(1)

B íráltii r,ólettlétll,

A flaxibIc .s:.1,,nIux ttf I-lun,gttr.iutt rkaclé rlr iai clo|i'ttl ri értcliczósór(! |

1' Bcvcze tés

Surrányi IJalázs a I11Zrgya|országi tlyclve(szclt Íratal. terIttéltcIl1, és ttetttzctk()zilcg is clisrlier.t generáci(l.iába tartozik. KözLili.ilt is egyil<c a leÍrcredlttérl1'c'.5n.'lltcl<. alti tt t-t-ttlcicl.rl gcttcratív rlyelvészet llelllZetk(iZi ltjsoclr.ábaIl oll,aIl ct.cdttlótlvclrct tllutat Í.c|. arlrclvcli cg\,t.ószt irltalairttls értclctrlbett az clrrré|ct nlcgÚrjítirsiir.a ir.iirlyLrltlali. tttítsrószt a vizsgirIattlli ala1l.jirLrl szolgii|(l Il1el.q\/i-tf Ilyclv száttlára is Úrj proLllétltal'cIvctéseltet és tncgolclírsi rlrcglt(jzclítósc|ict li'írrírlllalr. Az értekezés te(rtlaltörében ltleg.jeleIrt. tÚtltlr''tlIllri rószt atlgtlI llvelvúi l() tartLrllrriitlr,abatl és l2 körryr,l.c.iczctóben a gcIreratírl .9ratrltllati|,a tltittitllalista cllllólctcltlcli lieretébcn. iIlctr'e alrntllt határait és lclletoségcit vizsgá |vtt ltöz1lorlti liórclésl..éIlt í.t lllí.tg,\ i|'l. sziritaxislrLttatlrs Lrttibbi néhárly évtizcdébcrl alapvetolleli tcltiIltctt rlltlItclittszerltczcti ltérclóscit vizsgál.ia. [.- litttatirsttl' tör.ténetébcrl az á|ta|áLios tt1,elvelnlélet és it lltit-t]\,at.tlr,cIr'sziltllát.a ktil(jrrös Iclcrltóségtirrelt bizorlyLrlt aZ, lrogy a lllálgyal. Ityclr, sztircIlc1.ic szjttrltts. gy,alir.aIt és hag1''ittrlátlytlszttl iitttttIttláItr,oZolt tt1lgIyglt|tcl (isszerctrc jtirirl szltbittlltlrl..,trir|i tt'rIrili. Í".1 ..,.'..g1 l.ll.(L,S Itcttiesa|' rllagyar) rryeIvészek száttlára ltihír'zrst .jclclltett az. lttlgl' httg\'itl-t lche1 a l]1agyi-ir tlttltlclitt szzrbacltrak túirrő szórerldi változatait elhclt'czlri és lcv'czcttli cg1,' ol1'atr tlltlclcIllrett' ertlli crcdetlclően a kötött (konligLrrirciós) Ilr,clvc|i tlttltlclatszcr.l,,czctót.c .i(itt létrc. l3r ir lllitgyit|.

rlyelvószek gctrerirtív tllotrclirttatri |trrtatíisai a liezcletckt(ii (ltii|(jrl(iscrl É. Kiss Katalin l97tj-as Intivétől) fbgr'a.jelentos figyelrlrct keItcttelt és ht>zzit1áL.Lrltak a gctlcratír, szitltalttikai rllodelI ellenőrzésélrez és továbbf-eilesztéséIrcz. Ez r'tlllatl<oz()tt a ttrotlclat ittr,,ariátts szcrltczctétlelt ós a tllotlc.lattani zitalakítások lelretséges lrirlIltazátlitIi a tllcLIhittartrzasára és a,1' irtalzrkítások

(2)

deflniálására . továbbá tllitlclezel' ltiggi,érry.ébett ti ltotlljgltrácicis/ttctll |i.tlrlligtrr.lrcitis rrycIr,ek szc|inti tl)lcIrltblosztárs ltérclésérc. c1c ugyallcsali a tlltlclcIl tlltl..1Lrlirritli.sl.ittlt|' a r'izsgálatára. Ez Lrtóbbi vorlatkoziisbaIl a IllagyilI Ityelr, r,izsgirlata létlr''cgcscIl htlzzir.iirLrlIlat a liLilöllbijzó trrodltlilk közötti irlter.lész-r'iSZtttl)lil|i trtcg|tirtat.ozirsálttlz" lrcIeórtr.c a szitltitxis-sz.cllrittltiIia és a szitrtaxis-1.lrozóclia viszotl1,2t1. Az clrrrólct l'ciIőclósc silt.iitt it r'izsgillt rtyclr'clt és a l,izsgá[atba votrt szerkezetel< kör.e eg)i're bővtilt. Az íg), cg).l.c gazcla.tabb all)/.tg icl(irlliérrt cgyrc összetcttebb problénráltat vetett ícl. arlrelyck ltilrír''ást 'ielcrrtcttcl.. (.1clcIltcrrcli) az cltttc(|ct szát-nára. A gerleratír, nyclvcltrlélct rlrirlirllalistit prtlgralli.ia cItrcr'.czésébctt is tttltt.özr'c a levezclési szabályokat rlrirlirrlalizjllrri ltír irrl.ja. U91.allalilitlt. - cltlcvczésévcl cllclltétbcrr - eközbetl tr Ítlszírres nregligyeló szárliára a lcr,czctéscl< kctctc. a ltiiIlcILr|(r szcrltczet cg},'|c összetettcbbé válik. Enrrek egyilt lclretséges olta. Ilttgt.a tlttlclcll tlrra 2l lérrycgcs f.cltcr,ósrc tárrlaszkoclilt. trogy l-llitgil il kiirlc.lLrl(l szcI.|\cle[ |i(i1iitt. Í.l. az eg)l.c (jsszctcttc[rb 1lr.ob|érrrirli rtrcgclIclászrt úg1'' érik cl. ho.r:1.a lcr.czctési kcrctct. a ltiirlclLrltj SZcIl\cZctct cg)l.c Lriabb. lt(it(jtt pozíciók dcllrlirrlászival bővítilt. Milt(jzbcrl czirlta] a r.izs.qirIt .jcleIlségclt lcr'czctésc sil<crcstlclt bizoIlyLrlliir|. eZ a rrregközelítés azztt| a l<övetltcz-tllétrttr.cl iiu.. |rog1,. it gctlcrtttírl gratlltttatil'a e-Í]yrc ltevésbé tLrc{jii tel.|esítct-ti cÍ-lr'. a filrIrltilis lcr,czctés igéllyórl tÍrlrrlr-rtat(.l. c t]t.atlltlliitika- elnrélct rllár igctr korán f.eIvállalt tt-tiis tcrlttészct[i igórll.ót. a rt1'g|1,{-'Isiriátítiis és ttr,clr'kópcsség psziclrológiailirg is alátánlaszthattj rllociell'jélrclt a nlegalli'trtiisitt.

