munkáikban termé
szetes közvetlenséggel kötődik össze a család, a környezet és az otthoni táj, tehát az élet és a művészet, az emberi magatartás és a művészi tevékenység. Mindketten erősen kötőd
nek a helyi tájhoz, emberekhez. Művészetük számára a kiindulópontot az otthoni közeg nyújtja. Ugyanakkor ez nem jelenti a befeléfordulás nárcisztikussá merevedő attitűdjét sem, hiszen Szabadosék állandó kapcsolatban állnak a külvilággal: kiállítások, baráti kapcsola
tok és közéleti tevékenységük mind a szellemi élet országos vérkeringésébe kapcsolják be őket. Azok közé a művészek közé tartoznak, akik tehetségük révén el tudták kerülni a pro
vincializmus zsákutcáját és alternatívát mutattak fel a vidéki művészet szamára is a korszerű szellemi áramlatokba való bekapcsolódásra.
Szabados János festőművész:
1937-ben született Kaposváron. Művészeti tanulmányait 1962-ben fejezte b e a Magyar iparművé-szrti Főiskolán. Mesterei Miháiz Pál és Z. Gács György voltak. A táblaképfestészet mellett számos muráliát készített. Rendszeresen szerepel a hazai tárlatokon, munkásságát az országos és dunántúli tárlatokon dijakkal jutalmazták. 1977-ben elnyerte a Somogy Megyei Tanács Művészeti Diját, 1980-ban Munkácsy-dijat kapott. 1992 óta a kaposvári Iparművészeti Szakközépiskola tanára.
Egyéni kiállítások:
1963. Kaposvár, Képcsarnok 1964. Budapest, Mednyánszky-terem 1972. Kaposvár, Vaszary-terem 1974,-Mosdós, Szanatórium 1975. Mernye, MEZŐGÉP Vállalat 1976. Kaposvár, DÉLVIÉP Vállalat 1976. N a g y a t á d , Művelődési Központ 1977. Budapest, Műcsarnok
1977. Kaposvár, Somogyi képtár 1980. Lábod, Művelődési Ház 1981. N a g y a t á d , Művelődési Központ 1981. Groznjan (Jugoszlávia)
1981. Boglárlelle, Kék Kápolna 1982. Barcs, Dráva Múzeum 1982. Marcali Múzeum
1982. Kaposvár, Ifjúsági és Művelődési Központ 1984. Budapest, Fészek Művészklub
1984. Komló, Művelődési Ház 1985. Miskolc, Szőnyi István terem 1985. Debrecen, Egyetemi Galéria 1986. Tab, Művelődési Ház
1987. Gödöllő, Agrártudományi Egyetem 1987. Nyíregyháza, Művelődési Ház 1987. Fonyód, Nyári Galéria
1987. Kaposvár, Országos Kereskedelmi és Hitelbank Rt.
1988, Sitke, Kápolna
1988, N a g y a t á d , Művelődési Központ 1990. Salzburg (Ausztria)
1990. Öreglak, Általános Iskola
Találkozások l.-lll. papfrmetszet 37x55cm (1966)
Dijak:
1966. Stúdió grafikai pályázat III. díj
1967.1. Debreceni Nyári Tárlat, Medgyessy plakett 1970. Kaposvári Tavaszi Tárlat, Vaszary di]
1971. Kaposvári Tavaszi Tárlat, Rippl-Rónai dí]
1975. Képcsarnok Festmény pályázat III. di]
1975.1. Szolnoki Festészeti Triennálé I. di]
1976. VIII. Balatoni Nyári Tárlat, Keszthely, nívódíj 1977. Somogy Megyei Tanács művészeti dija 1980. Munkácsy-dij
1981. Bartók pályázat, Pécs
1982. Vallomások Kaposvárról, vallomások Kodályról, Kaposvár város diĵa
1983. Tavaszi Tárlat, Kaposvár 1985. Tavaszi Tárlat, Kaposvár
1987. VI. Dunántúli Tárlat, Győr város Tanácsának dija 1988. Somogyi Őszi Tárlat, Somogy Megyei Tanács dija 1991. Somogyi Műhelyek,
Somogy Megyei Önkormányzat dija Állami megbízásból készült munkák:
1964. Sirály Szálló-üvegablak, Fonyód 1970. MÁVAUT pályaudvar-pannó, Kaposvár 1973. Kertészeti Egyetem-mozaik, Budapest 1973. Kaposvár, Váremlékmű-plasztika 197?.Nagyatádi Kórház-mozaik 1981. Irodaház, Kaposvár-mozaik
1984. Memye, Általános Iskola- féldombormű 1993. N a g y a t á d , II. sz. Általános Iskola- féldombormű
" S o m o g y " farelief 340x750cm (Nagyatád, 1993)
Tánc olaj 40x40cm (1993)
Szabados János neve összeforrt a szülőföld vidékével és Kaposvárral. De Somogy nem csupán a szülőhely számára, hanem tudatos választás is: működésének színtere a főiskola elvégzése után.
Vonzódása a festőművészethez szintén a családból ered, hiszen édesapja jó rajzkész
séggel rendelkező címfestő, akinek eredendő tehetsége mellett sem volt módja arra, hogy művészi festést tanulhasson. Műhelyében az ifjabb Szabados János diákként belekóstolhatott a festőmesterség alapjait jelentő munkákba. Középiskolai évei alatt kaposvári pályatársaihoz. Német Józsefhez, Klimó Károlyhoz hasonlóan ő is a Balázs János szakkörben kezdi meg művészeti tanulmányait. A felvételire készülve sokat jelentettek számára Z. Soós István festőművész korrigálásai is. Az Iparművészeti Főiskola díszítőfestő szakán Mihálz Pál és Z. Gács György tanítványa.Z. Gács György nem csupán életszemléletével, hanem művészetével is hatott, hiszen a jelenségek lényegének kiszűrése, a konstruktívan nagyvonalú formaadás és a letisztult, érzékeny színvilág - Z.
Gács alkotásainak sajátossága - Szabados János művészetének is mindmáig meghatározó elemévé vált.
