A munkaidő-csökkentés és a szabadidő (I.)

A MUNKAIDÖ-CSÖKKENTÉS És A SZABADIDÖ (l.)

LOSONCZI KÁROLY

A technikai fejlődés hatása az emberre, a tarsadalomra igen sok áttételen keresztül jelentkezik. Az egyik ilyen hatás az, hogy a termelőeszközök fejlődése lehetővé teszi a társadalmilag szükséges egyre növekvő termékvolumennek a korábbinál rövidebb idő alatti létrehozását. így a technikai fejlődés befolyaso—

lójava lesz a szabadidő1 kialakulásának.

A munkaidő és a szabadidő azonban nem egymástól különálló vagy egy- mással szembenálló kategóriák; minden ellentmondásossaguk ellenére egységük a jellemző. A technikai színvonal emelkedése fokozódó mértékben követeli meg a figyelmet, a képzettséget (akár szakmai, akár altalanos műveltség formájában) és ennek következtében a bővített újratermeléshez szükséges aktív pihenést és

képzést is.A munkaidő és a szabadidő tehát nem mas, ,,. . . mint egyadott

korszak emberének életviteléhez szükséges összes tevékenysége lebonyolításá-

nak formája". 2 A szabadidő, pontosabban a munkaidő csökkentésének a kér—

dése a munkásmozgalom történetében az egyik leggyakrabban visszatérő harci feladat. Ami azonban a tőkésorszagokban a munkások harci programjaként jelenik meg, az a szocialista országokban allami terv.

Az 1021/1967. számú kormányhatározat előírja, hogy Magyarországon az ipari és építőipari vállalatok dolgozói 1968. II. félévétől fokozatosan térjenek rá, a munkaidő csökkentésére úgy, hogy 1970 végéig e területeken már 42— 44 óra legyen a heti munkaidő. A csökkentés zavartalan lebonyolítása érdekében 1968 elejétől kísérletképpen 70 vállalatnál és szövetkezetnél bevezették a.

rövidebb munkaidőt. A ,,kísérleti vállalatok" az eredményekről és a nehéz- ségekről beszámoltak. Ezen túl súlyt helyeztünk arra is, hogy ne csak a kije- lölt vállalatok és szövetkezetek mint gazdálkodó egységek tapasztalatai, észre—

vételei kerüljenek napfényre, hanem ismerjük meg a vállalatok dolgozóinak véleményét'is, és tudomásunk legyen arról, hogy megnövekedett szabadidejüket mire kivanjak felhasználni. Ezért kérdésekkel fordultunk a szóban forgó valla—

latok dolgozóihoz. A következőkben ennek az egyéni rendszerű megkérdezésnek alapján nyert tapasztalatokról számolunk be.

1 A szabadidő fogalmasem ahazai, sem pedig a külföldi szakirodalomban nem egységes. Elkerülve a pontosításra törekvő definíciókba való belebonyolódást leszögezhetjük. hogy a szabadidő tágabb értelmezését lehet úgy tekinteni.

mint a nem munkával töltött időt. A továbbiakban ilyen értelmezésben használjuk a szabadidő fogalmat, annak a tudatában hogy az elnevezés nem fedi teljes egészében a szociológiában hasznalatos tartalmat. Az elnevezés "kölcsön—

vételére" azért került sor mert az általunk vizsgált ldómennyiségnek nincs szabatos definiciója; ,,idöfelhasznallís", ,,idófelhasznúlási szándék" , ,,nem munkával töltött idő" stb. elnevezésekkel pedig azért nem helyettesitjük, mert ez az anyam; tárgyalását és közérthetőségét nehézkessé tenné

*Szántó Miklós. Életmód, művelődés, szabadidő. Akadémiai Kiadó. Budapest. 1967 18. old.

LOSONCZI: A MUNKAIDÖ—CSÖKKENTES 19

Az adatfelvételben, amelyre 1968 márciusában került. sor, mindazok az ipari, építőipari _vállalatok és szövetkezetek részt vettek, amelyek 1968. január 1 után tértek át a. csökkentett

munkaidőre.

1. tábla A felvétel által érintett vállalatok a': személyek, valamint a feldolgozott kérdőívek uzáma (1968)

Vállalatok A kikül— A vissza- A fel- Vissza—

Felügyeleti hat óság (szövetkezetek) dőtt érkezett dolgozott 63335!

száma. létszámaü kérdőívek száma (darab) (százalék)

Nehézipari Minisztérium ... 9 19 990 1 999 1 925 1 650 96,3

Kohó— és Gépipari Minisztérium . . 8 28 744 2 874 2 782. 2 483 96,8

Könnyűipari Minisztérium ... 9 15 331 1 533 1 404 1 296 91,6

Mezőgazdasági és Élelmezésügyi

Minisztérium ... 10 13 674 1 367 1 136 1 124 83,1

Épitésügyi és Városfejlesztési Ml-

nisztérium ... 8 17 136 1 714 1 701 1 473 99,2

Országos Vízügyi Főigazgatóság. . . 2 3 824 382 382 389 100,0

Közlekedés- és Postaügyi Miniszté-

rium ... 6 10 008 1 001 1 001 869 1004)

Tanácsok ... 10 6 169 617 590 528 95,6

oxxsz ... s 2 827 283 283 233 100,o

Összesen 70 117 703 11 770 11 204 10 000 95,2_

* A munkaidő-csökkentésben érintett dolgozók száma.