SLrrárlyi Balázsrlalt e disszer.tácitibaIl (jtv(jz(jtt rllLrttliassiiga ltz cltttÚtIt éi,cltbctt czcn ala1-lvct(i gorrdolatok.ie91,ében botrtaltozott lti és lL'il('dijtt' Irigy'.cIrrlc li.()zóp1rorlt.jiibart a l.|litgyaI rlyelv szabacl szórerrc1iségérrek kérclése lrll. a liLil(jrlbtjz(l sztircrlcli valttizattl|' lcr,ezetése1tle|] kitLiIltctctt tigyelrrret tbrdítvzr a szirrtalttikai tlttlzÍ].ittits és it sct.ttttrblirrg 1.lt.oblcrllirtil<il.jiir.a. a löl<Lrsz- szerltczet r'izsgálatár.a. a t't'lt-tlrtlz-gaitztst.zr. elz' aclvcrbilttlltlli tatlitltttiitl1'ozásitrii és a kvatrtot.ol' lratókiiri viselkedésére. Eköztlctl a lilt.tlliilis szirrtalitiltai vizsgirlatcrk pitrosLtltlali a rlloclell

(3)

rrrodLrl.jai kozotti irrterfész-viszonyok tatlltltlliitlVclztisilr'al. l: ltLrtatilsolt ct.ccltllétlyekórrt eg1, crlyan.iavaslat álI elő. artli egyszerrc töreltszi|i a ler,czetéscli eIcgittlcijrjlirllr|i cil.vclllyesítésérc és arra. hogy a rryelvi rrrodelI psziclrtllógiailag rrlirlél alirtltttraszthat(lb[r lcgycrr. L:'.zL ttz.za| tt Íösoc1rú clInélcti lteret raclikálislrali tűrlő rrlóclosítilsirr.a tctt.iar'aslaItal óri c|. htl91, a ttltlclcll konlplexitását credIrlényező (c.s l,tlrrllar. dc ltr-i|(ill(iscll a tr1lc|1,'|igl;lcssél 1lszichtl|(igiai alátárrlasztlratósá'u,ir szerrrpclrlt.jábtil lérlycges) alapell,. it szirttal<tikai liiirrclLrlti szct.kczct ltx pozícitiltkal tijrtéIlő ttleghatilt.oziisa hclyctt cgr.t.r-tualitlas liiiriclLrlti szct.l.'czctct tótclcz Í.el.

egyrészt 'ielcrltőserl csöl<ltctltve a tlttlzgatitsoli litlrtlputítcitis tcr.hót. ttiitsrészt tllyirrl lta1rcstlIatot terctlttr,c it szitltitxis és tr szcttratltilta k(jz(itt. attri szítttltls litlr.iib[ri lcr'czctósi Ilclrózsógct kiktiszöböl. L:gy ilyerl raclikális. c1c egyúttaI az clrlrólcti tlltlclellhcz nrirlt clrllólcti kcr.ctlicz továbbra is ragaszkodó szenlléletr'áltás t-tctllcsali az',z'al .1ár. httgl itz ac1ott clrllélctlrett l<ot.áLrLratt Ilelll levczethe tórlelt bizorlyrrlt szcrltczctcli tllitgyiirlizattlt tlYcrltclt. hittlctll L|'/' is. lrogy bizclrlyos. korábban válaszra/tltegolciásra r,ár.ti I<ór.déscl< cli,csztili t.clcr,irtlciiriLrltat. A r,alasztcrit

nregltözclítés ilyerl általárros clrrléleti ltövctl<czrrrérr1,.ei ttlitlclcttlté1lperl .iclcrrt(is ligyclrrlct érdertrelrlc|t.

