HIVATALOS ÉRTESÍTÕ

(1)

I. Utasítások

10/2012. (II. 16.) HM utasítás az intézményi bevételekkel kapcsolatos feladatokról szóló 1/2011. (I. 11.)

HM utasítás módosításáról 834

11/2012. (II. 16.) HM utasítás a honvédelmi szervezetek alaptevékenysége ellátására rendelkezésre álló szabad kapacitás kihasználását célzó tevékenységek szabályairól, valamint a vállalkozási

tevékenységgel kapcsolatos egyes kérdésekrõl 835

1/2012. (II. 16.) KüM utasítás az ügyelet rendjérõl 839

2/2012. (II. 16.) KüM utasítás a kormánytisztviselõk, ügykezelõk és munkavállalók tartós

külszolgálatának egyes kérdéseirõl 842

3/2012. (II. 16.) NEFMI utasítás az Országos Rehabilitációs és Szociális Szakértõi Intézet (ORSZI) Szervezeti és Mûködési Szabályzatának kiadásáról, valamint a funkcióképesség, a fogyatékosság és a megváltozott munkaképesség véleményezésérõl szóló szakmai irányelvek alkalmazásáról

szóló 1/2008. (SZK. 1.) SZMM utasítás hatályon kívül helyezésérõl 861

8/2012. (II. 16.) LÜ utasítás az Adatkezelési Szabályzat kiadásáról 862

9/2012. (II. 16.) LÜ utasítás a gyermek- és ifjúságvédelmi ügyészi szakfeladatok ellátásáról 873 1/2012. (II. 16.) PSZÁF utasítás a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének Szervezeti és Mûködési

Szabályzatáról 881

2/2012. (II. 16.) ONYF utasítás a Közszolgálati Szabályzatról szóló 27/2010. ONYF utasítás módosításáról 931 1/2012. (II. 16.) BM OKF utasítás a közigazgatási vezetõk, a polgári védelmi szervezetek,

a köznevelésben és a felsõoktatásban résztvevõk, valamint a pedagógusok katasztrófavédelmi

felkészítésének végrehajtásával kapcsolatos feladatokról 935

2/2012. (II. 16.) BM OKF utasítás az önkormányzati tûzoltó-parancsnokságok szakmai irányításáról

és felügyeleti ellenõrzésének rendjérõl 938

3/2012. (II. 16.) BM OKF utasítás a hivatásos tûzoltó-parancsnokságok és a mûszaki mentõbázisok mûködési területérõl, valamint az önkormányzati tûzoltó-parancsnokságok elsõdleges mûveleti

körzetérõl 942

II. Személyügyi hírek

A Belügyminisztérium személyügyi hírei 1056

A Miniszterelnökség személyügyi hírei 1057

III. Alapító okiratok

A Belügyminisztérium irányítása alá tartozó költségvetési szervek alapító okiratai A hivatásos katasztrófavédelmi szervezet központi szervei

A Belügyminisztérium Országos Katasztrófavédelmi Fõigazgatóság Alapító Okirata

a módosításokkal egységes szerkezetbe foglalva 1058

Tar ta lom je gyzék

HIVATALOS ÉRTESÍTÕ ^{9. szám}

A M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y M E L L É K L E T E 2012. február 16., csütörtök

(2)

A Repülõtéri Hivatásos Tûzoltóság Alapító Okirata a módosításokkal egységes szerkezetbe foglalva 1062 A Polgári Védelmi Parancsnokság Alapító Okirata a módosításokkal egységes szerkezetbe foglalva 1065 A Belügyminisztérium Országos Katasztrófavédelmi Fõigazgatóság Gazdasági Ellátó Központ

Alapító Okirata a módosításokkal egységes szerkezetbe foglalva 1067

A Katasztrófavédelmi Oktatási Központ Alapító Okirata a módosításokkal egységes szerkezetbe

foglalva 1069

A Fõvárosi Katasztrófavédelmi Igazgatóság Alapító Okirata a módosításokkal egységes szerkezetbe

foglalva 1072

A Baranya Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság Alapító Okirata a módosításokkal egységes

szerkezetbe foglalva 1074

A Bács-Kiskun Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság Alapító Okirata a módosításokkal egységes

A Békés Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság Alapító Okirata a módosításokkal egységes

A Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság Alapító Okirata

A Csongrád Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság Alapító Okirata a módosításokkal egységes

A Fejér Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság Alapító Okirata a módosításokkal egységes

A Gyõr-Moson-Sopron Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság Alapító Okirata a módosításokkal

egységes szerkezetbe foglalva 1088

A Hajdú-Bihar Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság Alapító Okirata a módosításokkal egységes

A Heves Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság Alapító Okirata a módosításokkal egységes

A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság Alapító Okirata a módosításokkal

A Komárom-Esztergom Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság Alapító Okirata a módosításokkal

A Nógrád Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság Alapító Okirata a módosításokkal egységes

A Pest Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság Alapító Okirata a módosításokkal egységes

A Somogy Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság Alapító Okirata a módosításokkal egységes

A Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság Alapító Okirata

A Tolna Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság Alapító Okirata a módosításokkal egységes

A Vas Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság Alapító Okirata a módosításokkal egységes

A Veszprém Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság Alapító Okirata a módosításokkal egységes

A Zala Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság Alapító Okirata a módosításokkal egységes

A hivatásos katasztrófavédelmi szervezet területi szervei

Siklós Hivatásos Tûzoltóság Alapító Okirata a módosításokkal egységes szerkezetbe foglalva 1118 Pécs Hivatásos Tûzoltóság Alapító Okirata a módosításokkal egységes szerkezetbe foglalva 1120 Mohács Hivatásos Tûzoltóság Alapító Okirata a módosításokkal egységes szerkezetbe foglalva 1122 Komló Hivatásos Tûzoltóság Alapító Okirata a módosításokkal egységes szerkezetbe foglalva 1123 Szigetvár Hivatásos Tûzoltóság Alapító Okirata a módosításokkal egységes szerkezetbe foglalva 1125 Baja Hivatásos Tûzoltóság Alapító Okirata a módosításokkal egységes szerkezetbe foglalva 1127 Kalocsa Hivatásos Tûzoltóság Alapító Okirata a módosításokkal egységes szerkezetbe foglalva 1128

(3)

Kiskõrös Hivatásos Tûzoltóság Alapító Okirata a módosításokkal egységes szerkezetbe foglalva 1130 Kiskunfélegyháza Hivatásos Tûzoltóság Alapító Okirata a módosításokkal egységes szerkezetbe

foglalva 1132

Kecskemét Hivatásos Tûzoltóság Alapító Okirata a módosításokkal egységes szerkezetbe foglalva 1133 Kiskunhalas Hivatásos Tûzoltóság Alapító Okirata a módosításokkal egységes szerkezetbe foglalva 1135 Gyula Hivatásos Tûzoltóság Alapító Okirata a módosításokkal egységes szerkezetbe foglalva 1136 Békéscsaba Hivatásos Tûzoltóság Alapító Okirata a módosításokkal egységes szerkezetbe foglalva 1138 Szeghalom Hivatásos Tûzoltóság Alapító Okirata a módosításokkal egységes szerkezetbe foglalva 1139 Orosháza Hivatásos Tûzoltóság Alapító Okirata a módosításokkal egységes szerkezetbe foglalva 1141 Szarvas Hivatásos Tûzoltóság Alapító Okirata a módosításokkal egységes szerkezetbe foglalva 1142 Mezõkovácsháza Hivatásos Tûzoltóság Alapító Okirata a módosításokkal egységes szerkezetbe

foglalva 1144

Sátoraljaújhely Hivatásos Tûzoltóság Alapító Okirata a módosításokkal egységes szerkezetbe

foglalva 1145

Kazincbarcika Hivatásos Tûzoltóság Alapító Okirata a módosításokkal egységes szerkezetbe

foglalva 1147

Szendrõ Hivatásos Tûzoltóság Alapító Okirata a módosításokkal egységes szerkezetbe foglalva 1149 Ózd Hivatásos Tûzoltóság Alapító Okirata a módosításokkal egységes szerkezetbe foglalva 1150 Mezõkövesd Hivatásos Tûzoltóság Alapító Okirata a módosításokkal egységes szerkezetbe foglalva 1152 Tiszaújváros Hivatásos Tûzoltóság Alapító Okirata a módosításokkal egységes szerkezetbe foglalva 1153 Miskolc Hivatásos Tûzoltóság Alapító Okirata a módosításokkal egységes szerkezetbe foglalva 1155 Szerencs Hivatásos Tûzoltóság Alapító Okirata a módosításokkal egységes szerkezetbe foglalva 1156 Encs Hivatásos Tûzoltóság Alapító Okirata a módosításokkal egységes szerkezetbe foglalva 1158 Csongrád Hivatásos Tûzoltóság Alapító Okirata a módosításokkal egységes szerkezetbe foglalva 1159 Makó Hivatásos Tûzoltóság Alapító Okirata a módosításokkal egységes szerkezetbe foglalva 1161 Hódmezõvásárhely Hivatásos Tûzoltóság Alapító Okirata a módosításokkal egységes szerkezetbe

foglalva 1162

Szentes Hivatásos Tûzoltóság Alapító Okirata a módosításokkal egységes szerkezetbe foglalva 1164 Szeged Hivatásos Tûzoltóság Alapító Okirata a módosításokkal egységes szerkezetbe foglalva 1165 Dunaújváros Hivatásos Tûzoltóság Alapító Okirata a módosításokkal egységes szerkezetbe foglalva 1167 Bicske Hivatásos Tûzoltóság Alapító Okirata a módosításokkal egységes szerkezetbe foglalva 1169 Székesfehérvár Hivatásos Tûzoltóság Alapító Okirata a módosításokkal egységes szerkezetbe

