Hofsten, E.: Az európai népességek strukturális változásainak társadalmi következményei

1 282 STATISZTIKAI IRO DALMl FIGYELÓ

hogyan megy végbe a megvalósítandó tudo—

mányos tervek kiválasztása. A kiválasztás alapkritériuma a társadalmi haladásra gya- korolt hatás.

A tudományos kutatások hatékonyságát (E) az

A

E"w

képlet fejezi ki, ahol:

A—a tudományos kutatás erdményeinek reali—

zálása során elért társadalmi jövedelem.

W -— a kutatásra fordított költségek.

A képlet nem tökéletes, ugyanis ha A :: W, akkor a mutató értéke 1. valamint ha A: 0, akkor a mutató értéke 0. Ezért a képlet csak egy-egy kutatás vizsgálatára alkalmas. To—

vábbfejlesztést a kutatások rentabilitási vizs—

gálata jelent az

__A—w

R___, WM

képlet segítségével.

A tudományos kutatás közgazdasági haté—

konysága azonban elsősorban nem a költsé—

gek és a nemzeti jövedelem viszonyítása, ha—

nem a (tudományos eredmények hatása a gazdasági növekedésre. Gyakorlatilag ezt többtényezős modell segítségével lehet áb- rázolni. Tényezőkként a következők szerepel- nek: az anyagi termelésben résztvevők szá—

ma, a termelő állóalapok értéke, a tudomá- nyos kutatás költségei, a tudományos kuta—

tók száma. a tudományos irodalom publiká- cióinak száma, a közoktatás költségei, a fel- sőfokú tanintézetekben végzettek száma stb.

A jelöléseket regressziós típusú lineáris mo- dellbe beépítve s a megfelelő matematikai műveleteket elvégezve az egyes évekre megkaphratjuk a nemzeti jövedelem növeke- dés—ének a tudományos eredmények hatása—

képpen létrejövő részét.

A cikk befejező részében a szerző egy ágazat fiktiv adatainak segitségével alkal—

mazza az ismertetett módszereket.

A gyakorlati alkalmazás során többféle ne—

hézség merül fel. Ezek részint abból adód- nak, hogy a tudományos kutatások többlép—

csősen valósulnak meg. Másrészt a kutatá- sok alkalmazásának nincsenek pontosan zkö—

rülirt határai sem térben, sem időben.

(Ism.: Kovács Tamásné)

DEMOGRÁFIA

HOFSTEN. E.:

AZ EURÓPAI NÉPESSÉGEK STRUKTURÁLIS VÁLTOZÁSAlNAK TÁRSADALMI KÖVETKEZMÉNYEI

' (Social canseauences of structural changes in Eu- ropean populations.) — Statistísk Tidskrift. 1971. 2. sz.

106—116. p.

Szerző tanulmánya az ENSZ társadalmi de- mográfiai munkacsoportjának 1970. évi ülé- sén hangzott el. Cikkében fel kívánja hívni a demográfusok figyelmét azokra a társadalmi és gazdasági hatásokra, amelyek a demog—

ráfiai struktúra gyors változásának követ- lgeztében jelentkeznek az európai országok-

an.

Az európai demográfiai helyzetet ma az alacsony szintű halandóság és termékenység jellemzi. A nettó reprodukció sok országban egynél kisebb, úgyhogy csak az előnyös kor—

struktúrának köszönhető, hogy a születések száma nagyobb a halálozásokénál.

A termékenységet meghatározó tényezők

több hagyományos elméletét el kell vetni a legújabb demográfiai fejlődés megfigyelése alapján. Régebben általánosan elfogadták azt a tételt. hogy az iparosodott országokban a fizikai munkás rétegben lényegesen na- gyobb a termékenység, mint a többi társa—

dalmi rétegben. Különösképpen a magas is—

kola'i végzettségű és jövedelmű réteg termé—

kenységét gondolták törvényszerűen ala- csonynak. Ma úgy látják, hogy az emlitett

termékenység-differenciák átmenetiek voltak és csupán az okozta őket, hogy egyes (első- sorban a magasabb jövedelmű és iskolai végzettségű) társadalmi rétegek hamarabb fogadták el a kiscsalád ideált.

Hasonlóképpen feltételezték régebben.

hogy a katolikus vallású népességek termé- kenysége törvényszerűen magasabb. mint a protestánsoké. A különbségek eltűnése vi- szont azt mutatja, hogy ez az elmélet nem helytálló.

Ugy látszik. hogy —- ellentétben a korábbi feltevésekkel — a demográfiai átmenet nem követ alapvetően eltérő utat a kapitalista és szocialista országokban sem.

Kimutatták, hogy a népesség öregedésé- nek fokát elsősorban a termékenység csök- kenése (és sokkal kisebb mértékben a halan—

dóság javulása) határozza meg. Az európai termékenység csökkenése volt tehát az oka a népességek erős öregedrésének. Az idős emberek arányának növekedése erősen be- folyásolja mindazoknak a kiadásoknak, tár- sadalmi juttatásoknak a súlyát, amelyeket elsősorban az öregkorú népesség kap. Meg- nőtt a kórházi ellátás. a gyógyszerek keres- lete; az öregeknek speciális la'—kásigéwnyeik vannak. Ugyanakkor a gyermekek számának csökkenése következtében kisebb az igény az iskolaépületek és felszerelések iránt, ezért könnyebb az iskolarendszer kiterjesztése.