A Í.errti cé|o|t érclcltélrelt a szet..z6 a clisszer.tirci(l szcrltczctót az alírbbial<batt ltatitt.tizzit rllcg. A hirt lt.jczct közűL tt,z 1. lticzet a c1tllgtlzat clrlrélcti htrttcrót hatítrtlzz'it lllr:g il tllitlitrlaliz,rlllts és rt t.l-tgirltrlasság viszorlyát vizsgálva és ltlteszi a ltLrtatíls lii liór.clóseit. A 2. Íc.jczet azt tttr-rtatja bc.

lrogyarr jelerrlret meg a rugaltrlassiig ir hirttili()ri r'isztltlytrl< .icltiléséberr' A 3. Ít'iczct a fóktrszrtrozgzrtással össze í.tiggő irltcrÍész-.iar'itslitttlt Ít'iti lti. A 4. Íc.|czct a scl.aItll.llirlg.iclcrlségct vizsgál.ja. rrrittt atrri alterrratívá.|a lcIret a szabacl szóterrcl|il.'círrt lcírt.jclerrsé'rcl< tllagyarilzatáta.

hz 5. lé.jezet aZ adverbir-rnloliat l'izsg:il.ia. kLilöl1ös tcltirltettcI ar posztr,crllitlis tltcz,ő

lragyotltárl1'osatr laposllal( tekiI]tett tula.jc1orrsltgitr.a rléz''rc ós a szitltitxis ritgaltllassiigára tly',ú.jt pélclát. A ó. ltiezet aZ et.cdlllt1nveli ijsszcgzcse. Itt.|cgyz-cnl lllc.g. lttlgt, et l.e.jczetclibcn

(4)

lllegÍogaInlazott kérdésekrc irtlclttr ' i i I i t s z t t l ' | i i i r ' c t I l e t i l s ó g e i tszerctrcsése rr c|.(isegítilt a f.e.j ezctenkérrti összefbglalól< i s.

Az alábbiakban a tel.jesség igéIryc riclktil aZ cg}ics lL'jczclckhcz [.iv'ö|< lrlcgicgy,zésel<ct ós kérctéseket' olyanokat. ar-rlclycli lcgirrltabb a szitltaxis és a 1lr.tlz(lclilr nrr:gÍ'clcltetésérlclt kérciésóve l kapcsolatosal<.

2. Mcgiegyzósck, kórdósck

a. A,z elnrélcti lráttcret alapos eleIltzésscI tttcgacl(l l. lc.jczctct li(jr'ct(icrr a 2. lL'jczct a disszcrtáció egyik fő gc.lrrdolatárlak szrirrlító sz-iIltaltti|iai rltgallllitssitgot tcltirrti át ós.iclIcrrlzi.

elsősorban a ktilönböző kvatrtortlk és liat(;ltörr"ili vizsgiilatittl l.ct.cszti.i|. A ttltltltlttltt riövckr'(j kvantoro|< ig. elé lrelyczésérrcIi rrróc1.jirt l'lclll firrrkciorlirlis pro.jckcitibcli .1cgy-1lozíció párosításbirtt. hatretlr a korábLrról istltert kr,itttttlt.ctt-tclcslrcrl Izit.ia. A ttctrt-tl(jr,cl<vő Ilrtjclosított szátrrneves kvatltot.oltItirk a lrirtókijrét Úrgy vczcti lc. httg.,. cIiticlt stlrittl it íöliLrszálts1rg szcr.c1lót is fig1'clerrlbe veszi. Ezze| egyrész1 úri erccltlléttycltrc .jLrt. tlliisrószt a rrroclell liiirrclLrlás|téllt is célkérlt tlreglratározott egyszertisítésóhez .jirrul ho.z,t'tt. ArrélltLil. lrog,1' n viz'sgirlt ltór.cl.'lscl..

szintaktikai lcvezetésérrek részleteit tagIalrlátll. ttzt 'icQr'z-ctlt trtcg. htl-uy. bzir llóhiiriy esetlrctt vantral< hivatltozásolt a példál< prozóc1iai tartalrlrtir.it r'tltlatltozilatt. száttttrs pólcla esctcbetl rrrer.Lilt f.el beIlneIll az a l<érclés. vttItrIt a lrrcgf1clclő irltcr1lr.etírci(l tllagyarítzaLáhot, clcgcrlc1ő-e ezetr ttrotlc1attll< szitltaktikrri levczetése. ltLilijrl(iscrl alil..tlr.. attli|itlr.c példál.- gya|itirta többl'élc interpretációt is rlregerrgedrrek (az interpretircitjl< altcrrllici(lit zt szerzö rllcgicl()li ós elcttizi.

r-rgyanakkor elképzelhetoIrel< tartatlá tlr attIlali rllerrv'izsgit|ítsitt. tllctltli'ir.e.iárLrl hol't,it itz eletllzós teljességélrez a proződizri tlegvaltisítirs lcírírsa ós i,'izsgírla|a is). L,rrc lttil(lrlösctl azért leIlttc

(5)

sztiltség. rrrivel - ttlint az alábbialtbarr lirtrli ltlg|Lrk __ a szct.zii ttlaga is az elttlélet szitttlitrit fbrrtosrrak tart.ia vizsgálrri l szirrtlrris és a prozóclia lclté1lczcséIrck kérclését.

b. A syrrtax-PIION nregf-elclés kérc1ésérc a clissz-crtácitj szittlltls lrcl1'.clr I<itér.ós azt Íclhaszrlirl.|a trrind az clnrélet építésében. tllitlcl irz arglttlrcttláe i(lbarr. l(iil()rr(jscn igltz'cz.a 3. í.c.iczctbctl. attli a 1ö k irszrrl o zgatás i ri terfé sz- rrre g kilze l í té sé rő l szti l .

Ezen rrregÍtleléssel kapcsolatbatl Íirttttlstrali t[irlilt azt lrlcgr,,ilítgítarli. htl.ly l,iljtltl cgy'()sszctcvő lorretikai/pr.ozódiai trtegvalcisulz1sa (gval<tlrlatilag a h,..ll,l'á t.cttclclt irlttlrlitci(ls rtlitlta) tltctlttyi biztltt1,955ngot nyÚrjt az adott összetcvő által clÍbglalt szirltalitiltai 1lozíciti trlcgltatitt.tlzitsalratl.

