A statisztikai rendszer korszerűsítése a változó gazdaság és társadalom szolgálatában

MÓDSZERTANl TANULMÁNYOK

A STATlSZTlKAl RENDSZER KORSZERÚSETÉSE A VÁLTOZÓ GAZDASÁG ÉS TÁRSADALOM SZOLGÁLATÁBAW

NYITRAI FERENCNÉ DR.

Az elmúlt évtizedben már hagyománnyá vált, hogy a Magyar Közgazdasági

Társaság Statisztikai Szakosztályának ülései elé terjesztjük a statisztika tovább-

fejlesztéséről kialakított elképzeléseinket. lehetőséget adva arra. hogy a statiszti-

kusok és a statisztikai adatokat, információkat. elemzéseket felhasználó közgaz—

dászok széles tábora hozzászóljon a kialakított elképzelésekhez. formálja azokat,

vagy ha ezt nem teszi, legalább megismerkedjen azzal, hogy milyen úton kivánunk

haladni. Napjainkban felgyorsultak az események, :; így azhadatgyűjtések, publi—

kációk s egész statisztikai szolgálatunk munkájának áttekintése korábban került napirendre, mint ahogy azt előzetes terveinkben elképzeltük. Nyilvánvaló, hogy

ezt elsősorban a gazdaság és társadalom mai helyzete, a gazdasági fejlődés ked-

vezőtlen trendvonala s ebből következően az egész államigazgatásra, azon belül

a statisztikai szolgálatra háruló új feladatok tették szükségessé.

Másként szólva, a statisztikai szolgálatnak képesnek kell lennie arra, hogy naprakész választ adhasson a gazdaság és a társadalom adott fejlődési szaka—

szónak és várható trendjének kihívásaira. A magyar Központi Statisztikai Hi- vatal az elmúlt 120 év egyes időszakaiban különböző módon és mértékben tudott eleget tenni mindenkori feladatainak. Ma egyre inkább arra törekszünk, hogy a

döntésekért felelős testületek megfelelő informálása és a döntéshozatal előse—

gítése érdekében időben áttekintsük a gazdasági és a társadalmi élet változásait.

és kialakítsuk az ezekhez való alkalmazkodási készségünket. Erre köteleznek minket azok a politikai és állami határozatok is, amelyek az egész ún. ,,nem termelő" te—

rület fejlődésének felülvizsgálatára irányulnak, de kötelez minket az a magunk elé tűzött cél is. hogy információinkkal jókor és jól szolgáljuk a döntéshozatalt.

' Amikor elképzeléseinket legutóbb az MKT Statisztikai Szakosztályának fóruma elé terjesztettük,1 akkor a gazdaság viszonylag kedvező fejlődési trendje rajzoló-

dott ki előttünk, és a hangsúlyt arra helyeztük, hogy a gazdasági és a társadalmi folyamatokat kölcsönhatásukban vizsgáljuk. Azóta e feladat végrehajtásában két- ségkívül előbbre léptünk, de közben új követelmények merültek fel, s ma arról szeretnék számot adni, hogy ezeknek az új követelményeknek milyen módon igyek—

szűnk eleget tenni. Mindenekelőtt tekintsük át, hogy az elmúlt néhány évben, az 1980-as évek során mit tettünk a hazai statisztikai rendszer továbbfejlesztése ér-

dekében.

* A tanulmány a Magyar Közgazdasági Társaság Statisztikai Szakosztályának 1987. október 'a'-án tartott ülésén elhangzott előadás kissé módosított változata.

! Lásd: Statisztikai Szemle. 1984. évi 10. sz. 976—985. old.

1078

_ , NYiTRA! FERENCNE DR.

Az állami statisztika továbbfejlesztésének főbb eredményei az 1980-as években E fejlődési szakaszról nem leltárszerűen kivánok számot adni. csupán néhány főbb jellemzőre szeretném felhivni a figyelmet. Ezek közül talán a legfontosabb a társadalomstatisztikában a gazdaságstatisztika fejlettségéhez képest mutatkozó

elmaradás csökkentése. Az 1980-as években átfogó részletességű mikrocenzust

hajtottunk végre, és több új rétegvizsgálatot és elemzést készítettünk azEgységes _ Lakossági Adatgyűjtési Rendszer (ELAR) keretében. A gazdaságstatisztika terén elsősorban a tevékenységenkénti megfigyelést fejlesztettük. Jelentősen bővítettük

makrogazdasági jellegű statisztikai vizsgálataink témakörét, így többek között rész—

letesen vizsgáltuk a gazdaság egyensúlyi helyzetét, a belső egyensúly főbb fész—

területeit (például a fizetőképes kereslet és az árualap egyensúlyát, az állami költségvetés egyensúlyát. illetve hiányát). nagyobb figyelmet fordítottunk a struk—

turális vizsgálatokra, az egész gazdaság és ezen belül a legfontosabb népgazda—

sági ágak; köztük az ipar és a mezőgazdaság szintjén elemeztük a népgazda—

sági termelés hatékonyságát és ennek részelemeit. tényezőit. A fogyasztói árak

alakulásáról. az inflációról és az erre ható tényezőkről szóló elemzéseink is bőf

vültek; gazdagodtak az életszinvonal, az életminőség területén végzett vizsgála—

taink.