STATISZTIKAI lRODALMl FIGYELÓ

1 283

Az elmúlt évtizedekben lényegesen meg—

változott az európai népesség családi álla- pot szerinti struktúrája: a házasságokat fia—

talabb korban kötik és csökkent a véglegesen hajadon, illetve nőtlen családi állapotúak aránya. A halandóság javulása következté- ben erősen csökkent a kisgyermekes özve—

gyek száma. Azáltal. hogy a korai házasság- kötés és a kisebb termékenység következté- ben a szülés és a kisgyermek gondozása a nők életének viszonylag rövid. korai idősza- kára összpontosul. a legtöbb nőnek 40. élet- éve után már nincs olyan kiskorú gyermeke.

akit gondoznia kell, így hosszú aktiv életsza—

kasz előt áll, amelyben már nem hárul rá a gyermekkel való törődés gondja. Mindez erősen befolyásolja a munkaerőhelyzetet, a kulturális tevékenységeket stb.

Átalakult a családstruktúra: kevés a sok- gyermekes család. és —- mivel a felnőtt gyer- mekek általában elköltöznek a szülők ottho- nából — több az olyan család, amelyben már nem él gyermek. Ez befolyásolja a la- kásigényeket.

Az iskolai végzettség színvonalának általá- nos emelkedése viszonylag lassan befolyá- solja az egész népesség iskolai végzettség szerinti összetételét, mert a korábbi —- ala- csonyabb iskolai végzettségű — nemzedékek sokáig együtt élnek a nagyobb iskolai vég- zettségű utánuk következőkkel. A foglalkozó- si struktúra átalakulása is részben kahorsz- ról kohorszra következik be, és csak részben kerül sor felnőtt. valamilyen foglalkozásban már elhelyezkedett emberek átcsoportosítá—

sára.

Az etnikai és nyelvi struktúra átalakulása elsősorban a differenciális termékenységnek és halandóságnak a következménye. (Tehát a szerző szerint az asszimiláció kisebb sze- repet játszik.) Viszont viszonylag kicsi ter—

mékenységkülönbségek is erős eltolódásorkat okozhatnak egy-egy ország népességének et- nikai és nyelvi összetételében.

(Ism.: Andorka Rudolf)

KOTLJAR. A. : A FOGLALKOZTATOTTSÁG NEMEK SZERINTl USSZETÉTELENEK

TERULETI PROBLÉMA!

(Territorial'nüe problemü sztrukturü zanjatnoszti po- polu.) -—- Planovoe Hoziaisztva. 1971. 4. sz. 48—61. p.

A demográfiai jelenségek és a foglalkoz- tatás kölcsönös kapcsolatának a kérdése a jövőben mind nagyobb jelentőségre tesz szert. Az ebben a témakörben folytatott köz- gazdasági kutatások eddig főképpen a né—

pességreprodu—kció módjának, sajátosságai- nak és hatásának, a munkaerőtorrás kor és nemek szerinti összetételének a vizsgálatára irányultak. A kutatók a folyamatok és jelen-

a.

ségek kölcsönös kapcsolatainak, egymásra hatásának kérdéseire azonban lényegesen kisebb figyelmet fordítottak. llyen probléma például a foglalkoztatottsági szerkezet né- hány vetületének és a népesség reprodukció- jának közvetlen kölcsönhatása (ez utóbbi a foglíxlkoztatottsági szerkezet fontos előfelté—

tele .

A Szovjetunióban a munkaerőforrások ha- tékony felhasmálását több mint 100 város- ban állami bizottságok vizsgálják, főleg olyan városokban, amelyekben aránytalan- ság mutatkozik a férfi és a női munkaerő felhasználásában.

Az eddigi tapasztalatok szerint 52 város—

ban az újonnan épített és felújított (kibőví- tett) vállalatok üzembe helyezésével a nemek szerinti foglalkoztatottság aránytalanságai nemhogy nem küszöbölődtek ki, hanem még inkább elmélyültek.

Ebben a cikkben a szerző elméleti-mód- szertani megalapozását kívánja adni azok—

nak a problémáknak és konkrét kutatások- nak, amelyek a toglaikoztatottság nemek szerinti alakulásával foglalkoznak.

A szocialista társadalmi rendszerben meg—

valósul a nők teljes politikai és polgári egyenjogúsága, a szocialista társadalom megteremti a nők társadalmi-gazdasági fel- szabadulásának feltételeit. s mindez a nők számának a növekedését eredményezi a tár- sadalmilag szervezett munkában. Ez a tény állandóan serkenti a termelés technikai szin- vonalának emelését. a könnyebb és egészsé- gesebb munkakörülmények kialakítását, ami visszahat ugyanakkor a női munkaerő foko- zott aktivizálására az anyasággal járó csa- ládi feladatok mellett is. Ezen az alapon a szocializmusban kialakul a család új típusa.

amely a házastársak politikai. gazdasági és kulturális egyenlőtlenségét feltételezi.

Amilyen mértékben növekszik a nők rész- vétele a társadalmilag szervezett munkában, úgy szűnik meg fokozatosan a nők örökölt politikai és gazdasági egyenlőtlensége, nö—

vekszik a női munka szerepe a társadalmi- gazdasági életben. A foglalkoztatott nők számarányának a növekedése azt is jelenti, hogy a női munka szerepe növekszik úgy is mint a család létfenntartási alapjának egyik forrása. (Ez utóbbi szempontjából a serdülő fiatalok munkája a szocialista társadalom- ban állandóan csökken.) Ily módon a szocia—

lizmusban a család létfenntartási alapjainak legfőbb forrása a házastársak társadalmilag szervezett munkája.

Nem értelmeznénk helyesen ezt a tényt..

ha azt hinnénk. hogy mindez az alacsony életszínvonal, a nem elégséges kereset kö- vetkezménye. Természetesen ebben a kérdés—

ben napjainkban a jólét az életszínvonal alakulása is meghatározott szerepet játszik.

jelentősége a későbbiekben azonban egyre