Sa.iát. czcIl iIltertész |iogrritír' ltlcghaItit.trztlttsitgtira r.tltlittlitlzii liLttatasaittt azt rltLrtat.jál<. |rogy rrríg igaz arz. hogy a szintalttiliai ijsszctcvőlt sz-crltczctilcg órtclrllezhct(j cstlpttrttlliat aIkottlal'.

továbbir. a pLozócliai összetevők is Ilasotllóatl strLrktLrrirlis cstl1rtlrtclliat l<ó1lczrtcli.

észrer,chet.iLik. hogy a cso;lortosítiis a tlvclr'i tet.ttrószct[i ittt\,l.tgtl|itltt titItlit-ttaLti cuycltr atrsztraltt eletlrcl< (alakzatol<. szírtek sttr. ) rrrirltirzatá trali a liiiLlir|títírsjtllrtlt is Irreg.|cIcrril<. ritacliisLrl a prozódia ltét fbrrtos összetevő.ic. az F()-val tllcghatítrtlztttt ala1lclallarll és L|7, iclőtartirrrr szellrporrt.jából lénye-Írében ugyatraztltl tijrv'étly',szcrLiségclict ltijvctr''c. Így. egy'c[.'cli liözijtt. zrz-oli a clallanrtllintázatol<. arrlelyeket a topilt-ltilL'jezéscl< aztltitlsításitl<or is találLrrll< (Il'].. I['l.[,.

L'r'll), llell kifejczetten a topilila specilikLrs nrintazafol<. sohlial inltabb cgy absztt'alit csclportosítás cszköze.i. arncIyclt - az aclott 1lrozócliai rllirttát k(ir,ctő tt-titltit lÜggvényébcn - csoporthatárt léjezrrek ki. Ha ez' az áhtl'|itLrosítás itt allilrlrllazltatti. itl<ltor. a (47) I,,Iindan c|itik, uki mos'I itt iil, Iagnul) c9), bLtlibun yrllt tlttltlclatl-latl szcrc1ll(i. kcllőcn gazciag clcsl<ripci(l1 tartalrlrazó i-QP kvarrtorkif.e.jezés e nlottclittcl.-'ii pozíció|)i't|l llcll.l |tltótleIltil ttlpil.-. vagy ha az.

al..kor aZ nelll kiÍ.e.iezetten a prozóc1iai tLrla.|t.lorrságaibo| |<(ivctltezilt. IlirsiltllÓatt. a prozticiiai

(6)

csoporta|l(otás akár autoIlótllIlak is tcliirlthctó szalriil1''su-crűségéb(il litjvetliezltcl. htlu1' ablrti|.

hogy aZ ige előtti Predop pozícióban ler,ó szárrllirlti ltr''anttlt.tllt ltgl'itIttlly'ltl 1lr.ozóc1iai szerkczetl-lerl állnal<. trlitlt ztz ige előtti itztltlilsít(l ÍiikLrsz' cst-t1-liltl proz(lcliá.iLrli ala1-l.ián rtcrrl ltövetl<ezik. l-'ug.v'azotlosít(l fóliLrszltérrt licl| (ilict kcz'clrli. Az"az rllíg líithattiarl a proz(lcliai 1rázisall<otástrirk az zr szerltezeti Íirrrltciója. htru1' c51.'1].lrthirtitrtlltat és hierar.chiltLts r'isztlll1,tl|tztt fe.iezzert lii' addig trlindezt azoll SZclllílrrtilta rrélliiil tcszi. rtllli tltilt.t.r tl\clvi lriÍc.iczésckttck és a belőltik alltotott szerkeZetcl<trelt a sirját.ilr. Így, .,z ,tl' il'gtt|tllas kittatitsi ltérc1és rneriilIlet l.c|.

hogy va-ion hogyan lehet nyclvi sz,cnrantikaval firnkcióit.

lcli'Lrlrazni" a ptozticlia ilvctt absztralit

c. Szép eIcrllz'ését kap.|Lrlt a r'alócli t(jbbsz(lr(js tii|tLrszt (.I N1l..i ós it litrtll1llcx tijlrbször.ös lóltuszl (CMF) tartallltztzti szcrltezctel< l<tilörlbségcittcl'. A lcrczctcs lérl\'cgótrctt ztztltl itla1rszi|i'. hrrgr.

egy.t.M[.--szerliczctbctr az elsőc1le.tcs fti|ttrszt li(jv'ct(j. itt 'siItt liilir-rsztl|.' lát.tctlIata (l;()C3) tcl.jcs

egészóbcrr az clőrcvitt 1óltusz tartotttiitl',-itlra csilt. tovtrbllir. czctl szct.|rczcttlck cg1,'(o1lcioná|is) lrirngsírlyreclLrlició f'elcl Illcg' IJz a tltag\'atázitt itla1lr'ct(ícIl rllcg1clcI a prozótliai rc|iLrrzi(l absztral<1. nyclvi an)'.agon tÚrlrrlutatti sajatsirgirIriú;. ,,tz.tt,lttlttalr. lttlgt, a t.cltltt.zív' bclig,vazlis valanrilyerl prozóciiai .jellenrző 1lat.attlétcr.-értélrérlek Zt tlltllttlttlIl (cgy'irirriyir. Íijk..lrrt cs(jk|icrr(j) vriltozásár,al feieződik ki. Ez {'l |r;11.1111{1"t.aztltrbittl tlctllcsal< a harrgsÚrly/lrvtltllaté|< lelict.