' Számos részmegoldással is bővitettük az elemzések témakörét. ezek közül ta- lán a legfontosabb az, hogy vizsgáltuk a cserearányromlásból származó veszte- ség hatását a gazdaság egészére és ezen belül a belföidi elosztás különböző te—

rületeire. Elemeztük a gazdálkodás minőségének és versenyképességének alaku- lását. az erre ható tényezőket és az ezt korlátozó elemeket is. Új alapokra helyez-

tük a háztartásstatisztikát és az ehhez kapcsolódó teljes ELAR-mrendszert. Jelentős

mértékben bővítettük a népgazdaság egészét. ezen belül a legfontosabb ágaza- tokat és tevékenységfajtákat érintő két- és sokoldalú nemzetközi összehasonli—

tásainkat. Természetesen mindehhez szükség volt a módszertan rendszeres kar—

bantartására és továbbfejlesztésére. valamint az adatfeldolgozás módszereinek korszerűsítésére. Ebben az időszakban hozta meg gyümölcsét az 1970-es évek má—

sodik felétől fokozatosan telepített új területi számitógéppark és ezzel a statiszti- kusok közvetlen tevékenységének alárendelt elsődleges feldolgozások bevezetése.

Ez a területi tájékoztatásnak is nagyobb önállóságot, szélesebb adatbázist és gyorsabb munkaütemet tesz lehetővé.

Anélkül, hogy az elért eredményeket túlbecsülném, nem kevésbé fontosnak tartom azokat a szervezési módosításokat, amelyek eredményeképpen lényegesen gyorsíthattuk legfontosabb adatgyűjteményeink megjelentetését. Csupán példa—

képpen emlitem meg. hogy a külkereskedelmi. a belkereskedelmi. a közlekedési évkönyv idén már augusztus elején a fogyasztókhoz került, korábban erre legfel- jebb szeptember—októberben került sor. Hasonlóan jó megoldásnak bizonyult az.

hogy a népgazdasági mérlegek előzetes adatait nem változtatjuk a részadatok

végiegesitésekor. hanem a kiadványok megjelenéséhez igazitottuk az adatok vég-

legesítését, s bár nem volt könnyű. sikerült azt is elérni. hogy a statisztikai év- könyvekben a népgazdasági mérlegek adatait már végleges formájukban közöl—

hettük.

Mindezeket az eredményeket (s az itt fel nem soroltakat is) egy a hetvenes évek végén, nyolcvanas évek elején megfogalmazott koncepciónak megfelelően hajtottuk végre, amikor meghatároztuk a távlati továbbfejlesztés irányait is. Nap- jainkban azonban (: társadalmi—gazdasági fejlődés új jelenségei óhatatlanul

szükségessé teszik a módosításokat.

A STATISZTIKAI RENDSZER 1079

Úi feltételek, úí követelmények

A statisztika iránti legfontosabb új követelmények a kormány nemrégiben el—

fogadott rövid távú stabilizációs és a kibontakozást ígérő és még formálódó hosz-

szabb távú programjából következnek. A korábban elfogadott gazdasági és tár-

sadalmi programok hangsúlyváltozásait megfelelően követnünk kell a statisztiká- ban is. Ugyanakkor figyelembe kell vennünk azt is. hogy az életszínvonal átme-

neti csökkenése újabb feladatokat ró ránk az életszínvonal—életkörülmények sta- tisztikai megfigyelésében és az eredmények közzétételében. A stabilizációs prog- ram azt a követelményt állitja előtérbe. hogy az életszínvonal átmeneti csökkenése mellett meg kell őrizni a már elért szocialista vívmányokat, erősíteni kell a szoci- alista értékek érvényesülését. hiszen a kormányprogram (: teljesitményközpontú anyagi és erkölcsi elismerés mellett a rászorultak helyzetén való segitést is köz- ponti feladatnak tekinti. Mindezeket természetesen a statisztika eszközeivel is vizs- gálni. követni kell.

Amikor az e kérdésekkel kapcsolatos statisztikai feladatokról szólunk, akkor

számításba kell vennünk azt, hogy mindezeknek a fogalmaknak sok esetben Új,

vagy a korábbiakhoz képest változó, de egységes definicióit kell alkalmazni a ter—

vezésben, (! statisztikában és a számbavétel egyéb területein. Tehát a szélesebb értelemben vett államigazgatás s ezen belül a statisztika bizonyos fajta fogalmi,

módszertani feladatokat is kapott. Csupán két példa:

A teljesítményközpontú anyagi elismerés elve és gyakorlata azt igényli, hogy ebből a szempontból is vizsgáljuk a személyi jövedelemadózás feltételeit, majd később hatásmechanizmusát is, nemcsak a társadalom egészére, hanem a kü- lönböző rétegeire is. Ehhez mindenekelőtt meg kell határoznunk a teljesítmény fo—

galmát. (Csak a fő munkaidőben végzett vagy más területeken kiegészitő tevé—

kenységben megjelenő teljesitmény is beletartozik? Anyagi elismerésként a bruttó vagy a nettó jövedelmet fogalmazzuk meg stb.?)

Másik példaként szocialista vivmányaink megőrzésének fogalomkörét emlitem.

Elég gyakran szólunk róla. de korántsem ugyanazt a fogalmat értjük rajta. Vajon minden tekintetben szocialista vívmány-e például az egészségügyi ellátási rend- szer elvben ingyenesnek tekintett mai formája? Valószinű. az új követelményekhez igazodó továbbfejlesztett változata jobban megfelel majd a fogalomnak. de így ismét új definícióval kell szembenéznünk.

