HIVATALOS ÉRTESÍTŐ 52. szám
A M A G YA R K Ö Z L Ö N Y M E L L É K L E T E 2020. szeptember 24., csütörtök
Tartalomjegyzék
I. Utasítások
6/2020. (IX. 24.) TNM utasítás A miniszteri biztos kinevezéséről szóló 4/2020. (VI. 30.) TNM utasítás
módosításáról 4776
16/2020. (IX. 24.) EMMI utasítás Miniszteri biztos kinevezéséről 4776
49/2020. (IX. 24.) HM utasítás Az állami légijármű-vezető képzés alap és haladó gyakorlati
repülőképzés rendszere kialakításával kapcsolatos feladatokról 4777 1/2020. (IX. 24.) HM KÁT utasítás A Honvédelmi Minisztérium Közszolgálati Szabályzatáról szóló
1/2019. (VII. 26.) HM KÁT utasítás módosításáról 4779 3/2020. (IX. 24.) MBFSZ utasítás A törölt bányászati jogok meghirdetésével kapcsolatos pályázati eljárásról 4779 21/2020. (IX. 24.) ORFK utasítás A rendőrségi épületekbe történő be- és kiléptetés szabályairól szóló
ORFK utasítások módosításáról 4788
III. Közlemények
A Magyar Nemzeti Bank közleménye a Magyar Nemzeti Bank hivatalos devizaárfolyam-lapján nem szereplő külföldi
pénznemek euróra átszámított árfolyamairól 4798
A Belügyminisztérium Közfoglalkoztatási és Vízügyi Helyettes Államtitkárságának pályázati felhívása
a 2021. évi Lampl Hugó Emlékplakett elnyerésének kezdeményezésére 4802
A Belügyminisztérium nyilvántartások vezetéséért felelős helyettes államtitkára közleménye elveszett, eltulajdonított,
megsemmisült gépjárműtörzskönyvekről 4803
A Magyar Bírósági Végrehajtói Kar pályázati felhívása önálló bírósági végrehajtói álláshelyek betöltésére 4809 A Nemzeti Adó- és Vámhivatal közleménye a 2020. október 1-je és október 31-e között alkalmazható üzemanyagárakról 4811 A Nemzeti Választási Bizottság közleménye országos népszavazási kérdések hitelesítésének megtagadásáról 4811
IV. Alapító okiratok
A Nemzeti Földügyi Központ Alapító Okirata 4812
A Szabadságharcosokért Közalapítvány Alapító Okirata 4815
I. Utasítások
A miniszterelnök általános helyettesének 6/2020. (IX. 24.) TNM utasítása
a miniszteri biztos kinevezéséről szóló 4/2020. (VI. 30.) TNM utasítás módosításáról
A kormányzati igazgatásról szóló 2018. évi CXXV. törvény 22. § (1) bekezdésében foglalt jogkörömben eljárva az alábbi utasítást adom ki:
1. § A miniszteri biztos kinevezéséről szóló 4/2020. (VI. 30.) TNM utasítás 4. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„4. § A miniszteri biztos tevékenysége ellátásáért díjazásban nem részesül. A miniszteri biztost a központi államigazgatási szervekről, valamint a Kormány tagjai és az államtitkárok jogállásáról szóló 2010. évi XLIII. törvény 38. § (6) bekezdése szerinti juttatások illetik meg.”
2. § A miniszteri biztos kinevezéséről szóló 4/2020. (VI. 30.) TNM utasítás a következő 7. §-sal egészül ki:
„7. § Ennek az utasításnak a miniszteri biztos kinevezéséről szóló 4/2020. (VI. 30.) TNM utasítás módosításáról szóló 6/2020. (IX. 24.) TNM utasítással módosított 4. §-át 2020. szeptember 15-től kell alkalmazni.”
3. § Ez az utasítás a közzétételét követő napon lép hatályba.
Dr. Semjén Zsolt s. k.,
tárca nélküli miniszter a miniszterelnök általános helyettese
Az emberi erőforrások minisztere 16/2020. (IX. 24.) EMMI utasítása miniszteri biztos kinevezéséről
A kormányzati igazgatásról szóló 2018. évi CXXV. törvény 22. § (1) bekezdésében foglalt jogkörömben eljárva az alábbi utasítást adom ki:
1. § A kormányzati igazgatásról szóló 2018. évi CXXV. törvény (a továbbiakban: Kit.) 221. § (2) bekezdésének felhatalmazása alapján 2020. szeptember 15. napjától 2021. szeptember 14. napjáig terjedő időtartamra dr. Sáfár Sándort a sportakadémiákról szóló 303/2019. (XII. 12.) Korm. rendeletben meghatározott, államilag elismert sportakadémiák (a továbbiakban: sportakadémiák) működésével kapcsolatos feladatok ellátásáért felelős miniszteri biztossá nevezem ki.
2. § A miniszteri biztos az 1. §-ban meghatározott feladat- és hatáskörében eljárva ellátja az alábbi tevékenységeket:
a) előkészíti és működteti a sportakadémiák törvényben rögzített komplex ellenőrzési rendszerét, b) iránymutatást ad a sportakadémiáknak a napi szintű működésüket segítve,
c) összehangolja a sportakadémiák differenciált szegmenseiben dolgozó szakterületeket az utánpótlás-nevelés hatékonysága érdekében,
d) kapcsolatot tart a sportakadémiák működtetését ellátó állami szereplők között, e) felügyeli a sportakadémiák nevelési, fejlesztési programjainak operatív terveit,
f) az a)–e) pont szerinti feladatkörökkel összefüggésben ellátja az emberi erőforrások minisztere által meghatározott eseti, egyedi feladatokat.
3. § A miniszteri biztos egyebekben ellátja az Emberi Erőforrások Minisztériuma Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 16/2018. (VII. 26.) EMMI utasítás miniszteri biztosra vonatkozó feladatait.
4. § A miniszteri biztost a központi államigazgatási szervekről, valamint a Kormány tagjai és az államtitkárok jogállásáról szóló 2010. évi XLIII. törvény 38. § (9) bekezdése szerint havi bruttó 1 100 000 Ft összegű díjazás és az állami vezetői juttatásokról szóló 275/2015. (IX. 21.) Korm. rendelet szerinti juttatások illetik meg.
5. § A miniszteri biztost tevékenysége ellátásában a Kit. 22. § (3) bekezdése szerinti titkárság segíti.
6. § Ez az utasítás a közzétételét követő napon lép hatályba.
Dr. Kásler Miklós s. k.,
emberi erőforrások minisztere
A honvédelmi miniszter 49/2020. (IX. 24.) HM utasítása
az állami légijármű-vezető képzés alap és haladó gyakorlati repülőképzés rendszere kialakításával kapcsolatos feladatokról
A jogalkotásról szóló 2010. évi CXXX. törvény 23. § (4) bekezdés c) pontja alapján a következő utasítást adom ki:
1. Általános rendelkezések
1. § Az utasítás hatálya a honvédelemről és a Magyar Honvédségről, valamint a különleges jogrendben bevezethető intézkedésekről szóló 2011. évi CXIII. törvény 80. § 13. pontja szerinti honvédelmi szervezetekre terjed ki.
2. § (1) Az állami légijármű-vezető képzés gyakorlati alap és haladó repülőképzéssel kapcsolatos felsővezetői döntések előkészítése érdekében, az azzal összefüggő tervező, szervező és koordinációs feladatok ellátására munkacsoport kerül létrehozásra.
(2) A munkacsoport vezetői feladatait a Magyar Honvédség (a továbbiakban: MH) Parancsnoksága (a továbbiakban:
MHP) Haderőnemi Szemlélőség (légierő) (a továbbiakban együtt: MHP HSZ LE) szemlélő látja el.
(3) A munkacsoport titkára az MHP HSZ LE által kijelölt személy.
(4) A munkacsoport tagja
a) a Honvédelmi Minisztérium (a továbbiakban: HM) Honvédelmi Államtitkári Titkárság, b) a HM Állami Légügyi Főosztály,
c) a HM Oktatási, Tudományszervező és Kulturális Főosztály, d) a HM Védelemgazdasági Hivatal,
e) a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Hadtudományi és Honvédtisztképző Kar (a továbbiakban: NKE HHK), f) az MHP HSZ LE,
g) az MHP Személyzeti Csoportfőnökség, h) az MHP Kiképzési Csoportfőnökség, i) az MHP Haderőtervezési Csoportfőnökség, j) az MH 59. Szentgyörgyi Dezső Repülőbázis és k) az MH 86. Szolnok Helikopter Bázis
állományából – annak vezetője által – kijelölt személy.
(5) A munkacsoport ülésére eseti jelleggel, együttműködési céllal meghívást kaphat – a (4) bekezdésben felsoroltak mellett – más szervezet, szervezeti egység képviselője és szakértője is.
3. § (1) A munkacsoport feladatainak végrehajtását a munkacsoport vezetője koordinálja, ellenőrzi és ennek érdekében szóban és írásban közvetlen kapcsolatot tart az érintett honvédelmi szervezet vezetőjével és a feladat végrehajtására kijelölttel.