Ilatretll az F0 és arz idotartanl is. Ila peclig Ít.ltcssztik. |rog1' rtz absztraltt (tll,zt,l' tl rryclvi.

gr.ztlllnlatikai szitrtaxissal tletrt óriIltltcz(i) 1lr.tlz(rciiai r.cliLtrzi(l irltaliirttlsságbirrl. a tt;;c|1li kif-e.jezésektől lti-qgetlerltil is lótczilt. altlitlr a -I-ivlI]-rc

lbltett harlgsú|y.reclLrkciti tlllciorlirlitzlsa bár f.cnnállhat. c1e várlrató. hogy valarltclv c!l,ótr 1lrozticiiai 1'lar.atllótct.ck r.cltLrrzír,változilsa (is) rlegÍi-uyeIhető. Anri a nlérlletősé.get illcti. itt tet.ttlészetcscll il sl]()|'ltírrr llcsz-ócl r'izsgitIiita liiil()rr l<ilrívást.jelerrt. A szerkezeti beág),aztrs és atttlali prozticliai leké1lczése köz(jtti (isszcÍüg.uéserl alaptrló javaslat logikLrs összetcvő.jc. Ilog1, a ('Ml.--szct.ltczctcli prtlz'óc1iai rrlcgi,alósítzrsilra a

(7)

szer7'ő a TMI]-étől eltérő prozócliát tesz lc|. olyat. trlrol a l.-(X.: prilzticlizriIa-q (való.|ábarr lrangsúly/rryorrraték szenlporit.jából) ricttl tér el az cl(ircr,itt lókLrszéttil. Az" lttlr:y ljOC.:

prozódiai redLrkció.ja -fMF-berl

tlpciorrillis. aZ lllcgel.l{]ccli azt is. Irtlg1, ilycrt r.eclLrliciti rle lép.icrl f-el. Ebben LLZ esetbetl lletll várhat.jLrli. hog1 ii 1.lt.tlz-(lclia ir ltétltlc t(jblrsz(jrös f ciltLrsz szerkezeteket kötelezőerr rrleg[tl-ilörrböztcssc. liz telicscrr rllcgtcIclő cr.ccltllórr1,atliltot.. lra f.eltessz|ili. lrogy a 1lr.ozódia a szitltitxist lté1lczi lc ós cz ir lcltó1lczós ttctlt tcl.ics (tllitlt iitllirc a

t.észlctcscn vizs-qált I]!óliLrsz-I"IarrgsÚrly' McglcIcIrctés l.cltótclc . LI./,LI'/,'.Mirrirrralizirld az lrrtl).|r szeirrrát..is utal). IIa azortban abb(ll irlclLrILrrrli lii. lrtlgr il 1lt.tlzticliai Íl.irzisallttltiistlalr r,atltiir|i önáll(l. a szirrtaxisétól kiilörrböző szabiily.ai. al<ktlr L\/,| l'clI sc.jterliillli. htlgi c ltótlólc többszörös fökLrsz szerkezetek cSopor.t.ielölósc cgyrllirsttil 1lt.trztitliailag is liLilörltl()ző. llrrIrcli esetlegcS igazolirsálioz tertllószctcscit a 1lrtlzticliai .|cltil(il' rlagyclb[r sziitlilrt (rllillt lclictsógcs .ielölőket) kell Íigi'elcIlrbe vctltli. Alilrrlitl.u1 is l'atl. az a |'ísórlcti lilrrctika és liísér.lcti lilrltiltlgia

f'eladata kelI ho91' lc.tycrt. lrogy lrrculra|'ítrot-'.l,:,taztl|ia1 a ltiisz(jbértéltckct. ltrllely,cli ttlcllctt az- egyeS paratrréterek értékváltozasir nlcgítlcltcthct(i a tllcg.jtistllt lraIrgsÚrlylirl'tlzitttlli és aliat. a protllitletlcia rllértékc sziitttszct.iisítésórlcli. atlli cgl'[lctl cszliijzc lchct L|7. clrlrólct veritj lrálásánalt.

d. A lrangsÚrly opciotletlitáset Irlcgligvclhct(i at IlliLstrdIagtrs harlgsúrly csctébctl. Azaz' a tllásocllagos lrarrgsÚrlyol< eloszliisa a rl'v.cll,i. tttctriltLts rittlltts liiggr,,órl1'c ós lbrrrlailirg.jcllerllzó rá. Irclgy azF0 relatív rlöveliedésér'el jirr. rrlik(jzbcn az irttcrtzitits.jcllcrllz(icll llcl-ll rl(jvcliszi|i.

Íg), '''.n'' áll elő azzthe|yzet. hogy Lri proztic1iiri lirizis liezclctct.icli;l.ie. Elltó1lzcllrctil-c va.|orl az.

hogi' a TMI'--szerl<ezetek esetébctl is c r,alasztlratti ritrlliI<Lrsság áll a heittérbcrl.] Fla cz lehetséges. Irliközben itt nyilvzinval(laIl strLrlitttt.alisttIl egl' bc/ig1,.itziis l..(jl,ctcIrrlórr1'c|lek l(clI nregf.e lelni. akkor féltelrető-c. hclgv csal.' azolioI-t ztz összctcv(jl*(jrr virrhatti liarlusÚrlyrcc1ulici(l.