foglalva 1170

Mór Hivatásos Tûzoltóság Alapító Okirata a módosításokkal egységes szerkezetbe foglalva 1172 Sárbogárd Hivatásos Tûzoltóság Alapító Okirata a módosításokkal egységes szerkezetbe foglalva 1173 Csorna Hivatásos Tûzoltóság Alapító Okirata a módosításokkal egységes szerkezetbe foglalva 1175 Mosonmagyaróvár Hivatásos Tûzoltóság Alapító Okirata a módosításokkal egységes szerkezetbe

foglalva 1176

Sopron Hivatásos Tûzoltóság Alapító Okirata a módosításokkal egységes szerkezetbe foglalva 1178 Gyõr Hivatásos Tûzoltóság Alapító Okirata a módosításokkal egységes szerkezetbe foglalva 1180 Kapuvár Hivatásos Tûzoltóság Alapító Okirata a módosításokkal egységes szerkezetbe foglalva 1181 Hajdúböszörmény Hivatásos Tûzoltóság Alapító Okirata a módosításokkal egységes szerkezetbe

foglalva 1183

Hajdúszoboszló Hivatásos Tûzoltóság Alapító Okirata a módosításokkal egységes szerkezetbe

foglalva 1185

Püspökladány Hivatásos Tûzoltóság Alapító Okirata a módosításokkal egységes szerkezetbe

foglalva 1186

Berettyóújfalu Hivatásos Tûzoltóság Alapító Okirata a módosításokkal egységes szerkezetbe

foglalva 1188

Debrecen Hivatásos Tûzoltóság Alapító Okirata a módosításokkal egységes szerkezetbe foglalva 1189 Hajdúnánás Hivatásos Tûzoltóság Alapító Okirata a módosításokkal egységes szerkezetbe foglalva 1191 Gyöngyös Hivatásos Tûzoltóság Alapító Okirata a módosításokkal egységes szerkezetbe foglalva 1193 Heves Hivatásos Tûzoltóság Alapító Okirata a módosításokkal egységes szerkezetbe foglalva 1194

(4)

Eger Hivatásos Tûzoltóság Alapító Okirata a módosításokkal egységes szerkezetbe foglalva 1196 Hatvan Hivatásos Tûzoltóság Alapító Okirata a módosításokkal egységes szerkezetbe foglalva 1198 Mezõtúr Hivatásos Tûzoltóság Alapító Okirata a módosításokkal egységes szerkezetbe foglalva 1199 Karcag Hivatásos Tûzoltóság Alapító Okirata a módosításokkal egységes szerkezetbe foglalva 1201 Jászberény Hivatásos Tûzoltóság Alapító Okirata a módosításokkal egységes szerkezetbe foglalva 1202 Szolnok Hivatásos Tûzoltóság Alapító Okirata a módosításokkal egységes szerkezetbe foglalva 1204 Tiszafüred Hivatásos Tûzoltóság Alapító Okirata a módosításokkal egységes szerkezetbe foglalva 1205 Kunszentmárton Hivatásos Tûzoltóság Alapító Okirata a módosításokkal egységes szerkezetbe

foglalva 1207

Komárom Hivatásos Tûzoltóság Alapító Okirata a módosításokkal egységes szerkezetbe foglalva 1209 Nyergesújfalu Hivatásos Tûzoltóság Alapító Okirata a módosításokkal egységes szerkezetbe

foglalva 1210

Tatabánya Hivatásos Tûzoltóság Alapító Okirata a módosításokkal egységes szerkezetbe foglalva 1212 Esztergom Hivatásos Tûzoltóság Alapító Okirata a módosításokkal egységes szerkezetbe foglalva 1214 Pásztó Hivatásos Tûzoltóság Alapító Okirata a módosításokkal egységes szerkezetbe foglalva 1215 Balassagyarmat Hivatásos Tûzoltóság Alapító Okirata a módosításokkal egységes szerkezetbe

foglalva 1217

Rétság Hivatásos Tûzoltóság Alapító Okirata a módosításokkal egységes szerkezetbe foglalva 1219 Salgótarján Hivatásos Tûzoltóság Alapító Okirata a módosításokkal egységes szerkezetbe foglalva 1220 Dabas Hivatásos Tûzoltóság Alapító Okirata a módosításokkal egységes szerkezetbe foglalva 1222 Monor Hivatásos Tûzoltóság Alapító Okirata a módosításokkal egységes szerkezetbe foglalva 1223 Cegléd Hivatásos Tûzoltóság Alapító Okirata a módosításokkal egységes szerkezetbe foglalva 1225 Nagykáta Hivatásos Tûzoltóság Alapító Okirata a módosításokkal egységes szerkezetbe foglalva 1226 Szentendre Hivatásos Tûzoltóság Alapító Okirata a módosításokkal egységes szerkezetbe foglalva 1228 Ráckeve Hivatásos Tûzoltóság Alapító Okirata a módosításokkal egységes szerkezetbe foglalva 1229 Nagykõrös Hivatásos Tûzoltóság Alapító Okirata a módosításokkal egységes szerkezetbe foglalva 1231 Vác Hivatásos Tûzoltóság Alapító Okirata a módosításokkal egységes szerkezetbe foglalva 1232 Szigetszentmiklós Hivatásos Tûzoltóság Alapító Okirata a módosításokkal egységes szerkezetbe

foglalva 1234

Érd Hivatásos Tûzoltóság Alapító Okirata a módosításokkal egységes szerkezetbe foglalva 1235 Gödöllõ Hivatásos Tûzoltóság Alapító Okirata a módosításokkal egységes szerkezetbe foglalva 1237 Siófok Hivatásos Tûzoltóság Alapító Okirata a módosításokkal egységes szerkezetbe foglalva 1238 Nagyatád Hivatásos Tûzoltóság Alapító Okirata a módosításokkal egységes szerkezetbe foglalva 1240 Marcali Hivatásos Tûzoltóság Alapító Okirata a módosításokkal egységes szerkezetbe foglalva 1242 Kaposvár Hivatásos Tûzoltóság Alapító Okirata a módosításokkal egységes szerkezetbe foglalva 1243 Barcs Hivatásos Tûzoltóság Alapító Okirata a módosításokkal egységes szerkezetbe foglalva 1245 Kisvárda Hivatásos Tûzoltóság Alapító Okirata a módosításokkal egységes szerkezetbe foglalva 1247 Nyírbátor Hivatásos Tûzoltóság Alapító Okirata a módosításokkal egységes szerkezetbe foglalva 1248 Záhony Hivatásos Tûzoltóság Alapító Okirata a módosításokkal egységes szerkezetbe foglalva 1250 Nyíregyháza Hivatásos Tûzoltóság Alapító Okirata a módosításokkal egységes szerkezetbe foglalva 1252 Vásárosnamény Hivatásos Tûzoltóság Alapító Okirata a módosításokkal egységes szerkezetbe

foglalva 1253

Mátészalka Hivatásos Tûzoltóság Alapító Okirata a módosításokkal egységes szerkezetbe foglalva 1255 Fehérgyarmat Hivatásos Tûzoltóság Alapító Okirata a módosításokkal egységes szerkezetbe

foglalva 1257

Paks Hivatásos Tûzoltóság Alapító Okirata a módosításokkal egységes szerkezetbe foglalva 1258 Bonyhád Hivatásos Tûzoltóság Alapító Okirata a módosításokkal egységes szerkezetbe foglalva 1260 Dombóvár Hivatásos Tûzoltóság Alapító Okirata a módosításokkal egységes szerkezetbe foglalva 1262 Szekszárd Hivatásos Tûzoltóság Alapító Okirata a módosításokkal egységes szerkezetbe foglalva 1263 Tamási Hivatásos Tûzoltóság Alapító Okirata a módosításokkal egységes szerkezetbe foglalva 1265 Szombathely Hivatásos Tûzoltóság Alapító Okirata a módosításokkal egységes szerkezetbe

foglalva 1266

Körmend Hivatásos Tûzoltóság Alapító Okirata a módosításokkal egységes szerkezetbe foglalva 1268

(5)

Kõszeg Hivatásos Tûzoltóság Alapító Okirata a módosításokkal egységes szerkezetbe foglalva 1270 Sárvár Hivatásos Tûzoltóság Alapító Okirata a módosításokkal egységes szerkezetbe foglalva 1271 Celldömölk Hivatásos Tûzoltóság Alapító Okirata a módosításokkal egységes szerkezetbe foglalva 1273 Balatonfûzfõ Hivatásos Tûzoltóság Alapító Okirata a módosításokkal egységes szerkezetbe foglalva 1275 Ajka Hivatásos Tûzoltóság Alapító Okirata a módosításokkal egységes szerkezetbe foglalva 1276 Veszprém Hivatásos Tûzoltóság Alapító Okirata a módosításokkal egységes szerkezetbe foglalva 1278 Badacsonytomaj Hivatásos Tûzoltóság Alapító Okirata a módosításokkal egységes szerkezetbe

foglalva 1279

Pápa Hivatásos Tûzoltóság Alapító Okirata a módosításokkal egységes szerkezetbe foglalva 1281 Pétfürdõ Hivatásos Tûzoltóság Alapító Okirata a módosításokkal egységes szerkezetbe foglalva 1283 Letenye Hivatásos Tûzoltóság Alapító Okirata a módosításokkal egységes szerkezetbe foglalva 1284 Lenti Hivatásos Tûzoltóság Alapító Okirata a módosításokkal egységes szerkezetbe foglalva 1286 Keszthely Hivatásos Tûzoltóság Alapító Okirata a módosításokkal egységes szerkezetbe foglalva 1287 Nagykanizsa Hivatásos Tûzoltóság Alapító Okirata a módosításokkal egységes szerkezetbe foglalva 1289 Zalaegerszeg Hivatásos Tûzoltóság Alapító Okirata a módosításokkal egységes szerkezetbe

foglalva 1291

Zalaszentgrót Hivatásos Tûzoltóság Alapító Okirata a módosításokkal egységes szerkezetbe

foglalva 1292

A Magyar Mûvészeti Akadémia irányítása alá tartozó önállóan mûködõ és gazdálkodó köztestületi költségvetési szerv alapító okirata

