STATISZTIKAI lRODALMl FIGYELÖ 1121
használására stb. vonatkozó hatékonysági mutatószámok szintén ide tartoznak, Ezek (:
mutatószámok elsődlegesen elemzési célokat szolgálnak.
A cikk befejező részében a szerző szám- szerű példa segítségével mutatja be. hogyan történjék a hatékonyság alakulásának elem—
zése a tényleges és a tervben szereplő mu- tatószámok összevetése útján. Ennek során foglalkozik azzal a kérdéssel, hogy a társa-
0 KTATASl
PSACHAROPOULOS. G.:
AZ OKTATÁS MÉ'GTERULESE
(Returns to education. An international compar- ison.) Amsterdam -— London — New York. 1973.
Elsevier Scientifin Publ. Co. 216 p.
E könyv a Londoni Közgazdasági és Poli—
tikai Főiskola Felsőoktatási Kutató Intézeté- ben készült, mint az oktatásgazdaságtan kér—
déseivel foglalkozó sorozat egyik kiadványa.
A szerző célja az összegyűjtött —- 32 or- szágra vonatkozó — 53 esettanulmány alap—
ján olyan alapvető kérdéseket megvilágítani, amelyek a kutatókat már régóta foglalkoztat- ják. Ezek a következők. Hogyan hasonlítható össze az oktatás és a beruházás más for—
máínak megtérülése? Mi a kapcsolat az ok- tatási beruházások egyéni és társadalmi jö—
vedelmezősége között? Az országok közötti, az emberi tőkeellátottságban mutatkozó kü- lönbségek segítenek—e megmagyarázni az egy főre jutó jövedelem szintje közötti eltérése- ket? Mely oktatási szint a legjövedelmezőbb?
A fejlett országok oktatási megtérülése ho—
gyon hasonlítható össze a fejlődőkével? Az oktatás megtérülésének országonkénti kü—
iönbségei kapcsolatban vannak-e a ,.brain drain" jelenségével?
Az első fejezet áttekintést ad a könyv szer—
kezetéről. a fő kérdésekről, valamint össze- foglalóan ismerteti a kutatás eredményeit.
A második fejezet a kutatás részletes ismertetését tartalmazza. Elsősorban a beru- házások jövedelmezőségének mérésére kivá- lasztott mutatószámot. a megtérülési arányt mutatja be. Ez általánosságban a beruházás- ra vonatkozó költség és haszon közötti kap- csolat. másként megfogalmazva: egy olyan kamatláb, amely nullára diszkontálja a nettó
hasznot.
" B
wmi—t ()
:1 (1—l—r)
Bt — az egy év alatti nettó haszon.
r — a megtérülési arány, n — az évek száma.
Ennek analógiájára számítja ki a szerző az oktatási beruházások megtérülési arányát is.
10 Statisztikai Szemle
dalmi termelés hatékonysága elemzésénél milyen árakat célszerű alkalmazni. Vélemé- nye szerint mind a folyó, mind a változat- lan (összehasonlítható) árak alkalmazása in- dokolt lehet a feladat jellegétől függően. A változatlan áras elemzésekhez azonban még számos módszertani problémát meg kell ol—
dani.
(Ism.: Nagy Sándor)
STATISZTIKA
Ezután - az egyenletbe belépő változóktól függően — a megtérülési arány különböző tí- pusait mutatja be. Az egyéni és a társadalmi.
az átlagos és a marginális, az ex post és az ex ante. a férfiakra és a nőkre vonatkozó ará- nyokat állítja szembe egymással, és kitér az iskolán túli képzés figyelembevételével számí- tott arányok szükségességére is. Megmagya—
rázza az egyéni és társadalmi megtérülési arányok nagyságrendje között fennálló sza- bályszerűség okát, és ismerteti az egyes ará- nyokban rejlő információk felhasználási te- rületeit is. Igy például a társadalmi megtérü—
lési arány a közoktatás tervezésében nyújt segítséget az esetben, ha az erőforrások el—
helyezése a jövedelmezőség alapján törté—
nik. Az egyéni megtérülési arányokat az ok- tatás finanszírozásában vagy pedig a ma- gánszemélyek használhatják fel döntéseik- ben. Szerző külön részben hívja fel a figyel—
met a jövedelmi adatok kérdésére és az al—
kalmazott korrekciókra. A jövedelmi különb—
ségek ugyanis csak részben adódnak az el—
térő képzettségi szintből. Ennek figyelembe—
vétele vagy egy koefficiens vagy (: jövede- lemfüggvény többszörös regresszióanalizisé- vel történik. Ugyancsak számolni kell a mun—
kanélküliségi vagy a továbbélési valószinü- séggel, a munkaerőaránnyal. valamint a ter- mékenység növekedésével.
A harmadik fejezetben a szerző országon—
ként mutatja be a kutatásban felhasznált jö- vedelmezőségi tanulmányokat. lsmerteti a számítások alapjául szolgáló adatok jellegét, a végrehajtott korrekciókat, az eredményeket, kiemelve az egyes tanulmányok módszertani érdekességeit.