(8)

alllelyck il I1letIikLlSságrrak is nlcgf'elclő pozícitibittt r'atltlali.i (Eltlior is tl1'ilr,átlr'zrl(latl a c.Mll- SZerkezetek eSetél]en a lrangsÚrly lttjtclező r,'olta tletll ltigghct (isszc a rtictrikLrss1tggal.)

e. Mil<özbetr ir prozódiai í'r.ázistlli (II). Itttl) r'itgY [,lrtlrrI)) tllcÍ.lhatilroziisa (irlrllagilbaltt scttl teliescn egyértelnr[i Íclac|at' ltLilöIlöscrr aIrliatt. htl91,a 1lt.crztic|iit lti 1llrrlrrtlétcI.ei t-tcttt lijltétlcnLiI egyeIllő nrértékbcn vesznek részt a 1lrozticlitti szcrliczcthatirrol<.1clölctsóbcrr. a relirtrzír, prozódiai szer.l<ezetel(. ezcll LreliiI a l<özporrti bciigyazástl|t rizsgálattr (['ILrrlr,acii 2()()ó.2()l0) azL is l''cltzirta. hogy célszcrti l.cltcrlrlLirlk tlrcgszakíttltt pl.()Z(iCliai szcrliczctclict is. Errrlck értelnréberl. ha két. cgyrrrás1 netll lb|-v-ttlll()SaIl lrtjvct(i pr.oz(tcliai szct.l'czct k(jz(jt1 Úrlr. ttrtlális l-bIytorrossá.q áll ítrrn. akltor e ltét szcrl'ezetct cgyctlcrl 1lr.tlzticliai sz-erltczct lt(izvctlcrt. birr tttegszakított osszetevőil<ónt l<ezcIIret.jtil<. hz|' á|talárltrsítr'a l.clrrrcr.tiIhct a kérclc(s. v'lt.itltl trcttt rrlagyarázható-e a kéttéle többszcirös Íól<Lrsz szcrlicz-ctcl< közÓtti lrtil(inbség altár.i rlegszak ított cSopo rtoSítás rliegl étér,e l r'agY Il i itnt,iir'a |'

f. A j. Íe.jezetbeIt ugyattcsak szép elcrtlzését tallil.irtlt az aztlt.ttlsít(l liiliLrsz ós az iQ[).li k(jzöl.ti kiiIörrbségnek. atlrit a szerz(i a ltettő tllegr'alósításiirlali 1ll.tlz(rcliai li|il()rlbsógóbcrl liit.ja. Erlrlck nregltlelőcn egy azotrosító ttikLrsz és arlIiali hirttcrc (tcr.jcclclrrlc) aztltttts irtttlttlicitis Ír.ázisba keIl lrogy tartdzzott. tlríg a topik Iletll tztrttlzItzrt Lrgyarlabba az ltttl)-[lc" tlritrt zr |ttltlltlicrtt (l04.

old'). Mivel vatrttak esetek. arltil<or a ÍiiltLrsz hiittcrc (clc csali a li/rttór cgészc)cg1,'i)rlálló lrltI)-t képez. ez akl<or rletll lcsz elletltItttltldásbarl az cl(jbbi tllc.gsz-orítással. ha a hiittór IrltP-|c rel<urzív tllódotr be vatr agytlzvtt zr fciltLrsz IntP-.iébc. A rcliLtt.zír' 1lroz(lcliai Íiírzisatlltotirsra vonatkozó kísérleti eredrrrényeiIrl (I-ILrrr1,ac|t illitl') szer.irlt az ily'crl bear:t,azott IIltP 1lrclzócliailag is nlegktilönböztethető.így a szerz(l.iilr,irslatlt tcsztcllrctti lchct. A bcirg1azzrsIral< t(jbb 1rrozóc1iai eszköze r,atl. atltelyek egylitt vagy ktilörl-kLilörl is.|elcIr lclrctriek: liózerlí.eki,(i a tonális tór nregvziltozása (általában alacsclttyltbb alapharrg és tcr. jcdclcrrl i,álirsztiisa). cic a íöliént

(9)

iritenzitásbarr trregielenő hangsÚrl1' is változil( (általtil]atl. cle trct-tl li.ötelczócrl erz itltcrlzitás csöklten). vég[il a sztinetberl kiÍc.jczett iciótartarll l,eilttlz'itsa is szcrc1lct.iiltszhat. l1,rt1cltes Ús az elrrrélet veri1rltálása szenrporrt.iából is ltasztltls lcttrlc ttlcgistllcrtri ltortllrét kísérlcti ac1attlliat a reltttt.zív beágyazásra tátltaszl<ocló elrnélc1i lel,ezctós lttrrrlirót atlyitgtlktrn tiirtérló r-llegi clerrésére votratkozóan.

g, Aszet.ző arra vonatl<ozó féltevése. ho91, a to1lik ttetll titrttlzlrat ugvaIlabba az ItttI)-bc. ttritit í't kottltrlctrt. sziIrtaktiltai szctll;lortt[r(ll. tovirbbir cgy szitltaxis-1lt.tlzticlia irrtcríösz rllűli(jtlcsc szetrlpclrltiáLról tel.ieserr érthető. Ugyarlaltl<or r'atitlak csetel*. ittltiltclt.cgy to1liltot Írgy követ cg1,, fókLrsz. hogy a l<ét kil..e.iezés l<ijzött e gyrészt Ilitlcs sztitlct. tll1tsrész'l az l..() írltal lcír.t dallanrgörbe cgy 1.'olyarrlettos erllcll,cclést-crcszl..cclést ír. lc. l.,z cg1.olyatl bcszóclclallarrl. iirlri legalribbis absztrakt prozódiai clcrllck cstr1-lorttlsítiisir stlrittl cgyctlcrr 1lroz(lcliai cso1ltlrtot.jclii|.

