KAPCSOLÓDÁS ÉS STRESSZ

(1)

36 | RECREATIONCENTRAL.EU | 2020. NYÁR Szerző:

FÓNAGY ORSOLYA ERZSÉBET

Oxigén Family Hotel, marke- tingasszisztens / szabadúszó fonagy.orsy@gmail.com Tudományos tevékenysége:

autodidakta kutatások Főbb kutatási területei:

természetgyógyászat, rekreá- ció, sport, pszichológia

Rovatvezető:

RÁNKY MÁRTA ELTE PPK ESI, tanársegéd ranky.marta@ppk.elte.hu

ÖSSZEFOGLALÁS:

Az elmúlt hetek, hónapok, amelyeket önkéntes vagy kényszerű karanténban töltöttünk, számos új tapasztalattal gazdagítottak. Embert próbáló feladat volt a fizikai és mentális épségünk megőrzése, esetleg fejlesztése a kijárási és egyéb korlátozások mellett, ám talán felüdülést is jelentett a slow life mindenna- pokban való gyakorlása.

Az emberi szervezet, mint élő lény szükségleteit már több millió éve a természetben megtalálható erőfor- rások elégítik ki: testünknek oxigénre, vízre, szerves táplálékra és társas lény révén kapcsolatokra, azaz lelki táplálékra is szüksége van.

Az ősi gyógyító és öngyógyulást támogató közeggel – a természettel – újra kapcsolódva visszatérhetünk ösztönös alaphelyzetünkhöz: a jól-léthez. A termé- szetben, erdőben történő fizikai és mentális rekre- ációs tevékenység egy régi-új formája az erdőfürdő, azaz shinrin yoku. Ezt a stresszcsökkentő, relaxációs módszert gyakorló emberek stresszhormonszintje ki- mutathatóan csökken az erdőfürdő technika végzése közben és akár napokkal utána is, ezért kijelenthet- jük, hogy a természettel való közvetlen kapcsolódás segíthet a well-being elérésében és fenntartásában.

Kulcsszavak: erdőfürdő, erdőterápia, stresszkezelés, alternatív rekreáció, természetterápia

A mögöttünk álló különleges hetek, hóna- pok számos új tapasztalattal gazdagítottak.

Őszintén bízom benne, hogy a social distance és a négy fal között töltött idő hatására egyre többen fordulnak és fordultak a rekreáció te- rületei felé, így új olvasókat köszönthetünk a rekreáció területei és módszerei iránt érdeklő- dő közösségünkben.

Embert próbáló feladat volt a fizikai és men- tális épségünk megőrzése, és esetleg fejleszté- se a kijárási és egyéb korlátozások mellett, ám felüdülést is jelentett a slow life mindennapja- inkba való begyűrűzése. Ez a kis „pihenőidő”

talán megmutatta, hogy kevesebb tárgy- gyal, utazással, étellel is elégedettek

lehetünk, és érdemes értékelni azt, amink van.

Visszatérve a „normál” élethez, vajon ott folytatjuk, ahol abbahagytuk? Fogyasztói társadalmunkban dübörgő verseny folyik az újabb és újabb, különlegesebb és különlege- sebb élmények megszerzéséért – és a szolgál- tatók oldalán ezen élmények létrehozásáért és folyamatos biztosításáért. A nagyrészt váro- sokban élő ember betonfalak, fémkapszulák és gépek között tölti napját, műanyag edények- ből fogyasztja műanyag ételét, mesterséges illatanyagokkal fedi el a városokban uralkodó zsúfoltság és a modern életforma kellemetlen szagát.

Erdőfürdő, avagy hogyan merülj el a tudatos jelenlétben

Shinrin yoku – how to bath in nature’s waves

A LT E R N AT Í V R E K R E ÁC I Ó  TA N U L M Á NY

ABSTRACT::

By spending the last couple of weeks, months in quarantine we had an opportunity to gain some special experiences. The maintenance of our physical and mental health have been really challenging during lockdown, however slowing down in our lives might have also been beneficial.

Nature plays a very significant role in our life.

Its resources like oxygen, water and organic food contributes to the well-being of our body, basically these are keeping us alive.

And as human beings we also need to have some kind of connections to satisfy our spiritual needs.

Being in nature is an ancient healing method.

When we spend time in nature we are able to connect to ourselves which is absolutely crucial for our well-being. Shinrin yoku me- ans forest therapy, it is an old-new way of physical and mental recreation by being really close to nature. It is proven that the practice of this relaxation technique reduces our stress hormone level and we are able to keep that even a few days after. So we can state that direct connection to nature helps us to achieve and maintain our well-being.