' 2. table

A szöveges választ adó dolgozók száma fontosabb véleménycsoportonke'nt (1968)

A véleményt nyilvánítók

Véleménycsoport száma aránya

(fő) (százalék)

Helyesli a bevezetett munkaidő-csökkentést. . . ... 300 23,7 További csökkentést vár ... . ... 364 28,8

Ebből: legyen minden szombat szabad és

egyéb megjegyzést nem tett ... . . ... . ... . . . 216 —-

vállalja is az ebből származó terheket ... 100 -—

a munkaidő 44 óránál kevesebb legyen ... 48 ——

A többlet—szabadidőre megjegyzést tett ... 129 10,2 " Ebből: csökkent a szabadsag ... 51 -—

a nap! munkaidő-csökkentés szétforgácsolódík ... 43 —

iskolai és óvodai problémák ... 12 —-

a szolgáltató ipar nem veszi figyelembe a szabadnapot ... . . . . 15 -—

rossz a közlekedés ... . ... 8 ——

A munkára vonatkozó megjegyzést tett ... . ... 127 10,0 Ebből: a munkarendre ... 49 -—

a munkaezervezésre ... 30 ——

a műszakbeosztásra ... 28 —

a munkanormára ... 20 -—

A bérre vonatkozó megjegyzést tett 99 7,8 Ebből: a bér csökkent . . . 59 ——

a bér nőtt ... 3 —-

a bérfizetés a szabadnap előtt legyen ... 22 —-

több pénz kell, nem szabadidő ..._ ... 1 3 —- több szabadidőhöz több pénz kell ... 2 —-

A szabadnap kiadására megjegyzést tett ... 88 7,0 Ebből: szombaton legyen ... 20 —

hétfőn legyen ... 16 ——

télen minden szombat munka—, nyáron szabadnap ... 16 ——

a házastárs szabadnapja máskor van ... 15 —

mindenhol vezessék be ... ! ... 11 -—

péntek délután is legyen szabad ... 6 —

a szükség szerint vehessék ki ... ' ... 4 ——

A felvételre megjegyzést tett ... . ... 122 9,7 Ebből: javaslat a következő felvételhez ... 82 -——

helyes, hogy a véleményét kérik . . 25 —

felesleges ... 10 —

a beküldési határidő rövi . . . . 5 —- Egyéb ... 35 2,8

Összesen 1264 100,0

2—

20 ' * LOSONCZI KÁROLY

Az adatfelvétel egyéni rendszerű, ún. önkitöltéses felvétel volt, amelyben amegkérdezett _munkások és alkalmazottak nevük megjelölése nélkül nyilatkoztak a munkaidő csökken—

tésének őket ért hatásáról, szabadidejük felhasználásáról, ezzel kapcsolatos terveikről.

, Az adatfelvétel reprezentatív jellegű volt, az érintett vállalatok, szövetkezetek dolgozóinak 10 százalékára terjedt ki.

Az adatfelvétel nem terjedt ki az egészségi ártalom miatt már korábban is csökkentett munkaidőben dolgozókra, a szakmunkástanulókra, a 4— 6 órás kisegítőkre, illetve a részmunka—

időben foglalkoztatottakra, valamint a bedolgozókra.

Az adatfelvételt a Munkaügyi Minisztérium végezte. A kijelölt vállalatok az adatfelvétel lebonyolítását jól oldották meg. A kérdőívek 95 százaléka visszaérkezett.

A beérkezett kérdőívek között voltak olyanok, amelyeket (hiányos kitöltés stb. miatt) nem lehetett feldolgozni. Ezek száma azonban nem volt jelentős. A feldolgozásra kerülő kérdő- ívek darabszámát jelentősebb mértékben abból a praktikus elgondolásból csökkentettük "

minden vállalatnál (szövetkezetnél) arányosan —, hogy így kerek egységgel — 10 OOO-rel — számolva, az abszolút számok egyben arányokat is kifejeznek. A felvételi lapok adatainak nagy részét elektronikus számítógéppel dolgozták fel; a többi anyag feldolgozása kézi úton történt.

A szöveges választ adó dolgozók nagy száma (a megkérdezettek minden tizedike önálló véleményét is kifejtette a munkaidő-csökkentésről, a felvételről stb.) és a válaszok átgondoltsága igen" hasznos segítséget jelenthet későbbi munkánkban a munkaidő-csökkentés további kiterjesz-

tésénél. *

A. 2. táblában közölt csoportosításnak megfelelően egy szöveggyűjteményt is összeállí- tottunk. Néhány jellemző észrevételt ebből a Munkaügyi Szemle 1968. júniusi száma közölt.

1. A MUNKAIDÖ-CSÖKKENTÉS MÉRTÉKE És MÓDJA

A tapasztalatszerzésre kijelölt 70 termelőegység (62 vállalat'es 8 szövetke—

zet) mintegy 120 000 dolgozója a csökkentés előtt majdnem kizárólagosan heti 48 órás munkaidőben dolgozott, függetlenül attól, hogy munkások vagy alkal—

mazottak, férfiak vagy nők voltak. A kijelölt vállalatok és szövetkezetek 1968 elejétől 44 órás munkahétre tértek át. A folyamatos, illetve három műszakban termelő vállalatok (például a bauxitbányászat, a Borsodi Vegyikombinát) heti 42 órás munkahétben dolgoznak.

A csökkentés után a heti törvényes munkaidőben jelentősebb differenciák mutatkoznak aszerint, hogy budapesti vagy vidéki vállalatokról van-e szó (a fővárosi üzemekben a dolgozóknak 1, 4, a vidéki üzemekben viszont 16, 4 szá—

zaléka dolgozik 44 óránál kevesebbet egy héten). Ennek az a magyarázata, hogy a 44 óránál rövidebb munkaidőt a nehézipari üzemeknél vezették be, és a megfigyelésre kijelölt nehézipari üzemek nagyobb része vidéki székhelyű.

A munkaidő-csökkentés bevezetése, a megfelelő munkarend kialakítása a

termelőegységeknél különbözőképpen történt. A vállalatok (szövetkezetek) nem utolsósorban dolgozóik kívánságának megfelelőens, ahol erre lehetőség kínál—

kozik a munkaidő—csökkentést szabadnap kiadásával hajtották végre. 1968 eleje óta a csökkentett munkaidőben dolgozó 120 000 munkás— alkalmazott—

nak 83, 5 százaléka kéthetenként, 9,1 százaléka hetenként, 4, 4 százaléka válto- zóan,1,0 százaléka pedig naponta kapja a többlet—szabadidőt.

A kéthetenkénti szabadnap a dolgozók különböző rétegeit különbözőkép- pen érinti: míg a munkásők 81,l százaléka, addig az alkalmazottak 91,7 száza—

léka kapja kéthetenként szabadnapját. (Ez a munkásoknál gyakoribb változó szabadnap, illetve a hetenkénti szabadnap kiadása miatt jelentkezik; részlete—

sebben lásd később.)