(2) A munkacsoport vezetőjének akadályoztatása esetén az (1) bekezdés szerinti feladatokat a munkacsoport titkára látja el.
2. A munkacsoport feladatai
4. § (1) A munkacsoport fő feladata az állami légijármű-vezető képzésnek a Nemzeti Közszolgálati Egyetem állami légiközlekedés szakának, az állami légijármű-vezető szakirányon folyó alap és az azt követő haladó gyakorlati repülőkiképzés-rendszer megvalósíthatóságának vizsgálata, lehetséges változatok kidolgozása és javaslattétel a felsővezetői döntés meghozatalára.
(2) A munkacsoport az (1) bekezdésben meghatározottak érdekében
a) megvizsgálja az NKE HHK-n folyó állami légijármű-vezető alapképzési szak képzési és kimeneti követelményeit, valamint a felvételi követelmények esetleges módosításának indokoltságát, felmérve a szükséges és a rendelkezésre álló anyagi, technikai és humánerőforrás igényeket is,
b) meghatározza az NKE HHK-n folyó állami légijármű-vezető alapképzésben a gyakorlati repülőkiképzés végrehajtásának rendjét, a gyakorlati képzés lebonyolításának körülményeit, az egyes szervezetek feladat- és hatáskörét, az értékelés, valamint a jogorvoslat rendjét és a kidolgozandó okmányokat,
c) meghatározza – a korábbi nemzetközi felmérések eredményeit pontosítva – azon külföldi felsőoktatási intézmények, légijármű-vezető specifikus képzési lehetőségeket, amelyek megfelelnek az MH gyakorlati repülőkiképzéssel kapcsolatos szakmai követelményeinek,
d) kidolgozza az MH állami légijármű-vezető képzés alap és haladó gyakorlati repülőkiképzés rendszerének kialakítására vonatkozó elgondolást, amely tartalmazza a hozzávetőleges költségeket, az anyagi, technikai és humánerőforrás igényeket, valamint kitér az előnyök, a hátrányok és a kapcsolódó esetleges nehézségek bemutatására is,
e) a d) pont szerinti elgondolást a tárcán belül egyezteti – a HM Gazdasági Tervezési és Szabályozási Főosztály bevonásával – a feladatok tervezhetősége és a források biztosítása tekintetében a döntéshozatal megalapozottsága érdekében, és
f) megvizsgálja az állami légijármű-vezető képzés alap és haladó gyakorlati repülőkiképzés tervezése, szervezése és végrehajtó szervezeti elem szükségességét és ennek eredményének függvényében meghatározza feladatkörét, működési feltételét.
5. § A külföldi repülőkiképzési programhoz történő csatlakozásra vonatkozó felsővezetői döntést követően a munkacsoport tagja – a 4. § (2) bekezdésében meghatározott feladatok mellett – a szakterületének megfelelően közreműködik a szükséges megállapodások előkészítésében.
6. § A munkacsoport munkájában való részvétel szolgálati feladat, annak elvégzéséért díjazás nem állapítható meg.
A belföldi kiküldetési költségeket az érintett tag tekintetében az állományilletékes szervezet, szervezeti egység, valamint a külföldi kiküldetési költségeket valamennyi kiutazó vonatkozásában az MHP viseli.
3. Záró rendelkezések
7. § Ez az utasítás a közzétételét követő napon lép hatályba.
Dr. Benkő Tibor s. k.,
honvédelmi miniszter
A Honvédelmi Minisztérium közigazgatási államtitkárának 1/2020. (IX. 24.) HM KÁT utasítása a Honvédelmi Minisztérium Közszolgálati Szabályzatáról szóló 1/2019. (VII. 26.) HM KÁT utasítás módosításáról
A jogalkotásról szóló 2010. évi CXXX. törvény 23. § (5) bekezdés f) pontjában foglaltak alapján, a kormányzati igazgatásról szóló 2018. évi CXXV. törvény 91. § (5) bekezdésében meghatározott feladatkörömben eljárva – a kormányzati igazgatási szerveket és azok foglalkoztatottjait érintő egyes személyügyi kérdésekről szóló 88/2019. (IV. 23.) Korm. rendelet 19. §-ára figyelemmel – a következő utasítást adom ki:
1. § A Honvédelmi Minisztérium Közszolgálati Szabályzatáról szóló 1/2019. (VII. 26.) HM KÁT utasítás 1. melléklete az 1. melléklet szerint módosul.
2. § Ez az utasítás a közzétételét követő napon lép hatályba.
Dr. Vidoven Árpád s. k.,
közigazgatási államtitkár
1. melléklet az 1/2020. (IX. 24.) HM KÁT utasításhoz
A Honvédelmi Minisztérium Közszolgálati Szabályzatáról szóló 1/2019. (VII. 26.) HM KÁT utasítás 1. melléklet 63. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) A Szociális Bizottság elnöke a HM közigazgatási államtitkára által kijelölt személy, titkára a Szociális Bizottság elnöke által kijelölt személy, tagjai
a) a parlamenti államtitkár vagy az általa kijelölt személy,
b) a jogi és igazgatási ügyekért felelős helyettes államtitkár vagy az általa kijelölt személy, c) a humánpolitikáért felelős helyettes államtitkár vagy az általa kijelölt személy,
d) a Miniszteri Titkárság vezetője vagy az általa kijelölt személy,
e) a gazdálkodási ügyekért felelős államtitkári főtanácsos vagy az általa kijelölt személy, f) a Pénzügyi Referatúra vezetője,
g) a HM személyügyi feladatok ellátására kijelölt szervezeti egységének vezetője.”
A Magyar Bányászati és Földtani Szolgálat elnökének 3/2020. (IX. 24.) MBFSZ utasítása a törölt bányászati jogok meghirdetésével kapcsolatos pályázati eljárásról
A jogalkotásról szóló 2010. évi CXXX. törvény 23. § (4) bekezdés c) pontjában kapott felhatalmazás alapján – a bányászatról szóló 1993. évi XLVIII. törvény 26/A. § (6)–(7) bekezdésére, valamint a bányászatról szóló 1993. évi XLVIII. törvény végrehajtásáról szóló 203/1998. (XII. 19.) Korm. rendelet 12/B. §-ában foglaltakra tekintettel – a törölt bányászati jogok meghirdetésével kapcsolatos pályáztatási eljárást a következők szerint határozom meg:
1. Általános rendelkezések
1. Az utasítás hatálya a Magyar Bányászati és Földtani Szolgálatra (a továbbiakban: MBFSZ) terjed ki.
2. Az utasítást azokra a bányatelkekre kell alkalmazni, amelyek esetében a bányászatról szóló 1993. évi XLVIII. törvény (a továbbiakban: Bt.) 26/A. § (5) bekezdésében, 30. § (5) bekezdésében, 41. § (2) bekezdésében és 41. § (7b) bekezdésében foglaltak alapján törlésre került a bányavállalkozó bányászati joga.
3. A pályázati eljárást az MBFSZ Bányászati és Gázipari Főosztálya (a továbbiakban: BGFO) folytatja le.
2. A pályázat előkészítése
4. A BGFO évente két alkalommal az általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CL. törvény (a továbbiakban:
Ákr.) 25. §-a szerint megkeresi a bányafelügyeleti hatáskörben eljáró megyei kormányhivatalok bányászati és bányafelügyeleti osztályát (a továbbiakban: Bányászati Osztály) a bányászati jog pályázatának meghirdetéséhez szükséges alábbi dokumentumok megküldése érdekében:
a) a bányászai jogot törlő, véglegessé vált határozat;
b) a bányatelket megállapító és módosító határozat és az ahhoz tartozó ásványvagyonra vonatkozó melléklet, valamint záradékolt bányatérkép;
c) a bányatelek műszaki leírás;
d) a rendelkezésre álló műszaki üzemi terv (a továbbiakban: MÜT) határozat(ok);
e) szilárdásvány-bányászat esetén a tájrendezési előterv;
f) a rendelkezésre álló környezetvédelmi engedély, az egységes környezethasználati engedély vagy az a határozat, amelyben a hatóság megállapította, hogy a tervezett tevékenység nem környezetvédelmiengedély- vagy nem egységes környezethasználatiengedély-köteles.
5. A 4. pontban foglaltakon túl a BGFO a Bányászati Osztály nyilatkozatát beszerzi a) a MÜT rendelkezésre állásáról;
b) a kitermelés megvalósulásáról, ideértve azokat az eseteket is, ha a bányatelek megállapítását megelőzően, jogosulatlanul vagy nem üzemszerűen történt kitermelés;
c) a tájrendezésre vonatkozó kötelezettségek fennállásáról, valamint a tájrendezési kötelezettség teljesítésére rendelkezésre álló biztosíték nyújtásának módjáról és összegéről;
d) a 4. pont f) alpontja szerinti határozatok rendelkezésre állásáról, hatályosságáról, a bányászati tevékenységgel kapcsolatos releváns feltételekről, továbbá a NATURA 2000, egyéb védetté nyilvánítással való vagy más, a bányászati tevékenységet korlátozó érintettségről.
