7. szám 1. kö tet*

* Fel hív juk ol va só ink fi gyel mét, hogy a Ma gyar Köz löny 7. szá ma ter je del mi okok miatt 1–2. kö tet ben je le nik meg.

szerda

7. szám 1. kö tet*

1–2. kö tet ára: 7392,– Ft

5/2007. (I. 24.) Korm. r. Az Exim bank ál tal fo lyó sít ha tó kö tött se gély hi te lek fel té te le i rõl és a se gély hi tel nyúj tás rész le tes sza bá lya i ról szóló 232/2003.

(XII. 16.) Korm. rendelet módosításáról . . . . 226 6/2007. (I. 24.) Korm. r. A kincs tá ri va gyon nal való gaz dál ko dás ról szó ló 58/2005. (IV. 4.)

Korm. ren de let mó do sí tá sá ról . . . . 226 3/2007. (I. 24.)

MeHVM–EüM e. r.

Az Egész ség ügyi, Szo ci á lis és Csa lád ügyi Mi nisz té ri um szer ve ze ti egy sé gé nek a 2004–2006. évi Hu mán erõ for rás-fej lesz té si Ope ra - tív Prog ram egész ség ügyi és szo ci á lis in téz ke dé sei vég re haj tá sá - ban köz re mû kö dõ szer ve zet té tör té nõ ki je lö lé sé rõl és fel ada ta i ról szóló 10/2004. (IV. 7.) FMM–ESZCSM együttes rendelet mó do - sí tá sá ról . . . . 230 1/2007. (I. 24.) EüM r. Az em be ren vég zett or vos tu do má nyi ku ta tá sok ról szóló 23/2002.

(V. 9.) EüM ren de let mó do sí tá sá ról . . . . 232 2/2007. (I. 24.) EüM r. Az em ber i vér és vér kom po nen sek gyûj té sé re, vizs gá la tá ra, fel dol -

go zá sá ra, tá ro lá sá ra és el osz tá sá ra vo nat ko zó mi nõ sé gi és biz ton - sá gi elõ írásokról, va la mint ezek egyes tech ni kai kö ve tel mé nye i - rõl szóló 3/2005. (II. 10.) EüM rendelet módosításáról . . . . 238 3/2007. (I. 24.) EüM r. Az or vo si, to váb bá egyes pszi cho ló gi ai és bi o ló gi ai te rü le te ken vég -

zett igaz ság ügyi szak ér tõi te vé keny ség foly ta tá sá hoz szük sé ges szak mai gya kor lat szak irá nyú jel le ge iga zo lá sá nak rendjérõl és eljárási szabályairól . . . . 249 4/2007. (I. 24.) EüM r. A tár sa da lom biz to sí tá si tá mo ga tás sal ren del he tõ, il let ve köl csö nöz -

he tõ gyó gyá sza ti se géd esz kö zök rõl, a tá mo ga tás össze gé rõl és mér té ké rõl, va la mint a ren de lés, for gal ma zás, köl csön zés és ja ví - tás szak mai kö ve tel mé nye i rõl szóló 19/2003. (IV. 29.) ESZCSM rendelet módosításáról . . . . 250 5/2007. (I. 24.) EüM r. A tár sa da lom biz to sí tá si tá mo ga tás sal ren del he tõ gyógy sze rek ke -

res ke del mi ár ré sé rõl . . . . 443

2. kö tet

6/2007. (I. 24.) FVM r. A Nem ze ti Vi dék fej lesz té si Terv alap ján a köz pon ti költ ség ve tés, va la mint az Eu ró pai Me zõ gaz da sá gi Ori en tá ci ós és Ga ran cia Alap Ga ran cia Rész le ge társ fi nan szí ro zá sá ban meg va ló su ló agrár-környezetgazdálkodási tá mo ga tá sok igény be vé te lé nek rész le tes sza bá lya i ról szóló 150/2004. (X. 12.) FVM ren de let mó - do sí tá sá ról. . . . 442 8/2007. (I. 24.) GKM r. A Kor mány egye di dön té sé vel meg ítél he tõ tá mo ga tá sok nyúj tá sá -

nak sza bá lya i ról . . . . 459 3/2007. (I. 24.) OKM r. Az érett sé gi vizs ga rész le tes kö ve tel mé nye i rõl szó ló 40/2002.

(V. 24.) OM ren de let mó do sí tá sá ról. . . . 476

A tar ta lom jegy zék a 226. ol da lon foly ta tó dik.

tér ség te rü let- és vi dék fej lesz té sét szol gá ló prog ram (a Vásár - helyi-terv to vább fej lesz té se) ár víz vé del mi fej lesz té se i nek meg - va ló sí tá sá ról és a to váb bi fel ada tok ról . . . . 535 6/2007. (I. 24.) KüM h. A szer zõ dé ses kö te le zett sé gek re al kal ma zan dó jog ról szó ló, Ró má -

ban, 1980. jú ni us 19-én alá írás ra meg nyi tott egyez mény és jegy - zõ köny vei, va la mint az azo kat mó do sí tó egyez mé nyek, to váb bá a Cip ru si Köz tár sa ság nak, a Cseh Köz tár sa ság nak, az Észt Köz - tár sa ság nak, a Len gyel Köz tár sa ság nak, a Lett Köz tár sa ság nak, a Lit ván Köz tár sa ság nak, a Ma gyar Köz tár sa ság nak, a Mál tai Köz tár sa ság nak, a Szlo vák Köz tár sa ság nak és a Szlo vén Köz tár - sa ság nak az em lí tett egyez mény hez és jegy zõ köny ve i hez tör té nõ csat la ko zá sá ról szó ló, Brüsszel ben, 2005. áp ri lis 14-én alá írt egyez mény ki hir de té sé rõl szó ló 2006. évi XXVIII. tör vény 2–5. §-ai nak ha tály ba lé pé sé rõl. . . . 536 A szo ci á lis és mun ka ügyi mi nisz ter köz le mé nye a 2007-ben,

Magyarországon en ge déllyel fog lal koz tat ha tó kül föl di ek leg ma - ga sabb szá má ról . . . . 537 Az Adó- és Pénz ügyi El len õr zé si Hi va tal el nö ké nek köz le mé nye

a sze mé lyi jö ve de lem adó meg ha tá ro zott ré szé nek fel hasz ná lá sá - ról ren del ke zõ ma gán sze mély nyi lat ko za tá ra igényt tar tó egy ház ré szé re tör té nõ tech ni kai szám ki adá sá ról . . . . 537 A Köz igaz ga tá si és Elekt ro ni kus Köz szol gál ta tá sok Köz pon ti Hiva -

talának közleménye . . . . 537

He lyes bí tés . . . . 538

A Kor mány ren de le tei

A Kormány 5/2007. (I. 24.) Korm.

rendelete

az Eximbank által folyósítható kötött segélyhitelek feltételeirõl és a segélyhitelnyújtás

részletes szabályairól szóló

232/2003. (XII. 16.) Korm. rendelet módosításáról

A Kor mány a Ma gyar Ex port-Im port Bank Rész vény - tár sa ság ról és a Ma gyar Ex port hi tel Biz to sí tó Rész vény - tár sa ság ról szóló 1994. évi XLII. tör vény 26. §-ának (4) be kez dé sé ben fog lalt fel ha tal ma zás alap ján a követ - kezõket ren de li el:

1. §

Az Exim bank ál tal fo lyó sít ha tó kö tött se gély hi te lek fel - té te le i rõl és a se gély hi tel nyúj tás rész le tes sza bá lya i ról szóló 232/2003. (XII. 16.) Korm. ren de let 22. §-ának he - lyé be a kö vet ke zõ ren del ke zés lép:

„22. § (1) Az Exim bank – a biz to sí tá si szer zõ dés ben fog lal tak sze rint – a biz to sí tá si szer zõ dés meg kö té se kor a biz to sí tá si díj ról ki ál lí tott szám la vagy a szám vi te li sza - bá lyok nak meg fe le lõ bi zony lat alap ján az elsõ hi tel fo lyó - sí tá sig meg fi ze ti a tel jes hi tel biz to sí tá si dí jat, vagy rész le - tek ben tör té nõ díj fi ze tés ese tén az elsõ díj rész le tet.

(2) Rész le tek ben tör té nõ díj fi ze tés ese tén a hi tel biz to sí - tá si díj fenn ma ra dó ré szét az Exim bank kö te le zett ség ként, a Me hib kö ve te lés ként kö te les ki mu tat ni. Rész le tek ben tör té nõ fi ze tés ese tén a fu tam idõ kez de tén tel jes összeg ben el szá molt díj be vé tel alap ján a Ma gyar Ex port hi tel Bizto - sító Rész vény tár sa ság ál tal a köz pon ti költ ség ve tés ter - hére, a Kor mány kész fi ze tõ ke zes sé ge mel lett vál lal ha tó nem pi ac ké pes koc ká za tú biz to sí tá sok fel té te le i rõl szóló 312/2001. (XII. 28.) Korm. ren de let 12. §-a sze rint kép zett meg nem szol gált dí jak tar ta lé ka te kin te té ben a díj be vé tel - lel szem ben el szá molt kö ve te lés figye lembe ve he tõ a tar ta - lék esz köz fe de ze té ül szol gá ló be fek te tés ként.

2. §

Ez a ren de let a ki hir de té sét kö ve tõ nyol ca dik na pon lép ha tály ba, ren del ke zé se it a ha tály ba lé pés után meg kö tött se gély hi tel meg ál la po dá sok ra kell al kal maz ni.