3 A munkaidő—csökkentés előkészítésének időszakában a vállalat ok " különböző formában —— kikérték a dol- gozók véleményét a munkaidő-csökkentés módjára vonatkozóan. A Magyar Édesipar például már 1967 augusztusában

—- bevonva a munkába a vállalat munkapszichológusát — kérdőíves felvétel útján jutott arra az eredményre. hogy dolgozóinak 555 százaléka egyértelműen a kéthetenkénti szabad szombat bevezetését tartja a legjobb megoldásnak.

1968. Január 2-től kezdve a vállalat ezt aformát alkalmazza.

A MUNKAIDÖ—CSÖKKENTÉS' 2 1

A munkásoknál és alkalmazottaknál egyaránt jelentősebb differenciák mutatkoznak aszerint, hogy budapesti vagy vidéki székhelyű vállalatnál dol—

goznak-e. (A budapesti székhelyű vállalatok munkásai 88,8, alkalmazottai 93,6

százalékban kapják kéthetenként szabadnapjaikat; ugyanez az arány a vidéki vállalatoknál 75,2, illetve 89,7 százalék.)

A női munkavállalóknál egyenletesebb a helyzet, mint a férfiaknál. A női dolgozók 88,2 százaléka kapja szabadnapját kéthetenként; a munkásnőknek

86,8, a női alkalmazottaknak 91,5 százaléka. A női munkavállalóknál ezen ará-

nyokon nem változtat az a körülmény, hogy fővárosi vagy vidéki vállalatoknál dolgoznak—e.

3. tábla.

A munkaidő—csökkentés módja (1968)

(Az egyes munkaköri csoportok : 100)

1968. január 2 óta csökkentett munkaidőben dolgozók többlet—szabadideje szabadnapban jelentkezik naponta jelentkezik _ éb

Munkaköri csoport ' 135330"

hetgíként hetenként* változóan 30—45 perc 40—60 perc $$$-*

Férfiak és nők!

Szakmunkás . . . . ... 83,1 ( 8,3 4,4_ , 1,4 O,4 2,4

Betanított munkás ... 77,4 14,6 6,3 O,1 0,5 1,1

Segédmunkás ... 79,9 10,9 5,8 0,6 0,3 2,5

Egyéb fizikai dolgozó ... 93,5 2,2 2,6 l,3 ! — 0,4

Munkás ... . . . . . 81,1 10,4 5,1 0,9 0,4 2,1

Beosztott alkalmazott ... 92,0 4,7 2,2 0,2 —— O,9

Vezető alkalmazott ... 903 6,0 ,5 0,2 O,4 1,6

Egyéb alkalmazott ... 93,6 4.3 _ —— 2,l —— _ —

Alkalmazott ... 91 ,7 5,0 2,0 O,3 0,1 O,,9

Munkás és alkalmazott összesen 83,5 9,1 4,4 0,7 0,3 2,0

Ebből nők

Szakmunkás . . . ... 87,7 3,6 1,8 3,1 0,3 3,5

Betanított munkás ... 843 10,3 3,7 —- O,1 1,6

Segédmunkás . ... 88,'7 5,0 3,9 0,2 —— 2,2

Egyéb fizikai dolgozó ... 96,2 1,5 2,3 —— — ...

Munkás ... 86,8 7,2 3,4 0,5 O,1 2,0_

Beosztott alkalmazott ... 91,8 5,1 ,5 0,3 —— 1,3

Vezető alkalmazott ... 87,l 5,9 —— —— —— 7,0

Egyéb alkalmazott ... 92,3 3,8 -— 3,8 —— 0,l

Alkalmazott ... 91,5 5,1 1,3 0,4 —— 1,7

Munkás és alkalmazott összesen 8 8,2 6,6 2,7 0,5 O,]. ],9

* Az 1021/1967. sz. kormányhatározat értelmében a 44, illetve 42 órás munkahetet altalaban kéthetenkénti szabadnap kiadásával lehet megoldani. Egyes esetekben ettől eltérő is lehet a szabadnapok kiadasa. Ilyen esetek pél- dául az építésügyi és városfejlesztési miniszter 32/1967. ÉVM. sz. utasítása alapján az épíióipari, építőanyag—ipari vállalatok dolgozoi részére 6 naptól eltérő heti munkaidő—beoszl as engedélyezhető a folytonos termelés, a több m űszakos termelés, valamint az idénymunkarend alkalmazasa esetében; az építési, valamint a tégla- és cserépipari nyersanyag- gyártó munkahelyeken, ha azt átmenetileg a termelés érdeke indokolja. Úgyszintén egyes vállalatoknál, üzemeknél — amint azt a rövilitett munkaidő bevezetésének módszerére vonatkozóan a Munkaügyi Minisztérium és a SZOT együt- tes irányelveinek kiegészitése előírja —— a dolgozók egészségi ártalom miatt 36—42 oras munkahélben dolgoznak, és azt 5 nap alatt teljesitik. Ugyanakkor a munkaidő—csökkentésében részesült vállalatok közül néhány —— a felvétel '

időpontjában —— szabalytalanul járt el a szabadnapok kiadásában. —

** A 30 percnél kevesebb munkaidő-csökkentésben részesült dolgozók, valamint a kérdésre nem válaszolók. l

2 2 LOSONCZI KÁROLY

A rövidített munkaidő bevezetésének fő formája a kéthetenkéntí szabad-

nap, pontosabban a kéthetenkénti szabad szombat. Egyes vállalatok (például a

Dunántúli Kőolaj— és Földgaztermelő Vállalat, a Budapesti Mezőgazdasági Gépgyár) a többlet——szabadnapot hétfőn adják ki. Néhány szezonálisan termelő élelmiszeripari, építő- és építőanyagipari vállalat —— az idényhez igazodva -- évi egyenlőtlen munkaidőben dolgozott.