Keywords: forest bathing, forest therapy, al- ternative recreation, nature therapy, stress management

DOI: 10.21486/recreation.2020.10.2.5

(2)

2020. NYÁR | RECREATIONCENTRAL.EU | 37 Van egy nagyon fontos

állapot, ami jólléti társadal- munkban szinte egyáltalán nem kap figyelmet: az elége- dettség érzése.

A ma embere bizonyára hiányál- lapotban él, hiszen mi másért is ke- resné folyton az új, minél ütősebb, minél trendibb élményeket? De vajon valóban új impulzusokra van szükségünk? Valóban a minden ed- diginél nagyobb, szebb, hatásosabb, különlegesebb élménytől/tárgytól/

hatalomtól leszünk boldogok és egészségesek?

Az elmúlt időszak egyik nagy tanulsága az elégedettségben rejlik. Megtapasztalhattuk, hogy jóval kevesebb tárgyra és dologra van szükségünk, mint amennyiért eddig küzdöttünk. A korlátozások ideje alatt nem utazhattunk messzire, és lám, rájöttünk, hogy az utazás nem létfeltétel, a legtöbb halaszthatatlan ügyünket el lehet intézni személyes jelenlét nélkül is. A boltokban idő- szakonként hiánycikk volt egy-egy élelmiszer vagy háztartási cikk (pél- dául a liszt, élesztő, toalettpapír), és rá kellett találnunk az alternatív megoldásokra (másfajta lisztet vá- sároltunk, vagy élesztő nélküli ételt készítettünk), vagy egészen egysze- rűen türelemmel megvártuk, míg újra kapható az adott termék.

A türelem is talán szintén kevésbé sorolható a fogyasz- tói társadalomban naponta gyakorolt erények közé.

Nem járhattunk színházba, mú- zeumba, moziba, sportcentrumba, bevásárlóközpontba, így a rengeteg felszabaduló idő eltöltésére alterna- tív megoldásokat kerestünk. Öröm- mel tapasztaltam a veszélyhelyzet hetei alatt, hogy az erdőkben, fo- lyóparton és egyéb természetkö- zeli helyeken nagy számban olyan kirándulók is megfordultak, akik

„normál körülmények” között nagy valószínűséggel más módon töltik szabadidejüket.

Ne feledjük, hogy az ember mint szervezet egy élő lény, nem robot:

testünknek oxigénre, vízre, szerves táplálékra és társas lény révén kapcsolatokra, azaz lelki táplálékra is szüksége van. Az oxigént a ter- mészetben a fák és zöld növények

állítják elő, a víz Földünk felszíné- nek körülbelül 71%-át borítja, és persze az emberi test nagy része is víz. Táplálékunk szintén szerves, élő anyagokból áll, amelyek az öko- szisztéma részeiként termelődnek és termesztődnek: növényként ga- bonafélék, zöldségek, gyümölcsök, és állati eredetű termékek, például tojás, tejtermékek és húsfélék. Te- hát az embernek szüksége van a természettel, a föld- del, növényekkel, állatokkal és mindenféle élő organiz- musokkal való közvetlen kapcsolatra.

A természetben minden megta- lálható, ami életben tart bennünket, hiszen több millió évig a vadonban éltünk és életben maradtunk, sőt fejlődtünk is, az evolúció során egyre magasabb lépcsőfokra kerültünk.

KAPCSOLÓDÁS ÉS STRESSZ

A civilizált, városi ember életéből hiányzik a kapcsolat a természet- tel, és ez a körülmény gyakorlatilag folyamatosan stresszállapotot tart fenn az emberi szervezetben.

A stressz tulajdonképpen egy véde- kező mechanizmus, ami a termé- szetellenes vagy veszélyesnek ítélt impulzusok hatására aktiválódik, így önmagában véve nagyon egész- séges: kivéve, ha túl hosszú ideig egyfolytában működik.

Az erdőben járó emberek stresszhormonszintje kimutathatóan csök-

ken rekreációs tevékenység végzése közben és utána is, ezért segíthet a természettel való közvetlen kap- csolódás a well-being elérésében és fenntartásában.

Igaz ugyan, hogy a panellaká- sokban is nevelhetünk cserépben növényeket, a betontenger kongó ürességét fákkal, bokrokkal és par- kos helyekkel törjük meg, sőt, az erkélyen egész botanikus kertet is létrehozhatunk.