Gyur csány Fe renc s. k.,

mi nisz ter el nök

a kincstári vagyonnal való gazdálkodásról szóló 58/2005. (IV. 4.) Korm. rendelet módosításáról

Az ál lam ház tar tás ról szóló 1992. évi XXXVIII. tör vény (a továb biak ban: Áht.) 109/C. §-ának (8) be kez dé sé ben, va la mint a 124. § (2) be kez dé sé nek m) pont já ban ka pott fel ha tal ma zás alap ján a Kor mány a kö vet ke zõ ket ren - deli el:

1. §

A kincs tá ri va gyon nal való gaz dál ko dás ról szóló 58/2005. (IV. 4.) Kor m. ren de let (a továb biak ban: R.) 1. §-ának (2) be kez dé se he lyé be a kö vet ke zõ ren del ke zés lép:

„(2) A ren de let ben fog lalt sza bá lyo kat a hon vé del mi mi nisz ter ál tal hon vé del mi cél ra fe les le ges nek nyil vá ní tott ha di tech ni kai esz kö zök és kész le tek va gyon ke ze lé sé re és ér té ke sí té sé re, a fel sõ ok ta tá si in téz mé nyek re és a nem zet - biz ton sá gi szol gá la tok ra mint va gyon ke ze lõk re, va la mint az üveg ház ha tá sú gá zok ki bo csá tá si egy sé ge i nek ke res ke - del mé rõl szóló 2005. évi XV. tör vény alap ján lét re ho zott, kincs tá ri va gyon kör be tar to zó ki bo csá tá si egy sé gek kel való gaz dál ko dás ra, a ki bo csá tá si egy sé gek va gyon ke ze lé - sé re és ér té ke sí té sé re a kü lön jog sza bály ban meg ha tá ro - zott el té ré sek kel kell al kal maz ni.”

2. §

Az R. 3. §-ának (3) és (4) be kez dé se he lyé be a követ - kezõ ren del ke zés lép:

„(3) A kincs tá ri va gyon kör be ke rült in gat lant és társa - sági ré sze se dést a tu laj don szer zést ered mé nye zõ jog ügy - let ben szer zõ fél ként részt ve võ sze mély vagy szer ve zet kö te les a jog ügy let lét re jöt té tõl szá mí tott öt mun ka na pon be lül a KVI-nak be je len te ni.

(4) A be je len tõ a be je len tés ben ké rel mez he ti az adott ingatlanra vagy tár sa sá gi ré sze se dés re vo nat ko zó va gyon - ke ze lõi jog meg szer zé sét. Ilyen eset ben a be je len tõ és a KVI a be je len tést kö ve tõ 60 na pon be lül kö te le sek a va - gyon ke ze lé si szer zõ dést meg köt ni. A KVI szük ség ese tén a szer zõ dés meg kö té se elõtt fel hív ja a be je len tõt a 8. § (2) be kez dé sé ben meg je lölt egyet ér tés iga zo lá sá ra.”

3. §

Az R. 10. §-ának (4) be kez dé se he lyé be a kö vet ke zõ ren del ke zés lép:

„(4) Amennyi ben a (2) be kez dés g) pont já ban meg je lölt

el len ér ték az egyéb va gyon ke ze lõ ál tal vég zen dõ te vé -

ség nek mi nõ sül kü lö nö sen a va gyon ke ze lés be vett esz kö - zök ér ték csök ke né sét meg ha la dó an vég zett, azok ér té két nö ve lõ be ru há zás, fel újí tás, to váb bá az üze mel te té si költ - sé gek kö ré be nem tar to zó, be ru há zás nak, fel újí tás nak nem mi nõ sü lõ ál lag vé de lem.”

4. §

Az R. 14. § (2) be kez dé sé nek fel ve ze tõ mon da ta he lyé - be a kö vet ke zõ ren del ke zés lép:

„A va gyon ke ze lé si szer zõ dést rend kí vü li fel mon dás sal – amennyi ben a fe lek a szer zõ dés ben más ként nem ren del - kez nek – ki zá ró lag a KVI szün tet he ti meg. A rend kí vü li fel mon dás ra csak ki vé te le sen in do kolt eset ben ke rül het sor, így kü lö nö sen ak kor, ha”

5. §

Az R. 16. §-a a kö vet ke zõ (4) be kez dés sel egé szül ki:

„(4) A köz- és ma gán part ner ség (PPP) ke re té ben meg - va ló su ló – a Kor mány ál tal elõ írt mó don jó vá ha gyott – be - ru há zás ese tén a va gyon ke ze lõ ja vas la tá ra, a közbeszer - zési el já rás ban nyer tes aján lat te võ ja vá ra a KVI a beru - házással érin tett, kincs tá ri va gyon ba tar to zó in gat la non a szer zõ dés fu tam ide jé re

a) té rí tés men te sen ha szon él ve ze ti jo got ala pít hat, b) elõ ze tes hoz zá já ru lá sát ad hat ja föld hasz ná la ti jog in gye nes ala pí tá sá hoz.”

6. §

Az R. 17. §-a he lyé be a kö vet ke zõ ren del ke zés lép:

„17. § (1) Kincs tá ri va gyon bér be- vagy hasz ná lat ba adá sá ra – amennyi ben az nem tar to zik az Áht. 108. § (1) be kez dés c) pont já nak, il let ve e sza kasz (2) be kez dé sé - nek és (4) be kez dé se má so dik mon da tá nak ha tá lya alá – csak nyil vá nos, in do kolt eset ben, ki vé te le sen zárt kö rû ver - se nyez te tés út ján ke rül het sor. A ver se nyez te té si kö te le - zett ség a ha tá ro zott idõ re kö tött szer zõ dé sek meg hosszab - bí tá sá ra is vo nat ko zik.

(2) Ver se nyez te tés nél kül bér be- és hasz ná lat ba ad ha tó:

a) az in gat lan-nyil ván tar tás ban ön ál ló in gat lan ként nem nyil ván tar tott, az ön ál ló in gat lan te rü le té nek 20%-át el nem érõ, de leg fel jebb 100 m

te rü le tû, víz fe lü let ese tén 1000 m

te rü le tû ré sze,

b) bár mely in gat lan vagy ingó va gyon tárgy 60 na pot meg nem ha la dó ha tá ro zott idõ tar tam ra,

ko rol ja, ide nem ért ve azo kat a va gyon ele me ket, ame lyek az ál lam ki zá ró la gos tu laj do nát ké pe zik, vagy ame lyek vagyonkezelõje leg alább több sé gi ál la mi tu laj don ban lévõ gaz da sá gi tár sa ság vagy köz hasz nú tár sa ság,

e) az ingó va gyon tárgy, amennyi ben a bér be- vagy hasz ná lat ba adás ál la mi ré sze se dés sel mû kö dõ köz hasz nú tár sa ság, gaz da sá gi tár sa ság ré szé re tör té nik.

(3) A va gyon ke ze lõ irá nyí tá sát vagy fel ügye le tét el lá tó szerv ve ze tõ jé nek hoz zá já ru lá sá val mel lõz he tõ a ver se - nyez te tés, ha jog sza bály ren del ke zé sei vagy a bér be-, hasz ná lat ba adás egyéb – a (2) be kez dés b), d) és e) pont - jaiban meg ha tá ro zot ta kon kí vü li – kö rül mé nyei a le het sé - ges bér lõ (hasz ná ló) sze mé lyé nek meg vá lasz tá sát olyan jelentõs mó don vagy mér ték ben kor lá toz zák, hogy a ver se - nyez te tés bõl szár ma zó elõ nyök nem biz to sít ha tó ak.

(4) A (2) be kez dés b) pont já nak al kal ma zá sa ese tén a meg kö tött szer zõ dést meg hosszab bí ta ni, vagy ugyan azon bér lõ vel, hasz ná ló val újabb ha tá ro zott idõ tar ta mú szer zõ - dést köt ni csak ver se nyez te tést köve tõen le het. A (2) be - kez dés d) pont já nak má so dik for du la ta sze rin ti ese tek ben a bér be-, il let ve hasz ná lat ba adás in do kolt eset ben ver se - nyez te tés nél kül is tör tén het, amennyi ben azt a KVI ve zér - igaz ga tó ja – a KVI Hasz no sí tá si Ta ná csa ja vas la tá ra – engedélyezi.

(5) Zárt kö rû pá lyá zat ki írá sá ra kü lö nö sen ak kor ke rül - het sor, ha a va gyon tárgy nyil vá nos pá lyáz ta tá sá nak re á lis, ter ve zett költ sé gei je len tõ sen csök ken te nék a hasz no sí tás - ból éves szint en el ér he tõ be vé telt, vagy ha a ko ráb bi nyil - vá nos pá lyá zat ered mény te le nül zá rult és ezen el já rás sal is biz to sít ha tó a kincs tá ri va gyon gaz da sá gos hasz no sí tá sa.

(6) Zárt kö rû pá lyá zat ese tén a ki író kö te les egy ide jû leg, köz vet le nül és azo nos mó don – a pá lyá za ti fel hí vás meg - kül dé sé vel – leg alább há rom ér de kel tet írás ban fel hív ni az aján lat té tel re. A zárt kö rû pá lyá za ti fel hí vás tar tal ma meg - egye zik a (8) be kez dés ben fog lal tak kal.

(7) A bér be-, il let ve hasz ná lat ba adás ra vo nat ko zó pá - lyá za tot a va gyon ke ze lõ írja ki. A va gyon ke ze lõ kö te les a nyil vá nos pá lyá za ti fel hí vást a Ma gyar Köz löny mellék - leteként meg je le nõ Hi va ta los Ér te sí tõ ben köz zé ten ni.