4. tabla

A szabad azombatban részesülők aránya (1968)

(A kérdésre válaszolók száma : 100)

A szabad szombat aránya a többlet—szabadnnpból

férfiak és nők ebból nök

Munkaköri csoport ,

budapesti vidéki összes budapesti vidéki összes székhelyű vállalatoknál, szövetkezeteknél (százalék)

Szakmunkás ... , ... 94,6 77,9 86,0 96,3 88,1 94,9

Betanitott munkas ... 93,4 62,6 84,4 96,0 82,6 91,2

Segédmunkas . ... 94,6 81,8 88,1 95,8 93,8 91,4

Egyéb fizikai dolgozó ... 75,3 100,0 80,8 77,3 100,0 81,8

Munkás ... . . . 93,4 74,7 85,7 94,7 88,3 9l,3

Beosztott alkalmazott ... 97,8 92,2 94,0 99,2 95,9 96,0 ,

Vezető alkalmazott ... . 99,2 83,6 9l,6 100,0 100,0 100,0

Egyéb alkalmazott ... 100,0 100,0 100,0 100,0 lO0,0 100,0

Alkalmazott . ... 98,2 89,9 93,6 99,3 96,5 96,3

Munkás éa alkalmazott összesen 94,6 78,5 87 ,6 96,2 90,8 92,9

Más vizsgálatok is azt mutatják, hogy a lehetőségeken belül a kétheten—

kénti szabad szombat az, amit a dolgozók a legkedvezőbbnek tartanak. A dol-

gozók körében a napi munkaidő-csökkentés nem népszerű (minden száz dol—

gozó közül csak egy olyan van, aki a munkaidőnek általános vagy további csökkentését így tartaná. kedvezőnek):1

A szombati szabadnap kérdésében a munkások és az alkalmazottak, a fér—

fiak és a nők véleménye közel egységesnek mondható. (A no"k körében a sza- bad szombat —— érthető módon —— valamivel nagyobb népszerűségnek örvend, mint a férfiaknal. ) Meg kell jegyezni, hogy nem jelentéktelen azoknak a dolgo—

zóknak a száma, akik:a munkaidő—csökkentés szabadnapban való kiadásával egyetértenek, számukra azonban egyénileg nem a szombat, hanem a hét vala—

mely másik napja —- elsősorban a hétfő —— lenne kedvező.5 Végül a megkérde—

zettek között volt olyan is, aki a szabadnap összegyűjtését és tetszés szerinti kivételét tartotta volna helyesnek. Ez a megoldas azonban a vállalatokat meg- oldhatatlan munkaszervezési feladatok elé állítaná.

A felvétel adatai szerint a dolgozók részéről a legkedvezőbb munkaidőrend

a hetenkénti szabad szombat lenne. Ez arra enged következtetni, hogy a jelen—

legi munkaidő-csökkentésből az egyes dolgozókra jutó kétségtelen intenzitás- növekedés nem jelent lényeges nziunkaterlrielést.6

'A Csószerelőipari Vállalat központlfűtés—szerelője ezt így fogalmazta meg: ,,A napi munkaidő csökkentését nem tartom helyesnek, így lényegesen jobban szétszóródlk a szabadidőm, és nem tudom azt kedvezően felhasználni."

' 501yan vélemények is találhatók, amelyek a szabadnap tetszőleges időpontban való kivételét tartják kivá.- natosnak.

' Ezt a kérdést részletesen elemzi Szabó Enikő a Munkapczichológiaí Tájékoztató 1968. évi 2. számában (27 —34.

old.)

A ,MUNKAIDÖ-CSÖKICENTES 23

II. A MUNKAIDÖ—CSÖKKENTÉS HATÁSA *

A munkaidő—csökkentés hatásait vizsgálhatjuk egyrészt abbólaszempont—

ból, hogy mi a csökkentés hatása a munka végzésére (a munkaterhelésre, a mun- kanormára, a túlórára), illetve a keresetekre, másrészt mit eredményezett a dolgozók szabadidejében, és a nyert szabadidő—többletet mire használták fel.

Ezzel kapcsolatban külön figyelmet szenteltünk az eljutási idők, valamint az ingázók problémáinak is.

a) A munkaidő—csökkentés hatása a munkaterhelésre, a munkanormám, a túlórám

* és a keresetre

A Magyar Szocialista Munkáspárt IX. Kongresszusának határozata ki—

! mondja: ,,Vállalatonként, üzemenként az eddigi teljesítményt és munkabért biztosítva. . . "7 kell bevezetni a munkaidő—csökkentést. ,,Méghozzá úgy akarjuk ezt megvalósítani, hogy ugyanazt a teljesítményt, amit eddig 48 óra alatt értek el, most 44 óra alatt érjék el, s ugyanazt a bért is kapják az emberek 44 óráért, amit eddig 48 óráért kaptak."8 (

Ezeknek alapján hozta a kormány határozatát, hogy az érintett vállala—

tok és szövetkezetek a feladatot ,, . . . belső tartalékaik és egyéb forrásaik e célra történő felhasználásával. . . " úgy oldják meg, hogy ,,. . . az érintett dolgozók bére (keresete)—emíatt ne csökkenjen."9

Néhány vállalat kivételével ezeknek az irányelveknek megfelelően zavarta- lan volt az átállás, és a termelőegységek műszaki—szervezési intézkedésekkel ellensúlyozták a kieső munkaidőalap'ot. Ezek az intézkedések elsősorban a lét—

szám-megtakarítással, az élő munka termelékenységének növekedésével, illetve

az önköltség csökkentésével igyekeztek biztosítani az önerőből történő megvaló—

sítást. Mindezeknek hatásaként azokon a területeken, ahol 1968 januárjában bevezették a munkaidő-csökkentést, a termelés és a termelékenység gyorsabban nőtt, mint a többi területen. Az év eleji munkaidő-csökkentés kilenc minisz- térium, főhatóság felügyelete alá tartozó 70 vállalatot és szövetkezetet érintett.

E kilenc főhatóság vállalatainál a termelés növekedése 1968. I. félévében — az előző év azonos időszakához képest —— 6 százalék volt, az érintett vállalatoknál 6,8 százalék; a termelékenység növekedése pedig 2, illetve — a 8,3 százalékos munkaidőalap-kiesést figyelmen kívül hagyva — 4 százalék. (Ugyanakkor az érintett vállalatoknál a foglalkoztatottak létszáma kisebb mértékben nőtt, mint

az azonos felügyelet alá tartozó, de 48 órás munkahétben dolgozó vállalatoknál,

sZövetkezeteknél.)