Ilyen és hasonló módszertani problémák sorába ütköztünk már korábban és ez évben, és minden bizonnyal ütközni fogunk a közeli jövőben is. A módszertani felkészülés pedig nem a Központi Statisztikai Hivatal kizárólagos belügye, hiszen az elmúlt húsz év egyik legnagyszerűbb eredménye az volt, hogy túlnyomó több—

ségben azonos fogalmakat alkalmaztunk a tervezésben. a számvitelben, a statisz- tikában, s ezt a ..vivmányunkat" valóban meg kell őriznünk, ha egységesen aka- runk gondolkodni. szólni és főként a döntést hozókat informálni.

Az új feladatok vagy az új formában megjelenő követelmények mellett a kö- vetkező évek új korlátokat is állítanak elénk. Mindenekelőtt a költségvetés vissza—

fogására, létszám— és bérkorlátozásokra gondolok.

Ezeket úgy kell áthidalni. hogy közben az információtartalom és —szolgáltatás ne gyengüljön. sőt a növekvő igényeket is ki tudjuk elégíteni.

E feladatokat és a korlátokat figyelembe véve, a statisztika válasza az új kihí- vásokra háromféle lehet:

a) Mondhatnánk, hogy

— hagyományos eszközeink alkalmasak a helyzet értékelésére, bemutatására;

1080 NYlTRAl FERENCNEDR.

-— gazdag, nemrég felülvizsgált publikációs rendünk kielégíti a különböző szintű adat-'

igényeket: ,

- elemzéseink témaanyaga elég bőséges a döntést hozók számára.

Ez a válasz lenne a legkényelmesebb megoldás, de egy percig sem merült fel *

a Központi Statisztikai Hivatal vezetőiben és dolgozóiban az. hogy ilyen módon, válaszoljanak a kihívásokra.

b) A másik válaszlehetőség az lenne, hogy a meglevő eszköztárat bővítsük

új elemekkel, amelyek beépülnek az eddig kialakitott és az 1980-as évek elején felülvizsgált rendszerbe, kiegészítik. gazdagítják azt, s így a korábbiak mellett az új

kérdésekre is feleletet tudunk adni. E válasz csupán azért nem reális. mert az ái- landóan csökkenő létszám és anyagi eszközök birtokában képtelenek lennénk az eddigi feladatok teljes körét a korábbival azonos mértékű részletesség'ben ellátni és az új problémákat is megválaszolni. Ehhez sem megfelelő munkaerővel, sem gépparkkal nem rendelkezünk.

c) Marad tehát az a megoldás - és ezt az utat választottuk -. hogy újra át—

tekintsük adatgyűjtéseink, adatfeldolgozásaink és publikációink rendszerét, még- pedig szélesebb keretek között. a Hivatalon kívüli szervezetek képviselőinek bevo-

násával. és igy alakítsuk ki az új igényeket kielégítő és egyúttal takarékos adat- gyűjtési rendszerünket. Ez a válasz természetesen az adatgyűjtések teljes körű át—

tekintése mellett bizonyos részterületek felülvizsgálatát is szükségessé tette. (E munkák keretében például (: népgazdasági mérlegrendszer és az ELAR-adatgyűj—

tések továbbfejlesztését is áttekintettük.) Az előbbiekből következik. hogy a Köz- ponti Statisztikai Hivatal vezetése a bonyolultabb, de minden bizonnyal hatható- sabb megoldást választotta. amikor saját közeljövőjét úgy tervezte újra, hogy ez-

zel egyúttal hatást gyakoroljon a statisztikai szolgálatnak a Hivatalon kívüli ele,- meire is. Bár e téren még nem értünk el átütő sikert, remélem. hogy e konferen- cia is hozzájárul ahhoz, hogy az együttgondolkodást ebben az irányban fejlesszük.

A statisztikai rendszer továbbfejlesztésének elemei

A felülvizsgálat alapkövetelményeit a Központi Statisztikai Hivatal Elnöksége 1986 őszén úgy határozta meg. hogy az az egész állami statisztikai rendszerre ter-

jedjen ki. annak valamennyi tárgykörét átfogóan értékelje, s a korszerűsítést oly módon szolgálja, hogy már 1988—tól érdemlegesen csökkenjenek az adatszolgál- tatók terhei, a feldolgozási igények reálisabbak legyenek. és növekedjen a köve- telményekhez jobban igazodó, gyorsabb információszolgáltatás lehetősége. Hang- súlyozom. hogy a felülvizsgálatnak az egész állami statisztikai rendszerre ki kellett terjednie, tehát nem csupán a Központi Statisztikai Hivatal által végrehajtott adatgyűjtésekre, hanem azokra is. amelyeket társszerveink rendelnek el és haj- tanak végre. Ezért szakmai bizottságokat hoztunk létre; ezekben közel 500 fő te- vékenykedett mintegy fél éven át. A bizottságokban képviseltették magukat a kü-

lönböző minisztériumok, főhatóságok, az érdekvédelmi szervek. az adatszolgálta—

tók -— akiket a Magyar Kereskedelmi Kamara képviselt - és természetesen a sta—

tisztikák fő ,,termelői". a Központi Statisztikai Hivatal központjának és megyei igaz-

gatóságainak dolgozói is.