Ez teI.ttlészeteSell azt.jelentené. ltocr, ebberl az esctLrctl hiárlt'zik a szitttaxis és a prtlz(;c1ia nregf.elelése. azotlbaIt ez lelretősógct ter.elll arra. hogl azt lilgalrllazztrli lllcg. lltlgy cgt operátorIliili prozóc|iával tortérlő hatólt()r-.icl()lósc. szcrll1lorrt.iirb(ll az a létt1.ctcs. Ittlgv * f.clszírri sorreIlcl'|tiktol fiiggetlerr|il - az o1lct.átilr c(s |lattlliiit.c cg\ctlcll itlttlrlírciris cstl1ltlt.tlla tar.ttrzzóli és az opcrzitot. legyerl a prozódiailag lcgprotllittctrsebb (IILrrryacli 200]). Ez a l'cltcvés lclrctővó teszi it rrlondatelc-ji Lrrriverzális l,'vittlttlt.kis lrat(llrijI.étlc|i a levczetósét és cgységcScIl zt l1c|ll mondatele.i i, cle hangsirlytalalt Ltttiverzltl is ltvittltor esctci vcl.

h. A szirttaxis-prozódia leltépezés sziiItlzit.a biztltt1'tls |<.ilrír'list '|clcrlthct az. htlgv in ,s.ittt fól<Lrsz egyeIleIl prozciciiai fl.ázist ké1lczhcr itz tit lt(jr,ctő clcrllcl..ltcl. tllirtt ,l. í,rr,r.l' ttittt,tll ^,ÍI|vDtG KttIil,,tt|, alrol ir minc|ig egy fblytorlos;lroztic1iai eg;,ségct ltÚ1lcz Llg\'all tt Kutil'uI sztival. cjc hatóköre trlégsetrl ott értelrlrezeIrclo' Azttz nlíg lrelytálló itz. ho{1' c3), fiiliLrsz összetci'(j

tat.ta|tlazza az aclott tagtlronclat prozódiirilag leg1lrolllittctlscbb szótagját (rl(j. (22)" 88. olcial).

(10)

ebből rrer-rr követliezik.

Szótagot rlragába [bgla|ó tttagy at.ázatiit isrttcr.tt i: a prozódiai lratár itt is vat't

bár várhzrtlránk. liogv tirrttltlrittl).liba tarttlzil< l,/, e.Len lticrlrelltcclő prozócliai li.itzis egészc. Értlclics és tartirlsitgtls lctrtrc crre .t szitrtaxis prozóclia talirrl arllryit tehcttlc. hou'y azt ttlLrtat.|a li.i. lrtlg1' valarrliltlc a liét kérdéses szti k(jzött.

E 1erlti jelerrséghez fbrrrrailag rrérllilcg liastlrlló helvzctbctl vittr. azotrban itt 's,iItt rrlégscrtl t[irrili

KttIil,ttl. l..clIrrcrtiIlrct a kérdes. vitjotl itz il1,e tl

egyszerre ragadrti az adverbitttrloli sziIrtaktiliai Itrcrer'ségel egy tll1lrrt

az-. attril<tlr a c,,:,ctlr az ige rrlög(itt harlgsÚrlyos rrlegíilghattitiali. rtlittt,]ii^:r x litttt'tll (''\l1Á szcrl'cz,ctcltbct-t tlltlzgtrtirsr.(tl vittl-e szó ós lttt

igerl. akkor a KctIillttl l-}clll ltatlgsírlyos 1lrozóc1iiiia tttiticli a l'ör'ctliczlllótlr c. I Icly cs-c t.elterlrri'irrk' trogy rrrirrdl<ét tbrrti tt'tcltrclitt e setóbcrr a lólir-rszt li.(jvctó lrarlgsÚrl-u-rec1irliciti al kal rrrirzása l]c l.ll rc l evárls..)

i. A c[isszcrtáció 4. és 5. Íejczetc Úri rllc.lr,ilágítirslia hclyczi és gtltrcltrsirrl körbc'jár.ia az't a k1asszikr'rsrlak tckinthctő kérc1ést. vógiil is tttctltl1,.irc sz-itl.litcl i] llliig}'ill.ttltlttclltt sztir.crtclic.

Berrlutatja" lrogy zl lllagyar szcircttcli viiltoz-attlli trcnl stlt.tllhattili a.j(ll isrlicrt liét l(i rlcrtt.

konÍigLrrációs rlyelvtípurs egyil<ébc Selll. Az czckltcl i'alti összchitstlt-tlítiis lörl1'élrcn és c rlregltiizelítésbetl úrgy tűnik. hclgy a scr.atllblittg (lici,crcclós) .iclcrrsógéncli tlittcs szct.ltczcti rnotir,áció.ia. Ez pedig azza| a lt(lvctkcztltórlrly,cl .iiirrla. htlgi,' tllyaIl szct.l<czctcli.i(irtrleli létrc.

arrrelyeket a Mirrin'ralista Elrrrélct tllittt nltltivirlatlatltlliat ós rltirrt artril* tlcrll {tlcltrclt trlcg it gazdaságosság elvérrclt' eleve kizar. Az 5. Íciczct zirfa it kérclésre ltcres r'álaszt. hogy rrliórt lelretsé.les (vagy lclretséges-e) az. lrtlgy,rriili(jzl.lcn az igc clőtti trtotlcltttszct.kczetről .iól belátlrató. hogy eg1, lrieriircIriktts rctlclet l<ijilet. a tllttttclal igc Lrtiirri rész'e il'v-erl lrier.arcliiitt rlctll lnLltat. Megolclási .javirslatot a ltijr,etliezij lil'rtlisclit.c atlltncltj r,itlasu-olt[<al tesz: |v1cg lehet-c sorrerlcl.ióbcrl rllcgligyellrct(i szirltirlitikai rltgaItttulssilgot cS ntoclellbett. arttely hivatkozilt szcttliltttiliai tLrliriclorlsiigokra'

t 0

(11)

de Iretl-t Íéltételez szirrtaktikai tenlplátlttlltlt: ttlvirbbii. ha cgyes sort.ettclel< rac.likillisirrl szirbacltll<.