Ezen túl me nõ en a va gyon ke ze lõ kö te les a fel hí vást oly mó don – így pél dá ul na pi- vagy he ti lap ban, hir de té si lap - ban, in ter ne ten hir de té si adat bá zis ban stb. – köz zé ten ni, hogy az a le het sé ges ér dek lõ dõk mi nél szé le sebb kö ré hez jut has son el.

(8) A pá lyá za ti fel hí vás tar tal mát a ki író a va gyon tárgy jel le gé tõl és a bér be- vagy hasz ná lat ba adás egyéb kö rül - mé nye i tõl füg gõ en ál la pít ja meg, tar tal maz nia kell azon - ban leg alább a kö vet ke zõ ket:

a) az érin tett kincs tá ri va gyon tárgy meg je lö lé sét,

b) a pá lyá zat el bí rá lá sa so rán a pá lyá za tok rang so ro lá -

sa kor al kal ma zan dó ér té ke lé si szem pon to kat,

lat te võk ér te sí té sé nek mód ját,

f) a pá lyá za ti aján lat ér vé nyes sé gé nek fel té te le it.

(9) A pá lyá za ti aján la tok el bí rá lá sá ra vo nat ko zó dön tést a va gyon ke ze lõ hoz za meg. A bér be- vagy hasz ná lat ba adás ver se nyez te té sé re egye bek ben a 35. §, a 39. § (1)–(2) be kez dés, a 46. §, a 47. § és a 48. § ren del ke zé se it meg fele lõen al kal maz ni kell.”

7. §

Az R. 22. §-a (2) be kez dé sé nek b) pont ja he lyé be a kö - vet ke zõ ren del ke zés lép:

[(2) A KVI meg bí zá sá ból tu laj do no si el len õr zést vég zõ sze mély kö te les:]

„b) te vé keny sé gé nek meg kez dé sé rõl az el len õr zött szerv ve ze tõ jét az el len õr zés meg kez dé se elõtt leg alább 8 nap pal tá jé koz tat ni, és meg bí zó le ve lét be mu tat ni,”

8. §

Az R. 26. §-ának (2) be kez dé se he lyé be a kö vet ke zõ ren del ke zés lép:

„(2) Amennyi ben az ér té ke sí ten dõ va gyon tárgy egye di brut tó for gal mi ér té ke az Áht. 109/K. § (2) be kez dé sé ben meg ha tá ro zott ér té ket nem ha lad ja meg, a 27. § (2) be kez - dé sé nek meg fe le lõ tar tal mú ér té ke sí té si ja vas lat alap ján, a (3)–(5) be kez dés ben fog lal tak meg fe le lõ al kal ma zá sá val a KVI ve zér igaz ga tó ja dönt a kincs tá ri va gyon kör bõl való ki ke rü lés jó vá ha gyá sá ról.”

9. §

Az R. 28. §-ának (2) be kez dé se he lyé be a kö vet ke zõ ren del ke zés lép:

„(2) Ha a ja vas lat a jog sza bá lyi elõ írásoknak meg fe lel, a KVI a va gyon ke ze lõ kez de mé nye zé sé tõl szá mí tott 60 na pon be lül

a) ja vas la tot tesz a kincs tá ri va gyo nért fe le lõs mi nisz - ter nek az ér té ke sí tés jó vá ha gyá sá ra, amennyi ben a va - gyon ke ze lõ kez de mé nye zé sé vel egyet ért,

b) dönt az ér té ke sí tés jó vá ha gyá sá ról a 26. § (2) be kez - dé sé ben meg je lölt va gyon tárgy ese tén.

A ha tár idõ be nem szá mít bele a hi ány pót lá si fel hí vás kiadása és a hi ány pót lás tel je sí té se kö zött el telt idõ.”

10. §

Az R. 34. §-ának (1) be kez dé se he lyé be a kö vet ke zõ ren del ke zés lép:

ke sí té se ese tén a pá lyá za ti fel hí vás jó vá ha gyá sá hoz – a vé - dett sé get érin tõ kér dé sek ben – a vé dett ség jel le ge sze rint ille té kes mi nisz ter egyet ér té se szük sé ges. A mi nisz ter egyet ér té sét meg adott nak kell te kin te ni, amennyi ben a ré - szé re meg kül dött pá lyá za ti fel hí vás szak mai szem pont ból tör té nõ mó do sí tá sát – a kéz be sí tés tõl szá mí tott 15 na pon be lül – nem kez de mé nye zi.”

11. §

Az R. 44. §-ának (3) be kez dé se he lyé be a kö vet ke zõ ren del ke zés lép:

„(3) A (2) be kez dés sze rin ti ja vas la tot igaz ság ügyi szak - ér tõ ál tal el len jegy zett, rész le tes gaz da sá gos sá gi szá mí tá - sok ra épü lõ szak vé le ménnyel kell alá tá masz ta ni. A szak - vé le mény nek tar tal maz nia kell min den, az aján lat meg íté - lé sé hez szük sé ges szám sze rû sí tett ada tot és egyéb in for - má ci ót, így kü lö nö sen a va gyon tárgy fenn tar tá sá nak éves költ sé gét (üze mel te tés, fenn tar tás, õr zés stb.), be csült pi a ci ér té ké nek jö võ be ni vár ha tó vál to zá sát (fi gye lem mel az amor ti zá ció, az inf lá ció, a pi a ci árak vál to zá sa i nak együt - tes ha tá sá ra), a KVI re á lis vé tel ár ra vo nat ko zó, ha son ló jel le gû va gyon tár gyak ér té ke sí té se so rán szer zett gya kor - la ti ta pasz ta la ta i nak be mu ta tá sát, a to váb bi pá lyáz ta tá si eljárások be csült költ sé gét.”

12. §

Az R. 45. §-ának (3) be kez dé se he lyé be a kö vet ke zõ ren del ke zés lép:

„(3) A har ma dik ered mény te len pá lyá za tot köve tõen a ki író új ér ték becs lés alap ján – az ér té ke sí té si jó vá ha gyás 26. § (5) be kez dé se sze rin ti ér vé nyes sé gi ide jén be lül – ismételten meg kí sé rel he ti az ér té ke sí tést. Az újabb nyil vá - nos pá lyá za tok so rán az új ér ték becs lés ben fog lalt be csült for gal mi ér ték ala pul vé te lé vel kell a 44. §-ban és az (1)–(2) be kez dés ben fog lal ta kat al kal maz ni.”

13. §

Az R. 46. §-ának (1) be kez dé se he lyé be a kö vet ke zõ ren del ke zés lép:

„(1) A pá lyá za tok el bí rá lá sá ra vo nat ko zó in do kolt dön - tés rõl a KVI a ki írót ha la dék ta la nul ér te sí ti. A ki író a dön - tés rõl – a KVI ál ta li ér te sí tést köve tõen ha la dék ta la nul – írás ban tá jé koz tat ja az aján lat te võ ket. A ki író a pá lyá zat ered mé nyét a 34. § (2)–(3) be kez dé sé ben meg je lölt módon, a szer zõ dés re vo nat ko zó ada to kat pe dig az Áht.

15/B. § (1) be kez dé sé nek meg fele lõen köz zé te szi.”

az aján la tok tar tal mát a dön tés ho za ta lig, il let ve a 42. § (2) és (3) be kez dé sé ben meg je lölt tár gya lás meg kez dé sé ig kö te les tit ko san ke zel ni, ar ról fel vi lá go sí tást sem kívül - állóknak, sem a pá lyá za ton részt ve võk nek nem ad hat.”

15. §

Az R. 56. §-a a kö vet ke zõ (4) be kez dés sel egé szül ki:

„(4) Ha me gyei ön kor mány zat a ké rel me zõ, vagy va la - mely te le pü lé si ön kor mány zat más te le pü lé si ön kor mány - zat te rü le tén lévõ in gat lan ra nyújt be ké rel met, a KVI ki ké - ri az in gat lan fek vé se sze rin ti te le pü lé si ön kor mány zat véleményét. Az ön kor mány zat vé le mé nye a KVI-t a ja vas - lat té tel so rán nem köti, amennyi ben azon ban az in gat lan fek vé se sze rin ti ön kor mány zat a meg ke re sés nyo mán tu - laj don ba adás ra vo nat ko zó igényt je len t be, az (1)–(3) be - kez dés ben fog lal ta kat kell meg fele lõen al kal maz ni.

Amennyi ben az ön kor mány zat a KVI fel hí vá sá ra 60 na pon be lül nem nyi lat ko zik, úgy kell te kin te ni, hogy a ké re lem tel je sí té sé vel egyet ért.”

16. §

Az R. az aláb bi X. fe je zet tel és 58/A–58/B. §-ok kal egészül ki, az ere de ti X. fe je zet szá mo zá sa egy ide jû leg XI. fe je zet re vál to zik:

„X. Fejezet

Központi költségvetési szervek elhelyezése

58/A. § (1) A köz pon ti költ ség ve té si szer vek – a Ma gyar Hon véd ség szer ve ze tei ki vé te lé vel – min den el he lye zé - sük kel össze füg gõ kér dés ben – így kü lö nö sen az ál ta luk hasz nált in gat la nok fe les le ges sé vá lá sa, il let ve to váb bi ingatlanok hasz ná la ta irán ti igény ese tén – kö te le sek elõ - ze tesen a KVI ve zér igaz ga tó já val írás ban egyez tet ni.

(2) A kor mány za ti el he lye zés meg szer ve zé se ér de ké ben a köz pon ti költ ség ve té si szer vek ál tal hasz nált in gat la nok hasz ná la tá nak, hasz no sí tá sá nak gaz da sá gos sá gát, cél sze - rû sé gét a KVI jo go sult el len õriz ni.