* A megkérdezett dolgozók véleménye alapján az állapítható meg, hogy a jelenlegi munkaterhelést általánosan nagyobbnak ítélik, mint volt a korábbi, a csökkentés előtti időszakban. A munkások és alkalmazottak egyaránt nagyobb hányadának növekedett munkaterhelése (a szakmunkásoknak és a vezető be—

osztású alkalmazottaknak kétharmada vélekedik így), a női dolgozóknál vala—

mivel kisebb arányban, mint a férfiaknál. Jelentősebb az eltérés aszerint, hogy' fővárosi vagy vidéki vállalatról van-e szó; míg a budapesti székhelyű vállala—

toknál dolgozó munkások és alkalmazottak 70 százalékának az a véleménye, hogy munkaterhelése a munkaidő-csökkentés után megnőtt, addig a vidéki

7 A Magyar Szocialista Munkáspárt IX. Kongresszusa. Kossuth Könyvkiadó. Budapest. 1966. 123. old.

s 00. Kádár János' vitazáró beszéde. 88. old.

9 A Magyar Forradalmi Munkás-Paraszt Kormány 1021/1967. (VII. 12.) sz. határozata a munkaidő csökken ' téséről (lla. §.).

24 A " Losonczr KÁROLY-v

vállalatoknál csak minden második ember vélekedik így. Különösen feltűnő a

különbség a női munkavállalók esetében. A vidéki üzemek munkásainak csak

47,1 százaléka érzi nagyobbnak mostani munkaterhelését a korábbinál, míg a. ,

fővárosi vállalatoknál 68 százalékuk. '

. 5. tábla '

Azok aránya, akiknek véleménye szerint munkamegterheléaük nőtt

(A kérdésre válaszolók száma : 100) —

A munkaidő csökkentése miatt munkaterhelésük nőtt

" — _ ' férfiak És nők ,, ' ebból n'ók

Munkaköri csoport .

budapesti vidéki összes budapesti vidéki Összes vállalatoknál, szövet kezeteknél. (százalék)

szakmunkás ... 73,5 63,0 68,7 70,7 49,2 65.,9 ,

Betanitott munkás ... 67,4 56,7 58,6 67,1" ' . 61,2 61,3 _ ' '

Segédrnunkás ... 58,5 41,5 50,7 EGA _ 30,2 51,5

Egyéb fizikai dolgozó ... 69,S , 63,6 ' 67,0 70,6 75,0 ' 64,6 — Munkás .. ... 69,6 55,7 62,5 ' 68,0 ' ' , '47,1 59,6

Beosztott alkalmazott ... 71,4 52,7- 64,8 70,0'u 55,3 64,6

Vezető alkalmazott ... 75,0 59,3 , , 68,3 .72,3 38,1 ' 612

Egyéb alkalmazott ... 47,4 36,4 37,8 ! _ 450,O " 66,7 '50,0

Alkalmazott ... 71,8 54,3 65,1 ; 69,6 ' V 533 63,9

Munkás és alkalmazott összesen 70,2 55,4 63,1 68,7 48,-9 öl,]! _ ;

A munkaterhelésnek a műszaki—szervezési intézkedések hatáSára bekövetg ! kezett növekedését a dolgozók elsősorban a normatelíesz'tmények emelkedésében '

látják. Különösen jelentős ez a szak— és betanított munkásoknál (a betanított '

munkások munkaterhelésük növekedését majdnem kizárólagosan a normatelje—

sítmények növekedésében látják). Ugyanakkor a csökkentett munkaidőre való — áttérés a vezetőkre, elsősorban az üzem- és művezetőkre a korábbinál nagyobb ! felelősséget és többletmunkát hárít a műszaki—technológiai folyamatok zavar—

talan lebonyolítása, a hozott intézkedések végrehajtásának ellenőrzése és egyéb .

okok miatt. ,

! A rövidített munkaidőre való áttérés zavartalanságának egyik jelzője: a—

túlórák számának alakulása. 1968 januárjától a munkaidő—csökkentés által érintett "vállalatoknál és szövetkezeteknél az I. félévben összességében vala!

mivel kevesebb túlórát használtak fel, mint egy évvel korábban. A túlórák ará—

nya a ledolgozott órák 1 százaléka körül mozog, és még azoknál a vállalatoknál - is, amelyeknél a túlóra növekedett, ez nem befolyásolja számottevően azt a tényt, hogy a munkaidő-csökkentést a Vállalatok lényegében saját erőből, a túl- óráztatás növekedése nélkül valósították meg. A személyes megkérdezés alap- ján a dolgozók február havi túlóráikról számoltak el. Megállapítható, hogy eb—

ben a hónapban a dolgozók 90,5 százaléka nem túlórázott; a túlórázóknak közel fele a szakmunkások közül került ki; a relatív arányokat véve figyelembe, mint—

egy azonos arányban fordult elő túlórázás a munkások és az alkalmazottak között. (Lásd a 6. táblát.)

A túlórázók háromnegyed része 20 óránál kevesebb túlórát teljesített feb—

ruár hónapban, felük pedig még 10 óra túlmunkát sem végzett. A budapesti és vidéki munkahelyek között a túlórázás tekintetében nincs különbség.

A MUNKAIDÓ—CSÖKKENTÉS 2 5

6. tábla

A túlórázók számának megoszlása munkaköri csoportonként (1968)

A túlórázók számának

Munkaköri csoport abszolút relatlv*

megoszlása (százalék)

Szakmunkás . ... 47,1 11,7

Betanított munkás . . .- . . . ... . . . . 14,8 6,4

Segédmunkás . 11,9 8,1

Egyéb fizikai dolgozó ... . . . 3,5 14,3 Munkás ... . . ... 77,3 9,6 Beosztott alkalmazott . . . . 17,6 9,7 Vezető alkalmazott ... ,1 9,1 Egyéb alkalmazott ... . ... —— —

Alkalmazott ... ; . . . . ... 22,7 9,4 , Munkás és alkalmazott összesen 100,0 9,5

' Az egyes munkaköri csoportokban 100 munkásra, illetve alkalmazottra jutó túlórákszama.