A 60-as évek elején Somogy megye művészeti életében alapvető jelentőséggel bírt az a tény, hogy t ö b b fiatal, tehetséges művész telepedett le, illetve költözött haza a főiskola elvégzése után. így a Szabados - Weeber házaspárral egyidejűleg költözik Kaposvárra Bors István, Honti Márta, illetve Szekeres Emil is. A megye képzőművészetének meghatározó alakjai ekkoriban Z. Soós István, Gerő Kázmér, Ruisz György voltak. Plen air- impresszionista tájlírájuk mellett egy másfajta töltéssel bíró, újszerűbb, d e szintén természetelvű festészetre épülő világot képviselt a náluknál fiatalabb Lóránt János. A helyi művészeti életet ekkoriban más-másféle irányultságok, elképzelések, baráti kapcsolatok - csoportosulásnak még nem mondható - együttesei határozták meg.
Lappangó konfliktusokkal teli időszak ez, amikor már kötetlenebb kiállítási lehetőségek és egy korszerűbb, modernebb művészi nyelvezet megteremtésének igénye is megfogalmazódik.
Szabados János korai festői időszaka végső soron e szemléletében újszerűbb nyelvezet kikísérletezésének ideje, A díszitőfestészet nagy léptékű, felfogásban, módszereiben, technikájában egészen másféle gondolkodásmódját kellett a táblaképfestészet nyelvezetére átültetni. Ezt a pillanatot hozza el Szabados művészetében a Fiú a portré 1966-ban.
A gyakori kiállítások, szakmai sikerek és a Képcsarnok aktuális vásárlásai ellenére is ki
szolgáltatott egzisztenciális helyzetben nagy könnyebbséget jelentett a Derkovits ösztöndíj, amelyet Szabados János 1967-ben nyert el. Ez az időszak művészetében is egy új korszakkal esik egybe. Leginkább a szentendrei művészet Vajda Lajos - Bálint Endre nevével fémjelzett vonulatához köthetők újabb munkái, amelyekben agyfajta absztrakt jeltörténet kiakulásának tanúi vagyunk. "Ekkor tapasztaltam ki azoknak az érzelmi kötődéseknek időbeni mélyen húzódó vonulatát, melyek e tájhoz elődeinket is mindennél erősebben idecövekelték"- mondja a művész. Képeinek témaválasztása megváltozott: közvetlen környezetének tárgyai (a műterem festőálványa, asztal, ajtó, ablakmotívum) jelennek m e g szürrealisztikus, stilizált formában a vásznakon. (Tárgyak с sorozat, 1968.)
A szűkebb határokon túllépve fokozatosan birtokba veszi a tájat is, mozdulatlan sírkeresztek, szimbolikus kapuzatok rafináltan összecsengő motivumaiban (Régi temető
1969.), egy-egy íves forma letisztult, dekoratív egyensúlyában (Balatonmellék, 1970.) Kúlön szót érdemelnek Szabados János színharmónláji is: néma, időtlenséget sugárzó
"tárgyportréi" egy sajátos ikonvilág átiratai, ahol a régi Idők nemes csengésű aranyát a mélységbe húzó. titokzatos sötétkékek bársonya váltja fel.
A 70-es évek elejétől Szabados János a szűkszavú, dekoratív stilizációt egy lazább, festőibb, figurális elemeket mind gyakrabban felhasználó képi felvetéssel egyesíti.
Folytatja a folklorisztikus motívumok ( stilizált szív, sírkő, tulipán ) beépítését kompozícióiba, ugyanakkor archaizáló női arcokkak, asszonyalakokkal bővül e mitológia. A festő számára mind fontosabbá válik a kompozíció horizont feletti részének tere: itt villózik az élmények sokfélesége, melyet Szabados János sajátosan 'egyéni, szivárványos gesztusokkal jelenít meg. Az átalakulóban lévő formanyelv és az új képelemek az absztrakciótól fokozatosan a szürreális hatású, egyéni víziók felé közelednek.
Öröm és gyász plextol 70x80cm (1973)
Gólyalábakon akryl 30x40cm (1975) Dunántúli örökség olaj 49x67cm (1976) Buzsákilány festett fa 59x48cm (1974)
A tetők felett akryl 35x50cm (1976) Falu a múltból akryl 100x90cm (1974) Zselic akryl 70x1 OOcm (1975)
Törött kerék olaj 40x30cm (1979)
A szülőföld kapcsán a 70-es évektől nagyjából a 80-as évek elejéig egy egész ciklus keletkezik egymásra építkező, variációkban g a z d a g művekből. Meghatározó motívumai, a ház, az ablak-ikonforma, a nagyvonalú konstrukcióval felépített figura és a dombvidék távoli asszociációi egy átfogó Somogy-vfzióhoz szolgálnak kiindulópontként. Szabados egyfajta legendáriumot alkot képeiből, melyek szinte mind a szülőföldhöz kötődnek: ember és vele rokoneivû természet metamorfózisaként fogalmazzák újra a virágzás, a felmagasztosulás vagy az elhalás mozzanatait és folyamatait. (Ünnep 1972, Öröm.és gyász 1973, Punántúli táj 1977) E szülőföld-vízió nagyszabású kifejtésének tekinthető a budapesti Kertészeti Egyetem aulájába készített mozaik is (1974), amelyen a föld vízszintes síkjából stilizált, vertikális alakzatok nőnek ki ragyogó sugárkoszorúval övezve.
Krumpli és tej vegyestech. 71x78cm (1985)
Isztria vegyestech. 50x70cm (1982)
Panka szén 67 x76cm (1983)
Felröppenő madár vegyestech. 70xl00cm (1988)
Műteremben olaj 110x130cm (1988)
A Parnasszus felett vegyestech, 100x70cm (1988)
Rész és egész "mozdulatok" vegyestech. 115x125cm (1988)
Farelief 320x600cm (Memye,1984)
Szabados János és a fonyódi alkotóházban nyaranként gyakorta összetalálkozó néhány művész (Bráda Tibor, Szentgyörgyi József, M. Nóvák András, Topor András, Leitner ' Sándor) között szoros barátság alkui ki. A Fonyódi Iskola néven közösen kiállító együttes tényleges alapjait a Kondor-féle hagyományhoz fűződő közös tisztelet és a természetelvűség határozta meg. A kapcsolat az évtized második felében érezhetően visszahat Szabados János művészetére is és egy grafikusabb, ugyanakkor színharmóniákban o l d o t t a b b , faktúrákban érzékenyebb szemlélet kialakulását készíti elő.