A bizottságok munkáját az az alapelv vezérelte, hogy az állami statisztikai

rendszer felülvizsgálata nem lehet kampányfeladat. hiszen a statisztika lényegé- hez hozzátartozik a folyamatos. összehasonlitható adatsorok biztositása. Ezt nem lehet valamiféle kampánnyal megszakítani, hanem a statisztikai rendszer feiül—

vizsgálatát évről évre visszatérő folyamatos feladatnak kell tekinteni. E munkák

A STATISZTIKAl RENDSZER 1081

során azonban lehetnek olyan állomások — és egy ilyenhez jutottunk el most —, amikor összefüggéseiben kell vizsgálni az egész statisztikai szolgálat tevékenysé—

gét, felhasználva egyes területeknek a korábbi ésszerűsítések, korszerűsítések kap—

csán elért részeredményeit (ilyen volt például a legutóbbi években a bel- és a kül-

kereskedelmi statisztika egyszerűsítése vagy a mezőgazdasági statisztika többszöri felülvizsgálata is). A bizottsági munkát úgy ütemeztük. hogy az 1988. évi adat- gyűjtések előkészítésének időpontjára lezáruljon a munka első szakasza.

Hangsúlyozom, hogy csak az első szakasz zárult le. s ennek eredményeit si-

került az 1988. évi adatgyűjtésekben már hasznosítani. Átütő sikerről azonban

még nem beszélhetünk. mert a központi statisztikai szolgálat képviselőiben na—

gyobb készség mutatkozott az ésszerűsítésre. egyes részelemek elhagyására, mint az igazgatási statisztika termelőinek körében. Ezért szükségesnek látunk egy olyan

második szakaszt, amely főként az utóbbi területre irányul.

A korszerűsítési munka során több mint 450 központi és 1000 igazgatási sta- tisztikai adatgyűjtést vizsgáltak felül. Ennek eredményeképpen a Központi Sta—

tisztikai Hivatal központi adatgyűjtéseinek közel 40 százalékánál valamilyen mó—

don korszerűsítettek. módosításokat végeztek. ezek egy része az indokolatlan pár—

huzamosságok megszüntetését, más része egyes adatgyűjtések gyakoriságának

csökkentését. néhány adatgyűjtés teljes megszüntetését jelentette. Voltak olyan

megoldások is, amelyek során valamely adatgyűjtésen belül csak bizonyos táb—

lákat. rovatokat hagytak el. másutt az adatszolgáltatók számát csökkentették.

Csupán néhány példa a felülvizsgálat eredményeiből:

— az iparstatisztikában az építőanyag ipari szakmai jelentést módosították oly módon, hogy megszűnjön a párhuzamosság az Építésügyi és Városfejlesztési Minisztérium és a Köz- ponti Statisztikai Hivatal adatgyűjtései között;

-— a mezőgazdaság területén megszüntettek egy fakitermelési jelentést, amelynek ada- tai részben már korábban is megjelentek a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium egyik adatgyűjtésében. részben kiegészítésként beépíthetők voltak oda;

— megszűnt az idegenforgalom területén három nagy szállodavállalatot érintő pár- huzamos adatgyűjtés, a Központi Statisztikai Hivatal vállalta a Belkereskedelmi Miniszté-

rium adatigényeinek kielégítését is;

—- jelentősebb eredményeket hozott a felülvizsgálat a beruházásstatisztikában, az ipar—

statisztikában (főként az értékesítés irányok szerinti részletezésében, a nagyértékű termelő—

egységek megfigyelésében, több műszaki mutatót tartalmazó szakstatisztikában stb.);

— jelentősen ritkították a mezőgazdasági statisztikában a felvásárlás, a keresetek megfigyelését, s ami a leglényegesebb. a teljes körű országos állatszámlálásra a korábbi három évenkénti időköz helyett ötévenként kerül sor. tehát legközelebb 1991-ben (úgy tű—

nik. hogy a reprezentatív állatszámlálások eredményei alapján végzett becslések lehetősé—

get adnak erre a ritkításra anélkül. hogy az adatok megbízhatóságát veszélyeztetnék);

- több adatgyűjtést módosítottak negyedéves, éves jelentésre például az árufuvaro- zás. a húsfeldolgozás területén, a vasút járműállományának megfigyelésében és a társa—

dalomstatisztika több területén is:

- 37 adatgyűjtés megszüntetését javasolták.

Felmerülhet az a gondolat, hogy vajon korábban miért volt szükség ezekre

az adatgyűjtésekre. Voltak ezek között olyanok. amelyek a korábbi információs

rendszerben valóban jelentősek voltak. mint például a mezőgazdasági lakosság jövedelemadó-alapját vizsgáló adatgyűjtés vagy a borszőlő- és mustfelvásárlás társadalmi szektorok és megyék szerinti részletezése. de a mechanizmus tovább—

fejlesztése kapcsán már elvesztették jelentőségüket. Vannak ezek között olyan adatgyűjtések is, amelyek más adatgyűjtések további részletezései. és a felülvizs- gálat azt jelezte. hogy az ilyen fajta részletezésre valószínűleg nem lesz szükség

a jövőben (például a sportkörök adatai vagy a szakszervezeti közművelődési te-

vékenység adatai. az állami és társadalmi mozikról összeállított adatok stb.).