, A vállalatok és szövetkezetek messzemenően betartották azt az előírást,

hogy a munkaidő—csökkentés miatt a dolgozók hátrányosabb anyagi helyzetbe nem kerülhetnek. Ennek következménye, hogy a megkérdezett dolgozók 86,9 százaléka úgy vélekedik, hogy aesökkentés miatt keresetében nem történt Vál- tozás; sőt 3,7 százalékuk szerint az növekedett is. A dolgozók 9,4 százaléka nyi—

latkozott úgy, hogy keresete a munkaidő—csökkentés miatt csökkent. Ez azon- ban inkább magyarázható azzal, hogy az idényjellegű iparágakban az egyes , dolgozók nem tudják objektív módon összehasonlítani és értékelni egyetlen (és . nem is jellemző) február havi keresetüket a korábbiakkal, mint azzal, hogy egyes * Vállalatok lényegesen eltértek volna a munkaidő—csökkentés alapelvétől.

7. tábla

* A keresetre vonatkozó megjegyzések ( 1968)

(Az egyes munkaköri csoportok : 100)

A megkérdezett férfiak és nők Ebből nők aranya, akiknek véleménye szerint havi keresetük

. a munkaidő-csökkentés miatt

Munkaköri csoport

váltzglott nőtt csökkent vallítzlott nőtt csökkent

Szakmunkás ... í 83,0 4,o 13,0 810 5,5 7,5

Betanított munkás . . . ; 82,5 * 5,8 11,7 85,0 6,6 SA

Segédmunkás ... 83,3 5,0 11,7 86,7 3,2 10,1

Egyéb fizikai dolgozó ... 98,3 0,4 l,3 97,7 — 2,3

Munkás ... 83,3 4,6 12,1 86,5 5,1 SA

Beosztott alkalmazott ... 98,6 O,8 0,6 98,6 O,9 ,5

Vezető alkalmazott ... 98,3 l,3 O,4 98,8 1,2 ——

Egyéb alkalmazott ... 97,9 — 2,1 96,2 -— 3,8

Alkalmazott ... 98,5 0,9 0,6 98,6 0,8 0,6

Munkás és alkalmazott összesen 86,9 _ 3,7 9,4 90,2 3,8 6,0

26 ' Loso'chri KÁROLY :

A munkaidő—csökkentés miatt jelentkező keresetcsökkenésről elsősorban a munkások nyilatkoznak. A szak-, betanított és segédmunkásoknak egyaránt mintegy 12 százaléka vélekedik így (elsősorban a férfiak, a nők esetében lénye—

gesen kisebb arányú az ilyen jellegű észrevétel); az alkalmazottak majdnem ki—

vétel nélkül keresetük változatlanságát említik.

A felvételnek a keresetre vonatkozó kérdései csak a munkaidő—csökkentés- nek a bérre gyakorolt hatását tudakoltak a dolgozók körében, ezért nem adhat-

tak valaszt például olyan kérdésekre, hogy a, kereset növekedjék—e inkább, vagy

a munkaidő csökkenjen. A dolgozók írásos megjegyzéseiből Viszont az tűnt ki, hogy olyan vélemény is van: ,,több munkaidő, töb-b kereset".

b) A munkaidő—csökkentés hatása a seabadidőre

,,A szabadidő-szociológia gyermekcipőben jár."10 Igaznak tűnik ez a meg—

állapítás, ha figyelembe vesszük, hogy a terminológiai tisztázatlanság, az össze—

hasonlító elemzés hianya milyen sok vitának volt forrasa idehaza és külföldön egyaránt. Tekintve, hogy a napi ,,. . . idő kötött keretei miatt korlátozottak az időbeosztás varialásanak lehetőségei; mindenkinek egyformán a nap 24 órája áll rendelkezésre. . .",n a felhasználható szabadidő hossza mindig függvénye a törvényes munkaidőnek.12 A munkaidő csökkentése tehát a szabadidő növeke—

dését eredményezi.

Kérdés, hogy a dolgozók mire és milyen mértékben használják fel azt a szabadnapot, amelyet a munkaidő—csökkentés révén nyertek, illetőleg az hogyan befolyásolja eddig kialakított életritmüsukat.

Egyértelműen megállapítható, hogy a dolgozók többlet—szabadidejüknek egynegyedét pihenésre fordítják.13 Ez az arány mutatkozik —— elhanyagolható eltérésekkel — a férfiaknál és a nőknél, a munkásoknal és az alkalmazottaknal, legyenek azok budapesti vagy vidéki lakosok.

8. tábla

A többlet-szabadídőből pihenésre fordított idő ( 1968 )

' Férfiak és nők Ebből nők Állandó lakóhely pihenésre forditott többlet-

szahadldeie (perc)

Összesen ... . . 87 80

Ebből:

budapesti lakosok ... . 88 80 vidéki lakosok . ... . . . . 86 80

10 Szántó Miklós: Életmód, művelődés, szabadidő. Akadémiai Kiadó. Budapest. 1967. 11. old.

" A nap 24 órája ( 12 000 ember napi időbeosztása). Statisztikai Időszaki Közlemények. 75. Központi Statisz—

tikai Hivatal. Budapest. 1965. 5. old.

" Más kérdés az. hogy a kötött napi időintervallum és a törvényes munkaidő közötti különbség (alkalmazott definiciónk szerint a tágabb értelmezésű szabadidő) milyen mértékig kerül felhasználásra mint a termelő munkahoz közvetve szükséges idő (a munkahelyre és onnan haza történő utazás), mint biológiailag szükséges idő (alvas. evés, tisztálkodás), mint a csaladi kötelezettségekre forditott idő 6. i. t. Mindezek figyelembevételével már választ tudnánk kapni a szabadidő szűkebb értelmezésére is. és közellthetnénk Joffre Dumazedier—nek, a kérdés egyik legismertebb nyugati speeialistáianak meghatározását: ,,A szabadidő olyan elfoglaltságok együttese. amelynek az egyén teljes kedve szerint átadhatja magát akár. hogy pihenhessen. akár hogy szórakozhasson. akár hogy fejleszthesse önkéntes tarsadal—

mi részvételét. érdek nélküli tájékozódását vagy képzését, miután megszabadult minden hi'vatasbeli, családi vagy társadalmi kötelezettségtől." (Idézi Szántó: i. m. ll —— 12. old.) Ez azonban jelenlegi értékeléslink határát meghaladja.

ték 12: Ebben a részben a szabadidőre vonatkozó adatok óra,, perc bejegyzések alapján kerültek feldolgozásra és r 6 re.