(3) Az el len õr zés so rán a KVI mun ka tár sa – a KVI vezérigazgatója ál tal ki adott meg bí zó le ve lé nek fel mu ta tá - sá val – jo go sult:

a) az el len õr zött költ ség ve té si szerv ál tal hasz nált ingatlan te rü le té re, he lyi sé ge i be be lép ni,

b) az in gat lan hasz ná lat tal össze füg gõ ira tok ba és más do ku men tu mok ba, elekt ro ni kus adat hor do zón tá rolt ada - tok ba – a kü lön jog sza bá lyok ban meg ha tá ro zott adat- és titokvédelmi elõ írások be tar tá sá val – be te kin te ni, azok ról má so la tot vagy ki vo na tot ké szít tet ni,

lõen al kal maz ni.

58/B. § (1) Köz pon ti költ ség ve té si szerv – a Ma gyar Hon véd ség szer ve ze tei ki vé te lé vel – az 58/A. § (1) be kez - dé sé ben meg ha tá ro zott kör ben ki zá ró lag a KVI elõ ze tes jó vá ha gyá sá val

a) in dít hat in gat lan tu laj don jo gá nak meg szer zé sé re irá - nyu ló köz be szer zé si vagy más (pl. ki sa já tí tá si) el já rást,

b) köt het in gat lan ra vo nat ko zó olyan jog ügy le tet, amely a Ma gyar Ál lam tu laj don szer zé sét ered mé nye zi (pl. adás vé tel, cse re, aján dé ko zás stb.),

c) in dít hat in gat lan ra vo nat ko zó hasz ná la ti jo go sult ság bár mely jog cí men tör té nõ meg szer zé sé re vagy át en ge dé - sé re irá nyu ló el já rást (pl. bér le ti, hasz ná la ti, haszonélve - zeti, ha szon bér le ti, ha szon köl csön stb.),

d) köt het sa ját maga vagy más köz pon ti költ ség ve té si szerv ja vá ra in gat lan ra vo nat ko zó hasz ná la ti jo go sult sá got ered mé nye zõ (pl. bér le ti, hasz ná la ti, ha szon él ve ze ti, ha - szon bér le ti, ha szon köl csön stb.) meg ál la po dást,

e) köt het kincs tá ri va gyon kör be tar to zó in gat lan hasz - ná la tá nak bár mely jog cí men (pl. bér let, hasz ná lat, ha szon - él ve zet, ha szon bér let, ha szon köl csön stb.) tör té nõ át en ge - dé sé re vo nat ko zó meg ál la po dást.

(2) Az (1) be kez dés c)–e) pont ja i ban fog lal ta kat nem kell al kal maz ni, amennyi ben

a) a hasz ná la ti jo go sult ság 60 na pot meg nem ha la dó ha tá ro zott idõ tar tam ra szól, vagy

b) a hasz ná la ti jo go sult ság ha tá ro zat lan idõ re szól, és ba) az in gat lan egye di brut tó nyil ván tar tá si ér té ke az ötmil lió fo rin tot nem ha lad ja meg, vagy

bb) ön ál ló in gat la non ként leg fel jebb 25 m

-t meg nem ha la dó te rü let rész re vo nat ko zik, vagy

bc) a jog ügy let ben vár ha tó, il let ve meg ha tá ro zott – egy sze ri vagy idõ sza kon ként meg ál la pí tott díj ese tén az egy évre vo nat ko zó – el len szol gál ta tás ér té ke a brut tó egymil lió fo rin tot nem ha lad ja meg,

bd) a jog ügy let kül föl dön lévõ in gat lan ra vo nat ko zik, be) a va gyon ke ze lõi jog nak az Áht. 109/G. §-ának (1) be kez dé sé ben meg je lölt át ru há zá sá ra ke rül sor.

(3) A (2) be kez dés a) pont já nak al kal ma zá sa ese tén a meg kö tött szer zõ dést meg hosszab bí ta ni, vagy ugyan azon szer zõ dõ fél lel újabb hasz ná la ti jo go sult ság ra vo nat ko zó szer zõ dést köt ni ki zá ró lag a KVI elõ ze tes jó vá ha gyá sá val le het.

(4) A köz pon ti költ ség ve té si szerv a KVI (1) és (3) be - kez dés ben fog lalt elõ ze tes jó vá ha gyá sa irán ti ké rel mét az in gat lan(rész) és a jog cím pon tos meg je lö lé sé vel, rész le tes in do ko lás sal az irá nyí tást vagy fel ügye le tet gya kor ló szerv ve ze tõ jé nek út ján, an nak egyet ér té sé vel ter jeszt he ti elõ.

A KVI 30 na pon be lül dönt a ké re lem rõl, amely ha tár idõ be

az eset le ges hi ány pót lás idõ tar ta ma nem szá mít bele.”

sé re irá nyu ló pá lyá zat nál is al kal maz ni kell, amely re e ren - de let ha tály ba lé pé se kor a kincs tá ri va gyon ból tör té nõ kikerülést en ge dé lye zõ – a kincs tá ri va gyo nért fe le lõs miniszter vagy a KVI ál tal ki adott – ér vé nyes jó vá ha gyás vo nat ko zik. Ilyen eset ben a be csült for gal mi ér ték he lyett az ér té ke sí té si jó vá ha gyás ban meg ha tá ro zott mi ni má lis vé tel ár ala pul vé te lé vel kell a 44. §-ban és a 45. § (1)–(2) be kez dé sé ben fog lal ta kat al kal maz ni. A har ma dik ered mény te len pá lyá za tot köve tõen ilyen eset ben is le he - tõ ség van a 45. § (3) be kez dés ben fog lal tak al kal ma zá sá ra.

A 44. és 45. §-ban fog lalt fel té te lek vizs gá la ta kor az e ren - de let ha tály ba lé pé se elõtt le foly ta tott ered mény te len nyil - vá nos pá lyá za tot is figye lembe kell ven ni.”

18. §

(1) Ez a ren de let a ki hir de té sét kö ve tõ nyol ca dik na pon lép ha tály ba.

(2) E ren de let hatályba lépésével egy ide jû leg az R. 3. § (2) be kez dé se, 57. §-a, va la mint az 58. § (2) be kez dé se hatályát vesz ti.

(3) Az R. 10. § (2) be kez dés p) pont ját azon va gyon ke - ze lé si szer zõ dé sek re is al kal maz ni kell, ame lye ket e ren de - let ha tály ba lé pé se elõtt kö töt tek, de mó do sí tá suk ra e ren - de let ha tály ba lé pé sét köve tõen bár mely ok ból sor ke rül.

Gyur csány Fe renc s. k.,

mi nisz ter el nök

A Kor mány tag ja i nak ren de le tei

A Mi nisz ter el nö ki Hi va talt ve ze tõ mi nisz ter és az egész ség ügyi mi nisz ter

3/2007. (I. 24.) MeHVM–EüM együt tes rendelete

az Egészségügyi, Szociális és Családügyi Minisztérium szervezeti egységének a 2004–2006. évi

Humánerõforrás-fejlesztési Operatív Program egészségügyi és szociális intézkedései végrehajtásában

közremûködõ szervezetté történõ kijelölésérõl és feladatairól szóló 10/2004. (IV. 7.) FMM–ESZCSM

együttes rendelet módosításáról

Az Eu ró pai Unió struk tu rá lis alap ja i ból és a Ko hé zi ós Alap já ból szár ma zó tá mo ga tá sok ha zai fel hasz ná lá sá ért fe le lõs in téz mé nyek rõl szóló 1/2004. (I. 5.) Korm. ren de let

Az Egész ség ügyi, Szo ci á lis és Csa lád ügyi Miniszté - rium szer ve ze ti egy sé gé nek a 2004–2006. évi Hu mán erõ - for rás-fej lesz té si Ope ra tív Prog ram egész ség ügyi és szo - ciális in téz ke dé sei vég re haj tá sá ban köz re mû kö dõ szer ve - zet té tör té nõ ki je lö lé sé rõl és fel ada ta i ról szóló 10/2004.

(IV. 7.) FMM–ESZCSM együt tes ren de let (a továb biak - ban: FMM–ESZCSM R.) 1. §-ának a) pont ja he lyé be a következõ ren del ke zés lép:

[A ren de let ha tá lya ki ter jed]

„a) a Nem ze ti Fej lesz té si Ügy nök ség szer ve ze té be tar - to zó, Hu mán erõ for rás-fej lesz té si Ope ra tív Prog ram és EQUAL Kö zös sé gi Kez de mé nye zés Irá nyí tó Ha tó ság nak (a továb biak ban: irá nyí tó ha tó ság), va la mint az Egész ség - ügyi Mi nisz té ri um hát tér in téz mé nyé nek, az Egész ség ügyi Stra té gi ai Ku ta tó in té zet nek (ESKI) a 2004–2006. évi Humánerõforrás-fejlesztési Ope ra tív Prog ram egész ség - ügyi és szo ci á lis in téz ke dé sei vég re haj tá sát el lá tó, rész jog - kö rû költ ség ve té si egy sé gé re, a Struk tu rá lis Ala pok Prog - ram iro dá ra (a továb biak ban: Prog ram iro da), va la mint”

2. §

Az FMM–ESZCSM R. 2. §-ának (2) be kez dé se he lyé be a kö vet ke zõ ren del ke zés lép:

„(2) Az e ren de let ál tal hasz nált fo gal mak kö zül a) az Egy sé ges Mo ni tor ing In for má ci ós Rend szer (a továb biak ban: EMIR), in téz ke dés, a prog ram ki egé szí tõ do ku men tum, a vég sõ ked vez mé nye zett, a mo ni tor ing bizottság, a köz re mû kö dõ szer ve zet fo gal mak meg ha tá ro - zá sát az Eu ró pai Unió ál tal nyúj tott egyes pénz ügyi tá mo - ga tá sok fel hasz ná lá sá val meg va ló su ló, és egyes nem zet - kö zi meg ál la po dá sok alap ján fi nan szí ro zott prog ra mok mo ni tor ing rend sze ré nek ki ala kí tá sá ról és mû kö dé sé rõl szóló 102/2006. (IV. 28.) Korm. ren de let (a továb biak ban:

Ren de let) 2. §-a,

b) a Kö zös sé gi Tá mo ga tá si Ke ret és a köz pon ti prog - ram fo gal mak meg ha tá ro zá sát az R. 2. §-ának (1) bekez - dése tar tal maz za.”