A házaspár a 70-es évektől kezdve gyakran vesz részt a külföldi művésztelepek munkájában, így rendszeresen megfordultak ' Jugoszláviában a bácska-topolyai művésztelepen is. 198"l-es groznjani tartózkodásuk gyökeres változást, a korábbi korszakkal való teljes szakítást hoz. Szabados János művészetének kezdetétől sajátossága volt, hogy a képtérben nem a mélység, hanem a lent és fent koordinátái, alapján határozta m e g a kompozíciót. Korábban ezt a relációt egy horizont, egy-egy domboldal jelentette. Újabban képein e viszonyítási rendet feloldotta azzal, hogy a tájelem helyére a figurák környezeteként nagyon érzékenyen kialakított faktúra került.
Egyidejűleg a figurák n a g y o b b hangsúlyt kaptak, mozdulataik jelentőségtelibbé váltak, és a kompozíció egészét egyfajta álomszerű lebegés, víziószerű hangulat uralja. A kiemelt alakzat és az őt gyűrűként körülövező aura érdekesen jelenik meg nagyszabású fareliefjén, amely Nagyatádra került. (1993.) Egy művészi elgondolás alapján a jellé növeHt, stilizált női alakzat körvonalainak folytatása képezi a teret. Ember és környezet, életteli és élettelen viszonylatok, néma hallgatás és hullámzó zsongás: a művész a kozmikus természet alapelemeinek harmonikus együttlélegzését igyekszik tolmácsolni.
Tárgyak olaj 60x80cm (1993)
Fiam arcképe olaj 90x1 OOcm (1972) Műteremben olaj 110x130cm (1988) Város olaj 82x70cm (1972) Játékok olaj 70x1 OOcm (1993) Szentivánéj vegyestech. 70x1 OOcm (1987) Idegen madár vegyestech. 70x1 OOcm (1987)
A 80-as évek vége felé Szabados János érdeklődése ismét az "nature morte"felé fordul: nagyméretű csendéletei számára is felfedezi azt a közeget, amit egyre finomodó technikai vívmányaival Groznjan óta kísérletezett ki. A Krumpli és tej (1986) felületeinek hűvös tisztasága felidézi számunkra az egyedülálló Nagy-Balogh János által megfestett, végtelen puritán etikai tartalmakat, ugyanakkor Szabados géz applikációival a motívumot immár társadalmi vonatkozások felettivé is teszi. (Zsákban a m a g , 1987) A Parnasszus felett c, alkotás (1989) e sorozat legemelkedettebb darabja:
nagyszerű megjelenése annak a szinte vallásos megtisztulásnak, amely a puritán létezés és a magas erkölcsiség tudatának kettősségét nagyfokú belső tartással képviseli,
Szabados János mostanában a rendkívül g a z d a g pályaív utáni összegző útra indult- egyidejűleg azzal, hogy tanári munkát vállalt a helyi Iparművészeti Szakkö
zépiskolában. A megváltozott környezet, az új hatások eredményeképpen t ö b b szempontból - technikailag, faktúrálisan, térhatásokban, idealizált emberi alakok - is kiérlelt koncepcióval gyűjti össze művészetének eredményeit és figura-tér-kolorizmus finomságait felmutató, nagyszabású kompozíciókban egyesíti egy új képi atmosz
férává. Karcsú fiatalokkal modellált " r o m a n t i k u s a b b " korszak nyitásának tanúi vagyunk, egyfajta szellemi megifjodásnak, amelynek f ő b b alkotásai a megnyíló
kiállítás magvát képezik. л,
Géger Melinda
Mozaik 450x400cm (Kaposvár,!981)
Múló idő olaj 70x50cm (1992)
Weeber Klára szobrászművész:
1938-ban született Budapesten. Az Iparművészeti Főiskolán 1961-ben szerzett diplomát, ahol Borsos Miklós volt a mestere.
1961-től szerepel országos kiállításokon is. Számos köztéri szobra áll az ország különbüző helyein. Több kiállítási díj mellett 1985-ben megkapta Somogy megye művészeti díját. 1992 óta a kaposvári Iparművészeti Szakközépiskola tanára.
Megölt hangyák emlékére pácolt fa 28cm (1976)
Egyéni kiállítások:
1972, Kaposvár, Vaszray-terem 1974. Kaposvár, Somogyi Képtár 1975, N a g y a t á d , Konzervgyár
1977, Budapest, Ferencvárosi pincetárlat 1980. Groznjan (Jugoszlávia)
1982, Kaposvár, Ifjúsági Ház 1983, Barcs, Dráva Múzeum 1983, Marcali, Múzeum
1984, Kaposvár, MEZŐGÉP Vállalat 1987. Fonyód, Nyári Galéria 1988. N a g y a t á d , Művelődési Ház Dijak:
1971. III. Kaposvári Tavaszi Tárlat 1983, Tavaszi Tárlat - nívódíj 1985, Tavaszi Tárlat - II. diĵ
1985, Somogy Megyei Tanács Művészeti dija 1991. Somogyi Műhelyek
Állami megbízásra készített munkák:
1963. Balatonfüred, Paget portré 1963. Eger, Leányfigura
1965. Barcs, Anya és leánya 1967. Kaposvár, emléktábla 1967, Balatonfüred, J. Hasek 1968, Kaposvár, Vaszary portré 1969, Balatonfüred, R, Bright portré 1973. Pécs, Blattner Géza emlékérem 1974. Budapest/'Somogy"mészkőlap 1975. Kaposvár, Móricz Zsigmond portré 1977. Kaposvár, Ady Endre portré 1980. Ujvárfalva, Noszlopy G, portré 1983, Kaposvár, Márvány csobogókút 1984, Kaposvár, Kórustalálkozó-di]
1985, Kaposvár, Panka-kút
1986, Zalaegerszeg, dr. Gyulai Z. portré 1987, Kaposvár; emléktábla
1989. Kaposvár, M a g (Kisegítő Iskola) 1989r Kaposvár, Csokonai Vitéz Mihály 1992/Somogy megye dijai
1992. Barcs város dijai 1992. Somogyszob, Turul
Napbanéző gipsz 9ócm (1971)
Florentin gipsz 140cm (1990)
Sz.J. portré gipsz 23cm (1973)
Pártában festett fa 58cm(1992)
Weeber Klárát Szabados Jánoséhoz hasonló gyermekkori élmények eredetileg nem kötötték Somogyhoz és a somogyi folklór világához, ahhoz a kultúrkörhöz, amelyet végül tudatos keresés eredményeképpen megtalált művészete számára.