A MUNKAIDÖ—CSÖKKEN'I'ÉS 27 A dolgozók többlet-szabadidejüknek egyaránt 22—22 százalékát fordítják a családdal való foglalkozásra, házi munka végzésére és művelődésre. A családdal való nagyobb törődés a vidéki férfi és női munkasok esetében jelentősebb. Ez elsősorban azt a Véleményt igazolja, hogy azok a Vidéki lakosok, illetVe munká—

sok, akiknek a hét többi napjain — részben az utazás, részben pedig a fizikai

fáradtság következtében —— kevés idő jut a családdal való foglalkozásra, meg—

felelő szabadidő esetén éppen úgy igénylik és ilyen célra fordítják azt, mint az alkalmazottak. A családi élet, a szabadnapon való együttlét vágya a munkaidő—

csökkentés bevezetése után olyan erősen jelentkezett minden társadalmi réteg—;

nél, hogy nagyobb többségük óvodás vagy bölcsődés gyermekét is otthon kí—

vánja tartani ezen a napon, sőt a dolgozóknak több mint fele úgy gondolja, hogy ezen a napon az iskolások is otthon maradhatnának. Azt pedig, hogy a házastársaknak a szabadnapja egybeessen —— a dolgozók egybehangzó véle—

ménye alapján — evidensnek kell tekinteni. (Természetesen a családi élet vá—

gyán túlmenően itt olyan praktikus megoldások is érvényre jutnak, hogy ha a családnak csak egyetlen tagja nem tud alkalmazkodni a szabadnap időbeosztá—

sahoz, akkor felborulhat az egész család aznapi programja.)

9. 'tábla

A dolgozók véleménye az óvoda, bölcsőde és az iskola igénybevételéről a szabadnapom valamint a házastárs szabadnapjáról (1968)

(Az egyes kérdésekre válaszolók száma : 100) A megkérdezett

férfiak és nők ebből nők

azt akarják, hogy szabadnapjukon

Munkaköri 08090" gyermekeik gyermekeik

- ha 5- há -

igénybevegyék az társuzkanak igénybevegyék az társdaak

is szabad- ___—'— is szabad-

napja napja

btggglóááét iskolát legyen ngggág't iskolát legyen

Szakmunkás ... . . . 45,7 47,1 94,0 45,5 43,1 92,6

Betanított munkás . . . ... 44,4: 54,4 94,6 '44,2 48,6 94,9

Segédmunkás ... 47,3 62,8 93,4 51,8 64,6 91,4

Egyéb fizikai dolgozó ... 25,5 34,1 94,7 28,0 27,4 94,4

Munkás ... 45,2 51,4 94,1 46,1 50,8 93,6

Beosztott alkalmazott ... '. 41,1 36,5 94,1 40,7 37,8 95,7

Vezető alkalmazott ... 44,4 34,3 93,8 54,2 39,5 95,3

Egyéb alkalmazott ... 55,6 35,7 96,2 60,0 16,7 91,7

Alkalmazott ... 42,1 35,9 94,0 42,4 37,7 95,6

Munkás és alkalmazott összesen 44,5 47 ,.9 94,1 45,1 47,1 94,2 Ebből:

Budapesten lakik ... 42,7 35,6 93,3 43,8 38,5 94,0

Más városban lakik ... 47,0 52,5 93,9 49,8 56,2 93,9

Községben lakik ... 43,8 56,4 95,3 39,4 51,4 95,4

A szabadnapon a harmadik legfontosabb teendő a házi munka végzése. Az eddigi tapasztalatok azt mutatják, hogy az első időszakban a pihenés és a család nagyobb szerephez jut, mint az otthoni munka, a dolgozók terveit illetően azon- ban a házi és a ház körüli munka fogja az elsőbbséget élvezni. (Részletesen lásd a. III. részben.) Természetesen másfajta a rangsorolás a férfiaknál és másfajta a

28 4 LOSONCZI KARomas

nőknél A no őknél a házi munka végzése ugyanis az első helyen áll mostIS akár

munkásnőről, akár női alkalmazottról van szó. A családok sajátos munkameg—

osztása következtében a házi munkajelentősebb részét a nők végzik; a férfiak ,!

elsősorban a ház körüli munkákban, földjük művelésében, építkezéseiken jeles—

kednek.

10. tábla.

A többlet-szabadídőből házi munkát végzők aránya ( 1968 )

(százalék)

Ebből:

Megnevezés ' Összesen

férfiak ] nők

Munkás ... 21,4 18,8 27,2 Alkalmazott ... 23,0 19,0 27,7

Összesen , 21,8 18,8 27,5 '

A megnövekedett szabadidő egyenes arányban növeli a tanulásra, olvasásra, ' rádiózásra, ii)—nézésre fordítható idő mennyiségét. Habár a szabadidő—szocioló—

giának talán ez a legnehezebben regisztrálható területe, a dolgozók véleményei azt mutatják, hogy élnek ezzel a lehetőséggel. Bár bizonyos differenciák jelent—

keznek itt is a szellemi és a fizikai dolgozók között (elsősorban a férfiaknál), valamint a város és a falu között, továbbá abban, hogy az alkalmazottak kö—

'zött valamivel nagyobb arányú a házon kívüli művelődésre (színház—, hangver—

seny látogatásra) fordított idő., mint a munkásoknál, egyenlegében kedvező ará—

nyúnak ítélhető meg a művelődéssel eltöltött idő növekedése.

A munkaidő- csökkentés által nyert többlet- szabadidőnek több mint kilenc- tizedét a dolgozók a felsorolt négy tevékenységgel töltötték. Természetesen az egyes csoportokon belül éppen úgy, mint a felsoroltakon kívül is még számos ——

kisebb—nagyobb —— különbség tehető.

c) A lakóhely és munkahely közötti eljutási idők, valamint a naponkénti ingázók A 4 vagyy6 órás munkaidő— csökkentés és annak szabadnapban történő ki- adása a dolgozók szabadidejét nagyobb mértékben érinti, mint a napi munkaidő csökkentése. A szabadnap kiadásával ugyanis megtakarításra kerül a munka- helyre menés és onnan való hazajutás ideje. Természetesen az eljutási időket tekintve különbségek tapasztalhatók a lakóhely, a nem, a családi állás, adol- ' gozók életkora, munkakörestb. szerint.