3. §

Az FMM–ESZCSM R. 5. §-ának (2) be kez dé se he lyé be a kö vet ke zõ ren del ke zés lép:

„(2) A pá lyá za ti do ku men tá ció tar tal maz za a pá lyá za ti

fel hí vást, a pá lyá za ti út mu ta tót – ide ért ve a ho ri zon tá lis

elvekre, kör nye ze ti fenn tart ha tó ság ra és esélyegyenlõ -

ségre vo nat ko zó kü lön út mu ta tó kat is –, a pá lyá za ti for ma -

nyom tat ványt és an nak mel lék le te it, a tá mo ga tá si szer zõ -

4. §

(1) Az FMM–ESZCSM R. 9. §-ának (1) be kez dé se helyébe a kö vet ke zõ ren del ke zés lép:

„(1) A köz pon ti prog ram vég re haj tá sát meg ha tá ro zó prog ram ter vet (a továb biak ban: prog ram terv) a prog ram - ki egé szí tõ do ku men tum ban meg je lölt vég sõ ked vez mé - nye zett a Struk tu rá lis Ala pok Prog ram iro dá val egyez tet ve ké szí ti el.”

(2) Az FMM–ESZCSM R. 9. §-a (2) be kez dé sé nek k) pont ja he lyé be a kö vet ke zõ ren del ke zés lép:

[A prog ram terv kö te le zõ tar tal mi ele mei a kö vet ke zõk]

„k) a prog ram hosszú távú fenn tart ha tó ság nak be mu ta - tá sa, a kü lön jog sza bály sze rin ti, elõ ze tes több let ka pa ci tás be fo ga dá si en ge dély csa to lá sa.”

5. §

Az FMM–ESZCSM R. 11. §-a he lyé be a kö vet ke zõ ren - del ke zés lép:

„11. § (1) A pá lyá za ti el já rás ered mé nye ként tá mo ga tás - ban ré sze sü lõ pá lyá zó val, va la mint a mi nõ sí tõ tes tü let ál tal jó vá ha gyott köz pon ti prog ra mok ese té ben a vég sõ ked vez - mé nye zet tel a Nem ze ti Fej lesz té si Ügy nök ség meg bí zá sá - ból a Prog ram iro da köt tá mo ga tá si szer zõ dést. A tá mo ga - tá si szer zõ dés tar tal maz za kü lö nö sen a tá mo ga tás cél ját, össze gét, a tá mo ga tott (vég sõ ked vez mé nye zett) el szá mo - lá si kö te le zett sé gé nek meg ha tá ro zá sát (tar tal mát, for má - ját, ha tár ide jét), az el szá mo lás bi zony la ta it, to váb bá az ellenõrzés mód ját és a szer zõ dés sze gés kö vet kez mé nye it.

(2) A Prog ram iro da szer zõ dés kö tés sel kap cso la tos szak mai fel ada tai a kö vet ke zõk: el ké szí ti a szer zõ dés nek az adott pá lyá zat ra vagy köz pon ti prog ram ra irány adó ter - ve ze tét, il let ve a szer zõ dés eset le ges mó do sí tá sá nak a ter - ve ze tét és azt jó vá ha gyás ra az irá nyí tó ha tó ság nak meg - kül di, a Nem ze ti Fej lesz té si Ügy nök ség meg bí zá sá val eljárva a szer zõ dést meg kö ti.

(3) A (2) be kez dés ben meg ha tá ro zott jó vá ha gyás ról az irá nyí tó ha tó ság leg ké sõbb a tá mo ga tá si dön tés meg ho za - ta lá ig in téz ke dik.”

6. §

Az FMM–ESZCSM R. 15. §-ának (2)–(3) be kez dé se he lyé be a kö vet ke zõ ren del ke zé sek lép nek:

„(2) A ké zi köny vet és mó do sí tá sa it az irá nyí tó ha tó ság ve ze tõ jé nek elõ ter jesz tése alap ján a Nem ze ti Fej lesz té si Ügy nök ség el nö ke – az érin tett mi nisz te rek kel együtt mû - köd ve – adja ki és von ja vissza.

elnöke dönt.”

7. §

Az FMM–ESZCSM R. 16. §-ának (2)–(3) be kez dé se helyébe a kö vet ke zõ ren del ke zés lép:

„(2) A Nem ze ti Fej lesz té si Ügy nök ség bel sõ el len õr zé - sért fe le lõs rész le gé nek el len õr zé si ké zi köny vé ben, kü lön jog sza bály ban és a ké zi könyv ben fog lal tak sze rint el len - õriz he ti a Prog ram iro da köz re mû kö dõ szer ve ze ti te vé - keny sé gé hez kap cso ló dó el len õr zé si rend szert, a Prog ram - iro dá nak a tá mo ga tá sok le bo nyo lí tá sá val kap cso la tos tevékenységét, to váb bá a vég sõ ked vez mé nye zett nél a támogatások fel hasz ná lá sát.

(3) Az el len õr zés vo nat ko zá sá ban az Egész ség ügyi Minisztérium

a) min den év no vem ber 30-áig jó vá ha gyás elõtt meg - kül di az irá nyí tó ha tó ság ve ze tõ jé nek a Nem ze ti Fejlesz - tési Terv ope ra tív prog ram jai, az EQUAL Kö zös sé gi Kez - de mé nye zés prog ram és a Ko hé zi ós Alap pro jek tek tá mo - ga tá sa i nak fo ga dá sá hoz kap cso ló dó pénz ügyi le bo nyo lí tá - si, szám vi te li és el len õr zé si rend sze rek ki ala kí tá sá ról szóló 360/2004. (XII. 26.) Korm. ren de let 54. §-a sze rin ti bel sõ el len õr zé si rész leg el len õr zé si mun ka ter vét,

b) az egész ség ügyi és szo ci á lis in téz ke dé sek vég re haj - tá sa so rán együtt mû kö dik a struk tu rá lis ala pok el len õr zé - sét vég zõ kül sõ szer ve ze tek kel azok el len õr zé si te vé keny - sé ge so rán, és az el len õr zé sek meg kez dé sé rõl az irá nyí tó ha tó sá got ha la dék ta la nul tá jé koz tat ja,

c) meg kül di az irá nyí tó ha tó ság ré szé re a struk tu rá lis ala pok és a szer ve zet bel sõ el len õr zé se kö ré ben ke let ke zett vég le ges je len té se ket, va la mint a kül sõ szer vek (Eu ró pai Bi zott ság ille té kes szer vei, ki fi ze tõ ha tó ság, Ma gyar Államkincstár, Kor mány za ti El len õr zé si Hi va tal, Nem ze ti Fej lesz té si Ügy nök ség bel sõ el len õr zé sé ért fe le lõs rész - lege, Egész ség ügyi Mi nisz té ri um, Ál la mi Szám ve võ szék) ál tal vég re haj tott el len õr zé sek rõl szóló je len té se ket az elfogadást kö ve tõ 15 na pon be lül,

d) a vég le ges je len tés el ké szü lé sét kö ve tõ 8 na pon belül meg kül di az irá nyí tó ha tó ság ré szé re a bel sõ és kül sõ el len õr zé sek rõl ké szí tett be szá mo ló kat.”

8. §

Az FMM–ESZCSM R. 21. §-ának (1) be kez dé se he lyé - be a kö vet ke zõ ren del ke zés lép:

„(1) A Prog ram iro da mû kö dé sé hez szük sé ges pénz ügyi

esz kö zö ket az egész ség ügyi mi nisz ter bo csát ja ren del ke -

Ez a ren de let a ki hir de té sét kö ve tõ har ma dik na pon lép ha tály ba.

10. §

A ren de let az Eu ró pai Bi zott ság nak a struk tu rá lis ala - pok ke re té ben nyúj tott tá mo ga tá sok irá nyí tá si és el len õr - zé si rend sze rei te kin te té ben a 126/1999/EK ta nács ren de - let vég re haj tá sa rész le tes sza bá lya i ról szóló 2001. már - cius 2-ai 438/2001/EK bi zott sá gi ren de let vég re haj tá sá hoz szük sé ges ren del ke zé se ket ál la pít meg.