1082 NYITRAl FÉRENCNÉ DR;

Összesített és természetesen részben becslésen alapuló számítások alapján

az első fordulóban elhatározott csökkentések az adathelyek mintegy 10 százalékát teszik ki, természetesen különböző adatszolgáltatói körre vonatkozóan. Az adat—

gyűjtések többsége ágazatspecifikus. Elhagyásuk vagy módosításuk a mintegy 6000 adatszolgáltatának kisebb—nagyobb körét érinti csak. A 10 százalékos csökkentés azonban csak a központi statisztikai adatgyűjtési rendszerre vonatkozik, __az igaz—

gatási statisztikában a csökkentés mértéke ennél lényegesen kisebb. Minthogy az adatszolgáltatók terheit valóban csökkenteni kívánjuk. az igazgatási statisztikát

is felül kell vizsgálnunk. _

A korszerűsítési munkák során kiviláglott, hogy a határidők tartása koránt- sem egyszerű kérdés. Nagyon sokat halljuk napjainkban azt, hogy a magyar köz-

ponti statisztikai szolgálat lényegesen később ad adatokat a párt és a kormány

vezetői számára, mint más szocialista országok statisztikai hivatalai. és ez a bi—

rálat jogosnak mondható. Ugyanakkor nem kevés esetben találkozunk az adat—

szolgáltatóknak olyan panaszával, hogy vagy a Központi Statisztikai Hivatal. vagy

az igazgatási statisztika akkor kér tőlük adatot. amikor még nem rendelkeznek

pontos, hiteles. a mérlegbeszámolónak is megfelelő adatokkal. Ezt az ellentmon-

dást egyértelműen feloldani aligha lehet.

A gyors információ szembeállítása a pontossággal, az információk jobb mi- nőségév'el egyes nemzetközi statisztikai fórumokon is gyakran felmerül. A magyar statisztika válasza erre egyértelmű: mi a pontosságot, az adatok megbízhatósá- gát tekíntjük alapkövetelménynek, és az a szilárd meggyőződésünk, hogy a döntést

hozók számára fontosabb az adatok megbízhatósága, mint 1—2 napnyi látszóla—

gos időnyerés. A politikai és állami vezetés többségében osztja ezt a véleményün- ket, és nem kívánja, hogy a határidők megváltoztatásával irreális adatokat adjunk, azaz nem tartják indokoltnak, hogy például azt a külföldi gyakorlatot kövessük, mely ugyan a tárgyhónapot követő hó 3-án. de valójában nem a tárgyhónapról.

hanem az azt megelőző hó 25—étől az adott hónap 25—éig terjedő ,,hónapról" szol- gáltat adatokat. Véleményem szerint ez nem is felelne meg a döntést hozók érde- , keinek.

Természetesen ügyelni kell arra. hogy a határidő rugalmas kezelése miatt

nehogy párhuzamosságok jöjjenek létre a statisztikai szolgálat egyes elemei .kö—

zött. Az esetleges párhuzamosságok megszüntetését minden eszközzel szorgal—

mazzuk. Ha egyáltalán lehetséges verseny a statisztikai szolgálat egyes alkotá- elemei között, akkor az lenne a célszerű, ha a verseny inkább az információk mi—

nősége. megbízhatósága. értékelhetősége. semmint a határidők előrehozatala címén létrehozott párhuzamosságok területén folyjon.

A korszerűsítési munkának ez a szakasza kétségkívül jelentős eredményeket hozott, de ugyanakkor tudjuk, hogy újabb feladatok előtt állunk. Példáulva pénz- ügyi ínformációs rendszer továbbformálásában óriási szerepe lesz az új általános forgalmi adó, valamint a személyi jövedelemadó rendszerének. Ennek statisztikai alapjait csak akkor lehet kialakítani. ha már a szabályozás (a mértékek) teljes részletességgel nyilvánosságra kerülnek. Hasonlóan új feladatokat fog adni a ter- vezett nyugdijrendelkezés. és arra is felkészülünk, hogy a bank- és a biztosítási

rendszer átalakulása is újfajta megfigyeléseket igényel, vagy korábbi megfigye—

lések módosítását teszi szükségessé.

A korszerűsítési munkának ez a fázisa alapvetően nem érinti a Központi Sta- tisztikai Hivatal központi tájékoztatási rendszerének tartalmát, csupán néhány tábla egyes elemeit. Kevesebb lesz a havi és a negyedéves adat. ami feltehetően az adatfelhasználók egyetértésével fog találkozni. A korszerűsítés természetesen

A STATlSZTIKAl RENDSZER

1083

érinti az adatfeldolgozási rendszert is. erre a Központi Statisztikai Hivatal meg- felelő szervei felkészültek.

A korszerűsítési munka felvetett néhány olyan problémát is, amivel korábban nem vagy ritkán találkoztunk, de aminek megoldását nem lehet sokáig halasz- tani. Az egyik. és talán a legfontosabb kérdés az. hogy ez idő szerint Magyaror—

szágon az információt nem tekintik árunak, nem veszik figyelembe. hogy az in- formáció előállítása pénzbe kerül, tehát szükségképpen ára is van. Minden szer-

vezet természetesnek tartja. hogy a Központi Statisztikai Hivatal kiadványait annyi

példányban kapják meg, ahány vezető vagy szakértő erre igényt tart. Ezt azonban már most is korlátoznunk kellett, és valószínűleg a jövőben még inkább korlátozni kell a jelentős publikálási költségek miatt.

