Nau Lin – Ensel, W. M.: Stressz és egészség: károsító tényezők és támogató erőforrások

90

met közvetlen beruházások összege, ezzel tőke- részesedésüket növelték, illetve újabbakat sze—

reztek. Ezen túlmenően közép- és hosszú lejá- ratú hitelként ebben az időszakban 2,8 milliárd dollárt (7,2 milliárd márkát) nyújtottak ame—

rikai leányvállalataiknak. Jelentős összegeket (2,3 milliárd márka) fizettek osztalékként, illetve fektettek be újra az Egyesült Allamok—

ban a vizsgált időszakban. A nyugatnémet be—

fektetések összegéhez viszonyítva a tőke utáni osztalék S,7 százaléknyi.

STATI SZTIKAI IRODALMI FIGYELÖ

Az Egyesült Államokban működő leányvál-

lalatok 1985-ös mérlegösszege 66,5 milliárd márka, a latin-amerikaiaké 24,6 milliárd már- ka, ez utóbbiból a brazil cégeké 16,9, a mexi—

kóiaké 2,8 milliárd márka volt. Az 1980. évi 18,3, illetve 8,2 milliárd márkáról az Egyesült Államokban 44,3 milliárd márkára, Latin—

Amerikában 10,2 milliárd márkára nőtt a nyu—

gatnémet közvetlen befektetések 1985. évi ér—

téke.

(Ism.: Nádudvari Zoltán)

TÁRSADALOMSTATISZTIKA

NAU LIN—ENSEL, W. M.:

sraessz És EGÉSZSÉG:

KÁROSITÓ TENYEZÖK És TÁMOGATÓ ERÖFORRASOK

(Life stress and health: stressors and resources.) — American Sociological Review. 1989. június. 382—399. p.

Tanulmányuk első részében a szerzők egy olyan elméleti modellt vázolnak fel, amely azt mutatja be, miként befolyásolják az egyén egészségi állapotát a lélektani és fiziológiai kör- nyezetben található károsító tényezők, illetve támogató erőforrások. A dolgozat második részében e modell helyességét ellenőrzik egy három szakaszból álló panelvizsgálat segítsé—

gével.

Az elméleti modell építőkövei közül az első a társadalmi stressz; itt az egyén életének meg—

határozott szakaszaiban bekövetkező kedve- zőtlen eseményekről (válás, munkanélküliség stb.) van szó. A második elem a társadalmi támogató erőforrások; ez a fogalom azokra a személyközi kapcsolatokra utal, amelyek ré- vén az egyén válsághelyzetben segítséghez jut- hat, s amelyek ily módon mérséklik a különféle károsító tényezők (,,stresszorok") hatását.

A harmadik elem a lélektani stressz; ez a ka- tegória azokat a személyiségvonásokat foglalja magába, amelyek fokozzák az egyén veszélyez- tetettségét a betegséggel szemben. Ilyen sze—

mélyiségjegy például a szorongás, az alvásza- var vagy a krónikus étvágytalanság. A negye—

dik elem a lélektani támogató erőforrások; ide azok a tulajdonságok tartoznak, amelyek nö—

velik az egyén képességét arra, hogy sikeresen megbirkozzék az élete során felmerülő nehéz- ségekkel. Végül az ötödik elem maga a meg- magyarázandó jelenség, a fizikai egészségi ál- lapot.

A modell öt eleme között három különböző kapcsolat jöhet létre. Ezek egyike a közvetlen hatás; ez esetben egy-egy oksági tényező (pél—

dául a társadalmi stressz) a többi tényezőtől függetlenül — sem nem azokon keresztül, sem nem azokkal összefonódva — befolyásolja az egészségi állapotot. A második típus az inter- akciós hatás; ekkor a modellben szereplő egy- egy változó hatásának erőssége vagy iránya

attól függ, milyen értéket vesz fel a modell többi eleme. A társadalmi stressz például job- ban károsíthatja az egészséget akkor, ha a tár- sadalmi támogató erőforrások szűkösek, mint akkor, ha bőséggel állnak rendelkezésre. Végül a harmadik típus a közvetett hatás. Ez esetben a modell egy-egy elemének befolyásavvalamelyik másik elemen keresztül érvényesül. így elkép- zelhető, hogy a társadalmi stressz az általa elő- idézett lélektani stresszen át vezet egészség- károsodáshoz.