A Magyar Mûvészeti Akadémia Titkársága Alapító Okirata 1294

V. Közlemények

4/2012. (II. 16.) KüM közlemény a Magyar Köztársaság Kormánya és az Albán Köztársaság Minisztertanácsa között a gazdasági együttmûködésrõl szóló megállapodás kihirdetésérõl

szóló 154/2010. (V. 4.) Korm. rendelet 2. és 3. §-ainak hatálybalépésérõl 1297 A közigazgatási és igazságügyi miniszter közleményei

érvényét vesztett jogtanácsosi igazolványról 1297

érvényét vesztett végrehajtó-jelölti igazolványról 1297

A nemzetgazdasági miniszter közleménye a kormányzati szektorba sorolt egyéb szervezetekrõl 1298 A nemzetgazdasági miniszter közleménye a felszámolók névjegyzékében történt változásokról 1303 A nemzetgazdasági miniszter közleménye a 2012-ben Magyarországon engedéllyel foglalkoztatható

harmadik országbeli állampolgárok legmagasabb számáról 1307

A BM Országos Katasztrófavédelmi Fõigazgatóság tájékoztatója a tûzvédelmi szakvizsga

törzsanyagáról 1307

A Magyar Bányászati és Földtani Hivatal pályázata bányászati jog megszerzésére 1320 A Köz igaz ga tá si és Elekt ro ni kus Köz szol gál ta tá sok Köz pon ti Hi va ta lá nak közleménye

elveszett törzskönyvekrõl 1327

VI. Hirdetmények

A Magyar Bányászati és Földtani Hivatal hirdetménye robbantómesteri engedély érvénytelenítésérõl 1328 A GARDTECH Gazdasági, Kereskedelmi és Szolgáltató Kft. hirdetménye számlatömb

érvénytelenítésérõl 1328

(6)

I. Utasítások

A honvédelmi miniszter 10/2012. (II. 16.) HM utasítása

az intézményi bevételekkel kapcsolatos feladatokról szóló 1/2011. (I. 11.) HM utasítás módosításáról

A honvédelemrõl és a Magyar Honvédségrõl, valamint a különleges jogrendben bevezethetõ intézkedésekrõl szóló 2011. évi CXIII. törvény egyes rendelkezéseinek végrehajtásáról szóló 290/2011. (XII. 22.) Korm. rendelet 2. § (2) bekezdés g) pontja alapján, figyelemmel az (5) bekezdés a) pont af) alpontjában foglaltakra, az intézményi bevételekkel kapcsolatos feladatokról szóló 1/2011.

(I. 11.) HM utasítás módosítására a következõ utasítást adom ki:

1. § Az intézményi bevételekkel kapcsolatos feladatokról szóló 1/2011. (I. 11.) HM utasítás (a továbbiakban: Ut.) 1. §-a helyébe a következõ rendelkezés lép:

„1. § Az utasítás hatálya a Honvédelmi Minisztériumra (a továbbiakban: HM), a honvédelemért felelõs miniszter (a továbbiakban: miniszter) közvetlen alárendeltségébe tartozó szervezetekre, a Katonai Nemzetbiztonsági Szolgálatra (a továbbiakban: KNBSZ), továbbá a Magyar Honvédség (a továbbiakban: MH) katonai szervezeteire (a továbbiakban együtt: honvédelmi szervezetek) terjed ki.”

2. § Az Ut. 2. §-a helyébe a következõ rendelkezés lép:

„2. § Ezen utasítás alkalmazásában a HM költségvetési fejezet központosított bevétele (a továbbiakban: központosított bevétel):

a) az inkurrencia értékesítés általános forgalmi adóval (a továbbiakban: áfa) csökkentett bevétele;

b) a munkahelyi étkeztetés térítési díjbevételének a bruttó térítési díj áfájával, az élelmezési pénznorma nettó összegével és a papír alapú étkezési utalványok visszaváltási költségével csökkentett összege;

c) a vállalkozási tevékenységbõl és a honvédelmi szervezetek alaptevékenysége ellátására rendelkezésre álló szabad kapacitás kihasználását célzó tevékenységek szabályairól, valamint a vállalkozási tevékenységgel kapcsolatos egyes kérdésekrõl szóló HM utasításban engedélyezett kiegészítõ tevékenységekbõl származó bevétel ugyanezen HM utasításban meghatározott része;

d) a c) pont szerinti kiegészítõ, és a KNBSZ katonai nemzetbiztonsági szakfeladatával összefüggõ tevékenységek kivételével az alaptevékenységbõl – ide értve a helyiségek bérbeadását, valamint a honvédelemrõl és a Magyar Honvédségrõl, valamint a különleges jogrendben bevezethetõ intézkedésekrõl szóló 2011. évi CXIII. törvény 36. § (1) bekezdés g) és (2) bekezdés b) pontja szerinti tevékenységeket is – származó minden terven felüli forint- és devizabevétel, amelyhez kapcsolódó kiadások fedezete költségvetési támogatás, támogatás értékû bevétel vagy természetbeni ellátás formájában biztosított, és annak honvédelmi szervezet részére történõ visszatérítése vagy visszapótlása nem indokolt.”

3. § Az Ut. 4. §-a helyébe a következõ rendelkezés lép:

„4. § A honvédelmi szervezet költségvetési tervjavaslatában – a honvédelmi szervezetek mûködésének az államháztartás mûködési rendjétõl eltérõ szabályairól szóló 346/2009. (XII. 30.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Korm.

rendelet) 28/A. §-ában foglaltak figyelembevételével – nem tervezi a 2. § szerinti bevételeket.”

4. § Az Ut. 6. § (5) bekezdés b) pontja helyébe a következõ rendelkezés lép:

[A (4) bekezdés szerinti]

„b) december havi bevételeket a honvédelmi szervezet átfutó tételként kezeli és a következõ év januárjában a tárgyév elõirányzatát terhelõ teljesített bevételként könyveli.”

(7)

5. § Az Ut. 7. § b) pontja helyébe a következõ rendelkezés lép:

[A HM KPH a 6. § (4) bekezdése szerinti felterjesztés alapján]

„b) a terven felül teljesített bevételek halmozott összegét a Korm. rendelet 28/A. §-ában és az államháztartásról szóló törvény végrehajtásáról szóló 368/2011. (XII. 31.) Korm. rendelet 35. § (2) bekezdése szerint minõsíti,”

6. § Az Ut.

a) 3. §-a nyitó szövegében a „HM utasításban” szövegrész helyébe a „miniszteri körlevélben”,

b) 10. §-ának elsõ mondatában a „védelemgazdasági helyettes államtitkár” szövegrész helyébe a „védelemgazdaságért felelõs helyettes államtitkár”,

szöveg lép.

7. § Ez az utasítás a közzétételét követõ napon lép hatályba, és a hatálybalépését követõ napon hatályát veszti.

Dr. Hende Csaba s. k.,

honvédelmi miniszter

A honvédelmi miniszter 11/2012. (II. 16.) HM utasítása

a honvédelmi szervezetek alaptevékenysége ellátására rendelkezésre álló szabad kapacitás kihasználását célzó tevékenységek szabályairól,

valamint a vállalkozási tevékenységgel kapcsolatos egyes kérdésekrõl

A honvédelemrõl és a Magyar Honvédségrõl, valamint a különleges jogrendben bevezethetõ intézkedésekrõl szóló 2011. évi CXIII. törvény egyes rendelkezéseinek végrehajtásáról szóló 290/2011. (XII. 22.) Korm. rendelet 2. § (2) bekezdés g) pontja alapján, figyelemmel az (5) bekezdés a) pont af) alpontjában foglaltakra, a honvédelmi szervezetek alaptevékenysége ellátására rendelkezésre álló szabad kapacitás kihasználását célzó tevékenységek szabályairól, valamint a vállalkozási tevékenységgel kapcsolatos egyes kérdésekrõl a következõ utasítást adom ki:

1. Általános rendelkezések

1. § Az utasítás hatálya a Honvédelmi Minisztériumra (a továbbiakban: HM), a honvédelemért felelõs miniszter (a továbbiakban: miniszter) közvetlen alárendeltségébe tartozó szervezetekre, a Katonai Nemzetbiztonsági Szolgálatra, továbbá a Magyar Honvédség (a továbbiakban: MH) katonai szervezeteire (a továbbiakban együtt:

honvédelmi szervezetek) terjed ki.

2. § (1) Ezen utasítás elõírásait kell alkalmazni

a) az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény (a továbbiakban: Áht) 7. § (3) bekezdése szerinti, kivételesen az alaptevékenység ellátására rendelkezésre álló idõlegesen szabad kapacitást hasznosító, nem haszonszerzés céljából és nem kötelezõen végzett, a (3) bekezdésben felsorolt tevékenységekre (a továbbiakban: kiegészítõ tevékenység);

b) a vállalkozási tevékenységekre.

(2) Kötelezõen végzett tevékenységnek minõsül a jogszabályban és HM utasításban elrendelt, vagy engedélyezett tevékenység.