6. A BGFO a pályázat kiírása ellőtt szükség esetén helyszíni szemlét tart.
7. A bányatelekben nyilvántartott ásványi nyersanyag megnevezését, minőségét és mennyiségét a BGFO a Bányászati Osztály 5. pont b) alpontjában meghatározott tájékoztatása alapján, valamint az MBFSZ Ásványvagyon és Adattári Főosztály hatósági nyilvántartási adatainak figyelembevételével határozza meg. Mindezek alapján az 1. mellékletben megadott módszertan szerint megállapítja a bányászati jog ellenértékeként fizetendő legkisebb bruttó összeget.
8. A BGFO a 4–7. pontban foglaltak alapján összeállítja az érintett bányatelkekre vonatkozó pályázati dokumentációkat, pályázati adatlapokat és a pályázati hirdetményt.
3. A pályázati dokumentáció és az adatlap
9. A BGFO elektronikus formában bányatelkenként pályázati dokumentációt állít össze, amely tartalmazza a) a legfontosabb rendelkezésre álló hatósági határozatokat;
b) az adatlapot, amely tartalmazza a bányászati joggal kapcsolatos – 2. melléklet szerinti – adatokat és a dokumentumok jegyzékét:
ba) a bányatelek legfontosabb adatait,
bb) a bányászati joggal kapcsolatos engedélyek számát, bc) a területen eddig végzett tevékenység rövid leírását,
bd) a bányatelekben nyilvántartott ásványvagyonra vonatkozó adatot;
c) a bányatelek megállapító és módosító határozatokat, valamint a bányatérkép számát;
d) a MÜT határozatok számát és hatályát.
10. A 9. pont bd) alpontjában szereplő bányatelek határozat ásványvagyonra vonatkozó melléklete nem minősül a bányászatról szóló 1993. évi XLVIII. törvény végrehajtásáról szóló 203/1998. (XII. 19.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Vhr.) 8. § (2) bekezdés a) pontja szerinti adatfelhasználásra jogosító igazolásnak.
4. A Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. megkeresése / Igénybejelentés
11. Az MBFSZ a Vhr. 12/B. § (2) bekezdése szerint eljárva a pályázat meghirdetése előtt megkeresi a magyar állam tulajdonosi jogait gyakorló szervet azzal, hogy a megkeresés kézhezvételétől számított 20 napon belül igényt jelenthet be a bányatelek bányászati jogára. A magyar állam tulajdonosi jogait gyakorló szerv igénybejelentése esetén az MBFSZ a bányászati jog új jogosítottjaként a magyar állam tulajdonosi jogait gyakorló szervet jelöli ki.
5. A pályázati hirdetmény
12. Az igénybejelentéssel nem érintett, törölt bányászati jogú bányatelkek bányászati jogát az MBFSZ pályázati hirdetményben hirdeti meg. A pályázatnak a Bt. 26/A. § (7) bekezdésében meghatározott módon történő meghirdetéséről a BGFO intézkedik.
13. A pályázati hirdetmény tartalmazza a Vhr. 12/B. § (1) bekezdésében foglaltakon túlmenően
a) a bányatelek megállapító vagy módosító határozatban szereplő ingatlanok helyrajzi számát és a bányatelek területének nagyságát,
b) a pályázati díj megfizetésének módját és szabályait, c) a jogszabályi előírásokból következő kizáró feltételeket,
d) a pályázat elbírálásának szempontrendszere tekintetében a formai és tartalmi követelményeket, e) a pályázat visszavonásának szabályait,
f) az eredményhirdetés módját, várható idejét, továbbá
g) a bányászati jog ellenértékének megfizetésére vonatkozó szabályokat.
14. A hirdetményben a bányatelekben lévő ásványi nyersanyagok megnevezését, mennyiségét földtani és kitermelhető vagyon szerinti bontásban is fel kell tüntetni.
15. A hirdetményt az MBFSZ hirdetőtábláján is közzé kell tenni, és meg kell küldeni az illetékes kormányhivatal Bányászati Osztályának.
6. A pályázati dokumentáció átadása, iratbetekintés
16. A 3. alcím szerinti pályázati dokumentáció a hirdetményben megjelölt módon és időben annak a pályázónak vagy meghatalmazottjának adható át, aki a pályázattal kapcsolatos díjat igazoltan megfizette. A BGFO a pályázati díj megfizetéséről számlát, a pályázati dokumentáció átadásáról a 3. melléklet szerinti átvételi elismervényt állít ki.
17. A pályázati dokumentáció pályázónak történő átadása során a BGFO a papíralapú bányatelek-dokumentációba iratbetekintést biztosít, és igény esetén legfeljebb 25 oldalig térítésmentesen másolatot készít.
7. A pályázat benyújtása
18. A Vhr. 12/B. § (1) és (5) bekezdésében foglaltak értelmében pályázatot csak olyan természetes vagy jogi személy, illetve jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaság nyújthat be, aki vagy amely a pályázattal kapcsolatos – a pályázati felhívásban jelzett – díjat az ott megadottak szerint megfizette.
8. A pályázatok felbontása, értékelése
19. A beérkezett pályázatokat az MBFSZ a benyújtási határidő lejártát követő naptól számított – a Vhr. 12/B. § (5) bekezdésében meghatározott – határidőn belül bírálja el.
20. Az MBFSZ elnöke a pályázatok elbírálására vonatkozó döntés előkészítése érdekében értékelő bizottságot (a továbbiakban: Bizottság) hoz létre, melynek tagjait írásban jelöli ki. A Bizottság munkája nem nyilvános, tagjait a pályázati eljárás lezárásáig, illetve az új jogosított kijelöléséig titoktartási kötelezettség terheli, a tagok a beérkezett pályázatokkal kapcsolatos tájékoztatást – a pályázati eljárás lezárásáig – nem adhatnak. A Bizottság tagjainak a benyújtott pályázatok kapcsán felmerülő összeférhetetlenségükről nyilatkozniuk kell.
21. A beérkezett pályázatokat az érkeztetést és iktatást végzők felbontás nélkül a Bizottság vezetőjéhez továbbítják.
22. A pályázat felbontása a benyújtási határidő leteltét követően hivatali időben, a Bizottság tagjainak a jelenlétében történhet. A Bizottság tagjain kívül más személy a pályázati anyagot a pályázati eljárás lezárásáig nem ismerheti meg.
23. A Bizottság a pályázatokat a pályázati hirdetményben foglalt követelmények alapján az alábbiak szerint vizsgálja:
23.1. A benyújtott pályázatok közül érvénytelen,
a) amely a benyújtási határidőt követően kerül postára adásra, személyes kézbesítés esetén benyújtásra, b) amely nem felel meg a pályázati hirdetményben meghatározott formai követelményeknek,
c) amely nem teljesíti a pályázati hirdetményben meghatározott tartalmi követelményeket,
d) amelyet a jogszabály szerinti kizáró okok ellenére nyújtott be a pályázó, vagy a kizáró okok vele szemben a pályázati eljárás során keletkeztek, így különösen:
da) nem vehető figyelembe annak a pályázónak a pályázata, akinek a pályázattal érintett bányatelekre vonatkozó bányászati jogát a Bt. 26/A. § (5) bekezdése, 30. § (5) bekezdése, 41. § (2) bekezdése és 41. § (7b) bekezdése alapján a Bányászati Osztály törölte,
db) a Bt. 6. § (3) bekezdésére tekintettel nem vehető figyelembe annak a bányavállalkozónak a pályázata, akinek bányajáradék-, felügyeletidíj-, jogerős határozattal megállapított kiesett bányajáradék pótlására megállapított díj-, térítésidíj- vagy bírság-, illetve a fizetési kötelezettséghez kapcsolódó kamattartozása van, továbbá aki a bányajáradék bevallására vonatkozó kötelezettségét nem teljesítette.
23.2. Az érvényes pályázatokat bányatelkenként rangsorolja a Bizottság. A rangsor a pályázó által a bányászati jog megszerzéséért felajánlott összegen alapul. Az a pályázó jelölhető ki a törölt bányászati jog új jogosítottjának, aki a legmagasabb ellenértékre tesz ajánlatot. A bányatelekkel fedett ingatlan tulajdonosát, ha a legmagasabb ajánlattal megegyező ajánlatot tett, az elbírálásnál előnyben kell részesíteni. A Bizottságnak a döntését indokolnia kell.
24. A pályázatok értékeléséről jegyzőkönyvet kell készíteni, amely tartalmazza
a) a pályázati eljárás rövid ismertetését, a megvásárolt dokumentációk és a beérkezett pályázatok számát;
b) a beérkezett pályázatoknak a pályázati hirdetményben közzétett szempontok szerinti részletes értékelését, ideértve a pályázó rövid bemutatását, a 23.2. pontban felsorolt értékelést, kötelezettségvállalásokat;
c) a Bizottságnak az összességében legelőnyösebb ajánlatra, a pályázók rangsorolására vonatkozó javaslatát és indokait.
9. Az eredményhirdetés, a bányászati jog ellenértékének megfizetése
25. A pályázatok elbírálását követően az MBFSZ 8 napon belül végzésben értesíti a pályázókat az általuk benyújtott pályázat eredményéről.