A vázolt elméleti modell helyességét a szer- zők egy három szakaszból álló panelvizsgá- lattal ellenőrzik. Az első adatfelvételre 1979—

ben került sor az Egyesült Allamok New York államában. Ekkor mintegy 1000 főt kérdeztek meg; az összlakosság adataival egybevetve ez a minta reprezentatívnak bizonyult. Akutatás második szakaszában, 1980-ban az eredeti, ki- induló minta tagjainak zömét (mintegy 80 szá- zalékát) sikerült megtalálni és újból megkér—

dezni. Végül a vizsgálat harmadik lépcsőjére 1982—ben került sor; ekkorra a minta 60 szá—

zalékra, azaz nem egészen 700 főre olvadt.

Az elemzésbe bevont változók közül az első az a 40 tételből álló tünetlista (az ún. Cornell Medical Index), amely a megkérdezett személy fizikai egészségi állapotát méri. A vizsgált egyé—

neknek ezen a listán azokat a tüneteket kellett megjelölniük, amelyeket saját magukon ta—

pasztaltak a harmadik adatfelvételi szakaszt megelőző egy hónap során. A társadalmi stressz mutatójaként egy 118 ún. élet-eseményt fel- soroló lista szolgál; ezen események közül vá—

lasztják ki a megkérdezettek azokat, amelyeket átéltek az első, illetve a második kutatási lép—

csőt megelőző fél év folyamán. A társadalmi támogató erőforrásokat a szerzők egy két té- telből álló skálával próbálják megragadni;

mindkét tétel a közeli, szoros személyközi kap- csolatok meglétére, illetve hiányára vonatko- zik. A lélektani stressz mérésére egy depresz- sziós tünetskálát alkalmaztak; az itt szereplő 20 tünet közül a vizsgált személynek azokat kell megjelölnie, amelyeket saját magán ta—

pasztalt a második megkérdezést megelőző hé- ten. A lélektani társadalmi erőforrások muta-

STATISZTIKAI IRODALMI FIGYELÖ

91

tója egy olyan 10 tételes skála, amely az adott egyén önértékelésének, önbecsülésének megra—

gadására szolgál.

Miután a meghatározott időpontban meg- figyelt egészségi állapot nyilvánvalóan nem teljesen független a korábbi egészségi állapot- tól, másrészt pedig nem csupán a társadalmi vagy lélektani stressz idézhet elő betegséget, de a már beteg személy az átlagnál nagyobb valószínűséggel kerülhet különféle stresszhely- zetekbe (vagyis az oksági viszony iránya for—

dított is lehet), végül is a szerzők a korábbi, azaz az első és a második megkérdezéskor megiigyelt egészségi állapot mutatóját is be—

vonják az elemzésbe.

Az adatfeldolgozás első szakaszában a ku- tatók az elméleti modell változói között fenn- álló közvetlen hatásokra fordítják figyelmüket.

A számítások eredményei szerint négy tényező befolyásolja közvetlenül — vagyis más ténye- zők közbeiktatása nélkül — a fizikai egészségi állapotot: a második megkérdezés során re—

gisztrált társadalmi és lélektani stressz, a lélek- tani támogató erőforrások ugyanekkor meg- figyelt mértéke, valamint az első megkérde- zéskor tapasztalt egészségi állapot. Figyelmet érdemel, hogy e tényezők között nem talál- juk a társadalmi támogató erőforrásokat,

vagyis a szoros személyközi kapcsolatokat.

Az adatelemzés második szakasza az inter- akciós hatások feltárására irányul. A független változók effajtakölesönhatásának két tipusát vizsgálják a szerzők: egyrészt az azonos idő—

pontban, másrészt a két különböző időpont- ban megfigyelt változók interakcióit. A számí—

tások arra mutatnak, hogy az utóbbiak szerepe lényegesen nagyobb, mint az előbbieké: az

adatfelvétel harmadik szakaszában regisztrált egészségi állapot szórásnégyzetéből statisztikai értelemben megmagyarázott részt a különböző időpontokra (a panel első, illetve második lép- csőjére) vonatkozó változók ínterakciói IO szá- zalékkal növelik, míg az egyazon időben meg- figyelt tényezők interakciói esetében a növe- kedés mértéke mindössze 2 százalék.