(3) Kiegészítõ tevékenység:

a) az MH Honvédkórház Országos Egészségbiztosítási Pénztár által nem finanszírozott ágykapacitás kihasználását célzó tevékenysége;

(8)

b) az MH Légijármû Javítóüzem mûszaki eszköz karbantartási, kalibrálási, gyártási, javítási, valamint biztonságtechnikai vizsgálati és szakmai tanácsadói tevékenységének szolgáltatásként történõ biztosítása;

c) az MH katonai szervezeteinél, valamint a HM Protokoll, Rekreációs és Kulturális Fõigazgatóság (a továbbiakban:

HM PRKF) által üzemeltetett üdülõkben és Honvéd Kulturális Központban az MH igényjogosult állománya és a miniszter által támogatott társadalmi szervezetek részére szervezett rendezvények élelmezési biztosítása;

d) a HM PRKF kulturális és üdültetési célú szabad kapacitásának kihasználása.

3. § (1) Az 5–6. § szabályait kell alkalmazni az alaptevékenység szabad kapacitása kihasználása keretében kivételesen, természetes és jogi személyek részére térítés ellenében végzett egyéb tevékenységekre, ide értve a helyiségek bérbeadását, valamint a honvédelemrõl és a Magyar Honvédségrõl, valamint a különleges jogrendben bevezethetõ intézkedésekrõl szóló 2011. évi CXIII. törvény 36. § (1) bekezdés g) pontja és (2) bekezdés b) pontja szerinti tevékenységeket is.

(2) Az (1) bekezdés szerinti tevékenységekbõl származó bevételeket csak az alaptevékenység kiadásainak fedezeteként lehet felhasználni, a bevételeknek fedezniük kell a felmerülõ közvetlen és közvetett kiadásokat és költségeket.

4. § (1) Honvédelmi szervezet vállalkozási és – az eseti jelleggel végzett kiegészítõ tevékenység kivételével – kiegészítõ tevékenységét az SZMSZ-ben meghatározottak alapján, a gazdálkodási és vállalkozási szabályzatában meghatározott ügyrend szerint végzi azzal a feltétellel, hogy a tevékenység teljesítésébõl származó bevételeknek fedezniük kell a felmerülõ közvetlen és közvetett kiadásokat, költségeket, továbbá az amortizációt.

(2) Vállalkozási tevékenység csak akkor végezhetõ, ha az nem veszélyezteteti az alaptevékenység szakmai alapfeladatainak végrehajtását. Az MH katonai szervezetei vállalkozási tevékenységet csak a Honvéd Vezérkar fõnökének elõzetes engedélyével, az alapító okiratban foglaltak szerint folytathatnak. Az engedély iránti kérelmet szolgálati úton és a HM Közgazdasági és Pénzügyi Hivatal (a továbbiakban: HM KPH) szakmai záradékával kell felterjeszteni.

5. § (1) A kiegészítõ, a vállalkozási és a 3. § szerinti tevékenység

a) az önköltség-számítási szabályzat elkészítésének szabályairól szóló HM utasításban, valamint a Honvédelmi Minisztérium fejezet egységes számviteli politikája XII. fejezetében meghatározottaknak megfelelõen összeállított önköltség-számítási szabályzat szerint kialakított árak alkalmazásával és

b) a Polgári Törvénykönyvrõl szóló 1959. évi IV. törvény (a továbbiakban: Ptk.) elõírásai alapján kötött szerzõdés vagy a honvédelmi szervezet parancsnokának, vezetõjének írásos parancsa vagy határozata alapján végezhetõ.

(2) Nem kell önköltség-számítási szabályzatot készíteni az államháztartás szervezetei beszámolási és könyvvezetési kötelezettségének sajátosságairól szóló 249/2000. (XII. 24.) Korm. rendelet 8. § (9)–(10) bekezdése szerint végzett szolgáltatások esetében.

6. § (1) A kiegészítõ, vállalkozási és a 3. § szerinti tevékenységek bevételeit és kiadásait a honvédelmi szervezet költségvetési javaslatában szakfeladatszámmal elkülönítve teljes körûen meg kell tervezni, ide nem értve

a) a 3. § szerinti tevékenységek közül

aa) az inkurrencia értékesítés általános forgalmi adóval (a továbbiakban: áfa), valamint

ab) a munkahelyi étkeztetés térítési díjbevételének a bruttó térítési díj áfájával, az élelmezési pénznorma nettó összegével és a papíralapú étkezési utalványok visszaváltási költségével

csökkentett bevételét,

b) a kiegészítõ tevékenység esetében a 7. § szerinti fejezeti visszatérüléssel és a mûködési hozzájárulással, c) a vállalkozási tevékenység esetében a 12. § (1)–(2) bekezdésével

kapcsolatosan elszámolandó kiadásokat.

(2) A 3. § szerinti tevékenységek terven felüli bevételeinek elszámolását az intézményi bevételekkel kapcsolatos feladatokról szóló HM utasításban meghatározottak szerint kell végrehajtani.

(9)

2. A kiegészítõ tevékenységek bevételeinek elszámolása és felhasználása

7. § (1) A kiegészítõ tevékenységbõl származó bevételeknek a közterhek, így különösen az áfa kiegyenlítését követõen fennmaradó összegébõl a tevékenység során

a) felhasznált csapatbeszerzésû anyagok és készletek kiadásait kell visszapótolni, visszatéríteni;

b) felhasznált központi, térítésmentes természetbeni ellátás keretében biztosított készletek visszapótlását, kiadásainak visszatérítését kell biztosítani;

c) alkalmazott technikai eszközök amortizációs költségeit, valamint a közüzemi szolgáltatások kiadásait fejezeti visszatérülés címén kell visszatéríteni;

d) a honvédelmi szervezetnél egyébként is felmerülõ személyi kiadások és járulékai megtérülõ, kiszámlázott részének 40%-át mûködési hozzájárulásként kell visszatéríteni.

(2) A fejezeti visszatérülés mértéke

a) közüzemi szolgáltatás igénybevétele esetén – amennyiben az közvetlenül nem mérhetõ – az áfával, valamint a személyi kiadások és járulékai megtérülõ összegével csökkentett bevétel 10%-a;

b) közüzemi szolgáltatás igénybevétele nélkül az áfával, valamint a személyi kiadások és járulékai megtérülõ összegével csökkentett bevétel 5%-a.

(3) Az (1) bekezdés

a) a) pontja szerinti csapatbeszerzésû anyagok és készletek kiadásai visszapótlását intézményi saját bevételként, b) b)–d) pontja szerinti központi, természetbeni ellátás keretében biztosított készletek kiadásainak visszatérítését, a

fejezeti visszatérülést és a mûködési hozzájárulást a HM fejezet központosított bevételeként (a továbbiakban:

központosított bevétel) kell kezelni.

(4) A bevételek áfával és az (1)–(2) bekezdés szerint csökkentett összegét a honvédelmi szervezet – a 9–10. §-ban foglaltak figyelembevételével – mûködési és fejlesztési kiadásaira fordíthatja.

8. § (1) A központosított bevételt havonta – a (2) bekezdésben foglaltak kivételével – a tárgyhónapot követõ hónap 20-áig, az 517/510-es kincstári tranzakciós kód (a továbbiakban: KTK) alkalmazásával, a „HM KPH II. (0102) Központi”

megnevezésû, 10023002-01782439-00000000 számú kincstári számlára kell átutalni, a közlemény rovatban a tevékenység típusát is fel kell tüntetni.

(2) A honvédelmi szervezet az (1) bekezdés szerinti számlára

a) a november havi központosított bevételét december 5-ig, 517/510-es KTK-val,

b) a december havi központosított bevételét a tárgyévet követõ év január 20-ig, 420/510-es KTK-val utalja át.

9. § (1) A bevétel személyi kiadások és járulékai 7. § (1) bekezdés c) pontja szerint csökkentett része, a tevékenységgel összefüggésben felmerült többlet személyi kiadásokra és azok járulékaira, különösen a túlszolgálati díjra, a rendkívüli munkavégzés díjazására, a napidíjra, a Ptk. szerinti megbízási díjra – figyelemmel a szolgálati, közszolgálati, közalkalmazotti jogviszonyon és munkaviszonyon kívüli tevékenységek díjazásáról szóló HM utasítás rendelkezéseire –, a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény szerinti illetménykiegészítésre, a tevékenységben közvetlenül és közvetve résztvevõk munkájának elismerésére, továbbá a belföldi vendéglátás dologi kiadásaira használható fel.

(2) A honvédelmi szervezetek vezetõjét érintõ, (1) bekezdés szerinti kiadások kifizetését a szolgálati elöljáró vagy a hivatali felettes rendelheti el.

(3) Az (1) bekezdés szerinti juttatások az érintettek állománycsoportjára vonatkozó szabályok szerint állapíthatóak meg és folyósíthatók.

10. § (1) A kiegészítõ tevékenység keretében végzett kiemelkedõ teljesítmény elismeréseként a honvédelmi szervezet érintett állománya – figyelemmel az állománycsoportjára vonatkozó jogszabályok, közjogi szervezetszabályozó eszközök és belsõ rendelkezések elõírásaira – évente legfeljebb háromhavi alapilletményének megfelelõ összegû elismerésben részesülhet.

(2) Az ezen utasítás alapján kifizetett elismerés az egyéb címen kifizetett jutalmakkal együtt – a jubileumi jutalmat ide nem értve – sem haladhatja meg évente az érintett távolléti díjának hathavi összegét.

(10)

11. § (1) A 9. § (1) bekezdéséhez fûzõdõ, ezen utasítás alapján folyósítandó pénzbeli juttatások, kifizetések a keretgazdálkodást nem érintõ juttatásnak, kifizetésnek minõsülnek, elkülönítésüket a szakfeladat kód alkalmazásával kell biztosítani.