A negyedik fejezet a megtérülési arányok nemzetközi összehasonlítását tartalmazza. Ál- talánosságban megállapítható. hogy a kép—
zési szint emelkedésével csökken a megté- rülési arány, valamint hogy az egyéniiés a társadalmi megtérülési arány közötti különb- ség mindegyik oktatási szinten nagyobb a fejlődő országokban, mint a fejlettekben. Az összefüggések mélyebb megismerése céljából további csoportositósokat is alkalmaz: ne- mek, a középiskola típusa, a felsőfokú kép—
zés fokozatai, valamint irányai szerint. * *
1122 STATISZTiKAl lRODALMl FIGYELÓ
A következő fejezet tárgyalja az oktatás—
gazdaságtan egyik igen érdekes —- jelenleg is vitatott — kérdését, a fizikai és a szellemi tőke megtérülésének összehasonlitását. Ennek célja a következő két kérdés megválaszolása:
1. az egyéni oktatási beruházások előnyö- sek—e az egyén szempontjából? 2. a társada- lom erőforrásainak megfelelő részét fordít- ja-e az oktatásra? Először szabad versenyt feltételezve vizsgálja meg a hatékony elhe- lyezés követelményeit, különválasztva az egyén és a társadalom szempontjait. Hanock és Becker nyomán bemutatott egy elméleti modellt is, amelynek segítségével az egyén oktatási beruházásának hasznát maximali- zálhatja. Ez esetben a megtérülési arányt úgy tekinti, mint az oktatási beruházások határ—
termelékenységét és a maximumot ennek az értéknek a határköltséggel való egyenlősége biztosítja. Az első változatban itt is szabad versenyt tételezett fel, majd ezt feloldja, sőt az elméleti modellt nem igazoló adatok ma—
gyarázására több határtermelékenységi gör- bét vezet be. Rátérve a fizikai és szellemi tőke megtérülésének konkrét összehasonlitá- sára, kiemeli a megfelelő típusú mutatószá- mok kiválasztása körül jelentkező problémá- kat. Az eredmények egyértelmű értékelése ér- dekében egy új arányszámot is bevezet.
amely az egész oktatási beruházásnak a megtérülését mutatja. Ennek segítségével megállapítja, hogy a tőke mindkét formájá- nak megtérülése nagyobb a fejlődő orszá- gokban. mint a fejlettekében, de mig a fej- lődőkében az emberi tőke, a fejlettekében a fizikai tőke mutat nagyobb megtérülést.
A hatodik fejezet az emberi és a fizikai tőkeakkumulációt vizsgálja a gazdasági fej- lettség függvényében Először az oktatási be—
ruházások megtérülési aránya. az egy főre jutó jövedelem és az emberi tőkeakkumuláció közötti kapcsolatot bemutató elméleti mo- dellt ismerteti, majd bemutatja, hogy az or- szágok adatai mennyiben bizonyítják ezt. Az oktatás fejlettségének mérésére olyan indexet
alapul. s ezt egybeveti az egy munkaerőre jutó fizikai tőke alakulásával. A fizikai és a szellemi tőke jelentőségét az adatokhoz il- lesztett termelési függvénnyel érzékelteti.
A hetedik fejezetben a szerző az oktatás gazdasági növekedésben betöltött szerepét három különböző eljárás segítségével szám—
szerű becslésekkel illusztrálja, majd vissza- tér a megtérülési arány két oldalának elkü- lönített vizsgálatához.
Az utolsó fejezetben két érdekes kérdésre kapunk választ. Van-e kapcsolat a relatív jövedelmek. valamint a különböző képzettsé- gű munkaerő relativ száma között, és egy új jövedelmezőségi mutatószám elősegíti-e a nemzetközi vándorlás megmagyarázását? Az első kérdésre a választ a különböző kép—
zettségű munkaerők közöttirhelyettesitési ru- galmasság kiszámításával adja meg. A he- lyettesítési rugalmasság ismerete különösen az oktatás tervezése és a jövedelemelasztási politika szempontjából fontos. A második kér- dést illetően a rendelkezésre álló adatok le- hetővé tették. hogy a szerző kisérletet te- gyen a kivándorlási döntéseket befolyásoló gazdasági tényezők mérésére is. Ennek ér—
dekében egy olyan megtérülési arányt szá- mit ki, amelyben feltételezi, hogy az egyén a felsőfokú képzettség megszerzése után ki- vándorol. azaz a költségeket a származási ország. a jövedelmet pedig a befogadó or- szág szintjén veszi számitásba, figyelembe véve a megélhetési költségek arányát és a költözködés költségét is. Az így nyert muta- tószámok értéke lényegesen magasabb, mint a származási országok megtérülési arányai.
Bár a számítások igazolták a szerző elméle- tét, a korlátozó tényezők miatt mégis mind- össze annyit jegyez meg, hogy a magasan képzett munkaerő mozgása szoros kapcsolat- ban van a befogadó és a kibocsátó ország- ban elérhető életkeresetek különbségével.
A tanulmányt 8 függelék, 45 tábla és több mmt 200 tételes irodalomjegyzék egészíti ki.
alkalmaz, amely az iskoláztatás költségein (Ism.: Serfőző Klára)
TÁRSADALOMSTATlSZTIKA
DUVERGÉ. P.: hoz, az ökológiához. s ezáltal a meteorológia METEOROLÓGIA ES KÖRNYEZET a környezet problémáihoz is kötődik. A kör-
(Météorologie et environment.) — Journal de la nyezet problémáit általában két nagy CSO- Société de Statlstlgue de Paris. 1973. 3.
205. p.
A PáriZsi Statisztikai Társaságban 1973.
február 21-én tartott előadás a környezetvé—
delem és a meteorológia kapcsolatával fog- lalkozik.
Az élet alapja az oxigén, igy nyilvánvaló, hogy az atmoszféra tudománya, a meteoroló- gia szorosan kapcsolódik az élet tudományá-
sz. 185— portra osztják, a vízzel, illetve a levegővel kapcsolatos kérdésekre. A meteorológia az éghajlat jelenségein keresztül az utóbbihoz kapcsolódik. Az éghajlat meghatározza az ökológiai viszonyokat, az ökológia változása
visszahat az éghajlatra. —
A meteorológusok csak újabban ébredtek tudatára annak. hogy milyen feladataik le—
hetnek a környezetváltozás okozta éghajlati