Noha Budapesten született, élete és munkássága egybeforrt a Dél-dunántúl e hagyományokban g a z d a g vidékével. Érdekesség, hogy a közvetlen családban senki sem foglalkozott művészettel, ami a fiatal Weeber Klára számára egyfajta követendő példaként szolgálhatott volna. (A régmúltból legfeljebb egy d é d n a g y a p á t lehetne említeni, aki műbútorasztalosként művészi szinten dolgozott.) A sokféle érdeklődésű, nyitott diáklány tehetsége t ö b b irányban is megnyilvánult: az érettségi után az Orvostudományi Egyetemre és az Iparművészeti Főiskolára egyszerre nyert felvételt.Tanulmányait ez utóbbiban kezdte el kerámia szakon. Fél év elteltével Borsos Miklós áthívta a szobrász szakra, ahol többek között a kaposvári származású Bors István is évfolyamtársa volt.
A főiskola elvégzése után férjével. Szabados János festőművésszel 1963-ban költöznek Kaposvárra. Weeber Klára érdeklődéssel veti magát a számára idegen kisváros, a környező d o m b o k és az egész tájék megismerésébe. Érzelmekben gaz
d a g művészetének ihlető ereje kezdettől fogva ez a szűkebb és t á g a b b világ, a család, a lakóhely, majd fokozatosan a Dunántúl népművészetének szellemi köze
ge. Alkotásaiban leggyakrabban az asszonyi életet betöltő csodák, boldog pilla
natok, a játékos képzelet és a személyes lét kisebb - n a g y o b b horderejű esemé
nyei jelennek meg. Nem véletlen, hogy munkáinak auráját ebből az asszony létből sugárzó o d a a d á s , odafordulás és érzelem hatja át. így válik gyakori modelljévé tündéri puttóként kislánya, egy - egy kedves kisfiú, d e hasonló érzékenységgel vesz kezébe egy szép kavicsot, öreg farönköt, puritánul egyszerű, régi használati tárgyat is. Amikor talált kincseit - legyen az kőből, fából - megmunkálja, vagy a kiválasztott anyagot megformálja, megejtő, varázsos légkört teremt. E játékos kedvű életörömmel, sok humorral átszőtt alkotásain mindig átszűrődik a művésznő harmonikus lénye, közvetlen egyénisége. Legelső, nagyméretű köztéri munkájában is a család motívumát használja fel: a barcsi Rendelőintézet elé készített Anya és leánya (1965), a korai időszak kompozícióira jellemző klasszicizáló figurativitás jegyében készült. A monumentális hatású alkotás Mikus Sándort, illetve Medgyessy-t idéző formaadásában fegyelmezett egységbe foglalt felületek, határozott tömbszerűség és jó karakterérzék nyilvánul meg. Karakterisztikus érzé
kenység és a jellegzetes vonások kihangsúlyozása figyelhető meg portréin is. Ez utóbbi műfaj egyik legszebb példája Weeber Klára művészetében a Vaszary János portré (1969), amelyet sok dokumentumfotó áttanulmányozása alapján készített a művész. A portrékészitéssel később sem hagy fel: a találó jellemzés változatlan erénye, legfeljebb a felületi megmunkálás finoman hullámzó érzelmi telítettsége teszi újabban m é g érzékenyebbé alkotásait (Csokonai 1989.)
Weeber Klára Borsor Miklós tanítványaként fogékony a szélesebb, általáno
sabb érvényű gondolatköröket felvető problémák iránt is. Mestere munkáihoz rokonítható a M a g с köztéri plasztikája ( 1989 ), amelyben az örök emberi tartalom a formai absztrakció monumentális hatású kifejezésében ölt testet. A természet ősi törvényeit, egységeit kifejező elvont formanyelv többször is vissza
visszatér munkáságában. (Csobogkút, 1984.)
Ruha körtefa 30cm (1976) Bábu jávorfa 50cm (1982)
Pásztordal l.-IV, körtefa 40cm (1975)
A 70-es évek eleje érdekes fordulatot hoz Weeber Klára művészetében. Újabb alkotásain az archaizáló tendenciák felerősödnek: motívumként egyre gyakrabban jelennek meg az ókori • frontalitás elvét felhasználó, tartalomban is megújuló asszony-alakok. Magányosan állnak, és mozdulatlan-némán szembesülnek egy, talán tragi
kus, talán b o l d o g emlékezetű múlttal, melynek nyomait testükön, ruházatukon viselik. Figyelemreméltó mozzanat a női fejek "kopaszsága": az arcok az ősi archa- ' izmus erejével képesek hatni. Weeber Klárának már a sorozat legelső műveiben
sikerült az emberábrázolás olyan fokát megragadni, emely általánosító törek
vésében nem rendelkezik semmiféle egyéni karakterizálással, mégis nagyon élő, nagyon szuggesztív hatással bír. A test archaikus tömörsége kultikus jelleget a d az alakoknak, és a ruházat hol domborított, hol lenyomatként vagy aplikációként alkalmazott díszítése szintén a stilizálás, a mágikus és kultikus "felöltözöttség"
irányába viszi a műalkotás szellemi dimenzióit. (Ünneplő, 1973., Ünnep 1975.) Az archaizálásnak egyfajta szabadabb felhasználása figyelhető m e g a Csend с kis szobron (1973), amely egy architektonikus elemmel egészíti ki a figurát. Hasonlóan architektonikus motívum, az árkádív szerepel a Bartók pályázatra készített Judit c.
kisplasztikán. A Kékszakálú herceg vára hét kinyitott kapuja az időt szimbolizálja anélkül, hogy a kompozícióban az epikus tartalmak erősödnének fel.
A művésznő a 70-es évek elején a jobbára bronzból készült alkotások mellett egyre gyakrabban nyúl a fához is. Ez utóbbi a n y a g és az általa megnyitott másféle alakítási lehetőségek alapvető változást hoznak művészetében. A fa, mint a paraszti használati eszközök és néprajzi tárgyak világának a l a p a n y a g a , nagy horderejű inspirálóerő volt Weeber Klára számára. Már a bronzplasztikákban is megnyilvánuló archaizáló érdeklődése természetszerűleg fordul a magyar népművészetben szereplő kopjafák és fejfák irányába. Ez a motívum szinte ősmag számára, amelyből sokfelé lehet elindulni. Az új korszak első alkotása, amely az önmagáratalálás pillanatát is jelenti Weeber Klára művészetében, az Öröm a faplasztika (1973). Szembetűnő, hogy a művésznő nem folytatja azt a tradíciót, amely a fejfák képzetéhez a gyász és a szomorúság képzettársításai révén társul.