A jövőben minden új adatgyűjtés költségeit előre kalkuláljuk, és a meglevő adatgyűjtések költségeit is figyelemmel kísérjük. Ez többek között azért is szüksé—

ges. mert sok esetben előfordult, hogy az adatgyűjtést tervező szervezet az elő—

terjesztéskor még csak hozzávetőleges publikációs tervvel rendelkezett, így az

adatfeldolgozások megrendelése után — egy-egy jó ötletnek engedve - az adat-

feldolgozás volumenét tovább bővítette. Ennek költségkihatása pedig a Hivatal összkasszáját terhelte. nem volt hozzárendelhető az egyes adatgyűjtésekhez. Ma már ez megengedhetetlen. Sőt, az elmúlt évben már az Európai Statisztikusok Értekezletén is például a legújabb környezetstatisztikai kompendium összeállító- ját beszámoltatták arról, hogy mibe került a munka emberórában, egyéb költség- ráfordításban az ENSZ-nek és az egyes országoknak. Az összehasonlítás európai szemléletű volt, tehát nem jelent meg benne a különböző országokat terhelő (az adatok előállítására fordított) költség, csupán az a támogatás. amit például a néhány hónapig ott dolgozó munkatársunk kapott. Azt hiszem, jogosan vonható le ebből az a tanulság, hogy ma már mi sem lehetünk olyan gazdagok, hogy a költségkihatások vizsgálata nélkül rendeljünk el új adatgyűjtéseket.

A korszerűsítési munka természetesen nemcsak a hagyományos rendszeres adatgyűjtéseket érinti. hanem a különböző esetenkénti feladatokat is, mindenek- előtt az Egységes Lakossági Adatfelvételi Rendszert. Az ELAR továbbtejlesztése során a páratlan években háztartásstatisztikát, a páros években különböző témájú életszínvonal— és társadalomstatisztikai adatfelvételeket hajtunk végre. Ennek ér- dekében olyan egységes ELAR-mintát alakítottunk ki, amely 1983 és 1992 között biztosítja a címanyagot. Ez a minta rétegzett. többlépcsős kiválasztási eljárással készült, és nem arányos elosztású. A minta két egyforma felépítésű részmintából.

a háztartásstatisztikai és a társadalmi—demográfiai alapadatok számára készült mintából áll. A növelt minta 16000 elemet tartalmaz. ezen belül a háztartási és költségvetési összeírás 12 000 cím alapján kerül összeállításra.

Az ELAR korszerűsítési felülvizsgálatát is a szakértők széles körének bevoná—

sával végeztük. s elsősorban a takarékos megoldások kialakítását tartottuk szem előtt. A könnyebb technikai lebonyolítás érdekében alapvető szempont volt, hogy minden ELAR-felvételnél biztosítani kell a kérdőív bizonylattá szerkesztését. A törzsadatokat lehetőség szerint gépi úton kell felvinni a különböző kérdőívekre.

Tekintettel arra. hogy a lakosság sokféleképpen reagálhat a kérdésekre. nagyobb figyelmet kell fordítani a kérdőívek névtelenségére. hogy ezzel elkerüljük, vagy le- galábbis minimálisra szorítsuk a válaszmegtagadást. A társadalmi—demográfiai kérdések vizsgálata során a minta nagyságát a következő években az fogja meg- határozni, hogy csak országos szinten kívánjuk-e az adatokat elemezni (ebben az esetben a felvételt elegendő a minta egy részén végrehajtani), vagy szükség van megyei szintű elemzésekre is. amikor az egész minta igénybevétele szükséges. Pél-

1084 NYITRAI FERENCNÉ DR.

dául az 1988. évi programunkban szerepel egy jövedelmi felvétel, itt megyei ada-

tokat is biztosítanunk kell, főként az új személyi jövedelemadó-rendszer teszi ezt szükségessé, tehát a minta nagyságát körülbelül 24000 címre kell növelni.

Kialakítottuk az ELAR—felvételek témaköreit a következő évekre is. Ez azt je- lenti, hogy például 1988-ban munkaerő— és réteghelyzet-vizsgálatot, jövedelem—

felvételt hajtunk végre, valamint az egészségügyi intézményrendszer és morbiditás összefüggéseit elemezzük. és emellett néhány más vizsgálatra is sor kerül. A ház?

tartásstatisztika 1989. évi adatai mellett vizsgálni fogjuk a lakosság fogyasztási. '

szolgáltatási kiadásait, valamint az egészségügyi és a közlekedési kiadásokat

ugyancsak a háztartásstatisztikai mintán. 1990—re mindössze egy témakőrű adat—*

gyűjtést tervezünk, a társadalmi—demográfiai adatok körében. főként azért. mert

ez az év a népszámlálás éve.

Igen jelentős feladatunk az 1988. évi jövedelemfelvétel, amely -— a korábbi évek tapasztalatai alapján -— az egész évben megszerzett jövedelmeket források szerint kívánja részletezni, és az alkalmazásban állók, valamint a tsz—tag keresők esetében (: munkáltatóktól is meg kívánja kérni a jövedelmek nagyságáról szóló információt. A feldolgozás tapasztalatain okulva néhány változtatást is végzünk a korábban kialakult kérdőíveken. lgy például vizsgálni kívánjuk a munkaidőala—

pot csökkentő tényezőket, főként a munkáltatói kérdőívek segítségével. A mező- gazdasági kistermelés változatos formáinak figyelembevételével törekszünk a szer-

ződéses termelés, a szakcsoportokban való tevékenység, a kihelyezett állatokkal való foglalkozás során szerzett jövedelmek adatainak korábbinál megbízhatóbb

számbavételére. Ennek a felvételnek a sikere azon is múlik, hogy milyen korán tudjuk az adatokat az érdekelt kormányzati és politikai szervek rendelkezésére bocsátani. hiszen erre igen nagy az igény. Úgy tervezzük, hogy már 1989 elején rendelkezésre álljanak az adatfelvétel legfontosabb eredményei, ennek megfele—

lően ütemezzük a gépi feldolgozás programját is. Ezekből az adatokból az 1988- ban bevezetett adóreform hatásaira is következtetni lehet majd. s a következteté- sek módat adnak a következő jövedelemfelvétel idejének megtervezésére. Ma úgy

látjuk. hogy nem lesz öt év a két jövedelemfelvétel között, hiszen az adóreform

hatásait valószínűleg nagyobb gyakorisággal kell majd megfigyelni — legalábbis kezdetben.