az'az llit.tcsetrek lratással a szettlerrrtil<zri irlter1lretiicióra. alil,tlr lclrct.c ezcket az alrerrráciti|iat 1'brrrrirlis.legyek f.cltételezésc néllt|il l<.ezclrli. A szcrző rlrcgtrltlilsa talilrt Illcglcp(i. cle cgybcrl a le1letséges kézen1ekvo.iirvaslat is: az' ige lttittti tarttlttttlIlr'i. ct.cclcttclőctt lricr.irrclrilttts. cstt1.littl it scrarll[.rlirrg típusú trrozgatások ell.cdil. czclict a VI,-bcrl lcr'(j lrierar.clriltLrs r'iszotrytlltat' Miközben tt szcrző |ogiltusarl érvcl ezetl .javlrslirt ttlcIIctt. tlt,I is [.lctllLrtat.ia. lttlg).' n tl]agyal.

riyelr, Iretrt osztja a ncrtl.ltotrÍigLrrírci(ls rlycIv'cli cgyili lii tí1lLrsiitlalt selll il tLrliricltlrlságztil' |:'l' a ker,eredési tllozgatils választlrató. tlclll litlrr.clitlltató tlrcgr'tiltoztltt irlÍtlI.rllirciószcrliczcti szerepekltel' KirrrLrtat.ja.hogy a posztvcrbáIis Illtlzgatits a (ttcrll r,,ttttzeit szcrepti) hat1rr.ozcilirzl ós kvarrtorkil-.e.jezésekre is kiter.jcsztlrető. Í3i'az' altcrrrtrcitiórt a biizisgctlcrálás (liorláttlzott) szabac{sága 1cleI. eseterrl'ént az irltalirrlosíttltt IJtcllsil Metltsvilt.(I,as1 Rcstlr.t) clvérlel cgyt"itt

A disszertáció 6. leiczctc az crcclttlótr1.clt rcttc.lszct.cs összcíil.u.laliisa. arrli Illittclazttltrit az értékcke t kierrreli. atrrelyck va|ósiigosarr lrozziriiir.Ltlttalt a iar'astllt clrrlélct kitel.icscclóséhcz

j. A disszcrtíició a rclevátls szakiroclaltrttrlrittl vttl(t tttit.lits szítlr,'tltlirlú tjr|élioztltts/rgrtiI aci tettlÚt[riz,cltlyságot. A dolgozat l'.clópítésc. bcls(i cgy''crlsÚrl1ai ós rrrcglil.qaltllazásit tttittcl alit1ltls átgorlc1oltságot és goIidossei.t1tlt.jclczrrcl<' A ltör,ctltcztctósck r.ószlctcs és t(jbb szcttl1ltltltot is ligyelerrlbe vevő. azokat icloIlliérlt lrritil<Lrsarl titltöztctő cletllzések ala1l.iirrl állnak cl(j.

Ugyarrcsak egyía|ta egyensúlyra Lttal az is. lrtlgv biir ll1aga aZ cIrrrélcti .javirslat cgy aciott elrrréleti keret alapvető szerl-rléletét liijvcti. li.r:1,elcrllbc t,csz rrlás. ltLiItjrrijsctl l.lttll..ciorrirlis rr'regközelítésekct is. VégtiI lérlycgcs. htl91' az cg1,ciLr|iólrt .jclcrrtős Úridtlrlsirgoliitt tartaltllaztj elnréleti.iavaslatok a tryelv vizsgirlati1Iralt tcjbb szint.jét is órirrtiIt. zlztll'itt (jtv(jzik.

(12)

3. osszegzés

A disszertáció.jelcrttős erednrény'e a tlrodcrtl gctlcl.aiír'ItVelt'éSZcttrcl'. azcltt bclLiI a ll1zlÍ])/ztl.

gralllnlatil(aelnréletIrek. Eredrnén),ei Itliir ec|dig is litrtlttll\. tlctltzetl<özi visszhattgtlt Va ltottak ki és várhatci. |rclgy a jövőben e hatásit továbl.l rröveltszilt. Ktiltjrlöscn viir.lratti. htlg1'a liö;z-vctlcrr s z i t t t a x i s e l r r r é l e t e r r t ú t l n r e t t ő c t . l l l 1 c g t c l . l r l ó l t c r l 1 í t ó l c r r l . o g h a t a l l } , c l i ' l i ó p c s s é . g pszicholirrgvisztikai zrlátánrasztászrra irárl1'Lrlti r,,izsgiilattlk[-riltl. Az crccltllérly,cli Iritclcs atlattl|*at tartaltllaztrak és a korábbi tucltlrlliitl\,trs lil|itlzltt cllll ct.ósét li(ji,ctóetl .iclcrrtős erecleti eredtll é tt tl1' c I gyarapította a tudtl nl zirty szalto t.

MiIrdczelt alap.jíiIr.javaslorlr a nrii nyilvírtltls r'.itara r'alti tiizósót ós atitlalt cllilgatlirslrt

D e b r c ' c e t l . 2 0 l l . j a n L r á r l ( l .

l i , (

B--t--

I ILrnvacli Laszlti \ az M'li\ doktolir

t l