Ellenkezőleg, legújabb művei éltető melegséget, életörömet fejeznek ki. Általuk Weeber Klára a vitális archaizmus egy sajátos formáját találta meg anélkül, hogy akár Borsos Miklós klasszicizáló absztrakcióját, akár Henry Moore szürreális elemekkel társuló plasztikai világát követte volna. A magyar népművészet és folklór közös eredetű formavilágából teremt m a g a számára meglepő asszociáció-gazdagság
gal egészen különböző tartalmú figurákat: így válik a kopjafa az egyik variációjá
b a n akár az Eltaposott hangyák emlékművévé, akár a Pásztordal variációvá (1973).
Az 1976-os Bábú archaizmusa mellbevágó: nem egyszerűen egy gyermekjáték, hanem rítustárgy is lehet. Hosonló pogány jellegű szobrokkal, mint például a kis szarvacs-kákkal feldíszített Fiú. Az ördög megkísértése persze e b b e n az esetben nem démo-nikusan, inkább megbocsátó csíntalanság képzetében, a gyermekkori kísértések szintjén értelmezendő. Weeber Klára kis fiókái eredendően pogányok és bűntudat nélküliek: a bájos kis lények szarvas-füles vidámsága, mosolya fejezi ki ezt legjob-ban. Humora szeretetteljesen uralja az egész, általa teremtett plasztikai világot a m a g a félig komoly, félig tréfálkozó módján. (Panka-kút, 1985)
Panka-kút mészkő-bronz (1985)
A 80-as évek során Weeber Klárát a korábbiakban megismert kísérletező kedv újabb, meglepő szellemi kalandok felé viszi. Faplasztikáiban a groteszk jelleg erő
södik fel; esetlenül bájos, bumfordi kis állatok kerülnek ki keze alól, változatlan viszont az őket éltető humor és melegség. Egyes esetekben nem is annyira állat, mint inkább egy-egy emberi karakter kissé groteszk átlényegitését érezzük.
(Micsoda madár, 1988) A figurák technikai megmunkáltsága mind változatosabb lesz, az esztergált formák mellett sziporkázó ötletgazdagsággal teremnek meg a különféle applikációk, csüngők, rátétek, aranyozott csomók, gombok, össze
építések különböző variációi. (Aranyszőrű bárány-1989, Kecske-1993) A művek további gazdagodása irányába mutat az is, hogy általában színesebbek, egyszerű kiképzésük mellett is gondosan megmunkáltak.
A legutóbbi időben ismét egy szellemesen játékos ötlettel bővült e világ:
Weeber Klára szabályosan emberléptékű figurákat épít össze újságpapír-gombó
cokból, és azt spárgakötelékekkel hálózza össze. A meglepő plasztikai hatás mel
lett rendkívül érdekes grafikai rajzolattal is bír az új technika által létrehozott műa1- kotás. Maga az ötlet, akárcsak Weeber Klára más alkotásai esetében is, üdítően egyszerű, minden rafináltságtól mentes. Ami szól belőle, az az alkotó gyermeki tisz
taságú rácsodálkozása a világra. Ettől a mozzanattól válik különösen értékessé új tevékenysége, hogy a művészi alkotás mellett tanári munkát is vállalt a kaposvári Iparművészeti Szakközépiskolában. Géaer Melinda
Csokonai Vitéz Mihály bronz 80x60cm (1990) Vaszary János bronz 75cm(1968)
Anya és leánya alum. 170cm(1965) Somogy oszlop mészkő 210cm(1976)
Nagy zsákmány festett fa 52cm (1992)
Aranyszőrű bárány pácolt fa-fém 70cm(1990)
Cend/P.C. emlékére/ kő-bronz 18x28cm (1987)
Sellő márvány 2 l e m (1988)
Mag mészkő-bronz 122cm (1989)
: Ш • : " : . •
:
;:
Judit alum.-bronz 35x33cm (1973) Ady I.-II. bronz o7,5cm (1962
Barátok újságpapír-spárga 145cm (1993)
Csobogókút márvány 130cm (1983)
Szakirodalom: Szabados János
Őszi Tárlat I. -kiállítási katalógus. I960. Kaposvár. Rippl- Rónai Múzeum
XVI. Somogy megyei Képzőművészeti Kiállítás - kiállítási katalógus. 1962. Kaposvár Rippl-Rónai Múzeum Z. Gács György: Előszó Szabados János kiállításához kiálíftási katalógus. Képcsarnok, 1963. január Megnyílt Szabados János festőművész kiállítása Somogyi Néplap. 1963. január 29.
Szabados János festőművész kiállítása Kaposvárott Magyar Nemzet, 1963. február 9,
L I.: A festőművész hazataláltó Somogyi Néplap, 1963. február 12.
XVII. Somogy Megyei Képzőművészeti Kiállítás kiálíftási katalógus, Kaposvár, 1963.
XVIII. Somogy Megyei Képzőművészeti Kiállítás - kiállítási katalógus, Kaposvár, 1964. Rippl-Rónai Múzeum Képzőművészeti kiállítás
meghívó, 1964. Kaposvár, Hazafias Népfront Klub Sárvári Mária: Szabados János és Szekeres Emil festőművészek kiállítása
Magyar Nemzet. 1964. október 25.
Frank János: Szabados János és Szekeres Emil Êet és Irodalom, 1964. október
Láncz Sándor: Szabados János és Szekeres Emil budapesti bemutatkozásáról
Somogyi Néplap, 1964. október S. Nagy Gabriella: Őszi Tárlat 1964.
Somogyi Néplap, 1964. október 15.
Déldunántúli Képzőművészek Kiállításai I. 1964-1965.
kiálíftási katalógus Kaposvár, Pécs, Szekszárd.
Zalaegerszeg, Nagykanizsa Tasnádi Attila: Kiállítási jegyzetek Kortárs, 1965. február
Perneczky Géza: Déldunántúli művészek kiállítása Pécsett Magyar Nemzet, 1966. április 13.
A Magyar Képzőművészek Szövetsége Déldunántúli Szervezetének kiállítása kiállftasi katalógus, 1966. Osijek Újvári Béla: A Stúdió grafikai kiállítása a Mednyánszky-teremben - Magyar Ifjúság, 1966
I. Kaposvári Tavaszi Tárlat - kiálíftási katalógus, 1967.
Kaposvár, Rippl-Rónai Múzeum
Siklósi Művésztelepi Kiállítás - katalógus, 1967.