26. Amennyiben a bányászati jog megszerzésétől a nyertes pályázó eláll, vagy a bányászati jog ellenértékeként felajánlott összeget a Vhr. 12/B. § (7) bekezdésében megadott határidőig nem fizeti meg, a pályázat eredménytelen.
Ez esetben a bányászati jog megszerzésére érvényes pályázatot benyújtó pályázók közül a Bizottság által felállított rangsor szerinti következő pályázót kell nyertesnek nyilvánítani.
27. Az igazolt befizetés alapján a pályázat nyertesét mint a bányatelek új jogosítottját az MBFSZ a Vhr. 12/B. § (6) bekezdése szerinti határidőn belül határozatban jelöli ki. A határozatban fel kell hívni az új jogosított figyelmét arra, hogy
a) a bányászati tevékenység megkezdése érdekében – a jogszabályoknak megfelelően, a Bt. 50/B. § (2) bekezdése figyelembevételével – a MÜT jóváhagyását kell kérnie a Bányászati Osztálytól,
b) a bányatelekben megnyilvánuló bányászati jogot terhelő tájrendezési kötelezettséget nyilatkozatával átvállalta,
c) a kitermelés megkezdésére megállapított, a Bt. 26/A. § (6a) és (6b) bekezdésében foglalt határidő a határozat véglegessé válásától számítandó.
10. A pályázat lezárása
28. Az adott bányatelekben megnyilvánuló bányászati jog vonatkozásában a) eredményes a pályázat, ha
aa) érvényes pályázat érkezett, és
ab) a nyertes pályázó befizette a bányászati jog ellenértékét;
b) eredménytelen a pályázat, ha
ba) nem érkezett be pályázat, vagy
bb) a benyújtott pályázatok egyike sem felel meg a kiírásban foglalt feltételeknek, vagy
bc) a nyertes pályázatot benyújtó pályázó a bányászati jog ellenértékeként felajánlott összeget a megadott határidőre nem fizette meg, és a bányászati jogra nincs másik pályázó.
29. Eredményes pályázat esetében az MBFSZ az új jogosított kijelöléséről szóló határozatot a) megküldi az új jogosítottnak,
b) a véglegessé vált határozatot a bányatelek dokumentáció mellékelésével megküldi az illetékes Bányászati Osztálynak.
30. Amennyiben a pályázat eredménytelen, az MBFSZ a Vhr. 12/B. § (10) bekezdése szerint jár el.
31. Az ismételten meghirdetett és eredménytelen pályázattal zárult azon bányászati jogról, amelyre a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. nem jelentett be igényt, az MBFSZ a beérkezett dokumentációk egyidejű visszaküldése mellett tájékoztatja az illetékes Bányászati Osztályt a Vhr. 12/B. § (11) bekezdése szerinti eljárás lefolytatása érdekében.
32. A BGFO
a) tételes jegyzékben tájékoztatja
aa) az MBFSZ Gazdasági és Informatikai Főosztályát az MBFSZ-t megillető, a pályázattal kapcsolatos díjakról,
ab) a Magyar Államot megillető – és részére továbbutalandó – bányászati jog ellenértékeként befizetett összegről,
b) az eredményes pályázó számára a bányászati jog ellenértékeként megfizetett összegről számlát igényel.
33. A pályázat lezárásáról az MBFSZ honlapján közleményt jelentet meg, és egyidejűleg tájékoztatást küld az illetékes Bányászati Osztálynak.
11. Záró rendelkezések
34. Ez az utasítás a közzétételét követő napon lép hatályba.
35. Hatályát veszti a törölt bányászati jogok meghirdetésével kapcsolatos pályázati eljárásról szóló 2/2016. (VII. 29.) MBFH utasítás.
Dr. Fancsik Tamás s. k.,
elnök
1. melléklet a 3/2020. (IX. 24.) MBFSZ utasításhoz
A bányászati jog megszerzése esetén fizetendő ellenérték legkisebb összege = A*B*C*D, ahol
A = a bányatelekben megnyilvánuló bányászati jog kapcsán lefolytatott megelőző bányafelügyeleti eljárások igazgatási szolgáltatási díjainak, az eljárások jogszabályban foglalt követelményeiként benyújtott műszaki dokumentációk elkészítésének, valamint az elvégzett kutatási tevékenységeknek az összesített becsült átlagos költsége,
B = a bányatelekben foglalt kitermelhető ásványi nyersanyag mennyiségi és minőségi paraméterei figyelembevételével, a mellékelt számítási segédlet alapján megállapított értéknövelő szorzó (1,0 ≤ B ≤ 10,0),
C = a bányászati jogot opcionálisan terhelő, a bányatelek területén végzett korábbi bányászati tevékenységből eredő, tájrendezéssel, környezet- és természetvédelemmel kapcsolatos kötelezettségek függvényében megállapított értékcsökkentő szorzó (0,1 ≤ C ≤ 1,0),
D = a bányászati tevékenység jogszerű végzésének lehetőségét befolyásoló külső tényezők figyelembevételével megállapított értékcsökkentő szorzó (0,1 ≤ D ≤ 1,0).
A „B” szorzó számítási segédlete Da) nemfémes ásványi nyersanyagok
Ásványi nyersanyag nyilvántartás szerinti
nyersanyagfőcsoport Kitermelhető vagyon A minőséget is figyelembe vevő szorzó
Ásványbányászati nyersanyagok (m3)
< 200 000 1–2
≥ 200 000 és ≤ 500 000 3–4
≥ 500 000 és ≤ 1 000 000 5–7
> 1 000 000 8–10
Tőzeg, lápföld, lápimész (m3)
< 50 000 1–2
≥ 50 000 és ≤ 300 000 3–4
≥ 300 000 és ≤ 800 000 6–7
> 800 000 8–10
Cement- és mészipari nyersanyagok (m3)
< 250 000 1–3
≥ 250 000 és ≤ 1 000 000 4–7
> 1 000 000 8–10
Építő- és díszítőkőipari nyersanyagok (m3)
< 300 000 1–3
≥ 300 000 és ≤ 3 000 000 4–7
> 3 000 000 8–10
Építőipari homok, kavics, egyéb (m3)
< 200 000 1–2
≥ 200 000 és ≤ 5 000 000 3–4
≥ 500 000 és ≤ 1 000 000 5–7
> 1 000 000 8–10
≥ 1 000 000 és ≤ 5 000 000 11–13
5 000 000 ≤ 14–20
Kerámiaipari nyersanyagok (m3)
< 100 000 1–2
≥ 100 000 és ≤ 500 000 3–5
> 500 000 > 800 000 6–8
> 800 000 9–10
Db) további nyersanyagokra egyedi elbírálás szerint.
Megjegyzés:
1. Abban az esetben, ha a pályáztatásra tervezett bányatelken belül előforduló készletek nem egy nyersanyagfőcsoportba tartoznak, a számított szorzók közül a legnagyobbat kell figyelembe venni.
2. Abban az esetben, amennyiben a segédlet nem értelmezhető a szorzó meghatározására, egyedileg kell a szorzó értékét meghatározni.
2. melléklet a 3/2020. (IX. 24.) MBFSZ utasításhoz
ADATLAP
A pályázat útján megszerezhető bányászati jog adatai 1. A pályázható bányatelek védneve:
2. A bányatelek határvonalának koordinátái:
sz. Y (EOV) X (EOV) Z (mBf.)
1.
2.
3.
4.
5.
6.
7.
8.
9.
10.
…
3. A bányatelek alaplapja: mBf.
A bányatelek fedőlapja: mBf.
4. A bányatelek megállapító határozat száma:
5. A bányatelek módosító határozat száma:
6. Kitermelési Műszaki Üzemi Tervet jóváhagyó határozat száma, hatálya:
7. Szüneteltetési Műszaki Üzemi Tervet jóváhagyó határozat száma:
8. A környezetvédelmi / egységes környezethasználati engedély száma, hatálya:
9. A bányatelekben lévő ásványi nyersanyagok:
Haszonanyag
megnevezése
kódja
földtani ásványvagyona (m3)
pillérekben lekötött mennyisége (m3)
kitermelhető ásványvagyona (m3)
10. Tájékoztató leírás az előfordulásról:
11. A területen eddig végzett tevékenység rövid leírása:
12. Rendelkezésre álló bányatérképek száma:
Budapest,
P. H.
3. melléklet a 3/2020. (IX. 24.) MBFSZ utasításhoz
MBFSZ/…- …/20…
Elismervény
pályázati dokumentáció átvételéről
A Magyar Bányászati és Földtani Szolgálat a bányászatról szóló 1993. évi XLVIII. törvény (a továbbiakban: Bt.) 26/A. § (5) bekezdése alapján törölt bányászati jogok új jogosítottjának kijelölése érdekében a Bt. 26/A. § (7) bekezdése értelmében, a bányászatról szóló 1993. évi XLVIII. törvény végrehajtásáról szóló 203/1998. (XII. 19.) Korm. rendelet 12/B. § (1) bekezdése szerinti tartalommal pályázatot hirdetett.
