556 STATISZTIKAI IRODALMl FlGYELÓ
(: társadalmi jelző'szómolkiat egy elméleti rendszerbe, illetve ökonometriiai modellbe be ilehessen építeni, és hogyan kelsl a meg—
levő modelleket és elméleteket átalakíta—ni.
Ennek érdekében kívánatosnak tartja, hogy a tarsadalmi jelzőszámok
1. társadalmi célokhoz kapcsolódjanak, cél megközelibésé't fejezzék ki,
2. empirikusan megfigyelhetők és
3. más jelzőszámokkia—l összekapcsolhatók nek.
ng'39Y
legye—
Az őkonometniai modelilek esetében a kö- vetkező követelményeket tartja fontosnak:
1. tartalmazzák a tórsadalompolitika legfonftosabb eszközvú—itozóit.
2. vegyék figyelembe az intézményeik változásait, 3. társadalmi osztályok, rétegek, csoportok, sze- rint dezaggregc'ilvtok legyenek,
4. az objektiv tények mellett tartalmazzanak ada—
tokat a szubjektiv véleményekről, attitűdökről, 5. szerepeljenek bennük a társadalmi célok.
Ha mindezen követelményeket figyelembe veszik, igen bonyolult modell jön létre. Ezért célszerű azt moduláris struktúra szerint fel- építeni, például legyen benne küalöin jöve- delmi modull, amely a m—unk—apiac moduilió- vall és a jövede!emfelihiasznólós modulijióval függ össze. Egy kölcsönösen összefüggő vól—
tozók—at tartalmazó teljes rendszer paramé—
tereinek becslése nagyon nehezen kezelhe- tő, ezert blokikrekurzív struktúrát lehetne all—
kiailmiazni. a tisztán rekurzív rendszer pe—
dig általában nem megfelelően irja le a valóságot. A blo'kikrekuirzív rendszerek e két véglet közötti közbenső megoldást alkalmaz—
nak: a blokkok rekurzív kapcsolatban áll—
naik egymással, viszont a blOklkOk'On belül köilcsönöisen összefüggő változókat tartalma- zó egyenletek vannak.
(Ism.: Andorka Rudolf)
MlLLOT. B.:
TANULÁS, lDÖ, KERESETKIESÉS
(I'Études, temps. manaue a gagner.) —— Économies et Sociétés. 1975. április—majus. GUS—649. p.
A tanulmány egyrészt az oktatási költsé- gek hagyomanyos felfogásával és szómítósi módszere-ivel, másrészt egy felvétel során felmerült újabb számítási problémáikkal fog—
Ial—koziik.
A szerző az alabbi laszit adni:
kérdésekre kívón vó-
1. milyen elméleti korlátai vannak annak, hogy a keresetkiesést beleililesszéik az oktatási költségek- be?
2. milyen összefügg—ések találhatók a különböző becslések főbb módjai között?
Mindenekelőtt azokat a tradicionális, ha—
gyomanyos megközelítéseket fogilailja összea szerző, melyek az eddigi számítások alap-
jat képezték. Miegó'lrl'aipíltjic, hogy az akta—
tóisi költségek számításai egyéni szinten mind a háztartás, mind az állam oldalá—
ről nagyon gyonsan zsakutcaba jutottak.
gazdasági szempontból eredménytelenek.
azaz az oktatási költségeik, ráfordítások nem gazdasági ,,realitc'isok", csupán egy sokk—al összetettebb kiönforgús látható részei.
1973—ban Enoniciiaorszógbsan vizsgalatot vé—
geztek a felsőfokú oktatásban részt vevő dllólk—Olk körében munka- és életkörülmé- nyeiikre vonatkozóan. Mintegy 2000 párizsi és vidéki (Dijon, Toulouse, Grenoble) diak került (: mintába. A vizsgálat két kérdőív alapján történt. Az elsőben a diakok szór—
miazósósna, anyagi helyzetére, egyetemi mun- koikörüiliménye—ire és az egyetem szerepére és működésére vonatkozó kérdések szerepe-l- tek, a második tulajdonképpen időmérleg volt, melyet (: diólko'k—naik tevékenységük alapján kelwlett kitöiltenL Ez utóbbi kérdőív egysége ..féil óra" volt, és 37 tevékenységi csoportot különböztetett meg, mely tevékeny—
ségeket még hely szerint is dithferenoióltak.