Dr. Szil vá sy György s. k., Dr. Mol nár La jos s. k.,

a Mi nisz ter el nö ki Hi va talt ve ze tõ egész ség ügyi mi nisz ter mi nisz ter

Az egészségügyi miniszter 1/2007. (I. 24.) EüM

rendelete

az emberen végzett

orvostudományi kutatásokról szóló 23/2002. (V. 9.) EüM rendelet módosításáról

Az egész ség ügy rõl szóló 1997. évi CLIV. tör vény (a továb biak ban: Eütv.) 247. §-a (2) be kez dé sé nek o) és p) pont já ban ka pott fel ha tal ma zás alap ján – össz hang ban a 2002. évi VI. tör vénnyel ki hir de tett, az Eu ró pa Ta nács - nak az em ber i lény em ber i jo ga i nak és mél tó sá gá nak a bi o - ló gia és az or vos tu do mány al kal ma zá sá ra te kin tet tel tör - ténõ vé del mé rõl szóló Ovi e dói Egyez mény, va la mint az Egyez mény nek az em ber i lény kló no zá sá nak ti lal má ról szóló Ki egé szí tõ Jegy zõ köny ve ren del ke zé se i vel, to váb bá fi gye lem mel az Or vo sok Vi lág szö vet sé ge ál tal el fo ga dott Hel sin ki Nyi lat ko zat ra – és az il le té kek rõl szóló 1990. évi XCIII. tör vény (a továb biak ban: Itv.) 67. §-ának (2) be kez - dé sé ben ka pott fel ha tal ma zás alap ján – a 20/R. § tekinte - tében a pénz ügy mi nisz ter rel egyet ér tés ben –, to váb bá az egész ség ügyi mi nisz ter fel adat- és ha tás kö ré rõl szóló 161/2006. (VII. 28.) Korm. ren de let 1. §-ának a) pont já ban fog lal tak alap ján a kö vet ke zõ ket ren de lem el:

1. §

Az em be ren vég zett or vos tu do má nyi ku ta tá sok ról szóló 23/2002. (V. 9.) EüM ren de let (a továb biak ban: R.) a kö -

20/A. § Az em ber i al kal ma zás ra ke rü lõ gyógy sze rek rõl és egyéb, a gyógy szer pi a cot sza bá lyo zó tör vények mó do - sí tá sá ról szóló 2005. évi XCV. tör vény (a továb biak - ban: Gytv.) 1. §-ának 8. pont ja sze rin ti be avat ko zás sal nem járó vizs gá la tok és a 20/B. § h) pont ja sze rin ti be avat - ko zás sal nem járó or vos tu do má nyi ku ta tás ese té ben (a továb biak ban együtt: be avat ko zás sal nem járó vizs gá - lat) a 20/B–20/S. §-ban fog lal tak sze rint kell el jár ni.

20/B. § Ezen al cím al kal ma zá sá ban:

a) meg bí zó (spon sor): bár mely ter mé sze tes vagy jogi sze mély, jogi sze mé lyi ség gel nem ren del ke zõ gaz da sá gi tár sa ság, aki vagy amely a be avat ko zás sal nem járó vizs gá - la tot kez de mé nye zi, ve ze ti, il let ve fi nan szí roz za. A vizs - gá ló és a meg bí zó le het ugyan az a sze mély is;

b) vizs gá la ti alany (sub ject): a be avat ko zás sal nem járó vizs gá lat ban részt vevõ olyan sze mély, akin vagy aki nek az ada ta i val a vizs gá la tot foly tat ják, il let ve aki a vizs gá lat - ban kont roll sze mély ként vesz részt;

c) vizs gá ló (in ves ti ga tor): olyan sze mély, aki nek a fel - ada ta a be avat ko zás sal nem járó vizs gá lat el vég zé se a vizs - gá la ti he lyen;

d) vizs gá lat ve ze tõ (prin ci pal in ves ti ga tor): a cso port fe le lõs ve ze tõ je egy adott vizs gá la ti he lyen, ha a be avat ko - zás sal nem járó vizs gá la tot több vizs gá ló ból álló cso port vég zi;

e) to bor zás (rec ru it ment): a be avat ko zás sal nem járó vizs gá la tot vég zõ nek a vizs gá la tot en ge dé lye zõ ál tal en ge - dé lye zett nyil vá nos fel hí vá sa ab ból a cél ból, hogy vizs gá - la ti ala nyo kat be von jon egy vizs gá lat ba;

f) nem ke res ke del mi vizs gá lat (non-com mer ci al tri al):

ipar i, ke res ke del mi, szol gál ta tó vál lal ko zá sok tól füg get len vizs gá lók ál tal foly ta tott ku ta tás, amely még köz ve tet ten sem szol gál ja a meg bí zó anya gi ha szon szer zé sét és

fa) amely nek meg bí zó ja füg get len vizs gá ló vagy non-pro fit szer ve zet, így kü lö nö sen ok ta tá si in téz mény, finanszírozott egész ség ügyi szol gál ta tó, köz fi nan szí ro zott ku ta tó in té zet, tár sa dal mi szer ve zet,

fb) a vizs gá la tot az fa) pont sze rin ti meg bí zó ter ve zi és foly tat ja,

fc) a vizs gá lat ból szár ma zó ada tok az fa) pont sze rin ti meg bí zó tu laj do ná ba ke rül nek,

fd) a vizs gá lat ered mé nye it az fa) pont sze rin ti meg bí zó köz li;

g) be avat ko zás sal járó vizs gá lat (in ter ven ti o nal tri al):

fi zi kai be avat ko zás sal járó or vos tu do má nyi ku ta tás és

min den olyan be avat ko zás sal járó or vos tu do má nyi ku ta -

tás, amely a vizs gá la ti alany lel ki egész sé gé re néz ve koc -

ká zat tal jár;

nek kü lö nö sen a a) biz ton sá gos sá gi, b) far ma ko öko nó mi ai, c) élet mi nõ sé gi, d) epi de mi o ló gi ai,

e) comp li an ce/per zisz ten cia, f) ob szer vá ci ós ko horsz, g) ret ros pek tív eset-kont roll, h) egyéb ob szer vá ci ós vizs gá la tok.

20/D. § (1) Be avat ko zás sal nem járó vizs gá la tot vé gez ni az 1. szá mú mel lék let sze rint ille té kes re gi o ná lis ku ta tás - eti kai bi zott sá gok nak az Eütv. 164/A. § (2) be kez dé se sze - rin ti szak mai-eti kai en ge dé lyé nek bir to ká ban le het.

(2) A több re gi o ná lis ku ta tás eti kai bi zott ság ille té - kességi te rü le té be tar to zó vizs gá lat ese té ben az (1) be kez - dés sze rin ti en ge délyt az ETT TUKEB adja meg.

(3) A má sod fo kú el já rást az (1) be kez dés sze rint ki adott en ge dély ese tén az ETT TUKEB, a (2) be kez dés sze rint kiadott en ge dély ese tén az ETT El nök sé ge foly tat ja le.

(4) A szak mai-eti kai en ge délyt ki adó szerv el já rá sa során a köz igaz ga tá si ha tó sá gi el já rás és szol gál ta tás ál ta - lá nos sza bá lya i ról szóló 2004. évi CXL. tör vény ren del ke - zé se it kell al kal maz ni an nak 21. §-a, 34. §-a (1) be kez dé sé - nek má so dik for du la ta, 38–39. §-a, 40. §-ának (5) be kez - dé se, 41. §-a, 46–49. §-a, 53–57. §-a, 61–64. §-a, 75–76. §-a, 82–86. §-a, 124–152. §-a és 160–169. §-a ki - vé te lé vel.

20/E. § (1) A meg bí zó nak a 20/D. § sze rin ti szerv hez az en ge dély irán ti ké rel met két pél dány ban kell be nyúj ta nia, mely nek a kö vet ke zõ ket kell tar tal maz nia:

a) a (3) be kez dés sze rin ti vizs gá la ti ter vet;

b) a vizs gá lat ve ze tõ szak mai ön élet raj zát;

c) a vizs gá la ti ala nyok szá má ra a 20/H. § sze rin ti tá jé - koz ta tó ter ve ze tét;

d) a vizs gá la ti ala nyok be le egye zõ nyi lat ko za tá nak ter - ve ze tét;

e) to bor zás ese tén a 20/F. § (1) be kez dé se sze rin ti toborzásra vo nat ko zó ter ve ze tet;

f) amennyi ben a be avat ko zás sal nem járó vizs gá lat egész ség ügyi szol gál ta tó nál zaj lik, az egész ség ügyi szol - gál ta tó ve ze tõ jé hez in té zett 2. szá mú mel lék let sze rin ti bejelentés má so la tát;

g) a 20/R. § sze rin ti igaz ga tá si szol gál ta tá si díj (a to - váb bi ak ban: díj) fi ze té sé rõl szóló iga zo lást;

h) a ké rel me zõ ne vét, szék he lyét.

(2) Az (1) be kez dés sze rin ti ké re lem hez csa tol ni kell a vizs gá lat ve ze tõ szán dék nyi lat ko za tát, mely ben vál lal ja, hogy a vizs gá lat en ge dé lye zé se ese tén az ál ta la meg is mert vizs gá la ti ter vet an nak elõ írásai és az en ge dé lye zõ ha tá ro - zat ban fog lal tak sze rint hajt ja vég re.

a to bor zás mód ját;

c) a vizs gá lat ba be von ni kí vánt vizs gá la ti ala nyok szá - mát, il let ve kö rét, ne mét, élet ko rát;

d) a vizs gá lat so rán nyert ada tok sta tisz ti kai fel dol go - zá sá nak mód sze rét;

e) a vizs gá lat ter ve zett ide jét és vizs gá lat he lyét;

f) a ku ta tás anya gi fe de ze té nek for rá sát;

g) a ké rel me zõ ne vét, szék he lyét.

(4) Amennyi ben a be avat ko zás sal nem járó vizs gá lat egész ség ügyi szol gál ta tó nál zaj lik, a (3) be kez dés e) pont - ja sze rin ti vizs gá la ti hely ként az egész ség ügyi szol gál ta tó ne vét és szék he lyét kell az (1) be kez dés a) pont ja sze rin ti vizs gá la ti terv ben fel tün tet ni.