Alulírott ………
mint a(z) ……… képviselője
a mai napon a meghirdetett bányászati jogok közül – a pályázati dokumentáció egyenként 100 000 forintos árának megfizetésével – a
„bányatelek védneve”
bányatelekkel kapcsolatos dokumentációt (CD) a Magyar Bányászati és Földtani Szolgálattól átvettem.
Nyilatkozom továbbá, hogy a dokumentációt megvásárló elérhetősége a következő:
cím: ………
telefonszám: ………
faxszám: ………
kapcsolattartó neve: ………
Budapest, 20 … ……… hó ………… nap
………
Átvevő
………
Átadó
A befizetést igazoló feladóvevény az elismervényhez mellékelve.
Az országos rendőrfőkapitány 21/2020. (IX. 24.) ORFK utasítása
a rendőrségi épületekbe történő be- és kiléptetés szabályairól szóló ORFK utasítások módosításáról
A jogalkotásról szóló 2010. évi CXXX. törvény 23. § (4) bekezdés c) pontjában, a Rendőrségről szóló 1994. évi XXXIV. törvény 6. § (1) bekezdés b) pontjában foglaltak alapján a rendőrségi épületekbe történő be- és kiléptetés szabályairól szóló ORFK utasítások módosítására kiadom a következő utasítást:
1. A Rendőrségi Igazgatási Központ épületébe történő be- és kiléptetés szabályairól, a belső rend és biztonság fenntartásáról szóló 21/2015. (IX. 18.) ORFK utasítás módosítása
1. A Rendőrségi Igazgatási Központ épületébe történő be- és kiléptetés szabályairól, a belső rend és biztonság fenntartásáról szóló 21/2015. (IX. 18.) ORFK utasítás (a továbbiakban: 21/2015. ORFK utasítás) 2. pontja a következő o)–r) alponttal egészül ki:
(Ezen utasítás alkalmazásában:)
„o) alkalmi parkolási engedély: gépjárművel a felszíni parkolóba történő nem rendszeres – azaz nem szabályos időközönként ismétlődő – behajtásra és parkolásra jogosító engedély;
p) állandó parkolási engedély: gépjárművel az önkormányzati parkolóba, a felszíni parkolóba, valamint a mélygarázs parkolóba – adott tárgyévre – történő behajtásra és parkolásra jogosító engedély;
q) színházterem jellegű elrendezés: a RIK épület auditóriumában (a továbbiakban: auditórium) a széksorok tribünnel szembeni, félkörívben történő elrendezése;
r) tárgyaló jellegű elrendezés: az auditóriumban „U” alakzatban, asztalokból és székekből kialakított elrendezés.”
2. A 21/2015. ORFK utasítás a következő 3/A. ponttal egészül ki:
„3/A. Az objektumparancsnok jelöli ki az ORFK RIK épületen kívül elhelyezett szervezeti elemei tekintetében azt a személyt, aki biztosítja a szervezeti elem elhelyezésére szolgáló épületben a be- és kiléptetés szabályainak betartását, valamint a belső rend és biztonság fenntartását.”
3. A 21/2015. ORFK utasítás 7. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
„7. Az Iratkezelési Szabályzatban, az Adatvédelmi Szabályzatban, valamint az Informatikai Biztonsági Szabályzatban foglalt előírásoknak megfelelően kezeli és tárolja:
a) a humánigazgatási szakszolgálat az állandó belépési engedéllyel rendelkező személy esetén az érintett nevét, rendfokozatát és szolgálati vagy munkahelyét, a belépésre jogosító engedély számát;
b) az objektumőrség
ba) a takarító, a szakipari, javítási, felújítási és egyéb karbantartási munkálatokat végző személy nevét, születési helyét és idejét, anyja nevét és személyazonosításra alkalmas fényképes igazolványának számát,
bb) a beléptetett személyi szabadságában korlátozott személy nevét, a be- és kilépés időpontját és a kihallgatás helyszínét,
bc) a személyi szabadságában korlátozott személy beléptetett kísérőjének szolgálati igazolványában rögzített nevét, rendfokozatát, beosztási helyét, a be- és kilépés időpontját és a kihallgatás helyszínét,
bd) a munkanapokon 20 és 6 óra között, valamint a munkaszüneti és a hivatali szolgálati időrendszer szerinti heti pihenőnapokon az osztályvezető vagy annál magasabb beosztású vezető engedélyével bent tartózkodó, állandó belépési engedéllyel rendelkező személyek nevét, az állandó belépési engedély számát, a munkavégzés helyéül szolgáló iroda számát és a kulcsdoboz számát,
be) a beléptető rendszer meghibásodása esetén a be- és kilépő, állandó belépési engedéllyel rendelkező személy nevét, rendőrségi szolgálati (munkáltatói) igazolványának számát,
bf) a kulcsdoboz felvételére és leadására jogosult személy nevét, kulcsdobozának számát,
bg) a BRFK kapujánál kiépített parkolóba halaszthatatlan esetben gépjárművel történő alkalmi behajtás esetén az érintett nevét, a rendfokozatát, a gépjármű forgalmi rendszámát, a napi belépés adatait;
c) a biztonsági rendszer üzemeltetője
ca) a RIK épületben elhelyezett kamerák által készített képfelvételeket és az ezekkel kapcsolatos naplóállományokat, cb) a napi belépési engedéllyel rendelkező személy be- és kilépése kapcsán az érintett nevét, születési helyét és idejét, a személyazonosításra alkalmas fényképes igazolványának számát,
cc) a felszíni parkolóba, az önkormányzati parkolóba, valamint a mélygarázs parkolóba állandó vagy alkalmi parkolási engedéllyel rendelkező személy nevét, a rendfokozatát, a gépjármű forgalmi rendszámát, az állandó vagy a napi belépési engedély adatait;
d) az ORFK Rendészeti Főigazgatóság Közrendvédelmi Főosztály a felszíni parkolóba, az önkormányzati parkolóba, valamint mélygarázs parkolóba állandó parkolási engedéllyel rendelkező személy nevét, elérhetőségét, bejelentett állandó lakóhelyét és/vagy tartózkodási helyét, valamint a parkoló használatára engedélyt kapott gépjármű rendszámát és típusát;
e) az 51. pontban meghatározott vezetők titkársága a VIP kártyával belépő személy nevét és a VIP kártya használatának időpontját.”
4. A 21/2015. ORFK utasítás a következő 7/A–7/B. ponttal egészül ki:
„7/A. A RIK épületbe történő be- és kilépésre vonatkozóan rögzített adatokat a Rendőrségről szóló 1994. évi XXXIV. törvény 42. § (7) bekezdés a) pontja, valamint 91/J. § (1) bekezdése alapján a belépéstől számított 30 napig kell megőrizni.
7/B. A RIK épületben elhelyezett kamerákkal végzett adatkezelésről készített érintetti tájékoztatóban szerepeltetni kell a kamerák elhelyezési helyét, és az érintetti tájékoztatót a RIK épület bejáratainál ki kell helyezni.”
5. A 21/2015. ORFK utasítás 8. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
„8. Szabálysértési, kártérítési, fegyelmi vagy büntetőeljárásban történő felhasználás, valamint az állandó belépési engedéllyel rendelkezők munkába járásának ellenőrzése, továbbá a szolgálati gépjárművek rendeltetésszerű használatának ellenőrzése céljából a kulcsdoboz-nyilvántartásba, az állandó és a napi belépési engedélyekkel kapcsolatos regisztrációba, a RIK épületben elhelyezett kamerák által készített képfelvételekbe jogosult betekinteni, illetve a szolgálati gépjárművek rendszámfelismerő rendszer által archivált adatairól – jogosult információt kérni:
a) az országos rendőrfőkapitány és helyettesei;
b) a szervezeti egységek és elemek vezetői saját állományukra vonatkozóan;
c) az állományilletékes parancsnok által erre feljogosított személy az érintett szervezeti egység állományára vonatkozóan;
d) az a)–c) alpontban foglalt személyek által írásban adott felhatalmazás alapján – kizárólag e témakörben – az ellenőrzésre feljogosított személyek;
e) az érintett személy a saját adatairól.”
6. A 21/2015. ORFK utasítás 9. pont h) alpontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(A RIK épületbe be- és kilépést igazolvány felmutatása nélkül, továbbá kísérés nélkül RIK épületben való tartózkodást a következő személyek számára kell biztosítani:)
„h) a Belügyminisztérium (a továbbiakban: BM) államtitkárai és közbiztonsági főigazgatója;”
7. A 21/2015. ORFK utasítás 10. pont h) alpontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(A regisztrációt követően a RIK épületbe be- és kilépést, valamint kísérés nélkül RIK épületben tartózkodást a következő személyek számára kell biztosítani:)
„h) a BM Közbiztonsági Főigazgatóság főosztályvezetői;”
8. A 21/2015. ORFK utasítás 10. pont m) alpontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(A regisztrációt követően a RIK épületbe be- és kilépést, valamint kísérés nélkül RIK épületben tartózkodást a következő személyek számára kell biztosítani:)
„m) a BM Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság főigazgatója és helyettesei, a Büntetés-végrehajtás Országos Parancsnokság parancsnoka és helyettesei, az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság főigazgatója és helyettesei, a Nemzeti Adó- és Vámhivatal vezetője és helyettesei, a Terrorelhárítási Központ főigazgatója és helyettesei, a Nemzeti Védelmi Szolgálat főigazgatója és helyettesei;”
9. A 21/2015. ORFK utasítás 16. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
„16. A fogadó szerv vezetője a 9. pont a)–h) alpontjában, valamint a 10. pont a)–g), j) és o) alpontjában meghatározott személyek fogadásakor felkészített kíséretet köteles biztosítani.”