(2) A 9. § (1) bekezdése alapján kifizetésre kerülõ elismeréseket a HM Költségvetési Gazdálkodási Információs Rendszer, a HM KGIR Integrált Humánpolitikai és Bérszámfejtési Alrendszerében, a HRMS-ben az általános parancsnoki jutalomkeretet nem terhelõ kifizetésként kell kezelni.

3. A vállalkozási tevékenység bevételeinek felhasználása

12. § (1) A vállalkozási tevékenység által igénybe vett eszközök amortizációs költségeit, valamint a közüzemi szolgáltatások költségeit a 7. § (2) bekezdése szerint kell megállapítani és a 8. § szerint kell megfizetni.

(2) A honvédelmi szervezet vállalkozási tevékenységét fenntartási hozzájárulás címén a HM költségvetési fejezet központosított bevételeként befizetési kötelezettség terheli, melynek mértéke az „51–52 személyi juttatások”

számlacsoportban a vállalkozási szakfeladatra együttesen elszámolt kiadások 5%-a. A fenntartási hozzájárulást tárgyévi folyó kiadásként kell elszámolni. Pénzforgalmi rendezését évente egy alkalommal, a tárgyévet követõ év február 20-ig, 420/510-es KTK-val, a 8. § (1) bekezdése szerinti számlára történõ befizetéssel kell végrehajtani.

A befizetési kötelezettséggel kapcsolatos kiadást az érintett honvédelmi szervezet intézményi költségvetésében, vállalkozási szakfeladaton számolja el.

(3) Az államháztartásról szóló törvény végrehajtásáról szóló 368/2011. (XII. 31.) Korm. rendelet (a továbbiakban Ávr.) 51. § (1) bekezdésében foglaltaknak megfelelõen a honvédelmi szervezet a vállalkozási tevékenységében részt vevõk és abban közremûködõk jutalmazására az intézményi költségvetésében, a vállalkozási tevékenységre jóváhagyott eredeti rendszeres személyi juttatások elõirányzatának és vállalkozási tartalékának 12%-áig vállalhat kötelezettséget.

(4) A honvédelmi szervezet az Ávr. 64. §-a szerint megállapított vállalkozási maradványából – az Áht. 46. § (3) bekezdése szerint – a központi költségvetést megilletõ összeget a „620”-as bevételi KTK-val a „HM Fejezeti befizetési”

megnevezésû, 10023002-00370004-60000006 számú kincstári számlájára utalja át.

4. Átmeneti és záró rendelkezések

13. § (1) Ez az utasítás a közzétételét követõ napon lép hatályba.

(2) Az utasítás 12. § (4) bekezdése szerinti befizetési kötelezettségre vonatkozó szabályokat a 2011. évi vállalkozási tevékenység maradványaira is alkalmazni kell.

(3) Hatályát veszti a honvédelmi szervezetek alaptevékenysége ellátására rendelkezésre álló szabad kapacitás kihasználását célzó tevékenységek szabályairól, valamint a vállalkozási tevékenységgel kapcsolatos egyes kérdésekrõl szóló 2/2011. (I. 11.) HM utasítás.

Dr. Hende Csaba s. k.,

honvédelmi miniszter

(11)

A külügyminiszter 1/2012. (II. 16.) KüM utasítása az ügyelet rendjérõl

A jogalkotásról szóló 2010. évi CXXX. törvény 23. § (4) bekezdés c) pontja alapján, a Külügyminisztériumban mûködõ ügyelet rendjét, ide értve a kormányügyeleti rendszer létrehozásáról szóló 1324/2011. (IX. 22.) Korm. határozat 5. pontjában meghatározott biztonsági ügyelet mûködésének szabályait, a következõk szerint állapítom meg:

1. § Jelen utasítás hatálya kiterjed a Külügyminisztérium (a továbbiakban: Minisztérium) központi hivatali szervezeti egységeire, valamint a Magyarország diplomáciai, konzuli és nemzetközi szervezetek mellé rendelt állandó képviseleteire.

Az ügyeleti rendszer

2. § (1) Az ügyelet célja rendkívüli esemény bekövetkezése, egyéb azonnali intézkedést igénylõ ügy felmerülése, valamint fontosabb politikai jellegû információ kezelésének szükségessége esetén biztosítani az információk megfelelõ döntéshozói szintre történõ eljuttatását, és szakszerû eljárás lefolytatását.

(2) A Minisztériumban az ügyeleti feladatokat a biztonsági, az állami vezetõi, a központi és a távközlési ügyelet (a továbbiakban együtt: ügyelet) látja el.

A biztonsági ügyelet

3. § (1) A biztonsági ügyelet biztosítja a gyors, hatékony és hiteles tájékoztatást a biztonsági ügyelet irányítására beosztott állami vezetõ felé, illetõleg az állami vezetõn keresztül a kormányügyelet felé, kormányzati intézkedést igénylõ rendkívüli esemény bekövetkezése esetén.

(2) A kormányzati intézkedést igénylõ, és ezáltal a biztonsági ügyelet intézkedését szükségessé tevõ rendkívüli események körét jelen utasítás 1. melléklete tartalmazza.

(3) A biztonsági ügyelet értesíti a biztonsági ügyelet irányításáért felelõs állami vezetõt a rendkívüli eseményrõl, és számára a beérkezett információkat rögzítve, elektronikus dokumentumban írásvédett formában jelentést készít.

(4) A biztonsági ügyelet az irányítására beosztott állami vezetõ jóváhagyását követõen e-mailben továbbítja a jelentést a Kormányügyelet részére.

(5) A (4) bekezdésben meghatározott jelentés tartalmazza

a) a biztonsági ügyelet megnevezését, a jelentést tevõ nevét, beosztását, telefonszámát,

b) a rendkívüli események jelen utasítás 1. mellékletében szereplõ megjelölését, vagy szükség esetén egyéb meghatározását,

c) a rendkívüli esemény rövid leírását, hely, idõ szerint, d) a megtett intézkedéseket,

e) az emberéletben, egészségben, vagyoni és anyagi károkban bekövetkezett veszteségek felmérését, f) a megelõzéshez, elhárításhoz vagy a védekezéshez szükséges feltételek rendelkezésre állását vagy hiányát, g) annak jelzését, hogy szükséges-e azonnali kormányzati beavatkozás, vagy kommunikációs intézkedés.

(6) A biztonsági ügyelet a jelentés egy példányát, dokumentálás céljából továbbítja a Biztonsági és Távközlési Fõosztály (a továbbiakban: BITÁF) felé.

(7) A biztonsági ügyelet feladatait munkaidõben a BITÁF, munkaidõn túl, ide értve a munkaszüneti napokat is, a központi ügyeletet ellátó munkatárs, a biztonsági ügyeletet irányító állami vezetõ (állami vezetõi ügyelet) utasításai szerint látja el.

(12)

Az állami vezetõi ügyelet

4. § (1) Az állami vezetõi ügyelet feladata kormányzati intézkedést igénylõ rendkívüli helyzet bekövetkezése esetén a biztonsági ügyelet irányítása és felügyelete, valamint a jelentéstételi kötelezettség teljesítése a Kormányügyelet felé.

(2) Az állami vezetõi ügyelet feladatait a Minisztérium helyettes államtitkári besorolású állami vezetõi, havonta, elõre meghatározott beosztás szerint látják el.

(3) Az állami vezetõi ügyelet havi beosztását a Közigazgatási Államtitkár Titkársága (a továbbiakban: KÁT Titkárság) készíti elõ, és a közigazgatási államtitkár határozza meg.

(4) Az állami vezetõi ügyeleti beosztást a KÁT Titkárság továbbítja a Kormányügyelet és a BITÁF felé. A központi ügyeletet a BITÁF tájékoztatja a beosztásról.

A központi ügyelet

5. § (1) A központi ügyelet a 2. § (1) bekezdésében meghatározott biztonsági ügyeleti feladatok körén túl ellátja a (2)–(10) bekezdésben fogalt, kormányzati intézkedést nem igénylõ feladatokat.

(2) A központi ügyeletet ellátó munkatárs köteles a részére meghatározott idõpontban az ügyeleten megjelenni, és ellenõrizni a szükséges technikai eszközök rendelkezésre állását, és mûködését.

(3) A központi ügyeletet ellátó munkatárs átveszi az érkezõ hivatalos küldeményeket, a futárpostát, megteszi a nyílt és rejtjeltáviratokkal kapcsolatos intézkedéseket. Továbbá értékeli a beérkezõ anyagokat, a fontosabb ügyekrõl, eseményekrõl tájékoztatja a minisztérium illetékes fõosztályvezetõjét.

(4) A központi ügyelet az alábbi fontos események bekövetkezése esetén tájékoztatja a BITÁF, illetve az illetékes szervezeti egység vezetõjét:

a) a külképviselet elõtti tüntetés, vagy a mûködésük zavarása,

b) Magyarország külképviselete ellen elkövetett erõszakos cselekmény,

c) a külképviselet személyzetének mozgáskorlátozása, letartóztatása, bántalmazása, kiutasítása, életének veszélyeztetése, vagy a halála,

d) a fogadó államban rendkívüli állapot bevezetése, vagy hatalomátvétel, e) hadiállapot a fogadó állam és harmadik ország között,

f) kitelepítés elrendelése, magyar külképviselet evakuációja, g) fegyverhasználat a külképviseleten,

h) ideiglenesen külföldön tartózkodó több magyar állampolgár halálát okozó baleset, természeti katasztrófa, i) a Minisztérium vagyonkezelésében, vagy használatában lévõ épületben keletkezett kár.