Kétféle megközelítési módszert említ a szerző a diákok i—dőm'érlegiének és kereset-
kiesé s-ién elk becs lésére.
7. A direkt vagy közvetlen módszer lé- nyege az, hogy kiszámítja a tanulási időt.
(TS) a közvetlen ráfordítási idő—ből:
TS : TSi %— TSZ
aho-l:
TS1-—o szoros értelemben vett tanulási idő (előadások. gyakorlatok stb.),
TS 2— az egyetemen kivül tanulással töltött idő (például fel-készülés a következő időszak gyakorlataira. leckeolvasás. tanulas stb.).
2. Az indirekt módszer a keresetkiesés ol- clalóről közelít. és abból áll, hogy kiszamit- jók a tanulók és a nem tanulóik munka—
ideje közötti különbséget:
MG : co—TT ahol :
MG — keresetkiesés,
Oli) - a nem tanulók munkaideje.
TT — a tanulók munkaideje.
A vizsgálatba bevont diákokat a követ- kező négy nagy csoportra osztottak:
1. azok a diákok, akik sem az egyetemi oktatás ideje alatt. sem a nyári szünidő alatt nem végez- tek semmilyen keresettel járó munkát;
2. azok a diákok, akik alkalomszerűen egyfoly- tóban két hónapnál rövidebb ideig dolgoztak (: vizs—
go'lt évben;
3. azok a diákok, akik csak a nyári szünidőben dolgot/tak fizetésért;
k 4. az állandóan kereső foglalkozást folytató dió- ok.
Az első lépés a TS ie's (: TSZ—kiszámítása—
hoz az volt, hogy meg kellett határozni a tanulási idő tényleges hosszút, tartamát.
STATISZTlKAl lRODALMI FIGYELÖV
557
Legmagasabb tanulási időtartamot (heti 44 órát) az 1. csoportba tartozóknál figyel- tek meg, legailtac'sonyaíbbaxt pedig (heti 30 órát) a 4. pontba tartozó egyetemi—stáfktnál tapasztalták. Az átlagos tanulási időtartam (heti 40 óra) megfelelt a heti elméleti mun—4 időnek.
A felvétel azt mutatta, hogy a heti tanu—
lási idő nem függ a nemektől, ezzel szem- ben lényeges különbségek vannak az egyes területek között. A szoros értelemben vett tanulási idő (TS 1) Párizsba—n alacsonyabb, mint vidéken, az összes tanulás—í idő (TS) pedig Párizsban mutat nagyobb értéket a vidéki területekkel szemben.
A szerző megjegyzi, hogy a keresetkiesérst egyébként csak azokra a diákokra érdemes vizsgál—ni. akik az egyetemi oktatás ideje alatt is dolgoznak.
Ha az egész évi eltotgllaltsági időt (ami a diákok i'dőrf—elvharszniálását. heti idrejvüik ösz- szet'e'teltét mutatja) akarjuk megkap—ni, akkor a nyári időszak elfoglaltsági idejét is szó—
mításiba kell venni:
TZ : 75l—TT4—TV
ahol:
TZ — a heti elfoglaltság éves átlagban, TS -— a heti tanulási idő.
TT — a heti munkaidő.
TV — a szünidőben végzett fizetett munka időtar—
tam—a.
Az 1. csoportba tartozó diiálkokvná—l TT : : TV : O, hiszen az év folyamán egyálta- lán nem folytattak kereső tevékenységet.
TV 20 a 2. csoportba tartozó d'i-ákakinál, és TT : O a 3. csoportba tartozó egyetemis—
tásk—nái.