Ezek mind-mind nagyszerű kez- deményezések, és szerencsére egyre nagyobb igény van a városi zöld területekre is.

Azonban a felsorolt módszerek, tevékenységek csak kis részben pó- tolják az emberi szervezet ösztönös igényét az organikus környezettel:

fákkal, növényekkel, állatokkal, napfénnyel és tiszta levegővel való kapcsolódás iránt.

A természettel való kapcsolódás- nak számos különböző formája léte- zik: séta, túrázás, terepfutás, erdei kerékpározás, és akár a fentiekkel egybekötött családi piknik. Ezeken kívül Japánból az 1980-as években indult egy régi-új rekreációs módszer: az erdőfürdő, vagy- is shinrin yoku. Az egyszerre nagyon ősi, ám modern elemekkel átitatott gyakorlat lényege, hogy az embert visszavezesse a termé- szetbe, miközben fel tud töltődni környezete energiáival. A divatos mindfulness tudatos jelenlétéhez hasonló állapotban az emberi elme nyitottan képes megtapasztalni és befogadni az erdő ajándékait.

(3)

38 | RECREATIONCENTRAL.EU | 2020. NYÁR A madarak trillázása, a forrás csobogása, a levelek zörgése, a gyö- nyörű zöld lombkoronán átszűrődő napfény energiája, az eső illata, az ég kékje, a talpunk alatt lévő föld puha dobogása, bogarak motoszkálása, a fűszálak növekedése – mind-mind olyan jelentéktelennek tűnő, apró jelenségek, melyek mellett köny- nyű elrohanni. Ezek az ingerek sok millió évig mindennapjaink szerves részét képezték, ezért az emberi test régi ismerősként üdvözli őket, meg tud pihenni, amikor hasonló impul- zusokkal van körülvéve.

Egy átlagos túrázás vagy erdei biciklizés ritkán ad alkalmat arra, hogy eggyé váljunk a minket kö- rülvevő természet apró csodáival, mert általában a távra, a terepre, a társainkra vagy épp saját testi funk- cióinkra koncentrálunk.

Az erdőfürdő teljesen más meg- tapasztalást ad: az erdő megfigye- léséhez kicsit le kell lassítani, össz- pontosítani a jelen pillanat esemé- nyeire – vagy épp eseménytelensé- gére – és arra, hogy érzékszerveink élessége maradéktalan legyen, és agyunk megfelelően nyugodt álla- potban képessé váljon mindezen élmények befogadására és feldolgo- zására.

ERDŐFÜRDŐ, AZAZ SHINRIN YOUK

De mi is az erdőfürdő? Nos, a ha- gyományos értelemben vett fürdő- zéshez valójában semmi köze nincs.

Az erdőfürdő folyamata során az erdőben viszonylag kis távolságot (mindössze 2-4 km-t) lassan, akár 2-4 óra alatt megtéve több külön- böző mentális és fizikai gyakorlatot végez az erdőfürdő vezetője a részt- vevőkkel.

A választékos technikák alkal- mazása közben fokozatosan mélyül a természettel való kapcsolat, és a csoportmunkától kissé elkülönülve énidőként lehetőség van személyes élmények átélésére, feljegyzésére is.

Az erdővel szinte eggyé váló ember közérzete javul, a stresszhormonok szintje csökken a szervezetben, a keringés és emésztés regenerálódik, ezáltal erősödik az immunrendszer,

tehát összességében pozitív hatás- sal van a mentális és fizikai álla- potra és a jól-lét egészére. A jól-lét vagy well-being egy olyan normális állapot az emberi testben, amelytől a stresszes mindennapok eltávolí- tanak, ám a természettel – mint ősi gyógyító és öngyógyulást támogató közeggel – újra kapcsolódva vissza- térhetünk ehhez az ösztönös alap- helyzethez.

Igaz, hogy a shinrin yoku, ez a stresszcsökkentő, re- laxációs technika nagyon egyszerűnek tűnik, azonban gyakorlása során az első ne- hézséget a túlingerelt érzék- szervek okozhatják.

A felpörgött vagy felpörgetett életmód miatt érzékszerveink, első- sorban a szemünk és fülünk gyors impulzusokhoz, egyre erősebb in- gerekhez szokott, így igazi kihívást jelent a természet lágyabb hangja- ihoz, egyszerűbb színeihez való al- kalmazkodás.

A második nehézség az állandó- an zakatoló gondolatainkban rejlik, amelyek eltávolítanak a jelentől azért, hogy a múltban időzzenek vagy a jövő miatt aggódjanak.