(5) A központi ügyelet az eseményekrõl elektronikus naplót vezet. Számára utasítást csak a Minisztérium állami vezetõi és a szervezeti egységek vezetõi adhatnak.

(6) A központi ügyelet ellátja a magyar és a külföldi légtér használatát igénylõ szervek kérésével kapcsolatos adminisztratív feladatokat. Soron kívüli diplomáciai repülési engedély beszerzése ügyében egyeztet a Minisztérium eljárásrend szerinti illetékes szervezeti egységének vezetõjével, illetõleg a BIT ÁF vezetõjével.

(7) A központi ügyelet a nukleáris balesetekkel, gyakorlatokkal kapcsolatban a keletkezett anyagokat haladéktalanul továbbítja a Belügyminisztériumnak (a továbbiakban: BM), vagy a Kormányügyeletnek, illetve az Országos Atomenergia Hivatalhoz (a továbbiakban: OAH). A bécsi székhelyû Nemzetközi Atomenergia Ügynökségtõl érkezett anyagok vételét – amennyiben kérik – harminc percen belül visszaigazolja a feladónak.

(8) A központi ügyelet jogosult a hazánkban mûködõ külképviseletek jegyzékeit átvenni, felbontani, és – a szükséges egyeztetéseket követõen – az abban foglaltak szerint eljárni.

(9) A központi ügyelet a Minisztérium épületeiben keletkezett üzemzavar, elemi kár, egyéb riasztás esetén tájékoztatja a Köztársasági Õrezred, a BITÁF és a Gazdálkodási Fõosztály vezetését.

(10) A központi ügyeleti szolgálatot megfelelõ felkészültséggel rendelkezõ, a BITÁF és a Személyügyi Fõosztály által közösen kijelölt minisztériumi foglalkoztatott láthat el. A központi ügyeleti szolgálatra szükség esetén az e feladatra kijelölt nyugállományú foglalkoztatott is kijelölhetõ.

(11) A központi ügyelet munkanapokon, budapesti idõ szerint 16.00 órától, pénteken 13.30 órától kezdõdik, és a következõ nap 08.00 óráig, továbbá szombat, vasárnap és munkaszüneti napon 08.00 órától a következõ nap 08.00 óráig tart.

(13)

A távközlési ügyelet

6. § (1) A távközlési ügyelet feladata a Minisztérium központi hivatali szervezeti egységei és külképviseletei közötti nyílt és minõsített összeköttetési rendszerek és a rejtjelzéssel összefüggõ feltételek biztosítása, valamint a sürgõs vagy azonnali jelzéssel érkezett anyagok haladéktalan továbbítása a központi ügyelet részére.

(2) A távközlési ügyelet feladata a nukleáris baleseti éles, vagy gyakorló ún. “EMERCON TEST” információt eljuttatni munkaidõben a BM, a Kormányügyelet, az OAH, a BITÁF és a központi ügyelet részére.

(3) A távközlési ügyelet a munkanapokon, de munkaidõn kívül érkezett telefaxüzenetrõl tájékoztatja a Minisztérium központi ügyeletét.

(4) A távközlési ügyelet folyamatosan felügyeli a monitoringrendszereket (e-mail, fax).

(5) A távközlési ügyelet ellátja az EU VIS központi rendszer mûszaki felügyeletét.

(6) A távközlési ügyeletet a BITÁF munkatársa, illetve e feladatra kijelölt nyugállományú foglalkoztatottja láthat el.

(7) A távközlési ügyelet munkanapokon, 16.00 órától, pénteken 14.00 órától kezdõdik, és a következõ nap 08.00 óráig, továbbá szombat, vasárnap és munkaszüneti napon 08.00 órától a következõ nap 08.00 óráig tart.

Egyéb rendelkezések

7. § (1) Az ügyeleti rendszer feladatellátását valamennyi szervezeti egység köteles elõsegíteni.

(2) Az ügyeleti rendszer elérhetõségeit jelen utasítás 2. melléklete tartalmazza.

Záró rendelkezés

8. § Jelen utasítás a közzétételét követõ napon lép hatályba, és ezzel egyidejûleg az ügyelet rendjérõl szóló 17/2003. KüM utasítás hatályát veszti.

Martonyi János s. k.,

külügyminiszter

1. melléklet az 1/2012. (II. 16.) KüM utasításhoz

Jegyzék a kormányzati intézkedést igénylõ rendkívüli eseményekrõl 1. Nem gyakorló, tehát „éles” nukleáris baleseti riasztás, vagy értesítés.

2. Minden terror jellegû cselekménnyel fenyegetõ helyzet, akár belföldön, akár külföldön keletkezett, az erre vonatkozó információ.

3. Külföldi kormány rendkívüli helyzet bekövetkezésével összefüggõ azonnali segítségkérése.

4. Magyar közjogi méltósággal, kormánytaggal, illetve országgyûlési képviselõvel kapcsolatban külföldön bekövetkezett rendkívüli esemény.

5. Az EU Vészhelyzeti és Krízisközpont olyan intézkedése, melyrõl a Kormányügyelet tájékoztatása szükséges.

6. Külföldön tartózkodó magyar állampolgárok halálát, tömegszerencsétlenségét okozó baleset, katasztrófa.

7. Magyarország diplomáciai és konzuli képviseletin bekövetkezõ, valamint a külföldön tartózkodó állampolgárok biztonságát súlyosan veszélyeztetõ helyzet.

8. A nemzetközi kötelezettségvállalás alapján végzett feladatok végrehajtása során bekövetkezett rendkívüli események.

(14)

2. melléklet az 1/2012. (II. 16.) KüM utasításhoz

Az ügyeleti rendszerek elérhetõségei A Kormányügyelet elérhetõségei az alábbiak:

Tel: +36 1 265-6207 Fax: +36 1 265-6208 BM: 69-007

E-mail: bmugyelet@tek.gov.hu

A Külügyminisztérium Biztonsági Informatikai és Távközlési Fõosztály elérhetõségei:

Tel: 458- 12-25 Fax: 458-1187

E-mail: bitaf@mfa.gov.hu

A Külügyminisztérium központi ügyelete elérhetõségei:

Tel: 458-1000, 201-7615 Fax: 212-5918

BM: 13-263

E-mail: kkpu@mfa.gov.hu

A külügyminiszter 2/2012. (II. 16.) KüM utasítása

a kormánytisztviselõk, ügykezelõk és munkavállalók tartós külszolgálatának egyes kérdéseirõl A jogalkotásról szóló 2010. évi CXXX. törvény 23. § (4) bekezdés c) pontjára és a köztisztviselõk tartós külszolgálatáról szóló 104/2003. (VII. 18.) Korm. rendeletben (a továbbiakban: R.) foglaltakra figyelemmel a kormánytisztviselõk, ügykezelõk és munkavállalók (továbbiakban együtt: kihelyezett) tartós külszolgálatának egyes kérdéseit az alábbiak szerint szabályozom:

1.

Az utasítás hatálya

(1) Jelen utasítás hatálya Magyarország diplomáciai és konzuli képviseleteire, valamint a nemzetközi szervezetek mellett mûködõ állandó képviseleteire (a továbbiakban: külképviselet) kihelyezett kormánytisztviselõkre, kormányzati ügykezelõkre és a (2) bekezdésben foglaltak szerint a munkavállalókra terjed ki.

(2) Jelen utasítás 7. pontja (Helyettesítés a külképviseleten), 8. pontja (Szabadság) és 13. pontja (A tartós külszolgálat ellátásával kapcsolatos egyéb szabályok) a munkavállalókra nem alkalmazandó.

2.

Általános szabályok

(1) A külképviseleteken a hivatalsegéd, portás, gondnok, gépkocsivezetõ, takarító, reprezentációs munkatárs, telefonkezelõ, szakács és egyéb kisegítõ munkakörök beöltésére közszolgálati jogviszonyt létesíteni nem lehet.

(2) A külképviseleteken a Munka Törvénykönyve (a továbbiakban: Mt.) szerint a Külügyminisztérium és a munkavállaló közötti munkaszerzõdéssel foglalkoztatott magyar állampolgár munkavállalók a külképviselet személyi állományának részét képezik. A külképviseletek munkavállalói tartós külszolgálatuk elõtt, vagy legkésõbb annak megkezdésével egyidejûleg a Külügyminisztériummal határozatlan vagy határozott idejû munkaviszonyt létesítenek.

(15)

(3) A munkaszerzõdésben szerzõdõ félként a munkavállalót és Magyarország Külügyminisztériumát (mint munkáltatót) kell szerepeltetni. A munkaszerzõdést és módosítását a Személyügyi Fõosztály készíti el. A munkáltató részérõl a munkaszerzõdés megkötésére, illetve annak megszüntetésére a közigazgatási államtitkár, a munkaszerzõdés módosítására a területet felügyelõ helyettes államtitkár jogosult.

(4) A munkaszerzõdésnek (módosításának) az Mt.-ben meghatározottakon kívül tartalmaznia kell a külszolgálattal kapcsolatos minden lényeges kérdést, így különösen a munkavállaló

a) munkaköri kulcsszámát (8. melléklet),

b) a kihelyezés (áthelyezés) idõpontjában érvényes alapellátmány összegét, ellátmánya szorzószámát, az ellátmánypótlékokat,

c) a munkaszerzõdés, illetve módosítása kezdõ és befejezõ idõpontját, illetve idõtartamát, d) ellátmánypótlékra jogosító családtagjai nevét, családi jogállását és gyermekei születési idejét,

e) állomáshelyére és visszautazásához, valamint a szabadságra történõ hazautazásához biztosított utazási napok számát,

f) külszolgálatának kezdõ idõpontját (kihelyezés napja), illetõleg a külszolgálat várható idõtartamát, illetve az áthelyezés napját,

g) gyermekei külföldi – alap- és középfokú – oktatási költségei viselésének mértékét és idõtartamát, h) munkaidejét, munkaidõ-beosztását, készenléti vagy ügyeleti munkakör esetén az erre történõ utalást.