10. A 21/2015. ORFK utasítás 18. pontja a következő k) alponttal egészül ki:
(Állandó belépési engedélyre jogosultak:)
„k) a rendvédelmi technikumok igazgatói és helyetteseik.”
11. A 21/2015. ORFK utasítás 21. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
„21. Ha az állandó belépési engedély kérelmezője nem az ORFK, a BRFK, a PMRFK, a Nemzetközi Bűnügyi Együttműködési Központ (a továbbiakban: NEBEK) állományába vagy a Rendőrségi Oktatási és Kiképző Központ (a továbbiakban: ROKK) RIK épületben munkaköri leírás szerint szolgálatot vagy munkavégzést teljesítő állományába tartozik, az állandó belépési engedélyt az ORFK Személyügyi Főigazgatóság Humánigazgatási Szolgálat vezetője részére megküldött – részletes indoklással ellátott – szolgálati jegy alapján, az objektumparancsnok jóváhagyását követően lehet kiadni. Áthelyezés vagy a jogviszony megszűnése esetén
az állandó belépési engedély visszavonására az áthelyezési lap, a leszerelési lap, illetve a jogviszony megszűnését igazoló irat alapján kerül sor.”
12. A 21/2015. ORFK utasítás 27. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
„27. A 85. pontban foglaltak kivételével az állandó belépési engedéllyel rendelkező személyek be- és kilépése kizárólag a RIK épület főbejáratán és a RIK „B” épület Teve utcai bejáratán, a bejáratnál elhelyezett beléptetőrendszeren keresztül – az állandó belépési engedély kezelését követően – biztosítható.”
13. A 21/2015. ORFK utasítás 33. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
„33. A RIK épületbe állandó belépési engedéllyel rendelkező, a Rendőrség állományába tartozó osztályvezető vagy annál magasabb beosztású vezető, a RIK épület üzemeltetéséért felelős vezető és a szakmai irányításért felelős mérnök a RIK épületben időkorlátozás nélkül tartózkodhat.”
14. A 21/2015. ORFK utasítás 51. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
„51. Az országos rendőrfőkapitány és helyettesei, Budapest rendőrfőkapitánya és helyettesei, a PMRFK vezetője, a PMRFK rendészeti rendőrfőkapitány-helyettese, a NEBEK igazgatója, a ROKK igazgatója, valamint az ORFK Hivatal vezetője a titkárságon tárolandó 3 db, a 7. melléklet szerinti mintának megfelelő VIP (VIP 01, VIP 02, VIP 03) kártyára jogosult.”
15. A 21/2015. ORFK utasítás 78. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
„78. A felszíni parkolóban, az önkormányzati parkolóban, valamint a mélygarázs parkolóban az ORFK Rendészeti Főigazgatóság Közrendvédelmi Főosztály vezetője által az adott tárgyévre kiadott írásbeli engedéllyel lehet gépjárművel parkolni.”
16. A 21/2015. ORFK utasítás a következő 78/A–78/B. ponttal egészül ki:
„78/A. A felszíni parkolóba, valamint az önkormányzati parkolóba kiadott parkolási engedélyeket a tárgyévet megelőző november 15-től december 15-ig a szolgálati út betartásával, szolgálati jegyen lehet igényelni.
A szolgálati jegynek az alábbi adatokat kell tartalmaznia:
a) az igénylő neve;
b) az igénylő elérhetősége;
c) az igénylő bejelentett állandó lakóhelye, tartózkodási helye;
d) a gépjármű rendszáma és típusa;
e) az igénylés részletes indoka.
78/B. A Budapest III., IV., V., XIII. és XIV. kerület területén állandó lakóhellyel vagy tartózkodási hellyel rendelkezők, valamint a zöld forgalmi rendszámmal ellátott gépjárművek tulajdonosai (vagy üzembentartói) állandó parkolási engedélyt – különösen méltánylást érdemlő eset kivételével – nem kaphatnak.”
17. A 21/2015. ORFK utasítás 79. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
„79. Az önkormányzati parkoló és a BRFK kapujánál kiépített parkoló magánhasználatára irányuló állandó parkolási engedély kizárólag a RIK épületben szolgálatot (munkavégzést) teljesítő személyi állomány tagja részére adható ki.”
18. A 21/2015. ORFK utasítás a következő 79/A. ponttal egészül ki:
„79/A. A mélygarázs parkoló használatára irányuló állandó parkolási engedély kizárólag a RIK épületben elhelyezett szerv által használt szolgálati gépjárműre adható ki. Ettől eltérni a rendészeti országos rendőrfőkapitány-helyettes külön engedélyével, kizárólag főosztályvezetői vagy magasabb beosztásban lévő személy által használt szolgálati gépjármű esetén lehet, egyéb esetben kizárólag a vendég parkoló használata engedélyezhető.”
19. A 21/2015. ORFK utasítás 80–81. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
„80. A felszíni parkolóba, az önkormányzati parkolóba, valamint a mélygarázs parkolóba állandó parkolási engedéllyel rendelkezők adatait a biztonsági rendszer üzemeltetője a rendszámfelismerő rendszer adatbázisában rögzíti.
81. Az adott parkolóhelyen történő várakozás jogosultságát hetente legalább egy alkalommal, illetve az objektumparancsnok utasítására az objektumőrség ellenőrzi. Az ellenőrzés eredményéről az engedélyezőt írásban értesíteni kell a parkolási rendet megszegők névsorával. A parkolási rend ismételt – legalább két alkalommal történő – megszegése (különösen a jogosulatlan helyen történő vagy szabálytalan várakozás) esetén a jogosultságot vissza kell vonni. A parkolási rend megszegését az engedélyező az engedéllyel rendelkezővel első esetben telefonon vagy e-mail útján, második esetben írásban közli.”
20. A 21/2015. ORFK utasítás 83. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
„83. Halaszthatatlan esetben gépjárművel a BRFK kapujánál kiépített parkolóba történő alkalmi behajtást az objektumőrség szolgálatban lévő szolgálatirányító parancsnoka engedélyezheti, amelyről munkaidőben jelentést tesz az objektumőrség parancsnokának vagy az általa írásban megbízott vezetőnek. Az objektumőrség szolgálatban
lévő szolgálatirányító parancsnoka az engedélyezett alkalmi behajtásokat (napi bontásban, rendszám, név, rendfokozat, dátum és indok megjelölésével) az Iratkezelési Szabályzatnak megfelelően dokumentálja.”
21. A 21/2015. ORFK utasítás 86. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
„86. Ha a parkoló használatára engedéllyel rendelkező 90 napig nem veszi igénybe a parkolóhelyét, a parkolásra jogosító engedélye megszűnik, és a biztonsági rendszer üzemeltetője az ORFK Rendészeti Főigazgatóság Közrendvédelmi Főosztállyal történt egyeztetést követően törli a rendszámfelismerő rendszerből a parkoló használatára engedéllyel rendelkező gépjármű rendszámát. Az ORFK Rendészeti Főigazgatóság Közrendvédelmi Főosztály az érintettet tájékoztatja a törlésről.”
22. A 21/2015. ORFK utasítás 99. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
„99. Az auditóriumban, a szekciótermekben, a sajtóteremben és a RIK „B” épület 466. számú tárgyalóban (a továbbiakban együtt: rendezvénytermek) tervezett:
a) rendezvény esetében az ORFK Rendészeti Főigazgatóság Közrendvédelmi Főosztály vezetője (8. melléklet);
b) az országos rendőrfőkapitány és helyettesei, a BRFK, a PMRFK vezetői, az RRI, a NEBEK, a ROKK, valamint a NOK igazgatója által kezdeményezett rendezvény esetében a rendészeti országos rendőrfőkapitány-helyettes (9. melléklet)
engedélyezi a rendezvény megtartását.”
23. A 21/2015. ORFK utasítás a következő 99/A–99/D. ponttal egészül ki:
„99/A. Írásbeli kérelem (10. melléklet) alapján:
a) a RIK „B” épület 652. számú tárgyaló használatát a BRFK gazdasági rendőrfőkapitány-helyettes;
b) a RIK „B” épület 803. számú tárgyaló használatát a PMRFK vezetője engedélyezi.
99/B. A rendezvénytermek és a 99/A. pontban meghatározott tárgyalók igénybevétele esetén az országos rendőrfőkapitány és helyettesei által kezdeményezett rendezvényhez kapcsolódó teremigénylés elsőbbséget élvez.