A nagy átlagokat vizsgálva csak kisebb időbeli eltérés tapasztalható a mun—

kahelyre menés és a hazajutás ideje között. (Az oda— és visszauiazís között a visszautazások ideje általában hosszabb időt vesz igénybe. Ennek részben szub—

jektív, részben objektív okai vannak. A hazautazás nagyobb időszükségletében szerepet játszik a bevásárlás, a társalgás, italozás; objektív szerep jut azonban annak a tényezőnek, hogy a közlekedési ágazatok egymás közötti, valamint a termelőegységek és a közlekedés közötti kooperáció lazább a hazautazásnál,

mint a munkahelyre történő személyszállításnál. )

A szabadnap bevezetésével a dolgozók azáltal, hogy ezen a napon nem kell a munkahelyre utazniok, és így az utazási időt megtakarítják, átlagosan .

még további másfél óra szabadidőhöz jutnak. -

'A' MUNKAIDÖ-CSÖKKENTES '- 29

— A munkahelyre és a lakóhelyre történő eljutás szempontjából a varosi lako—

sok kedvezőbb helyzetben vannak a községek lakóinál. A községekben lakó dol—

gozók felénél naponta 2 óránál több időt vesz igénybe a lakóhelyről munkahe—

flyére és vissza történő utazás; a varosban lakó dolgozóknak ugyanekkora ha—

nyadánál ez kevesebb, mint 1 óra. '

A főváros beépített területének nagysága miatt más városoknál fejlet- tebb közlekedési eszközei ellenére is hátrányosabb helyzetben van a többi varos—

sal szemben; amíg ugyanis a fővárosban lakók és ott is dolgozók közül minden második embernek — munkavégzés miatt —— naponta 1 óránál többet kell utaz- nia, addig a többi varosban ugyanezt csak minden negyedik teszi meg.

11. tábla.

A naponta ingázó ipari és építőipari keresők átlagos utazási ideje

A megkérdezett dolgozók közül a naponta ingázó

férfiak és nők ebből nők

Megnevezés átlagos utazási ideje (perc)

lakóhelyi-ól munka- lakóhelyről munka-

munka- helyről összesen munka— helyről összesen

helyre lakóhelyre helyre lakóhelyre

Állandó lakóhely szerint

Budapest ... 58 57 115 54 55 109

Más város ... 45 44 89 49 _ 51 100

Község ... 68 '69' 137 66 es ' 134 Életkor szerint (éves)

— 20 ... 74 74 1 48 7 3 7 5 1 48

21—30 ... 65 67 132 65 67 132

31—40 ... 61 62 123 56 58 114

41 ——50 ... 63 65 128 60 63 123

50 — ... 60 61 1 21 42 44 86

Családi állás szerint

Egyedülálló ... 64 66 1 30 63 67 1 30

Családfő ... 62 64 1 26 53 55 1 08

Feleség ... 60 61 121 60 61 121

Gyermek ... 73 75 148 — 76 78 154

Munkaköri csoport szerint

Szakmunkás ... 64 67 131 62 68 1 30

Betanított munkás ... 67 68 1 35 64 66 1 30

Segédmunkas ... 64 65 129 64 65 1 29

Egyéb fizikai dolgozó . . . . 65 67 132 66 73 139

Munkás ... 65 67 132 64 66 130

Beosztott alkalmazott . . . . 53 55 108 51 54 105

Vezető alkalmazott ... 55 57 112 75 79 1 54

Egyéb alkalmazott ... 42 42 84 — —- -—

Alkalmazott ... 53 55 108 52 55 107

A naponta ingázók átlagos elju-

tási ideje 63 65 128 62 64 126

A fizikai munkavállalóknál gyakoriak a munkahely-változtatások, az al—

kalmazottaknál pedig nagyobb a ragaszkodás a munkahely közelségéhez, így

jelentősebb eljutásiidő—különbségek mutatkoznak a munkavállalók e két nagy csoportjában. A munkahely és a lakóhely közötti távolságot 1 óra vagy ennél rövidebb idő alatt a munkásoknak 67, az alkalmazottaknak pedig 77 száZaléka

30 , I-OSONCZI: A 'MUNKAI'DÖ-CSÖKICBN'I'ÉS

tudja megtenni. A lakóhely-munkahely közötti távolság tudatos csökkentésé—

nek eredményeként az alkalmazottak naponta átlagosan 10— 15 percet tudnak

_ megtakarítani.

Az alkalmazottaknál megnyilvánuló rövidebb eljutási idő lényegében azt

jelzi, hogy közöttük kisebb az ingázók aránya, mint a ]munkásoknál. Azingázás

ugyanis nem a dolgozó népesség valamilyen sajátos helyzete, hanem nagygobb—

részt a munkásság problémája. (Ezer szellemi dolgozó közül 110 fő ingázik, ugyanannyi fizikai dolgozó közül 177 fő; az ingázó alkalmazottaknal sokkal _

,.gyakoribbak a rövid távú ingázások, mint a munkásoknal. )

A csökkentett munkaidőben dolgozókról készített felvétel azt mutatja, hogy a naponkénti ingázók egyszeri utazási ideje egyenletesebben oszlik meg a.

rövidebb és a hosszabb időhatárok között, mint azt a korabbi ilyen jellegű fel-

vételek mutattak.14 Igen jelentősnek tekinthető azoknak a szama, akiknél

naponta 3 vagy ennél több órát vesz igénybe az oda- és a Visszautazás; a napon-

ként ingazóknak mintegy 30 százaléka ilyen.

** A munkaidő csökkentés következtében az ingázó ferfiak és nők egyaránt

szabadnapjukon több mint 2 óra szabadidőhöz jutnak azáltal, hogy ezen a na- pon megtakarítjak a munkahelyre és onnan hazautazast.

A csökkentett munkaidőben dolgozók közül a naponkénti ingázók átlagos

eljutási idejét szemlélteti — néhany fontosabb minőségi ismérv szerint — a 11.

tabla. (A tablat lásd a 29. oldalon. )

(A tanulmány II., befejező részét a Statisztikai Szemle következő számában közöljük.)

14 Lásd a szerzőnek, ,Az ingázás iránya, költsége és azingázók utazási ideje" című tanulmányát (Statisztikai Szemle. 1968. évi 7. sz. 731—746. old.).