(5) A kihelyezettet a külszolgálat során ellátandó munkakörének megfelelõen jelen utasítás 8. mellékletében meghatározott külképviseleti munkaköri kulcsszámba kell besorolni. A munkaszerzõdésben és módosításában munkaköri kulcsszámként kizárólag a jelen utasítás 8. mellékletében szereplõ 28-as és 29-es kulcsszám adható meg.

Összevont munkakörök esetén a magasabb szorzójú munkakör az irányadó. A munkaszerzõdéshez (módosításához) csatolni kell a kihelyezett állomáshelyre érvényes részletes munkaköri leírását. A munkaszerzõdés a felek közös megegyezésével bármikor módosítható.

(6) Jelen utasítás alkalmazásában készenlét, ha a kihelyezettnek a napi munkaidõn túl, illetve a pihenõnapon vagy a munkaszüneti napon otthonában munkára képes állapotban kell készen állnia. A kihelyezett – a képviseletvezetõ egyetértésével – a munkavégzésre az otthonán kívül más alkalmas helyen is készen állhat azzal, hogy a munka felvétele szükség esetén ugyanúgy biztosítható legyen, mintha a kihelyezett az otthonában állna készen. Rendkívüli munkavégzés a külképviseleten a készenlét alatt teljesített munka, az ügyelet és a munkaidõ beosztástól eltérõ, a munkaidõkereten felüli munkavégzés.

(7) A külképviselet munkatársait a képviseletvezetõ osztja be készenlétre, és azt írásban egy hónapra elõre közli a kijelölt kihelyezettekkel.

(8) Az Mt. szerinti készenléti és ügyeleti díj alapja a munkavállaló személyi alapbére. Készenlét esetén – az elrendelt készenlét teljes idõtartamát alapul véve – pótlékként a személyi alapbér 25%-a, a képviseletvezetõ által kijelölt helyen töltött készenlét esetén 30%-a jár. Ha a készenlét alatt a munkavállalót munkára veszik igénybe, a tényleges munkavégzés idõtartamára pótlékként személyi alapbére 50%-a, pihenõnapon végzett munka esetén 100%-a jár.

A pótlék minden esetben a személyi alapbéren felül jár.

(9) Rendkívüli esetben a képviseletvezetõ kihelyezett(ek) készenlétet rendelhet el. Válsághelyzetben – a kirendelõ közigazgatási szerv a R. 3. § (2) bekezdésében foglalt kötelezettségének teljesítése érdekében – a képviseletvezetõ elrendelheti, hogy a külképviselet egész személyzete a külképviselet helyiségeiben álljon készen, és az együtt élõ családtagok is ott tartózkodjanak.

(10) Jelen utasítás alkalmazásában ügyelet a napi munkaidõn túl, illetve a pihenõnapon vagy munkaszüneti napon a külképviselet hivatali helyiségeiben, vagy a képviseletvezetõ által kijelölt más helyen végzett munka. Ügyeletet akkor kell elrendelni, ha elõre látható, hogy az ügyelet teljes idõtartama alatt folyamatos munkavégzésre van szükség, ellenkezõ esetben készenlétet kell elrendelni. Ha az ügyelet alatt a munkavállalót munkára veszik igénybe, a tényleges munkavégzés idõtartamára pótlékként személyi alapbére 50%-a, pihenõnapon végzett munka esetén 100%-a jár.

(11) A külképviseleten – amennyiben ügyelet adása szükséges – az ügyeleti rendet a képviseletvezetõ határozza meg, és írásban egy hónapra elõre közli a kijelölt kihelyezettekkel. Rendkívüli esetben a képviseletvezetõ ügyelet adását azonnali hatállyal is elrendelheti. A készenléti és az ügyeleti rendet úgy kell kialakítani, hogy abban lehetõség szerint minden készenlétre beosztható kihelyezett egyforma mértékben vegyen részt, és az ne okozza egyes munkatársak indokolatlan megterhelését.

(12) Ha a külképviselet mérete, személyzetének száma, illetve a helyi viszonyok azt indokolják, a folyamatos mûködés biztosítása, illetve a személyzet készenléti és ügyeleti megterheltségének csökkentése érdekében a külképviseleten a

(16)

közigazgatási államtitkár külön készenléti, illetve ügyeleti jellegû munkaköröket létesíthet, melyek munkaidõ-beosztása az általános munkarendtõl eltér.

(13) Készenléti és ügyeleti jellegû munkaköröknél a munkaszerzõdésben átalánydíjazásként a készenléti díjat és a rendkívüli munkavégzés díját is magában foglaló 0,05–0,20 valutaellátmány-szorzó pótlék is megállapítható.

3.

A tartós külszolgálat létesítése és megszüntetése, ideiglenes hazarendelés

(1) A külszolgálat kezdõ napja az elsõ utazási nappal, a külszolgálat utolsó napja pedig az utolsó utazási nappal azonos.

Munkavállalók esetében a külszolgálat megszûnik a munkaviszony megszûnésével, illetve megszüntetésével.

(2) A kihelyezett az R. 16. § (1) bekezdés c) pontja, valamint a munkaköri, szakmai, illetve személyi higiénés alkalmasság orvosi vizsgálatáról és véleményezésérõl szóló 33/1998. (VI. 24.) NM rendelet elõírásai szerint a külföldre utazás elõtt elõzetes, a kihelyezés évét követõ években idõszakos egészségi alkalmassági orvosi vizsgálaton, a végleges hazatérés évében, a hazaérkezést követõen záró orvosi vizsgálaton köteles részt venni. A kihelyezett kihelyezésére csak akkor kerülhet sor, ha a tartós külszolgálatra utazó, az R. 2. § 12. pontja szerinti ellátmánypótlékra jogosító személyek a jelen bekezdésben meghatározott orvosi vizsgálaton a kihelyezettre elõírt szabályoknak megfelelõen, a kihelyezettel azonos módon részt vesznek.

(3) Az elõzetes és az idõszakos alkalmassági orvosi vizsgálat eredménye a vizsgálat évét követõ év december 31. napjáig érvényes. A kihelyezettnek úgy kell megszerveznie az idõszakos vizsgálaton történõ részvételt, hogy arra elsõsorban az évi rendes szabadság alkalmával, de minden esetben az érvényességi idõn belül kerüljön sor.

(4) A kihelyezõ közigazgatási szerv a tartós külszolgálat ideje alatt ismételten kezdeményezi a nemzetbiztonsági ellenõrzést, ha a kihelyezett a tartós külszolgálat során házasságot köt, vagy élettársi kapcsolatot létesít. Külföldi állampolgárral létesített házastársi (élettársi) kapcsolat esetén a kihelyezõ közigazgatási szerv a nemzetbiztonsági ellenõrzés feltételeinek biztosítása érdekében a kihelyezettet haladéktalanul, soron kívül határozott idõre hazarendeli, míg magyar állampolgárral létesített házastársi (élettársi) kapcsolat esetén a házasságkötést vagy az élettársi kapcsolat létrejöttét követõ elsõ magyarországi tartózkodás során kezdeményezi a kihelyezett nemzetbiztonsági ellenõrzését.

(5) A kihelyezõ közigazgatási szerv a kihelyezettet a munkakörének és a fogadó ország szabályainak megfelelõen, diplomata vagy külügyi szolgálati útlevéllel látja el. A kihelyezõ közigazgatási szerv a kihelyezettel tartós külszolgálatra utazó ellátmánypótlékra jogosító személyeket diplomata- vagy külügyi szolgálati útlevéllel látja el. A kihelyezést megelõzõen az útlevél kiadására azt követõen kerülhet sor, ha a kihelyezett és a tartós külszolgálatra utazó ellátmánypótlékra jogosító személyek a tartós külszolgálatra elõírt egészségügyi feltételeknek megfelelnek.

(6) A tartós külszolgálatból történõ végleges hazatérést követõen a kihelyezett köteles a saját és az ellátmánypótlékra jogosító személyek diplomata- és külügyi szolgálati útlevelét kettõ munkanapon belül megõrzésre visszaadni. Az egészségügyi alkalmasságot, a szabadságelszámolás megtörténtét, a diplomata és/vagy külügyi szolgálati útlevelek leadását, a társadalombiztosítási ügyintézést igazoló iratot (sétálópapír) az illetékes szervezeti egység arra jogosult képviselõje által aláírtan utolsóként a béren kívüli juttatásokat intézõ ügyintézõnél kell leadni. A kihelyezett az igazoló irat leadását megelõzõen nem jogosult béren kívüli juttatások (cafeteria) igénybevételére.

4.

Ellátmány

(1) A kihelyezettet, az R. 25. § (1) bekezdésében meghatározott ellátmány az ott rögzített feltételekkel az ellátmánypótlékra jogosító kiskorú gyermeke betegsége idõtartamára is megilleti, amennyiben a kihelyezett gyermekét egyedül neveli, vagy nincs olyan vele együtt élõ nagykorú személy, aki a gyermek gondozását el tudja látni.

(2) A keresõképtelenséget az állomáshelyen a kihelyezett kezelõorvosa állapítja meg és igazolja.

(3) A belföldi tartózkodás idõtartama alatti keresõképtelenséget a kihelyezett belföldi kezelõorvosa, vagy a foglalkozás- egészségügyi szolgálat orvosa igazolja.