(5) Az (1)–(2) be kez dés sze rin ti ké re lem el bí rá lá sa során ér té kel ni kell kü lö nö sen, hogy

a) a be adott ké re lem tár gyá ul szol gá ló vizs gá lat va ló - ban be avat ko zás sal nem járó vizs gá lat-e;

b) a ter ve zett vizs gá lat ér de mi, szak mai tu do má nyos kér dés fel ve té se ket tar tal maz-e és mód sze rei al kal ma sak-e ezek meg vá la szo lá sá ra;

c) a be teg tá jé koz ta tó és a be le egye zõ nyi lat ko zat meg - fe lel-e a 20/H. §-ban fog lal tak nak;

d) a to bor zás ter ve zett szö ve ge meg fe lel-e a 20/F. § (1) be kez dé sé ben fog lal tak nak.

20/F. § (1) A meg bí zó, a vizs gá lat ve ze tõ és a vizs gá ló, amennyi ben a vizs gá lat cél ja to bor zás nél kül nem, vagy csak arány ta la nul nagy ne héz ség gel ér he tõ el, vizs gá la ti ala nyo kat to bo roz hat a saj tó ban, il let ve a sa ját hon lap ján köz zé tett fel hí vás út ján. A rész vé tel re való fel hí vás szö ve - gé nek tar tal maz nia kell a vizs gá lat cél ját, mód sze re it, a be - vá lasz tan dó vizs gá la ti ala nyok kö ré nek meg je lö lé sét, a jelentkezõkkel tör té nõ kap cso lat fel vé tel mód ját, a be vá - lasz tot tak nak fi ze ten dõ eset le ges költ ség té rí tés mér té két, to váb bá a je lent ke zõk ada ta i nak ke ze lé sé re vo nat ko zó sza - bá lyo kat. A fel hí vás nem le het rek lám cé lú. A köz zé tett fel - hí vás ban a tá mo ga tó szak mai-eti kai en ge dély meg lé té re utal ni kell. A to bor zás en ge dé lye zett mód sze ré tõl és szö - ve gé tõl való el té rés ese tén az en ge dély mó do sí tá sát kell kez de mé nyez ni a 20/M. §-ban fog lal tak nak meg fele lõen.

(2) A vizs gá la ti alany és az Eütv. 16. §-a sze rin ti nyi lat - ko zat té tel re jo go sult sze mély (a továb biak ban: nyi lat ko - zat té tel re jo go sult sze mély) ré szé re a be avat ko zás sal nem járó vizs gá lat ban tör té nõ rész vé tel lel kap cso la tos jö ve de - lem ki esés, to váb bá költ sé gek – kü lö nö sen az uta zás sal össze füg gés ben tény le ge sen fel me rült és iga zolt költ sé - gek – fe de ze té re té rí tés fi zet he tõ. A vizs gá la ti alany és a nyi lat ko zat té tel re jo go sult sze mély ré szé re egyéb jut ta tás vagy díj nem ad ha tó.

20/G. § (1) Be avat ko zás sal nem járó vizs gá la tot cse lek -

võ ké pes sze mé lyen ki zá ró lag di ag nosz ti kus, te rá pi ás,

(2) Be avat ko zás sal nem járó vizs gá lat cselekvõkép - telen, il let ve kor lá to zot tan cse lek võ ké pes sze mé lyen a 20/I–20/J. §-ban fog lal tak meg tar tá sá val is ki zá ró lag a kö - vet ke zõ fel té te lek együt tes fenn ál lá sa ese tén vé gez he tõ:

a) a vizs gá lat nem foly tat ha tó ha son ló ha té kony ság gal cse lek võ ké pes sze mé lyen;

b) az Eütv. 16. § (1)–(2) be kez dé se sze rin ti sze mély – fi gye lem mel az Eütv. 16. § (5) be kez dés ben fog lal tak ra is –, il let ve a 16 éven fe lü li kor lá to zot tan cse lek võ ké pes vizs gá la ti alany a be le egye zé sét adta.

20/H. § (1) A be avat ko zás sal nem járó vizs gá lat ala nyát a vizs gá lat ba való be le egye zé sét meg elõ zõ en a vizs gá lat ve ze tõ je vagy a vizs gá ló szó ban és írás ban ma gyar nyel - ven – il let ve a vizs gá la ti alany anya nyel vén vagy a vizs gá - la ti alany ál tal is mert ként meg je lölt más nyel ven –, la i kus szá má ra is ért he tõ mó don szó ban és írás ban tá jé koz tat ja

a) a vizs gá lat ban való rész vé tel ön kén tes sé gé rõl, va la - mint ar ról, hogy a be le egye zés bár mi kor, a (2) be kez dés - ben fog lal tak sze rint szó ban vagy írás ban in do ko lás és hát - rá nyos kö vet kez mé nyek nél kül vissza von ha tó;

b) a ter ve zett vizs gá lat lé nye gé rõl, cél já ról, vár ha tó idõ tar ta má ról, he lyé rõl, a be von ni kí vánt sze mé lyek szá - má ról, il let ve kö ré rõl;

c) a vizs gá lat ala nya vagy má sok szá má ra vár ha tó elõ - nyök rõl és a költ ség té rí tés rõl, ha van ilyen;

d) a vizs gá la ti alany ada ta i nak ke ze lé sé re, az azok hoz való hoz zá fé rés re vo nat ko zó sza bá lyok ról;

e) a vizs gá la tért fe le lõs sze mély(ek) ne vé rõl, be osz tá - sá ról, mun ka kö re meg ne ve zé sé rõl;

f) a be avat ko zás sal nem járó vizs gá lat azo no sí tó ada ta i ról;

g) a ké rel me zõ ne vé rõl, szék he lyé rõl.

(2) A vizs gá la ti alany nak – az (1) be kez dés sze rin ti tá jé - koz ta tást köve tõen – írá sos be le egye zé sét kell ad nia a vizs gá lat hoz. Ha a vizs gá la ti alany írás be li be le egye zés adá sá ra írás kép te len sé ge, il let ve írás tu dat lan sá ga okán nem ké pes, két, a be avat ko zás sal nem járó vizs gá lat ban nem ér de kelt, ab ban részt nem vevõ tanú együt tes je len lé - té ben tett szó be li be le egye zé se szük sé ges a vizs gá lat hoz.

Szó be li be le egye zés ese tén a nyi lat ko za tot írás ba kell fog - lal ni, ame lyen a két tanú alá írá sá val iga zol ja a szó be li be - le egye zés meg tör tén tét. A vizs gá la ti alany írás ké pes sé gé - nek vissza nye ré se ese tén a be le egye zõ nyi lat ko za tot a vizs gá lat foly ta tá sát meg elõ zõ en írás ban meg erõ sí ti, ennek hi á nyá ban a be le egye zõ nyi lat ko za tot vissza vont - nak kell te kin te ni, és a vizs gá lat az érin tett sze mé lyen nem foly tat ha tó to vább.

(3) Szó be li be le egye zõ nyi lat ko zat ese tén a két tanú alá - írá sá val iga zol ja, hogy a vizs gá la ti alany az (1) be kez dés sze rin ti tá jé koz ta tást meg kap ta és a (4) be kez dés sze rin ti be le egye zõ nyi lat ko za tot vele is mer tet ték és abba szó ban be le egye zett.

szol gál ta tó nak a meg ne ve zé sét, ahol a vizs gá la tot vé gez ni kí ván ják;

b) a vizs gá la ti alany azo no sí tó ada ta it (ne vét, szü le té si he lyét és ide jét), cse lek võ kép te len vagy 16 éven alu li kor - lá to zot tan cse lek võ ké pes vizs gá la ti alany ese tén a nyi lat - ko zat té tel re jo go sult sze mély azo no sí tó ada ta it is;

c) an nak a ki je len té sét, hogy a vizs gá la ti alany – cse - lek võ kép te len vagy 16 éven alu li kor lá to zot tan cse lek võ - ké pes vizs gá la ti alany ese tén a nyi lat ko zat té tel re jo go sult sze mély – a vizs gá lat ban tör té nõ rész vé tel re vo nat ko zó be - le egye zé sét az (1) be kez dés ben fog lalt tá jé koz ta tást köve - tõen ön ként, be fo lyás tól men te sen adja, an nak tu da tá ban, hogy az bár mi kor, szó ban vagy írás ban, in do ko lás nél kül vissza von ha tó;

d) a be le egye zõ nyi lat ko zat alá írá sá nak dá tu mát;

e) a vizs gá lat ve ze tõ jé nek vagy a tá jé koz ta tást adó nak az alá írá sát;

f) a be le egye zõ nyi lat ko za tot tevõ alá írá sát.

(5) A tá jé koz ta tást adó sze mély és a vizs gá la ti alany – cse lek võ kép te len vagy 16 éven alu li kor lá to zot tan cse - lek võ ké pes vizs gá la ti alany ese tén a nyi lat ko zat té tel re jogosult sze mély – az (1) be kez dés sze rin ti írá sos tá jé koz - ta tót is alá ír ja.

(6) A tá jé koz ta tást és a be le egye zést kü lön íven kell írás ba fog lal ni. A be le egye zõ nyi lat ko zat és az írá sos tá jé - koz ta tó egy-egy ere de ti pél dá nyát a vizs gá la ti do ku men tá - ci ó ban kell meg õriz ni, egy-egy ere de ti pél dá nyát pe dig a vizs gá la ti alany nak kell át ad ni.

(7) Amennyi ben a be avat ko zás sal nem járó vizs gá lat tal kap cso lat ban olyan új, lé nye ges in for má ció vá lik is mert té, amely érin ti az írá sos tá jé koz ta tó ban fog lal ta kat, az en ge - dély mó do sí tá sát kell kez de mé nyez ni a 20/M. §-ban fog - lal tak nak meg fele lõen. A mó do sí tott írá sos tá jé koz ta tó ban fog lal tak ról a vizs gá la ti alanyt is mé tel ten tá jé koz tat ni kell, és be le egye zé sét kell kér ni a vizs gá lat foly ta tá sá hoz. En - nek hi á nyá ban a vizs gá la tot az érin tett sze mé lyen nem le - het foly tat ni.