Az emberi elme naponta átlago- san 50-60 000 gondolatot formál meg, amelyeknek (tudományos kí- sérletek szerint) legnagyobb része negatív.

A gondolatok lecsendesítésével a negatív spirál gördítése helyett az elme befogadóvá válik a (remél- hetőleg pozitív) történésekre, ami sokkal kevesebb energiát fogyaszt, mint az állandó gondolkodás.

Ezért olyan pihentető az igazi csend és a különböző módszerek.

Például légzéstechnikák alkal- mazásával a „trükkösen” megnyug- tatott elme megfelelően nyitott állapotában könnyebben dolgozza fel az információkat az aktuális (re- mélhetőleg boldog) jelen pillanat megtapasztalásáról.

(4)

2020. NYÁR | RECREATIONCENTRAL.EU | 39

Irodalomjegyzék/

források:

Antonelli M, Barbieri G, Donelli D (2019) Effects of forest bathing (shinrin-yoku) on levels of cortisol as a stress biomarker: a systematic review and meta-analysis. Int J Biometeorol. 63(8): 1117–1134. Epub 2019 Apr 18. doi: 10.1007/s00484-019-01717-x.

Barna Tamás (2003): A növények fitoncid hatása, különös tekintettel a cédrusokra;

Erdész Szellemi Műhely (http://ngt-erdeszet.

emk.nyme.hu/kiegeszitok/08_A_cedrusok_

szerepe_a_gyogyaszatban.pdf) Berger, Ronen (2009). Being in nature:

An innovative framework for incorpo- ration of nature in therapy with older adults. Journal of Holistic Nursing. Article available in: Vol 60, Issue 2, 2020. doi:

10.1177/0022167817696828

Colalto C (2018) What phytotherapy needs: Evidence-based guidelines for better clinical practice. Phytother Res. 32(3):413–

425. Epub 2017 Nov 28. doi: 10.1002/

ptr.5977.

Dános-Krajczár Orsolya 2018. A természet terápiás hatásai az erdei iskolában (http://

diploma.uni-sopron.hu/4688/1/danos_kraj- czar_orsolya_szakdolgozat.pdf)

Endreny Theodore A. (2018) Strategically growing the urban forest will improve our world. Nat Commun. 9: 1160. doi: 10.1038/

s41467-018-03622-0

Hansen MM, Jones R, Tocchini K.(2017) Shinrin-Yoku (Forest Bathing) and Nature Therapy: A State-of-the-Art Review. Int J Environ Res Public Health. 2017 Jul 28;14(8).

pii: E851. doi: 10.3390/ijerph14080851.

Forest Therapy Institute, What is forest bathing and forest therapy (https://forest- therapyinstitute.com/what-is-forest-bathing-and-forest-therapy/)

Fuller Richard A., Katherine N Irvine, Patrick Devine-Wright, Philip H Warren and Kevin J Gaston (2007). Psychological benefits of greenspace increase with biodiver- sity. Biology letters 3, 390–394. doi: 10.1098/

rsbl.2007.0149

Holland, W. P. (2018). A systematic review of the psychological, social, and educa- tional outcomes associated with participa- tion in wildland recreational activities.

Journal of Outdoor Recreation, Education, and Leadership. Vol 10, No 3. doi: 10.18666/

JOREL-2018-V10-I3-8382

Kobayashi H, Song C, Ikei H, Park BJ, Kagawa T, Miyazaki Y. (2019) Combined Effect of Walking and Forest Environment on Salivary Cortisol Concentration. Front Public Health. 12;7:376. doi: 10.3389/

fpubh.2019.00376

Lederbogen Florian, Peter Kirsch, Leila Haddad, Fabian Streit, Heike Tost, Philipp Schuch, Stefan Wüst, Jens C Pruessner, Marcella Rietschel, Michael Deuschle, Andreas Meyer-Lindenberg (Jun 2011) City living and urban upbringing affect neural social stress processing in humans.

Nature, 474(7352):498–501. doi: 10.1038/

nature10190

Li Q., K. Morimoto, A. Nakadai, H.

Inagaki, M. Katsumata, T. Shimizu, Y.

Hirata, K. Hirata, H. Suzuki, Y. Miyazaki, T.