Ha a diákok teljes időmérlegére (TW) va- gyunk kíváncsiak, akkor 'a heti pihenőidőt (TL) is számításba kell! venni, és ez az em- litett négy különböző diákctsoport—nái a kö- vetkezőképpen alakult a felvétel adatai sze-
rint:
TW : TZ —l—TL
Az 1. csoportba tartozó dli—áikoknál a TW 69 óra, a 2. csoportba tartozótknál 83 óra.
a 3. kategóriába tartozóknál 69 óra, és a 4. csoportba tartozóknál 86 óra. Ez termé—
szetesen átlagos évi hetet jelent.
A cikk azt emeli ki a vizsgálat érdemelként, hogy ehhez hasonló adatokkal e felvétel előtt nem rendelkeztek, és ezek az adatok további számítások alapjául szolgálhatnak.
Már most is nagyon jól tüikmözilk, hogy a tanuló diákok elfoglaltságuk következtében milyen mértékben esnek el a kereset lehe- tőségértő—l még akkor is, ha arra szükségük lenne, hiszen tanulásuk pénzbe kerül, tehát az idők—iesést figyelembe kell venni az akta- tási költségek számításánál.
(rllSm . : Kulcsár Rózsa)
BlBLlOGRÁFlA
A KSH Könyvtár és Dokumentációs Szolgálathoz az alábbi fontosabb könyvek érkeztek be :
STATItSZT'IlKAI EVKCNYVEK
ANNUAIRE stoltistíaue de poche. WM. Ed. par le Ministere des Affaires Ecotno'míaues. Bruxelles. 1975.
lnst. Nat. de Statis't. 228 p
Belgium statisztikai zsebkönyve, 1974.
l 38 C 30/1974
COMPENDIO estatirstico WTA. Ed.: lnstítuto Nacio- nal de Estadiistica. Santiago. 19175. 6, 59 p. 8 t.
Chi/e statisztikai zsebkönyve, 1974.
l 88 D 2/19'74 NARODNOE hozjajsz'bvo MNR 16173. Kratkij statisz- ticseszk'ij szbornik. National economy M'PR. Brief collection of statistícs. Ulan-Botor. 19714. Centrail'n'oe
Sztatiszt. Uprr. 282, 2 p.
A Mongol Népköztársaság népgazdasága, 1973.
I 109 D/l1L-1l9l73
SYNOPTIKE statistiké epetéris téis Helllod-os 1973) im. — Concise statistical yearboo-k of Greece. At—
hénai. 1975. Ethniké Statist. Hyperésio tés Hellaidos.
XIX., 1758. p.. 7. t.
Görögország statisztikai zsebkönyve, 1974.
l 49 D 1/19'7l4
TERULETI statisztikai évkönyv, 1975. Bp. 1975. Stat.
K. szoksz. 353. p.
(KSH kiadványa)
! 1 C 255/1975
ÁLTALÁNOS STATISZTIKAI MUVNKAK
APPLIED statistics. Proceedings of the Conference at Dalihousie University. Ha'lifax. May 2—4. Ed. R. P.
Gupta. Amsterdam — Oxford ——- New York. 1975.
North-Holland Publ. Co. —— Amer. Elsevier Pubi. Co.
X, 426 p.
Alkalmazott statisztika.
601 019
BYJNEN, E. I. — STOUTHARD, Ph. C.: Cluster analysis. Survey and evalluation af techniaues.
Transl. by C. E. ,Branxd-M—aiher. Tivltburg. 1973. Univ.
Press. Xll, m p.
Kluszterelemzés.
630 993 COMPARATIVE research methods. D'iscusses how to study the same problem in different societies and culltures. Ed. by D. P. Warwick, S. Osherson. Eng—
lewood Cl'iffs. N. ). 1073. PrenticeaHal'l Vlll. 312 p.
Összehasonlító kutatási módszerek.
TM 4218
GAENSSLEN, H. — SCHUBÖ, W.: Einfache und kompllexe smtistische Analyse. Eine Darsteltlung der multivariaten Verfohtren für Soziotlwirsusenschaftler und Mediziner. München — Bavsel. 1973. Reinhard, 326 p.
Egyszerű és komplex statisztikai elemzés.
114 408