99/C. Az auditórium 35 fő felett igényelhető, 200 fő alatt a karzat nem használható. A szekciótermek legfeljebb 35 főig, a RIK „B” épület 466. számú tárgyaló legfeljebb 30 főig, a RIK „B” épület 652. számú tárgyaló legfeljebb 60 főig, a RIK „B” épület 803. számú tárgyaló legfeljebb 34 főig, a sajtóterem legfeljebb 50 főig igényelhető.
99/D. Az igényléshez benyújtandó szolgálati jegyen fel kell tüntetni a megtartandó rendezvény pontos időtartamát, a résztvevők létszámát, a megrendelő és a kapcsolattartó nevét és elérhetőségét, a rendezvény technikai igényét és az étkezés igényét.”
24. A 21/2015. ORFK utasítás 100. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
„100. A rendezvénytermek és a 99/A. pontban meghatározott tárgyalók igénybevétele esetén a teremigénylés engedélyezéséhez az írásbeli kérelmet a rendezvény időpontja előtt legalább 1 hónappal, de legfeljebb 3 hónappal korábban kell benyújtani. Előre nem tervezhető rendezvény esetén a teremigénylés – részletes szakmai indoklással – a rendezvény időpontja előtt 1 hónapon belül is benyújtható.”
25. A 21/2015. ORFK utasítás a következő 100/A–100/D. ponttal egészül ki:
„100/A. Az auditóriumban megtartandó rendezvény esetén a rendezvény 8.00 óra előtt nem kezdődhet.
Az auditóriumban megtartandó rendezvény során a színházterem elrendezést vagy a tárgyaló jellegű elrendezést lehet választani, amelyektől a rendészeti országos rendőrfőkapitány-helyettes külön engedélyével lehet eltérni.
100/B. Az auditóriumban történő étkeztetés legfeljebb 150 főig lehetséges, az ezt meghaladó létszámú rendezvény esetében az éttermet kell igénybe venni.
100/C. A sajtóteremben csak sajtótájékoztatót lehet tartani, ettől eltérni a rendészeti országos rendőrfőkapitány- helyettes külön engedélyével lehet.
100/D. A rendezvénytermeket és a 99/A. pontban meghatározott tárgyalókat az elvárható gondossággal kell használni. Az ott hagyott iratokat az üzemeltető megsemmisíti.”
26. A 21/2015. ORFK utasítás 101. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
„101. A rendezvénytermekben és a 99/A. pont a) alpontjában meghatározott tárgyalókban engedélyezett rendezvények teremhasználati nyilvántartását az ORFK Rendészeti Főigazgatóság Közrendvédelmi Főosztály Csapatszolgálati Osztály végzi a SharePoint rendszerben.”
27. A 21/2015. ORFK utasítás a következő 11. alcímmel egészül ki:
„11. Az elhelyezés rendje
112/A. A RIK épületben történő elhelyezés rendjének kialakításáért és koordinálásáért, a RIK épületben dolgozó személyi állomány elhelyezésének biztosításáért a gazdasági országos rendőrfőkapitány-helyettes felelős.
112/B. A RIK épületben elhelyezett rendőri szerv, szervezeti egység és az országos rendőrfőkapitány közvetlen alárendeltségébe tartozó szervezeti elem vezetője az elhelyezési többlet- vagy módosítási igényét a gazdasági országos rendőrfőkapitány-helyettesnek terjeszti fel.
112/C. A RIK épületen belüli elhelyezésről a gazdasági országos rendőrfőkapitány-helyettes dönt, amelyről tájékoztatja az igényt felterjesztő vezetőt.
112/D. A személyi állomány tagjai vonatkozásában a munkavégzés helyének kijelölésére illetve megváltoztatásának engedélyezésére a szervezeti elem vezetője jogosult.
112/E. A RIK épület helyiségeinek, az ott dolgozók elhelyezési körleteinek egységes nyilvántartását az ORFK Gazdasági Főigazgatóság Műszaki Főosztály (a továbbiakban: ORFK GF MF) végzi.
112/F. Az 112/E. pontban meghatározott nyilvántartáshoz szükséges adatokról (a személyi állomány tagjának neve, rendfokozata, beosztása, munkavégzés helye szobaszámmal) a RIK-épületben elhelyezett rendőri szerv, szervezeti egység és az országos rendőrfőkapitány közvetlen alárendeltségébe tartozó szervezeti elem minden hónap 15. napjáig tájékoztatja az ORFK GF MF vezetőjét.”
28. A 21/2015. ORFK utasítás a következő 114. ponttal egészül ki:
„114. A RIK épület be- és kiléptetőrendszere, valamint az objektumvédelmi kamerarendszer üzemeltetése tekintetében az ORFK, a NEBEK, a ROKK, a BRFK, valamint a PMRFK közös adatkezelőnek minősül. A közös adatkezelésből eredő jogokat és kötelezettségeket az adatkezelők által kötött közös adatkezelési megállapodás tartalmazza.”
29. A 21/2015. ORFK utasítás 8. melléklete helyébe az 1. melléklet lép.
30. A 21/2015. ORFK utasítás 9. melléklete helyébe a 2. melléklet lép.
31. A 21/2015. ORFK utasítás a 3. melléklet szerinti 10. melléklettel egészül ki.
32. A 21/2015. ORFK utasítás
a) 2. pont f) alpontjában az „épületben” szövegrész helyébe a „RIK épületben” szöveg;
b) 2. pont h) alpontjában, 64. és 111. pontjában az „az épület” szövegrész helyébe az „a RIK épület” szöveg;
c) 13. pontjában a „személyazonosításra alkalmas, arcképmással ellátott” szövegrész helyébe a „személyazonosításra alkalmas fényképes” szöveg;
d) 18. pont e) alpontjában a „Repülőtéri Rendőr Igazgatóság igazgatója” szövegrész helyébe a „Repülőtéri Rendőr Igazgatóság (a továbbiakban: RRI) igazgatója” szöveg;
e) 18. pont g) alpontjában a „Nemzetközi Oktatási Központ igazgatója” szövegrész helyébe a „Nemzetközi Oktatási Központ (a továbbiakban: NOK) igazgatója” szöveg;
f) 22. pontjában az „1 évig” szövegrész helyébe a „30 napig” szöveg;
g) 30. pont a) alpontjában, 36., 43., 70., 98. és 106. pontjában az „az épületbe” szövegrész helyébe az „a RIK épületbe” szöveg;
h) 35. pontjában az „épületből” szövegrész helyébe a „RIK épületből” szöveg;
i) 44. pontjában a „gépkocsi” szövegrész helyébe a „gépjármű” szöveg;
j) 65. pontjában a „gépkocsiban” szövegrész helyébe a „gépjárműben” szöveg, valamint a „gépkocsival”
szövegrész helyébe a „gépjárművel” szöveg;
k) 87. pontjában a „gépkocsik” szövegrész helyébe a „gépjárművek” szöveg lép.
33. Hatályát veszti a 21/2015. ORFK utasítás
a) 9–10. pont nyitó szövegrészében a „kísérés nélkül” szövegrész;
b) 54. és 63. pontjában a „rendszeresített” szövegrész.
2. Az általános rendőrségi feladatok ellátására létrehozott szerv épületeibe történő be- és kiléptetés szabályairól, a belső rend és biztonság fenntartásáról szóló 22/2015. (IX. 18.) ORFK utasítás módosítása 34. Az általános rendőrségi feladatok ellátására létrehozott szerv épületeibe történő be- és kiléptetés szabályairól,
a belső rend és biztonság fenntartásáról szóló 22/2015. (IX. 18.) ORFK utasítás (a továbbiakban: 22/2015. ORFK utasítás) 6. pont h) alpontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(Az épületbe történő be- és kilépést igazolvány felmutatása nélkül, továbbá kísérés nélkül az épületben történő tartózkodást a következő személyek számára kell biztosítani:)
„h) a Belügyminisztérium (a továbbiakban: BM) államtitkárai és közbiztonsági főigazgatója;”
35. A 22/2015. ORFK utasítás 8. pont h) alpontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(Az épületbe történő be- és kilépést igazolvány felmutatásával, annak ellenőrzése után, az épületben történő tartózkodást kísérés nélkül a következő személyek számára kell biztosítani:)
„h) a BM Közbiztonsági Főigazgatóság főosztályvezetői;”
36. A 22/2015. ORFK utasítás 8. pont m) alpontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(Az épületbe történő be- és kilépést igazolvány felmutatásával, annak ellenőrzése után, az épületben történő tartózkodást kísérés nélkül a következő személyek számára kell biztosítani:)
„m) a BM Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság főigazgatója és helyettesei, a Büntetés-végrehajtás Országos Parancsnokság parancsnoka és helyettesei, az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság főigazgatója és helyettesei, a Nemzeti Adó- és Vámhivatal vezetője és helyettesei, a Terrorelhárítási Központ főigazgatója és helyettesei, a Nemzeti Védelmi Szolgálat főigazgatója és helyettesei;”
37. A 22/2015. ORFK utasítás a következő 8/A. ponttal egészül ki:
„8/A. A 8. pont a)–g), j) és o) pontjában felsorolt személyek számára a rendőrségi épületben tartózkodás idejére az objektumparancsok kíséretet biztosít.”