20/I. § Kis ko rú a kon be avat ko zás sal nem járó vizs gá lat a 20/G–20/H. §-ban fog lal tak meg fe le lõ al kal ma zá sa ese tén is csak ak kor vé gez he tõ, ha az aláb bi fel té te lek mind egyi - ke tel je sül:

a) a vizs gá lat köz vet len kap cso lat ban van az zal a kli ni - kai kór kép pel, amely ben a kis ko rú szen ved, vagy olyan jel le gû, amely csak kis ko rú a kon vé gez he tõ el;

b) 16 éven alu li kis ko rú ese tén a nyi lat ko zat té tel re jo -

go sult sze mély be le egye zõ nyi lat ko za ta a vé le mény al ko -

tás ra és hely zet ér té ke lés re ké pes kis ko rú va ló szí nû sít he tõ

aka ra tát tar tal maz za, és ez a nyi lat ko zat bár mi kor vissza -

von ha tó anél kül, hogy a kis ko rú bár mi hát rányt szen -

vedne;

lembe ve szi, ha a vé le mény al ko tás ra és hely zet ér té ke lés re ké pes 16 éven alu li kis ko rú ki fe je zet ten el há rít ja a vizs gá - lat ban való rész vé telt, il let ve azt, hogy a vizs gá lat ból bár - mi kor ki kí ván lép ni;

e) a 20/D. § sze rin ti szerv gyer mek gyó gyász szak or vos szak vé le mé nyé nek bir to ká ban dönt az en ge dé lye zés rõl.

20/J. § (1) Nem von ha tó be be avat ko zás sal nem járó vizs gá lat ba az a cse lek võ kép te len, il let ve kor lá to zot tan cse lek võ ké pes sze mély, aki ko ráb ban, cse lek võ ké pes sé ge bir to ká ban ki fe je zet ten ki zár ta az ilyen vizs gá la tok ban való rész vé te lét. Egy adott vizs gá lat ba nem von ha tó be az sem, aki ko ráb ban, cse lek võ ké pes sé ge bir to ká ban vissza - uta sí tot ta a be le egye zés meg adá sát az adott vizs gá lat hoz.

(2) Cse lek võ kép te len vagy kor lá to zot tan cse lek võ ké pes nagy ko rú a kon a 20/G–20/H. §-ban fog lal tak meg fe le lõ alkalmazásával is csak ab ban az eset ben vé gez he tõ be avat - ko zás sal nem járó vizs gá lat, ha – az (1) be kez dés ben fog - lal tak figye lembe véte lével – az aláb bi fel té te lek mind egyi - ke tel je sül:

a) cse lek võ kép te len sze mély ese tén a nyi lat ko zat té tel - re jo go sult sze mély be le egye zõ nyi lat ko za tá nak a vizs gá - la ti alany fel té te le zett aka ra tát kell tar tal maz nia és ez a nyi - lat ko zat bár mi kor vissza von ha tó anél kül, hogy eb bõl a vizs gá la ti alany nak hát rá nya szár maz na;

b) a vizs gá la ti alanyt szá má ra ért he tõ mó don, meg fele - lõen tá jé koz tat ták a vizs gá lat ról, a ked ve zõ és a ked ve zõt - len ha tá sok ról;

c) cse lek võ kép te len sze mély ese tén a vizs gá ló és a vizs gá lat ve ze tõ tel jes kö rû en figye lembe ve szi, ha a vé le - mény al ko tás ra és hely zet ér té ke lé sé re ké pes vizs gá la ti alany ki fe je zet ten el há rít ja a vizs gá lat ban való rész vé telt, vagy a vizs gá lat ból bár mi kor ki kí ván lép ni;

d) a 20/D. § sze rin ti szerv a kér dé ses be teg ség nek meg - fe le lõ szak or vos szak vé le mé nyé nek bir to ká ban dönt az en ge dé lye zés rõl.

(3) Ha a vizs gá la ti alany a be avat ko zás sal nem járó vizs - gá lat so rán cse lek võ ké pes sé vá lik, a le he tõ leg ha ma rabb tá jé koz tat ni kell a vizs gá lat ról, és a 20/H. §-ban fog lal tak meg fe le lõ al kal ma zá sá val be kell sze rez ni a be le egye zé sét an nak foly ta tá sá hoz. En nek hi á nyá ban a vizs gá la tot az érin tett sze mé lyen nem le het foly tat ni.

20/K. § Amennyi ben a be avat ko zás sal nem járó vizs gá - lat egész ség ügyi szol gál ta tó nál zaj lik, a meg bí zó a vizs gá - la ti terv ma gyar nyel vû össze fog la ló ját be nyújt ja a vizs gá - la tot vég zõ egész ség ügyi szol gál ta tó ve ze tõ jé hez, aki dönt ar ról, hogy a 20/D. § sze rin ti szerv jö võ be li en ge dé lyé nek meg lé te ese té re a 2. szá mú mel lék let sze rin ti be je len tés ki - töl té sé vel elõ ze tesen be fo gad ja-e az ál ta la ve ze tett egész - ség ügyi szol gál ta tó nál a szó ban for gó vizs gá la tot.

20/L. § A vizs gá ló, a vizs gá lat ve ze tõ, az egész ség ügyi szol gál ta tó, il let ve a meg bí zó kö zöt ti, a be avat ko zás sal

vizs gá lat meg kez dé sét köve tõen a meg bí zó a vizs gá la ti ter vet mó do sít hat ja. Ha a vizs gá la ti terv ben lé nye ges vál - toz ta tást ter vez, a meg bí zó nak – a mó do sí tá sok in do ka i nak és pon tos tar tal má nak meg je lö lé sé vel – az en ge dély mó do - sí tá sát kell ké rel mez nie a 20/D. § sze rin ti szerv nél.

(2) A vizs gá la ti terv lé nye ges mó do sí tá sá nak mi nõ sül kü lö nö sen, ha

a) a mó do sí tás meg vál toz tat hat ja a vizs gá lat el vég zé sét alá tá masz tó tu do má nyos do ku men tu mok ér tel me zé sét;

b) a vál toz ta tás a to bor zás mód sze ré re, szö ve gé re irá - nyul;

c) az ad di gi vizs gá la ti ered mé nyek az írá sos tá jé koz ta tó mó do sí tá sát te szik szük sé ges sé.

(3) Az en ge dély mó do sí tá sá ra irá nyu ló ké re lem ben a meg bí zó nak meg kell je löl nie a mó do sí tás in do kát, egy ide - jû leg a mó do sí tott be teg tá jé koz ta tó, be le egye zé si nyi lat - ko zat, il let ve to bor zá si mód szer, szö veg ter ve ze tét is csa - tol nia kell.

20/N. § Az en ge dé lye zett, be avat ko zás sal nem járó vizs gá lat alatt a vizs gá la ti ala nyok és a nyi lat ko zat té tel re jo go sult sze mé lyek, a vizs gá lók, a vizs gá lat ve ze tõk, a vizs gá la tot vég zõ egész ség ügyi szol gál ta tó ve ze tõ je, il let - ve a meg bí zó pa nasszal for dul hat nak a 20/D. § sze rin ti szerv hez, ha meg íté lé sük sze rint a vizs gá la tot az en ge dély - ben, il let ve a vizs gá la ti terv ben elõ ír tak tól el té rõ en foly - tatják.

20/O. § A be avat ko zás sal nem járó vizs gá lat be fe je zé sét kö ve tõ ki lenc ven na pon be lül a meg bí zó ér te sí tést küld a 20/D. § sze rin ti szerv nek a vizs gá lat be fe je zé sé rõl, a be - vont be te gek szá má ról, il let ve kö ré rõl, vizs gá lat be fe je zé - sét kö ve tõ száz nyolc van na pon be lül pe dig a vizs gá lat cél - ki tû zé sé re adott vá lasz ról.

20/P. § (1) A be avat ko zás sal nem járó vizs gá lat en ge dé - lye zett vizs gá la ti ter vé nek elõ írásai fog lal ko zá si sza bály - nak mi nõ sül nek.

(2) A be avat ko zás sal nem járó vizs gá la tok so rán a sze - mé lyes ada tok vé del mé rõl és a köz ér de kû ada tok nyil vá - nos sá gá ról szóló 1992. évi LXIII. tör vény, az egész ség - ügyi és a hoz zá juk kap cso ló dó sze mé lyes ada tok ke ze lé sé - rõl és vé del mé rõl szóló 1997. évi XLVII. tör vény, va la - mint a kü lön jog sza bá lyok ban fog lalt adat ke ze lés re vo nat - ko zó ren del ke zé se ket al kal maz ni kell.

(3) Ha a meg bí zó egyes vagy va la mennyi, a vizs gá lat tal kap cso la tos fel ada tá nak tel je sí té sé vel meg bíz más ter mé - sze tes vagy jogi sze mélyt, jogi sze mé lyi ség gel nem ren - del ke zõ gaz da sá gi tár sa sá got, eb ben az eset ben is a meg - bízó fe le l az e ren de let ben és a kü lön jog sza bá lyok ban fog - lalt, vizs gá la tok ra vo nat ko zó ren del ke zé sek be tar tá sá ért.

20/Q. § Ret ros pek tív vizs gá lat ese té ben a 20/E. § (1) be -

kez dé sé nek c)–d) pont ját és (5) be kez dé sé nek c) pont ját,