I. Debreceni Nyári Tárlat - katalógus, 1967.
Oton Svajcer: Dél-Dunántúli Művészek Eszéken Glas Slavonije, 1967. május.17.
Dél-Dunántúli Képzőművészek kiállításai II. 1966-1967 kiállítási katalógus Pécs, Kaposvár, Szekszárd.
Zalaegerszeg, Nagykanizsa
Pécsi és kaposvári grafika a Rippl-Rónai Múzeumban kiálíftási katalógus, 1968. Kaposvár, Múzeum
Rideg Gábor: Látogatás Szabados János műtermében . Somogyi Néplap. 1968. április 14.
Somogy megyei képzőművészek XX. kiállítása - kiállítási katalógus, 1968. Kaposvár, Rippl-Rónai Múzeum Dél-dunántúli Képzőművészek kiállítása III. 1968-69.
kiálíftási katalógus, Pécs, Kaposvár, Szekszárd, Zalaegerszeg. Nagykanizsa
II. Kaposvári Tavaszi Tárlat - kiálíftási katalógus, 1969.
Kaposvár. Rippl-Rónai Múzeum Tizenhárom somogyi képzőművész katalógus. 1969. Kaposvár
Bertalan Lajos: Zsennye 1969. - Èet és Irodalom. 1969.
Rideg Gábor: Somogy Megyei Képzőművészek Kiállítása - Népszava, 1970. május 22.
Dél-dunántúli Képzőművészek Kiállítása IV. 1970-1971.
kiállftasi katalógus Pécs, Kaposvár. Szekszárd, Zalaegerszeg, Nagykanizsa
III. Kaposvári Tavaszi Tárlat - kiállftasi katalógus. 1971.
Kaposvár, Rippl-Rónai Múzeum
III. Debreceni Nyári Tárlat - katalógus 1972.
Mendől Zsuzsa: Az örökség súlyát vállalva Dunántúli Napló, 1973. május 13.
Somogy megyei Képzőművészek Kiállítása - kiálíftási katalógus, 1973. Pécs
I. Dunántúli Tárlat - kiálíftási katalógus, 1973. Kaposvár, Somogyi Képtár
Sz. A.: Dunántúli festők tárlata Kaposvárott Népszabadság, 1973. december 4.
Somogyi festők kiállítása - kiállítási katalógus, 1973.
Bjelovar (Jugoszlávia)
LábocS Károly: Képzőművészek Somogyból Magyar Képes Újság (Zágráb), 1974. január 15.
Zdenko Rus: Kiállítás Somogyból a bjelovári Városi Múzeumban - ОКО (Zagreb) 1974. február 27.
Népművészet szellemében
I. Országos Képzőművészeti Kiállítás, Kecskemét kiállítási katalógus, 1975.
I. Festészeti Triennálé - Szolnok kiállítási katalógus, 1975.
Somogy megyei Képzőművészek Kiállítása - Olsztynn kiállítást katalógus, 1975.
Henrik Panosz: Kiállítás
Gazeta Olsztynszka, 1975. május 31.
Kovács Gyula: Négy festő Sopmogyban Művészet, 1975. október, 10. sz., 7. o.
Pap Gábor: Hagyomány és korszerűség, Kaposvár, 1975. - Művészet, 1975. október, 12. o.
Somogy megyei képzőművészek tárlata kiállítási katalógus ,1975. Kaposvár, Somogyi Képtár Művészet a művészetben, 1976. évf.
Horányi Barna: Weeber Klára és Szabados János nagyatádi kiállításáról
Somogyi Néplap, 1976. ápriluis 14.
II. Dunántúli Tárlat
kiállítási katalógus, 1976. Kaposvár, Somogyi Képtár Tasnádi Attila: Kiállítási kalauz
Népszava, 1976. december 10.
Kanyar Józef: Szabados János kiállítása elé kiállítási katalógus, 1977. Budapest, Műcsarnok Szabados János kiállítása
kiállítási katalógus, 1977. Kaposvár, Somogyi Képtár Horányi Barna: Szobrok és képek
Somogyi Néplap, 1977. szeptember 11.
"Kaposvár 1945-1977." -kiállítási katalógus. 1977.
Kaposvár, Vaszary János terem
Z. Gács György: Szabados János kiállítása a Műcsarnokban -Somogy, 1977. 3. sz. 106. o.
Horváth György: Szabados János képei (Műcsarnok) Tűkor, 1977. május
Murdia Hungarica (Magyar Helikon) 1978.109. sz.
III. Dunántúli Tárlat
kiállítási katalógus. 1978. Kaposvár, Somogyi Képtár Laczkó András : A Tavaszi Tárlat elé
kiállítási katalógus, 1979. Kaposvár, Somogy Képtár Megyei képzőművészeti kiállítások a Ganz-Mávag Művelődési Központban -kiállítási katalógus, 1979.
Budapest, Ganz-Mávag Művelődési Központ Pogány Gábor: A "Fonyódi Iskola" művészcsoport kiállítása - kiállítási katalógus, 1979. Marcali Múzeum Győrky Zoltán: Kaposvár-1979.
Képzőművészeti tárlat a Somogyi Képtárban - Somogy
" A Damjanich Múzeum Képzőművészeti Gyűjteménye 1970-1980. "-Szolnok
Horányi Barna: Festő Somogyban Somogyi Néplap: 1980. április 16.
H. В.: Szabados János és Weeber Klára kiállítása Somogyi Néplap, 1980.
Szikszói Barnabás: Szabados János műtermében Somogy, 1980.5. sz. 69. o.
Horányi Barna: Kiállfíás-teltarhiánnyat Somogyi Néplap, 1980. október 4.
Bartók Pályázati Kiállítás - Pécs, 1981.
kiállítási katalógus
Katalógus Szabados János nagyatádi kiállításához, 1981.
Bartók pályázati/területi kiállítás - kiállítási katalógus.
1981. Pécs. Kaposvár, Szekszárd. Zalaegerszeg, Nagykanizsa
Horányi Barna: Képzőművészek Bartókról Somogyi Néplap, 1981. április 22.
Horányi Barna: Kápoinatártatok - szoborpark Somogyi Néplap. 1981. május 19.