Továbbfejlesztési munkánk másik fontos területe a népgazdasági mérlegrend-

szer és ennek kapcsolata a különböző adatgyűjtésekkel. Ismeretes, hogy ezen a

területen már húsz éve gyakoroljuk azt a világon még mindig jóformán egyedül—

álló megoldást. hogy mind az ENSZ által ajánlott SNA-, mind pedig a KGST-or—

szágokban elfogadott MPS—rendszert egyidejűleg alkalmazzuk, és adatainkat

mindkét rendszerben nyilvánosságra hozzuk. Ezt a megoldást nemzetközi elisme- rés kíséri. ugyanakkor meg kell mondani, hogy ez jelentős ráfordítástöbblettel jár.

Mégsem szeretnénk e kettősségről lemondani, mert így biztosíthatjuk azt, hogy adataink mind a keleti, mind a nyugati országokkal egyaránt összehasonlíthatők.

és alkalmasak a világban elfoglalt helyünk viszonylag pontos megállapitására.

mérésére.

A népgazdasági mérlegrendszer továbbfejlesztése során a Központi Statisz—

tikai Hivatal Közgazdasági főosztálya 1987 márciusában terjesztette vitára elkép-

zeléseit a Hivatal Elnöksége elé, s ez a következő fő változtatásokat tartalmazta.

— Az összehasonlító áras számítások tekintetében időszerűvé vált új bázis-

évre való áttérés (a jelenlegi bázis 1981). Az új bázisra való áttérést egyfelől az árszint- és az ármány—változások teszik indokolttá, másfelől az 1988-es adóre—

form. Ez utóbbi miatt döntött úgy a Hivatal vezetése. hogy az új bázis 1988 lesz.

A STATISZTIKAI RENDSZER

1085

— A népgazdasági mérlegek módszereit illetően javaslatot alakítottak ki az

értékcsökkenés elszámolásának módosítására és az új általános forgalmi adó ke-

zelésének módjára. Az újfajta számbavételnek hatása van az összehasonlító áron

készülő mérlegekre és a folyó áras mérlegekre egyaránt.

— Új megoldást javasoltak néhány olyan módszer tekintetében, amelyet a ko- rábbi években bíráltak. lgy a fogyasztás számbavétele kapcsán a lakosság fo—

gyasztását két módon szükséges a jövőben vizsgálni: egyfelől az eddig alkalma- zott hazai fogyasztás alapján, amelynél azonban figyelembe kell venni, hogy ebben

benne foglaltatik a hazánkba látogató külföldiek itteni fogyasztása, és nem tar—

talmazza a külföldre látogató magyarok külföldi fogyasztását. Ezzel egyidejűleg új fogalomként kell bevezetni nemcsak a statisztikában, hanem a tervezésben is az ún. .,nemzeti" típusú fogyasztási mutatót, amely a magyar lakosság fogyasz- tását vizsgálja, leválasztva a külföldiek itteni fogyasztását, viszont hozzáadva a

magyarok külföldi fogyasztását.

— A kereskedelmi bankok és egyéb pénzintézetek tevékenységét ma már nem

lehet ugyanúgy vizsgálni. mint a költségvetés más szerveinek működését, hiszen megváltozott ezek tevékenysége. s ezt a statisztikai megfigyelési rendszernek is követnie kell. Az új megfigyelés kialakításában természetesen részt vesznek az érintett tervező és pénzügyi szervek is.

— Külön feladat a népgazdasági mérlegek és az ágazati kapcsolati mérleg (ÁKM) számítások közvetlen összekapcsolása. Első ízben 1987—ről kivánunk olyan előzetes és még csak mintegy 20 szektor körüli Ágazati Kapcsolati Mérleget kidol—

gozni. amelynek adatai lehetőséget adnak a ,,Főbb népgazdasági folyamatok" c.

kiadvány tartalmának bővítésére. Ezt az első évet még csak kísérleti évnek tekint-

jük. s ennek alapján fogunk arról határozni. hogy az ÁKM—ek mennyire vehetők figyelembe az ilyen fajta rövid távú, egy vagy néhány évre vonatkozó elemzések—

nél, mennyiben képesek azok eszköztárát bővíteni.

- A távlati cél olyan keretrendszer kialakitása, nevezhetjük Társadalmi Elszá- molási Mátrixnak (Social Accounting Matrix). amely nem más mint egy kibővített

ÁKM, amely egyaránt tartalmazza a reál— és a pénzügyi mérlegeket. Ennek kié- pítése azonban több év feladata. 5 ma még csak oda jutottunk el, hogy vizsgáljuk az új mátrixrendszer kialakításának feltételeit és lehetőségeit.