38. A 22/2015. ORFK utasítás a következő 6. alcímmel egészül ki:
„6. Az adatkezelés szabályai
41/A. Az épületbe történő be- és kiléptetés módjától, sajátosságaitól függően az Iratkezelési Szabályzatban, az Adatvédelmi Szabályzatban, valamint az Informatikai Biztonsági Szabályzatban foglalt előírásoknak megfelelően kezeli és tárolja:
a) a humánigazgatási szakszolgálat az állandó belépési engedéllyel rendelkező személy esetén az érintett nevét, rendfokozatát és szolgálati vagy munkahelyét, a belépésre jogosító engedély számát;
b) az objektumőrség
ba) a takarító, a szakipari, javítási, felújítási és egyéb karbantartási munkálatokat végző személy nevét, születési helyét és idejét, anyja nevét és a személyazonosításra alkalmas fényképes igazolványának számát,
bb) a beléptetett személyi szabadságában korlátozott személy nevét, a be- és kilépés időpontját és a kihallgatás helyszínét,
bc) a személyi szabadságában korlátozott személy beléptetett kísérőjének szolgálati igazolványában rögzített nevét, rendfokozatát, beosztási helyét, a be- és kilépés időpontját és a kihallgatás helyszínét,
bd) a munkanapokon 20 és 6 óra között, valamint a munkaszüneti és a hivatali szolgálati időrendszer szerinti heti pihenőnapokon az osztályvezető vagy annál magasabb beosztású vezető engedélyével bent tartózkodó, állandó belépési engedéllyel rendelkező személyek nevét, az állandó belépési engedély számát, a munkavégzés helyéül szolgáló iroda számát és a kulcsdoboz számát,
be) a beléptető rendszer meghibásodása esetén a be- és kilépő, állandó belépési engedéllyel rendelkező személy nevét, rendőrségi szolgálati (munkáltatói) igazolványának számát,
bf) a kulcsdoboz felvételére és leadására jogosult személy nevét, kulcsdobozának számát;
c) a biztonsági rendszer üzemeltetője
ca) az épületben elhelyezett kamerák által készített képfelvételeket és az ezekkel kapcsolatos naplóállományokat, cb) a napi belépési engedéllyel rendelkező személy egyes be- és kilépése kapcsán az érintett nevét, születési helyét és idejét, a személyazonosításra alkalmas fényképes igazolványának számát,
cc) az állandó vagy alkalmi parkolási engedéllyel rendelkező személy nevét, a rendfokozatát, a gépjármű forgalmi rendszámát, az állandó vagy napi belépési engedély adatait.
41/B. A területi és a helyi szerv vezetője a 41/A. pontban meghatározottaktól eltérően a helyi sajátosságoknak, valamint az épület specifikumainak megfelelően határozhatja meg az adatkezelés szabályait.
41/C. Az épületbe történő be- és kilépésre vonatkozóan rögzített adatokat a Rendőrségről szóló 1994. évi XXXIV. törvény 42. § (7) bekezdés a) pontja, valamint 91/J. § (1) bekezdése alapján a belépéstől számított 30 napig kell megőrizni.
41/D. Az épületben elhelyezett kamerákkal végzett adatkezelésről készített érintetti tájékoztatóban szerepeltetni kell a kamerák elhelyezési helyét, és az érintetti tájékoztatót az épület bejáratainál ki kell helyezni.
41/E. Szabálysértési, kártérítési, fegyelmi vagy büntetőeljárásban történő felhasználás, valamint az állandó belépési engedéllyel rendelkezők munkába járásának ellenőrzése, továbbá a szolgálati gépjárművek rendeltetésszerű használatának ellenőrzése céljából a kulcsdoboz-nyilvántartásba, az állandó és a napi belépési engedélyekkel
kapcsolatos regisztrációba, az épületben elhelyezett kamerák által készített képfelvételekbe jogosult betekinteni, illetve a szolgálati gépjárművek rendszámfelismerő rendszer által archivált adatairól – jogosult információt kérni:
a) az országos rendőrfőkapitány és helyettesei;
b) a szervezeti egységek és elemek vezetői saját állományukra vonatkozóan;
c) az állományilletékes parancsnok által erre feljogosított személy az érintett szervezeti egység állományára vonatkozóan;
d) az a)–c) alpontban foglalt személyek által írásban adott felhatalmazás alapján – kizárólag e témakörben – az ellenőrzésre feljogosított személyek;
e) az érintett személy a saját adatairól.”
39. A 22/2015. ORFK utasítás
a) 16. pontjában az „a 6. és 8–10. pontban” szövegrész helyébe az „a 6., 8. és a 9–10. pontban” szöveg;
b) 32. pontjában a „8–10. pontokban” szövegrész helyébe a „8. és a 9–10. pontban” szöveg;
c) 43. pontjában a „rendészeti államtitkárához” szövegrész helyébe a „közbiztonsági főigazgatójának” szöveg lép.
40. Hatályát veszti a 22/2015. ORFK utasítás 6. és 8. pont nyitó szövegrészében a „kísérés nélkül” szövegrész.
3. Záró rendelkezések
41. Ez az utasítás a közzétételét követő nyolcadik napon lép hatályba.
42. Az utasítás hatálybalépésekor a teremigénylés miatt folyamatban lévő eljárásokra a 21/2015. ORFK utasítás teremigénylés időpontjában hatályos rendelkezéseit kell alkalmazni. Ha az utasítás hatálybalépése előtt igényelt teremhasználat kezdő időpontja a hatálybalépést követő három hónapon túli időpontra esik, azt a szervezőnek újra kell igényelnie.
43. Ez az utasítás a hatálybalépését követő negyedik hónap első napján hatályát veszti.
Dr. Halmosi Zsolt r. vezérőrnagy s. k.,
rendészeti országos rendőrfőkapitány-helyettes
1. melléklet a 21/2020. (IX. 24.) ORFK utasításhoz
„8. melléklet a 21/2015. (IX. 18.) ORFK utasításhoz
___________________________________________________________________________________
A rendezvényt igénylő szerv fejléce Tárgy:
Hiv. szám:
Ügyintéző:
Tel.:
Engedélyezem:
ORFK Rendészeti Főigazgatóság Közrendvédelmi Főosztály vezetője
20… ………-án ……… órától ……… óráig az *auditóriumot, *a szekciótermet, *a sajtótermet, *a RIK „B” épület 466. számú tárgyalót a RIK épületben dolgozó
……… fő, a RIK épületen kívül dolgozó ……… fő részére ………
céljából kérem biztosítani.
*Az auditóriumban megtartandó rendezvény esetén annak berendezési csomagja:
színházterem jellegű elrendezés, tárgyaló jellegű elrendezés.
A résztvevőket az aulában ……… fő fogadja.
*Az előzetes regisztráció végrehajtására intézkedés történt/nem történt.
*A meghívottak/berendeltek értesítése a regisztrációról megtörtént/nem történt meg.
Kapcsolattartó neve, telefonszáma: ………
*A rendezvény technikai és étkezési igénye:
– hangosítás, hangfelvétel, konferenciaberendezés, projektoros vetítés;
– terem berendezése;
– büféellátás kezdéskor, szünetben, ebédhez;
– ebédeltetés;
– állófogadás;
– egyéb: pogácsa, kávé, édes aprósütemény stb.
Dátum: ………
………
igénylő neve
* A kívánt rész aláhúzandó!”
2. melléklet a 21/2020. (IX. 24.) ORFK utasításhoz
„9. melléklet a 21/2015. (IX. 18.) ORFK utasításhoz
___________________________________________________________________________________
A rendezvényt igénylő szerv fejléce Tárgy:
Hiv. szám:
Ügyintéző:
Tel.:
Engedélyezem:
rendészeti országos rendőrfőkapitány-helyettes
20… ………-án ……… órától ……… óráig az *auditóriumot, *a szekciótermet, *a sajtótermet, *a RIK „B” épület 466. számú tárgyalót a RIK épületben dolgozó
……… fő, a RIK épületen kívül dolgozó ……… fő részére ………
céljából kérem biztosítani.
*Az auditóriumban megtartandó rendezvény esetén annak berendezési csomagja:
színházterem jellegű elrendezés, tárgyaló jellegű elrendezés.
A résztvevőket az aulában ……… fő fogadja.
*Az előzetes regisztráció végrehajtására intézkedés történt/nem történt.
*A meghívottak/berendeltek értesítése a regisztrációról megtörtént/nem történt meg.
Kapcsolattartó neve, telefonszáma: ………
*A rendezvény technikai és étkezési igénye:
– hangosítás, hangfelvétel, konferenciaberendezés, projektoros vetítés;
– terem berendezése, díszítése;
– büféellátás kezdéskor, szünetben, ebédhez;
– ebédeltetés;
– állófogadás;
– egyéb: pogácsa, kávé, édes aprósütemény stb.
Dátum: ………
………
igénylő neve
* A kívánt rész aláhúzandó!”