(17)

(4) Az R. 25. § (2) bekezdésében meghatározott összeget

a) a kihelyezett belföldön bekövetkezett halála esetén a halál tényének hivatalos igazolásakor a gazdálkodásért felelõs szervezeti egység (a továbbiakban: GFO),

b) a kihelyezett külföldön bekövetkezett halála esetén a halál tényének hivatalos igazolásakor a külképviselet gazdasági felelõse

fizeti ki a jogosultak részére.

5.

Ellátmánypótlék

(1) A kihelyezett a kihelyezését megelõzõen az ellátmánypótlékra való jogosultságának érvényesítése érdekében köteles a házassági anyakönyvi kivonatot, illetve élettársi kapcsolat esetében az élettársak nyilvántartásába való bejegyzésérõl szóló, közjegyzõ által hitelesített nyilatkozatot bemutatni.

(2) A külszolgálat alatt létesített házassági vagy élettársi kapcsolat esetében a kihelyezett – amennyiben az R.-ben meghatározott egyéb feltételek is teljesülnek – a házasságkötés idõpontjától, illetve az élettársi kapcsolat kezdetétõl jogosult ellátmánypótlékra.

(3) A kihelyezett a külképviselet vezetõjének és a gazdasági felelõsnek köteles írásban bejelenteni, ha a kihelyezett házastársa/élettársa az életközösség megszûnésére tekintettel a visszatérés szándéka nélkül elhagyta az állomáshelyet.

A kihelyezett nyilatkozatáról a külképviselet vezetõje haladéktalanul tájékoztatja a Személyügyi Fõosztályt és a GFO-t.

(4) A kihelyezett a kihelyezését megelõzõen köteles nyilatkozni, ha a kihelyezõ okiratban szereplõ, ellátmánypótlékra jogosító személy a fogadó, vagy más államban foglalkoztatásra irányuló jogviszonyban, beleértve a távmunkát is, vagy megbízási/vállalkozási jogviszonyban áll. A nyilatkozattevõ köteles a szerzõdést a GFO és a Személyügyi Fõosztály részére bemutatni.

(5) A Személyügyi Fõosztály az (1) és (4) bekezdésében foglalt nyilatkozatok megtételét követõen elkészíti és záradékolásra továbbítja a kihelyezõ okiratot.

(6) Amennyiben az ellátmánypótlékra jogosító személy a kihelyezését követõen létesít a (4) bekezdésben meghatározott jogviszonyt, a kihelyezett a jogviszony létesítésétõl számított három munkanapon belül köteles az 1. melléklet szerinti nyomtatványon, a külképviseleten az írásbeli nyilatkozatot megtenni. A (4) bekezdésben meghatározott jogviszonyról, annak fennállásáról, vagy megszûnésérõl a kihelyezett változás esetén, a változás bekövetkeztétõl számított öt munkanapon belül nyilatkozatot juttat el a gazdasági felelõsnek.

(7) A kihelyezett köteles bejelenteni a külképviselet gazdálkodásával megbízott személynek a 2. melléklet szerinti nyomtatványon az ellátmánypótlékra jogosító személynek az állomáshelytõl való távolléte kezdõ és befejezõ idõpontját. Amennyiben az ellátmánypótlékra jogosító személy nem tartózkodik életvitelszerûen az állomáshelyen, a kihelyezettet az ellátmánypótlékra jogosító személy alkalmi látogatása esetén sem illeti meg ellátmánypótlék.

(8) Az R. 2. § 12. pontja szerint életvitelszerûen tartózkodik az állomáshelyen a kihelyezett házastársa (élettársa), amennyiben az állomáshelyen lévõ lakás szolgál rendszeres napi tevékenysége színhelyéül, illetve az a gyermeke, aki az állomáshely szerinti országban folytat alap- vagy középszintû iskolai tanulmányokat.

(9) A kihelyezett köteles a gazdasági felelõsnek átadni az oktatási intézmény igazolását arról, hogy ellátmánypótlékra jogosító gyermeke az intézmény tanulója.

(10) A kihelyezett keresõképtelenségének idõtartama alatt az állomáshelyen tartózkodó, ellátmánypótlékra jogosító családtagjai után az ellátmánypótlék változatlan összegben jár.

(11) Az R. 26. § (11) bekezdése szerinti külön pótlék összege legfeljebb az alapellátmány 50%-ig terjedhet. A külön pótlék számításánál az alapellátmányba nem számít be a tartós külszolgálatot teljesítõ köztisztviselõk és munkavállalók alapellátmányának, illetve ideiglenes külföldi kiküldetése napidíjának összegérõl és azok kifizetésérõl szóló 7/2009.

(VI. 26.) KüM rendelet 2. számú melléklete szerinti kiegészítõ pótlék összege.

(12) A kihelyezett az R. 2. § 12. pontja szerinti, 23 év alatti gyermeke után napi 600 (hatszáz) forint pótlékra jogosult, ha a gyermek ideiglenesen tartózkodik Magyarországon (pl. iskolai szünidõ, egészségügyi, családi ok) és az R. 26. § (3) bekezdés b) pontja és (4) bekezdése szerint ellátmánypótlék nem jár, családi pótlékban pedig nem részesülhet.

A pótlékot a kihelyezett gyermekenként, a tényleges belföldi tartózkodás idejére, de naptári évenként legfeljebb 30 napra igényelheti a GFO-hoz benyújtott írásbeli kérelemmel (9. melléklet). A pótlék a GFO számfejtése alapján a forint illetménnyel egyidejûleg kerül utalásra.

(18)

(13) A kihelyezett a jogosulatlanul felvett ellátmánypótlékot a Polgári Törvénykönyvrõl szóló 1959. évi IV. törvény 301. § (1) bekezdése szerinti kamattal növelt összegben köteles visszafizetni.

6.

Ellátmányelõleg és gépkocsi-vásárlási kölcsön

(1) Az ellátmányelõleg nettó módon történõ meghatározásáról a GFO a hatályos adó- és járulékfizetési szabályok alapján nyújt tájékoztatást. Munkavállalók esetében a kihelyezõ közigazgatási szerv a kihelyezett kérelmére a külszolgálat megkezdésekor – egy alkalommal a kihelyezett ellátmányszorzójával, de legfeljebb 1,8 szorzószámmal számítva – háromhavi, kamatmentes ellátmányelõleget nyújt.

(2) A kihelyezett a gépkocsi-vásárlási kölcsönt a külszolgálat megkezdésekor az állomáshelyen igényelheti.

(3) A kihelyezett a munkáltatói kölcsön felhasználásával vásárolt gépkocsira – a kölcsön törlesztésének idõtartamára – köteles a vásárlással egyidejûleg casco vagy annak megfelelõ egyéb biztosítást kötni.

(4) A kihelyezett a gépkocsi-vásárlási kölcsön felvételét követõ harminc napon belül köteles igazolni, hogy a kölcsönt a gépkocsi vételárának kiegyenlítésére fordította, továbbá be kell mutatnia a gépkocsi biztosításának dokumentumait a gazdasági felelõsnek.

(5) Az esedékes törlesztõrészleteket ellátmányelõleg, illetõleg gépkocsi-vásárlási kölcsön esetén a kihelyezett kölcsönszerzõdésbe foglalt hozzájáruló nyilatkozata alapján a külképviselet gazdasági felelõse havi egyenlõ részletekben, folyamatosan vonja a kihelyezett ellátmányából.

(6) A kihelyezett nem kötelezhetõ arra, hogy

a) gépkocsija használatát – függetlenül attól, hogy azt a gépkocsi-vásárlási kölcsön felhasználásával vásárolta-e vagy sem – bárkinek átengedje, vagy

b) gépkocsiját a munkakörével össze nem függõ feladatok ellátására használja.

7.

Helyettesítés a külképviseleten

(1) Az R. 29. § (2) bekezdésében meghatározott helyettesítésre a külképviselet vezetõje tesz javaslatot a munkáltatónak tizenöt napot meghaladóan be nem töltött munkakör, tartós betegállomány, vagy olyan munkakör esetén, ahol a szakfeladat munkaköri leírásban meghatározott helyettesítéssel nem oldható meg.

(2) A javaslatnak tartalmaznia kell a helyettesítés útján betöltendõ munkakört, a helyettesítés idõtartamát, és azt, hogy a helyettesítést a külképviselet a Központ által kiküldött kormánytisztviselõvel vagy az adott állomáshelyre kihelyezettel kívánja-e megoldani.

(3) Helyettesítésre az a személy jelölhetõ ki, aki rendelkezik a munkakör betöltéséhez szükséges szakmai képesítéssel és végzettséggel, és a KüM utasításaiban elõírt vizsgát sikeresen letette.

(4) A helyettesítési pótlék összege a helyettesítést ellátó személy forintilletményének 40%-a. Az ideiglenes ügyvivõ részére a helyettesítési pótlék összege saját forintilletményének 50%-a.

8.

Szabadság

(1) A külképviseletek vezetõi, a beosztott diplomaták, a biztonsági felelõsök, a biztonságtechnikai felelõsök, a gazdasági felelõsök, a rejtjelzõk és a titkos ügykezelõi munkakört betöltõ kihelyezettek szabadságuk idõtartama alatt beszámolnak munkájukról. A beszámolás miatt munkával töltendõ napok (beszámolási napok) a kihelyezett évi rendes szabadságába nem számítanak be.

(2) A beszámolási napok száma:

a) külképviselet-vezetõk esetében hét nap, b) elsõ beosztottak esetében három nap,

c) egyéb beosztott diplomaták, konzulok esetében kettõ nap,

d) a külképviselet gazdálkodásával megbízott személy esetében kettõ nap,

HIVATALOS ÉRTESÍTÕ

HIVATALOS ÉRTESÍTÕ 9. szám

I. Utasítások

HIVATALOS ÉRTESÍTÕ ^{9. szám}