*

Az ismeretett főbb gondolatok arról tájékoztatnak, hogy milyen irányban kí- vánunk haladni a statisztika továbbfejlesztése során. Természetesen a felsorolás

korántsem volt teljes. Kiegészítésképpen még egy témakört kívánok megemlíteni.

amely jelentősen fogja befolyásolni a következő évek munkáit. de erről még nincs végleges elképzelésünk: ez a téma az 1990—es népszámlálás. ismeretes, hogy e

téren eléggé végletes elképzelések is hangot kaptak az elmúlt években. Többen

hangoztatták, hogy a népszámlálások rendje kialakult és bevált. semmi okunk sincs arra, hogy ettől akár egy jottányit is eltérjünk. Ezt akár helyes megállapí-

tásnak is tekinthetném, ha nem lennék biztos benne. hogy a kormánytól nem kér-

hetünk olyan jelentős összeget erre a célra, mint amekkorát az 1980-as népszám-

lálásra kaptunk. A másik végletes véleményt vallók közül sokan azt mondják, hogy

nincs is szükség népszámlálásra. hiszen az állami népességnyilvántartás rend—

szere teljes körűen tartalmazza a legfőbb adatokat; elegendő, ha mikrocenzust

hajtunk végre. Ezt a megoldást sem tartom elfogadhatónak. Elsősorban azért nem,

mert a népességnyilvántartás ma még csak kevés számú adatot tartalmaz. Ennél lényegesen nagyobb a teljes körűen számba veendő adatok köre.

1086 NVlTRAlNÉ DR.: A STATISZTIKAI RENDSZER

Ez idő szerint kombinált megoldá st készítünk elő. Ez még nem határozat, nem döntés, még csak nem is állásfoglalás előkészitése, csupán előzetes elképzelés.

Több külföldi statisztikai hivatal tapasztalatait felhasználva szeretnénk kialakítani

egy viszonylag kevesebb kérdést tartalmazó kérdőívrendszert. amelyet az ország valamennyi állampolgáráról kitöltetünk. és egyidejűleg egy viszonylag részletes mikrocenzust is végrehajtanánk. Már az adatgyűjtés és —feldolgozás módszerében

is eltérők az elképzelések. Úgy vélem. az ország lakossága elég érett ahhoz, hogy

legalább a kérdőívek egy részénél kérhetjük a lakosságot a kérdőívek önkitölté—

sére. Sajnos a próbafelvételek tapasztalatai nem túl pozitívak. ezért valószínű.

hogy itt is valamilyen köztes megoldással kell megalkudnunk.

Szeretném ismételten hangsúlyozni, hogy még nem határozatról van szó, ha- nem egy gondolkodási folyamatnak a közepén vagyunk. A végleges javaslatot és

az ehhez szükséges költségvetési igényt 1987 végéig kell a kormány elé terjesz-

teni. Olyan reális elképzelést kívánunk a kormányhoz benyújtani, amelyet helyes- lően hagyhat jóvá, és amely biztosítja a szükséges információkat és a népszám—

lálások hagyományos rendjének folytatását még e nehéz időszakban is.

A fentiekben elsősorban az adatgyűjtésekről esett szó, emellett azonban az adatok feldolgozásának módszereit is évről évre továbbfejlesztjük, s a publiká- ciós rendben korábban elhatározott változtatásokat is következetesen törekszünk végrehajtani. Mindezeknek az a célja, hogy az egész magyar statisztikai szolgálat.

a Központi Statisztikai Hivatal és a társszervek mind jobban elősegítsék egy reá- lis, a gazdaság és a társadalom igényeit kielégítő információs rend kialakítását a kibontakozást szolgáló döntések s azok következetes végrehajtása érdekében.

TÁRGYSZÓ: Statisztikai tevékenység. Statisztikai adatgyűjtés.

PE3iOME

Hacronmuü ouepk antopa mannerca HGCKOHBKO nepepaőOTaHHblM BapHaHTOM Aounapa, npencraaneuuoro HM 2 akmőpn 1987 rona Ha aacenanun Cramcmuecnoro omeneumi Beu—

repcxoro 3KOHOMW46CKOFO oőuectsa. ,

B caoeM ouepxe aarop ocraHasnnaaecm Ha nanbneüwem paasurm cramcmuecxoü CHCTeMbl, ero akryanbnocm " cnomuswwxcn o monepnuaauwu earnnnax, a rarmce Ha yme ocymecraneHHsix uaMeHeHuax.

l'lonpoőno usnaraer AOCTHI'HYTble B l980-bie rOAbI peaynbram s paaaumu BeHrepc—

xoü rocyaapcrsem—ioü cta'mcmxu, noauepknaau pacmupenue oőurecnsennoü cramcrwkn, a rakme coanam—ie Haőmonenuü no BunaM nestenbnocm ;; axonommecxoü ctamctmce.

B xone (popmynuposim saga-4 Ha őynyutee aBTOp a nepsyro ouepenh YKHSblBaeT Ha nepecmotp BHAOB orue'mocteü, uMen B anny HOBble sanpocm w 'rpeőosaum, Aumyemsre akoHoMuueCKoü u oőmecrsem—roü oőaanoakoü " ertenem—no cpencra.

SUMMARY

The study is a slightly revised version of the lecture delivered at the Statistical Sec—

tion of the Hungarian Economic Society on the an of October 1987.

The authoress reviews in her study the issues of further development of the statistical system. its timeliness, the concepts of updating and the changes taken place so far.

She discusses in detail the results achieved in updating Hungarian state statistics in the 1980s, painting out the enlarged scope of social statistics and the development of surveys by kind of activities in the field of economic statistics.

Defining the future tasks she emphasizes primarily the revision of data collections.

having in sight the new demands and economy reauired by the needs of the economic and social development.