Somogyi Képzőművészeti Tárlat '81.
kiállítási katalógus, 1981. Kaposvár IV. Dunántúli Tárlat
kiállítási katalógus, 1981. Kaposvár. Somogyi Képtár
--,
Laczkó András: A látványtól a valóságig Népszava, 1981, november 1.
Szabados János: Bernáth Aurél 1895-1982.
Somogy. 1982. 3. sz. 112. o.
I. Országos Rajzbiennálé -Salgótarján, 1982.
kiállítási katalógus
Országos Képzőművészeti Kiállítás -Budape-t, Műcsarnok - kiállítási katalógus, 1982.
Géger Melinda: Szabados János festőművész és Weeber Klára szobrászművész kiállítása Múzeumi Tájékoztató, 1982. május Szabados János - Weeber Klára kiállítási katalógus, 1982. Marcali Múzeum Géger Melinda: Szabados János és Weeber Klára marcali kiállításához - kézirat
Somogy Megyei Múzeumok képzőművészeti a d a t t á r a 2937-92. sz.
Vallomások Kaposvárról, vallomások Kodályról kiállítási katalógus, Kaposvár, 1982. Somogyi Képtár H órányi Barna: Vallomások - Megyei tárlat Somogyi Néplap, 1982. december 4. 5. o.
Tavaszi Tárlat
kiállítási katalógus, 1983. Kaposvár, Somogyi Képtár I Szegedi Táblaképfestészeti Biennale -1983.
kiállítási katalógus
B. J.: Öt perc Szabados Jánossal Somogyi Néplap, 1984. január 5.
Somogy a Fészekben
Somogyi Néplap, 1984.' május 31. 5. o.
Dél-balatoni képzőművészek kiállítása
kiállítási katalógus, 1984. Boglárlelle, Tóparti Galéria V. Dunántúli Tárlat
kiállítási katalógus, 1984. Kaposvár, Somogyi Képtár Pogány Gábor: Szabados János kiállítása elé - kézirat Somogy Megyi Múzeumok képzőművészeti a d a t t á r a 2935 -92. sz.
Tavasz Tárlat
kiállítási katalógus, 1985. Kaposvár, Somogy Képtár II. Szegedi Táblaképfestészeti Biennale -1985.
kiállítási katalógus
B. J. Iskola-tér -Somogyi Néplap, 1986. május 30.
Várnai Ágnes: Tájképek ecsettel Somogyi Néplap, 1987, május 19.
H órányi Barna: Galéria terasszal Somogyi Néplap, 1987. július 13.
Horányi Barna: Dunántúli legendárium Somogyi Néplap, 1987. augusztus 1. 7. o.
VI. Dunántúli Tárlat
kiállítási katalógus, Kaposvár, 1987. Somogyi Képtár Somogyi Őszi Tárlat
kiállítási katalógus, 1988. Kaposvár .Somogyi Képtár
" M i a haza m a ? " - Berzsenyi Társaság kiadványa, 1988.
Tavaszi Tárlat - Budapest, Műcsarnok kiállítási katalógus
Debreceni Nyári Tárlatok Retrospektív Kiállítása -1988.
katalógus
Galerie Stadttor - Schladming (Ausztria) kiállítási katalógus, 1989.
Horányi : Új szobor: a M a g Somogyi Néplap, 1989. június 12.
Géger Melinda: Őszi Tárlat
(A Somogy megyei képzőművészek kollektív tárlata) Művészet, 1989. július , 38. o.
Géger Melinda: Kitörési kísérletek (Kertész Sándor művészetéről) Művészet, 1990. január, 39. o.
Kiállítás Szabados János és Weeber Klára által vezetett képzőművészeti kör tagjainak munkáiból az SMK-ban Somogyi Néplap, 1990. június 2.
Lőrincz Sándor: Árkon kívüli gyöpmesterek?
Somogyi Hírlap, 1990. június 12.
Varga Zsolt: Kusza értékrendek .hiányzó barátságok Somogyi Hírlap, 1990. július 7.
VII. Dunántúli Tárlat
kiállítási katalógus, 1990. Kaposvár, Somogyi Képtár Somogyi Műhelyek -kiállítási katalógus, 1991. Kaposvár, Somogy Megyei Múzeum
Somogyi Műhelyek - Somogyi Hírlap, 1991. augusztus 3.
Művésznemzedékek együtt - Somogyi Műhelyek Somogyi Hírlap, 1991. augusztus 10.
Géger Melinda: Somogyi Tárlat új köntösben (Utólagos ajánlás a "Somogyi Műhelyek" с kiállításhoz) - Somogyi Hírlap, 1991. szeptember 7..8. o.
A Kaposvári Iparművészeti Szakközépiskola tanárainak kiállítása - kiállítási katalógus, 1991. Kaposvár, Rippl- Rónai Múzeum
H В : Találkozó Látrányban Somogyi Hírlap, 1993. április 24., 11. o.
Szakirodalom: Weeber Klára
XVII. Somogy Megyei Képzőművészeti Kiállítás kiállítási katalógus, Kaposvár, 1963.
Képzőművészeti Kiállítás
meghívó, 1964. Kaposvár, Hazafias Népfront Klub XVIII. somogy Megyei Képzőművészeti Kiállítás kiállítási katalógus, 1964. Kaposvár, Rippl-Rónai Múzeum
S. Nagy Gabriella: őszi Tárlat 1964.
Somogyi Néplap, 1964. október 15.
Dél-dunántúli Képzőművészek Kiállításai 1964-1965.
kiállítási katalógus, Kaposvár, Pécs, Szekszárd, Zalaegerszeg .Nagykanizsa
A Magyar Képzőművészek Szövetsége Dél-dunántúli szervezetének kiállítása - kiállítási katalógus, 1966.
Osijek
II. Kaposvári Tavaszi Tárlat - kiállítási katalógus, 1969.
Kaposvár, Rippl-Rónai Múzeum Tizenhárom somogyi képzőművész katalógus, 1969. Kaposvár
Bertalan Lajos: Zsennye 1969. - Élet és Irodalom, 1969.
Rideg Gábor: Somogy megyei Képzőművészek Kiállítása - Népszava, 1970. május 22.