Végül az elemzés harmadik fázisában kerül sor a közvetett hatások vizsgálatára. A szer- zők figyelme itt az első megkérdezéskor re- gisztrált változóknak azokra a hatásaira össz- pontosul, amelyek a második megkérdezéskor megfigyelt változókon keresztül, azok által közvetítetten érvényesülnek. Mivel a panel má- sodik lépcsőjére vonatkozó tényezők közül mindössze három — a társadalmi és a lélektani stressz, továbbá a lélektani támogató erőforrá- sok mértéke — befolyásolja érdemlegesen az egészségi állapotot, a kutatók csak azokkal az első lépcsőre vonatkozó változókkal foglal- koznak, amelyek e három tényezőre hatást gyakorolnak. Az ugyanannak a változónak két különböző időpontban megfigyelt értéke kö- zötti összefüggést kifejező ún. autoregressziós együtthatók mindhárom tényező esetében sta- tisztikailag szignifikánsnak bizonyulnak. Ezen túlmenően a társadalmi stressznek a panel második szakaszában regisztrált mértékét az első szakaszban megfigyelt egészségi állapot, valamint az ugyanekkor mért lélektani stressz is befolyásolja. A második lépcsőre vonatkozó lélektani stressz pedig az első lépcsőben meg- figyelt tényezők közül a társadalmi stressztől és a lélektani támogató erőforrásoktól függ.

(Ism. : Moksony Ferenc)

BIBLIOGRÁFIA

A Központi Statisztikai Hivatal Könyvtár és Dokumentációs Szolgálathoz az alábbi fon- tosabb könyvek érkeztek be :

STATISZTIKAI ÉVKÖNYVEK

ANNUAIRE statistigue de l'Algérie 1985/1986. Office National des Statistiaues. Alger ONS. 1987. 303 p.

Algéria statisztikai évkönyve, ]985—1986.

1—064—3—0005/ 1985—1986 KAZAKHSTAN v eiftakh v 1988 godu. Kratkiji sta- tisticheskiij sbornik. 1988. Gosudarstvennyjj komitet Ka—

zakhskojj SSR po statistike. Alma-Ata. 1989. 155 p.

A Kazak SZSZK számokban, 1988.

I—O42—D—0072/1988 STATISTICAL yearbook of China, 1989. State Sta- tistical Bureau. Hong Kong. Economic Information and Agency. Beijing. CSICSC. 1990. XXXVIII. 795 p.

Kina statisztikai évkönyve, 1989.

1—052—C—0020/1989IA STATISTICHESKI godisnik na Narodna Republika Bahlgarija, 1989. Komitet za socialna informacíja. Soiija.

KSI. 1990. XV. 620 p.

A Bolgár Népköztársaság statisztikai évkönyve, 1989.

I—O45—B—0058/1989

STATISTIOUES et indicateurs des régions francaises, (SIRF). 1990. Paris. INSEE. 1989. 537 p.

A francia régiók statisztikája és jelzőszámai (SIRF).

I—033—B—0376I1990 VJETARI statistikori K.P.S. te Shgipetise - Statistieal yearbook of P.S.R. of Albania. 1989. Tirane. Drejtoria e Stat. 1989. XIII, 173 p.

Az Albán Népköztársaság statisztikai évkönyve, 1989.

I—O47—C—OOOI [1989 YEARBOOK of Nordic statistics, 1989/1990. Stockholm.

Nordic Council. 1990. 423 p.

A skandináv országok statisztikai évkönyve, 1989—1990.

1—041—0—0204/ ] 989—1990

ÁLTALÁNOS STATISZTIKAI MUNKÁK

CBS-select. Statistical essays. 5. Centraal Bureau voor de Statistíek. Voorburg etc.: CBS. 1989. 200 p.

VálogatásaCBS ( Hollandia) statisztikai tanulmányaiból.

472392/5