Kagawa, Y. Koyama, T. Ohira, N. Takayama, A.M. Krensk And T. Kawada.(Apr-Jun 2007). Forest bathing enhances human

natural killer activity and expression of anti-cancer proteins. Int J Immunopathol Pharmacol. Vol. 20, no. 2, (S2) 3–8. doi:

10.1177/03946320070200S202

Li Q (2010) Effect of forest bathing trips on human immune function. Environ Health Prev Med. 15(1): 9–17. doi: 10.1007/s12199- 008-0068-3

Nakau M, Imanishi J, Imanishi J, Wata- nabe S, Imanishi A, Baba T, Hirai K, Ito T, Chiba W, Morimoto Y. (2013) Spiritual care of cancer patients by integrated medi- cine in urban green space: a pilot study.

Explore (NY). 9(2): 87–90. doi: 10.1016/j.

explore.2012.12.002

Ökopszichológiai intézet: Részvételi séták (http://ecopsychology.hu/erdofurdo/)

Park BJ, T. Y. (Jan 2010). The physiological effects of Shinrin-yoku (taking in the forest atmosphere or forest bathing): evidence from field experiments in 24 forests across Japan. Environ Health Prev Med. 15(1):

18–26. doi: 10.1007/s12199-009-0086-9 WHO (2018) Fact sheet on the SDGs: Men- tal health (http://www.euro.who.int/__data/

assets/pdf_file/0017/348011/Fact-sheet- SDG-Mental-health-UPDATE-02-05-2018.

pdf?ua=1)

Zeng C, Lyu B, Deng S, Yu Y, Li N, Lin W, Li D, Chen Q. (2020) Benefits of a Three- Day Bamboo Forest Therapy Session on the Physiological Responses of Univer- sity Students. Int J Environ Res Public Health. 6;17(9). pii: E3238. doi: 10.3390/

ijerph17093238 A fényképek forrása:

FelixMittermeier képe, Pixabay

Az erdőfürdő során számos növénnyel is kapcsolatba ke- rülünk.

Különböző növényekben találha- tó anyagok jótékony hatása és ezek emberi gyógyászatban való alkal- mazása az egyik legősibb terápiás módszer, amelyet leginkább a fito- terápia tudománya használ fel az alternatív gyógyászat részeként.

Míg Magyarországon a növé- nyekből készült gyógyhatású ké- szítményeket elsősorban a termé- szetgyógyászok népszerűsítik, más országokban, például Németor- szágban sokkal szigorúbb feltételek mellett, csak orvosi receptre forgal- mazhatóak ezek a szerek.

A növényi alkotórészekből ki- vonatokat, párlatokat, illóolajakat, teákat, gyógyteákat, sőt akár fű- szernövényeket, illetve hétköznapi ételeket is készítenek.

A természetgyógyászok egy cso- portja úgy véli, hogy a növényeket csak „tápegészként” érdemes fel-

használni. Ez azt jelenti, hogy nem szabad a természetes közegéből kiragadni egy-egy alkotóelemet, hanem teljes egészében ajánlott el- fogyasztani a szóban forgó növényt.

Valójában ez logikusnak tűnik, hiszen nap mint nap fedeznek fel a tudósok „új” vitaminokat, ásványi anyagokat, amelyek szinergiáját újabb sokéves kutatásokkal derítik fel. A természet végtelen patiká- jában ezek az anyagok és szimbió- zisok hosszú évezredek, évmilliók evolúciója során úgy rendeződtek, hogy a lehetséges legtökéletesebb összetételben alkossanak egy-egy létformát, táplálékot.

Egyes növények, különös tekintettel a fenyőfákra és cédrusfélékre, képesek olyan anyagokat (például fitoncidokat) kibocsátani maguk- ból, amelyekkel antibiotikumhoz hasonlóan elpusztítják a kóroko- zókat (például gombákat, bakté- riumokat, vírusokat). Ezzel talán érthetőbbé válik az erdők emberi

szervezetre kifejtett immunerősí- tő és stresszcsökkentő hatásának egyik apró titka.

Az erdőfürdő végzéséhez sem orvosi receptre, sem előképzettségre nincs szük- ség.

Gyakorlatilag bárki végezheti nemtől, kortól, bőrszíntől, vallási hovatartozástól és politikai meg- győ ző dés től teljesen függetlenül.

Az előbbi gondolatsor mentén haladva akár azt a következtetést is levonhatjuk, hogy az erdőfürdőzés komplex élménye sem választható szét részekre, hiszen az egész teljes- sége nélkül kevésbé hatásos a rész- folyamatok kiragadása.

Erdőfürdőzzünk hát bátran, merüljünk el az erdő csendjében, sétáljunk a keskeny erdei ösvényen, az út valójában

önmagunk felé vezet!