Dél-dunántúli Képzőművészek Kiállítása IV. 1970-1971.
kiállítási katalógus, Pécs, Kaposvár, Szekszárd, Zalaegerszeg, Nagykanizsa
III. Kaposvári Tavaszi Tárlat - kiállítási katalógus,1971.
Kaposvár, Rippl-Rónai Múzeum
B. Zs. : Felavatták Vaszary János mellszobrát Somogyi Néplap, 1971. augusztus 23.
Somogy Megyei Képzőművészek kiállítása kiállítási katalógus, 1973. Pécs
I. Dunántúlui Tárlat
kiállítási katalógus, 1973. Kaposvár. Somogyi Képtár Mendől Zsuzsa: Az örökség súlyát vállalva Dunántúli Napló, 1973. május 13.
Somogyi Művészek Kiállítása
kiállítási katalógus, 1977. Bjelovár (Jugoszlávia) Lábadi Károly: Képzőművészek Somogyból Magyar Képes Újság (Zágráb), 1974. január 15.
Zdenko Rus: Kiállítás Somogyból a bjelovári Városi Múzeumban - ОКО (Zagreb), 1974. február 27.
Szoborkiállítás nyílik m a a Somogyi Képtárban Somogyi Néplap, 1975. április 24.
Weeber Klára és Bors István szobrászművészek kiállítása kiállítási katalógus, 1975. Kaposvár, Somogyi Képtár Somogy megyei képzőművészek kiállítása - Olsztyn kiállítási katalógus, 1975.
Henrik Panosz: Kiállítás
Gazeta Olsztynszka, 1975. május 31.
Felszabadulási Tárlat
Somogy megyei képzőművészek kiállítása kiállítási katalógus, 1975. Kaposvár, Somogyi Képtár Rózsa Gyula: Szobrászat a Rinya partján
Népszabadság. 1975. szeptember 20.
Terényi Zoltán: Judit a hetedik ajtó előtt Somogy. 1975. 3. sz. 85. o.
Somogy megye képzőművészei Művészet, 1975. október 10. 2. o.
Pap Gábor: Hagyomány és korszerűség- Kaposvár 1975.
- Művészet, 1975. október 10. 13. o.
Művészet a művészetben -1976.
II. Dunántúli Tárlat
kiállítási katalógus, 1976. Kaposvár, Somogyi Képtár Kiállítás a Szabadkai Képzőművészeti Találkozó Galériájában Magyar Szó, 1975. március 6.
Lévay Endre: A nő szive a képben
" 7 nap"Szabadka,1975. március 31.
Varga Benedek: Somogy megye ajándéka Ferencvárosnak Ferencváros, 1976. április 3.
Horányi Barna: Weeber Klára és Szabados János nagyatádi kiállításáról -Somogyi Néplap,1976. április 14.
Tosnód Attila: KiâHftâsi kalauz Népszava. 1976. december 10.
"Kaposvár 1945-1977"
Kidlftási katal6gus,1977. Kaposvár, Vaszary terem Rózsa Gyula: Kisgdériákban
Népszabadság, 1977. szeptember 9.
Horányi Barna: Szobrok és képek Somogyi Néplap, 1977. szeptember 11.
III. Dunántúli Tárlat
kidlftási katalógus, 1978. Kaposvár, Somogyi Képtár Megyei képzőművészeti kiállítások a Ganz- Mávag Művelődési Központban - kiállítási katalógus, 1979.
Budapest. Ganz- Mávag Művelődési Központ IV. Dunántúli Tárlat
kiállítási katalógus, 1981. Kaposvár, Somogyi Képtár Horányi Barna: A Noszlopy - Kúria: Múzeum Somogyi Néplap, 1981. október 31.
Országos Képzőművészeti Kiállítás - Budapest, Műcsarnok - kiállítási katalógus, 1982.
Géger Melinda: Szabados János festőművész és Weeber Klára szobrászművész kiállítása Múzeumi Tájékoztató, 1982. május.
Szabados János - Weeber Klára kiállítási katalógus, 1982. Marcali Múzeum Géger Melinda: Szabados János é a Weeber Klára marcali kiáUftásához-kézirat - Somogy Megyei Múzeum képzőművészeti adattara 2937-92 sz.
Horányi Barna: A műhelymunka Somogyi Néplap, 1982. szeptember 25.
Horányi Barna: Weeber Klára Babits illusztrációi Somogy. 1983. sz.
Tavaszi Tárlat
kiállftási katalógus, 1983. Kaposvár, Somogyi Képtár Dél-balatoni képzőművészek kiállítása
kiállftási katalógus, 1984. Boglárlelle. Tóparti Galéria V. Dunántúl Tárlat
kiállftási katalógus, 1984. Kaposvár, Somogyi Képtár
Tavaszi Tárlat - Felszabadulási pályázat éslcidlftás kiállítási katalógus, 1985. Kaposvár, Somogyi Képtár V. Országos Érembienndé - Sopron
kiállftási katalógus ,1985.
I. Országos f aszobrászati Kiállítás - Nagyatád kiállftási katalógus, 1985.
Népszabadság. 1986. november 13.
Iskola -tér -Somogyi Néplap, 1986. május 30.
VI. Dunántúli Tárlat
kiállftási katalógus, 1987. Kaposvár, Somogyi Képtár H. R: Galéria terasszal -Somogyi Néplap. 1987. július 13.
Somogyi őszi Tárlat
kiállítási katalógus, 1988. Kaposvár. Somogyi Képtár Tavaszi Tárlat - Budapest, Műcsarnok
kiállftási katalógus, 1988.
Horányi Barna: Új szobor: a Mag Somogyi Néplap, 1989. június 12.
Géger Melinda: Őszi Tárlat (A Somogy megyei képzőművészek kollektív tártata)
Művészet, 1989. p u s , 38. о.
Galerie Stadttor - Schladming (Ausztria) kiállftási katalógus, 1989.
Kiállítás Szabados János és Weeber Klára áttd vezetett képzőművészeti kör tagjainak munkáiból az SMK - ban Somogyi Hírlap, 1990. június 2.
Lőrincz Sándor: Képzőművészeti kör az SMK - ban Somogyi Hírlap, 1990. június 12.
VII. Dunántúli Tártat
kiállftási katalógus, 1990. Kaposvár, Somogyi Képtár A Kaposvári iparművészeti Szakközépiskola tanárainak kiállítása - kiállítási katdógus. 1991. Kaposvár, Rippl- Rónai Múzeum
Somogyi Műhelyek - kidlftási katdógus, 1991. Kaposvár.
Somogy Megyei Múzeum
Weeber Klára szobrászművész - kézirat - Rippl-Rónd Múzeum, művészettörténeti adattár 3580-92. sz.
